Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

1973. július 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Képeslapok a Krímből V. Magyar milliomos a tévégyárban 0 Az új készülékek vizsgálata a laboratóriumban. A területi székhelyen, Szimfe- ropolban is formálódik egy olyan városnegyed, mint Kecskeméten a déli ipartelep, amely az újon­nan induló beruházásokat fogad­ja. Itt épül a Tavrida kiadó- vállalat modern nyomdakombi­nátja, amelyhez testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda szerkesztősé­gi épületé kapcsolódik. Nem messze a házgyár körvonalai bontakoznak ki. S mintegy az egész bővülés magját alkotja a Szimferopoli Televíziógyár, a BRG kecskeméti magnóüzemé­nek testvérvállalata. A kapcso­lat a technikai színvonal emelé­sében, az újdonságok kölcsönös megismerésében kamatozódik, amit a szakemberek tapaszta­latcsere látogatásai, segítenek élő. Az 1965-ben épült gyár négy évvel ezelőtt bocsátotta ki az egymilliomodik készüléket. Eriy- nyi idő elég volt ahhoz is, hogy megtérítsék az államnak az in­duláshoz kapott támogatást. Az idén már több, mint 400 ezer tévét adnak a kereskedelemnek. Jellemző a szín­vonalra, hogy a Krím 206-os nagyképernyős típu­suk előkelő díjat hozott el az osakai világkiállítás­ról, s „a minőség jele” elnevezésű emblémát viseli, amelyet csak kitűnően vizsgázó, a világszint mér­céjét elérő termékek kaphatnak meg. Eközben további lépésre gyűjtik az erőt. 1976- ban elkezdik a színes készülékek sorozatgyártását. A konstruktőrök négy modellje márt a megvaló­sulást várja. A nagy vállalkozásra „bedolgozással” készülnek fel. A Szovjetunió moszkvai és más gyá­rainak alkatrészeket szállítanak. A szimferopoli üzem a hazai igények kielégítésére termel. Raktárkészletük szinte nincs. A szalagokról • • Futószalagon a Krím típusú televíziók. Foto: N. Bondarenko legördülő tévéket dobozokba csomagolják és már szállítják is a vasútállomásra. Ezekről a dolgokról esik szó a mérnökökkel, ter­vezőkkel folyó beszélgetésen az igazgatói szobá­ban. Mihail Merkusev párttitkár most az oldalt álló ipari tévékészülékhez lép, s miután bekapcsolja, feltűnik az emeletes szerelőcsarnok. Függesztett pályán érkeznek a földszintre a tévédobozok. A futószalagok mellett fiatal lányok és asszonyok dol­goznak, az átlagéletkor mindössze 21—22 év. A szer­vezettséget szolgálja a munkaverseny is. A legjobb szerelő, a legjobb komszomol brigád és más címek eléréséért dolgoznak az emberek. Köztük „arany­kezű mesterele” is vannak. Azok érdemlik ki ezt a minősítést, akik bebizonyították, hogy minden mű­velethez értenek az üzemrészükben, s így bárkit helyettesíthetnek szükség esetén. A munkában ki­tűnő dolgozók különféle előnyöket élveznek: az üdülésük például teljesen ingyenes, míg a fegyelmet megsértők, csellengők nem kaphatnak kedvezmé­nyes beutalót. Itt dolgozik egy hozzánk különösen közel álló, szereléssel és minőségellenőrzéssel foglakozó brigád, amelyik Imre Gábornak, Szimferopol díszpolgárá­nak nevét viseli. A kecskeméti szobrászművész életrajza, fényképe egy faliújságszerű táblán függ, s oroszul is olvasható, hogy a névadó a Vörös Had­sereg tisztje, a városi Vörös Őrség parancsnoka volt a Tanácsköztársaság idején. Ez, „a kommunis­ta munka brigádja” címet elért kollektíva 22 ta­got számlál úgy, hogy egyvalaki mindig távol van, de teljesítik a normáját. Az igazoltan hiányzó mun­kás nem más, mint Imre Gábor, akinek a tiszte­letére 1967-től 2500 televíziót készítettek el. S még ha a miénknél jóval olcsóbb- tévéárakkal is szá­molunk, a termékek értéke bizony több millió fo­rintra rúg. így lehetséges legálisan és eszmeileg milliomos egy magyar állampolgár abból a munkából, amit szovjet barátai végeznek el a tiszteletére. Halász Ferenc (Folytatása következik) A védőital nem lehet szeszes ital MÉM-tájékoztató a nyári mezőgazdasági munkák szabályairól Az ország jelentős területein viaszérésben van a gabona, és bár az esőzések időnként megza­varják a munkát, egyre nagyobb számban indulnak a táblákba a kombájnok. A csapadékos időjá­rás miatt a MÉM szakemberei ar­ra számítanak, hogy később eset­leg a munkák összetorlódása miatt megnövekedhet a balesetek száma. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy az üzem­egészségügyi, biztonságtechnikai és a tűzrendészeti előírásokat a nagy nyári munka idején min­denhol be kell tartani; a szabá­lyok egyértelműen kimondják, hogy mi a teendő és semmiféle kompromisszumra nincsen lehe­tőség. A MÉM illetékesei nyomatéko­san felhívták a figyelmet arra, hogy a nagy melegben nem lehet sör, vagy egyéb szeszes ital a vé­dő ital — mint ahogy az az elmúlt években egy-egy gazdaságban megesett. Az emberről való gon­doskodás jele nem lehet a reggeli pálinka, vagy a napközi hideg sör (ennek sokszor halálos üzemi baleset volt a következménye). A nagy melegben dolgozóknak vé­dő italként 0,1 százalék konyhasót tartalmazó szénsavas vizet kell biztosítani, ezen túlmenően egyéb szénsavas üdítő italokat is adhat­nak. Feltétlenül biztosítani kell a pihenéshez, az emberi szervezet regenerálódásához szükséges időt. Ellenkező esetben a balesetek le­hetősége megnövekszik — amint azt az elmúlt évi tapasztalatok mutatták. A kombájn vezetőknek és a ki­szolgáló személyzetnek be kell tartaniok a tűzrendészeti előírá­sokat. A gépen és annak közelé­ben tilos a dohányzás. A gépet csak álló helyzetben szabad ja­vítani. Semmiképpen sem szabad a kombájnt olyan területre irá­nyítani, ahol a lejtő 15 százalék­nál meredekebb. Az elmúlt években gyakran okozott balesetet a kombájnok országúti „vándorlása”. Az ezzel kapcsolatos szabály: a kombáj­non, a szalma- és pelyvagyűjtő berendezés tartályában semmi­lyen terhet nem szabad szállítani. Tilos a géppel hirtelen fékezni és előzni. (MTI) A KÖZÖS ÉS A HÁZTÁJI összhangja nélkül nincs előrelépés Olyan vitára kaptam meghí­vást a Duna menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségé­től, amely a közös gazdálkodás jelenlegi legégetőbb gondjainak feltárását ígérte. Am a vitát utólag épp azért nevezhetjük si­keresnek, mert ezt az ígéretét nem váltotta be. A problémák tömkelegébe való nagy belemar- kolásnak nem sok értelme lett volna. Az ankét résztvevői ehe­lyett a közös és a háztáji gaz­dálkodás ellentmondásos viszo­nyainak elemzésére összpontosí­tották figyelmüket. Ami egyben utal arra, hogy a Duna mentén naponta kérdések özönét felvető problémáról van szó. Válságos időszakot hagyott maga mögött a qlunapataji Pe­tőfi Tsz. De a krízis csakugyan a múlté? Vincze Károlynak, a gazdaság elnökének megnyilat­kozásából ítélve kétségeink van­nak efelől. „Az ősszel, hogy el tudjuk vé­gezni a munkát, gépeket kellett kölcsönkérni vagy, hogy ponto­sabb legyek, bérbe venni. A mie­ink között alig akadt használ­ható traktor. A tél folyamán a gépeket kijavíttattuk, s számu­kat megdupláztuk. S az emberek nem értik, hogy erre miért volt szükség, lépten-nyomon ezt kell magyaráznom. A legnagyobb baj az érdekte­lenség. A szanálási közgyűlést háromszor kellett összehívni, amíg határozatképes lett. Har­madszorra, most, június elején is csak úgy sikerült, hogy előtte külön levélben felszólítottam minden tagot: meg nem jelené­sükkel kárt okoznak a szövet­kezetnek, mivel a közgyűlést munkaidőben tartjuk, s a meg­jelenőknek az esedékes bért ki kell fizetni, de a terem haszná­latáért is felszámítja á díjat a művelődési ház. Bírsággal fe­nyegetőztem. . . Erre különben a szövetkezeti törvény módot nyújt, de nem gondoltam volna, hogy ilyen szankciót bármikor is ki­látásba kelljen helyeznem. Az eredmény nem maradt el, mind­össze nyolcán maradtak távol, azok is jórészt igazoltan. A szövetkezet rendszeresen fi­zet. Mégis, a traktorosok példá­ul vagy jönnek dolgozni, vagy nem. Akad olyan család, ahol négy hold háztájit mértünk ki. Az intenzív hasznosítással egy- egy holdról „leveszik” minimum a 40 ezret... És a közös érdek teljesen a háttérbe szorul.” Nem hinnénk, hogy ez esetben csupán a háztájit kellene kár­hoztatnunk. Inkább az érdekek megbillent összhangját. Az per­sze igaz, hogy a harmónia meg­teremtésének a feltételei megle­hetősen összetettek. Ha a veze­tés a követelményeket megpró­bálja fokozni — s teszi ezt egy­oldalúan, társadalmi bázis híján —, számolnia keli azzal, hogy a maradék dolgozó tagság is meg­válik a szövetkezettől. A másik pataji tsz-ben, az Űj Életben a kötelező munka­napok számát a szövetkezeti tör­vény minimumában — 150, il­letve a nőknél száz napban — ál­lapították meg, de még ennek teljesítésével is gondok vannak. Á bátyai Piros Paprika Tsz- ben már nemcsak a háztáji, ha­nem a százalékos művelés is. a „közös ellen fordult”. A májusi aszályos hónapokban összesen négy ember végezte az öntözés munkáját, a szükséges 23 helyett. Arról nem is szólva, hogy ez a művelési mód a közös fejleszté­sére fordítható összeget évente milliókkal csökkenti. Dunapataj mindkét tsz-ében megmagyarázhatnánk a közös iránti érdektelenséget a most le­zárulóban levő nehéz időszakkal. Bátyán azonban az utóbbi nyolc évben nem volt mérlegveszteség, s az öntözőfürt kihasználása, va­lamint a fűszerpaprika-termesz­tés „szinten tartása” számottevő gyarapodást hozott. De még az országosan is ki­váló, s a korszerű termelési módszereket igazán nem nélkü­löző hartai Lenin Tsz-ben is fel­színre bukkannak a negatív tendenciák. E gazdaságban 5—6 évvel ezelőtt még 5—600 holdon, folytattak zöldségtermesztést. Mostanra ez a töredékére redu­kálódott. Annyi maradt csak, ahol a tsz zöldségboltjainak az árukészletét előteremtik. A Nagy­kékes nevű tanyaközpontról, mi­óta fellendült a háztáji jószág­tartás, a közös számára „eltűnt” a munkaerő. Mindent elkövet­nek, hogy táppénzre írassák ki magukat, s odahaza neveljék a hízóbikákat. Ezekkel a gondokkal néznek szembe Dunaszentbenedeken is. az Új Hajnal Tsz-ben, s azt a következtetést vonják le: a szö­vetkezet elsőrendű feladata az, hogy tagságát eltartsa. Mellékes, hogy ebben a háztáji, a száza­lékos művelés, vagy pedig a kö­zös munka játssza-e a főszere­pet. A felsorolás egyébként a tagság értékítélete szerinti fon­tossági sorrendet is kifejezi. Ez a felfogás rokonszenves lehetne, ha nem nélkülözné a józan felismerésből adódó, s az összhang megteremtését célzó továbbgondolkodást. Mert a gazdák nagyon jól tud­ják, hogy melyek a tagsági vi­szonyból származó jogaik, s ér­dekeiket is idejében és kellő­képpen felismerik. Legfeljebb azt nem, hogy a háztájihoz fűző előnyök jóval rövidebb távra .szólnak, mint a közösből szár- mazóak. Az országos szintű felismerés, miszerint a háztáji gazdálkodás része a szövetkezeti össztevé- kenységnek, azt is magában fog­lalja, hogy a háztáji működés feltételeinek előteremtése nagy­részt a közösre hárul. Am csak addig hárulhat rá, amíg a kö­zösben eredményes gazdálkodás folyik. Csak ez a felismerés, s ennek gyakorlati konzekvenciái vezet­hetik el a tsz-tagságot távolab­bi érdekeinek tudatosításában. Félő, hogy ennek híján az imén­ti elv torz értelmezést nyer, ami szerint a közös válik a háztáji gazdálkodás részévé. ­Nem a háztájival való szem­befordulás vezet eredményre, hanem a helyes értékrend meg­teremtése. Hatvani Dániel Naponta kétszer tv-közvetítés a VIT-ről A X. berlini Világifjúsági Találkozóról bőséges közvetítést ad a Magyar Televízió. Átlag naponta két alkalommal kapcsolják majd a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosát, ahonnan beszámolót kapunk az előző nap legfontosabb eseményeiről, il­letve az aznapi rendezvényekről. Július 28-án egye­nes adásban láthatjuk a megnyitó ünnepséget — színesben is. Esténként pedig tanúi lehetünk a leg­izgalmasabb kulturális eseményeknek, illetve a sportversenyeknek. A nagyszabású közvetítési tervnek mintegy be­vezetője lesz a magyar delegáció gálaestjének köz­vetítése. július 20-án este. Ezén a magyar küldött­ségben helyet foglaló énekesek, táncosok, előadó- művészek — köztük a pécsi balett együttese, a KISZ Központi Művészegyüttese, a Rajkó zenekar, a Lokomotív GT beat-együttes, a legutóbbi „Ki mit tud” jó néhány helyezettje — adnak ízelítőt tudásukból. új fajta grillsütő Kitűnő sajtóvisszhang A Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek pápai ELEKTHER- MAX Gyárában új típusú grill­sütő gyártását kezdték meg. Az eddig gyártott forgónvársas grill­sütőtől eltérően, az új elektromos készülékben infracső szolgáltatja a szüksége^ hőenergiát. A készü­lék előnye, hogy a zsírmentes éte­lek mellett többek között kenyér­sütésre és köretek készítésére is alkalmas. Az RS 12-es jelű sütő sorozatgyártását megkezdték, a készülék hamarosan az üzletekbe kerül. (MTI) A napokban számoltunk be a kecskeméti ének-zenei iskola kó­rusának svájci sikereiről. Az énekkart a külföldi úton a Mű­velődésügyi Minisztérium megbí­zásából kísérő Kontra István fő­iskolai docens szívességéből most beletekinthettünk a kecskemétiek teljesítményét elemző svájci kri­tikába. , örvendetes olvasmányok. Szin­te versengve dicsérik az együt­test. Elismerően írnak a magyar zeneoktatásról, amely lehetővé teszi a megcsodált kifejező ének­lést, a gyerekeket a zene mély tisz­teletére neveli. A méltatások hangvételének az érzékeltetésére két kritikából idézünk néhány mondatot. „A szenzáció erejével hatott a Kodály-iskola gyerekkarának a fellépése . . . Kodály-kompozíció- kat énekeltek valószínűtlenül gyengéd pianisszimókkal, gazdag dinamikai skálával” (Die Tat). „Amit ezek a gyerekek — Kardos Pál kórusvezető irányításával — hangképzésben, a hangzás tiszta­ságában, a zenei formálás erejé­ben és tempójában magukkal hoztak, azt megirigyelhetné szá­mos hivatásos kórus” (Stadtzü- rich). r Épül a nemesacél-hengermű • A Lenin Kohászati Művek új nemesacél-hengerművében már fel­szerelték a gépek töhbségét. Az úgynevezett középsoron a jövő év januárjában már megkezdik a termelő munkát. (MTI foto — Kóbor Pál felv. — KS) Nyílnak a nyári egyetemek Az idén tizenegy városban ren­dez nyári egyetemet a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat, együttműködve a vendéglátó váro­sok egyetemeivel és főiskoláival. A nyári egyetemek, amelyeken külföldi érdeklődők mellett ter­mészetesen egy-egy szakma, tudo­mányág hazai képviselői is részt vehetnek, kellemes környezetben biztosítanak tanulási, művelődési lehetőséget. Megismertetik a részt­vevőkkel hazánk gazdasági, társa­dalmi, tudományos életét, régésze­ti, történelmi, művészeti emlékeit, a magyar népszokásokat és nép­művészetet. Elsőként július 8-án a soproni nyári egyetem nyitja meg kapuit, Gyulán július 9—15 között nyári eszperantó egyetemet avatnak, két tagozattal várja a je­lentkezőket július 11. és 22. között a szegedi nyári egyetem. A Duna-kanyar művészeti nyári egyetem, amely Esztergomban működik majd július 13. és 26. kö­zött a zene és műveltség kapcso­latával foglalkozik. A Balaton- környék kultúrájának és termé­szetvilágának ismertetésére vál­lalkozik Veszprémben július 15-től 29-ig a balatoni nyári egyetem. Pécsett ismét vendégeket fogad a Népek barátsága elnevezésű nyá­ri egyetem. Itt két kurzus kerül lebonyolításra július 15. és 28., il­letve július 29. és augusztus 11. között. Július 23-án nyitja meg kapuit a debreceni nyári egyetem, amely­nek témája a magyar nyelv és irodalom, illetve általában a ma­gyar kultúra lesz. Augusztus 2. és 11. között a műemlékvédelemmel, az építészeti helyreállítás és a vá­rosrendezés időszerű feladataival foglalkoznak az egri nyári - egye­tem résztvevői. Keszthelyen augusztus 6-tól két héten át a zöldség- és gyümölcstermesztés fontos kérdéseit tanulmányozzák a Georgikon nyári egyetem hall­gatói. Legkésőbb, augusztus 13-án a Savaria urbanisztikai nyári egyetem kezdi meg az oktatást, amelynek témája a kis- és közép­városok urbanisztikai problémái. (MTI) • A Tonhalle Grosses-Saal, az ifjúsági koncert helye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents