Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 14. PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁNYÍTÁS NE HÍVJUK - MENJÜNK! Ami ma még korszerű, holnapra elavulhat A közelmúltban Bács-Kisgok általános alkalmazása és a bizonyos fokú szakosodás új vezetési forma megteremtését követelte. Indokolta az átszervezést az is, hogy a közgazdasági tisztánlátás pontosabb, naprakész adminisztrációt követelt és ezzel együtt a munkahelyeken is nagyobb vezetői felelősséget, pontosságot kívánt. A szövetkezet vezetésszervezete ezért nagyjából két részre tagolódott. _Az ^gyik a termelési rész, a másik a közgazdasági. Talán harmadikként lehet megemlíteni együttesen az olyan beosztásokat, melyek törvény szerint közvetlenül az elnöknek vannak alárendelve, mint például a személyügyi előadó, tűzvédelmi, egészségügyi, biztonságtechnikai előadó, belső ellenőr. A két, fő munkaterület között nehéz a világos elhatárolás, és nehéz a jó kapcsolattartás is. A tervszerű kapcsolat megteremtésében jelentős szerepe ' van az üzemgazdásznak, illetve az egész üzemgazdasági csoportnak. A munkaszervezetünkre a következő a jellemző. A növénytermesztés munkaszervezete két nemcsak a résztvevők száma, időtartama szerint kell a körülményekhez igazodnia, hanem a tömegmunka „műfajában” és tartalmában is. így — az előbbiről szólva — előtérbe kerül ebben az időszakban a tájékoztatás, a tsz-tagság, az állami gazdaság dolgozóinak informálása a politikai eseményekről, a napi jellegű politikai és gazdasági problémákról. A termelőszövetkezeteknél maradva: tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a közös gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott szövetkezeti tag érez mély felelősséget szövetkezete gazdálkodása iránt. Kivételes esetben, elemi csapás vagy károk esetén is csak úgy várható el az egész tagságtól az egységes helytállás, ha olyankor is felkeresik a gazdasági vezetők, a 'pártaktivisták, amikor rendben mennek a dolgok. Egy-egy ilyen beszélgetés szorítkozhat az ebéd időtartamára is. Nem az idő hosszúsága a lényeges* hanem maga a tájékoztatás ténye. A politikai munka tartalmának is igazodnia kell a mezőgazdasági munkák időszakában a körülményekhez. Mi legyen a politikai munka tartalma? Ezt szövetkezete, mezőgazdasági üzeme válogatja. A pártszervezetek vezetőségei számára ennek meghatározásában a mindennapi problémák gondos elemzése jelentse az „iránytűt”. A téli időszakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés során mérlegeljék, milyen célokat tűzzenek maguk elé. Ekkor mélyen, a gazdaságpolitika összefüggéseinek ismeretében mérlegeltek és döntöttek a vezetők. majd a tagok. A határban erre nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy-egy kollektíva figyelmét munkája fontosságára, a munkavégzés idejének lecsökkentésére stb. Az előbbi esetben is gazdasági érdekről veit szó, ez utóbbi esetben is: minél nagyobb .lövedelmet biztosítani. Ilyen vonatkozásban lehet a politikai munka tartalmát a napi problémák alapján megközelíteni. • A mezőgazdasági munkák e fontos időszakában is a legnagyobb hatású az élő szó. A csoportos beszélgetések, tájékoztatók olyan előnnyel is járnak, hogy a dolgozók is nyilváníthatják véleményüket. Felhívhatják a vezetőség figyelmét a munkaszervezés hibáira, a munkakörülmények javításának szükségességére és még sok mindenre. Nem szabad azonban lebecsülni az írásos tájékoztatást sem, számos gazdaságban adnak ki havonta, kéthetente üzemi híradókat. Hangsúlyozni szükséges: az írásos tájékoztatóban nem ,a híradó kivitelezése, oldalszáma a fontos. Ezeknél lényegesebb követelmény a gyorsaság és az aktualitás. Lehet egy tájékoztató csupán egyetlen oldal, de ha a legfontosabb kérdésről tájékoztatják benne a dolgozókat és idejében, politikai-gazdasági haszna nagy. • A politikai tömegmunkával kapcsolatban feltétlenül szólni kell arról is, hogy ki, illetve kik végezzék azt. Ebben a tekintetben nincs szükség olyan változtatásra, mint a módszereket illetően. Valamennyi gazdaságban kialakul az a politikailag képzett vezető gárda, aktíva és agitációs csoport, amelynek tagjai képesek a nyári időszakban is megoldani az agitáció és tájékoztatás feladatait. Alapvető követelmény azonban, hogy az ő tájékoztatásuk igen alapos és sokoldalú legyen. De bázisai lehetnek a politikai munkának a pártcsoportok vagy a szocialista brigádok is. Ebben a tekintetben üzemenként más-más megoldást alkalmaznak. A lényeg minden esetben az, hogy az üzem dolgozói kellő tájékoztatást kapjanak a politikai, gazdasági eseményekről, s ugyanezen a csatornán a vezetőség is tájékozódjon a dolgozók hangulatáról, véleményéről. M. S. Peter Upitis hibridjei Peteris Upitis lett nemes'tő mintegy 1500 bő termésű almahibridet keresztezett ki. Számos új fajtát, — például a jó ízű Ventspnlst, a gyorsan érő Stegit, a szélálló Vetrturet — már széles körben termesztik Lettországban. Upitis ezenkívül fog’alkozik a birsalma, szilva, őszibarack és sárgabarack nemesítésével is, — „munkája nyomán” ezek a délen termő gyümölcsfák már megszokták a Jett éghajlatot kun megyei párt-és tanácsi vezetők, valamint több nagyobb termelőszövetkezet elnöke tapasztalatcserére látogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba. Számos megyei szövetkezet van szoros termelési kapcsolatban ezzel a világhírű mezőgazdasági nagyüzemmel. Ezerszámra szállítják innen termelőszövetkezeteinkbe a naposcsibét. Egyre több gazdaság lép be a bábolnai kukoricatermesztési rendszerbe. Mielőtt a látogatás tapasztalatairól részletesebben szólnánk, érdemes ismertetni néhánv fontosabb adatot. A Bábolnai Állami Gazdaság összes területe kereken 10 600 hektár, ebből a szántó 7320 hektár. Kukoricát 6410 hektáron termesztenek. A gazdaság az elmúlt esztendőben egymilliárd-készáznegyvenmil- lió forint termelési értéket ért el. A tiszta nyereség meghaladta a 130 millió forintot, összesen fcátezer-hétszáz állandó alkalmazottja van Bábolnának. Száztizenketten végeztek egyetemet, kettőszáznegyvenhét a középiskolai végzettségűek száma. A gazdaságban 773 szakmunkás dolgozik. Még egy figyelemreméltó adat: a törzsgárdatagok száma 1248. Ha Bábolnáról esik szó, még mindig sokan a ménesre gondolnak. Ezt a ménest még II. József csásizár uralkodása idején alapították az ő rendelésére 1789-ben. Kezdetben a mezőhegy esi gazdaság része volt és csak 1806-ban önállósították. 1816-ban Béosben rendeletet hoztak arra, hogy a kancák fedeztetése keleti ménekkel történjen, vérfelfrissítés céljából. Bábolnáin azórba is törekednek az állomány frissítésére, rendszeresen importálnak Egyiptomból és a közel-keleti államokból méneket. A jelenlegi lóállomány 850, amelynek több mint kétharmada angol telivér, a többi arab. Ma már azonban nemcsak lovairól híres ez a gazdaság, hanem a baromfiról és a kukoricájáról is. Nézzük az előbbit. Bá- ibjolnániak töblb kelteitőállomása van, többek között Kiskunfélegyházán is működik egy. A város négy termelőszövetkezete csaknem egymillió napos baromfit kap innen. Bábolnai csirke kerül a hartai Űj Életbe, 250 ezer darabra kötöttek szerződést, a csávolyi Egyesülésbe, amely 326 ezer darab napos baromfi szállítására állapodott meg. Több mint tíz jelentősebb megyei termelőszövetkezet partnere ebben a szakágazatban Bábolna. Az itteni hibridek a TETRA B, az L, és az SL, a mai -igényeknek megfelelő fajták. Ami ma még korszerűnek számít, az holnap már elavulhat — vallják Bábolnán. Genetikus szakember csoportok dolgoznak nemcsak a baromfiágazatban, hanem a sertéstenyésztésben és a juhászaiban is». A világon a legjobbaknak számító sertésfajták keresztezéséből akarnak előállítani egy a magyar és a ■világpiaci igényeknek legjobban megfelelőt. Tizennégy fajta juhVÁLJANAK KÖZKEMCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK Alkalmazkodunk a technika fejlődéséhez • A gyakorlat azt mutatja,, hogy a mezőgazdaság területén működő pártszervezetek jelentős hányada a téli időszakban intenzívebb politikai tevékenységet folytat — mind a szervezeten belül, mind a pártonkívüliek között —, mint a mezőgazdasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi embernek a téli hónapokban több a szabad ideje, könnyebben mozgósítható, szívesebben látogatja az összejöveteleket. Mindenképpen politikai hiba lenne a téli időszak nyújtotta kedvező lehetőséget a pártszervezeteknek kihasználatlanul hagyniuk. Ugyanakkor legalább ilyen káros annak a szemléletnek elfogadása — akár kimondva, akár kimondatlanul —, hogy télen politizálunk, nyáron pedig dolgozunk, a mezőgazdasági munkát végezzük. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai munka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevékenység elengedhetetlen feltétele a jobb, az eredményesebb munkának. • Ebben a kérdésben is, mint minden más esetben annak felismerése és elfogadása a fontos, hogy politikai munkára — agitációra, tájékoztatásra stb. az év minden szakában szükség van. A politikai munka végzésében azonban figyelembe kell venni a körülményeket. Napjainkban például azt, hogy a mezőgazdasági dolgozók többsége napközben a földeken tevékenykedik, későn és fáradtan tér haza. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már- mind több a gép a szántóföldeken, gyümölcsösökben. kertészetekben. A munka legnehezebbjét napjainkban a gépek végzik, de ezeket emberek működtetik, s gyakran nem éppen a legjobb, legkedvezőbb feltételek között. Például az aratás, a gabona betakarítása már nem igényli az egész falu ap- raja-nagvja kezemunkáját, annak gondja 10—15 kombájnosra, ugyanennyi vagy valamivel több gépkocsivezetőre, kisegítő személyzetre hárul, de leginkább ők a megmondhatói annak, hogy a betakarítás néhány hete milyen óriási erőfeszítést, helytállást kíván „tőlük. Ez a példa egyben utal arra is: ebben az időszakban a betakarítás területén dolgozók minden szempontból — így politikailag is — különleges elbánásban kell, hogy részesüljenek. • Amíg tehát a téli időszakban a pártszervezetek „hívták” az embereket — oktatásra, gyűlésekre, rendezvényekre —. addig a kampánymunkák idején „menni” kell hozzájuk. A politikai munka helye tehát áttevődik, s ez egyben a munkamódszer megváltozását is igényli. A téli időszak politikai munkájára a nagy tömegben, vagy a nagyobb embercsoportban végzett tevékenység a jellemző. A mezőgazdasági munkák időszakában több okból sem célszerű egyszerre — ,,s több ízben — sok embert összehívni. Egyrészt ezzel sok embert vo- nak el a pártszervezetek egyidőben a mezőgazda- sági munkától, másrészt a szervezésre fordított energia is többnyire csak kisebb hányadában hasznosul, ugyanis kevesen jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek leginkább szólni akarnak. Célravezető viszont a kisebb csoportokkal — munkahelyek,. brigádok, munkacsapatok — való foglalkozás. Számos előnye van az ilyen kiscsoportos formának. Többek között: könnyen biztosítható az egy-egy munkahelyen dolgozók, vagy azonos munkafolyamatot végzők megjelenése; a politikai mondanivalóban nem kell differenciálni, mert általában azonos szintű, foglalkozású. érdeklődési körű és anv,agi érdekeltségű emberekhez kell szólni; az ilyen összejövetelek, megbeszélések időtartama is rövid. • A munkahelyi — elsősorban a határban, a nem ..tető” alatt végzett — politikai tevékenységnek • Az új kombájnok menetkészen várják a kalászosok betakarítását. val kísérleteznek, hasonló céllal. Az állattenyésztés takarmányszükséglete egyre emelkedik. Többek között kukoricából az idén a tavalyi 56 ezer tonna helyett csaknem 59 ezer tonnára lesz szükség. A növekvő igények sürgették a hozamok gyorsabb emelését. így született meg a f bábolnai kukoricatermesztési rendszer. Az idén az e módszer szerint termelő gazdaságok már közös vállalatot alakítottak. A 71 tagvállalat a tavaszi időszakban 126 ezer hektáron vetett kukoricát. A közös vállalat központjában már ott van 30, rendkívül nagy teljesítményű betakarító kombájn és a napokban újabb 46 érkezését várják. Az új gépekkel együtt a vállalat 244 kombájnja vehet részt már a kalászosok betakarításában. Őszire pedig újabb 65 kombájnnal egészül ki a jelenlegi állomány. Ezekkel a közös vállalat tagjai más gazdaságokat is segíthetnek a kukorica betakarításában. Mindezt a vállalat központjában mondták el 'a szakemberek. A Bács megyei vendégek megtekintették az új gépeket is. Ugyanis a kukoricatermesztés korszerű berendezései egy-két kiegészítéssel jól hasznosíthatók a culkonrlépa-itermeléstoen is. Bemutattak egy olyan berendezést, amely 16 soron képes kukoricát illetve cukorrépát vetni egyszerre, de közben elvégzi a .vegyszerezést és a műtrágyázást is. 1 '7t megyei termelőiszövetkezetek egymás után csatlakoznak a bábolnai rendszerhez. A kiskun- félegyházai közös gazdaságokon kívül, többek között a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet is bejelentette igényét. A gazdaság már nyárra kap komibájinsegít- iséget a gabonafélék aratásához, a közös vállalattól. A bábolnai rendszer tavaly is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Elég, ha annyit említünk, hogy a kezdeményező gazdaságban a hektáronkénti átlagtermés meghaladta a 64 mázsát, májusi morzsoltban számítva. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy la cukorrépa és a napraforgó iparszerű termesztésének kialakításán is munkálkodnak. Az idén például ezer hektáron termelnek a közös vállalkozás tagjai cukorrépát. Ezt jövőre hatezer hektárra szándékoznak bővíteni. K. S. adódóan 15—20 féle növényt is termeltünk aszerint, hogy milyen vetőmagot lehetett kapni. Később a következő új problémák jelentkeztek: 1. A növénytermesztő egységek száma csökkent, de megjelent az üzemágon belül a gépműhely és a saját traktorosbrigád. 2. Üzemággá lépett elő az állattenyésztés, vezetője azonos státuszba került a főagronómussal. 3. Jelentősen bővült a terményraktározás, de egyidejűleg létre kellett hozni a gépalkatrész- és az építőanyag-raktárt. 4. A főagronómus, főállattenyésztő. főkönyvelő és az üzemgazdász a saját munkaterületén belül elnökhelyettesi jogkört kapott. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, a bővülő technikai bázis, a még fokozottabb építési beruházás, a kémiai anya• A gazdaság egyik takarmánytárolója és -szárítója. A létavértesi Aranykalász Termelőszövetkezetben jelenleg 4731 hektár földön — ebből 3424 hektár a szántó^ 808 hektár a legelő. 281 hektár az erdő. a többi szőlő, gyümölcsös, nádas stb. — 1392 tag gazdálkodik. Közülük 512 nyugdíjas, illetve járadékos. A földterület és a létszám ilyen aránya a mi szövetkezetünkben állandó gondot jelent. A megfelelő színvonalú személyes jövedelem biztosítása szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal. A termelőszövetkezetnek mindenekelőtt a vezetés szervezetét akarjuk bemutatni fejlődésében úgy, hogy a 13 éves működése során bekövetkezett változásokat érzékeltessük. Meggyőződésünk, hogy a vezetésszervezet nem lehet önkényesen megválasztott rendszer, hanem a mindenkori feladatnak, műszaki, technikai állapotnak megfelelő forma. Megítélésünk szerint nincs, egyedüli jó rendszer, illetve helyes szervezet. Ezt olyan tényezők, ,mint a gazdaság tagoltsága, útviszonya, talajtípusa, termelés- és vetés- szerkezete. technikai fejlettsége és nem utolsósorban a rendelkezésre álló szakembergárda, annak képzettsége, gyakorlata, mind- mind erősen befolyásolják. A „hagyományostól” az újig •. Az algyői Tisza-híd építésén mind a tizennégy pillér elkészült, s ezzel befejeződtek az alépítményi munkálatok. Most azokat az acél- szerkezetű hídszakaszokat szerelik össze, amelyeket majd úszó- daruval emelnek be a folyó felett. Felső képünkön az épülő híd, alsón pedig a pillérek láthatók. Ha visszatekintünk a kezdeti ) 960-as esztendőre, az.t mondhatjuk, hogy a létavértesi Aranykalász Tsz vezetésszervezete nem lért el a „hagyományos”-tól. Törvényes rendelkezések írták elő a különböző formákat, de a tapasztalatok hiányában nem is igen lehetett volna mást csinálni. Az alakulás évében a fő cél az volt. minden föld be legyen vetve, munkálva és teremjen. Ebből Épül az algyői híd
