Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-13 / 162. szám
1973. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagy díjat kapott a Kecskeméti TÜZÉP A könnyűipar seregszemléje a IV. Pécsi Ipari Vásáron A július 15-ig nyitvatartó IV. Pécsi Ipari Vásáron egy önálló, Bács-Kiskun megyei vállalat, a TÜZÉP mellett több olyan gyártmányunk is képviselteti magát termékeivel, amelyeknek az ország más területein működik a központja. így ott van a BRG, a Kismotor- és Gépgyár, a HÓDIKÖT, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat. Ha kiadnák a Pécsi Ipari Vasár törzsgárdajelvényeit, közülük egyet a kecskeméti TÜZÉP kapna, hiszen immár a negyedik kiállításon vesznek részt a me- csekaljai városban, s tegyük rögtön hozzá, szép sikerrel. Dél- Dunántúl negyedik ipari seregszemléjén a kecskeméti TÜZÉP elnyerte a vásár nagydíját. Á kecskemétiek évek óta az elsők között jelennek meg a kiállítási területen, s már hagyomány, hogy elsőként fejezik be a pavilon építését, készülnek el a kiállításukkal, így történt az idén is; június 11-én érkeztek és július 2-ig már berendezték a reprezentatív bemutatót a vásár szabadtéri területén. Mit is hoztak a kecskemétiek az idei kiállításra? A nyolcvan négyzetméteres területen láthatók a vállalat által forgalmazott szani- teráruk (mosdók, kagylók), a na- rancsságra színű padlóburkolólapok, amelyek az Alföldi és a Romhányi Porcelángyár termékei. A berendezett fürdőszoba falát a Budapesti Porcelángyár kék színű, mintás csempéjével burkolták. Kiállított konyhabútoraik. nyílászáróik, ás redőnyeik az ÉPFA budapesti üzemének termékei. A vállalat egyébként „hazai” cikkeket is hozott a IV. Pécsi Ipari Vásárra: így az ÉPFA kecskeméti gyáregységének parkettáját, a LAMPART helyi üzemében készített kádfénytisztító- szert. A' kiállított termékek közül nyolccal neveztek a vásári díjakra. Arany oklevelet érdemelt az Otthon 73 konyhabútor, azÉPFA- ajtó ezüst díjat szerzett, míg a romhányi padlóburkolólap bronzdiplomát kapott. Joggal kérdezheti az olvasó, minek az alapján hozta el a kecskeméti TÜZÉP a húsz vásári nagydíj egyikét? A zsűri úgy ítélte meg: a kiállítási területe, a pavilon összképe méltó arra, hogy kivívja a legnagyobb elismerést. Az idei PIV egyébként minden eddigit felülmúl. A pécsi vásárra 122 hazai és hat finn kiállító jött el, a Köztársaság téri vásárváros területe pedig már több. mint tízezer négyzetmétert fog át. Tisztább lett a kiállítás profilja is: a mostani seregszemle elsősorban a könnyűipar és közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok felvonulása. Először jöttek el például a finn kiállítók. A Lahtiból. Pécs testvérvárosából érkezett vállalatok a finn fa- és papíripart reprezentálják a mecsekaljai városban. A kiállítás természetesen az üzletemberek találkozója is. Az első napokban közel húszmilliós üzletek kötődtek. Ezek közül említésre méltó a HÓDIKÖT és a Déldunántúli RÖVIKÖT szerződése. • A mecsékalji város új jellegzetessége: a tv-adótorony. amelynek az értéke meghaladja a tízmillió forintot. Salamon Gyula • Szép fürdőszobát mutat be a Kecskeméti TtíZÉP. (Fotó: Seokolai István.) A Szegedi Ünnepi Hetek nyitánya A Szegedi Ünnepi Hetek július 19-i nyitánya előtt a hét elején máris több színvonalas kulturális eseményre került sor a Tisza- parti városban. Miközben a szabadtéri játékok színpadán megkezdődtek Madách Mózes című tragédiájának próbái, a Dómban elhangzott az idei első nagy sikerű orgonahangverseny. Az or- gonakoncert-sorozat premierjén Lehotka Gábor lépett a közönség elé. A képzőművészet kedvelőinek nagy élményt jelentett a Bartók Béla Művelődési Központban nyílt kiállítás. A szegedi műNagy — bár kellemes — gondot és körültekintést kívánó munkában vannak ezekben a hetekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa, s az SZMT-k illetékes bizottságai. Országosan 30 ezer, megyénkben mintegy 1000 gyermek nyári üdültetéséről kell gondoskodniok. Bács- Kiskun megyéből a múlt héten — július 4-én — indult az első nagy — 300 gyerekből álló — csoport, 200 lány, 100 fiú — Kőszegre, Ormándpusztára, illetve Sátoraljaújhelyre. Még két hasonló csoport megy nyaralni a vakációban. Mint Végh Pál, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának elnöke elmondotta, ennek lebonyolítása a felelősség mellett nagy szervezettséget igényel mind a szakszervezet, mind a MÁV, vagy akár a kísérők, szülők részéről. Gondoljuk csak el: Kecskemétről például a reggeli gyorssal, különkocsiban utaztak el a gyerekek, s kísérők, akik régi gyakorlott társadalmi munkások. S ha nem pontos csak egy-két szülő, vagy ha az okmányokat is az utolsó pillanatban hozzák. . . Márpedig nemegyszer adódnak zavaró körülmények. Ezek egyik forrása, hogy a szakszervezeti bizottságok nem tájékoztatják kellően a szülőket az érkezés-indulás pontos idejéről, a szükséges okmányok beküldéséről. Csak két-három gyerekkel — irataikkal — érkezzenek későn, sok idegességet, kapkodást okoznak, hiszen külön kell bajlódni jegyváltással, okmánnyal. A késedelmeskedők a több száz gyerekről terelik el az amúgy is elfoglalt kísérők figyelmét. A nagy többségnek ártanak egyes szülők, amikor gyereküket nem a kijelölt helyen adják át induláskor, hanem például előre felviszik Budapestre, vagy egyenesen az üdülőbe. Volt rá eset. gyűjtők klubjának negyedik tárlata ezúttal Lucs Ferenc gyűjteményéből 50 alkotást mutat be. A szinte példátlanul gazdag anyagban egyebek között Színy- nyei Merse í’ál Madárdal. Aba- Novák Vilmos Fellépés előtt, Koszta József Ruhaszárítás, Tanya, Virágcsendélet című festményeit, Nagy István pasztell- jeit, Tornyai János tanyaképét Rippl Rónai József, Vaszary János, Rudnay Gyula, Mednyónsz- ky László alkotásait láthatja a közönség. A hét végén Szegeden ismét hogy az átadáskor szokásos névsorolvasásnál még ott volt a gyerek, aztán a szülő elhívta és gépkocsiján maga vitte el az üdülőbe. Nem kell külön ecsetelni, milyen idegeskedést álltak ki a kísérők az úton, amikor kiderült. hogy két gyerek „hiányzik”. Nem kis bonyodalom származik abból sem, ha érkezéskor nincs ott a szülő, hogy a nyaralásból hazatérő gyereket átvegye. Ilyenkor gondoskodni kell a fiú vagy lány elhelyezéséről, másnapi hazautaztatásáról. Nem egyszerű megoldani 3—4 gyerekkel rnás-más helységekbe. Mindenkinek érdeke tehát, hogy indulásnál is egy órával előbb, megérkezéskor is idejében legyen ott a szülő. Arra sem árt felhívni a figyelmet, hogy óriási csomagokkal ne terheljék agyon a gyerekeket. Tudjuk. mindenki szeretetből pakolja fel bőségesen ennivalóval, pótöltözékkel kisfiát, kislányát, de higgyék el. az ó dolgukat — no meg a kísérőkét — nehezítik. Átszálláskor — különösen a fővárosban egyik pályaudvarról a másikra villamosozva — gürcölhet mindenki, a kísérők néha fejtetőig kénytelenek felmálházni magukat, mert a gyerek nem bírja. Hasonlóképpen féltésből látják el a kis utasokat napokra elegendő jófalatokkal, holott csak annyi kell, hogy estig, megérkezésig egyenek. Az üdülőben nem lehet a sok megmaradt ennivalót „raktározni”, veszendőbe megy ... Tehát — mindenből csak a legszükségesebbet tegyük a hátizsákba. Téljes bizalommal adják át gyereküket a szülők az üdültetés, utaztatás lebonyolítóinak, a kísérőknek. Afelől nyugodtak lehetnek, hogy „visszaadásig” fe- lelelős. gondos kezek teszik örömtelivé nyaralásukat. T. I. nagyszabású eseményre kerül sor. A Széchenyi téren ünnepélyes megnyitóval kezdődik a IV. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál. A korábbi évektől eltérően az idei megnyitó után díszfelvonulást tartanak az együttesek a Dugonics tértől a Széchenyi térig. Szombaton, vasárnap és hétfőn folklórversenyekre kerül sor. Ez előtt az ÉDOSZ-együttes ifjúsági csoportja tart bemutatót. A lányok a kalocsai párnatáncot, a fiúk a Csanádi legényest és a Bóké.,, csárdásokat mutatják be. l'arnai László Tilalomtáblák Lassan eltűnnek a Széche.nyiváros- ban a föld- és a homokdombok, amik szépek ugyan nem voltak, de jókat csatározhattak rajtuk a lakótelep gyerekei. Markológépek rombolják a kis hegyet, s a felszabadított területen máris dolgoznak, dicséretes gyorsasággal alakulnak ki a sétautak. Hogy mi minden lesz n,ég — csak találgatni lehet. A parkosításnak tulajdonképpen örülhetnének az ott lakók. De, hogy ez az öröm korántsem egyértelmű, a napokban tudtam meg, arrajár- tamkor. Négy édesapa ment előttem meg-megállva, beszélgetve, kisebb- nagyobb gyerekeket vezetve. „Biztosan majd ide is kirakják azokat a tilalomtáblákat. Márpedig nem fogom a srácot bezárni a lakásba" — hallottam. Aztán a másik szólalt meg: „Igazán nem tudom, miért féltik annyira azt a füvet, mintha nem lehetne újra vetni, ha kell.” Kicsit körüljártam a telepet. Tényleg: vadonatúj, fehérzománcos táblákon jókora betűkkel írt figyelmeztetések, hogy kerékpározni, tárgyakat rongálni, virágot szedni, meg a fűre lépni tilos. A játszóterek jól felszereltek és szépek ugyan, de füves terület," ahol szabadon hancú- rozni lehet (anélkül, hogy a tilalmat megszegnék), nincs. Így llát jogos az ott lakók mérgelődése, mert ahogy szaporodnak a parkírozőhelyek, a virágágyások, a gyepek, úgy szaporodnak a tilalomtáblák is. Már megint olyan áldozatot hozunk a szépségért, amit nem kellene. S a szülőkkel együtt én sem értem, miért ne lehetne hagyni egy-egy nagyobb területet virág, beton és kavics nélkül csak úgy, fűvel bevetve. A zöld gyep önmagában is szép. Arról nem is szólva, mennyivel jobb lenne a szülök közérzete, hogy gyerekeik nemcsak a tilalom megszegése árán futkározhatnak, labdázhatnak. Tudom, elkészültek a széchenyivá- rosi parkerdő tervei, de mire ott játszani lehet, a mostani gyerekek már felnőnek. Azt is tudom, hogy a gyep egy része a taposástól óhatal- lanul kipusztul. De biztos vagyok abban, hogy minden gyerekes család szívesen áldozna évente pár fo- rintoA arra, hogy újravessék füvet — ha a kicsik szabadon játszhatnak. — dé — 300 gyerek már üdül Megszívlelendő tanácsok szb-knek, szülőknek iHl®||Iilfggf®|*®SÄIi^Sä®li®l*®S8ili#l8BflÄ®Ä Ketten - vagy (2.) Milyennek képzelitek a jövendőbelit? — Elsősorban rendes legyen. Ne legyen szélhámos. És az sem árt, ha csinos. — Tudjunk beszélgetni egymással. Ne úgy üljünk egymás mellett mint, két szárazra vetett hal. Az sem baj, ha csinos. De a pénz nem számít. Inkább kevesebbet keressen, de legyen becsületes, megbízható. Ne azzal tűnjön ki, hogy jól tud verekedni, hanem elsősorban a munkában állja meg a helyét. Találtatok már ilyen fiút? A fiatalabb kislány — a 17 éves Nacsa Magdolna — szemérmesen lesüti a szemét. Ö már megtalálta az „igazit”, igaz nem a falujában Mélykúton, hanem Jánoshalmán, ahol egy bálban ismerkedtek össze, de már másfél év óta „komolyan” együtt járnak. A másik lány, a 20 esztendős Varga Mária, a mélykúti Vegyesipari Ktsz KISZ-titkára megrázza a lejét: — Én még sajnos nem találtam ilyet. Másfél évig én is együtt jártam egy sráccal, de szakítottunk. Nagyon beképzelt volt. Te akartad a szakítást? — Ö kezdeményezte, de egy hét múlva visszajött és akkor viszont én mondtam azt, hogy nem. Megbántad ? Hevesen tiltakozó fejrázás. A két lány a varrodában dolgozik, szalaggépen. Szeretik a munkájukat, adnak magukra, jókedvű- ek. talpraesettek, pontosan olyanok, mint az ország bármely részében élő hasonló korú fiatalok, de egy faluban élnek. Mélykúton. Ebben a községben, alighogy elvégzik a gyerekek az általános iskolát, máris mennek tovább, városra, tanulni. Ezek szerint nincs elegendő fiatalember? — De, van azért bőven. És olyan, akinek szívesen fogadnátok az udvarlását? — Hát az kevés ... •Mikor beszélnek ki egy lányt, hogy még nem ment férjhez? — Ha elmúlt 20—24 éves. Lényegében már ez is haladás. Régen 16 éves korukban adták férjhez a lányokat, egy 18 éves hajadon akkoriban öreglánynak számított. Vannak a faluban egyedül élő lányok, akik már elmúltak 24 évesek ? — Elég sokan. Az emberek azt mondják róluk, azért maradtak pártában, mert válogatósak voltak. Bennük volt a hiba. A falu szigorú. Szigorúbb, mint a város. Akkor is pletykálnak, ha egy lány jár valakivel, akkor is. ha egyedül marad. De az idősebbek, elsősorban a lányokat vizsgálják szigorú szemmel. Megszólják, ha rövid szoknyát hord, vagy netalán forró nadrágot, szájukra veszik, ha egy kicsit is el mer térni az ősrégi erkölcsi szokásoktól. Élheti egyáltalán falun egy fiatal lány a maga életét? — Bizonyos dolgokban alkalmazkodni kell, másokban nem is szabad — mondja Varga Mária. — Én például, ha megígérem a szüleimnek, hogy ekkorra hazamegyek, eszembe sem jutna elkésni. De abban nem tűrök senkitől beleszólást, hogy az öltözködésemet megszabják, vagy ők válasszanak nekem jövendőbelit. Inkább egyedül maradok egész életemre, de érdekházasságot nem tudnék kötni. Pedig a szüleim azt szeretnék, ha ők választhatnának. Ha hozzámentem volna ahhoz, akit kinéztek nekem, én volnék a legrendesebb lány a világon. A 70 éves nagyanyám jobban megért. Olyan fiatalosan gondolkodik, hogy még az egészen fiatalok is tanulhatnának tőle. Igaz, ő 16 évesen már férjnél volt és ettől szeretne engem megkímélni. Szeretnél férjhezmenni? — Igen, hiszen a nő legfőbb célja az, hogy családot alapítson, gyerekeket neveljen. Nagyon szeretnék gyerekeket... Ha még sem találnál olyan férfit, akivel úgy tudnál élni, ahogy elképzelted, itt maradnál a faluban? — Inkább elmennék. Oda, ahol senki sem ismer és nem súgnak össze a hátam mögött. >. A két lány — két külön világ. Magdi hajlamosabb az elnézésre, a falu fennhatósága ellen lázad ugyan, de csali, ha az öltözködésébe kötnek bele. Nem talál abban semmi kivetnivalót, ha egy lány inkább behunyja a szemét, csak hogy semmi sem zavarja a közeli házasság kívánt boldogságát. Mária nem hajlítható és nem elnéző semmiben. Nyitott szemmel választ és fenntartja magának a döntést az együtt, vagy egyedül sorsdöntőén nagy kérdésében. A beszélgetésen jelen volt egy fiú is, Lipka István 20 éves segédmunkás, tőle szintén megkérdeztem, milyennek képzeli el a jövendőbelijét? Hosszas nevetgélő^, húzók ° 4 • Varga Mária: „Tudjunk beszélgetni egymással.” dozás után a következőket mondta: — Szőke legyen és karcsú. És ugyanúgy gondolkodjon mint én. A kérdésre, hogy ő hogyan gondolkodik, nem sikerült választ kapnom. Azt viszont elárulta, hogy most éppen együtt jár egy kislánnyal, aki Tompán lakik. Itt a faluban nincs elég lány? — Itt már nagyon ismernek. Tompán, gondolom, egészen másként viselkedik? — Hát persze — árulkodnak nevetve a lányok —, ott csen• Lipka István: „Szőke legyen és karcsú.” des, szerény kisfiú, megjátssza magát. A lányok nem szokták megjátszani magukat? Pista szerint: „azok még jobban!” A két lány véleménye: „A lányok között is van ilyen, meg a fiúk között is. De ha az ember nem akar később nagyot csalódni, nincs célravezetőbb módszer, mint az őszinteség.” Együtt vagy egyedül? Természetesen: együtt. Minden lány álma, hogy egyszer férjhezmeri- jen és a fiúk is csak addig nő- sülés-ellenesek, amíg nem találkoznak egy jóravaló, rendes • Nacsa Magdolna: „Ne legyen szélhámos. És az sem árt, ha csinos”. lánnyal. Ha kell, a szomszéd faluba is elmennek utána. Ezek a fiatalok már nemcsak új házat kívánnak maguknak, hanem új létezési formát, másfajta családi életet és közösségi szokásokat. Ma még nem eléggé hatnak rájuk a hagyományok, de már ahogy mondták „felefele alapon”. Ök is tiszteletben tartják az idősebbeket, azok is jobban megérthetnék őket. Mór csak azért is, hogy ne maradjanak teljesen egyedül életük legsorsdöntőbb éveiben. (Tóth Sándor felvételei)
