Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
1973. július 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Kalocsa várja a vendégeket- Interjú Geri István tanácselnökkel Az idén negyedszer rendezik meg a Duna menti folklórfesztivált. Az eddigiek során úgy alakult, hogy a töbk helységre kiterjedő, s egyre népesebb közönséget vonzó rendezvénysorozatnak Kalocsa lett az igazi központja. A fesztivál idei rendező bizottsága elkészítette a terveket; ezekről olvasóinkat már tájékoztattuk. Miként, hogyan készült fel Kalocsa város a nagy eseményre? Melyek az idei találkozó jellemző sajátosságai? Mik a további tervek? Ilyen és hasonló kérdésekről faggattuk Geri Istvánt, Kalocsa város tanácselnökét, a fesztivál leendő házigazdáját. Tizenkétezer új diplomás Az idén 12 060-an végeztek hazánk 55 felsőoktatási intézményének nappali tagozatain — közöttük néhány száz külföldi ösztöndíjas. Összesen 3302 pedagógusjelölt, továbbá 1239 leendő orvos, fogorvos, gyógyszerész, és 464 közgazdász fejezte be tanulmányait, A műszaki egyetemeken és a természettudományi karokon frissen végzettek száma eléri a 2100-at. Az ifjú szakemberek elhelyezkedésének tapasztalatairól a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei elmondták, hogy a friss diplomások közül 1776-an már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel. Pályázattal, vagy egyénileg tehát körülbelül 10 000-en Téphettek munkába. Számukra ösz- szesen 15 542 álláshelyet hirdettek meg, a végzősök számánál 55 százalékkal többet. Változatlanul jelentős a pedagógushiány: főleg a vidéki általános iskolákban, továbbá az óvodákban. A pályakezdő pedagógusok számára a különböző felsőoktatási intézményekben együttvéve 4697 álláshelyet hirdettek meg, kisebb hányadában a fővárosban, nagyobb részben vidéken. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán ugyanakkor az idei tanévben 3302 hallgató fejezte be tanulmányait: közülük 3061-en pályázhattak, 241 hallgató ugyanis társadalmi tanulmányi ösztöndíjas volt. Száz frissen végzett pedagógusra tehát nagyjából 150 állás jutott. Változatlanul - keresettek a mérnökök. Ebben az esztendőben ugrásszerűen megnövekedett — elsősorban vidéken — a kereslet a jogászok iránt, összesen 1023 hely várta az állam- és jogtudományi karokon végzett 267 fiatal diplomást. Az agrártudományi egyetemeken 745 fiatal diplomázott, közülük 240 társadalmi ösztöndíjasként. A 490 elhelyezhető fiatal agrárszakember 1295 állás közül választhat. Az új diplomások zöme augusztusban áll munkába. (MTI) — Mi indokolja, hogy e város legyen a kétévenként ismétlődő rendezvénysorozat központja? — Először is azt kell leszögezni : 'szükséges, hogy a fesztiválnak legyen központja. \Az ünnepi rendezvénysorozat ebben az évben már az egész megyére kiterjed. Egybekapcsolódik a kecskeméti népzenei találkozóval, a majsai, kecskeméti, bajai kiállításokkal s egyébb figyelmet érdemlő rendezvényekkel, eseményekkel. Természetesen a fő profilja a népzene, néptáúc. Gondolom, Kalocsa mellett elsősorban az szól, hogy ezen a környéken él és , virágzik leginkább a népművészet, a maga eredetiségében és tisztaságában. Ez persze nem kissebbítheti az egyéb tájak, helységek népi kultúráját. —• Honnan várnak vendégeket? — Valamennyi Duna menti országból. De jönnek Franciaországból is. Elsődleges cél kezdettől : azok vegyenek részt elsősorban a fesztiválon, akiknek folklórja a miénkével rokon. Megmondhatom előre: sajátosan eredeti művészeti élményt ígér az idei találkozó. Nem fog csalódni a közönség. — Eltér vajon az eddigiektől az idei fesztivál? S ha igen, milyen új vonásai lesznek? — A rendezvényeknél elsősorban arra törekedtünk, hogy az eddig bevált módszerek érvényesüljenek. Elsősorban ai néphagyományokat igyekszünk bemutatni, de mellette néprajzi és többféle népművészeti jellegű eseményekkel próbálják gazdagítani a programot. Új dolog lesz a népművészet mestereinek húszéves találkozója. S ilyen új vonása lesz az' idei fesztiválnak az úttörőcsoportok találkozója is. Első alkalommal kerül sor a külföldi csoportok részére szervezett tanfolyamra. — A nagyszabásúnak ígérkező ‘ találkozón fontos helyet foglal el az államunk részéről is tervszerűen .támogatott nemzeti kultúra is, ugye? — Hangsúlyozni kell: a fesztivál nem megyecentrikus! Országos találkozóról van szó, ezt ne feledjük! Magyar és nem magyar, hazai és külföldi szólisták, együttesek reprezentatív találkozójáról. Ez mindent megmagyaráz. Csak örülni tudunk, hogy erre igény van., A népek kultúrája jól megfér egymással, nagyszerű összekötő kapocs lehet. — Minden jel szerint sok vendéget várnak. — Tizenkét országból tizennégy csoport érkezik, s húsz hazai együttes, összesen mintegy kétezer táncos, hatszáz énekes, és legalább kétszázötven néprajzos. S természetesen számtalan érdeklődőre, népes közönségre is számítunk. — Hogyan készültek fel a vendégek fogadására? — Az együtteseket kollégiumokba helyezzük el, kulturált körülmények között. A külföl- x dieknél a sajátos igényeket — például az étkezési sajátosságokat —• messzemenően figyelembe vesszük. A finneknek például sok tejet s tejterméket adunk majd. Alkalmi éttermeket állítunk fel. Ilyen lesz a Fórum Ifjúsági Klub termeiből átalakított étterem is. A napközi otthonos konyha ebédlőjét szintén szolgálatba állítjuk. Lacikonyhák, sátrak, egytálételek árusítására, pecsenye- és lángossütők felállítása ugyancsak azt szolgálja, hogy zavartalan legyen a vendéglátás. — Az alapos előkészítő és szervező munka nyilván meghozza majd a gyümölcsét. Éppen ezért jogos a kérdés: gondolkoztak-e már azon, hogyan tovább? ^ , — Nem is /keveset. Legfőbb törekvésünk: megszilárdítani a fesztivál programját. Bizonyos állandóságot biztosítani neki. Kikeresni az igazi, legcélravezetőbb feladatokat. Olyanokat, melyekkel • erőnket figyelembe véve elbírunk. Azt. szeretnénk, ha széles körben elismernék igyekeztünk életrevalóságát. Eddig bizonyos szempontból befelé fordulás volt tapasztalható nálunk. Nagyobb körben szeretnénk hatni. Ehhez többek között az kell, hogy a vendégcsoportok több alkalommal közönség elé kerülhessenek. Úgy gondoljuk, ez elsősorban szervezés kérdése. — A fentiekből következtetjük, hogy erősen bizakodó a fesztivál sikerét illetően. —> Több okom is van erre. Egyrészt a megyei párt- és tanácsvezetők rrynden erejükkel támogatják ezt a közös, szép ügyet; másrészt városunkban elegendő azoknak a száma, akik érzik al rendezvénysorozat jelentőségét, s alkalmasak is arra, hogy mindezt végigcsinálják. Ezért vagyok én derűlátó. Varga Mihály panoráma Mihail Poszohin - Moszkva főépítésze Mihail Poszohin 1910-ben, Tomszkban született, 18 éves korában építőmunkásként került a Kuznyecki Kohászati Kombinát építéséhez. Ez volt az első ötéves terv egyik legnagyobb szibériai létesítménye. A munka mellett tanult, építészmérnök lett, de a fiatalembert igazán a tervezés vonzotta. Az első lépéseket e téren a Kuznyecki építkezés tervezőirodájában tette. 1935-től Moszkvában Suszev akadémikus tervezőintézetébe került. Az alkotó munka mellett a Moszkvai Építészeti Főiskolán folytatta tanulmányait és 1938-ban végzett. Poszohint tehetsége, hihetetlen energiája rövid idő alatt a vezető moszkvai építőművészek sorába emelte. Ö tervezte a magasépítésű lakóházat a Felkelés téren. s ezért a munkáért Állami Díjat kapott. A szovjet építőművészet történetében a 60-as évek az új megoldások keresésének időszaka volt. Az útkeresés fontos állomása lett a Kongresszusi Palota építése. A terveket Poszohin vezetésével készítették. A méretek és a kompozíció helyes megválasztása révén az úi épület szervesen illeszkedik a Kreml panorámájába. A szovjet városépítészet jelentős alkotása — a moszkvai rekonstrukciós terv egyik fontos szakasza — a Kalinvin sugárút megteremtése, amelyet ugyancsak Mihail Poszohin vezetésével építettek. Az egységes kompozíciós elv szerint tervezett sugárút nemcsak közlekedési szempontból jelentős. hanem művészeti feladatot is teljesít a városközpont úi arculatának kialakításában. A világ közvéleményének figyelmét is felkeltették a Poszohin tervei alapján készült pavilonok az 1967-es montreali és az 1970-es osakai v ilágkiállításon. Munkásságának újabb eredményeit jelzik a Fekete-tenger kaukázusi partvidékén létesült. Pi- cunda nyaralótelep és az 1966-os földrengés után helyreállított Taskent tervei. Legjelentősebb munkája azonban a 2000-ig szóló moszkvai rekonstrukciós tervet előkészítő tervező kollektíva irányítása. E terv alapvető vonásai közül kiemelkedik, hogy milyen nagy figyelmet szentel az ipar fejlődésének. Moszkvában az ezredfordulóig 65 nagyipari csoportot alakítanak ki. így azonos termelőcsoportokká egyesíthetnek egy sor gyárat és üzemet, megoldhatják a lehetséges kooperációt az alapvető és a kisegítő termelő- egységek között. A rekonstrukciós terv másik fontos vonása, hogy csak a város jelenlegi alapterületével, az autókörpályán belül fekvő 87,5 ezer hektárral számol, a lélekszám pedig Zelenográdot és a parkerdő övezet településeit is beleértve 8 millió lesz. A hagyományos egyetlen városközpont helyett a több központú városfejlesztési elképzeléseket vették alapul. Moszkvában 8 övezettel számolnak, amelyeket városközpont rendszer köt össze egymással. Minden egyes övezetben mintegy 1 millió ember és majd. Az övezetek 250—400 ezer lakost magukban foglaló kerületekre oszlanak, ezek további 30— 70 ezer lakosú alkerületekből tevődnek össze, ahol líulturális és szolgáltató létesítmények, sportpályák. parkok lesznek. így minden övezetben biztosítják a megfelelő élét-, munka- és pihenési feltételeket. Ezzel jelentősen csökken a tömegközlekedés utasainak száma és csökken a „közlekedési fáradtság”. A rekonstrukciós terv rendkívül nagy figyelmet szentel a lakásépítésnek. Most készül az Egységesített építőipari elemek katalógusa, és ennek alapján tervezik a lakóházakat és a középületeket. A katalógus bevezetése nagy gazdasági megtakarítást eredményez és jelentősen javítja az építkezés minőségét. Nők a gépek mellett Meg mérőszobák műszerei előtt, szabóasztaloknál, szerelő- szalagoknál. Száz ipari foglalkoztatottból 44 leány vagy asz- szony. Száz munkás közül 42. A szakmunkások esetében százból húsz. A népgazdaság keresőinek 42 százaléka, több mint 2,1 millió fő a nő. A sokat emlegetett nőkérdésnek nemcsak politikai, társadalmi jelentősége van. Hanem gazdasági is. egyenlő súly- lyal. Mert ma már túljutottunk azon, hogy elég munkát adni. A munkával, a munka mellett ezer minden jár még az iparban dolgozó nők hatalmas seregének. A cselekvés rétegei 1970. február 18—19-1 ülésén átfogó határozatot fogadott el a nők helyzetének további javításáról a párt Központi Bizottsága. A X. kongresszuson — 1970 novemberében — Kádár János elvtárs megállapította: „A Központi Bizottság a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt, különös figyelmet fordít a nők helyzetére.” Minisztertanácsi rendelkezések, ágazati szabályozások sora bizonyította azóta a fokozott törődést. S a legfrissebbet említve: a SZOT elnöksége május 28-án tartott ülésén kimondhatta, hogy a március elsején végrehajtott központi bérintézkedés legnagyobb mértékben a szakmunkásnők keresetét növelte. A cselekvésnek sok rétege van, ' s mindegyiknek meghatározott jelentősége. Van, amit országosan kell megoldani. S még több, amit helyben, a vállalatoknál, az üzemekben. Mert például a vállalati szociálpolitikát nem lehet helyettesíteni semmivel. Eltartottakból keresők Nem árt visszatekinteni. 1949- ben kétmillió munkaképes korú eltartott nő volt az országban Ma számuk a hatszázezret is alig haladja meg. Száz ipari foglalkoztatottból 21,5 volt a nő 1949- ben, ma 44. A textilruházati iparban a munkások 84, a kézmű- és háziiparban 80, a textiliparban 71, a nyomdaiparban 54, az élelmiszeriparban 50, de még a vegyiparban is 40- százalék a nők aranya. S hogy eloszlassuk a tévhitet, ami szerint a nők csak a „női” iparcsoportokban vannak otthon, írjuk le: a híradás- és vákuumtechnikai ipar minden száz munkásából 57 leány vagy asszony. Jó néhány iparterületen tehát a nőkhöz kell igazítani a fejlesztési, technológiai terveket épp úgy, mint a munkásvédelmet, a szociális gondoskodást, azon egyszerű oknál fogva, hogy ők alkotják az ott tevékenykedők többségét. Heti 44 óránál többet ma már csak az ipari munkásnők négy százaléka dolgozik. Jó ez? Természetesen. Ám vegyünk szemügyre egy másik adatot: száz munkásnőből 60 betanított, 21 segédmunkát végez, s csupán 19 érte el a szakmunkás rangot. Rossz ez? Igen. Arra figyelmeztet, hogy nem lehet, nem szabad a nők helyzetét, a teendőket leegyszerűsítve megítélni. A legfőbb utánpótlás öt év alatt a szocialista iparban 150 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma. Ebből mindössze 30 000 a férfi, a „megmaradó” 120 000 nő! A legfőbb utánpótlást ők adják, s bár a távlati tervek szerint arányuk az iparban jelentősebben mar nem növekszik — ez az úgynevezett tercier ágazatokban, a szolgaitatásokban, a kereskedelemben, az igazgatásban, az egészségügyben stb. megy végbe —, de számszerűen újabb tízezrek keresik majd kenyerüket gépek mellett. Nem mindegy, mekkora, milyen ízű ez a kenyér. A munkahelynek, a szűkebb közösségnek döntő szerepe van abban, hogy számottevően válto- zik-e a nők helyzete. A műszakok helyes megosztása, a munkaidő alatti szakmai továbbképzés lehetőségének megteremtése, a részmunkaidőben való foglalkoztatás, a nehéz fizikai^ tevékenységek gépesítése, az egészségtelen munkakörülmények fokozatos fölszámolása — egy-egy állomás a járt és járandó úton. Ezt „fentről” nehéz elérni, ha „lent” a tettekre hivatottak a vállukat vonják. Kezdve a képzéssel Segédmunkás az élelmiszer- iparban dolgozó nők ötven százaléka; 42 százalékuk betanítót! munkás, s csak nyolc százalék a szakmunkások aránya. Igaz, a textilruházati iparban ez utóbbi 53 százalékra emelkedett. Területenként tehát nagyok az eltérések, de az ipar egészének csekély szakmunkásnői aránya már a nyolc általános utáni továbbtanulásnál megsejthető. A szakmunkástanulóknak pusztán negyede lány, a gimnáziumot végzettek csak „végső esetben" adják fejüket szákma elsajátítására, inkább — átmenetként — segéd- és betanított munkát vállalnak. Sűrűn, szándékaikkal ellentétben, nem átmeneti időre szól választásuk. Mert vannak teendők — kiváltképp a szemlélet megváltoztatásában — ezen, azaz a lányok, asszonyok oldalán is. Ha már ipar, akk^r legyen iroda; az adminisztratív alkalmazottak 78 százaléka nő... Mond ez valamit. S a baj nem ez, hanem az. hogy nagyobb a becsülete — amint a szakemberek mondják, társadalmi presztízse — a műhely írnok - ságnak, az anyagkönyvelésnek, bérelszámolásnak, mint a szakmának, a köszörűsségnek. esz- tergályozásnak, műszerészségnok,. fonásnak, szövésnek, szabásnak. Bér és . . . Napjainkban már ritkán akad példa arra, hogy az> egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a nők esetében kirívóan megsértsék. Kirívóan. Van itt még teendő — például az órabérbesorolási úgynevezett tól-ig határok kihasználásában, hogy ne csak férfiak érjék el a maximumot —, hiszen vizsgálatok szerint a férfiak legalacsonyabb és legmagasabb órabére közötti különbség ötszörös, míg a nőknél csak háromszoros . . . Ahogy az ágazatok közötti bérkülönbségek is vizsgálatra szorulnak, majd — az ország teherbíró képességének megfelelően — változtatásra. Központi és helyi teendők ötvözete szilárdítja és hosszabbítja azt az utat, ámely az ipari munkásnők jobb helyzetéhez, megbecsüléséhez vezet. Ám nagy hiba lenne úgy vélni, hogy ahol igazságosan megfizetik a nők munkáját, ott már megtettek mindent. A kötelességek közül is csupán egyet hajtottak végre. A többi még ott sorakozik, a kötelességeken túli, de szükségszerű cselekedetekről nem beszélve. M. O. • A modern Moszkva. (APN—KS) MINISZTERI UTASÍTÁS Megszűnik az átlagosztályzat Ugyancsak fontos helyet foglal el a rekonstrukciós tervben a közlekedés. Ez ma a világ minden nagy városának egyik legnagyobb problémája. Moszkvában ez kétségtelenül kisebb gond. de létezik. A rekonstrukciós terv ezt alapvetően figyelembe veszi. Előirányozza a meglevő főútvonalak felújítását, új gyorsforgalmi útrendszer éoítését a központból a város minden övezetébe. Külön útvonalakon kívánják lebonyolítani a Moszkván átmenő forgalmat. Nagv távlatokat nvit a terv a tömegközlekedés fejlesztésében is. Külön terv készül a Metró gyorsított ütemű fejlesztésére, hiszen ez a legkényelmesebb és leggyorsabb közlekedési eszköz. A moszkvai földalatti vonalainak hossza a jelenlegi 140-ről 450 kilométerre növekszik Mihail Poszohin alkotó ereiének teljében dolgozik. A moszkvai főépítészeti és tervezési igazgatóság élén nagy építészcsoport munkáját fogja össze. Nissz Pékárévá Az oktatáspolitikai feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében — szoros összhangban a Központi Bizottságnak az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott elmúlt évi határozatával — jelentős miniszteri utasítás látott napvilágot. A művelődés- ügyi miniszter utasításának értelmében az alsófokú oktatási intézményekben, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban, valamint a dolgozók általános és középiskoláiban a tanulmányi eredmények átlagosztályzatban való kifejezése megszűnik. - Az iskolai bizonyítványban, anyakönyvben, osztályozó naplóbari, ellenőrző könyvben és egyéb hivatalos iratban tanulmányi átlagosztályzat nem tüntethető fel. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsga fokozatai is megszűnnek. Az érettségi bizonyítványban a vizsga általános fokára utaló szövegrészt a jövőben törölni kell, a vizsga anyakönyvébe „érettségi vizsgát tett” bejegyzést kell bevezetni. Az általános iskolák ötödik osztályában magatartásból, szorgalomból és valamennyi tantárgyból, a második osztályban nyelvtan-, helyesírásból és rajzból, harmadik osztályban fogalmazásból, a hatodik osztályban fizikából, a hetedik osztályban pedig kémiából nem kapnak félévi osztályzatot a diákok. Az utasítás 1973. szeptember 1-én lép hatályba.
