Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

1973. július 22. PETŐFI NEPE • 3 Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda írja MEGTARTOTTA alakuló ülését testvérmegyénk közelmúltban vá­lasztott tanácsa. A területi ta­nács elnökének ismét T. N. Cse- modurovot, első helyettesének V. L. Szemencsukot, helyettesei­nek N. U. Abramova elvtársnőt, V. V. Baranovszkij és Ju. A. Hli- nov elvtársakat választották. A végrehajtó bizottság titkára Ju. 1. Szaharov lett. A választásokat követően a tanács határozatokat hozott: A terület növényvédelmé­ről; a vízforrások és hidrotechni­kai berendezések védelméről és racionális kihasználásáról; a te­rület városai és falvai lakásálla­gának megóvásáról. * HATÁRIDŐ ELŐTT fél évvel, az üdülési szezon nyitányára ad­ták át a jaltai építőipari válla­lat dolgozói a város új kenyér­gyárát. A hatezer négyzetméter alapte­rületű üzem teljesen automati­zált. Napi termelési kapacitása 102 tonna kenyér és egy tonna •cukrászsütemény. A berendezést részben az NDK-ból és Magyar- -országról importálták, részben .szovjet üzemek állították elő. Az Ukrán SZSZK legkorszerűbb üzemébe speciális gépkocsikkal szállítják a lisztet, mely a 13 mé­ter magas, 600 tonna befogadó- képességű elevátorokba kerül, ahonnét a hat technológiai vonal­ra pneumatika segítségével jut­tatják. A kenyeret, előállításának folyamatában, emberi kéz nem érinti, a légkondicionált csarno­kokban fehér köpenyes szakem­berek csak a műszereket ellen­őrzik. A próbaüzemeltetés kiváló ered­ménnyel fejeződött be, ma már -az üzemszerű termelés folyik az új gyárban. Ebben az ötéves tervben Szimferopolban, Szevasz- topolban és Dzsankojban építe­nek hasonló üzemeket testvér­megyénk területén. * EZERNÉL TÖBB kombájn és aratógép dolgozik testvérme­gyénkben a gabona betakarításán. Áz aratást nehezíti az esős idő­járás, ennek ellenére jól halad­nak a munkák. Kiemelkedő ered­ményt értek el például a Krasz- npgvargyejszkij járás Rosszija kolhozában, ahol széles körű és hatékony munkaverseny bonta­kozott ki. * FÉLMILLIÓ UTAS szállt repü­lőgépre az év első felében a szimferopoli repülőtéren. Most, a szezonban, naponta ötezer sze­mély elszállításáról kell gondos­kodnia az Aeroflot-nak. Ezenkí- kül 100—120 tonna friss zöld­séget és gyümölcsöt szállítanak repülőgéppel Moszkvába, Lenin- grádba, Magadanba,, a kamcsat- kai Petropavlovszkba és más ipa­ri központokba. * A SZÁRAZSÁG SÚJTOTTA, szikes krími sztyeppékból minden évben tekintélyes területeket hó­dítanak meg az Észak-krími-csa- torna építői. Ez évben 11 ezer hektár öntözött területtel gya- rápítják testvérmegyénk mező- gazdaságát-. A Bolsevik kolhoz dolgozói 628 hektár öntözéses művelésre készülnek fel. A csa­tornaépítők már lefektették ezen a területen 15 ezer méter csőve­zetéket. befejezéséhez közeledik .a szivattyúállomás építése és fel­szerelése. * A LEN IN-RENDDEL kitünte­tett Juzsnaja gazdaságból az év első felében 400 tonna konyha­kész baromfit és 16 millió tojást szállítottak a déli partvidék sza­natóriumainak és üdülőinek konyháira. összeállította: Savóit Béla Uszoda a ponyva alatt A Szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat jutaárugvárában különlegesen impregnált, légtar­tós ponyvacsarnokok gyártásá­nak technológiáját dolgozták ki. E módszerrel mezőgazdasági rak­tárakat, kiállítási csarnokot léte­sítettek, most pedig a szentesi tanács megrendelésére uszodát fedő ponyvát gyártanak. A 33 méteres úszómedencét befedő, három ventillátor működtetésé­vel fenntartott csarnok mindösz- sze 350 000 forintba kerül, s már október 1-re elkészül. A NEMZETISÉGI KONGRESSZUSOK ELÉ • A forgatócsoport Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Kiskunhalas és Lászlófalva környéki tanyakat is felkeresett. Munkában a stáb egy lajosmizsei tanya udvarán. Dokumentumfilm a tanyákról Puskamikrofon a sárhalmi tanyasoron — Tessék fejeshez felkészülni, Pista bátyám! — hangzik a kérés, a stáb elloglalja helyéi, csat­tan a csapó, megkezdődik a felvétel. Tiszakécskén vagyunk, a sárhalmi tanyasoron. Kovács István udvarában. Kutat a kamera és a mikrofon Milyen az élet tanyán? Csak városi ember kér­dezhet ilyesmit s a kérdésben benne ’-ejlik egy nép múltja és jelene, életformák egymásra csodál­kozása — s nem is csekély tájékozatlanság. A ta­nya: városlakónak romantika, közgazdásznak ter­melő egység, az ott élőknek a szülőföld, sokuknak a lét, a munka kizárólagosnak tartott tere. Előítéletek, téves/»képzetek, elhibázott elgondo­lások és a legigazibb valóság szembesítését tűzte ki célul a Magyar Televízió egyik alkotógárdája, amikor elhatározta, hogy háromrészes dokumen­tumfilmet készít a tanyákról. A szerkesztő: Major Sándor, a falurovat vezetője — Régóta terveztük egy ilyen műsor készítését. A tanyavilág, a tanyák sorsa körüli viták kész­tettek bennünket arra, hogy kamerával és mikro­fonnal kutassunk -a tények, az igazság után. Még kéziratban olvastam dr. Romány Pál mű­vét, amely A tanyarendszer ma címmel jelent meg nyomtatásban. Romány elvtárs elmélyülten vizs­gálta a tanyák kialakulását, a m/a feiielhető tanya- típusokat, a gazdálkodási körülményeket, a tanyai életformát és a jövő útjait. Ezek a gondolatok olyannyira hasznos segítőinknek bizonyultak, hogy a szerzőt felkértük, legyen a A látóhatár szélén című háromrészes dokumentumfilm műsorvezető- szakértője. Tiszakécske a „modell” — Miért éppen Tiszakécskét, ä kécskei tanya- világot választották a forgatás fő színhelyének? — kérdem. — Tulajdonképpen modellnek tekinthetjük ezt a vidéket — válaszol a szerkesztő — több szem­pontból is. Jól elkülöníthető tanyatípusokiat talál­hatunk. és szemléletesen" mutathatjuk be a lakos­ság mozgásirányait is, a lakóhelyváltozást, az élet­forma-változást. Emellett igen fontos motívum volt a színhely kiválasztásában mindaz a sok hu­mánus intézkedés amellyel a nagyközségi tanács kíván segíteni a tanyán élők munkájában, min­dennapi életében. A dokumentumfilm-sorozat rendezője és vezető operatőre a Balázs Béla-díjas Magyar József. — Reális kénét akarunk a nézők elé tárni. A Hazánkban mintegy félmillió nemzetiségi állampolgár él; tized- részük Bács-Kiskun megyében található. A németek, délszlávok, szlovákok és románok a felsza­badulást követő évektől kezdve demokratikus szövetségekben fej­tik ki politikai, társadalmi, kultu­rális tevékenységüket. E szövetsé­gek négyévenként kongresszuson teszik mérlegre munkájukat. A négy demokratikus szövetség — külön-külön — ez év októbe­rében és novemberében tartja so­ron következő kongresszusát. Idő­szerű tehát a felkészülés idősza­kában tájékoztatni olvasóinkat nemzetiségi politikánk eredmé­nyeiről. a további feladatokról. A megyei párt- és tanácsvez.e- tés egyaránt fontosnak tartja nemzetiségi politikánk minél tö­kéletesebb megvalósítását. Erről több határozat, intézkedés is ta­núskodik. A HazafisÍR Népfront megyei és járási vezetői is magu­kénak érzik ezt az ügyet. Az MSZMP KB mellett műkö­dő agitációs- és propagandabi­zottság ez év március 19-én kel­tezett állásfoglalásában külön is kiemelt egy megyénkbeli kezde­ményezést. Azt, hogy a nemzeti­ség lakta községek tanácsi és mű­velődési vezetőit mindenütt ta­nácskozásra hívták össze, s nem is eredménytelenül. Minisztériumi hozzáiárulással csupán 1972-ben százötvenezer forintos támogatást adtak nemzetiségi iskoláinknak. — Egészségére!... A kép baloldalán a készülő dokumenluinfilin műsorvezető-szakértője, dr. Ro­mány Pál. dokumentumfilm nem tűri a lakkozást és a misz­tifikációt: úgy mutatjuk be a tanyaiak életét: tevékenységét, amilyen az a valóságban. Filmsza­lagra kerül egyaránt az elért eredmény s a fel­lelhető elmaradottság is. A háromrészes film bemutatása után vitamű­sort rendeznek a stúdióban az alkotók, s erre az adásra meghívják a Legnagyobb tanyás megyék vezetőit is. • A felvétel szünetében. (Sáfrány József felvételei) A csend hangjai — Csendet kérek! Csendet! — kiáltja a kert végében Molnár Ferenc asszisztens. Kezében egy félméteres, úgynevezett dinamikus paskamikrofon, vállán magnetofon. A csend valójában a termé­szet zajos csendje, madárcsicsergéssel, kutyauga­tással, báránybégeléssel. Ez a ,.csend" kerül a magnószalagra, amelyből szombatig 13 tekercs fo­gyott el. A tévések atmoszférának hívják az ilyen csendet Miközben a kamera végigpásztáz a tájon, a szalagra vett „atmoszféra” teszi teljessé az él­ményt. A forgatócsoport több csaladot keresett fel Ti­szakécskén. Kovács Istvánélc tanyája a minden adottságot, lehetőséget okosan és szorgalmasan ki­használó eredményes háztáji gazdálkodás példája. Pista bácsi munkája a termelőszövetkezetben és más közösségben is példamutató — 12 évig volt a körzet tanácstagja. Nagy Jánosék kilenc évig éltek Székhalmon, egy bérelt tanyán. Most a Béke lakónegyedben laknak, összkomfortos új házban. Regi tanyájuk lassan megroggyan, a cserepet már elhordták a tetőről, üveg nincs az aolakokon. ju gerendán egy kiszáradt sonkadarah lóg. Ahogy elképzelem u kél képsort, két egymástól távol eső világ tűnik elém. Pedig időben még egy év sincs a két életforma között... * „A látóhatár szélén” című dokumenlumfilmet a tervek szerint decemberben mutatja be a Magyar Televízió. Kontra György A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége egy vizs­gálat során megállapította: „Igen nagyra értékeljük a megye veze­tőségének azt a törekvését, hogy bevonja öntevékeny művészeti együtteseinket, szólistáinkat me- „ gyei. országos, sőt nemzetközi rendezvényeibe is.” Nagyjából hasonló képet mutat a Művelődésügyi Minisztérium tavalyi, minden fontos részletre, területre kiterjedő általános vizs­gálata is. A megyei vezetés jó­szándékú törekvéseinek hangsú­lyozása mellett rámutattak azokra a fogyatékosságokra is. melyek még tapasztalhatók. A népfront kezdeménvezésere a napokban megbeszélésre jöttek össze Baján a nemzetiségi közsé­gek képviselői, s a szövetségek országos választmányának me­gyénkben élő tagjai. Megvitatták az őszi kongresszusokra való fel­készülés feladatait. Elhatározták, hogy szeptemberben mindenütt falugyűléseken választják meg a küldötteket. Hangsúlyozni kell. hogy a nem­zetiségi tudat erősítésére való tö­rekvés nem mond ellent a ma­gyar hazához való tartozásnak. Nem elválasztó tényező, ha a nemzetiségi lakosság saját nyel­vét ápolja-erősíti. ha sajátos kul­túráját. hagyományait, szokásait stb. szeretné megőrizni. Ellenke­zőleg' az egvik fontos összekötő kapocs lehet a népek, s országok között. A barátság elmélyítésének gyümölcsöző eszköze. Nincs igazuk azoknak, akik az asszimilálódási sürgetik. Igazi in­ternacionalista alapon ió magyar hazafi lehet, aki saiát nemzetisé­gi tudatát, annák minden feleme­lő gazdagságával együtt megőrzi, ápolja, szépítgeti magában. Szerencsére a volt uralkodó osztályok által tudatosan, s alig titkolt szétválasztó céllal szított ellentétek erősen szűnöben van­nak. Természetesen nem tagad­hatjuk a sérelmeket, elszenvedett fájdalmakat, de nem ezek kölcsö­nös íelhánytorgatását tartjuk fon­tosnak. Azt kell hangoztatni in­kább. ami összeköt. Az öntudattal végzett szocialista építő munkát, többek között az átszervezett me­zőgazdaságban. A valóság tényei beszédesen hirdetik: a magyar aj­kú lakossággal gyümölcsözően dolgoznak együtt a termelőszövet­kezetekben. s egvebüt.t a külön­böző nemzetiségiek. egy-egy magát németnek, dél- szlávnak valló ember akadozva, nehezen olvas saiát nyelvén. Ez a fejlődés szempontjából akadá­lyozó ténvezö. Államunk messzemenően igyek­szik segíteni őket abban, hogy nyelvismeretük erősödjön. Alkal­mat ad rá. hogy a felnövő új nemzedékek eredményesen tanul­hassák nyelvüket. Jellemző, hogy míg 1968-ban csupán harminchat nemzetiségi óvoda volt Magyaror­szágon, addig 1972-ben ez a szám kilencvenötre emelkedett. Me­gyénkben három német óvodába százhatvankiLenc, s négy szerb- horvát óvodába száztizenkilenc gyerek jár. Garán. Nemesnádud­varon és Vaskúton német, Bács­almáson. Garán. Hercegszántón és Katymáron délszláv gyermekin­tézmény található. öt nemzetiségi általános iskola, egy gimnázium (Baján) és hu­szonhárom nemzetiségi nyelvet is oktató iskola működik Bács-Kis­kun megyében, összesen ötvenkét pedagógus tanítja a nemzetiségek nyelvét. Ez a szám lehetne maga­sabb is. Mint ahogyan lehetne több nemzetiségi nyelvű könyv a könyvtárakban A nvélv ismeretét, az anya- nvelv, iránti érzékenység ébren­tartását nagy mértékben segíthe­tik a nemzetiségi nyelveken meg­jelentetett lapok is. A Neue Zei­tung négyszázötven, a Naródne Nóvine ezer és a Ludové Novinv százharminc példányban kel el megyénkben. Ez utóbbi a szlovák szövetség lapja. A szövetségek évente kalendáriumot is kiadnak saját nyelvükön; ezekből is gaz­dára talál nálunk öt -hatszáz pél­dány. Az iplő és írott nvelv elenged­hetetlen eszköze a nemzetiségi tu­dat ébrentartásának. Nem sza­bad elhallgatni, hogv bizony — számtalan történelmi és egyéb ok következtében — sok helyen, sok embernél bai van az irodalmi nvelv ismeretével. Annyira, hogy A nemzetiségiek akkor járnak el helyesen, ha igyekeznek hala­dó hagyományaikat megőrizni. S ha íelkutatiák a nyelvüket be­szélő emberek közül az olyan ma még élőket, akiknek valamilyen szerepük volt az ellenállási moz­galomban. a politika, a történe­lem alakításában. Ugyanez vo­natkozik a közelmúltban meghal- lakra is: egy-egv kiemelkedő sze­mélyiségről utcát, teret helyes el­nevezni. s emléküket más módon is lehet őrizni. A megyénkben élő németek, délszlávok és szlovákok elsősor­ban népművészetüket és folklór­jukat őrzik szívesen és eredmé­nyesen. sokszor igazán példamu­tatóan. A Szüret az Aranyhomo­kon. a Duna menti folklórfeszti­vál. meg a rendszeresen sorra ke- i ülő falusi nemzetiségi napok, mind ió alkalom a sajátos népi művészet felvonultatására, széle­sebb körben való elterjesztésére. Néha messzebbre is elviszik jó­hírüket a saiát kultúrájukat kincsként kezelő nemzetiségi köz­ségek. A hajósiak Sopronban, a nemesnádudvariak Olaszország­ban szerepeltek. Több megyét be­jártak a garaiak is. (Egy országos adat ide kíván­kozik. Tavalv az. 1968-as har­minccal szemben már százhar- mincháiom nemzetiségi énekkar volt: s a zenekarok száma har­mincnégyről nyolcvankilencre, a kluboké négyről negyvenegyre emelkedett. Mindez mutatja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek egy* re inkább felismerik a művészeti csoportokban, klubokban rejlő le­hetőségeket.) A tárgyi és szellemi néprajz, s a folklór szintén nagy megtartó erő. ió eszköz a nemzetiségi tudat erősítésére. Hajóson. Martán. Csá- volvon és másutt egymás után szerveznek falumúzeumot, kiállí­tást. végzik a gyűjtést és feldol­gozást. llven iránvú munkájáért kapott államunktól 1972-ben ..Szocialista kultúráért" kitünte­tést Czifra Jánosné. Rétfalvi Teo- lil és Kishegyi Simon. A szeptemberi falugyűléseken mérik maid fel: egy-egy község­ben miiven eredménnyel őrzik a nyelvet, hogyan ápolják nemzeti­ségi hagyományaikat, mit tesznek sajátos kultúrájuk megmenté­séért. Ugyanekkor választják meg kongresszusi küldötteiket is: azo­kat. akik az. ország színe előtt vi­tatják meg a teendőket, jelölik ki a jövő útját. Sok sikert kívá­nunk e rminkáiukhoz. Varga Mihály FELTÁMAD A PAKSI SZŐLÖVIDÉK Újra .szőlővel telepíti be a pak­si löszhátat a Duna menti Egye­sülés Tsz, élve a kormányhatá­rozat nyújtotta lehetőségekkel. A Dunakömlőddel határos löszdombon a hagyomány szerint a rómaiak ültették az első tőké­ket és a múlt században pusztí­tó filoxéravészig zárt szőlosker- tek alakultak ki. A szakvélemény szerint a pak­si löszháton a szekszárdihoz ha­sonló minőségű bort adó szőlő terem. A háztáji szőlőskertek azonban kiöregednek, most a löszdombon 3Ü0 hold magasmű- velésű, korszerű szőlőültetvényt telepítenek. Dohány a retortából A legnagyobb angol cigaretta­gyár röi'idesen egészségre ártal­matlan cigarettát fog gyártani. Facellulózból állít elő „dohányt", amely nem tartalmaz nikotint, s kátránytartalma is a valódi do­hánynak csak 20 százaléka. Skó­ciában gyárat építenek, amely az új dohányból évente 10 000 tonnát altit elő. Augusztusban megkezdik a sorozatgyártást f Új rádiók Székesfehérvárról A székesfehérvári Videoton sztereo készülék. Mindhárom ké­szülék közös vonása, hogy a ko­rábbi változatoknál igényesebb kivitelű és hangminőség tekinte­tében is állja a versenyt a kül­földi készülékekkel. A sorozat­gyártás! augusztusban kezdik. Gyárban három új rádiókészü­lék null-szériája készült el : a há­rom hullámsávos autórádió, a hálózati tájegységgel ellátott ..Si­rius" táskarádió és az. ..Apolló" 30 ezer villanytűzhely A pápai EÍekthermax sütő-fő­ző készülékei iránt fokozódik az érdeklődés belföldön és külföldön egyaránt. Az. idén 30 000 villa­mos tűzhelyet és 8000 grillsütőt készítenek az NSZK megrende­lésére. A nyugati partnerek a napokban a helyszínen ellenőriz­ték az. új készülékek nullszériáit és elégedettek voltak a minőség­ed \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents