Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE \ » V. • ' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 127. szám Ara: 90 fillér 1973. június 2., szombat Ünnepség a Parlamentben az iskolák államosításának 25. évfordulóján • A kővé keményedett rögöket nehezen porhanyftja a tárcsa. Másodnővénynek a keceli határban. készítik a magágyat SZÁRAZ A TALAJ TÖBBET KELL ÖNTÖZNI E hét második felében tovább csökkent a termőtalaj vízkész­lete. A Homokhátságon gyakori szélviharok tetemes kárt okoz­nak a növényzetnek, amelyet egyébként is megviselt az aszály. Az áprilisban és májusban lehullott csapadék a Duna mentén és a Bácskában is csupán arra volt elegendő, hogy a tavaszi növények kikeljenek. Az őszi kalászosok fejlődése is lelassult, csupán az öntözéses gazdálkodást folytató szövetkezetekben jobb valamivel a helyzet. Az iskolák államosításának 25. évfordulója, valamint a pe­dagógusnap alkalmából pénte­ken ünnepséget tartottak a Par­lament kupolacsarnokában. Az elnökségben foglalt helyet: Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese. A kitüntetett nevelőket, okta­tásügyünk érdemekben gazdag, szorgalmas munkásait, pedagó­gustársadalmunk kiemelkedő képviselőit Losonczi Pál köszön­tötte. Ünnepi beszédében emlé­keztetett arra, hogy a mostani pedagógusnapon egy hősi kor­szak nagy jelentőségű politikai mozzanatának negyedszázados évfordulójára is emlékezünk: — A szocialista forradalom magyarországi győzelmének be­tetőzéséként huszonöt évvel eze­lőtt bontakozott ki és diadal­maskodott az iskolák államosí­tásáért vívott küzdelem. Ä tár­sadalom gyökeres átalakításáért küzdő erők úgy tekintenék erre a harcra, erre a győzelemre, mint a művelődési forradalom kiteljesítésének egyik alapvető követelményére. Az iskolák államosításáért fo­lyó politikai, mégpedig nehéz politikai küzdelemben kiemel­kedő és eredményes iflunkát vé­geztek a közvetlenül érdekeltek a tanárok és méginkább a taní­tók. Ök voltak a népoktatás fejlesztésének élharcosai. Az ő szervezett megmozdulásuk nyo­mán határozta el a Miniszter- tanács, hogy a Parlament elé terjeszti az iskolák államosítá­sáról szóló törvénytervezetet. Ha ma visszatekintünk a hu­szonöt év alatt megjárt útra, jóleső érzéssel és megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy be­értek az akkori küzdelem ered­ményei. Állami oktatásunk, köz- művelődésünk olyan magasla­tokat ért el, amire méltán lehe­tünk büszkék. Ez teremtett ala­pot és lehetőséget arra, hogy csaknem egy évvel ezelőtt párt- határozatban és állami intézke­désekben rögzíthettük az állami oktatás minden eddiginél maga­sabb szintű hosszabb távú és átfogó tervét. E feladatok való- raváltásában akár a múltban, a jövőben is meghatározó szerep jut a tanítónak, a tanároknak. — Engedjék meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács ne­vében őiszinte jókívánságaimat fejezzem ki mindnyájuknak. Azt kívánom ebben az ünnepélyes pillanatban, hogy az eddigiek­hez méltóan, a jövő feladatai­hoz illően munkálkodjanak sze­münk fénye, a magyar ifjúság tanításán, nevelésén; szolgálják becsülettel szeretett hazánkat, nagyszerű népünket. Ezt követően az Elnöki Ta­nács elnöke . kitüntetéseket, il­letve emlékérmeket nyújtott át. Az iskolák államosításának 25. évfordulója alkalmából az álla­mosításban, valamint az okta­tásügy fejlesztésében kifejtett tevékenysége elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki többek között Szűcs Sándort, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkárát. Dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első helyette­se az ünnepség további részé­ben — ezúttal első alkalommal — tíz pedagógusnak nyújtotta át az oktató-nevelő munkában kimagasló tevékenységéért az Apáczai Csere János-díjat, majd százhúsz pedagógusnak a Ki­váló tanár, Kiváló tanító, illetve a Kiváló óvónő kitüntető címet. Kiváló tanár címet kapott Farkas László szakfelügyelő, a szakmári átalános iskola tanára és Glied Endréné, a bajai Jó­zsef Attila Általános Iskola igazgatója. Kiváló tanító cím­mel tüntették ki Somogyi Jó- zsefnét, á fülöpszállási általá­nos iskola tanítóját, Szamosvöl- gyi Istvánnét, a kalocsai Ének- Zenei Általános Iskola tanító­ját, valamint dr. Vándor Istvánt, a baja—kiscsávolyi általános is­kola vezetőjét. (MTI) Az Aisó-dunavöigyi Vízügyi Igazgatóság a közelmúltban vég­zett talajnedvességi vizsgálatot. Bencze Kázmér osztályvezetőnek, a Bács-Kiskun megyei öntözési operatív bizottság tagjának tájé­koztatása szerint a talaj felső, fél méteres rétegében mintegy 50—70 milliméter a vízhiány. Legalább ilyen mennyiségű csapadéknak kellene rövid időn belül lehulla­nia ahhoz, hogy pótolja a talaj hiányzó vízkészletét és a növény­zet új erőre kapjon. A vízügyi igazgatóság legutóbbi adatgyűjtése alapján a szövetke­zetek és állami gazdaságok össze­sen 1342 hektár szántót, 377 hek­tár szőlőt és gyümölcsöst, 716 hek­tár rétet, legelőt, 348 hektár zöld­ségfélét, 28 hektár másodvetést, egyéb növényekkel együtt össze­sen 2994 hektár termőterületet ön­töztek meg május 20-ig. Ez 8 ezer hektárral kevesebb, mint 1972 ha­sonló időszakában. Tavaly a kora tavaszi aszály ar­ra késztette a termelőszövetkeze­teket, állami gazdaságokat, hogy márciusban megindítsák az öntö­zőműveket. Most is van erre jó példa. A nagybaracskai Haladás Tsz megöntözte kenyér-- és takar­mánygabona-vetését, Kalocsa kör­nyékén több gazdaság a fűszer- és a paradicsompaprika-palánták elültetésével egyidőben juttatott mesterséges esőt a szántóföldekre.' Az érsekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet 97 hektárnyi cse­mege- és fűszerpaprikát öntöz, hogy az aszályos idő ellenére le­gyen elegendő nyersanyaga a sa­vanyítóüzemének. Az érsekcsaná­di szövetkezet ezenkívül teljesíte­ni akarja a Baranya megyei ME- ZŐTERMÉK-kel és a Szigetvári Konzervgyárral kötött szállítási szerződését, azért is szorgalmazza a termelést biztonságosabbá tevő öntözést. Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kora tavasszal feltöl- tötte azokat a csatornákat, ame­lyekből a Duna menti és a bács­kai szövetkezetek az előző évek­ben szerezték az öntözővizet. Ajánlatos minél előbb megkezde­ni a tavalyihoz hasonló, jól szer­vezett öntzé&t az idén is. Nem szabad tovább várni a természe­tes csapadékra, ha öntözéssel is pótolható az, amit a természet el­mulasztott. Ehhez tartják magu­kat a tiszakécskei szövetkezetek. A nagyközség határában most he­lyezték üzembe a korszerű öntöző­művet, amivel a Béke és az Űj Élet Termelőszövetkezet 1027 hek­táros területet öntöz. Mint a Magyar Távirati Iroda tegnap jelentette, az országos ön­tözési operatív bizottság is érté­kelte azt, hogy május végéig mi­ként hasznosították az öntözés ad­ta lehetőségeket a mezőgazdasági üzemek. Egyes vízügyi igazgatósá­gok körzetében a kapacitás-ki­használás csupán 6—7 százalék volt. A bizottság indokoltnak tart­ja, hogy azoktól az üzemektől, amelyek a lekötött vízmennyiséget önhibájukból rendszeresen nem hasznosítják, az engedélyeket von­ják vissza, és csak újabb anyagi áldozat árán szerezhessenek jogot a víz felhasználására. Ezek az üzemek ugyanis azon'túl, hogy a jelentős állami segítséggel meg­teremtett lehetőségekkel nem él­nek, kárt okoznak, hiszen a fel nem használt öntözővizet mások elől vonják el. K. A. I f 'i ’ Huszonhat éves fogalom a VIT- láz, amely emlékeket idéz, s ugyanakkor a július 28-a, augusz­tus 5-e között Berlinben megren­dezésre kerülő X. Világifjúsági Találkozóra való készülődést is pontosan kifejezi. A fesztiválok egyik közös jellemzője, hogy a világifjúsági seregszemle nem a megnyitó napján kezdődik, hanem egész évre szóló programot ad a fiataloknak. A VIT alkalmából rendezett ifjúsági' nagygyűlések, baráti találkozók, kulturális, be­mutatók, szellemi és szakmai ve­télkedők, sportversenyek mellett hagyomány az is, hogy a feszti­vált megelőzően úgynevezett mi­ni VIT-eket tartanak. A Bács-Kiskun megyében dol­gozó fiatalok a Szelidi-tó partján találkoznak majd. Erre az alka­lomra ugyan nem készülnek egyenruhák, jelvények, zászlók, küldöttigazolvány és szigorúan ellenőrzött belépő sem kell majd a tó partjára, nem is lesznek olyan színpompás nagyszabású felvonulások, kultúrműsorok és sportversenyek, mint Berlinben, de minden túlzás nélkül megálla­pítható, hogy nagy jelentősége van a megyei ifjúsági seregszem­lének. Több ezer fiatal készülődik a mini VIT-re. Előadásokat, kul­túrműsorokat. tanácskozásokat rendeznek majd, csakúgy, mint a Szelidi-tónál tavaly nyáron meg­tartott ifjúsági klubok országos politikai találkozójának résztve­vői. A készülődés persze nemcsak a kultúrműsorok összeállításából áll. Ennél sokkal jelentősebb, fontosabb az, hogy a VIT alkal­mából külön munkaverseny-vál- lalásokat tettek a fiatalok. Sok helyütt VIT-brigádokat hoztak létre. VIT-műsorokat tartottak. A Kalocsai Műanyagfeldolgozó Vál­lalat nemrég alakult ifjúsági VIT-brigádja például a minőségi munka javítása érdekében, a se­lejt csökkentesére tett felajánlást. Jobb, pontasabb munkát végez­nek a Kiskunfélegyházi Vegyipa­ri Gépgyár ifjúsági szocialista brigádjaiban dolgozó fiatalok is. Az idén például harminc ifjúsági kollektíva nevezett be a vállalati munkaversenybe, s több mint kétszáz fiatal írta alá a gyárral kötött szocialista szerződéseket. A közelmúltban a gépgyár KISZ-bizottságának ajánlására huszonöt fiatalt vettek fel a párt­ba. A műhelyekben, szerelőcsar­nokokban ők nevelik, irányítják a fiatalokat. Már a múlt év vé­gén megkezdték a VIT-re való készülődést, s az egyik kommu­nista műszakon négyszázan vet­tek részt. Egy másik kommunis­ta műszakért 50 ezer forintot kap­tak, s ebből a kollégiumi alapra 16 ezer, a vietnami szolidaritási alapra 15 ezer forintot fizettek be. A gyárban dolgozó fiatalok közül huszonötén részt vesznek a berlini fesztiválon is. A VIT alkalmából készítették el felajánlásukat a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok is, akikre szintén nagy feladat hárul a nyá­ri mezőgazdasági munkában. Jú­nius 18-tól kéthetenként váltva egymást, tizenegyezer középisko­lás segít majd nékik az önkéntes nyári ifjúsági építőtáborokban. Nagyobb, vagy szerényebb ak­tivitással, de valamilyen módon mindenütt és minden fiatal saját munkájával járul ahhoz, hogy minél tartalmasabb, eredménye­sebb legyen a nyári ifjúsági se­regszemle. Tárnái László • A palántázással együtt kezdték meg a fűszerpaprika öntözését a dunaszentbenedeki Üj Hajnal Tsz-ben. VITA A GAZDASÁGI Tanácselnökök országos SZABÁLYOZÓKRÓL értekezlete a fővárosban Június 17-én: kapunyitás az építőtáborokban Két hét múlva megnyitják kapuikat a Magyar Komnunista Ifjúsági Szövetség nyári építőtáborai. Az idén 30 ezer egyetemista, főiskolás, középiskolás és szak­munkástanuló áldozza fel nyári szünidejének egy részét, dol­gozik kéthetes váltásokban 36 központi szervezésű építő­táborban. A lányokat 21 mezőgazdasági tábor várja Veszprém, Somogy, Pest, Bács-Kiskun és Baranya megyében, fő teendőjük növény­ápolás és gyümölcsszebés lesz. Az idén a fiúk sem maradnak ki a mezőgazdasági munkákból: Villányban, Tajón, Vaskúton, Mátéházán és Kunfehértón koe­dukált táborokat szerveztek. Csatornaépítés lesz a fiúk teen­dője a Hanságban és Budapes­ten, vasúti rekonstrukció vár rájuk Tatán és Balatonederi- csen. Több százan vehetik ki ré­szüket zánkai úttörőtábor épít­kezéseinek meggyorításából, a csillebérci központi úttörőtábor újjáépítéséből, a velencei ifjú­sági üdülőbázis tető alá hozata­lából. A táborozok az idén is napi hat órát dolgoznak, a csoportok kéthetenként váltják egymást. Az első turnus előtt június 17- én nyílnak meg a kapuk, az utolsó turnus önkéntes fiatal munkásai augusztus 25-én teszik le a szerszámot. Az ifjúsági munkában jártas, tapasztalt pedagógusok, tanár­szakos egyetemi hallgatók közül már kijelölték a táborparancs­nokságok tagjait — segédletük­kel alakul meg mindenütt a tá­bori önkormányzat —, számíta­nak a fiatalok felelősségérzeté­re, kezdeményezésére a munka, a program megszervezésében, a táborrend biztosításában. A negyedik ötéves terv idő­szakának nagyobbik fele eltelt. Bőséges tapasztalatok halmozód­tak fel a mezőgazdasági üze­mekben annak mérlegelésére, hogy az 1970—71-ben bevezetett gazdasági szabályozók mfként befolyásolták a termelőszövetke­zetek tevékenységét. Ezt és a to­vábbi teendőket vitatták meg teg­nap Kecskeméten az öt területi szövetség és több mezőgazdasági szövetkezet közgazdászai, szám­viteli szakemberei. A megyei tanács pénzügyi osz­tálya, valamint a Homokhátsági TESZÖV közgazdasági és árufor­galmi bizottsága által összehí­vott megyei értekezleten Huszár József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a néhány évvel ezelőtt bevezetett szabá­lyozó rendszer beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. A jövőben kisebb módosításokra azonban szükség van. A mezőgazdaság­ban is mindinkább terjed az úgynevezett technokrata szem­lélet, amely gyakran a nagy kockázatvállalásra sarkallja a szövetkezeti vezetőket. A nem körültekintő döntéseknek sok esetben a mérleg- és alaphiány, majd a szanálás a következmé­nye. A Pénzügyminisztériumban most dolgoznak az eddigieknél egyszerűbb, s a szövetkezetek zavartalanabb gazdálkodását elő­mozdító pénzügyi szabályozókon, amelyeket az ötödik ötéves terv időszakában vezetnek be. Az előadást követő vitában többek között Perczel János, a Duna menti, Magony Imre, a homokhátsági TESZÖV titkára, Vidmann Mihály, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője, Király Lászlóné, a lakiteleki Szikra Tsz főkönyvelője, Forczek Ernő, a szánki Hunyadi Szak- szövetkezet elnöke szólalt fel. —s —I Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének vezetésével pénte­ken a Parlament delegációs ter­mében ülést tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi ta­nácsok elnökei. Szurdi István belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a tanácsel­nököket idegenforgalmunk helyze­téről, fejlesztési lehetőségeiről, ta­nácsi feladatáról, majd dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnöke a tanácsok árhatósági, árellenőrzési tevékenységének tapasztalatait summázta. A tanácsi árhatóságok feladata — mondotta — a terme­lői és a fogyasztói árak ellenőr­zése, s értékelniök kell a vállala­tok árpolitikai döntéseit is. Az el­lenőrzési követelmények újsze- rűek, a termelő egységek, keres­kedelmi vállalatok működését mindenkor közgazdasági szempon­tok figyelembevételével kell ele­mezni, s ez olyan új módszerek ki- fejlesztését igényli, amelyek al­kalmasak az árak alakulásának megfigyelésére, s az ezeket befo­lyásoló okok értékelésére. Dr. Csikós Nagy Béla leszögez­te, hogy a tanácsi űrhatóságok el­lenőrző tevékenysége az elmúlt években fokozatosan fejlődött. A babérokon azonban nem lehet megpihenni, az árellenőrzéseket tovább kell szigorítani. Különö­sen vonatkozik ez a termelői árak és a szolgáltatási díjak alakulá­sának figyelemmel kísérésére, a fogyasztói érdekvédelemre, vala­mint az árak és a minőség kötele­ző összhangjának betartására. Az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke fontosnak ítélte, hogy egyez­tessék tevékenységüket a népi el­lenőrzési bizottságok és a pénz­ügyi ellenőrzési szervek, s az is lényeges — mondotta —, hogy ezek a szervek az árhatóságokkal összehangoltan végezzék vizsgála­taikat. A sportigazgatás átszervezéséről dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthi­vatal elnöke tájékoztatta a taná­csi vezetőket. Az előterjesztéseket vita kö­vette.

Next

/
Thumbnails
Contents