Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

1973. június 14. • PETŐFI NÉPE • 3 hegyen-völgyön parasztlakodalom ív. népért, művelt népért Keleng'yeszállítás Ribnicában Írók, könyvtárosok, művelődési házak vezetői, a művelődéspolitikai irányító testületek munkatársai, a tömegszervezetek képviselői tanácskoznak ma és holnap Nyíregyházán az Olvasó népért-mozgalom to­vábbfejlesztéséről. Bács-Kiskun megye küldöttei is ctt ülnek a pedagógiai főiskola dísztermében és beszámolnak az itteni eredményekről, gondokról. Miért örülünk a könyvkultúra terjedésének? Miért tekintjük közügynek azt, hogy hányán, ho­gyan és mit olvasnak. A könyvkiadás sikerei gond­jai miért foglalkoztatják a közvéleményt. A könyv­hetet miért kezeljük társadalmi eseményként. A válasz kézenfekvő. Mert előrehaladásunk, boldo­gulásunk nagyon fontos feltétele a műveltség ter­jesztése. Ma is, hosszú ideig még a nyomtatott be­tűk ,.a tudás forrásai”. Jelkép: Lenin 1917 történelmi őszén, november­ben időt szakított a petrográdi nyilvános könyvtár felavatására és ott akkor hangoztatta: „Ahhoz, hogy értelmesen, tudatosan és sikeresen vehessünk részt r. forradalomban, tanulni kell,” Az elmúlt évtizedben sokszor leírtuk, hogy — az itt-olt kicsit kozmetikázott — statisztikák szerint mennyivel több könyv forog közkézen, mint koráb­ban. A szükségesnél kevesebb szó esett azokról a százezrekről, milliókról, akik nem ismerik az olva­sás örömét, hasznát, akik időfecsérlésnek tekintik a nagy alkotókkal folytatott társalgást. Az 1969-ben kibontakozó Olvasó népért-mozga- lomnak éppen az adja meg a jelentőségét, hogy el­sősorban ezekhez az emberekhez fordul. A minden­napi tapasztalatok bizonyították, hogy jelszavakkal lehetetlen évtizedes beidegzettségeket módosítani, szokásokat megváltoztatni, a kialakult értékrendet át­formálni. A négyéves tevékenységre visszatekintő mozgalom szervezői jól tudják, hogy „több évtize­dig tartó emberformáló munkára vállalkozunk, amely napról napra megújuló leleményt, szívóssá­got követel mindazoktól, akik szolgálatába szegőd­tek”. Lényeges eleme a Hazafias Népfront mind aktí­vabb, hatékonyabb támogatásával gyarapodó akció­nak az összefogás gondolata. A jó irodalom, a szak­könyvek terjesztése az egész társadalom, szűkeb­ben az összes kulturális intézmény dolga. Minden alkalmat fel kell használni arra, hogy újabb embe­rek kerüljenek az irodalomkedvelők táborába, a rendszeres olvasók közé. Nem lehet ezért eléggé dicsérni a kiskunhalasi könyvtárat, amely a szak­munkástanulók százait vonta be az intézmény von­záskörébe. Méltányolni kell a lakiteleki művelődési ház jó szokását: havonta két-három könyvkiállí­tást is rendeznek. A bácsalmási könyvtár rétegek­hez szóló bibliográfiákkal igyekszik újabb tagokat szervezni. Remek ötlet a Katona József Színház nézőtéri folyosóján, többször a műsorhoz kapcsoló­dó témájú kiállítás. Különösen fontos az il.jóság körében végzett könyvpropaganda minősége. A Katona József Könyvtár ifjúsági részlege mintaszerű együttműkö­dést alakított ki a megyeszékhely jó néhány isko­lájával. A napközis csoportok rendszeresen felkere­sik az ifjúsági könyvtárat. Magam is részt vettem két intézmény közös szervezésében, a leninvárosi iskolában megrendezett nyilvános magyarórán. Remekül működik a Zrínyi Ilona Általános Iskola, Tóth Lászlóról elnevezett könyvtára is. A Katona József Gimnázium kitűnő eredménvei sokban a jól felszerelt és néldásan vezetett könyvtárnak tulajdo­nítható. Baján, a szakmunkásképző intézetben pom­pás könyvtári részleget alakítottak ki. Megyénk lakóinak többsége cselekvőén -»gyeiért az Olvasó népért-mozgalom felhívásával: „Soraink­ba hívunk mindenkit, aki igazán szívügyének te­kinti népünk kulturális felemelését, a valóban „ol­vasó népért, művelt népért folytatott áldozatos, mindennapi fáradozást.” Heltai Nándor Felkészültek a termés fogadására A mezőgazdaság termelésének realizálása, a betakarítás és értékesítés körültekintő, jól megszervezett munkát igényel az üzemek vezetőitől, de legalább ugyanekkora feladatot jelent az áruk átvételével, feldolgozásával foglalkozó vállalatok szak­embereinek is. A nyári feladatok közül köztudottan egyik legnagyobb jelen­tőségű a gabonabetakarítás: ezt a megyénkbeli gazdaságoknak több mint 125 ezer hektáron kell elvégezniük. A feladat vég­rehajtására felméréseink szerint a nagyüzemek készen állnak; a kombájnok, a különböző munkagépek és szállítóeszközök ja­vításával végeztek. Munkájukhoz az AGROKER — kisebb át­meneti zavaroktól eltekintve — szállítani tudta az alkatrésze­ket, és 80 új kombájnt adott át a mezőgazdasági üzemeknek. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat becslései szerinti ke­tnrtYIUC Újra együtt vannak a párok, akik ezúttal — pár rövid órára — a ljubljanai Union sörgyár vendégei. Különösebb meglepe­tést az üzemlátogatás nem ígér, az 1864-ben alapított gyár évi jó félmilliós hektóis teljesítmé­nye impozáns adat, megcsodál­juk a vezérlőtermet, az érlelő- hordók sorát, a hatalmas, mo­noton üvegzajjal működő palac­kozó gépsorokat, s ezzel lénye­gében kész is, már csak a foga­dóterem asztalainál kell he­lyet foglalnunk, ahol literes kor­sóban rakják a vendégek elé a gyár aranysárga, habzó termé­két. A törékenyebb menyasszo­nyok egyike-másika bizony csak két kézzel tudja az ajkához emelni, s akkor is csak épp be­lekóstol, ám nem így a szlovák leányzó, aki — nyilvánvaló vir­tusból — egyhajtásra üríti ki a jókora edényt. Majd jó 40 kilométerre hagy­juk magunk mögött a szlovén fővárost — ezúttal déli irányba megyünk. A plakátokkal körül­ragasztott, hangtölcséres reklám-, furgonban kapunk helyet, a népdalokat kilométerekre elhar­sogó járgánnyal visszük Ribnica felé a parasztlakodalom köze­ledtének hírét. Ribnica — mint ahogy neve is elárulja — ősi halászfalu. kül­sőre ugyan nem annyira jelleg­zetes, mint Skofja Loka, bár a falut átszelő Ris folyó, a Bisztri- ca öreg kőhidjai, a Narodni Mu- zej (néprajzi falumúzeum) kiál­lítása, a hozzáragasztott sátor­ponyvás amfiteátrummal, az épületrészeket összekötő folyosó absztrakt faszobrai elegendő ál- mélkodásra adnak alkalmat. Nem kevésbé a falu népe által készített háziipari termékek, a fából készült konyhai használati tárgyak, a rosták, a sziták, a vesszőkosarak, nagy batyukban a helybeliek vállára rakva most is, mint évszázadok óta, hogy újra és újra elinduljanak nyu­gat felé, termékeiken túladni az ottani városok piacain. A párok is ajándékkosarakat kapnak — nem üresen persze —, s a nagy vendéglő udvarán, ahol a falu bőkezű vendéglátásában ré­szesülünk, az együttesek által énekelt népdalok is a kosárfo­násról, a fafaragásról, a gyé­kény- és vesszőszedésről szól­nak. A díszes fogatok, az izmos, vaskos lábú alpesi lovakkal, itt is felsorakoznak a menethez, hogy ezúttal a rendezvénysoro­zat egyik leglátványosabb, a menyasszonyi kelengyeszállítás népszokását felelevenítő ese­ménynek legyünk a tanúi. A fa­lu szélének egyik, fák által ár­nyékolt, emléktáblával jelölt há­zának udvarára megyünk, a pá­rok kocsija közvetlenül a fák mellé áll, az üres szekér, amely­re majd a kelengyét rakják, csak üggyel-bajjal talál helyet magának az embensokaság kö­zött. A kellően ünnepélyes hangu­latról az énekkarok és a jótorkú szólóénekesek gondoskodnak, s az együttesek csak ezután látnak hozzá a szekér megpakolásáhQz. Legelőször a feldíszített ágyat rakják a kocsira, ezután követ­kezik a tulajdonképpeni kelen- gyés láda, díszes * bútordarab ez is, majd sorra kerül a bölcső, a rokka, a kopülő, a dézsa, a rocska, a kuglófsütő, a drótozott lábas, a legkülönbözőbb méretű égetett agyagedények — többsé­gük értékes múzeumi darab —, a konyhai edénytartó, a feszü­let, a sámli, a kávédaráló, a csöbör, a merítő, a sütőteknő, a .seprű, a gereblye, a magasban meglengetett sodrófa, a sütőla­pát, a kenyeres gyékénykosár, a szentkép, a fej fölé emelt sze­getlen kenyér, kis ketrecben az egyszál kakas ... Megjátszott hasravágódás az e célra kisze­melt értéktelen agyagedénnyel, cserépdarabok röppennek szert er szét. Végre megtelik a szekér, a rakomány csúcsán a kakas­ketrec ékeskedik, s a fogat im- bolyogva megindul. Attól, hogy leborul, nem kell félni, legé­nyek támogatják körül a kezük­kel. A menet zeneszóval járja körül a falut, s végül a főtéren kötünk ki újból, hogy a Narod­ni Muzej amfiteátrumának szín­padán folytatódjék a vigalom. Hatvani Dániel és Pásztor Zoltán riportja (Folytatjuk) nyél- és takarmánygabonából várható. Az AGROKER Vállalat az ér­tékesítési szerződést már vala­mennyi termelővel megkötötte, a napokban kezdik meg a tsz- szövétségekkel és az üzemekkel az átadás—átvétel ütemének egyeztetését. Mivel az árut a magtárak teltsége miatt nem képesek elhelyezni, több mint ötezer vagon befogadóképessé­gű szükségtárolót. létesítettek. Emellett azonban elengedhetet­len a mezőgazdasági üzemek se­gítsége is — hétezer vagon ga beria bértárolására kell szerző­dést kötniük. A vállalat átvevő­helyein naponta 600 vagon ga­bonát fogadhatnak, 330 vagon­nal tisztíthatnak és 168 vagon­nal száríthatnak. Nagy mennyi­ségű csapadék esetén azonban szükségessé válik a mezőgazda- sági nagyüzemek szárító kapa­citásának kihasználása is. A zöldségfélék az eső hatásá­ra kedvező termést ígérnek. A Bács-Kiskun megyei konzerv­gyárak, a hűtőipar és a MEZÖ- TERMÉK a legtöbb zöldségfé­léből (szerződéssel biztosította az igényeinek megfelelő mennyisé­get. A zöldborsó átvétele már folyamatos, bár a korai fajták­ból a szárazság miatt a termés a vártnál gyengébb, a Kecs­keméti Konzervgyár és a Bajai Hűtőház a tervezett 900 vagon borsó átvételét lehetségesnek tartja. Paradicsomból és papri­kából mintegy 10 százalékos terméscsökkenés várható a szá­raz, májusi időjárás miatt. A fűszerpaprikából kedvezőek a terméskilátások — a növényt 4200 hektáron termesztik az üzemek. A felmérések szerint az új fajták — melyeket a te­rület 62 százalékán ültettek — beváltják a hozzájuk fűzött re­ményt. A betakarítási munká­latok könnyítése érdekében a Kalocsai Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat újabb három kombájn beszerzésében segített az üzemeknek. így az idén 12 szedőgéppel dolgoznak a kör­zetben: ez az esztendő a fűszer- paprika gépi betakarításának főpróbája lesz. A vállalat fel­készült a gyors átvételre, meg­szervezte a kombájnok javító­szolgálatát, és két gazdaságnál kooperációs formában új szárí­tót létesített. Az étkezési zöld­ségek közül legnagyobb mér­tékben a vöröshagyma területe csökkent. A korábbi évek 2 ezer és az 1972-e,s 1400 vagonos fel­vásárlásával szemben csupán 630 vagonra tudtak szerződést kötni. A korai gyümölcsüknél — sza­móca, cseresznye — jelentős a terméscsökkenés; előreláthatóan nem fedezi a feldolgozó válla- lalatok és a MEZÖTERMÉK igényeit a kajszi- és a meggy­termés sem. A szóló fejlődésé­nek eddig kedvezett az időjárás. Az előzetes becslések szerint a tavalyihoz hasonló, vagy azt meghaladó hozamokkal • lehet számolni. A Közép-magyaror­szági pincegazdaság a napokban kezdte meg a szerződéskötése­ket. A hízósertés-felvásárlás nap­jainkig mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint 1972 azonos idő­szakában volt. Ennek oka első­sorban az év eleji kedvezőtlen . állategészségügyi helyzet. Az át­vétel üteme azonban már gyor­sul, nagyobb mennyiségű áru az év utolsó hónapjaiban vár­ható.—Kedvező, hogy jelentős mértékben nőtt az elmúlt esz­tendő alatt a megyében a koca- állomány. A szaporulat bizton­ságos átvételére a vállalat meg­felelően felkészült. A szarvas­marha-állomány. létszáma is nö­vekedett; az üzemekben és a háztáji gazdaságokban több a tehén. A vágómarha-felvásárlás az állategészségügyi problémák ellenére is megközelítette a ta­valyit, a tejfelvásárlás pedig 10 százalékkal nőtt. A tej átvételé­nek biztonságossá tétele érde­kében bővíteni kell az átvevő­helyek számát és a meglevők korszerűsítése is szükséges. összegezve a vállalatok fel­készüléséről szerzett tapasztala­tokat, megállapítható, hogy az áruk fogadása zökkenőmentes lesz, ha az átvétel időszakában közvetlen és hatékony munka­kapcsolatot alakítanak ki a ter­melőkkel. A lehetőségek figye­lembevételével egy-egy eset­ben közösen kell megkeresniük a legcélravezetőbb, az áru be­takarítását, átvételét elősegítő megoldást. Papp Géza 0 Elindul a kelengyésszekér... • Olasz—szlovák menyasszony bar a (súg. KEREKES IMRE kisregénye: ftfrffllfiw (13.) De menjünk tovább, ha már a szórakozásnál tartunk. Már amint az éjjeliőr szórakozik, minthogy ki van rekesztve az éj­szakai murikból. Ez hétszentség. Ha nem így lenne, nem létezne a világon éjjeliőr. De szabadság még annak is jár, amint céloz­tam rá. Tudja ezt még a szak- szervezet bizalmija is, mert ide­jön hozzám, mi a véleményem, van egy út a külföldi tengerhez. — Maga Gáspár ugyanis erre rászolgált. Rászolgált erre már az apám, meg az anyám is, aki világra ho­zott. Miért ne hozott volna? Éjje­liőrre mindig szükség van, amíg lesz éjszaka. Ez pedig úgy tudom, nem fogyóeszköz. Nahát. Ma este várom a Nellit. Szóval azt mondtam neki. már­mint a bizalminak, anvuskám, utazz magad. Engem ne tegyetek boldoggá azzal, hogy aztán dör­göljétek az orrom alá. Különben is. iártam már külföldön. Egyszer. Ühüm. A hegyek ugye... a nagy zöld hegyek. Fe­hér meg színes dobozok ragaszt­va az oldalukhoz. Na persze. Szép látvánv. És akkor csak fogtam magam és mentem és mentem. Míg csak fel nem szálltam egy vonatra és addig néztem a tájat, míg egyszer csak azt látom, hogy itthon vagyok. Ahogy mondom, ez aztán jól sikerült. .. Ezért ne menjen külföldre az, aki semmit nem ért. Csak ma­gyarán. A tengerre pedig csak az men­jen. aki úszni tud. így bizony, és a többi .. . Az ésatöbbiről pedig úgy aka­rom folytatni, mielőtt még telje­sen ellövöm a puskaporom a ku­—lyás __Elzával, senki ne higyje, h ogy rám nem ugatnak. Ugatnak bizony. Rám például ugat a ren­dész. hogy az éjjeliőr minek áll kora este a portásfülkénél, annak nem ott a helye. Tudom én azt nagyon is jól. Mert ha én nem is utazom a ten­gerre, de ilyenkor az esti órák­ban utazik a szajré. Ilyenkor a gépkocsiknak még szabad kijárá­suk van az esti műszak miatt és ilyenkor töri a nyavalya a ren­dészt, hogy miért állok a portás­fülkénél és rágom ott a körmöm és szivarozok és figyelem, hogy idegesek-e a mucusok. Mert ha a mucusok idegesek, az mond vala­mit. Mondjuk, jön a front, az át­vonulás. A mucusok már idege­sek a front előtt. Ez igy van. Igv aztán hiába várja a ren­dész, hogy takarodjak a portás­fülkétől. Nekem ugyan nem fő­nököm. Pofáia másnak is van. Ez való igaz. úgy mint ahogy az is. hogy valahol a kocsi farában utazik a szairé. Kutatni nem va­gyok illetékes, de az se kötelező, hogy vak legyek. Tudja ezt a ren­dész. Csak egyszer tudnám, hogy mit hoz az éjszaka. Amióta először leütöttek, ez minden este megfor­dul a fejemben. Azóta megpró­bálom kikalkulálni, hogy ha jól áll a hold az égen és szellő jön a temetőből és a gyárfalak jól verik vissza a kutyás Elza nyo­mában az ugatást és Perecz Vin­ce időben kibiceg a gyárkapun, minthogy biceg, ha a mucusok nyújtják a lépést, hogy jobban mutasson a lábuk és a gyárké­ményből a füst egyenesen száll, akkor érdemcs-e idegeskedni az éjjeliőrnek, vagy ez valami jót jelent. Csak egyszer tudnám elő­re, hogy mit hoz az éjszaka ... Á Lipták úr például tudja, mert. mától felemelték a sör árát és akárhogy is számítja, neki ez rámegy az életszínvonalra. A Sle- zákné pedig, ha sörárfolyamon számolja a rezsiköltséget, a mí­nusz nála is rögtön jelentkezik. A Vajda úr. a KÓZÉRT-es azt forgatja a fejében, ha majd le­fekszik. hogy jól blokkolták-e az áremelkedést, mert ha nem, a sa­ját zsebére megy. Richter úr, a csapos, most aztán igazán úgy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a 'ser került terítékre, a mese pont róla szól. Erdélyi úr, a festő, fixre lehet venni, hogy három nap kerüli a sört. Csak töményét urak. csak töményei! De harmadnap már ő is megadja magát a sorsnak, mert hiába a tömény, ha sör nélkül szomjan halunk. Csak Tölcsvárv Adrienné tesz ú°v. mintha a világon semmi nem történt volna. Félrevágja a lejét és csak akkor húzza fel az orrát, ha a daxlival meg kell áll­ni, mert igv szükségeltetik. Van ilyen helyzet is. Egyébként, hogy ne csapjuk ar­cul az igazságot, a Nelli késik. Most mondjak valamit? Az éjsza­káról vagy jót. vagy semmit. (Folytatjuk.) Madárszámlálás A medárdi esőzés nemcsak a növényvilágot üdítette fel, a ro­varok is erőre kaptak, ami pedig a madaraknak kedvez, hiszen most van a fiókanevelés, s az utódok felcseperedésének idősza­ka. A fészekben csipogó „cseme­ték!' szülei most bőven hordhat­ják a táplálékot. A gyakran meglepetésszerűen változó idő­járás következtében több madár­faj, mint például a kanalasgém vagy a. kócsag nem költött az idén. A gólya csak június végén '.•tölti ki fiókáit. A Londonban székelő Nemzetköz.: Madárvédel­me Tanács megkérte az Országos Természetvédelmi Hivatalt, hogy számolja össze az országban élő és itt vendégeskedő madarakat. Négyévenként ugyanis madár- számlálást tartanak Európában. A felmérés célja, hogy megálla­pítsák. melyik fajt fenyegeti a pusztulás veszélye, mit kell tenni megmentésükért. A nemzetközi szervezet közreműködésével El­tolták be például a DDT-por használatát is. A legutóbbi fel­mérés szerint hazánkban 3500— 4000 gályapár él.

Next

/
Thumbnails
Contents