Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-20 / 168. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1#Í3. július 20. Nemzetközi tapasztalatcsere A kormány határozata szerint az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításokat, vásárokat a jövőben az ötéves tervek időszakaihoz alkalmazkodva. a terv fordulókon rendezik A közbeeső években az élelmiszergazdaság egyes ágazatainak fejlesztését segítő szakkiállításokat, vásárokat szerveznek. Az idén nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép, mű- szerkiállítás lesz Budapesten. Ilyen jellegű rendezvény meg nem volt hazánkban. Szervezését indokolja az a közgazdasági és műszaki adottság, hogy a magyar élelmiszer és fagazdaság fejlesztése jelen- s tős mértékben támaszkodik a külföldi technikára. Ennek fejlődése és eredmé- nveinek bemutatása a hazai célok megvalósítása szempontjából rendkívül fontos. A KGST-onszágok között is megvalósul a gyártmányszakositás, számos kooperáció alakult ki és a műszaki együttműködési forrnák több változata. Nemrégen sajtótájékoztatót tartottak az előkészületekről. Az előadók hangsúlyozták: a kiállítás célja és feladata bemutatni a mezőgazdasági termelés, termékfeldolgozás, valamint a forgalmazás korszerűsítését segítő gépeket, berendezéseket. valamint az e téren folvó műszaki fejlesztés legújabb eredményeit és irányait, előmozdítani a tudományos tapasztalatok nemzetközi cseréiét. Lehetőséget nyújthat ez a kiállítás a nemzetközi munkamegosztás fejlesztéséhez. Széles körű tapasztalatcsere lehet, hiszen részt vesz rajta a szocialista és a tőkés országok valameny- nví jelentősebb gépgyártó es forgalmazó vállalata. Egyik legnagyobb kiállító a Német Demokratikus Köztársaság. Bemutatásra kerülnek a legkorszerűbb szovjet mezőgazdasági ^gépek' is. A Német Szövetségi Köztársaságból a Claas cég új gabonakombájnokat, kukorica- és napraforgó betakarító gépeket hoz. Az említett cég gépei jó eredménnyel dolgoztak eddig is. a Bábolnai Állami Gazdaság által kezdeményezett kukoricabetakarítási-rend. szer gépsorainak egy része, az ő gyártmányuk. A megye több állami gazdasága, termelőszövetkezete csatlakozott már ehhez a korszerű termelési módszerhez, amelv CPS néven vált ismeretessé. A svéd Alfa- Laval cég fejőberendezései és tejipari gépei szintén ismertek a megyében. A vaskúti Bácska, a tisza- kecskei Oj Élet Termelőszövetkezetben sikerrel alkalmazzák. Üzemi bemutatókat is rendeznek, amelyek közül érdemes megemlíteni, hogy toki Egyetértés Termelő- szövetkezetben a baiai kukorica termesztési-rendszer eredményeivel is megismerkedhetnek a szakemberek. Sok új hazai gépet is bemutatnak majd, újdonságnak számít. hogy a háztáji és kisgépbemutatón kiállított berendezéseket azonnal meg is vásásárolhatiák a gazdák. A szeptember 7 és 17 között megrendezendő kiállításra az előkészületek már nagyban folynak, s az eddigi érdeklődés felülmúlja a várakozásokat. K. S. Telnek a gabonatárolók Kiskunhalason 700 vagonos be- tonsiló-tárolóba gyűjtik a jövő évi kenyérnekvalót, de az idei átlagon felüli termés elhelyezésére ez kevésnek bizonyul. Tóth László, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiskunhalasi körzeti üzemének vezetője elmondotta, hogy több mezőgazdasági üzemmel kötöttek tárolási szerződést, s így a 700 vagonon felül további 460 vagon gabonát tudnak fedél alá helyezni. A kiskunhalasi járásban holdanként egy-két mázsával több termett az idén mint tavaly, s emellett jobb a sikértartalom is. Jobb oldali képünkön: mielőtt a gabonával megtelt pótkocsi bekanyarodik a gabonatároló udvarára, mintát vesznek, hogy megfelelő-e a nedvességtartalom. Csak az előírásnak megfelelő gabona kerülhet a betonsilóba. Lenn: a szállítókocsikról gyorsan ürítik a búzát, amely gépi úton kerül a tárolóba A harmadik képen: a kiskun- halasi betonsiló A »DUPLA PÉLDA« A baromfitenyésztés kérdőjelei Ügy szoktuk mi a szakmában emlegetni, hogy a magyar mezőgazdaság történetében a baromfitenyésztés „dupla példa”. Példa arra, hogy milyen gyönyörűen fel lehet futtatni megfelelő törődéssel egy üzemágat, de példa arra is, hogyha megszűnik ez a figyelem, akkor a már elért komoly eredmények birtokában is gondok adódhatnak. Tíz esztendő csupán, de ma már történelem: a baromfitenyésztési ágazat volt az első, amelyben a magyar mezőgazdaság igazán korszerű, majd fokozatosan iparszerü módszereket alkalmazott. Az e célból előállított hibridek szaporítása a nagy tojóházak, baromfinevelő telepek berendezése, a"1 Baromfi- gondozó sziíMlfmmáMóK leképzése mutatta meg, hogy egy hagyományos mezőgazdasági ágazat rövid néhány esztendő alatt a szó teljes értelmében kicserélhető. Ezután jött a törés A hatvanas évtized kezdetén a magyar fogyasztó — és a külkereskedő — még igencsak a paraszti udvarokból kapta a csirkét, a tojást, a hízottlibát. És a hatvanas évek végén már természetes volt, hogy két és fél kiló takarmánytól egy kilót nőjön a csirke, magától értetődött, hogy évente 200-nál több tojást adjon egy tojótyúk. A baromfitelepek szinte függetlenedtek évszaktól és időjárástól egy ipari ciklus ritmusában zúdították piacra az ennivalót. (Talán egy kicsit bizonyítsunk: 1962-ben a magyar baromfiipar 4600 vagonnyit vásárolt fel, 1969- ben már tízezer vagon, 1970-ben 12 és fél ezer vagon volt a felvásárlás.) Ezután következett a törés. A hetvenes évek elején elbizonytalanodtak ja hatóságok és a külkereskedők. Olyan hangok kezdtek hallatszani, hogy talán túl is futtattuk már a baromfitenyésztés fejlesztését, talán nem is tudjuk ezt a rengeteg árut idehaza elfogyasztani, illetve nem érdemes külföldön lenyomott, árakon eladni. Megszűnt az állami dotáció, esetenként' csökkentek a felvásárlási árak, nem volt hitel. A termelő elbizonytalanodott és más irányokba kezdett figyelni. A hetvenes évtized kezdetén új konjunktúrák ígérkeztek. A legfejlettebb gépekkel és módszerekkel önteni kezdték a búzát és a kukoricát a szántóföldek, kiemelten támogatta az állam a sertéshizlalást . Félreértés ne essék, ez az elbizonytalanodás, ez a más irányba fpfdulp érdejclődps. nem csök^ ken tette nálunk ai baromfihús, a libamáj '.vagy a tojástermelést. Csupán megállt a növekedés. Űj baromfitelepeket többé nem épített senki és a meglevők karbantartását is elhanyagolták. A legtehetségesebb szakembereket lassanként más területekre irányították át; ha egy gép elromlott, úgy ahogy kijavították, de nem vásároltak újat. Az egyébként kötelezően szigorú technológiai fegyelem is meglazult, ’• az egy kiló baromfihús előállításához szükséges takarmány a 2 és fél kilós szintről lassan a 3 kiló felé kezdett közeledni. Mindezek nyomán a baromfiágazat korábban magas színvonalú jövedelmezősége lecsökkent, egyre több gazdaságban már veszteséget mutatott. Finom a pipihús És ekkor, ebben a hangulatban, nagyjából az 1972-es esztendő közepén jött a keserű pohár. Egyrész bebizonyosodott, hogy a sertéstelepek nem mindenben tudják igazolni a róluk terjengő legendát. Másrészt a sertés- és szarvasmarha-ágazatban járványos betegségek ütötték fel a fejüket. Nagy körzetekben kellett zárlatot elrendelni, egyre kevesebb csatornán érkezett a disznóhús, a marhahús a hentesüzletekbe. Helyenként már kimondottan akadozott az ellátás. Ez a helyzet megmutatta, hogy bizony finom az a „pipihús” és ha nincsen karaj, nincsen felsál, akkor keresi a háziasszony a baromfit, megveszi szívesen. Változott a világpiaci helyzet is. Az élelmiszerek iránt általában fokozódott a kereslet, esetenként duplájára nőtt a baromfihús dollár-ellenértéke is. Vagyis kénytelenek voltunk belátni, hogy kár volt levenni figyelő tekintetünket a baromfi- tenyésztésről. Szükség van erre az ágazatra, tartós az igény mind belföldön, mind külföldön. Mi a helyzet ebben a pillanatban? Azokban a gazdaságokban, ahol nem hanyagolták el a folyamatos karbantartást, nem tűrték a fegyelem és a figyelem lazulását, ha kellett kicserélték a gépeket; a baromfitenyésztés ma is jövedelmező ágazat, állja a versenyt a többiekkel. Kétségtelen, hogy a tójást nem mindig lehet úgy értékesíteni, ahogy a termelő képzelte. Bizonyos, hogy a nagyüzemi pulyka- és libanevelés útjai nem egészen kitaposottak még. De jól megy a bojler, megjavult a pecsenyekacsa piaca, bombaüzlet a gyöngyös, és ha nincs libainfluenza, akkor gyönyörű pénzeket hoz a libamáj. (Az idén alig lépett fel a betegség.) Ismét támogatás A termelő ma már éberen figyeli a piacot. A téeszek és állami gazdaságok, sőt a jelentősebb tételekben " termelő háztáji gazdaságok figyelmét nem is kerüjte el a konjunktúra megélénkülése. Pillanatnyilag ennek elsősorban az veszi hasznát, akinek termelőberendezései tökéletes rendben vannak, szakértői nem széledtek szét. A boromfi- tenyésztés újabb tartós fellendüléséhez ez a keret azonban túlságosan szűk. Szükség lenne a többiekre is, akik korábban termeltek, de berendezéseik „lerobbantak” és azokra is, akik komoly méretekben ezután kezdenének. A régiek visszahódítása és az újak megnyerése sok pénzbe kerül. A termelőnek sok pénze nincs. Ha tehát azt akarjuk, hogy a „dupla példa” második fordulóját is sikerrel oldjuk meg, akkor a baromfitenyésztőknek ismét támogatásra lenne szükségük. Csak így remélhető, hogy a hazai baromfiellátás, valamint az érdekelt külkereskedelem az igényeknek megfelelően fejlődhessen. F. B. A politikai munka műhelyei Keresztes Ferenccel, a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz párttitkárával nemrég a pártmunka aktuális tennivalóiról beszélgettünk Elmondta, hogy náluk is a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának eredményes végrehajtása a napirenden levő legfontosabb feladat. Részletes feladattervet készítettek, melyet a taggyűlés alapos vita után egyhangúlag elfogadott. Kidolgozták a végrehajtás mikéntjét is, a munka során alkalmazandó módszereket. Sokoldalúan foglalkoztak a pártcsoportok tartalmi munkájával jelezve, hogy az alapszervezet előtt álló feladatok megvalósításában jelentős szerepet szánnak a párt legkisebb egységeinek. Milyen módon kívánják javítani, fejleszteni a pártcsoportok munkáját, hogyan vélekedtek ezekről a kérdésekről a szóban forgó legutóbbi taggyűlés résztvevői ? Folyamatos politikai munka A taggyűlési vita alapján készített több oldalas feljegyzésben lapozgatunk. A fogalmazás nem afféle „fésült” szöveg, inkább őszinte, kritikus helyzetfeltárás. Az első lényeges megállapítás: folyamatossá kell tenni a pártcsoportok politikai tevékenységét. Hosszú ideig jóformán csak a tagdíjfizetéssel kapcsolatos feladatokat végezték és a pártrendezvényekre történő mozgósítást. Most ennél sokkal többről van szó. A hétköznapok mindegyikén érvelni, ha szükséges vitatkozni, agitálni a párt politikájának jobb megértéséért, a szőkébb munkahely politikai közérzetének formálásáért. Az ilyen követelményeket nem lehet kampányszerűen teljesíteni, ezek állandó feladatok, s természetszerűen mozgékony munkastílust feltételeznek a pártcsoportokban. Több konkrét megbízatás kell, személyre szabott feladatok és a végzett munka rendszeres értékelésére is szükség van. Jó- gyakorlat, hogy az év végi értékelő taggyűlések beszámolóihoz a pártcsoport-bi- zalmiak kiegészítő jelentést készítenek. A folyamatos politikai munka velejárója: a kölcsönös tájékoztatás. A pártvezetőség nem nélkülözheti á csoportokból jövő friss napi információkat. Tudnia kell. hogy hol tartanak az egyes határozatok végrehajtásában. Mindez fordítva is érvényes: a pártcsoportot rendszeresen tájékoztatni kell az aktuális feladatokról, a központi pártszérvek és a kormány határozatairól. Arról is tudniuk kell a pártcsoportban, hogy milyen fontosabb gazdasági intézkedések megtétele előtt áll a szövetkezet vezetősége. A tanácskozás kötetlen A program egyik szakasza e pártcsoportok tanácskozásaival foglalkozik Milyen módon tanácskozzanak a pártcsoportok? Kézenfekvő a válasz: kötetlen formában, de rendszeresen — igazodva a munkahelyi körülményekhez. Keresztes Ferenc piros tollal aláhúzta a kötetlen szót. Szerinte ez a megfogalmazás sok mindent takar. Például: szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a pártcsoporti tanácskozásokon nem ritkán három-négy napirendi téma is szerepel. Esetenként annyi, hogy gondos megvitatásukra két taggyűlés sem lenne elegendő. A pártcsoport- összejöveteleken csak egyetlen problémával foglalkozzanak, de azt érdemben, teljes alapossággal vizsgálják meg. A pártcsoportok nem valamiféle „kis pártszervezetként” tevékenykednek, jianem á sajátos munkahelyi tényezők sokoldalú elemzésével, felhasználásával segítik elő az alapszervezet előtt álló politikai feladatok megoldását. A kötetlen beszélgetés lehetővé teszi azok véleménynyilvánítását is, akik a taggyűléseken ritkábban hallatják szavukat, így a bizalmi olyan közös álláspontot továbbíthat a pártveze- lőséghez, melyben valamennyiük észrevétele,- javaslata benne van. A csoporttanácskozásokra nem feltétlenül szükséges írásos előterjesztéseket készíteni, hiszen ez némileg ellentétes a kötetlen beszélgetés módszerével. Arra kell törekedni, hogy a vitáról készített rövid feljegyzések tartalmazzák a közösség tényleges véleményét egy-egy vitatott kérdésben. Befolyásolni, mozgósítani A pártcsoportok megbeszéléseit időnként fel kell használni a szervezeti szabályzat tanulmányozására — olvasható a pártvezetőség javaslatában. A cél mindenekelőtt az, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek a párton belüli demokrácia érvényesüléséhez, a pártélet normáinak betartásához. Ennek egyik legfontosabb feltétele éppen az, hogy a csoport tagjai alaposan ismerjék és egységesen értelmezzék a párt tagjaira vonatkozó jogokat és kötelességeket. Tovább gondolva a kérdést: a pártcspport tagjai csak akkor tudnak érvényt szerezni a taggyűlési határozatoknak; ha személyes magatartásukkal, munkafegyelmükkel példát mutatnak a brigád, a műhely vagy üzemegység dolgozói előtt. Akkor dolgoznak jól a pártcsoportok, ha alakítani, befolyásolni képesek a munkahely politikai légkörét, a közhangulatot, ha mozgósítani tudják az embereket a párt politikájának végrehajtására. A szalkszentmártoni Petőfi Tsz kommunistái is ezen az úton járnak — ezt a célt állították a traktorosok, a gépszerelők, az állattenyésztők és más munkahelyeken működő párt- csoportok elé. Szabó Attila ÉRC A BORSODI KOHÓKNAK Már egy éve a Borsodi Ércelőkészítő Mű látja el vasérccel a borsodi kohászati üzemeket. Az érc 80—90 százaléka a Szovjetunióból származik. a többi Rudabányáról. Képünkön: Az ércelőkészítő mű. (MTI-foto — Érczi K. Gyula felv. — — KS) Jön! BEROLINA CIRKUSZ Jön! Kiskunfélegyházára július 23—25-ig a Romhányi térre Kecskemétre július 26—29-ig a Széktói stadionba a BELORINA EXPRESSZ szenzációs műsorával! Világhírű artista programok, világhírű bohócok, szenzációs állatszámok Magyarországon március 23-tól 300 000 ember szórakozott a BEROLINA EXPRESSZ műsorán! HÍVJUK, VARJUK ÖNT IS EUROPA LEGMODERNEBB CIRKUSZÁNAK ELŐADÁSAIRA!
