Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

1013. július 4. PETŐFI NÉPE • 3 Képeslapok a Krímből III. ELŐRE, ARTEK Nemzetiségek a bajai járásban Krím területe több jellegzetes­ségével egyedülálló a Szovjet­unióban, ha nem az egész vilá­gon. Ma már réginek tűnik a tör­ténet, de a kezdet 1920. december 21-re nyúlik vissza, amikor ren­delet született arról —1 a híres lenini dekrétum —, hogy a fél­szigetet össznépi üdülővé kell fej­leszteni. A szigorúan elkerített egykori paloták, kastélyok, villák, csodakertek — ahová a muzsik csak úgy léphetett be, ha hívat­ták —. ma pihenni és gyógyulni érkező embereket várnak. Valami ilyesmiről énekel egy kiránduló társaság szalmakalapos szóvivője is, a barátja harmonikán játssza hozzá a kíséretet, s mind többen figyelnek oda a környező padok­ról. Turisták járják körbe a fény­űző és történelmi nevezetességű épületet Livádiában, odabent a szobákban pedig egy-egy hónapra, vagy hosszabb időre családok ren­dezkednek be. A cári Nagy Palo- ta márványpadján fejkendőtől ár­nyékos arcú asszony telepszik le, hogy a mértani rendben elültetett pálmafák tövében átérezze a ki­váltságos élményt: mintha egy- egy pillanatra megállna az idő. Annál gyorsabban peregnek a percek, órák és napok a terger- part mentén hét kilométeres hosz- szúságban elnyúló Artek nevű gyermekországban. Illetve ponto­sabban szólva: a Lenin-renddel kitüntetett össz-szövetségi úttörő­tábor a neve. mint többször is el- ' ismétli — nehogy elvétsem — Kim Jakovlevics Kornyilov párt­titkár, az itteni Kozmosz-kiállítás igazgatója. > A Fekete-tengerhez lefelé ka­nyargó út végén a központi épü­letben. ebben a hajdani orosz Monte Carlónak nevezett palotá­ban,. állandó űrhajóskiállítás fo­gadja a fiatalabbnál fiatalabb la­kókat. Az 1967-ben megnyitott' bemutató, csak aftnyiban változik, hogy ide kerülnek az újabb és újabb űrhajóseszközök is. Itt áll a fogorvosi székre emlékeztető berendezés, amellyel Beljajev, a Voszhod űrhajó parancsnoka ér­zékelő-mozgási reakcióit elemez­ték. Az ételeket és italokat — borscs leves, tejeskávé, szörp ... — tubusok zárják magukba, az űrhajóskenyér apró pogácsára emlékeztet. S most jön az igazi meglepetés, a szomszédos, sötét, szobában egy villanykattanásra feltárul,.teljes térhatásával a ki­csinyített kozmosz, csupán apró csillagszikrák fehérlenek a végte­lenben. s a fekete űrben meg­hosszabbított. köldökzsinóron le­beg egy fehér emberalak. S kör­ben ott állnak életnagyságban azok is, akiknek nagyon sokba kerültek a kísérletek, amíg az ember kiléphetett a hideg és kö­zömbös világegyetembe. Az ajtókon át dobpergés szű­rődik be. Feltámadt az előbb még csendes, ebéd utáni pihenőjét töl­tő tábor. Kiürülnek a tengerre néző, csupaüveg falú termek, megelevenednek a pálmákkal, szudánifűbokrokkal. babérral sze­gélyezett utak és terek. Az idén több ezer úttörőtábor nyitotta meg kapuit a Szovjet­unióban. Közülük legnagyobb az Artek. amely a Medve-hegy lábá­tól a keskeny utcákkal átszőtt Gurzuf városkáig terjed. Most,' a nyári idényben négy és fél ezer, ötödik-nyolcadik osztályos tanuló tölti vakációját a kőépületekben, sportpályákon, a klubszobákban, s a mindehhez zöld hátteret nyújtó erdőkben. A harmincnapos itt-tartózkodás költsége 160 rubelt tesz ki. A gyerekek 90 százaléka teljesen in­gyen nyaral, miközben 'őrsvezető- és egyéb kiképzéseken vesznek részt. A többiek szülei — anyagi • Jel vény csere a pálmák alatt. helyzetüktől függően — maxi­mum 60 rubelt, fizetnek a teljes ellátásért és gondoskodásért. Az idén 26. éve, hogy külföldi gyere­kek is pihennek az Artek pálmái alatt. Tavaly 850-en érkeztek az országhatárokon túlról. A srácok a kulturális kapcsolatok ‘kereté­ben, külön meghívásra, vagy mint Magyarországról is — cserealapon jönnek ebbe a paradicsomi kör­nyezetbe, amely a felnőttek szá­mára legalább olyan vonzónak tű­nik, mint amennyire ígéretes a fiataloknak. S azt is el tudom képzelni, ahogy talán épp egy Bács-Kiskun megyei úttörő megáll a bejárat előtt, s odaköszön a sorompót fel­húzó pionír-egyenruhás, apró őr­szemnek: Előre. Artek! Halász Ferenc (Folytatása következik.) A bajai járás tizenkét községében a középületek falán idegen nyelvű feliratok is tudatják, hogy ott szerb-horvát és német anyanyelvű lakosok is élnek. A nemzetiségek a tizenkét község összlakosságának 30 százalékát teszik ki. Ennél nagyobb arányt kép­viselnek Garán, Hercegszántón, Katymáron és Vas- kúton. A nemzetiségi lakosság megbecsülését és ér­dekeik képviseletét jelzi, hogy 235 délszláv és ne­met ajkú függetlenített és társadalmi vezető teve- kenykedik. A tizenkét községben tizenhárom nem­zetiségi tanácselnök és titkár van. A járásban megteremtették azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak a nemzetiségi kultúra és a hagyományok ápolásához, öntevékeny művészeti csoportok működnek, közülük a hercegszántói és garai délszláv, valamint a nemesnádudvari német együttes már az országhatáron túl is bemutathatta műsorát. Több országos hírű kórus is tevékenyke­dik A nemzetiségi hagyományok megőrzésére Her­cegszántón, Nagybaracskán múzeumot létesítettek. Készül a csávolyi is. ..... Az anyanyelvi könyv- és folyóirat-ellátás jónak mondható. Á folyóiratok száma 10 százalékkal nőtt 1969-hez képest, a könyvállomány pedig meghá­romszorozódott. Az olvasottság azonban nem elfo­gadható. Ennek oka elsősorban az, hogy nem az irodalmi nyelvet beszélik a nemzetiségiek. Az is hozzájárul az alacsony olvasottsághoz, hogy kevés a szakképzett szerb-horvát, illetve német nyelvet be­szélő könyvtáros, aki ajánlaná a nemzetiségi iro­dalmat. legszívesebben a meséket olvassák a könnyen érthetőség miatt, meg az iskolákban anya­nyelvűket tanuló gyermekek, unokák kedvéért. A még jobb könyvellátás érdekében Baján délszláv, Pécsett pedig német báziskönyvtárat létesítettek. Az anyanyelvi oktatást a községek felében mar' az óvodában elkezdték. Több nemzetiségi ovoda létesítésére intézkedési tervet dolgoztak ki. Az általános iskolákban eredményesen tanítják a német és szerb-horvát nyelvet. Különösen íigye- lemre méltó a katymári és garai iskolákban a nem­rég kísérletként bevezetett új nyelvoktatás.^ Érdek­lődés mutatkozik a felnőttlakosság részéről is a nyelvtanulás iránt és a tanfolyamot a művelődési házakban lehetne- lebonyolítani. A továbbtanuló fiatalokat társadalmi ösztöndíjjal segítik, igaz, ezt a lehetőséget nem használjak ki eléggé a járás nemzetiségi fiataljai. A lakosok elsősorban a legmagasabb képviseleti szervüktől a szövetségektől várnak még nagyobb segítséget — pénzjuttatást is például a táncegyütte­sek ruháinak felújítására —, hagyományaik ápo­lásához. A bajai járásban — hasonlóan az ország más he­lyein — a nemzetiségi politika a napi politika ré­sze attól el nem választható. Az egész lakosságot érintő intézkedések, juttatások, hasznos cselekede­tek a nemzetiségi lakosságra is egyaránt vonat­koznak. Hagyományaik ápolása, érdekeik képvise­lete — szövetségek útján a helyi szervezetekben — jelzik megbecsülésüket és hozzájárulnák a nemze­tek közötti jó testvéri kapcsolat és barátság el­mélyítéséhez. Csabai István A RÁDIÓ MELLETT Meggyorsulnak az egészségügyi beruházások Madarak Számos új létesítmény készült el emberek • Zinaida Scsukina, az Alma-Atából származó tör­ténelem-tanárnő dobosleckét ad a nyolcadikos Andrej Tuzlukovnak. • Baloldalt: Az iizbég nemzetiségű, ügyeletes út­törő az Artek első határvonalát jelző felirát előtt halad el. (A szerző felvételei) A IV. ötéves terv egészség- ügyi beruházásainak helyzetéről kért tájékoztatást az MTI mun­katársa az Egészségügyi Minisz­tériumban. Elmondották, hogy az eltelt két és fél esztendő alatt 2,7 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. A IV. ötéves terv „félidejéig” az egészségügy számos új létesítménnyel gazda­godott, a fővárosban és vidéken egyaránt. Elkészült a Pécsi Or­vostudományi Egyetem új elmé­leti tömbje, valamint 400 sze­mélyes diákotthona. Ajkán ”i kórház kezdte meg működését, Budapesten tető alá került az új szemészeti klinika. A meglevő kórházak mellett új pavilonok létesültek, igy a fővárosban a Gyáli úti, a Tétényi úti, a Baj- csy-Zsilinszky, valamint az új­pesti kórházakban, vidéken a bajai, a székesfehérvári, a tata­bányai, a soproni, a berettyóúj­falui a nyíregyházi, a mátészal­kai, a szombathelyi, a sümegi kórházuknál. A tervidőszak kez­detétől' összesen csaknem kétezer új ággyal gyarapodott a kórhá­zi, klinikai hálózat. Rendelőintézet épült Budapes­ten a XV. kerületben, továbbá Csornán, Kiskunfélegyházán, Mezőkovácsházán, Szeghalmon, Bicskén, Sárbogárdon és Pak­son. Egerben. Debrecenben és Balassagyarmaton mentőállp- mást adtak át rendeltetésének, Sopronban és Szekszárdon egész­ségügyi szakiskolák épültek, Ta­tabánya és Nyíregyháza új köz­egészségügyi 1 és járványügyi ál­lomást kapott. Sor került újabb szociális otthonok létesítésére, illetve bővítésére is. A különböző egészségügyi in­tézmények gép- és műszerállo­mányának kiegészítésére, fej­lesztésére a tervidőszak első fe­lében 450 millió forintot hasz­náltak fel. Közölték a minisztériumban, hogy a következő években szá­molni lehet a béruházások üte­mének gyorsulásával. Várhatóan segíteni fog ebben az idén lét­rehozott egészségügyi beruházási vállalat is, amelynek működése lehetővé teszi a beruházások gyorsabb, az eddiginél megfele­lőbb előkészítését. A végrehajtás zavartalanságának biztosítását szolgálja a kórházi beruházások­ra kidolgozott szakmai művelt­ségi program, amit a közeljövő­ben egységes irányelvként ad ki a minisztérium. A tervidőszak második felében is jelentős beruházások valósul­nak meg az egészségügy terüle­tén. Rövidesen elkészül a Deb­receni Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbje. Kiskunhala­son, Nagyatádon és Nagykani­zsán új kórházak építése fejező­dik be. Budapesten pedig a kar­diológiai intézet új épülete ké­szül el. Folytatódik a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem 24 szintes elméleti tömbjének építése a Nagyvárad téren. Eb­ben a hatalmas épületkomp­lexumban — amelynek összes költsége megközelíti a 600 millió, forintot — nyolc intézmény kap majd új, korszerű otthont — előreláthatólag 1976-ban. A IV. ötéves terv második' fél­idejében várhatóan megkezdik a dél-pesti és a kecskeméti új kórházak építését. Ugyancsak számolni lehet néhány kórház nagyobb arányú bővítésének és rekonstrukciójának megkezdésé­vel, egyebek közt Szigetváron, Békéscsabán, Győrben, Egerben, Nyíregyházán és Szolnokon. iSwiSfsgSjtgririaKSi^^ Hársvirágzás Az Olvasó népért mozgalom — mérlegen (2.) Az olvasóvá nevelés bo­nyolult kérdésköre ezen a ta­nácskozáson is középpontba ke­rül. Mert, amint Németh László írja: „a jó iskola szerepe az, hogy könyvtárra, vagy labora­tóriumra készítsen elő” — va­gyis állandó önnevelésre, műve­lésre, holtigtanulásra, hiszen a megállás a visszafejlődés kezde­tét jelenti. Ezt a szerepet iskoláink oly­annyira nem töltik még be, hogy tizennégy-tizennyolc éves korban az egykor még olvasó gyerme­kek fele is elszokik a könyvtől. Sokféle oka van ennek, de a legnyomósabbak: a megfelelő is­kolai könyvtárak hiánya, az ok­tatás egykönyves, tényközlő, módszere, mely nem épít az ön­álló tájékozódásra, és a vitákon érlelődő tudásra (akadnak még — sajnos — pedagógusok, akik leckefelmondó gépel látnak a diákban, a véleményébe pedig nem kíváncsiak); végül az anya nyelvi és irodalmi oktatás hát- térbeszoriloltsága. . az utóbbi sem óraszámban, sem a tanítás intenzitásában nem kapja meg méltó helyét. Pedig anyanyelvi kultúra hiányában. olvasmá­nyokon edzett gondolkodás nél­kül a diák a maga szakmájának könyveit sem fogja kézbe ven­ni. A jelenleg folyó tananyagcsök­kentés is csak akkor éri el a kí­vánt hatást, hu ugyanakkor le­hetővé tesszük az egyéni önmű­velést, s ezt elősegítő, a könyv­tárhasználat alapismereteit is ta­nítjuk. A tanyai kollégiumok meg­döbbentő könyvtelensége ösztö­nözte a Szabad Föld szerkesz­tőségét, hogy elindítsa a „Köny­vet a pusztai diákoknak” elne­vezésű gyűjtő akcióját. Az ak­ció eddig már negyedmillió fo­rint értékű könyvet juttatott a pusztai diákoknak, s az átadás­kor mindig meghívták az illeté­kes tanács vezetőit, mintegy biz­tatásként: a könyvtár ugyanis nem szerkezet, mint ' a rádió vagy a televízió, hanem organiz­mus. amelynek élnie keil, hogy hatni tudjon. Az Olvasó . népért mozgalom a maga sajátos eszközeivel is se­gíteni próbálta az iskolákban oly problematikusán folyó olva- sónevelést, ezért szervezett a tavaszi szünetben több helyén fiatal írók vezetésével olvasó­táborokat, gyermekkönyvhete­ket. s ezért indította meg a moz­galom egyik legfőbb erősségét jelentő szegedi Tanárképző Főis­kola támogatásával a Kincske­reső című, ifjúsági irodalmi fo­lyóiratot. A Kincskeresőt Hegedűs And­rás, a főiskola igazgatója kiváló­an szerkeszti, a könyvtárakban úgy keresik a gyerekek, mint valami kincset: sajnos csak két­ezer példányt nyomnak belőle. Helyzete valóban talányos: min­denhonnan csak dicséretet kap., előfizetője annyi lenne, hogy önmagát eltarthatná, s mégsem kap elegendő papírt a nagyobb példányszámhoz. Ha elgondol­juk, hogy hazánkban krimik je­lennek meg százezres tömegben, akkor az olvasóneveléshez any- nyira szükséges, szép kivitelű, esztétikus gyermekíőlvóirat esete megmutatja: mennyire szükséges a mozgalom tényfel­táró, igényeket ébresztő, mozgó­sító munkája! A tanácskozáson többször el­hangzott, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelésben is egy „új Kodályra”, vagy legalább Ko­dály-módszerre volna szükség. A pedagógusok és könyvtárosok találták meg a választ: a nép- költészetre sokkal inkább építe­ni kellene, mint eddig, ...síppal, dobbal, nádi muzsikával”, a művészeti tárgyak összekapcso­lásával és a fantázia szabad szárnyalásával magunk is meg­teremthetnénk ezt az „irodalmi Kod ály- módszert ". Szó esett ezúttal is a „Guten- berg galakszis alkonyáról”, de optimista módon: tények és szá­mok cáfolják a könyvet a moz­góképtől féltő aggodalmat. (Az plmiiH ói'ti/pH cnrnri IfPlc’/f'T'p'CP­re emelkedett a könyvvásárlás összege: a rendszeres olvasók száma éppen duplája a negyed század előttinek: igaz viszont, hogy a tv megjelenése óta az olvasásra fordított • idő negyven százalékkal csökkent, s az óvo­dás gyermekek panaszolják, hogy szüleik csak hétfőn este mesélnek nekik. . .) Pszichológiai lény az is. hogy bár informá­ciót igen, de maradandó tudást a mozgókép nem tud adni, Az eredményekre visszapil­lantva az elégedettség kísértésé­nek árnyékát is elűzte a fiatal írók nevében felszólaló Marosi Gyula, az egyik idei olvasótá­bor vezetője, aki az ifjúság jo­gos türelmetlenségével, drámai erővel és korára jellemző hév­vel hirdette: „egy nyugodt pil­lanatunk sem lehet, amíg arra kell gondolnunk, hogy lakossá­gunk tele. ötmillió ember, so­hasem vesz könyvet a kezébe! Az. Olvasó népért mozgalom a második nagy csatát hirdeti meg az. analfabétizmus ellen, mert analfabétizmus éz • is, csak másféle. A betűvetés megtaní­tása után most mar 'olvasni is meg kell tanítanunk az egész népet: enélküi nincs sokoldalú­an képzett, szocialista ember!” Egyetértve^ ebben, új tettekre készen indult útjára a tanács­kozás háromszáz résztvevője. A Mecsekben és a Zselicben le­vő hárserdők illatfelhőbe burko­lóztak ezekben a napokban. Ezer meg ezer hársfa árasztja illatát cj a szél kilométerekre is elso­dorja a virágok édes „leheletét"'. A hársvirágzás idejére felkere­kedlek a baranyai méhészek: 4000—5900 méhcsaládot vándcrol- tatnak. Az elmúlt napokban többször is szerepelt Bács-Kiskun megye a rádió műsoraiban. Szombat délután Pataki Pál riportjából hasznos ismereteket szerezhettünk a Szabadszállás környéki szikes tavak páratlanul gazdag madár­világáról. Vajon ki gondolta vol­na, hogy ezt a környéket Ma­gyarország öt legérdekesebb ma­dárkolóniája közé sorolják a szakemberek? A beszélgetés nemcsak megis­mertette velünk megyénk e ne­vezetességét, hanem vágyat éb­resztett a hallgatókban, hogy alkalomadtán saját maga is „felfedezze” a csodálatos faunát. Jászszentlászló népi énekesei, citerásai szerepeltek a Kossuth vasárnapi „Faluról falunak mu­zsikával” című műsorában. A kritikus abban a szerencsés hely­zetben van, hogy az idén több ízben is láthatta-hallhatta a jász- szentlászlóiak előadását. A mű­sor a javát válogatta ki a fiatal népdalkör és a még fiatalabb zenekar repertoárjából. A falu zenei életét bemutató Béres Já­nos alaposan, sok oldalról is­mertette meg a hallgatók ezreit Jászszentlászló múltjával, mai kultúrájával. A népzene lelkes hívei — Nagyistók János, a citerazenekar vezetője; Kardos Andrásáé, a népdalkor vezetője, Kovács Sán- dorné szólóénekes és Soós Jani bácsi, az idős juhász szeretettel beszéltek községük folklórkin­cseiről, közös szórakozásukról, már-már szenvedélyükről — a muzsikáról. A „Kettesben” népszerű mű­sorvezetője, Szilágyi János ismét híres embert keresett fel mik­rofonjával. Ezúttal Kodály Zol- tánnéval beszélgetett — és is­mét emberközelségbe hozta part­nerét. Tapintatosan, mindig a lé­nyegre törekedve vezette a tár­salgást, nem kerülte meg azokat a „kényes” kérdéseket sem. mint például a társválasztás problé­mája, vagy akár a „hová teheti azt a sok pénzt” rosszízű plety­kaként elterjedt sugdolózás. Természetesen minden kérdés­re megkaptuk az igaz, őszinte választ — s az emlékező, szép gondolatokat a felejthetetlen Ko­dály Zoltánról. Köszönjük ezt az emberi beszélgetést. Kontra György Vegyszerek a kistermelőknek A párás, nedves és fülledt idő­járás valóságos melegágya a nö­vényi gombabetegségeknek, fer­tőzéseknek és a különféle rovar- kártevőknek. Számos nagyüzem­ben már öt-hatszor kellett per­metezni, de a gyümölcsösökben is nagy mennyiségű vegyi anyagot használtak fel a kártevők ellen. Az idén tovább javult a vegy­szerei lát ;is. június végén és júli­us elején is jutott, illetve jut ele­gendő készítmény a gazdaságok­nak. A kiskerttulajdonosok is válogathatnak a különféle készít­ményekből. Számukra nagy hatóanyag- tartalmú vegyszereket hoztak forgalomba: a felhasználás meg­vény védőszer-egységcsomagokat árusítanak. A csomagok 10 liter, kétszer 10 liter, illetve ötször 10 liter permedének megfelelő nö­vényvédőszert tartalmaznak. A receptek összeállításánál fi­gyelembe vették, hogy a permedé elkészítése ne igényeljen nagyobb szakértelmet. Eddig háromféle egységcsomag került kereskedelmi forgalomba; a szőlő, a télialma és az ősziba­rack védelmére. További egység- csomagokat állítanak össze és ezek rövidesen az üzletekbe kerülnek. Így például jó hatású zöldség- és .dísznövény védő készítményeket adnak a kistermelőknek és házi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents