Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 4. Tagfelvétel a pártba A párttagság körében, de a párton kívül is élénk visszhangot keltett a Központi Bizottság, novemberi határozatának a tagfelvételre vonatkozó döntése. Gyakran felvetődik a kérdés: miért ilyen konkrétan — évi 3 százalékban — szabta meg ezúttal a Központi Bizottság a tagfelvétel mértékét? Amit elértünk — és amit nem A X. kongresszus megállapította, hogy a párt taglétszáma és összetétele megfelelően alakult. Ügy értékelte, hogy a taglétszám évi 3,3 százalékos emelkedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Feladatul tűzte ki, hogy a párt továbbra is a munkában élenjáró fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjen új harcosokat. Hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Célul tűzte a nők és fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munka erősítését is. Hol tártunk e határozatok végrehajtásában? Kezdjük azzal az örvendetes ténnyel, hogy jelentős mértékben emelkedett pártunkban a nők aránya. Számuk a kongresszus óta huszonötezerrel növekedett, s jelenleg párttagságunk 25,7 százalékát teszik ki. A 18—21 éves fiatalok aránya a párttagságon belül megközelítően 1 százalék, amit jó kezdeti eredménynek kell tekinteni. Fiatalodott egész párttagságunk, lényegesen növekedett a 40 éven aluli korosztályokhoz tartozók száma, ami a párttagság átlagos életkorát 44 évről 43 évre esőken tette. A nők és fiatalok felvétele tekintetében tehát eredményesen folyik a kongresszusi határozat végrehajtása. A felvétel üteme viszont eltér a kongresszus útmutatásaitól, s lényegesen gyorsabb a korábbinál. Ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a párton belül erőteljesebben növekedjen a fizikai munkások száma és ezzel javuljon a párttagságon belüli arányuk, erősebben jusson kifejezésre a párttagság összetételében a párt munkásjellege. A gyors növekedés hátrányai A kongresszus óta eltelt időszakban több mint százezer új párttagot vettünk fel. Párttagságunk száma jelenleg erősen megközelíti a háromnegyed milliót. A tagság tiszta növekedése két esztendő alatt csaknem akkora volt, mint a IX. és a X. kongresszus közötti négy esztendőben. Pártunk tekintélye és politikai befolyása a X. kongresszus után kétségkívül tovább erősödött a párton kívüli dolgozók körében, ami indokolttá is teszi a felvételi ütem szolid növekedését. A tagfelvételi korhatár leszállítása szintén indokolja ezt. A végbement gyors emelkedést azonban már nem tekinthetjük egészségesnek. Milyen veszélyekkel jár a gyorsabb növekedés? A tények igazolják — így a kizárások, kilépések, törlések indokai —, hogy a felvételek számának gyors növekedésével bekerülhetitek a pártba olyan emberek is, akik még nem.értek meg arra, hogy a párt tagjai lehessenek. Ezek az emberek nem képesek teljesíteni azokat a követelményeket, amelyet a párt tagjai elé állít. Pártszervezeteink jó része nem fordít kellő gondot arra, hogy a pártba jelentkezőket a kommunistává nevelés egy bizonyos útja után vegyék fel a pártba, akkor, amikor már bizonyították a párttagságra váló alkalmasságukat. A mozgalmi munka végzése, a közéleti érdeklődés, a politikai, világnézeti alapkérdésekben való tájékozottság, a példamutató munka, a vonzó emberi magatartás, kiegyensúlyozott, rendezett magánélet, a képesség a környezet helyes irányban történő formálására, a tekintély a munkatársak körében — ezek mind szükségesek a pártba való felvételhez. Megfogalmazhatjuk ezt úgy is: szükséges, hogy az illető felvételével növekedjen a párt tekintélye. A párt politikájának megvalósítására ugyanis a párttagok csak akkor képesek mozgósítani, követésre késztetni a pártonkívülie- ket, ha ők maguk élenjárnak a mindennapi munkában, és magatartásukkal is megbecsülést vívnak ki dolgozó társaik között. A párttagfelvételek szabályozásának elsődleges célja éppen az, hogy az alapszervezetek a mennyiség helyet) nagyobb figyelmet fordítsanak a minőség javítására, a pártba kerülők előzetes kommunista nevelésére. Ezért kell tehát emelni a követelményeket a belépőkkel szemben, mint ahogy szükséges a pártban már bent levők aktivitásának növelése, fegyelmének javítása is. E két törekvés szorosan kapcsolódik, az egyik a másik nélkül nem valósítható meg. A munkásjelleg erősítése Az új tagok felvételével erősíteni kell a párt munkásjellegét. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az újonnan felvettek többsége a fizikai dolgozók soraiból kerül ki. Pártszervezeteink — az abszolút számokat tekintve — az elmúlt évben jelentős számú fizikai munkással erősítették pártunk sorait, arányuk alakulásával mégsem lehetünk megelégedve. A fizikai dolgozók arányának alakulásában döntő szerepet játszik a nagyfokú társadalmi mobilitás, amelyben ma már nem a parasztság soraiból a munkásság soraiba való átrétegeződés a jellemző, hanem a fizikai dolgozóból szellemi dolgozóvá válás. A X. kongresszus óta annyi kommunista munkás vált szellemi dolgozóvá, mint az újonnan felvett fizikai dolgozók negyven százaléka. Ez társadalmi rendünk lényegéből fakadó pozitív folyamat, amit helyeselni és támogatni kell. A párttagság jelentős része tanul.. képezi magát, és ezáltal sokan magasabb beosztásba kerülnek. Másrészt a legjobb szakmunkások tömegei kerülnek folyamatosan műszaki középirányítói munkakörbe, s természetes, hogy közöttük is sok a kommunista. Ezáltal viszont a fizikai dolgozók aránya a pártban természetszerűen csökken. A párt élő organizmus, amely állandóan a mozgás, fejlődés állapotában van. Soraiba nemcsak bekerülnek emberek, hanem szükségszerűen ki is válnak, ami természetes folyamat. Az viszont már nem szükségszerű, hogy a kikerültek között vi- szonylag magas a fizikai dolgozók aránya, mert ezt a párton belüli nevelőmunkával, az emberekkel való foglalkozás javításával csökkenteni lehetne. (Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a pártba nem való emberek távozását mesterségesen fékezzük, lemondva a párt öntisztulásáról.) Mindezeknek a tendenciáknak a hatását csupán azzal ellensúlyozhatjuk, ha az új párttagok között döntő többséget biztosítunk a fizikai dolgozóknak. Természetesen továbbra is lehetővé akarjuk tenni elősorban az értelmiségiek, de más irányító munkakört betöltők és szellemi foglalkozásúak részére is, hogy a párt soraiba kerüljenek. Persze csak akkor, ha munkájukkal, a társadalom érdekében végzett önzetlen tevékenységükkel, a párt politikája melleti nyílt kiállásukkal, politikai és ideológiai felkészültségükkel és emberi magatartásukkal azt kiérdemlik. Vagyis, ha felvételük erősíti azt, ami továbbra is a legfontosabb: pártunk élcsapatjellegét. Barát Károly az MSZMP KB alosztályvezetője Húszmillió forintos tartalék A legjobb szövetkezetek sorába került az idén a szabadszállási Lenin Tsz is. öt évvel ezelőtt kapták meg először a Miniszter- tanács vándorzászlaját, amit aztán 1969-ben ismét elnyertek. Ezt követte a Minisztertanács, majd a területi szövetség oklevele, végül a tavalyi eredmények alapján a kiváló szövetkezet kitüntetés. Most már egyszerűnek, szinte természetesnek tűnik az évről évre megismétlődő eredményes gazdálkodás, de korántsem volt könnyű dolga a szabadszállási gazdáknak. 1961-ben még búzából 10,9. kukoricából 12,6 mázsát takarítottak be holdanként. Tavaly pedig már hektáronként 25 ezer forint termelési érték mellett 9 és fél ezer forint volt a nyereségük. A szövetkezeti gazdák, alkalmazottak. az időszakos szerződéssel dolgozók csaknem 100 ezer munkanapot teljesítettek. A nyugdíjasok és járadékosok közül 27-en mintegy 4 ezer nappal vették ki részüket a munkából. A szövetkezet bruttó jövedelme 29 millió forint- mérleg szerinti nyeresége 19 millió 300 ezer forint lett. Miután kifizették az év végi részesedést. szétosztották a pénzt a különböző alapok között — 9 és fél millió forintot használtak fel. Az előző évről megmaradt 10 milliónál több biztonsági alappal és a beruházási betétszámlán levő másfél millió forinttal együtt tartalékalapjuk meghaladja a 20 millió forintot. ami szinte egyedülálló a megyében. A közös gazdaság fő ágazata a kukoricatermesztés, ezenkívül a búza és a pillangósok foglalnak el nagyobb területet, de van almásuk és őszibarackosuk is. Tavaly a zamatos gyümölcsből 43 vagonnal szüreteltek a 28 hektárról. Vásároltak egy Variman-gépsort 350 ezer forintért, hogy a kézi válogatás után kifogástalanul osztályozva kerülhessen az exportminőségű őszibarack a ládákba. A termelés színvonalát fémjelzi. hogy évek óta foglalkoznak a kukorica vetőmagjának termesztésével. A martonvásári kutató- intézet számára állítanak elő 348 hektáron — az összes termőterület több. mint a felén — hibrideket. Nem hiányzik a kísérletező kedv sem: az idén 15 kukoricafajta viselkedését tanulmányozzák, kipróbálnak egy új amerikai törzset is. Az eddigi szakosítással, fejlesztéssel. a beruházásokkal tulajdonképpen a továbblépést alapozták meg. Tavaly építettek a kukorica számára egy nagy tárolószínt, ahol a betakarítás előtt és után a gépeket és a vegyszereket tárolhatják. A szín vasszerkezetét a Béke műszaki brigád állította fel, a kőművesek végezték a betonozást, így rövid idő alatt sikerült elkészíteni. Szárítóberendezéssel is rendelkeznek, hiszen enélkül ma már nem biztonságos a betakarítás. Egész évben jó hasznát veszik a génnek: a több. mint há•f' ' \'A'gsjfc • Az öntözőfürt szivattyúháza már elkészült. (Tóth Sándor felvételei) • A kukorica-vetőmag számára építették a színt, de a betakarításig itt tárolják a gépeket és a vegyszereket.. ■M romszáz szarvasmarha és az ezret meghaladó juhállomány szárúéra maguk készítik a takarmányféleségeket, és az ehhez szükséges lucernalisztet is a szövetkezében állítják elő. A magtárak, a szárító és keverőberendezések a közös gazdaság szerfás majorjában találhatók — itt dolgozik a Táncsics szocialista brigád, a tavalyi .verseny győztese. Az ő kezükön fordult meg a 260 vagon búza, a rengeteg kukorica, feladatuk a termények átvétele, raktározása, a takarmánvkeverés és a kiadás. A Lenin Tsz-ben a szántóföldi növények hozamát szárazműveléssel már nehéz lenne növelni, a hagyományos berendezésekkel, kezeléséhez pedig egyre kevésbé kapnak munkást, így nagy köny- nyebbséget jelent majd az öntözőfürt elkészülése. Bösztör és Solt mellett a tsz műszakilag berendezzen területe 1100 hektár lesz. Zömében a kukoricát látják el mesterséges csapadékkal, elsősorban a vetőmagként termesztett hibrideket. A vizet a kiskunsági öntözőcsatornából nyerik, tápcsatornákkal viszik a szivattyútelephez. onnan a föld alatti aszbeszt- csöveken át jut a hidránsokig. Várhatóan 1975 második felében kezd működni az öntözőmű. Elkészülte után lehetőség nyílik arra, hogy a teljes üzemi területen kipróbálhassák a magasnyomásra gyártott, korszerű berendezéseket, így megbízható nagyüzemi tapasztalatokra tehetnek 'szert". A felszín feletti berendezéseket még nem választották ki. a hátralevő másfél esztendő azonban elegendő lesz, hogy a leggazdaságosabbat megtalálják és beszerezzék. A szabadszállási öntözőfürt szivaty- tyúháza és a telepe, valamint egy szolgálati lakás már elkészült, az öntözőrendszer kivitelezési munkálatai nagyobb ütemben a jövő évben kezdődnek. D. É. * issisr«jiag.sr,s5sgKjssija2S5afg,;isi^ ® Régi terve teljesül a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetnek á szerelő- és gépműhely építésével. Az épületet saját brigáddal létesítik. Azt tervezik, hogy augusztus közepére tető alá hozzák. Az építkezés mintegy hárommillió forintba kerül. (Pásztor Zoltán felvétele)-Érdekes lengyel szabadalom a mesterséges izom A varsói műszaki főiskola három szakembere nemrégen szabadalmi jogot kapott a mesterséges izomnak nevezett készülékre, A mesterséges izmot protézisek, ortopédiai készülékek és az emberi kezet helyettesítő műszaki manipulátorok bioelektromos irányítására lehet felhasználni. A biopotenciál elektropneumati- kus átalakítójának, erősítőjének és az akkumulátornak szerepét betöltő mesterséges izommal nagyon könnyű és kényelmes dolgozni. A múlt év október 15-én, egy vasárnapi napon a Kiskunhalashoz tartozó Felsőszálláson, az úgynevezett Csikós tanya környékén Vörös János 17 éves fiatalember megrökönyödve látta meg a hereföld melletti mélyedésben Váradi Pált, aki vérbefagyva térdelt a földön. Érthető, ha megrémült a fiú a látványtól, de néhány pillanat múlva már felocsúdott, s azonnal leállított egy arra haladó teherautót, közölte a vezetővel az észlelteket. A gépkocsi vezetője — Opcczki Sándor, a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz dolgozója — rögtön a városba hajtott, értesítette a rendőrséget és a mentőket, akik egyszerre értek a hely- színye. A mentő rögtön kórházba szállította az eszméletlen Váradi Pál 65 éves juhászt, aki eszméletét nem nyerte vissza, s az esetet követően egy hónap múlva, 1972. november 15-én a szegedi klinikán meghalt. Egy percig sem volt kétséges, hogy bűncselekmény történt. A rendőrség tehát' azonnal megkezdte a nyomozást, s egyre szűkült a kör azok körül, akik számításba jöhettek. Mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy kinek állhatott érdekében megölni az idős juhászt? Végül a gyanú egyértelműen Mucsi Ferenc 49 éves juhászra terelődött, aki a Felsőszállás 132. szám alatti tanyában lakott, szintén az említett termelőszövetkezet juhásza és a cselekmény idején 2200 forinttal tartozott a sértett Váradi Pálnak. Mucsi azonban — noha mindössze négy elemit végzett, s mert az iskola óta úgyszólván semmit sem olvasott, szinte teljesen elfelejtette az írást—olvasást — igen ravasz ember. Miután elkövette a bűncselekményt, ő mutatta a legnagyobb felháborodást az eset miatt, s igyekezett másokat gyanúba keverni, kezdetben nem is egészen eredménytelenül. Így sikerült elérnie, hogy bizonyos ideig ő számításon kívül maradt. Hamarosan letartóztatták azonban Mucsi Ferencet, akinek még akkor is az volt a törekvése hogy ne önmagát, hanem a meggyilkolt öreg juhászt tegye felelőssé a történtekért. Azt akarta elhitetni a nyomozó szervekkel. majd később a bírósággal is, hogy Váradi Pál — aki nála jóval idősebb és fizikailag is sokkal gyengébb volt — megtámadta, illetve megfenyegette őt. a lányára pedig erősen sértő megjegyzéseket tett. A vizsgálat során tisztázódott, hogy mindebből egyetlen szó sem igaz. Maradtak a szigorú tények, s ezekből egy megrázó bűncselekmény bontakozott ki. Váradi Pál önálló juhász volt, s 120 birkát tartott. A múlt év tavaszán legelőt keresett állatainak, s közben találkozott Mucsi Ferenccel, akit régóta ismer. Mucsi ajánlotta neki, hogy az ő tanyája melletti nagyobb legelőt az állami gazdaságtól bérbe lehet venni. Így is történt, de megállapodott a két ember abban is, hogy Mucsi Ferenc már meglevő birkaszínjéhez Váradi Pál hozzáépít, s éjszakára ott tartja az ő juhait, Mucsi Ferenc 18 birkájával együtt, sőt azokat is legelteti. Mucsi megragadta a kínálkozó alkalmat, s 10 birkát megvásárolt Váradi Páltól úgy, hogy háromezer forintot kifizetett, a fennmaradó 2200 forintot pedig többszöri sürgetésre sem adta meg a sértett Váradi Pálnak. A múlt év szeptemberében az idős juhász ismét kérte a tartozást, a 2200 forintot Mucsitól, de annak most sem volt pénze. Végül is úgy állapodtak meg, hogy öt birkát visszaad és az ügy el van intézve. Megegyeztek abban is, hogy közösen választják ki az öt állatot, de többszöri siettetés ellenére Mucsi ezt a válogatást is halogatta, bér Váradi Pál kijelentette, hogy október 16-án a kiskőrösi vásárban eladja a nyájat. Mucsi ekkor már haragudott idős társára, mert úgy érezte, méltánytalan, há tartozását öt birkával egyenlíti ki, noha korábban ebbe beleegyezett. Gúnyolta, becsmérelte Váradi Pált, útón-útfélen megalázó kijelentésekkel illette mások előtt. Hangoztatta azt is, hogy egyszer bizonyára ellátják az öreg baját, aki éjszakánként a tsz heretáblájában legeltet (azt" nem tette hozzá Mucsi, amit mindenki tudott, hogy ezt a herét akkor már lekaszálták és Váradi csak a tarlón legeltetett). Mu- csiban egyre inkább harag, majd gyűlölet ébredt Váradi Pál iránt, mert attól tartott, hogy idős társa „megrövidíti” őt az öt birka kiválasztásánál, egyébként is igazságtalannak érezte a fennmaradt tartozás ilyen kiegyenlítését. Váradi Pál október 14-én éjjel egy órakor felkelt és kerékpárral elindult a vádlott tanyájához, ahol birkái voltak, hogy azokat éjszaka legeltesse. Feleségének ígérte, hogy reggel hat órára hazajön. Mivel a tanyánál kutyák is voltak, Mücsi Ferenc felébredt, s észre vette, hogy Váradi Pál legeltetni jött. Beszélgettek, s ismét szóba került a birkák kiválasztása, illetve a vádlott tartozása.. Nem vesztek össze, de Mucsi Ferenc — miután az idős ember kihajtotta a birkákat a legelőre — leült a konyhába és azon gondolkodott, vajon Váradi Pál visszahozza-e még a juhokat, vagy legeltetés után reggel megindul velük a vásárba. Utána ment, magával vitte juhászbotját is, amelynek egyik végén — ez köztudott — vaskampó van. Hamarosan összetalálkoztak az éjszakában a már említett Csikós tanya mellett. Mucsi azt akarta, hogy ő marad a birkákkal, Váradi Pál pedig menjen haza. Mikor" az idős juhász azt válaszolta, hogy erre nem hajlandó, a vádlott indulatba jött két kézre fogva a .juhászbotot és annak vasalt végével ütlegelni kezdte a,sértettet, meglehetősen nagy erővel. Egy idő után az öregember összeesett, de Mucsi Ferenc még ekkor is ütötte a , fejét, a nyakszirtet, majd elvette Váradi Pál juhász- botját és hazament. Otthon a juhászbolót megsemmisítette, a sajátját megtisztította a vértől, s mielőtt lefeküdt volna, megfenyegette a feleségét: ne merjen szólni senkinek arról, hogy ő éjszaka elhagyta a tanyát, mert akkor elkergeti. Váradi Pál — mint említettük is — nem halt meg azonnal, csak másnap talált rá Vörös János 17 éves juhász az eszméletlen, sebekből vérző emberre, akit azonnal a kórházba szállítottak, de segíteni már nem tudtak rajta. A megyei bíróság bűnösnek mondta ki Mucsi Ferencet emberölés bűntettében, s ezért 14 évi szigorított börtönre ítélte, s további tíz évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor kötelezte a közel hétezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
