Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
19«. július 21. • PETŐFI NÉPE • 3 KISKŐRÖSÖN MEGALAKULT A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG HELYI CSOPORTJA (Tudósítónktól) A járási hivatal tanácstermében szerdán délután tartotta alakuló ülését a Magyar Közgazda- sági Társaság Bács megyei alapszervezetének kiskőrösi helyi csoportja. A megyei alapszervezet eredetileg három helyi csoport létrehozását tűzte ki célul. A járások területéhez igazodóan, oly módon, hogy Baja—Kalocsa, Kiskunhalas—Kiskőrös és Kiskunfélegyháza járás alkotott volna egy- égy helyi csoportot. Tekintve azonban, hogy a megye legfiatalabb városában, kiskörösön is mintegy 30 a közgazdász végzettségű, illetve ilyen területen dolgozó szakember él, ezért olvan döntés született, hogy alakuljon önálló helyi csoport, amely a város és környéke struktúrájának megfelelő tematikát tud összeállítani, programként kidolgozásra, megvitatásra javasolni. Az előkészítő szervezés után a megyei alapszervezet nyolc alapító tagjával együtt 28 fővel, valamint 3 jogi személy belépésével megalakult a helyi csoport. Az alakuló gyűlésen sör került a hattagú vezetőség megválasztására. KÉPERNYŐ Elnök: Csizmadia Tibor, a járási hivatal elnöke, titkár Tasnádi Ferenc, a hivatal főelőadója és a vezetőség tagjai: Szilágyi Béla, a járási pártbizottság munkatársa, dr. Szőke Sándor, a Szakszövetkezetek Területi Szövetségének közgazdásza. Vrabély Győző, az Állami Biztositó kiskőrösi fiókvezetője és Trum György, a városi tanács pénzügyi terv- és munkaügyi osztály vezetője. Sor került a továbbiakban a munkaterv meghatározására, amelyben a következő témák kaptak helyet. Augusztusban amerikai úti élményeiről beszámolót tart dr. Csáky Csaba, egyetemi adjunktus, októberben kerül sor „A vidéki iparfejlesztés kiskőrösi problémái” című előadásra, amelyet Csizmadia Tibor tart. Szőlőrekonstrukció a témája a novemberi előadásnak, amelyet dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója ad elő. Három pályázat meghirdetésére is sor kerül még ebben az időszakban. A pályázatokat az ipar, a mezőgazdaság, valamint a terület- és a településfejlesztés témakörben nyújthatják be a pályázók. # A tömegjelenet monumentális képe (Enyedi Zoltán felvételei) Megkezdődtek a szegedi játékok Válaszolni tudni kell Százan és százan — vagy ezren és ezren? — kérdeznek. Berregnek a telefonok, csattognak a telexgépek, kopognak az írógépek üvegkalitkák hosszú sorában, válogatják, hozzák, osztják a kérdéseket a külpolitika szakembereinek, hogy válaszoljanak azokra, sorjában. Minden előzetes felkészülés nélkül. Csak úgy, kapásból. Es gyorsan születnek a válaszok; néha szinte a pillanat tört része alatt. Mert a „felkészítő” maga az élet volt. Mert akik válaszolnak, azoknak a „kisuj- jukban van a téma”, mert mesterei a szakmának, minden csín- ját-pínját ismerik annak a területnek, ahol dolgoznak, mint külpolitikai tudósítók, kommentátorok, szerkesztők, riporterek. A több milliós közönség feszülten, érdeklődéssel figyel, izgatottan várja, lesi az egyre és egyre érkező kérdéseket. Várja, lesi a válaszokat. S rögtön mérlegel, ■összeegyeztet, bírál. Megörül az új felismerésnek, az összefüggések megértésének, vagy bosszankodik az elégtelen válaszon. De mindenképpen elgondolkozik. Ez i legfőbb erénye e műsornak. Ez a gondolkozásra késztetés, ez az ellenvetésre, vitatkozásra serkentés a legfőbb haszna az immár országos népszerűségre szert tett Fórumnak. Még azok is, akik rendszeres újságolvasók, u külpolitikai adások hallgatói, nézői, azok is sokat kapnak tőle. Kalauzolnak a válaszadók a nemzetközi politikai élet szövevényes útjain, beavatnak kulisszatitkokba, s mindenekelőtt meggyőznek arról, hogy minden összefüggésben áll egymással, egyik dolgot a másik, sőt sok másik nélkül megérteni lehetetlen. Kitalálni, megtervezni, előre megszerkeszteni nem lehetett volna frappánsabbat, találóbbat, A hét végén hagyományosan kettős premier nyitotta meg Szegeden a szabadtéri játékokat. A 15. jubileumi évad érdekessége, hogy hét bemutatót tartanak — soha ennyi még nem volt a játégazdagabbat és szuggesztívebb erejűt, meggyőzőbbet, mint ez a csütörtök esti Fórum volt a tévében. S hogy ezt az élet alakította így, ilyen tökéletesen, annak- köszönhető, azzal magyarázható, hogy sókan vannak, nagyon sokan ebben az országban — szerencsére — olyanok, akik éber szemekkel figyelik, mi történik szerte a világon. Mert nemcsak a szocializmust építő népek, országok külpolitikája vált igazán felnőtté az utóbbi évek alatt, hanem a közönség is. S ez nagyon jó, hogy így van. Hamarjában nehéz lenne eldönteni, e műsor szereplői közül, akik „állták a sarat” a „szauna magyar módra” stúdióban, kiket dicsérjünk legjobban. A halksá- gában is szuggesztív Polgár Dénesi? A szépen, plasztikusan beszélő Hajdú Jánost? A kedvesen megnyerő Fábián Ferencet? Mindenkit dicsérni lehet a gyors, találó válaszokért, a szellemes mondatokért, a szakavatott tájékoztatásokért. De mindenekelőtt most is — mint már annyiszor — Sugár András „játékvezetőt” vagy ha úgy tetszik, „csapatkapitányt”, aki egyre népszerűbbé válik sokféle pozitív adottságai folytán. A sok kuriozitás, politikai csemege, színesítő közbeszólás csak használt a műsornak; úgy tette könnyedebbé, változatosabbá azt, hogy nem veszített komolyságából. Hogy Nixon ■„.sáros” egy ügyben, hogy a francia kormányelnök az idegenlégióban szolgált, hogy Róbert László mit csinálhat Saigonban, hogy a nyugatnémet ellenzék „politikailag impotens”, megannyi könnyed, feloldó apróság, mely mégis értékes egésszé állt össze. Gratulálunk a műsor gazdáinak. Varga Mihály Mózes: Sinkovits Imre kok történetében —. és öt teljes társulat vendégszerepei a Dóm téri színpadon. A budapesti Nemzeti Színház Madách Mózesét, a szakszervezeti néptáncfesztiválon fellépett több hazai és külföldi csoport a Hegyen-völgyön lakodalom cimű összeállítást, az Operaház Gersch- win Porgy-ját, a belgrádi opera az Igor herceget, és a Normát mutatta, illetve mutatja be, s két augusztusi estén műsort ad az ukrán táncegyüttes is. A közönség érdeklődése rendkívüli: _ a jegyiroda jóval a nyitány előtt túlteljesítette bevételi tervét, 67 ezer belépőt adott ki. A fanfárok péntek este a Mózes szabadtéri bemutatójára hívták a közönséget. Az 1861-ben született dráma, melyet a Bánk bánhoz hasonlóan sikertelen pályaműként akkor a feledésnek szántak, igazán csak az 1966-os veszprémi premieren. Keresztúry Dezső átdolgozásával lépett ki papír koporsójából. Azóta pedig, hogy a budapestiek Marton Endre rendezésében több mint fél évtized alatt lassan a háromszázadik előadását tartják, óriási népszerűséggel, valóban elmondhatjuk, a Mózes színpadon is ngmzeti értékünk lett. Marton Endre úgy nyilatkozott, hogy a mű eszmei tartalmának és a játék koncepciójának megőrzése mellett új elgondolásokkal tervezték meg a szegedi előadást, a népvezér és a vezetettek drámájában a sokarcú nép hatalmas küzdelem során válik nemzetté. A gondolatok vizuális megjelenítésével láthatóbbá, érthetőbbé válnak Madách eszméi. A címszereplő. Sinkovits Imre mellett Avar István. Sinkó László, Szirtes Adám, Agárdy Gábor kapott még fontosabb szerepeket. A szombati folklórbemutató Novak Ferenc koreográfiájával, lényegében a nagysikerű tavalyi előadást ismétli. Nikolényi István NAPKÖZBEN Valahogy így kezdődik .. . — Igázán ízletes babgulyás volt! Es a tészta is. — Meg kell hagyni. S mellé kifogástalan felszolgálás! — állapítjuk meg fotóriporter kollegámmal a nagyközség ÁFÉSZ vendéglőjében, amelyet korábban többször észrevétellel illettünk. Jól esik azt hinnünk, hogy a kedvező változáshoz lapunknak is van némi köze. Ezen felbuzdulva megjegyzem: — Talán hasznos lenne a panaszkönyvbe bejegyezni a rojtos szélű abroszokra vonatkozó üzenetünket. Ilyen formán: A mosásban kirojtosodó abroszokat érdemes lenne beszegetni újabb használat előtt. Nemcsak azért, mert csúnya látvány az asztalokon a tépett szélű terítő. Azért is, mert még egy mosásban ronggyá válik, s akkor vehet újat a szövetkezet... Közben ismét asztalunkhoz ér a felszolgáló kislány és kedvesen érdeklődik, milyen volt, hogyan ízlett az ebéd. — A felszolgálással együtt kitűnő — feleljük derűsen, s a közvetlen hangulatban előhozakodunk a tépett szélű abroszokra vonatkozó javaslatunkkal. Kérjük a kislányt, említse meg a főnökségének. — Jaj, dehogyis mondom! Pedig én sem szeretem így, igaza van a kedves vendégnek. Én más egyebet is megfigyeltem már, ami szerintem nem egészen helyes ... Mégis, tessék inkább a panaszkönyvbe beírni. Én nem merem megmondani, mert én csak egy tanuló vagyok. Nem akarom, hogy elküldjenek ... — Látod, valahogy így kezdődik ... — mondja már távozóban kollegám. — Sok helyen kellemetlenkedésnek fogják fel a legjobb szándékú észrevételt is. Vagy hiányzik a véleménynyilvánításra bátorító légkör... Aztán panaszkodik• a főnök, hogy a termelési tanácskozáson hallgatnak a dolgozók... —y —n Milyen vegyszert használjunk? Néhány, a növények gombabetegségének leküzdéséhez használt vegyszer megváltoztatja a vele lepermetezett növények anyagcsere-folyamatait, a többi között vízháztartásukat is. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen dr. Borka Gyula adjunktus széles körű kísérletet kezdett e hatás tisztázására. A kísérletek eddigi eredményei szerint egyes gombaölő szerek óriási, esetenként 50—100 százalékos arányban is megnövelik a lepermetezett növények — például a szőlő és a gabonafélék — párologtatását. Más növényvédő szerek éppen ellentétes hatásúak: csökkentik a párologtatást. Hazánkban a csapadékszegény klíma miatt egyáltalán nem közömbös, hogy melyik hatás érvényesül, illetve milyen vegyszert használnak. A keszthelyi kísérleteket tovább folytatják. Az ereaményeit mind a növényvédő szereket gyártó üzemek, mind pedig a termelők jól tudják majd hasznosítani. (MTI) A telek-, lakás- és üdülőtulajdon szabályozásáról szóló rendelet végrehajtása Keresse fel a Szék- és Kárpitosipari Vállalat bemutatótermét! Kecskemét, Törökfái 159. (2-es busz végállomásánál) DÓRIA-garnitúra Kárpitozott ülő- és fekvőbútorok, garnitúrák gazdag szövet- és szín- választékban kaphatók. OTP-hitelre is. 1041 Az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulaidonánok szabályozásáról megjelent rendeletek végrehajtási tapasztalatairól előterjesztett jelentés alapján a Miniszter- tanács csütörtöki ülése megállapította: a rendeletek a lakosság széles rétegeinél — a korlátozásokkal érintettek kivételével — kedvező hatást váltottak ki. A lakosság többsége szerint a korlátozó intézkedések a spekuláció ellen irányulnak, s legfontosabb hatásuk mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy e területen lezárta a spekulációs folyamatot, gátat vetett a további ingatlanfelhalmozásnak. Az ingatlanszerzési korlátozás a lakosság nagyobb részét nem érinti, mert tulajdonuk nem haladja meg a jogos igények mértékét. A jelentés szerint széles körű előkészítő, felmérő munkát kellett végezni, hogy megbízható képet szerezzenek az állampolgárok tulajdonában levő telkek, lakások, üdülők számáról. A többletingatlanok bejelentésére megállapított határidő múlt év június 30 volt. Ezt követően készültek el a tanácsi nyilvántartások, amelyeket a Pénzügyminisztérium dolgozott fel. Az országos összesítés szerint — az 1972. októberi állapot alapján — 2,1 millió tulajdonos csaknem 2,3 millió ingatlannal rendelkezett. A tulajdonosok 9 százaléka. tehát 185 ezren a rendelkezésekben megállapított mértéken felül rendelkeztek ingatlannal, mégpedig 380 ezer telekkel, házzal. üdülővel, vagy egyéb ingatlannal. Kettőnél több — összesen 123 ezer — ingatlana volt 39 ezer személynek, vagy családnak. A szabályozásban meghatározott mértéket lényegesen meghaladó számú ingatlannal négy-ötezren rendelkeztek, s országosan néhány százra tehető azoknak a személyeknek a száma, akik feltehetően spekulációs szándékkal szerezték ingatlanaikat. A Pénzügyminisztérium ez ev tavaszán a telekingatlanoki ól újabb részletes tájékoztatót kért és kapott a tanácsoktól. Ebből megállapítható, hogy 21 ezer telek- tulajdonos már elidegenítette főként elajándékozta — többlettulajdonát, továbbá 73 ezer — beépítetlen többlettelekkel rendelkező — tulajdonos közül csak 40 ezer lakik azon a 943 településen. amelvre előírták az elidegenítési kötelezettség érvényesítését. Eezeken a helyeken összesen 103 ezer az üres telek, .amelyből 75 ezer a lakó- és £8 ezer az üdülőtelek. Egyébként március végéig 515 településen állították össze a többletingatlanok jegyzékét. s 114 településen pedig már felhívták a tulajdonosokat: nyilatkozzanak, hogy melyik ingatlanukat kívánják megtartani. A rendelkezések ingatlan- forgalmi hatásáról még nem lehet teljes képet adni, mert a mértéken felüli lakás- és üdülőtulajdon elidegenítésére megállapított türelmi idő — 1973. december 31. a határidő — még nem járt le, s •a telkekre vonatkozóan az 1971. december 31-i határidő óta még csak néhány településen rendeltek él tanácsi értékesítést. Az ingatlan-vagyonátruházási illeték alakulása szerint azonban az adás-vételek száma az utóbbi években folyamatosan emelkedik. Ezenkívül jelentős, hogy tavaly a fővárosban csaknem kétszer ány- nyi ingatlant ajándékoztak el a tulajdonosok, mint az előző években. A fővárosi tapasztalatok szerint az ingatlanforgalom növekedett. de a családi ház építésére alkalmas telkek ára stagnál, vagy csökken. A nagyobb értékű, továbbá a lakott ingatlanokat nehéz értékesíteni. A társasházépí- lésre alkalmas telkek iránti kereslet továbbra is jelentős, viszont kevés az állami telekkínálat. Ismeretes, hogy az új rendelkezések alapján a többlettulajdonnal rendelkező szülők illeték- mentesen ruházhatják át ingatlanukat a családból kiváló gyermek részére. Ezt a lehetőséget múlt év októberéig 837 esetben használták ki a fővárosiak, s az illetékkedvezmény majdnem ötmillió forintot tett ki. A jelentés kitért arra is, hogy a jogszabályok alkalmazásában szerzett tapasztalatok szerint célszerű lenne egyes rendelkezések felülvizsgálása, amelyhez hosz- szabb idő szükséges. Ezért a Minisztertanács néhány különleges esetben lehetővé tette, hogy a tulajdonszerzési korlátozás, illetve az elidegenítési kötelezettség alól az építésügyi és városfejlesztési miniszter felmentést adjon. A Minisztertanács most felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, az igazságügy-minisztert és a pénzügyminisztert, hogy továbbra is fokozott figyelemmel kísérjék a rendelkezések megvalósítását — és szükség szerint — állásfoglalásukkal irányítsák a helyes gyakorlat kialakulását. A végrehajtás újabb tapasztalatairól a jövő év első felében ismét tájékoztatni kell a Minisztertanácsot. és ekkor kell javaslatot tenni esetleges módosításokra is. A korábbi jogszabályok kimondták, hogy egy személynek — családnak — legfeljebb egy saját tulajdonú lakása és üdülője lehet A Minisztertanács e jogszabály kiegészítéseként most határozatot hozott az állampolgárok által építhető lakás és üdülő maximális nagyságának szabályozásáról. Ennek főbb elve. hogy egy személy — család — legfeljebb 140 négyzetméter alapterületű családi házat — több lakásos lakóház esetében maximum 125 négyzet- méteres lakást — építhet, s a lakószobák száma nem haladhatja meg a hatot. Üdülő esetén a maximum olvan háromszobásnál nem nagyobb létesítmény, amelynek alapterülete családi üdülő esetében nem haladja meg a nyolcvan, társasüdülőben pedig a 60 pégyzetmétert. E maximálás alól néhány rendkívüli esetben a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve felmentést adhat. Az e főbb elvek alapján kidolgozott részletes jogszabálytervezetet ez év végéig kell a Minisztertanács elé terjeszteni. A kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert és az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az állampolgárok által építhető lakások nagyságának meghatározásával összefüggésben szabálvozza az építési kölcsön- feltételeket is. A szabályozás alapelve az. hogy a jogos lakásigény mértékének felső határáig az építtető kapjon építési kölcsönt. de az állam nem támogatja anyagilag azt az építtetőt, aki személyes, vagy családja igényénél több szobájú lakást kíván építeni. Természetesen az üdülő építéséhez ezután sem nyújtható kölcsön. A szabályozásban többek között érvényesíteni kell, hogy a háromszobásnál nem nagyobb lakás építésekor a családtagok számára való tekintet nélkül lehet építési kölcsönt nyújtani, de egyedül élő személy legfeljebb kétszobás lakásra kaphat kölcsönt. A háromszobásnál nagyobb lakás építésekor az építtető lakásigénye mértékének felső határát kell figyelembe venni a kölcsön megadásánál. — A Minisztertanács intézkedésére új jogszabályban kell meghatározni. maximálni az állampolgárok által építhető, nem lakás céljára szolgáló — garázs, üzlet, műhely, műterem stb. — helyiségek nagyságát is. A határozatban megjelölt új jogszabályokat 1974. július 1-től kell alkalmazni. de a jövő év január 1-től a most előírtnál nagyobb lakásra vagy üdülőre építési engedélyt már nem szabad kiadni. S. B.
