Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 27. j—11 A SZÓ Indítson ismét hobby-járatot a Volán! Kecskeméten egyre növekszik a hobbytelek-tulajdonosok tábo­ra. Én is immár negyedik éve dolgozgatok családommal a kis­kertben, ahol az izom fejlesztő testedző munka a szabad yidő nemcsak kellemes, de hasznos el­töltését is jelenti. Ebbéli örö­münket azonban beárnyékolja egy sajnálatos tény: eléggé kö­rülményesen juthatunk csak el telkeinkre, s onnan haza. A 2-es autóbuszról jelenleg a Halasi úti iskolánál kell kiszáll­nunk — körübelül 50 környék­beli telektulajdonos is ezt teszi —, s még legalább 3—4 kilomé­tert kell gyalogolnunk az 54-es út mentén húzódó kertekig. Az elmúlt két év nyarának hétvé­gein autóbuszt közlekedtetett er­re a Volán. Az idén, sajnos, mái nem indítottak ilyen járatötv mondván, hogy azt kevesen ven­nék igénybe. Ezúton közöljük, hogy az indok minden alapot nélkülöz. Nekünk igenis szüksé­günk van a buszra szombat-, illetve vasárnapokon. S ha a régebbi gyakorlathoz viszonyítva még pontosabban indulnak a já­ratok, azokra valamennyien szá­mítunk, vagyis biztosítva lesz a kocsi gazdaságos kihasználtságát jelentő utastömeg. Bízunk abban, hogy a Volán 9-es számú Vállalat vezetői ér­demben foglalkoznak kérésünk­kel, s az említett útvonalon mi­előbb megindítják a hobby-jára­tot! (Sokak nevében: Nemctz Gyuláné Kecskemét, Schőnherz Zoltán tér 4.) Kecskemét - Széchenyiváros IV. Ott a pénzesebb emberek élnek . . . Drukkoló utasok a későn induló buszon A június elején életbe lépett új vasúti menetrend értelmében munkaszüneti napon egy időben, azaz 15 óra 30 perckor indul vo­nat Kunszentmiklós-Tass állo­másról Budapestre, illetve Kis­kunhalasra. Nagyközségről lévén szó, minden alkalommal sokan utaznak el a két szerelvénnyel. Míg azonban feljutnak a kocsik­ba az emberek, addig nem kis izgalomban van részük a Volán jóvoltából. Miről is van szó? A vasútállomásig közlekedő autóbusz az említett napokon pontosan 15 óra 20 perckor gör­dül ki a kunszentmiklósi főtér­ről. Mivel 7 perc a menetidő, így a vonatjegyek megváltására csak pillanatok maradnak. Nem­Zajos lakóépület Ha ez így megy tovább, rövi­desen irigyelni fogjuk azokat, akik szegényes környezetben, minimális komförtú helyiségek­ben élnek, hiszen ők legalább nincsenek kitéve a technikai za­var okozta kellemetlenségeknek, s nem kell alkalmazkodniuk la­kótársaikhoz. Mert a mi kecs­keméti házunk, az Árpád krt. ff—17. számú szövetkezeti épü­let egyelőre a korlátlan lehetősé­gek hona. Itt vannak például a gyerekek, akik naponta ’oravú- roskodnak a tetőn. Tehetik, hi­szen hosszú ideje lezárhatatlar padlástér ajtóin át bármikor fel­mehetnek a magasba. Nem tu­dom, ki lesz majd, a felelős. ha valamelyikük lezuhan onnan? Ugyancsak régóta javításra vár­Válaszolnak az illetékesek 'Június 9-i összeállításunkban közöltük a Van telkünk és még- sincs című panaszt. írója, Pus­kás Istvánná elkeseredésében ra­gadott tollat, mert a Kecskemét­hez tartozó Kadafalván vásárolt 321 négyszögölnyi telke egy ré­szevei még a régi tulajdonos rendelíkezik, s cv. a visszás álla- pót akadályozza családi házuk építésének megkezdését. A prob­lémát, sajnos, nem rendezte a városi tpnács műszaki osztálya, Peci‘g e hatóság kevésbé körül­tekintő intézkedése nyomán tör­tént meg, hogy az OTP kisajátí­tásig rendezetlen telket értéke­sített számára. Az ügyben írásos választ kül- cölt szerkesztőségünkbe az Or­szágos Takarékpénztár Bács-Kis- kun megyei Igazgatóságának ve- zetoje, Deá/c István. Tájékozta- tasabol a következőket tudtuk meg: a vonatkozó rendelet ér­telmében tanácsi feladat a föld­terület kisajátítása, illetve an* nak telekké való kialakítása. Az ily módon állami tulajdonba ke- rült parcellák értékesítésével vi- szont az OTP foglalkozik, A szó­ban forgó — 33 504/1. helyrajzi ,$2amu — kadafalvi telek eladá­sát a 22/1971. számú határozatá- ban hagyta jóvá a Kecskeméti Városi Tanács yégrehajtó Bi­zottsága, amely döntéséről az 50 048—7 1971. IV. számú levelé­vel értesítette a pénzintézetet. Annak jogtanácsosa alaposan el­lenőrizte a telekátadási jegyzé­ket és a kiosztási vázrajzot _ e z ügyben még a telekkönyvi hatóságot is felkereste —, de hibára nem bukkant. Ennek alapján került sor a te- lület Puskáséknak történő eladá­sára. akik viszont csak a vételár kifizetése után derítették ki, hogy idegen tulajdont is szerez­tek, akaratukon kívül. Telkük egy részéi ugyanis a szomszéd két kisebb épülete foglalta el. Az érdekeltek először telekhatár­módosítással kívánták rendezői az ügyet, később azonban a ki­sajátítás mellett határoztak. Az új hatósági eljárás lefolytatása köz­ben látott napvilágot a panasz s azt követően — az OTP felkéré­sére — a városi tanács haladék­talanul intézkedett: a régi tu­lajdonost kártalanították, mely­nek eredményeként a nevezett teljes egészében birtokba vehet­te a telket. * A megelőzőekben említett lap­számunkban adtunk helyet a egyszer fordult már elő, hogy a zsúfoltan érkező jármű utasai­nak fele tudott csupán menetje­gyet váltani az állomási pénztár­nál, a többiek a vonaton .kap­ták meg bilétáikat — persze Fi­zetniük kellett pótdíjat is. Érthetetlen, hogy miért ilyen későn indul az állomási járat, amikor már délután 3 óra táj­ban ott parkol a főtéri megálló­ban. Kérjük a Volán illetékeseit, hogy az említett vonatok menet­rendjének megfelelően módosít­sák a kunszentmiklósi helyi autóbuszjárat ünnepnaponkénti közlekedést! (Az utasok megbí­zásából : Szűcs Albert­Kunszentmiklós, Széchenyi u. (18.) nak a (ödszinti villanykapcsolók nyitott szekrényei, ahová szintén gyakorta benyúlnak az ifjoncok. Hogy egyiküket sem érte még áramütés, talán a jószerencsének köszönhető. Nagyon meglazultak a folyosóra nyíló ajtók is, né­melyikük már a kidőlés állapo­tában van. Megjavításuk érdeké­ben sem intézkedett még a la­kásszövetkezet vezetősége. Azán turcsa módon gondolko­dik néhány lakótárs is, aki az eredetileg mosókonyhának épített helyiséget használja motorkerék­pár-tárolónak. Többször megtör­ténik, hogy járműveiket már hajnali 5-kor berregtetik, meg­zavarva ezzel a szomszédok nyu­galmát. Kegyes Mihály Kecskemét. (Árpád krt. 15. fszt. 2.) Két órán át ebédre várva című panasznak is. írója, a kecskemé­ti zeneiskola igazgatója, Korber Tivadar kifogásolta, hogy a Tős- erdöben levő Tölgyfá csárda a korábbi ígéret ellenére sem ké­szült fel a május 27-i osztály­kiránduláson részt vevő, mint­egy 70 gyermek, illetve kísérő étkeztetésére. A vendégek va­sárnap fél 12-kor foglalták el he­lyüket a szabadtéri asztaloknál s csaknem két órát kellett vár­niuk, míg felszolgálták részűkre az ebedet. Fokozta a bosszúsá­got. hogy üdítő italhoz is csak önkiszolgáló módon lehetett hoz zájutni. A panaszt kivizsgáta az egy­seget fenntartó Lakitelek és Vi- defce Általános Fogyasztási és értékesítő Szövetkezet igazgató­ság! elnöke. Déri Péter, aki meg­állapításairól levélben tájékozta­tott bennünket. Eszerint' a me­gyeszékhely zeneiskolája szülői munkaközösségének egy képvi­selője a gyermeknap előtti idő­ben valóban felkereste a Tölgy­fa csárda vezetőjét, s nála — gulyáslevesből és palacsintából djio ' ebedet rendelt meg 77 személy részére. Az üzletvezető hivatkozott ugyan a konyha szűk kapacitásából eredő étkeztetési nehézségekre, végül azonban vállalta a vasárnapra szóló meg­rendelés teljesítését azzo! a fel­tétellel, hogy a csoport már 11 órakor asztalhoz ül. Sajnos, a gyakorlatban nem ez történt, a gyerekek és szüleik egy része ugyanis fél órával később érke­zett a többiek pedig háromne­gyed 12 tájban jöttek meg. Ek­kor már törzsvendégek is vár­tak ebédjükre, s a három pincér hiába végezte gyorsabban mun­káját, óhatatlanul hosszabb időt vett igénybe a felszolgálás. Ami az üdítő ital önkiszol­gáló jellegű fogyasztását illeti, azt kifejezetten a gyerekek igé­nyelték így. A lakiteleki ÁFÉSZ igazgatósági elnöke befejezésül közölte, bár a Tölgyfa csárda ve­zetője tisztában volt azzal, hogy a forgalmi befogadóképességen telül vállalt étkeztetést, a plusz igény kielégítésére mégsem ké­szült fel megfelelően. Az ezzel kapcsolatos szervezési hiányos­ságokért, s az egyéb mulasztásért fegyelmi büntetést kapott, s in­tézkedés történt a hasonló ese­tek megelőzése érdekében is. Összeállította: Veikéi Árpád Az első emeleten kellemes pi- rítósillat. Alighanem a bal sa­rokban nyíló lakásból. Oda csengetünk be. Töpörödött, sö­tétruhás, fejkendős, szemüveges néni nyit ajtót. Ajkán halvány mosoly, kezével a konyhába irá­nyítja tekintetünket. , s ekkor szólal meg halkan: — Terézkének pirítok... De menjenek csak, bent van, örül­ni fog — mutat a szoba felé. Amit a szem az első pillan­tásra felmér: egymásba nyíló két szoba, s bennük minden, ami évtizedek alatt megszokott, ked­ves tárgyként görcsösen a gaz­dájukhoz kötődik. Tömören: meglehetős zsúfoltság és — be­teg a lakásban. — Ö, milyen kedvesek, hogy meglátogattak! — Cl fel az ágy­ban Klátik Teréz néni, majd az egészséges után nagy óvatosan a befáslizott lábát is lelógatja fekhelye széléről. — Hónapok óta így vagyok. Sajnos, kötözésre is a mentő szo­kott elvinni... — panaszolja ba­ját, s el-elérzékenyedik. Aztán megjegyzi: — A sógornőm, aki özvegy, bement a városba, merthogy bedolgozással, kötéssel foglalko­zunk ■.most a másik ro­kon jött át hozzám, ne legyek egyedül, ö is itt kapott lakást. Úgy volt az, hogy a mostani Al­föld Áruház helyén ott állt a mi házunk. A szegény jó öcsém meghalt, így a sógornőmmel ket­ten kaptuk ezt a lakást. Aho­gyan mostanában mondják; mint szanáltak. A legelején bi­zony sajnáltuk a régi házat, fő­leg a nagy udvart. De nézzék meg, itt minden olyan kellemes, kényelmes. A fürdőszoba, a gáz, meg minden bent van. És olyan jó a levegő is! Bárcsak már ki­mehetnék, csak ez a betegség ne volna... A szemközti lakásba csenge­tünk. Csend. Nincsenek otthon. S vajon a mellette levőben? A névlábla gazdája, Bajtav Zakariásné invitál a kis garzon szobájába. Oly fürge és fiatalos, hogy meglepődünk a lényen: a cipész ktsz nyugdíjasa. Az ablaknál varrógép, rajta, körötte cipőfelsőrészek. — A régi cégemnek dolgozok itthon. Nagyon kell a nyugdíj­hoz. a lakás részleteinek törlesz­téséhez. Nehéz ám havonta 340. plusz 92 forint fejlesztési, vagy tudom is én, a karbantartási fi­zetnivaló. Azelőtt bérlő voltam egy villaszerű házban. Két szép. nagy szobám volt. sokkal ol­csóbb, de szanálták... Ez kicsi ugyan, de megszoktam már. Egészséges, világos, minden kel­lemes. A lakók is. Érdekes.: olyan ez itt, mint az óramű.- A házban reggel hatkor kezdődik az élet. Elárulják a zörejek, a fürdőszobai vízcsapok. Utána lé­pések a lépcsőházban. Persze, nincs zaj. tapintatosan történik mindez, de tudni, hogy új nap kezdődik ... — Jaj, tessenek csak jönni, legalább valakinek elmondhatom a bánatom! — ezzel fogad ben­nünket a következő, ugyancsak szövetkezeti garzon gazdája: Ko­vács Istvánná. A zsúfolt kis szobában — mint Építkezések V askúton Sokszor hallunk arról, hogy a mezőgazdasági gépek hibája miatt több napig áll a munka egy-egy termelőszövetkezetben. A gépek kijavítása nemcsak al­katrészgondok miatt késik, ha­nem a szakszerűtlen műhely és felszereltség is gátolja a gyors javítást. Mindezt mérlegelve a vaskúti Bácska Termelőszövet­kezetben elhatározták az év ele­jén, hogy a központi telepükön modern, gépműhelyt építenek. Hárommillió forintos költség­gel a termelőszövetkezet saját építőbrigádja készíti a nagy sze­relőcsarnokot, valamint az ehhez csatlakozó tmk-műhelyeket. Itt történik októbertől a termelő­szövetkezet járműveinek és egyéb gépeinek javítása. Bevezetik a szervizszerű karbantartást, hogy biztosítsák a gépek folyamatos üzemeltetését, valamint növeljék használhatóságuk idejét. őszre ugyancsak megépül a 280 vagonos szemestermény­tároló lelep. Nyolc tárolótornvot készít a szövetkezet épílőbrigád- ja. s a szerelési munkákat a kecskeméti MEZŐGÉP végzi. A tárolótartályok mellett építik fel a bábolnai BI—11. típusú szárí­tóberendezést, mely évente 15 tonna termény víztartalmát csöRi kenti le a tároláshoz szükséges mértékig. Az idei kukoricát már Szilágyi Mihályék garzon szoba ja megszeppent madárkák — öre- gecske néni és bácsi üldögélnek szótlanul. A jó középkorú Ko- vácsnéból pedig keserűen árad a szó: — Az uram, aki rokkant em­ber, a Volánnál, én pedig a fő­iskolán vagyok portás. Soft évig hiába vártunk lakásra. Aztán most tavasszal múlott egy éve, hogy ezt kaptuk. Minden meg­spórolt krajcárunk ráment a be­lépőre. És ide hoztuk anyukáé- kat is. Az én szüleim. De hová is v mehettek volna! Soha nem volt saját otthonuk. És most ez van. nem férünk. Anyukáméké az a szélesebbik fekhely, a miénk, az urammal emez a kes­keny sezlon. A férjem soha nem bírja kialudni, kipihenni magút és borzasztó ideges. Magam is, mint az őrült. már. Mert. a lel­kem hasad meg: az uramat is, anyukáékat is sajnálom. Bán­nám is én, hogy régi házban, csak lenne nagyobbacska a la­kás, valaki, aki pénz nélkül cse­rélne ... Mert egy vagy két em­bernek jó és szép lenne ez ... Kilences épület, utolsó lépcső­ház. III. emelet. Ahogy felérünk, a 84-es számú ajtóval állunk szemközt. Nézzük hát, Juhász Zakariásék otthon vannak-e? Kipirult arcú, szőke fiatalasz- szony nyit ajtót. — Legalább szusszanok egy kicsit — mondja kedvesen a parányi előszobában. Aztán egy fürge mozdulat, s az ülőkádas fürdőszobában abbamarad a mo­sógép zúgása. Garzon. Gondosan válogatott kisbútorokkal berendezett szo- bácska. Egy felnőttfekhely, rajta halom vasalnivaló, szek­rény, gyermek heverő, a sarok ­(Tóth Sándor felvétele) bán rácsos kiságy. Benne édes- deden alvó baba. — Vele vagyok gondozási se­gélyen, a Habselyemgyárból. De van egy ötéves kislányunk is. Éppen úgy, mint a szomszéflék- nál. Szilágyiné gyári kolléga­nőm, szintén gondozásin van. Ki szoktuk segíteni egymást, fel­váltva: amíg az egyikünk bevá­sárol, másikunk a négy gyerek­re vigyáz. Az ő férje esztergá­lyos, az enyém lakatos. Nagyon jól megvagyunk minden lakó­társunkkal. Tetszik tudni, olyan csodála­tos itt minden. Maga az, aho­gyan a rossz szőlők helyett hir­telen itt áll ez a napfényes, jó levegőjű, szép város! Mi egy méhesfalusi albérletből jutottunk el ide. Milyen boldogság volt! Most sem panaszosan mondom, mert tudom, hogy a telepen há­romgyerekesek is laknak ugyan­ilyen garzonban. De ... Andreám most már lassan lelóg a kis he- verőről, öcsike pedig járni kezd majd. mint most a Szilágyiék kisebbikje. És akkor nálunk is egy falhoz, egymásra kell pakol­ni a bútorokat napközben, hogy mozogni lehessen. Mert a falak, sajnos. nincsenek gumiból. Mondják, hogy az épülő tízeme­letesekben nagyobbak a laká­sok, de tessék mondani, hol van annyi pénz?... „Éppen olyan városnegyed, mint Leninváros. vagy Hunya­diváros, csak a legújabb. Ott a pénzesebb emberek élnek...” — visszhangzik bennem a villám- interjú során kapott egyik vá­lasz. És erre gondolok: az új is­merőseink, ők lennének azok a pénzesebb emberek? ... {Következik: Tervek 1985-ig.) Ellenőrzik a munkagépeket, traktorokat A múlt év márciusában a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete értelmé­ben magánszemélyek által, saját célra üzemeltethető kerti trak­toroknál nagyobb teljesítményű, illetve összsúlyú traktorok és munkagépek használatának meg­szüntetésére adott végső határ­idő ez év június 30-án lejárt. Ebben a hónapban tehát mező- gazdasági traktort, vagy munka­gépet — a kerti traktorok kivé­telével — magánszemély csak va­lamilyen szakszövetkezettel kö­tött megállapodás alapján tart­hat üzemben, vagy az erre a célra alakított szakcsoportnak közös üzemeltetésére átadja. Az átengedés, vagy bérleti szerződés megkötése után a szak­csoport haladéktalanul köteles az illetékes szakigazgatási szerv ál­tal javasolt kérelem alapján a gépjárművek hatósági jelzések­kel való ellátását, illetve az új üzembentartó részére történő át­írását a rendőrhatóságtól kérni. Munkagépek esetén a KPM Autófelügyelet megyei irodájától a traktorok azonosítási jelzéseinek (azonosítási lap, azonosítási táb­la) kiadását kérni. A munkagé­pek ez év december 31-ig az autófelügyelet válaszlapjával közlekedhetnek, figyelembe vé­ve az érintettek késői jelentke­zését. Ezek előrebocsátása után tisz­tázni kell, mi minősül kerti trak­tornak. A kerti traktor ismer­tető jegye: teljesítménye a 15 lóerőt, illetve önsúlya az 1100 kilogrammot nem haladja meg és óránkénti sebessége egyik eset­ben sem több 20 kilométernél. A 15 lóerő, vagy az 1100 kilogram­mos súlyhatár túlléphető, ha a másik jellemző az előírt határo­kon belül van. Kerti traktornak minősíthető az az 1100 kilo­gramm önsúly alatti, óránként 20 kilométeres sebességnél gyor­sabban háladni nem képes olyan önjáró mezőgazdasági munka­eszköz is, amelynek rendeltetése legfeljebb 500 kilónyi teher szál­lítása. Ilyen esetben azonban a kerti traktor és a pótkocsi hasz­nos teherbírása együttesen nem haladhatja meg az 1000 kilo­grammot. Vannak olyan magánszemé­lyek, akik a traktort kizárólag állómunkás, úgynevezett stabil- gépként (szecskavágás, öntözés, darálás, áramfejlesztési' használ­ják. Ezekre a fentiek nem vo­natkoznak, feltétel viszont, hogy a stabil munkakörülmény kétsé­get kizáró módon és állandó jel­leggel fennáljon. A mezőgazdasági nagygépek műszaki megvizsgálását és azo­nosítási jelzésekkel való ellátá­sát legkésőbb április 30-ig kér­hették az érdekeltek. Ezeknek a járműveknek azonosítási jelzések nélkül csak az autófelügyelet ál- i tál megküldött válaszlap birto­kában és csak az abban megje­lölt időpontig szabad közleked­niük. Felhívjuk a figyelmet arra. hogy a gépjárműnek minősülő,' óránként 20 kilométernél gyor­sabban haladó vontatókra, trak­torokra vonatkozó szabályokat (hatósági jelzésekkel való ellá­tást) szigorúan be kell tartani. A rendelet megszegése vagy ki­játszása szabálysértés, súlyosabb esetben vétség, vagv bűntett. G. G. • Alapozzák a tárolótartályok tornyait ezzel a berendezéssel szárítják. A telep kialakítására mintegy 6 millió forintot költenek. A termelőszövetkezetben 1000 szarvasmarhát és 2500 sertést tartanak. Jövőre keverőüzemet (Csabai István felvétele) építenek, hogy az állatállomá­nyukat az itt készített táppal láthassák el. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents