Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

'HÓIN** <? S 1973. július 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Szlovák filmet forgatnak Zalaegerszegen • A Pozsonyi Szlovák Filmgyár­tó Vállalat tíz napig' ..vendé­geskedik-’ a zalaegerszegi fa­lumúzeumban. Itt készíti a „Kurucok” című film néhány jelenetét. Andrej Lettrich két­szeres Állami Díjas rendező és és Iván Biath operatőr. (MTI-fotó: Koppány György felvétele — KS) KÉPERNY Ő Komlós csatornája Bizonyára sokan voltak, olya­nok' kedden este, aikik indulat­ba jöttek, amikor Komlós János műsorát nézték a képernyő előtt. „Az én csatornám” most is — mint eddig mindig — mindnyá­junk csatornája volt; egész tár­sadalmunkat érintő, aktuális és fontos közügyet szolgált. Mint valami kisebb háború, arat az eléggé meg nem fékezett, kordában nem. tartott technika az országutakon és a városok egyre növekvő forgalmában. Ne tagadjuk: nem nőttünk fel még közlekedési kultúrában a gépi fejlődés felgyorsult üteméhez. Nap mint nap a szerencsétlen­ségek tömege bizonyítja ezt, kü­lönösen a hétvégi napokon. Bal­eseti statisztikánk egyre ijesz­tőbb képet mutat. Komlós János népszerű műso­rában arra vállalkozott, hogy több adásban „járja körül” a témát. Megnézi az autósok ol­daláról, a gyalogosok és kerék- párosok, lovas .kocsik oldaláról is a kérdést. Megvizsgálja a bajok okait, ku­tatja az összefüggéseket. Leg­utóbb például „mini-riportok” füzérében a kivilágítatlan kerék­párok s lovas kocsik gazdáit fag­gatta felelőtlenségük miértjéről. Lehangoló kép tárult elénk. Sokszor csak vállrándítás volt a válasz a^riporter kérdéseire, mo­solygós, kényszeredett hümmö- gés, cinikus félmondat. A fele­lőtlenség, a nemtörődömség, a kö­zömbösség gyakran megmutatko­zott, sajnos. S ennek nem egy­szer, sőt igen sokszor az alkohol volt az oka. Csoda, hogy szegény Komlós János nem, szédült el a rááramló bor- és pálinkaszagtól. •Csodálkozhat-e így bárki is, ha a százával, ezrével — sokszor persze indokolatlanul gyorsan s szintén felelőtlenül — száguldó gépkocsik szinte lekaszálják a bizonytalanul, ide-oda „kacsázva" közlekedő kerékpárosokat, gya­logosokat? S ha az autók, bele­rohannak a lovak .,bölcsességé­re” bízott kocsikba, amikor azok gazdái ittas mámorban szurnya- doznak az ülésen? Nézi az ember Komlós János rádöbbentő, lei kiismeretre, em­berségre apelláló műsorát, s egy­re az jár a fejében: mit kellene tenni? Hogyan lehetne elkerülni a sok felelőtlenség okozta tra­gédiát? Mert valam.it feltétlenül tenni kellene! Mert ha nem vál­tozik a helyzet, egyszerre olyan méreteket ölt majd az értetlen­ségből, gondatlanságból eredő „közlekedési háború”, mintha a századokkal ezelőtt pusztító pes­tis járná az országot. Nyilvánvaló, hogy nem az a megoldás — amit egyesek java- ■ solnalk —, hogy tiltsuk le a gyalogosokat, kerékpárosokat, lo­vaskocsikat a múutakról. A „bé­kés együttélés”, úgy látszik, nem csak nemzetek közötti politiká­ban fontos. A régi hagyományos, s a legmodernebb közlekedési formák „békés egymás mellett élése” is aktuális kérdés lett ■napjainkban. S hogy ezt töké­letesen meg tudjuk valósítani, ahhoz mindnyájunk felrázott lel­kiismeretére, mindannyiunk kö­zös felelősségére van szükség. Eveikül nem megy. Éneikül „Az én csatornám" minden szava is csupán pusztába kiáltott szó marad. Varga Mihály Pillantás a lakásépítésre A tizenöt éves lakásépítési terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tető alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának csaknem egyhaxmada jusson korszerűbb lakás­Lasabb a forgalom — gyorsabb az aszfaltozás • Annak ellenére, hogy napjainkban az E—5-ös út Kiskunfélegy­házán át vezető szakaszán kisebb-nagyobb forgalmi dugók kelet­keznek, a gépkocsivezetők nem türelmetlenek. Haladásukat ugyan­is az lassítja, hogy az úttesten dolgozó aszfaltozógépek miatt meg kell várni, míg a szembejövök elhaladnak. Az út hamarosan szélesebb lesz, az egykori apró kockakövek helyett sima aszfalt borítja, amin azután lehet „seperni”. Természetesen — a lakott területen megengedett sebességgel... (Opauszky László felvétele) Száztizenkét kiállító, dokumentáció a megye fejlődéséről Sajtótájékoztató a Békés megyei ipari, mezőgazdasági kiállításról és vásárról körülmények közé. 1961. és 1970. között a terve­zettnél valamivel több, össze­gen 610 000 lakás épült fel. En­nek eredményeként míg 1960- ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. ápri­lis 16-án a párt Központi Bi­zottságának és a Miniszterta­nácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és -elosztás új feltételei teremtőd­tek meg. Abban az évben a ha­zai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vagy tu­lajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépí­tésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A re­kord azonban rövid életűnek bi­zonyult. Kétféle értelemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve, a negye­dik ötéves terv lakásépítési rajt­ja gyengébben sikerült. Bonyo­lult, itt hely híján nem részle­tezett okok miatt 1971-ben „mindössze" 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es ered­mény fényében a reméltnél ki­sebb sikernek bizonyult. 1972. azután rálicitált minden koráb­bira a 90 194 fölépült lakással. A sportnyelvnél maradva, a for­majavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakos­ra számítva 5,5, míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott. Jogos bizakodással állapíthat­ta meg az országgyűlés 1973. március 21 -i ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke: az egymillió­ból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Minőségi változás Valójában az 1961-es kezdés­hez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vélték, ter­vezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vállalatai idén, az első félévben 13 289 la­kást adtak át, 1211-gyel többet, mint tavaly a hasonló időszak­ban, a második félévben pedig 19 417 új otthon átadása a köte­lezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása ugyancsak. Míg 1965-ben száz lető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csur pán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett... ám e kedvező minőségi haladás­hoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt, káros jelenségek is. A számítottnál kisebb például az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 ott­hon felépítése valósult meg, igaz a magánerőből történő lakásépí­tést is segítik az OTP-kölcsönök, 1972-ben száz lakás közül mind­össze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybevétele nélkül. Erőtel­jesen megnövekedtek a költsé­gek. — 1968. és 1971. között, mintegy negyvenhat százalék­kal! — túlzottá vált a szanálá­sok mértéke, akadtak sok mil­liót fölemésztő városközpont-re­konstrukciók, s állami hitelekkel luxusvillát összehozok .. . Ésszerű határ A Minisztertanács a napokban — július 19-i ülésén — tudomá­sul vette a lakásépítés előirány­zatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására ho­zott intézkedések végrehajtásá­ról szóló jelentést, s határozatot fogadott el egyebek között a la­kások. üdülök maximális nagy­ságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfel tételek elveinek módo­sításáról. E korlátozások —mert tagadhatatlanul azok — az ész­szerű határok rögzítésével -éppen a gyorsaságot, a tizenöt éves la­kásépítési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogram­jának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 milliár- dot — 1971-ben 8,3 milliárdot — költöttek lakásépítkezésekre, s a nagyobb összegeket részben több lakásra, de másrészt a költségek emelkedésének ellensúlyozására fordították. 1972-ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s ennek felét magya­rázhatjuk csak a tényleges ár­emelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhat­juk be, hogy egyre több, az át­lagosnál költségesebb, magas­házat építenek, nem • fordítanak kellő figyelmet a területkivá­lasztásra, s ezért sokszor külön­leges alapozást igényelnek a la­kóépületek ... Ugyanakkor a ma­gánépítkezéseknél is kiskapukon jártak-keltek az „ügyesek”. Ész­szerű határt kellett kijelölni, irt­ott radikális eszközökkel. Egy szó a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 mil­liárd forint fedezte volna a la­kásépítési kiadásokat. Az ár­emelkedések egy részének jo­gosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kor­mány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek, között kell teljesíteni a lakásépítési tervet. Jelek szerint 1973. első iélévében a lakásépítés _ költsé­geinek növekedése megállt — sokféle intézkedés hatására , mérséklődtek a szanálások, s a Minisztertanács említett ülésén hozott *_ 1974. július 1-én életbe lépő — rendelkezések pedig elő­segítik a jogos igényeknek meg­felelő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítsé­get megad az állam a telepsze­rű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 lakás összefüggő, több emeletes épületekben való létrehozásával egyenlő — de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítá­sát, sőt, 1974-től ezekre az en­gedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások — igy az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglevő eszközeinkkel való ész­szerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt, hogy 1975. végén a kérdés­re, felépült-e az egymillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szó­val felelhessünk: igen! M. O. Csatári Béla, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese tegnap, július 25-én délelőtt a sajtó képviselői előtt beszámolt arról ,a nagyarányú előkészítő munkáról, amely az augusztus 10. és 20. között megrendezésre kerülő megyei kiállítással és vá­sárral kapcsolatoá. Elmondta töb­bek között, hogy Békés megye párt-, állami és társadalmi szer­vei örömmel fogadták a határo­zatot, mely szerint a felszabadu­lás közelgő évfordulója alkalmá­val Békéscsabán megyei kiállí­tást és vásárt rendeznek, össze­sen 112 kiállító jelentette be részvételét, közöttük a forgácso­ló, szerszámipar budapesti köz­pontja, a Budapesti Élelmiszer- ipari Gépgyár és a szolnoki ME­ZŐGÉP Várlakit. A kiállítók többsége Békés megyei ipari vál­lalat és ipari szövetkezet. Az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek közül 31 _ állít ki fejlőciésének történetéből vala­milyen dokumentumot. A megye gazdasági, szociális és kulturális életét szemléltető kiállítás dokumentációs részét hét téma köré csoportosította a szervező bizottság. A látogatók megismerhetik Békés megye szo­cialista iparának kialakulását, fejlődését, szerepét a népgazda­ságban, a lakosság ellátásában. Hasonlóan taglalja majd a do­kumentációs anyag a mezőgaz­daság szocialista .átszervezésének eredményeit, a városok és a köz­ségek kulturális, szociális életé­ben bekövetkezetf fejlődést. A kiállítás ideje alatt szakmai napok (ipar, mezőgazdaság), va­lamint kulturális és sportrendez­vények lesznek. Az ipari kábí­tók szakmai napját augusztus 15- én tartják, a mezőgazdaság a szakmai napokat 14-től 17-ig bo­nyolítja le. Ezeken a kormány szarvasmarha-tenyésztési prog­ramjának eddigi eredményeit, az eddigi üzem- és munkaszerve­zés tapasztalatait, a juhtenyész­tés legújabb eredményeit mutat­ják be. Ugyancsak ezeken a na­pokon vitatják meg a lucerna­termesztés korszerű módszereit és a rizstermesztés jövőjét az országból Békésbe érkező szak­emberek. Augusztus 13-tól 17-ig nyolc megye (Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Csöngrád, Pest, Vas, “BáöáiRisKürí? " Hajdú-Bfhar ‘és Békés) szakemberei vesznek részt a tájjellegű szarvasmarha­bemutatón. A kiállítást és vásárt augusz­tus 10-én 11 órakor nyitják meg, és a nyitás előtti percekben tart­ják meg a 32. heti lottósorsolást. A szervező bizottság mindennap gondoskodik valamilyen kultúr­műsorról, augusztus 19-én pél­dául nemzetiségi napot tartanak. A kiállítás idejére az ország min­den részéből 30 százalékos vas­úti kedvezménnyel utazhatnak Békéscsabára az érdeklődők. Bé­kés megye szeretettel várja a Bács-Kiskun megyeieket is. Dupsi Károly m Apa és fia tragédiája Öt kiskorú és két özvegy siratja őket Az 5 tonnás IFA tehergépkocsi újabb triticale szállítmányt ho­zott a kombájnszérűről. Váczi Mihály, a kunadacsi Kossuth Tsz tehergépkocsi-vezetője elhúzott járművével a magtár előtt a má­zsához. Annak rendje-módja sze­rint ráállt autóiával a mázsára. Dezső József terményraktáros mindezt figyelemmel kísérte. Egy pillantás a kocsira: mintegy mé­ternyi magas a teher,, egymáshoz állítva a triticalés zsákok. Jöhet a pilóta, lehet mérni. Azt is látta, hógy úgy félszáz méternyire a mázsaháztól Zátrok Mihály ballag komótosan a kis­fiával — arrafelé. Váczi Mihálv kiszállt a kocsi vezetőfülkéiéből, s bement a má­zsaházba. Lemérték a gabonát, — Nettó harminckilenc mázsa — mondta hangosan is a raktá­ros. Váczi aláírta a mázsa.jegyet. — Mehetek? — Mehetsz. A gépkocsivezető — mielőtt el­foglalta helyét a vezetőfülkében, a jármű menetirány szerinti bal­oldalán hátranézett a magtár fe­lé, Maid beült, kürtielzést adott, és a jobb oldali visszapillantó tü­körben is ellenőrizte, nincs-e va­laki a kocsi mögött. Senkit nem látott. Kinyitotta a baloldali al­tot. s azon át figyelt hátrafelé. Tolatni kezdett olvan gázzal, hogy a motor le ne fulladjon. Pár pillanat múlva egy kala­pot látott kivágódni a baloldalon. Nyomban a fékre lépett, behúzta a kéziféket, s kiugrott a vezető­fülkéből. — Segítség! — szakadt fel be­lőle a kétségbeesett kiáltás a lát­ványra. Zátrok Mihálv feje közvetlenül a bal hátsó kerék előtt volt már. Négy tonna teherrel ke­resztül ment rajta a kocsi. A nagy kiabálásra, jajgatásra a raktáros is kilépett a mázsa­házból. ö két lábat látott ki­nyúlva a hátsó keréknél. Kicsit hátrább a kalap hevert. Odasza­ladtak a rakodómunkások is, Ho- li Ferenc. Lőrincz Pál, Kohan István, ök vizet inni voltak oda a magtár mögött. Mikor odamen­tek, a gépkocsi a mázsán állt. A terményraktáros mindjárt jelentette a történteket Gulyás Antal biztonsági megbízottnak ... Sajnos, minden későn történt. Zátrok Mihálv téesz-nyugdíjas Özvegye két kiskorú, s egy na­gyobb gyerekkel maradt család- fenntartó. * Ami tetézi a család tragédiá­ját ... Két hónappal ezelőtt a ne­gyedik gyerek, a 25 esztendős családapa, a fiatal Zátrok Mihály ugyancsak halálos baleset áldo­zata lett. Utána három kiskorú gyerek maradt, s özvegye. A két haláleset között csak „jogi” meg­ítélésben van különbség. Ifjú Zátrok Mihálv május 21-én üze­mi baleset áldozata lett. Idős Zátrok Mihály július 18-án, a baleset időpontjában már nem vett részt, a közös munkában. Ami a két haláleset bekövetke­zésénél» közös: az óvórendszabá­lyok és KRESZ-előírások súlyos megsértése, A fiatal Zátrok ese­tében egy, édesapja halálánál öt felelős személv kötelességmulasz­tása. Szorosan véve. Az ifjú Zátrok halálánál épp­úgy, mint az édesapja tragédiá­jánál egész sor — majd 20 — óvórendszabálvt. előírást citál­hatnánk, amelyek figyelmen kí­vül hagyása a végzetes baleset­hez vezetett. Ezeket pontosan idé­zik a vizsgálati jegyzőkönyvek. A fiatal családapa egy lejtős terepen 2 — homokkal teli pót­kocsi közé szorult, s azok agyon- nyomták. Mert a vontatóvezető a légfékes pótkocsi féklevegőtartá- l.yábói a levegőt kiengedte, így a jármű gyakorlatilag féknélkülivé vált. S amikor felfelé vontattak a homokbányából, a traktorvezető Morvái Mihály a légfék csatla­kozó tömlőiét nem csatolta be. Nem is irányította rakodómunká­sait. s így azok saját belátásuk szerint cselekedtek, amikor aztán meg is történt a baj. Az apa Zátrok haláláért fele­lősség terheli Váczi Mihály gép­kocsivezetőt, Barna Imre főagra- nómust. Dezső József termény­raktárost. GUlvás Antal bizton­sági megbízottat. Kollár József brigádvezetőt. A gépkocsivezető — a tolatás megkezdése előtt — felületesen nézett körül, nem ve­szélyeztet-e valakit, s nem gon­doskodott közreműködőről, aki a hátrafelé haladást irányítsa. A többiek mint irányító felelős em­berek szegtek meg tucatnyi óvó­rendszabálvt. * Ha azokat itt most felsorol­nánk. mindenki azt mondaná, „de hiszen ezek majdhogynem ter­mészetesek”. Ha végiggondoljuk, talán épen az lehet a baj, hogy az előírások megszegői is ennél a „természetességnél” állnak meg. Sajnos, ezért van az, hogy csak a tragédia bekövetkezte, a vizsgá­latok, eljárások, büntetések után ébrednek rá némelyek: ezeket az óvórendszabályokat tudni kell, tehát meg kell tanulni, s be­tartásukat saiátmaguktól is meg­követelni. És nem formálisan, ami­ről csak az kerül a jegyzőkönyv­be : „Részesültem balesetelhárítá­si oktatásban, s arról aláíráso­mat adtam”. De, hogy hatott-e az az oktatás, ebből még nem világlik ki. Ol­vassunk csak bele az idősebb Zátrok ügyével foglalkozó jegyző­könyvbe. * Gróf István munkavédelmi fel­ügyelő: — Résztvettek-e a beta­karítással kapcsolatos balesetel­hárítási oktatásban? Igazolták-e sajátkezű aláírásukkal? Lőrincz Pál rakodómunkás: — Más esetben irányítottuk a tola­tást, hogy hova álljon a gépko­csi. Holi Ferenc rakodómunkás: — Tudjuk.’ hogyan kell irányítani a gépkocsit, ha tolatással közleke­dik. Eddig mindig irányítottuk. Attól függött, melyikünk maradt a járműnél... Egy papírra fel volt írva valami. Hogy mi. arra nem emlékszem, és azt aláír­tuk .. . Előzőleg Gulyás Antal tartott oktatást, elmondta, mi a feladatunk . . . Barna Imre főagronómus: — Ezek az emberek tudtom szerint részt vettek betakarítási baleset- elhárítási oktatásban. Arról, hogy a rakodómunkások a tolatást irá­nyítsák. én nem beszéltem. Gulyás Antal biztonsági meg­bízott: — Én mondtam el, hogy a KRESZ-ben előírtakat be kell tartani. Konkrétan nem mondtuk, hogy a rakodómunkások hogyan irányítsák a tolató gépkocsit. Váczi Mihály gépkocsivezető: — Hogy az emberek elmentek nem tudtam, nekem ezt nem je­lentették be. Kollár József brigádvezető: — Koratavasszal tartottam az okta­tást, amin részt vett Holi meg Lőrincz is. Nem fedi a Valóságot, hogy én csak odaadtam nekik az anyagot elolvasásra, és írják alá. Azt az oktatási anyagot nem tu­dom átadni, mert nincs meg... ... Jegyzőkönyvek, vallomások. A két családfenntartón már alig­ha segítenek. Hogy tragédiákra ne kerüljön sor, vigyáznunk kell egymásra. Magunk, s mások életéért köte­lességünk ismerni és betartani az óvórendszabálvokat. S ezt mások­tól is megkövetelni. t Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents