Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

1973. július 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Nemesszeghy Lajosné 1923—1973 Hosszú, nagy önfe­gyelemmel viselt szen­vedés után július 13-án, a délutáni órákban meg­halt Nemesszeghy La- josné, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes művésze, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-ze- • nei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, a városi tanács tagja. Budapesten született, 1923. március 17-én. A ta­nítóképző elvégzése után azonnal. 1942. szeptember 1-én Kecskemétre került. A pedagógusok képzésében vállalt szerepet. 1952-ig fő­állásban a kecskeméti taní­tóképzőben dolgozott. A felszabadulás utáni évek­ben kezdte meg a magyar zenepedagógia, énekoktatás korszerűsítéséért. Kodály Zoltán elveinek gyakorlati megvalósításáért folytatott negyedszázados munkássá­gát. 1947-ben zeneóvodát szervezett, maid az itt szer­zett tapasztalatokat is fel­használva javasolta énekes iskolák létrehozását. Mint minden új gondolat, ez is sok ellenzőre talalt, de vol­tak bőségesen olyanok, akik felismerték a kezdeménye­zés jelentőségét. A világ el­ső énekes iskolája — ahol a zene segítségével sokirá­nyú fogékonyságra nevelik a gyerekeket — 1950. no­vember 30-án kezdte meg működését. Ennek volt Ne­messzeghy Lajosné az igaz­gatója haláláig. Nagy tudására, lelkiisme­retességére felfigyeltek a megye oktatásügyének a vezetői és 1949-ben őt kér­ték föl a szakfelügyelői munkakör ellátására. Há­rom évig közmegelégedés­re töltötte be ezt a tisztsé­get. Később minden idejét az enekes iskola ügyeinek szentelte. Az iskola sok gonddal já­ró vezetésén kívül, Nemes­szeghy Lajosné munkát vállalt a magyar zenepeda­gógia más területein is. Tankönyveinek eav részét már külföldön is használ­jak Tagja az Ének-zene tanítása szerkesztőségének. Az ISME keretében ha­zánkban és külföldön sok előadási tartott. 1 A pedagógus szakszerve­zetben a felszabadulás óta fáradozik a szocialista ne­velésügyért. Tíz esztendeje tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Számos tö­megszervezeti tisztsége. I megbízatása közül itt a nő­mozgalomban végzett mun­káját emeliük ki 1962 óta a városi tanács tagia. négy éven keresztül a művelő­dési állandó bizottság el­nöke. Nagvielentőséeű munkás­ságát kormanvzatunk több alkalommal méltányolta. Megkapta a Szocialista Kultúráért érdemérmet, a Szocialista Munkáért, érmet, a Munka Érdemrend aranv fokozatát. A megyei tanács Buday Dezső díjat adomá­nyozott részére. Kecskemét városa a 600 éves emlék­plakettel és a Kodály-em- lékplakettel fejezte ki elis­merését. Az Elnöki Tanács az Érdemes művész címmel tüntette ki n*áii:Snv eszten­deje. Számos tömegszerve­zeti kitüntetése, oklevele közül külön is megemlítjük a Magyar—Szovjet Baráti 4 Társaság aranykoszorús jel­vényét. A megyei tanács Nemes­szeghy Lajosnét saját ha­lottjának tekinti. Temetése 19-én. csütörtökön 17 óra­kor lesz az új kecskeméti Köztemetőben adományo­zott díszsírhelyen. Tisztelői 15.30-tól 16.30-ig róhatják le a ravatalnál kegyeletü­ket j A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Fejlődik a kiskereskedelem és a vendéglátás A forgalomnövekedés több tényező együttes hatásának eredménye. A lakosság jövedelmének fokozódása, a megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú árukészlet mellett fontos feltétel a kiskereskedelmi hálózat fejlettsége és korszerűsége. A megyében 1960-ban mind­össze négy áruház volt, 1971-ben pedig már tíz. Figyelemre mél­tó, hogy valamennyi új áruházát a szövetkezeti kereskedelem lé­tesítette. A tizenegy év alatt 550-ről több mint 800-ra nőtt az élelmi­szerboltok száma. A számszerű növekedésen belül a korszerűsö­désre utal, hogy míg 1960-ban a kevesebb számú élelmiszerbólt- nak még 46 százaléka sem, ad­dig 1971-ben a jóval több bolt­nak már 52 százaléka volt szak­bolt. Miközben .kétharmadával gya­rapították az élelmiszer-szak­boltokat, 13 százalékkal több iparcikkszaküzletet létesítettek, így fokozatosan csökkent a ve­gyes jellegű apróbb boltok szá­ma és aránya, melyek az összes boltnak 1971-ben egyötödét, míg 1960-ban 27 százalékát alkották. A vegyesboltoknak főként a ki­sebb községekben és a tanyavi­lágban van létjogosultsága, ahol a lakosság napi cikkekkel való ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. A megyében talál­ható vegyesboltoknak még 1971- ben is 93 százaléka a szövetke­zeti kereskedelem kezelésében volt. Ugyanebben az évben csaknem 700 kereskedelmi vendéglátóhely üzemelt a megyében, mintegy 140-nel több mint 1960-ban. A vendéglátó-hálózat is korszerűsö­dött. amit az is mutal, hogy másfélszer több étterem és ven­déglő működik most. mint egy évtizeddel ezelőtt, az italboltok, söntések, borozók száma viszont csökkent. Egyre több iparvállalat nvit mintaboltot, a termelőszövetke­zetek élelmiszerboltot, vagy ven­déglátóegységet. így a nem ke­reskedelembe sorolt vállalatok és szervek egységeinek száma a bolti kiskereskedelemben három­szorosára, a vendéglátásban pe­dig hétszeresére nőtt az elmúlt évtized alatt. Az egy hálózati egységre Boltok A kiskereskedelmi forgalom növekedése az elmúlt évtizedben messze megelőzte a hálózat egy­ségeinek. létszámának, alapterü­letének egyébként igen jelentős bővülését. így valamennyi ter­melékenységi mutató két-három- szorosára emelkedett a megye kereskedelmi hálózatában. Míg egy bolt 1960-bah átlago­san 1,2 millió forint évi forgal­mat ért el, addig 1971-ben 3,4 millióra tehető ez az összeg. Mondhatnánk, hogy ez a szak- jellegváltozásból, vagy a boltok átlagos alapterületének növeke­déséből adódik. Valóban abból is. de ha az egy négyzetméter alapterületre jutó forgalmat vizs­gáljuk az is 17 ezer forintról 33 91rrf m Bács-Kiskun megyében több mint 164 ezer négyzetméter bol­ti és 81 ezer négyzetmétert meg­haladó kereskedelmi vendéglá­tóhelyi alapterületen történik a forgalom lebonyolítása. .Mind­kettő 75—80 százalékkal több mint 1960-ban volt. Az egységek száma közel egy­negyedével nőtt 1960-hoz viszo­nyítva, az egy boltra és vendég­látóhelyre jutó alapterület is je­lentősen. több mint 40 százalék­kal bővült. jutó átlagos alap terület ezer forintra növekedett. A bolti dolgozók helytállását jelzi, hogy míg 1960-ban egy hálózati lét­számra 560 ezer forint forgalom jutott, addig 1971-ben már 1,1 millió forint. A kereskedelmi vendéglátóhe­lyek egységenkénti forgalma is megkétszereződött és 1971-ben meghaladta az 1.1 millió forin­tot. Minden négyzetméter alap­terület 12 ezer forint árbevételt hozott, míg egy évtizeddel eze­lőtt 7 ezer forintot. A vendéglá­tóhelyekre pedig 1971-ben átlago­san 264 ezer forint forgalom ju­tott az 1960 évi 208 ezer forint­tal szemben. Dr. Sántha Józsefné a KSH közgazdásza Ma nyílik Baján a délszláv népművészeti kiállítás A bajai Türr István Múzeum­ban ma Pető József, a városi párt- bizottság titkára nyitja meg a dél­szláv népművészeti kiállítást. A bemutatásra kerülő anyag egy része a múzeum sajátja, nagyobb részét a csávolyi és hercegszántói helytörténeti anyagból, valamint magánosok gyűjtéséből állították össze. A szabadkai városi mú­zeum bunyevác népviselete ru­hákat és szőtteseket küldött a kiállítás megrendezéséhez, mely szeptember 16-ig tart nyitva. A múzeum célja az, hogy a környék etnikai csoportjait, be­mutassa, valamint az ide látoga­tókat tájékoztassa az itt élő nemzetiségek hagyományos nép­művészetéről. Tervezik, hogy két év múlva egy másik népcsoport, a sárközi magyarok — Szeretnie, Érsekcsanad lakóinak — hagyo­mányait mutatják be. Érdekessége a kiállításnak egy 150 évvel ezelőtt készített ágy- teritő, melybe absztrakt madár­mintákat hímzett bele készítő­je, s a madárkák mindegyike más színű. Láthatók itt karcolt pálinkáskobakok, tambura. ezüst és arany hímzésű főkötők, papu­csok. finom kézimunkával gaz­dagon díszített sokác női ingek és a bunyevác karácsonyi kalács, melyen tésztából készült .kis ál­latkákat helyeztek el. Ezenkívül számos használati eszközt és kü­lönféle szőtteseket tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítás tel­jes anyagát még az idén Szabad­kán is bemutatják. Képünkön: bunyevác ágy és rokka, rhelyet Csávolyon használ­tak, (Foto: Csabai István) A beleszólás joga , • A közelmúltban érdekes és tanulságos vizsgálatot folytattak a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékesei a kormány megbízá­sából, illetve felkérésére. Negyven vállalatnál — ahol mintegy 130 ezer ember dolgozik — hatezer kérdőív alapján igyekeztek képet alkotni az üzemi demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Vizsgálták a dolgozók tájékozottságát a vállalat egész gazdasági éle­tére, szőkébb munkahelyükre vonatkozóan és munkakörükkel össze­függően. Kérdéseket tettek fel az úgynevezett üzemi fórumok hatá­sát, valamint a kollektív szerződések ismeretéi illetően. Egyéni és csoportos beszélgetések során sokirányúan igyekeztek véleményt kap­ni a legilletékesebbektől, ki hogyan ítéli meg az üzemi demokrácia helyzetét hazánkban és saját munkahelyén. Az ilyen íelrnéréseket természetesen mindig kellő óvatossággal kell íogadni, hiszen mindenféle statisztikázás és reprezentatív — tehát szinte csak szúrópróbaszerű — vizsgálat végső soron téves ítéletek kialakítását is eredményezheti, ha mereven veszik az összegyűjtött adatokat. Mégis alkalmasak lehetnek arra. hogy bizonyos tanulsá­gokat levonjunk belőlük mind a jelenre, mind pedig a jövőre, tehát a feladatokra vonatkozóan. Anélkül, hogy a részletekbe túlságosan belemet ülnénk, elöljáróban erdeines megemlíteni, hogy bár áz üzemi demokrácia fejlesztésében lényeges előrehaladás van. s a jogi keretek megfelelő teret bizto­sítanak ehhez, a lehetőségei' kina&ználá sálól még messze vagyunk. Elsősorban a szemléletbeli elmaradottságot említhetjük, mint az üze­mi demokrácia kibontakozásának legfőbb akadályát. • Sokan a felelős egyszemélyi vezetés valamiféle fékjének tekin­tik a dolgozók szélesebb körű bevonását a vállalat gazdasági ügyei­be. Ahogy iróniával mondják: nem lehet népszavazással eldönteni a dolgokat. Ami önmagában igaz is, de ki beszél népszavazásról? Ez a demokratizmusról alkotott fogalmaknak csak a kigúnyolása. Az ilyen szembeállítás mögött rendszerint a félelem rejtőzik, hog\ az intézkedéseket majd indokolni kell, esetleg vitázni vagy meg­győzni azok helyességéről a feladatokat végrehajtó munkásokat, be­osztottakat- De hát miféle régi kaszárnyafegyelem az olyan, ahol a dolgozóktól azt várják, hogy gondolkodás nélkül — mini a gép — valamit elvégezzenek, s nem azt. hogy tudatosan és meggyőző­déssel, ha lehet, minél több ötlettel és ésszerűséggel vigyék végbe, amit kell? S miféle vezető az olyan, aki azt hiszi magáról — vagy szűk csoportjáról —, hogy a tennivalók minden szintién ő isméri legjobban a célhoz vezető utakat? Kimondatlanul is benne rejtőzik az ilyesféle magatartásban és Vé­leményben a munkások lebecsülése. Némelyek ebből ..elveket' is kovácsolnak: A döntések így késedelmet szenvednek! — mondják. A munkásoknak nincs elég felkészültségük, hogy érdemben hozzá­szóljanak a döntésekhez1 — Nem is igénylik a beleszólást! stb. Valami csekély igazság természetesen ezekben is található. Habár le kell szögezni: demokrácia alatt senki sem érti minden apró-cseprő vállalati ügy nyilvános megvitatását de a legfőbb célokét igen, S az is ténv. hogy növelni kell egyre jobban a dolgozók felkészültsé­gét. rátermettségét, hogy érdemben tudjanak véleményt nyilvánítani, hozzászólni a gazdasági kérdésekhez is. De vajon nem abban van-e legtöbbször a hiba. hogy homályosak és érthetetlenek a gyűléseken, üzemi fórumokon elhangzó beszámítok, s nem. a lényeget, hanem az áttekinthetetlen számok sokaságát ismertetik a jelenlevőkkel. Mi lenne, ha előre írásban szétosztanák a tervek legfőbb — világos és közérthető — pontjait, s vitára okot és módot adóan terjesztenék azt a termelési tanácskozás elé! • Akad közömbösség, ez is tagadhatatlan, de emögótt is mindig meghúzódik az elfásuiás valamilyen rejtett oka. s maga a tény: a munkásember tényleg fáradt már. mire ezekre a tanácskozásokra sor kerül. Mi lenne, ha olykor-olykor friss fej jel kérnének véleményt tőle? Sok függ attól is, hogy a korábban felvetett javaslatára ka­pott-e választ, volt-e valami értelme annak hogy felszólalt. Aztán ’ adtak-e elegendő információt ahhoz, hogy véleményt mondjon. Vajon melyik vezető tudna kellő, tájékozottság nélkül bármihez hozzászólni? A középvezetők egy része is panaszolta, hogy nincs demokratikus fórum a véleményük kifejtésére, hanem csak feladatkiosztás van. Pe­dig nem elegendő a felülről adott információ vagy utasítás, hanem szükség van az „alsóbb szintekről” kapott tájékoztatásra is. Többen szóvá tették a párhuzamosságokat, hogy sokszor kell részt venniük olyan tanácskozásokon, ahol lényegében ugyanazok a kérdések hang­zanak el másrmás tálalásban. Amim az elmondottakból is kiderül, a beleszólás joga és köteles­sége együtt járó fogalmak, de nem .könnyű megtalálni a hozzájuk vezető legközelebbi és leginkább járható utat. Lenin mondotta: ..A szocialista vezető tekintélyének alapja a dolgozó tömegek bizalma. Ezt igazolták a mostani felmérések is. • A munkahelyi légkör termelési tényezővé válik, de ez lehet pozitív és negatív előjelű is. Mindannyiunk érdeke, hogy az emberi kiteljesedés legfontosabb mozgástere, a munkahely valóban jó köz­érzetünk forrása legyen, s ehhez az üzemi demokrácia kifejlesztése révén iuthatunk legközelebb. F. Tóth Pál Foglalkozása: modelltervező Modern rajzasztal, hófehér kö­peny, világos, virágokkal teli iro­da, s az ihletet teremtő, illatos feketekávét csinos titkárnő kí­nálja. Ilyen környezetben képzeltem el Szabó Gergelyt, a kecskeméti Cipőipari Szövetkezet modell- tervezőjét. Éppen ezért lepődtem meg, amikor a szövetkezeti épü­let zárt verandáján, cipőt cso­magoló asszonyok között a sa- -rokban kimustrált íróasztal mel­lett konyhaszéken ült. Előtte kis bébicipők egy törött márványla­pon, kezében ceruza és — terve­zett. Igen, tervezett. Modern rajz­asztal, hófehér köpeny, virág­gal teli iroda és illatos fekete nélkül. Közben igenlően bólin­tott, s minden bevezetés nélkül elém tartott két különböző bébi­cipőt. — Ha most vásárló szándéka lenne, a kettő közül melyiket választaná ? Tekintetét hol az egyik, hol a másik cipőre vetette, hogy még csak véletlenül sem tudjam az ő ajánlatát. — Ezt — mutattam a jobb ol­dalira. — Szinte összehasonlít­hatatlanul sikkesebb, mint a másik. Szabót még a verejték is ki­verte. Látszott rajta, hogy meg­könnyebbült, mert ha a. másikat választom .. . Na. de nem vágok a dolgok elébe. — Ha hiszi, ha nem. ezt a modellt ma éjjel álmodtam meg. Lehetett, vagy három óra. Fel­keltem, lerajzoltam és reggel már ki is szabtam. Most dél van. s látja, már el is készült. Nálam sokszor a hirtelen ötletekből lesz a valóság. Persze azt sosem ma­gam döntöm el. A rajzot, majd az első mintadarabot megmuta­tom az elnöknek és még két-há- rom szakembernek. Ilyenkor va­lóságos „konzíliumot” ülünk a ci­pő fölött, ami azt jelenti, hogy sokszor 50 ezer pár bébicipő sor­sáról döntünk, s ebben nem té­vedhetünk. — Mikor határozta el, hogy a cipős szakmát választja? — Már kisgyerek koromban tetszett a cipészkedés. Még inas sem voltam, amikor esernyő­drótból árat fabrikáltam és az­zal varrtam foltokat a lyukas bakancsokra. Kaptam érte 2 to­jást, vagy 5 fillért. 12 éves vol­tam. s cipészinasnak szegődtem. Amikor felszabadultam. Pestre kerültem egy bébicipőüzembe. Itt döntöttem el, hogy ha mó­dom nyílik rá, én is bébicipőket tervezek és gyártok. Végül itt kötöttem ki, Most értem el azt, amiről gyermekkoromban ál­modtam. Talán ezért van az. hogy álmomban is új modellek jelennek meg előttem. — Mi a sikeres tervezés titka? — Soha nem szabad megunni. Ha nem sikerül, ez éppen olyan ösztönző legyen, mintha díjat nyerne. — És ezek nyertek-e már dí­jat? PANORÁMA Tízezer sertés ­egy gondozó A moldvai Telenesti falu köze­lében 21 kolhoz összefogásával közös sertéshizlaldát és szarvas­marhatelepet, létesítettek. A ha­talmas, 10 ezer állatot befogadó sertéshizlaldában automaták se­gítségével egyetlen ember intézi az etetést, a takarítást, a meg­határozott mikroklíma fenntartá­sát. Az ipari televízió kameráinak segítségével az ügyeletes minden­kor ellenőrizheti, hogy mi tör­ténik a helyiségekben, hogyan teljesítik a gépek a megadott programot. Az eleséget a gépesí­tett tápüzemben készítik elő és egy földalatti csőrendszeren pneumatikus úton juttatják el az állatokhoz. Egv másik csővezeték­kel távolít iák el a trágyát. Az állattenyésztő telep építését finanszírozó 21 gazdaság a gé­pesítéssel és az automatizálással jelentősen csökkentette a sertés­hizlalásra fordított munkát. A hizlaldába kerülő '25—35 kilós malacok 140—150 nap alatt el­érik a 112—115 kg-os súlyt. Ez­zel jelentősen növekedett a kol­hozok haszna és megkétszerező­dött a sertések száma. Moldóviában most mindenütt liasonló közös sertéshizlaldák lé­tesülnek. (APN—KS) — Igen. A Híröske nivódíjat és modelldíjat is nyert több vál­tozatával. — Azon kívül, amit itt látok, van-e újabb modell kilátásban? — Igen. Egy szerintem tetsze­tős egypántos kis bébiszandál. — Talán már láthatnám is? — Sajnos, megmutatni még nem tudom, de már itt motosz­kál a fejemben. Biztos vagyok benne, hogy mire ez a cikk meg­jelenik, már a valóságban is megmutathatom. — Akkor sietek leadni, mert kíváncsi vagyok a legújabb mo­dellre. Szabó Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents