Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

1973. augusztus 18. • PETŐFI NEPB • 8 Nyilatkozatok a fesztiválról Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke: A Duna menti folklórfeszti- yál a megye egyik, legjelentő­sebb vissza-visszatérő kulturális eseménye. Hatása egyre távo­labb sugárzik: hazánkon kívül tizenkét ország együttesei vesz­nek részt ünnepségeinken, ver­senyeinken. Valóban a Duna né­pei találkoznak itt. A megye is egyre jobban kiveszi a részét a munkából is, az ünnepi felada­tokból is — már nemcsak egy­két városé: az egész megyéé ez a fesztivál. Számomra külön öröm az is, hogy az úttörők is birtokukba veszik ezeket a na­pokat: ifjú éveiknek maradandó élménye lesz, s öröm számomra az önkéntes néprajzi, nyelvésze­ti gyűjtők seregszemléje. A ma gyár tudomány társadalmi gaz­dagodása ez az önkéntes gyűjtő­mozgalom — a szocialista haza- szeretet jó iskolája. Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége titkára: A Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásától kezdve szép és megtisztelő feladatának tartotta a népi kultúra legjavának meg­ismertetését és ápolását. Ezért támogatjuk most is őszinte örömmel a Duna menti folklór­fesztivál eseményeit. Külön öröm számunkra, hogy úttörő- néptáncosok is fellépnek a be­mutatón. Hisszük, hogy azok az úttörők, akik a népek táncait megismerik és bemutatják tar­talmasabbá teszik nemcsak a másokét, hanem saját életüket is. Hisszük, hogy népünk gaz­dagságát gyarapítják azok, akik a jövő század felnőttéiként to­vábbviszik, megőrzik magukban a népi kultúrában kifejeződő szépséget, emberséget, életörö­met, a béke iránti vágyat, az élethez szükséges alkotókedvet. Madarász László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese: Negyedszer hangzik fel a Du­na menti folklórfesztivál szig­nálja, negyedszer kúszik fel a zászlótartó rúdra a fesztivállo­bogó. A rendezőség ez alkalom­mal is arra törekedett, hogy az előző fesztivál értékeinek meg­őrzése mellett — a résztvevők­nek és az érdeklődőknek a szak­embereknek és a közönségnek egyaránt nyújtson újat is, bővít­se az ünnepség programját. A fesztivál rendezősége ezúton is köszönetét mond mindazoknak, akik közreműködésükkel, taná­csaikkal, támogatásukkal hozzá­járultak a nagy vállalkozás le­bonyolításához. Nagy szeretettel és őszinte nagyrabecsüléssel kö­szöntünk minden résztvevőt. Ha felmegyek Kecskemétre Ha felmegyek Kecskemétre, Kecskeméti törvényszékre„ hátom az urakat ülni, Rám tekintett valamennyi. Kiszabták a rabidőmet, Szabadulnék, de nem lehet, Holnap visznek Szeged felé, Bámul a nép mindenfelé. Írtam az édesanyámnak: Küldjön ruhát a lányának, Elküldte a fehér ruhám Anyám jajszóval borult rám. A labonyi börtön alja Márványkőből van kirakva. Az ajtót vas borítja, Anyám szívét szomorítja. Ha még egyszer eljössz hozzám Vizitáld meg az én szobám, Két sor tégla a nyoszolyám, Itt halok meg édesanyám! Sárközi szobabelső A fesztivál tájékoztató füzete a József Attila Művelődési Köz­pontban két kiállítást ígért. Ke­restük ezeket, s megtudtuk: egyiket (a népművészeti és nép­rajzi fotókiállítást) a KISZ- székházban, másikat pedig (nép­művészet a bélyegeken) a Fegy­veres Erők Klubjában rendezték meg. Indultunk a III. Béla Gimná­ziumba, megnézni a népi fafa­ragók országos kiállítását. Az egyik tanteremben faragott aján­déktárgyakat, népi iparművésze­ti tárgyakat láthattunk. Keres­tük, kíváncsian, melyik tárgy­nak ki az alkotója. Tárlatokon ez jogos igény. Ám hiába keres­tük. Egyetlen cédula, tájékoztató, eligazító szöveg nem volt a mű­vekre vonatkozóan. A másik, amit hiába keres-, tünk: a megyénkben élő népi fa­faragók alkotásait. Néhány lépéssel odébb kárpó­tolt bennünket a szekszárdi mú­zeum. Láthattuk a Sárközi szo­babelső .elnevezésű kiállítást. Történelmi levegőjű, arányosan elrendezett szoba ez, méltó népi hagyományainkhoz. legfeljebb azt fájlalhatjuk, hogy erre a ne­mes célra csupán egy iskolai tanterem állhatott rendelkezés­re. Népi hangszerek Két maiiv művész: Szőrös Jó­zsef és Czene Jánosné munkáit állították ki a kecskeméti Ka­tona József Múzeumban. Szőrös József, a „parasztok leszárma­zottja, földdel, állatokkal dolgo­zó ember” — hogy egyik kriti­kusának szavait idézzük — szép alkotásokkal szerez örömet a lá­togatóknak. A Csongrád megyei Czene Jánosné harmincnégy festménye is jól illeszkedik a folklórfesztivál programjába. A szomszéd teremben látható népi hangszerekből készült ki­állítás H. Tóth Elvira muzeoló­gus • hozzáértését dicséri. A Bács-Ííiskun megyei múzeumok anyagából remekül összeállított kiállítás a népi hangszereket fejlődésükben, alakulásukban is bemutatja. Délszláv népművészet Kétszeresen is időszerű volt megrendezni a délszláv népmű­vészetet bemutató kiállítást. A fesztivál jellege, s a közelgő nemzetiségi kongresszus egya­ránt időszerűvé teszi ezt, hiszen az előkészületi időszak alatt mindent el kell követni annak FESZTIVÁL A népzenei találkozók, a Forrás, az üzenet és a Híd, valamint a Jaja és Zombor között kialakuló kapcsolatok, a MÉSZÖV által kez- ieményezett csereakció, a kecskeméti és a jugoszláviai kanizsai csó­rnátok barátkazása révén mind jobban ismerjük a Vajdaság kultu- ális törekvéseit. Az együttműködés, a kölcsönös tájékozódás széle- iítése fontos érdek. A hazai néprajztudósok is haszonnal forgathatják a Szabadkan, Sentán, Újvidéken élő magyar és szerb folkloristák kiadványait. \ zentai múzeum által gondozott népdalgyűjteményeket — például — nagy elismeréssel fogadták a szakértők. Dr. Burány Béla és rripolszky Géza, a két ismert gyűjtő részt vett a korábbi kecskeméti udományos tanácskozásokon is. A Fábri Jenő közreműködésével isszeállított Száraz kútgém, üres válu című gyűjteményükből mu­stunk most be egy szép régi rabballadát. A riői főszereplő való- izínűleg későbbi alakulás. Ezt a változatot Fábri Jenő Zentán gyűj- ötte 1953-ban. A Maíyóföld népművészete ki­állítást viszont nem a Hunyadi János úti kiállítóteremben ren­dezték — amint jelezték -^ha­nem a művelődési központban. Nincs időnk ezen meditálni, a színes, pompás matyószoba gyor­san elvonja a figyelmünket. Milyen rokonszenvesen fejlett ízlés, milyen gazdagság színben és formában mindaz, amit itt láthatunk! Fügedi Márta nép­rajzos, a kiállítás rendezője el­mondta, hogy a kiállított tár­gyak a miskolci Hermann Ottó Múzeum anyagából valók, ök NÉGY KÜLFÖLDI VENDÉGEGYÜTTES Csalogató - kiállításokra Kupuszinai együttes Jugoszláviai csoport, negyed- százados történettel. 1946 óta rendszeresen működnek, s azóta számtalan szép eredménnyel di­csekedhetnek. Többször fellép­tek a televízióban is. Közönség elé léptek Magyar- országon is. Szeremlén, Mado- csán, Géderlakon. A csoport egész éven át rendszeresen dol­gozik. A csoport tagjai földmű­ves- és munkásfiatalok. A zene­kari kíséretet az egyesület ama­tőr zenekara szolgáltatja. A- csoportot Sturcz József ve­zeti, aki már harminc éve fog­lalkozik a kupuszinai népdalok, népszokások és néptáncok gyűjtésével, feldolgozásával. Schleifei Sorbisches együttes Podhale együttes • Halászati kiállítás a Szelidi-parton (Pásztor Zoltán felvételei) érdekében, hogy megyénk nem­zetiségi lakosságának kulturális hagyomány! még inkább életre keljenek. Több teremben adott helyet a bajai Türr István Múzeum a Bácska délszláv népművészete kiállításnak. Itt aztán igazán van látnivaló! Valósággal megeleve­nedik a múlt a látogató előtt, amikor szépen rendszerbe szedve láthatja a kiállított tárgyaikat. E kiállítás egyik érdekessége, hogy a múzeum gazdag anyaga mellett a környék nemzetiségi községeinek helyi gyűjteményei­ből is kölcsönöztek. A többi ? Beszámoltunk már lapunKuon a díszítőművész-szakkörök kecs­keméti kiállításáról és a bajai csoportos tárlatról, amely a szakmaközi művelődési házban eddig is nagy számú közönséget vonzott. A fesztivál idején — és utána néhány napig — látható lesz még többek között a népművé­szeti könyvek kecskeméti kiál­lítása az SZMT-székházban, a dunapataji fotókiállítás, a szak­köri kiállítás a Szelidi-tónál, a kalocsai népművészetet bemu­tató tárlat a helyi múzeumban, és a naiv festők tárlata szintén Kalocsán, az I. István utcai ki­állítóteremben. Ügy hisszük, hogy hibáik el­lenére is sok örömet nyújt majd az a huszonkét kiállítás, ame­lyet a IV. Duna menti folklér- fesztivál alkalmából rendeztek. Varga Mihály A fesztivál műsorfüzete összesen huszonkét kiállítást ígér a látogatóknak. Legtöbbjét az elmúlt napokban már megnyi­tották. S mire e sorok napvilágot látnak, akkorra valamennyi tárt ajtókkal várja az érdeklődőket. Most arról számolunk be olvasóinknak, hogy hol, mit érdemes megnézni a fesztivál idején. A fesztiválra több neves kül­földi együttes érkezett. Szeret­nénk, ha megismernék őket, azok, akik a népművészet, a folklór iránt érdeklődnek. Ciobanasul táncegyüttes Az együttes neve magyarul: Juhászbojtár. Fenntartó szerve: a Buzau megyei Szocialista Mű­velődési- és Nevelési Bizottság Szakmai vezető: Ulaciu Petre. Műsoruknak a címe: Új éle­tünk, dalban, táncban. Egyik is­mert romániai együttes. Taglét­számuk: negyvenegy. Harminc férfi és tizenegy nő. A csoportot egy héttagú zenekar kíséri. • A Ciobanasul román együttes tagjai , Tizenhét nő és tizennyolc férfi jár rendszeresen a tánccsoport próbáira. Mostani műsoruk cí­me: Schleifei képek. Az együt­tes vezetője, N. Kostorz tanítot­ta be a táncokat. Műsorukban a hagyományok élednek újjá a színpadon. • A schleifei csoport tagjai Az ötventaigú lengyel csoport koreográfusa Andrzej Honiacz- kya. Az együttes 1955-ben ala­kult. Négy csoportból tevődik össze. Mindegyik saját népvise­letében lép fel. Sok ruhadarab idősebb száz évesnél is. Az együttes többször fellépett már, az NDK-ban, Bulgáriában, Cseh­szlovákiában és Magyarorszá­gon. A lengyel állam ezeréves fennállásakor az Állami Koordi­nációs Bizottság II. díját kapta. A fenti együttesek munkájá­ról, eredményeiről sok szép mondatot írhatnánk le. Kíván­juk, hogy ezekben a napokban érezzék jól magukat megyénk­ben, városainkban. V. M. 9 Matyószoba Milling és vesszővarsa A Szelidi-tó partján már áll a nádpavilon. A Halászati emlé­kek a Duna mentén című kiál­lítást dr. Sólymos Ede kandidá­tus rendezi. Szorgos munkatár­saival együtt az utolsó simításo­kat végzik látogatásunk órájá­ban. A kitűnő néprajztudós ezt mondja: — Nézze ezt a kiscsuhét; más néven pirity. A Pataj melletti Orava István adta kölcsön. A szekszárdi múzeum meg a viza- horgot. Ennek érdekessége, hogy nem tettek rá csalétket, a hal testébe akadt be a horog. Ez a hosszú nyelű a mállimg. Feltéte­lezhetően délszláv eredetű. A nyomháló Nagybaracskáról ter­jedt el. Hínáros, nádas vizekben használták, ahol régebben szi­gonnyal halásztak. A fotókkal bőven illusztrált kiállítás az ügyes kezek által percről percre szebb, mutatósabb lesz. Csipkék között Álló és falitárlókon, üveg alatt, a falak mentén, a szoba közepén, mindenütt csipke. Ha­lasi, szegedi, karcagi, félegyhá­zi, csetneki varrott, horgolt, há­lószerűén kötött és vertcsipke. Szemet-lelket gyönyörködtető mindahány. ízlésesen elrendezve, szaksze­rűen a közönség elé tárva. Csak azt sajnálja az ember, miért ilyen kevés van belőle? Szívei sen mennénk , teremről teremre, hogy gyönyörködve képet kap­hassunk róla, hol tart ma ha­zánkban a csipkekészítés. Gaz­dagon illusztrálva esetleg a csip­ke történeti útját is megrajzol­hatták volna. A díszes kiállítású tájékoztató füzet szerint e kiállítás az ifjú­sági klubban található. Ne ott keresse az érdeklődő: hanem a városi művelődési központban. Matyó menyasszony vállalkoztak arra, hogy a IV. Duna menti folklórfesztivál ke­lletében ízelítőt adnak a tardi, mezőkövesdi és. szentistváni népi bútorokból, díszes használati tár­gyakból, a matyó népviseletből. A menyasszonynak felöltözte­tett bábu szinte élővé válik. Pásztor Zoltán fotós kollégám valóságos szerelmese a néprajzi, népművészeti tárgyaknak; alig tudom elcsalni onnan, tűzbe jön, kattogtatja masináját. Bölcsők, subák, ingujjak, díszes festett ágyak a lángoló, eleven színű hímzett párnákkal, a mennyezetig megrakva, virágos, mintás tá­nyérok a falakon, a sarokban rokka. Alig lehet felsorolni, mi mindent szemlélhet élvezettel a látogató. Ugyanitt láttunk még egy fo­tókiállítást is. Ezt terven félül rendezték, a folyosón. Kovács Tamás képein néprajzi, népmű­vészeti tárgyak elevenednek meg. A művészi hitelű, nagymé­retű fotók előtt érdemes elidőz­ni. Nem tudtunk meg semmi kö­zelebbit Kovács Tamásról, de az volt a véleményünk: a tehetsé­ges művész képei méltóbb kör­nyezetet érdemeltek volna. Világjáró tárlók A baljai Ady Endre-könyvtár- ban néprajzi könyvekből rendez­tek kiállítást. A kölcsönzőrész­ben, szűk helyen tíz igazán szép ízléses tárlót helyeztek el. Ezek­ről Gira László könyvtárvezető elmondta: eddig már harminc- nyolc országot bejártak, hogy a magyar könyvet és könyvkiadást megismertessék. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése segített a bajaiaknak abban, hogy a fesztivál jellegé­nek megfelelően népszerűsítsék a néprajzi műveket. A tárlókon csaknem kétsizáz kötet könyvet helyeztek el, íze­lítőül abból a már szinte ten­gernyi kiadványból, amelyet,, a haíTí néprajzi s folklórirod al­munk teremtett az évek során. • Sárközi scobabeítf O Néprajzi könyvek kiállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents