Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 2. MELLÉKVÁGÁNYON EGY GAZDASÁG Drámai végkifejlet • Egy vállalkozás kudarca: a roncstemető. HAMIS NIMBUSZ Kárbaveszett igyekezet Az államvizsga után búcsúzóul humoros estet rendeztünk a főiskolán. Akkor már volt némi tapasztalatunk arról, hogy a tanultak mennyire igazak a gyakorlatban; e kettő egységét úgy szemléltettük, hogy egyik társunk a jobb, a másik a bal lábára sántítva egymás mellett végigvonult a színpadon. Mindenki jót nevetett a furcsa bicegésen. A napokban eszembe jutott ez a jelenet, mégpedig egy egyedinek sajnos, nem mondható eset kapcsán. Egyik nagy mezőgazdasági üzemünkben járván, nem találtam otthon se az igazgatót, se a helyettesét. Látogatásom náluk amúgy is olyan beköszönés féle lett volna, tudván, pár perces beszélgetés után vagy behívják az „illetékest”; vagy átkísérnek hozzá. Szóval, miután nem voltak odahaza az elsőszámú vezetők, rögtön az illetékeshez fordultam. Barátságosan bólogatott mindaddig, amíg elmondtam, mit hallottam, mit tudok a hozzá tartozó ágazatról, majd elsoroltam, mi az, amire még kíváncsi lennék. Ekkor bocsánatkérően ugyan, de a „sajnos, nem nyilatkozhatok” kijelentéssel bezárkózott. Talán nem tudja pontosan — próbálkoztam tovább. De igen, csakhogy nálunk igazgatói engedély kell ahhoz, hogy információt adhassunk. Feleslegesnek tartva a további erős- ködést, elhatároztam, megnézem, hogy az üzem munka- és vezetésszervezeti szabályzatában miként határozták meg az ágazatvezető feladatát, jogát, kötelességét. Ismét nem volt szerencsém, mert eddig még nem készült el. Viszont több más mezőgazdasági üzem okmányaival megismerkedtem, az üzemek többségéről szerzett tapasztalataim így sem kedvezőek. Kívülről nagyon mutatósak, tartalmilag annál több kívánnivalót hagynak maguk után. A munka- és üzemszervezés, a vezetés korszerűsítését előíró határozat éppen azért született, mert a termelés színvonalához képest a vezetési szervezet elmaradt, a hatékony munka gátjává vált. Igazság szerint tehát a termelésre kellene épülnie a vezetési szervezetnek, a feladatok, a jog és hatáskör meghatározásának. Ezzel szemben mi történt? A sok-sok oldalas, gondosan gépelt okmányokon dolgoztak a jogászok, alacsonyabb-maga- sabb beosztású vezetők. Végül ösz- szeállítottak egy közepes vastagságú könyvet, amit elő lehet venni, megmutatni, hogy eleget tettek a határozatnak. Eleget — formálisan. Gyakorlati haszna azonban vajmi kevés. Részben a már említett alapot — termelést — figyelmen kívül -hagyó volta miatt, részben mert gyakoriak az átfedések a jogkörök leírásánál, vagy éppen nem biztosítanak az ágazatvezetőknek semmiféle jogot. Jó néhány igazgatóval, tsz-el- nökkel beszélgettem már erről az információ-tilalomról. Elismerték, valóban adtak ki régebben olyan belső utasítást, hogy rajtuk kívül senki sem nyilatkozhat, és az új formában is megtartják maguknak ezt a jogot. Csupán azért teszik, mert az ágazatvezetők „nem láthatnak mindent”. így viszont már egészen más színezete van a dolgoknak. Mert ezek szerint nemcsak a kifelé menő, hanem a belső információk is erősen szabályozottak, ami nemcsak a hatékony vezetési módszereknek, hanem a demokratizmus elveinek is ellentmond. Ügy érzem, jogosan kérdezem: hogyan mernek több milliós értékeket, embereket, gépeket rábízni egy-egy ágazatvezetőre, hogy azok-kaí felelősséggel gazdálkodjon ha nem tartják érdemesnek arra, hogy minden, a közös gazdaságot érintő kérdésről, határozatról tudjon, s azokról információt adhasson ?,önállóságuk ily módon csak elvi, mondvacsinált. Hibás, vagy hiányos információk valóban téves döntéseket szülnek, de ezek nemcsak a kívülállót gondolkodtathatják el, hanem a gazdálkodásban is zavart okozhatnak. Nem is beszélve a nagy felelősséggel, de kevés joggal bíró vezetők közérzetéről, ami előbb-utóbb a gazdálkodás menetében is megmutatkozik, avagy éppen a munkahely változtatásban jut kifejezésre. Tapasztalataim szerint kárbaveszett munka, felesleges idő- és energiapo- csékolás volt olyan módon „korszerűsíteni”, hogy az nem jelent mást, mint a gyakorlatban nem alkalmazott, vagy éppen az állandó, az első számú vezetői rábólin- tást feltételező elvek írásba foglalását. Mindez nagyon messze áll a határozat céljától. Dénes Éva Ezt az akácosok szabdalta dél- homokhátsági tájat akár vonzónak is tarthatnánk, ha nem vennénk tudomást a gyomok között fulladozó szőlősparcellákról, a 720 holdnyi parlagterületről — immár az összterületnek csaknem az egynegyed részét hagyták műveletlenül! —, a csenevész őszi1 árpáról, amely május közepén is még a kelés utáni fejlődési szakaszt idézi, s amelyre nem lesz vszabad ráengedni a 160 ezer forintos kombájnt; az elárvult majorsági épületekről — akad közöttük szefrás marhaistálló is —, és a gépek, járművek itt felhalmozott, vigasztalan roncstemetőjéről ... Mert itt ért dicstelen véget a Népfront Tsz-nek egy másik elvetélt vállalkozása. Fuvarozó részleget alakították, s evégett a máshol már kiselejtezett, ócskavastelepre szánt gépjárműveket vásárolgatták össze, úgy- ahogy mozgóképes állapotba hozták, s elkezdték a szállítást. Egynéhány közülük nem jutott messzebb 20—30 kilométernél... Itt is valamiképp a szemfényvesztés szándéka érhető tetten, hiszen a látszat szerint a tsz néhány hónap alatt megsokszorozta tehergépkocsiparkját. (1969. jan. 1-én még csak 3, ugyanaz év szept. 30-án már f2 teherautójuk volt.) 1970-ben még így is sikerült elérni 10,2 %-os jövedelmezőséget, ám 71-Joen ez az arány már mindössze 0,22 %-os volt, s a lerobbanás 72-re kiteljesedett: a fuvarozó részleg 24 %-os veszteséggel zárt. A mellőzött közös érdek Fürtön János főagronómus néhány hónapos itt léte során 28 ezer forintot árult ócskavasakból. De eddig csak a könnyebben mozdítható roncsok elszállítására került sor. A szomorú az, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű erő- és munkagépek műszaki állapota sem sokkai különb . . . Több gép áll, mint amennyi dolgozik, de ez utóbbiak is „zéróig leírtak”... Az elmúlt ősszel egyetlen barázdát sem szántottak. Most, a tavasz- szal pótolták, de előbb a háztáji területet forgatták meg. A tsz három év alatt mindössze 94 ezer forint hitelt vett fel gépvásárlásra. Az utóbbi három évben nemcsak, hogy nem építkeztek, de épületkarbantartást sem végeztek. Mégis, a szanálási bizottságnak azt kellett megállapítania, hogy a Népfront Tsz keveset termelt, de annál nagyobb költségekkel. A gazdálkodás összes költsége tavaly 984 ezer forinttal növekedett, s ebből az improduktív költségek emelkedése 346 ezer forintot tett ki. A szűkített önköltségi árak szinte minden téren meghaladják Sz állami gazdasági elszámoló árakat. „Költségcsökkenést” abban értek el, hogy évek óta nem hordták ki a trágyát a földekre, de nem vásároltak műtrágyát sem. Ez által „sikerült” elérni, hogy a talaj termőképessége immár a nullához áll közel. A jövedelemelosztás egész rendszerét jellemzi, hogy a közös érdeke következetesen elKi gondolná, hogy a pilleköny- nyű vitorlázó modellekkel a versenyzés nemcsak aerodinamikai előtanulmányokat, nagy kézügyességet. kitartást, hanem jó szívet, erős lábakat is kíván. Erről, s még sok másról győzött meg Szabó László, az MHSZ kiskunfélegyházi modellezők klubjának egyik tagja. — Az A—2-es szabadon repülő vitorlázó modell építése nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. hiszen valamennyi apró bordát a szárny és a vezérsík felületét nekünk kell elkészíteni, olykor 50—100 órás munkával. Ezek a gépek — mondani sem kell — rendkívül törékenyek, s a velük való versenyzés nem könnyű dolog. A szabadon repülő modellt 50 méteres zsinórral húzzuk fel a levegőbe, amely kioldódik, s a gépnek három percig kell szabadon repülnie. Ha valaki ezt ötször sikeresen végrehajtja. akkor már indulhat versenyen. Ügy látszik, Szabó László mindezeket a feladatokat magas sikkad. A spárgát 50 %-os részesművelésre kapják a tagok, a teljes termést hazaviszik, otthon osztályozzák, s már így hozzák vissza a átvevőtelepre. A tagok egy része a kertjében is folytat spárgatermesztést. A parcellái» szőlőt haszonbér fejében művelik a tagok; a bérlet forintösz- szegét sajátos kategorizálás — értsd: szubjektív becslés — alapján állapították meg. A széthullás küszöbén A felügyeleti szervek, az 1971- es veszteség miatt, az elmúlt évre három millió 648 ezer forint bértömeget határoztak meg. A tsz 4 millió 881 ezer forintot használt fel. A tervszerű bér- gazdálkodás kialakítását meg sem kísérelték. Az 1971-es keltezésű normaszabályzat más tsz- ektől átvett nomenklatúrák ötletszerű egyvelege. Az ugyanazon munkákra megállapított bértételek itt kétszer-hárorn- szorta nagyobbak, mint a szomszédos Rákóczi Csillaga Tsz-ben. (A tavalyi termelési érték ez utóbbi tsz-beri 37 és fél millió, a Népfront Tsz-ben nem egészen 11 millió forint volt.) Még tavaly is majd minden vezetőségi ülésen sor került fizetés- emelésre. Akadt példa az egyik ágazatvezető által egyszemély- ben „elrendelt” normalazításra is. Mindmáig nem szűnő gyakorlat, hogy a munkák megkezdése előtt órák telnek el a munkabérben való alkudozás közepette. A szokásjog rangjára emelték a munkavégzés felelőtlen, hamis igazolását. Még pár napja is előfordult, hogy két egymást váltó traktoros teljesítményét ugyanarra a napra 16—16 órában „igazolták”. Belső ellenőrzésről, a közös vagyon védelméről beszélni sem lehet. Tavaly a normán felüli leltárhiány 100 ezer forint értékű volt. JSltűnt 80 birk% további 213-at hullaként számoltak el. Eltűnt 28 ezer forint értékű betonkavics is. Az már csak a dolgok velejárója, hogy a könyvelés sem állott hivatása magaslatán: a ténylegesen selejtezett gépek sem kerültek leírásra. A szanálási eljárás során újból „behatárolták” a felhasználható bértömeget, mintegy 700 szinten ismeri, végzi el, mert 1968-ban országos bajnokságot, 1972-ben országos második helyezést szerzett. Mi ebben a sport — kérdezhetné valaki. Van benne bőven. A repülőgépek felhúzása ugyanis futásban történik, sőt a versenyzőnek még a termiket. a felszálló légáramlatot is ki „kell fognia”. A háromperces repülés után — ezt az időtartamot órával mérik és a repülőgép függőleges és vízszintes vezérsíkjának beállításával érik el — meg kell keresni a modellt, amely néha 5—6 kilométer távolságban ereszkedik le. Igaz, előfordul olyan is, hogy meg sem találják a modellt, s ezért három géppel kell a versenyen jelentkezni. Szabó László jelenleg Bulgáriában van, a világbajnoki előkészítő versenyen, mint a magyar válogatott keret tagja. Hasonló jó eredményekkel dicsekedhet Horváth János, a Vegyipari Gépgyár lakatosa, a kiskunfélegyházi modellező klub tagja. Megyei felnőtt és ifjú bajnokságot szerzett 1971-ben, s rá egy ezer forint visszatérítendő állami támogatást szavaztak meg a tsz részére a felügyeleti szervek; s a többször módosított tervbe is beépítettek másfél milliós veszteséget. Ez a terv került elfogadásra a május 14-én megtartott közgyűlésen. Már a következő nap reggelén négy tag jelentette be kilépését. Holott az aktívnak nevezhető dolgozó tagok száma amúgy sem nagyon haladja meg a 30-at. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a még művelésben levő 230 hold parcellás szőlő 154 tag között oszlik meg, tehát „átlagosan másfél holdnál nagyobb terület jut egy tagra. S erre évente száznál több munkanapot kell számítani. Az utóbbi nem egészen másfél évben két ízben változott a vezetés. Legutóbb fiatal, képzett, de kevés tapasztalattal rendelkező szakemberek kerültek a tsz élére. A főkönyvelő már nincs Kelebián, a nagyvázsonyi lovasiskola vezetését vette át. Helyébe egyelőre nem került senki. Krecskó Tibor, az elnök bejelentette lemondását, még néhány hétig marad, A főagronómus még állja a sarat, s próbál egyedül, segítőtársak nélkül megküzdeni a fölétornyosuló gondokkal. A kelebiai Népfront Tsz drámája ezzel elérkezett a végkifejlethez. Tennivalók A szanálási bizottság megtette javaslatait, amit ilyen helyzetben meg lehet tenni. A törvényes működés feltételeinek megteremtése, testületi döntéseken alapuló és ésszerű intézkedések végrehajtása, munkarend és bérszabályzat kidolgozása, a rentábilis alaptevékenység kialakítása, a teljesítmények elszámolásának ellenőrzése, a nagyvázsonyi lovasiskola megszüntetése, 600 holdon nyárfa- telepítés, rét- és legelő javítás, a juhállomány növelése — mindmind célszerű, s a történtekből levonható következtetés és tennivaló is egyúttal. A legutóbbi közgyűlésen felvetődött a Rákóczi Csillaga Tsz- szel való egyesülés gondolata. A végleges elhatározásig — nemcsak itt, hanem a másik fél részéről is — még hosszú út vezet. Hatvani Dániel évre a szocialista országok közötti versenyben a hetedik helyezést szerezte meg. ő most nem került be a válogatott keretbe, • Olykor hangosan is elhangzó megjegyzés — elsősorban értelmiségi foglalkozásúakkal kapcsolatban: szakmájának él, igazi szakember, nem politizál. Akiről mondják, talán nem is sejti, miféle „érdemét” látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad. aki örül az effajta jellemzésnek. más viszont bosszúsan utasítaná vissza az apolitikus jelzőt, mindjárt példával is bizonyítva, mennyire tévesen ítélték meg. Mindenképpen elgondolkoztató viszont, hogy ilyen megjegyzések egyáltalán elhangzanak. A logika nevében két kérdésre keresne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény e része ma ellentmondást a közéleti tevékenység és az elmélyült szakmai munka, netán a tudományos pálya között? A másik: létezik-e valójában a napi politikától teljesen független, tanulmányozásra érdemes kutatási terület, természettudományi vagy egyéb problematika? • Tudjuk, hogy a magyar tudományos élet számos nemzetközileg elismert tudósa végez pártmunkát, egy-egy fővárosi kerületben. vidéki városban a társadalmi szervezetek élete attól is színesül, hogy kiváló szakemberek, orvosok, mérnökök, kutatók részesei a különféle rendezvényeknek. a szervezet mindennapos életének. Azaz. konkrét példákkal élve. az értelmiség jeleseinek politikai érdeklődését, s tevékenységét mérlegelve azt látjuk; összhangban lehet magasfokú szakismeret és közéleti munka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az igazán képzett ember már csak azért sem vállal politikai természetű „szereplést”, mert nincs szüksége kivételezésre. Boldogul anélkül is. Igaz, minden pályán találunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgésükkel keltenek feltűnést, társadalmi elfoglaltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra figyelmeztetik őket, megpróbálnak a társadalmi elfoglaltságból egyéni hasznot húzni... Vannak ilyen „szakemberek” is. De ezek kirívó példák, a karrieristák egyik típusa testesül meg bennük. Nem is nehéz védekezni ellenük. Nem egyszer éppen valamelyik társadalmi szervezet leplezi le őket. hiszen sehol sincs szükség fecsegőkre, a mércének mindenütt a végzett munkát kell Az elmúlt hetek száraz, meleg időjárása rendkívüli mértékben kedvezett a szőlő egyes kártevőinek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei az ország csaknem valameny- nyi megyéjéből kaptak jelzéseket szőlőgubacsatka-fertőzésről. A kártétel a # szőlőlevelek színén eltérő nagyságú, ráncolt felületű, dudorodások formájában jelentkezik, a levélfonákon pedig a ho- morulatok fehér, majd később lilás és piros színű bolyhos bevon aítúak. A szakemberek a védekezéshez Thiovit-permetezést ajánlanak a nagyüzemeknek, a kisüzemekben pedig ha csak szórványos esetben fordul elő a fertőzés, elég letépkedni a megbetegedett leveleket. Nagyobb arányú fertőzés de ez nem keseríti el. hiszen bőven van még ideje és kedve is nagyobb eredmények elérésére. A legfiatalabb a bajnokjelöltek mérnie. A kirívó példákból próbálnak némelyek általánosítani? Kimondatlanul is rágalmazva vétlen embereket? „Nálunk gyanakvással fogadják a nem hivatalos helyen pártosan megszólaló mérnököt” — fogalmazta ugyanezt mérnökismerősöm. Mert ugye minek a vonalas szöveg, ha nem hallja a főnökség? Nem általános a gyanakvás. de azért érezhető. Sérti őt is, sérti mindazokat, akik nem tartanak külön nyelvet hivatalos és nem hivatalos használatra. • Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakembernek nem kenyere a politizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”. miként az egyik ismert „bölcsesség” mondja. Mit mondhatunk erre a sunyi eszmefuttatásra? Furcsa dolog ugyanis a közéleti érdeklődést, politikai elkötelezettséget „titkolni”, csak azért, mert tájékozatlan. vagy rosszhiszemű kollégák, a közvélemény elenyésző része a „kívülállót” dicséri, azt találja elegánsnak. szellemi í munkát végzőkhöz méltónak. Egy neves tudós véleménye szerint — gondolom másoké szerint is — akad ugyan néhány olyan téma. amelyet lehet a társadalomtól elvonatkoztatva is vizsgálni, de az elvonatkoztatás semmilyen kutatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hozzá —. hogy a feladatok nagy többségének gazdasági és társadalmi hordereiét is ismerni kell, anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társadalmi kérdések felé „kalandozás” ezekben az esetekben kötelező lecke, s nem időpazarlás. • Elkötelezett, kommunista szakemberek számára mindez magától értetődő. Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sokszor megírt szobatudóst példaképül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideális szakemberének mintájául. Jó. ha ennek a meggyőződésüknek minél gyakrabban adnak hangot. Mindazokkal szövetkezve, akik szintén a maguk munkájából tudják, hogy az „elvont” intellektuális munka sem lombikkörülmények között zajlik. Hogy az apolitikus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért hamis, mert a „nincs véleményem” is vélemény, hanem, mert az emberi tevékenységet külső, társadalmi tényezők formálják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy-egy mikroközösség értékrendjét sem. M. D. esetén Diazinon- és Phenkapton- permetezést tartanak szükségesnek. A szőlőgubacsatkák mellett helyenként a szőlőlevélatkák károsítása is észlelhető. A levélatkák kártételét a rendellenesen fejlődő levelek jelzik. Az alsó levelek elbarnulnak. kanálszerűén összezsugorodnak, a fő- és mellékerek megbámulnák. E károsító ellen legcélszerűbb a szisz- tematikus, azaz a növénybe felszívódó szerves vegyületekkel, így a Dimecron. a Tinox, a Phosdrin. a kisüzemi táblákon pedig a Foszfotion, vagy BI 58, WP 40 vagy a BI 58 EC. Ahol az atkafertőzést észlelik, célszerű a védekezést összekapcsolni azokkal a módszerekkel, amelyek a szőlőlisztharmat ellen is megvédik a növényeket. közül Szeri András kereskedőtanuló. Igaz. ő nem az A—2-es, hanem< a gumimotoros modellt kultiválja. Ennek a technikája valamivel bonyolultabb, mint a szabadon repülő vitorlázó modellé, hiszen itt gumiköteg emeli magasba a gépet, amely utána vitorlázva köröz a kék égbolt alatt. Ami mindenkinek az eszébe ötlik. a gumiköteg nemcsak egyirányban, de tehetetlenségénél fogva a másik irányban is csavarodik. Mi lesz a modellel ebben az esetben? Szeri András elmosolyodott. — Nagyon egyszerű, ugyanis amikor a gumiköteg hajtóereje minimálisra csökken, a légcsavar, mint a nyuszi füle, hátra- bicsaklik a szemben jövő légáramlattól. no meg a ráfeszített rugótól. Szeri Bandi is ezóta Bulgáriában repíti modelljeit, miután 1970- ben az úttörőolimpián első, 1971- ben felnőtt és ifjúsági versenyben első helyezést szerzett. A nemzetközi mezőnyben reméljük. ő is és Szabó László is méltán megállja helyét és bajnokként tér vissza Kiskunfélegyházára. Gémes Gábor • Bajnok jelöltjeink balról jobbra: Horváth János, Szabó László és Szeri András modelljeikkel. Elszaporodtak a szőlő kártevői A szakemberek Thiovit-permetezést ajánlanak
