Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 14. PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁNYÍTÁS NE HÍVJUK - MENJÜNK! Ami ma még korszerű, holnapra elavulhat A közelmúltban Bács-Kis­gok általános alkalmazása és a bizonyos fokú szakosodás új ve­zetési forma megteremtését kö­vetelte. Indokolta az átszervezést az is, hogy a közgazdasági tisztánlátás pontosabb, naprakész adminiszt­rációt követelt és ezzel együtt a munkahelyeken is nagyobb veze­tői felelősséget, pontosságot kí­vánt. A szövetkezet vezetésszerveze­te ezért nagyjából két részre ta­golódott. _Az ^gyik a termelési rész, a másik a közgazdasági. Ta­lán harmadikként lehet megem­líteni együttesen az olyan beosz­tásokat, melyek törvény szerint közvetlenül az elnöknek vannak alárendelve, mint például a sze­mélyügyi előadó, tűzvédelmi, egészségügyi, biztonságtechnikai előadó, belső ellenőr. A két, fő munkaterület között nehéz a világos elhatárolás, és nehéz a jó kapcsolattartás is. A tervszerű kapcsolat megteremté­sében jelentős szerepe ' van az üzemgazdásznak, illetve az egész üzemgazdasági csoportnak. A munkaszervezetünkre a kö­vetkező a jellemző. A növényter­mesztés munkaszervezete két nemcsak a résztvevők száma, időtartama szerint kell a körülményekhez igazodnia, hanem a tömegmun­ka „műfajában” és tartalmában is. így — az előb­biről szólva — előtérbe kerül ebben az időszakban a tájékoztatás, a tsz-tagság, az állami gazdaság dolgozóinak informálása a politikai eseményekről, a napi jellegű politikai és gazdasági problémákról. A termelőszövetkezeteknél maradva: tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a közös gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott szövetkezeti tag érez mély felelősséget szövetkezete gazdálkodása iránt. Kivé­teles esetben, elemi csapás vagy károk esetén is csak úgy várható el az egész tagságtól az egységes helytállás, ha olyankor is felkeresik a gazdasági vezetők, a 'pártaktivisták, amikor rendben mennek a dolgok. Egy-egy ilyen beszélgetés szorítkozhat az ebéd időtartamára is. Nem az idő hosszúsága a lé­nyeges* hanem maga a tájékoztatás ténye. A politikai munka tartalmának is igazodnia kell a mezőgazdasági munkák időszakában a körülmé­nyekhez. Mi legyen a politikai munka tartalma? Ezt szövetkezete, mezőgazdasági üzeme válogatja. A pártszervezetek vezetőségei számára ennek meg­határozásában a mindennapi problémák gondos elemzése jelentse az „iránytűt”. A téli időszakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés so­rán mérlegeljék, milyen célokat tűzzenek maguk elé. Ekkor mélyen, a gazdaságpolitika összefüggé­seinek ismeretében mérlegeltek és döntöttek a ve­zetők. majd a tagok. A határban erre nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy-egy kollektíva figyelmét munkája fontosságára, a mun­kavégzés idejének lecsökkentésére stb. Az előbbi esetben is gazdasági érdekről veit szó, ez utóbbi esetben is: minél nagyobb .lövedelmet biztosítani. Ilyen vonatkozásban lehet a politikai munka tar­talmát a napi problémák alapján megközelíteni. • A mezőgazdasági munkák e fontos időszaká­ban is a legnagyobb hatású az élő szó. A csoportos beszélgetések, tájékoztatók olyan előnnyel is jár­nak, hogy a dolgozók is nyilváníthatják vélemé­nyüket. Felhívhatják a vezetőség figyelmét a mun­kaszervezés hibáira, a munkakörülmények javítá­sának szükségességére és még sok mindenre. Nem szabad azonban lebecsülni az írásos tájékoztatást sem, számos gazdaságban adnak ki havonta, kéthe­tente üzemi híradókat. Hangsúlyozni szükséges: az írásos tájékoztatóban nem ,a híradó kivitelezése, oldalszáma a fontos. Ezeknél lényegesebb köve­telmény a gyorsaság és az aktualitás. Lehet egy tájékoztató csupán egyetlen oldal, de ha a legfon­tosabb kérdésről tájékoztatják benne a dolgozó­kat és idejében, politikai-gazdasági haszna nagy. • A politikai tömegmunkával kapcsolatban fel­tétlenül szólni kell arról is, hogy ki, illetve kik vé­gezzék azt. Ebben a tekintetben nincs szükség olyan változtatásra, mint a módszereket illetően. Vala­mennyi gazdaságban kialakul az a politikailag kép­zett vezető gárda, aktíva és agitációs csoport, amelynek tagjai képesek a nyári időszakban is megoldani az agitáció és tájékoztatás feladatait. Alapvető követelmény azonban, hogy az ő tájékoz­tatásuk igen alapos és sokoldalú legyen. De bázi­sai lehetnek a politikai munkának a pártcsoportok vagy a szocialista brigádok is. Ebben a tekintet­ben üzemenként más-más megoldást alkalmaznak. A lényeg minden esetben az, hogy az üzem dol­gozói kellő tájékoztatást kapjanak a politikai, gaz­dasági eseményekről, s ugyanezen a csatornán a vezetőség is tájékozódjon a dolgozók hangulatáról, véleményéről. M. S. Peter Upitis hibridjei Peteris Upitis lett nemes'tő mintegy 1500 bő termésű alma­hibridet keresztezett ki. Számos új fajtát, — például a jó ízű Ventspnlst, a gyorsan érő Stegit, a szélálló Vetrturet — már szé­les körben termesztik Lettország­ban. Upitis ezenkívül fog’alkozik a birsalma, szilva, őszibarack és sárgabarack nemesítésével is, — „munkája nyomán” ezek a délen termő gyümölcsfák már megszokták a Jett éghajlatot kun megyei párt-és tanácsi ve­zetők, valamint több nagyobb termelőszövetkezet elnöke tapasztalatcserére látogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba. Számos megyei szövetkezet van szoros termelési kapcso­latban ezzel a világhírű me­zőgazdasági nagyüzemmel. Ezerszámra szállítják innen termelőszövetkezeteinkbe a naposcsibét. Egyre több gaz­daság lép be a bábolnai ku­koricatermesztési rendszerbe. Mielőtt a látogatás tapaszta­latairól részletesebben szólnánk, érdemes ismertetni néhánv fon­tosabb adatot. A Bábolnai Álla­mi Gazdaság összes területe ke­reken 10 600 hektár, ebből a szántó 7320 hektár. Kukoricát 6410 hektáron termesztenek. A gazdaság az elmúlt esztendőben egymilliárd-készáznegyvenmil- lió forint termelési értéket ért el. A tiszta nyereség meghalad­ta a 130 millió forintot, össze­sen fcátezer-hétszáz állandó al­kalmazottja van Bábolnának. Száztizenketten végeztek egyete­met, kettőszáznegyvenhét a kö­zépiskolai végzettségűek száma. A gazdaságban 773 szakmunkás dolgozik. Még egy figyelemre­méltó adat: a törzsgárdatagok száma 1248. Ha Bábolnáról esik szó, még mindig sokan a ménesre gon­dolnak. Ezt a ménest még II. József csásizár uralkodása idején alapították az ő rendelésére 1789-ben. Kezdetben a mezőhe­gy esi gazdaság része volt és csak 1806-ban önállósították. 1816-ban Béosben rendeletet hoztak arra, hogy a kancák fe­deztetése keleti ménekkel tör­ténjen, vérfelfrissítés céljából. Bábolnáin azórba is törekednek az állomány frissítésére, rendszere­sen importálnak Egyiptomból és a közel-keleti államokból méne­ket. A jelenlegi lóállomány 850, amelynek több mint kétharma­da angol telivér, a többi arab. Ma már azonban nemcsak lo­vairól híres ez a gazdaság, ha­nem a baromfiról és a kukoricá­járól is. Nézzük az előbbit. Bá- ibjolnániak töblb kelteitőállomása van, többek között Kiskunfélegy­házán is működik egy. A város négy termelőszövetkezete csak­nem egymillió napos baromfit kap innen. Bábolnai csirke ke­rül a hartai Űj Életbe, 250 ezer darabra kötöttek szerződést, a csávolyi Egyesülésbe, amely 326 ezer darab napos baromfi szál­lítására állapodott meg. Több mint tíz jelentősebb megyei ter­melőszövetkezet partnere ebben a szakágazatban Bábolna. Az itteni hibridek a TETRA B, az L, és az SL, a mai -igényeknek megfelelő fajták. Ami ma még korszerűnek számít, az holnap már elavulhat — vallják Bábolnán. Genetikus szakember csoportok dolgoznak nemcsak a baromfiágazatban, hanem a sertéstenyésztésben és a juhászaiban is». A világon a legjobbaknak számító sertésfaj­ták keresztezéséből akarnak előállítani egy a magyar és a ■világpiaci igényeknek legjobban megfelelőt. Tizennégy fajta juh­VÁLJANAK KÖZKEMCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK Alkalmazkodunk a technika fejlődéséhez • A gyakorlat azt mutatja,, hogy a mezőgazdaság területén működő pártszervezetek jelentős hányada a téli időszakban intenzívebb politikai tevékeny­séget folytat — mind a szervezeten belül, mind a pártonkívüliek között —, mint a mezőgazdasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi embernek a téli hóna­pokban több a szabad ideje, könnyebben mozgósít­ható, szívesebben látogatja az összejöveteleket. Mindenképpen politikai hiba lenne a téli időszak nyújtotta kedvező lehetőséget a pártszervezeteknek kihasználatlanul hagyniuk. Ugyanakkor legalább ilyen káros annak a szemléletnek elfogadása — akár kimondva, akár kimondatlanul —, hogy télen politizálunk, nyáron pedig dolgozunk, a mezőgaz­dasági munkát végezzük. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai munka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevékenység elengedhetetlen fel­tétele a jobb, az eredményesebb munkának. • Ebben a kérdésben is, mint minden más eset­ben annak felismerése és elfogadása a fontos, hogy politikai munkára — agitációra, tájékoztatásra stb. az év minden szakában szükség van. A politikai munka végzésében azonban figyelembe kell venni a körülményeket. Napjainkban például azt, hogy a mezőgazdasági dolgozók többsége napközben a földeken tevékenykedik, későn és fáradtan tér ha­za. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már- mind több a gép a szántóföldeken, gyümölcsösök­ben. kertészetekben. A munka legnehezebbjét nap­jainkban a gépek végzik, de ezeket emberek működ­tetik, s gyakran nem éppen a legjobb, legkedve­zőbb feltételek között. Például az aratás, a gabo­na betakarítása már nem igényli az egész falu ap- raja-nagvja kezemunkáját, annak gondja 10—15 kombájnosra, ugyanennyi vagy valamivel több gépkocsivezetőre, kisegítő személyzetre hárul, de leginkább ők a megmondhatói annak, hogy a beta­karítás néhány hete milyen óriási erőfeszítést, helytállást kíván „tőlük. Ez a példa egyben utal ar­ra is: ebben az időszakban a betakarítás területén dolgozók minden szempontból — így politikailag is — különleges elbánásban kell, hogy részesülje­nek. • Amíg tehát a téli időszakban a pártszerve­zetek „hívták” az embereket — oktatásra, gyűlé­sekre, rendezvényekre —. addig a kampánymun­kák idején „menni” kell hozzájuk. A politikai munka helye tehát áttevődik, s ez egyben a mun­kamódszer megváltozását is igényli. A téli időszak politikai munkájára a nagy tömegben, vagy a na­gyobb embercsoportban végzett tevékenység a jel­lemző. A mezőgazdasági munkák időszakában több okból sem célszerű egyszerre — ,,s több ízben — sok embert összehívni. Egyrészt ezzel sok embert vo- nak el a pártszervezetek egyidőben a mezőgazda- sági munkától, másrészt a szervezésre fordított energia is többnyire csak kisebb hányadában hasz­nosul, ugyanis kevesen jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek legin­kább szólni akarnak. Célravezető viszont a kisebb csoportokkal — munkahelyek,. brigádok, munka­csapatok — való foglalkozás. Számos előnye van az ilyen kiscsoportos formának. Többek között: könnyen biztosítható az egy-egy munkahelyen dol­gozók, vagy azonos munkafolyamatot végzők meg­jelenése; a politikai mondanivalóban nem kell dif­ferenciálni, mert általában azonos szintű, foglalko­zású. érdeklődési körű és anv,agi érdekeltségű em­berekhez kell szólni; az ilyen összejövetelek, meg­beszélések időtartama is rövid. • A munkahelyi — elsősorban a határban, a nem ..tető” alatt végzett — politikai tevékenységnek • Az új kombájnok menetkészen várják a kalászosok betakarítását. val kísérleteznek, hasonló céllal. Az állattenyésztés takar­mányszükséglete egyre emelke­dik. Többek között kukoricából az idén a tavalyi 56 ezer tonna helyett csaknem 59 ezer tonná­ra lesz szükség. A növekvő igé­nyek sürgették a hozamok gyor­sabb emelését. így született meg a f bábolnai kukoricatermesztési rendszer. Az idén az e módszer szerint termelő gazdaságok már közös vállalatot alakítottak. A 71 tagvállalat a tavaszi időszak­ban 126 ezer hektáron vetett kukoricát. A közös vállalat köz­pontjában már ott van 30, rend­kívül nagy teljesítményű betaka­rító kombájn és a napokban újabb 46 érkezését várják. Az új gépekkel együtt a vállalat 244 kombájnja vehet részt már a kalászosok betakarításában. Őszire pedig újabb 65 kombájn­nal egészül ki a jelenlegi állo­mány. Ezekkel a közös vállalat tagjai más gazdaságokat is se­gíthetnek a kukorica betakarí­tásában. Mindezt a vállalat központjá­ban mondták el 'a szakemberek. A Bács megyei vendégek meg­tekintették az új gépeket is. Ugyanis a kukoricatermesztés korszerű berendezései egy-két kiegészítéssel jól hasznosíthatók a culkonrlépa-itermeléstoen is. Bemutattak egy olyan berende­zést, amely 16 soron képes ku­koricát illetve cukorrépát vetni egyszerre, de közben elvégzi a .vegyszerezést és a műtrágyázást is. 1 '7t megyei termelőiszövetkeze­tek egymás után csatlakoznak a bábolnai rendszerhez. A kiskun- félegyházai közös gazdaságokon kívül, többek között a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet is bejelentette igényét. A gazdaság már nyárra kap komibájinsegít- iséget a gabonafélék aratásához, a közös vállalattól. A bábolnai rendszer tavaly is beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Elég, ha annyit említünk, hogy a kezdeményező gazdaság­ban a hektáronkénti átlagtermés meghaladta a 64 mázsát, májusi morzsoltban számítva. Annyit még érdemes megje­gyezni, hogy la cukorrépa és a napraforgó iparszerű termeszté­sének kialakításán is munkál­kodnak. Az idén például ezer hektáron termelnek a közös vállalkozás tagjai cukorrépát. Ezt jövőre hatezer hektárra szándékoznak bővíteni. K. S. adódóan 15—20 féle növényt is termeltünk aszerint, hogy milyen vetőmagot lehetett kapni. Később a következő új problé­mák jelentkeztek: 1. A növénytermesztő egységek száma csökkent, de megjelent az üzemágon belül a gépműhely és a saját traktorosbrigád. 2. Üzemággá lépett elő az ál­lattenyésztés, vezetője azonos stá­tuszba került a főagronómussal. 3. Jelentősen bővült a termény­raktározás, de egyidejűleg létre kellett hozni a gépalkatrész- és az építőanyag-raktárt. 4. A főagronómus, főállatte­nyésztő. főkönyvelő és az üzem­gazdász a saját munkaterületén belül elnökhelyettesi jogkört ka­pott. Az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése, a bővülő techni­kai bázis, a még fokozottabb épí­tési beruházás, a kémiai anya­• A gazdaság egyik takarmánytárolója és -szárítója. A létavértesi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben jelenleg 4731 hektár földön — ebből 3424 hek­tár a szántó^ 808 hektár a legelő. 281 hektár az erdő. a többi szőlő, gyümölcsös, nádas stb. — 1392 tag gazdálkodik. Közülük 512 nyugdíjas, illetve járadékos. A földterület és a létszám ilyen aránya a mi szövetkezetünkben állandó gondot jelent. A megfe­lelő színvonalú személyes jöve­delem biztosítása szorosan össze­függ a foglalkoztatottsággal. A termelőszövetkezetnek min­denekelőtt a vezetés szervezetét akarjuk bemutatni fejlődésében úgy, hogy a 13 éves működése során bekövetkezett változásokat érzékeltessük. Meggyőződésünk, hogy a vezetésszervezet nem le­het önkényesen megválasztott rendszer, hanem a mindenkori feladatnak, műszaki, technikai ál­lapotnak megfelelő forma. Meg­ítélésünk szerint nincs, egyedüli jó rendszer, illetve helyes szerve­zet. Ezt olyan tényezők, ,mint a gazdaság tagoltsága, útviszonya, talajtípusa, termelés- és vetés- szerkezete. technikai fejlettsége és nem utolsósorban a rendelke­zésre álló szakembergárda, annak képzettsége, gyakorlata, mind- mind erősen befolyásolják. A „hagyományostól” az újig •. Az algyői Tisza-híd építésén mind a tizennégy pillér elkészült, s ezzel befejeződtek az alépítményi munkálatok. Most azokat az acél- szerkezetű hídszakaszokat szerelik össze, amelyeket majd úszó- daruval emelnek be a folyó felett. Felső képünkön az épülő híd, alsón pedig a pillérek láthatók. Ha visszatekintünk a kezdeti ) 960-as esztendőre, az.t mondhat­juk, hogy a létavértesi Aranyka­lász Tsz vezetésszervezete nem lért el a „hagyományos”-tól. Tör­vényes rendelkezések írták elő a különböző formákat, de a ta­pasztalatok hiányában nem is igen lehetett volna mást csinálni. Az alakulás évében a fő cél az volt. minden föld be legyen vet­ve, munkálva és teremjen. Ebből Épül az algyői híd

Next

/
Thumbnails
Contents