Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1973. június 9. FOCK JENŐ NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) HÍREK • HÍREK hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon ko­molyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és olaj­vezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikák- ból korszerű gyártmányokkal ren­delkezik. Bejelentettük, hogy to­vábbi fejlesztést kívánunk végre­hajtani, figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energia­problémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során a szako­sítás és a kooperáció fejleszté­sére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének kialakítá­sánál kölcsönösen alkalmazkod­nunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST- országok gazdasági együttműkö­désének alapvető módszere, ame­lyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fej­lesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekben szervesen be kel építeni azokat az intézkedéseket, a közös szál­lításokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, amelye­ket a KGST-onszágok a komplex program értelmében előirányoz­nak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együtt­működés fejlesztésének jelentő­sége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az ál­talános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja valameny- nyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttműködés előrehaladásával még korántsem lehetünk elége­dettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység folyik a gépipar­ban, de sajnoé, ennek ellenére az országok gépiparában nem csökkent, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosításában nem si­került megállapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység-kooperáció, holott számos területen ez igen kézen­fekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar mű­szaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségletek­nek megfelelően, és sajnos, van­nak ágazatok, ahol a gépek és berendezések jó része még el­marad a világszínvonaltól. Mind­ezek alapján — és erre mi is nagy nyomatékkai hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítéseinket az elkövetkező időkben az olyan belső és nemzetközi gazdasági feltételek létrehozására kell össz­pontosítani, amelyek elősegítik, hogy a gépipar korszerű gépek­kel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. Hogyan összegezné Fock elv- társ az ülésszak vitáit? Az ülésszak eredményes és hasznos volt, bár látványos ha­tározatok nem születtek. Ez érthető is, hiszen az integ­rációs komplex program meg­valósításának első szakaszában vagyunk. A haladás általános iránya jó, jóllehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türelmetlenség nyil­vánult meg valamennyi KGST- onszág részéről, kifejezésre jut­tatva azt az eltökéltséget, hogy a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjában meg­fogalmazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra vált­juk. Az egész ülésszak munkáját mélységes politikai felelősség hatotta át. Az elmúlt időszakban növekedett a világban az érdek­lődés a KGST iránt. Ennek csak egyik megnyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, amélyet az ülésszak most megerősített. A tanácsülés megelégedéssel vette tudomásul, hogy a végrehajtó bizottság ki­dolgozta azt az eljárási rendet, amely szabályozza, milyen mó­dozatokban és formákban ala­kítsák ki kapcsolataikat a KGST- vel a nem tagországok. Ez min­den bizonnyal megkönnyíti a további tárgyalásokat. Az ér­deklődés ugyanis tovább nő. Eb­ben véleményem szerint két té­nyező játszik szerepet: a KGST- országok megnövekedett gazda­sági ereje és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődésé­nek kedvező politikai légkör. A folyamatot tovább kell erősíteni, és következetesen kell munkál­kodni a KGST-országok gazda­sági együttműködésének fejlesz­tésén, a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásán. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehetősé­gem nyílott arra is, hogy a hi­vatalos napirenden kívül meg­beszélést folytassak a KGST- országok delegációvezetőivel több, az együttműködésünket érintő kérdésről. így külön meg­beszélést folytattam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével, va­lamint Jaroszewicz elvtárssal, a lengyel kormány elnökével az országaink közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a KGST-beli együttműködés egyes problémáiról. NAPTÁR 1973. június 9., szombat Névnap: Félix Napkelte: 3 óra VI perc. Napnyugta: W óra 40 perc. Holdkelte: 13 óra 29 perc. Holdnyugta: 0 óra 8 perc. Időjárás Várható időjárás szombat estig: változóan felhős idő, többfelé zá­porral, zivatarral. Mérsékelt, vál­tozó irányú szél Zivatar idején átmeneti szélerősödés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet: 12—17, legmagasabb nap­pali hőmérséklet szombaton: 20— 25 folf között. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: június 7-én a középhőmérscklet 16,4 (az 50 éves átlag 19,3), a legmagasabb nappali hőmérséklet 23,8 Celsius-fok volt. A nap 6 órán át sütött. Június 8-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 16,8, délután l órakor 22, a legalacsonyabb hőmérséklet 14,6 Celsius-fok volt. A csapadék mennyisége: 12 milliméter. — Finnországba repülőgéppel, Belgiumba és az NSZK-ba hűtő­kamionban. hűtővagonban szál­lítják a cseresznyét a HUNGA- ROFRUCT szövetkezeti vállalat kecskeméti telepéről. A megren­delők kívánságára 6 kilogrammos egységcsomagokba rakják az éreti gyümölcsöt. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Mező­túron megtartott 23. heti lottó- sorsoláson a következő számokat húzták kJ: 26, 58, 60, 77, 90 A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA Június 9, este 7 óra DISSZIDÁLNI PESTRE IS LEHET Berky-bérlet MOZIMŰSOR Június 9.: * KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 órakor! betyárkapítány háromnegyed 6 és 8 órakor! SZABAD LÉLEGZET Csak 16 éven felülieknek! KECSKEMÉT ÁRPÁD Még egyszer utoljára! fél 4 háromnegyed 6 és 8 órakor! HA MONDOM, HOGY SZERETLEK KÖZLEMÉNY / a Kölcsönös 1973. június 5—8. között Prágá­ban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszaíkát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kül­döttségei Sz. Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt* Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke; H. Sindermann, az NDK Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese; C. K. Rodriguez, a Ku­bai Köztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese; J. Ce- denbal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt TCB első titkára, a Mon­gol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke; P. Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke; í. G. Mau­rer, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottsága és ál­landó elnökségének tagja, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke; L. Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének tagja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetésével. A KGST és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kor­mánya közötti egyezmény alapján az ülésen részt vett Jugoszlávia küldöttsége is A. Vratusának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhelyettesének veze­tésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok több nemzetkö­zi szervezetének képviselői. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Duong Dúc Ha, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és Ri Von Bőm, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Cseh­szlovákiába akkreditált rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vete. Az ülésszakon L. Strougál, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak résztvevői részle­tesen megvitatták az együttmű­ködés' további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését szol­gáló komplex program megva­lósításának kérdéseit, megvizs­gálták a végrehajtó bizottság beszámolóját, amely a KGST- nek a XXVI. és XXVII. ülés­szak között kifejtett tevékenysé­gével foglalkozott. A beszámolót F. Hamouz, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese ismertette. Az ülésszak ezenkívül megvitat­ta a KGST Tervezési Együttmű­ködési Bizottságának korreferá­tumát, valamint a KGST Tudo­mányos-műszaki Együttműködé­si Bizottságának és a KGST Gépipari és Könnyűipari Allan­Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakáról dó Bizottságának beszámolóit a komplex programban szereplő számos , intézkedés megvalósítá­sáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok min­den szükséges intézkedést meg­tesznek a szocialista államok összeforrottságának növelésére, a .sokoldalú testvéri kapcsolatok erősítésére és bővítésére. A KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének úgy kell fej­lődnie, hogy maximálisan ki­használják a szocialista gazda­sági integráció lehetőségeit. Ez biztosítja a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-mű­szaki potenciáljának és védelmi képességének további megerősí­tését. Hasonlóan az előző évekhez, 1972-ben a KGST-tagállamok — kommunista- és munkás pártja­ik vezetésével, a dolgozó töme­gek erőfeszítései, a széles körű gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés eredmé­nyeképpen — a népgazdasági tervek sikeres megvalósítása so­rán új sikereket értek el nép­gazdaságuk további fejlesztésé­ben, a KGST-tagállamok gazda­sági erejének és politikai egysé­gének megerősítésében. A KGST-tagállamokban elért sikerek bizonyítéka a nemzeti jö­vedelem dinamikus növekedése, amely 1972-ben a KGST-tagálla­mok összességére vonatkoztatva — 1970-hez képest 11,6 százalé­kot ért el. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése a KGST-tagállamok összességében meghaladta a 15 százalékot, ugyanakkor a fejlett tőkésorszá- gokban 8,8 százalékot tett ki. Nö­vekedett a KGST-tagállamok né­peinek életszínvonala. Emelke­dett az egy főre jutó reáljövede­lem, a kiskereskedelmi áruforga­lom volumene, továbbá bővült a lakásépítés. A KGST-tagállamok jelentős sikereket értek el a köz­oktatás további szélesítésében és a lakosság orvosi ellátásának ja­vításában. Az országokban és a KGST- szervekben a komplex program, valamint a KGST XXVI. ülés­szaka határozatának teljesítésére hozott intézkedések eredménye­képpen tovább mélyült és tökéíe- - tesedett a KGST-tagállamok együttműködése és fejlődött szo­cialista gazdasági integrációjuk. A komplex program megvalósí­tása ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködésének alapjává vált. A KGST-tagállamok, valamint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azoknak a két- és sokoldalú megállapodásuknak végrehajtását, amelyeket az együt­tes tervezéssel, objektumoknak közös erőfeszítéssel történő fel­építésével, a gyártásszakosítással és kooperációval a tudományos műszaki együttműködéssel, a ten­geri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kapcsolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kapcsolatok a KGST- tagállamok minisztériumai és fő­hatóságai tudományos-kutató, gazdálkodó és más szervezetei között.. Az országok és a tanács szer­vei további intézkedéseket tettek a gazdaság, a tudomány ép a technika a Mongol Népköztársa­ságban való gyorsabb ütemű fej­lesztésére és hatékonyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, aktívan bekapcsolódott a kom­plex program intézkedéseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a. KGST-tagállamoknak a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben va­lósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST-tdg- államok kölcsönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. ) 972- ben a KGST-tagállamok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. / A KGST-.tagállamoknak a vi­lág összes országaival folytatott külkereskedelmi forgalma az 1971-hez képest 10 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 százalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a KGST-tag­államoknak az az aktív, béke­szerető politikája, amely a nem­zetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elvei­nek gyakorlati megvalósítására, a nemzetközi feszültség csökken­tésére irányul, megteremti a tel­tételeket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok kö­zötti, kölcsönösen előnyös gazda­sági és tudományos-műszaki kap­csolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST- tagállamok ismételten megerősí­tik, hogy készek fejleszteni gaz­dasági kapcsolataikat a többi or­szágokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a ^kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be riem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerősí­tette a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és a Finn Köz­társaság közötti együttműködés­ről szóló, ez év május 16-án alá­írt egyezményt. 1972—1973-ban továbbfejlődött a KGST-tagállamok együttműkö­dése a tervező tevékenység terü­letén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kérdé­sekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST- szervekben, bővült az együttmű­ködés a prognosztizálás területén: együttes tervezési munkák foly­tak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányí­tási rendszerének tökéletesítésé­ről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyag-ága­zatokban. a feldolgozóipari, me­zőgazdasági. közlekedési és más ágazatokban. További javaslato­kat dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével tör­ténő felépítésére. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonná kapacitású lciembajevi aszbesztbányászati és dúsító kombinátnak a Szovjetunió területen történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hojgy a komp­lex program intézkedéseinek megvalósításában milyen nagy je­lentőségű a KGST-tagállamok 1976—87. évi népgazdaságfejlesz­tési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST Terve­zési Együttműködési Bizottságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékeny­ségüket a KGST-tagállamok főbb energia- és fűtőanyagfajták (ide­értve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielé­gítését elősegítő gazdasági együtt­működési problémák megoldásá­ra. valamint az országoknak a nyersanyagágazatok fejlesztésé­ben kifejtett együttműködése el­mélyítésére összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST- tagállamoknak. és megbízza a ta­nács szerveit, hogy a komplex programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fej­lettségi szintjei közelítésével és kiegyenlítésével kapcsolatos prob­lémákat. Intézkedéseket tesznek a tudo­mányos-műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Meg­határozták a tudomány és a tech­nika főbb irányait a KGST-tag­államok 1976—1980. évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az országok között létrejött megállapodások és a KGST-szervek által elfogadott tudományos-műszaki együttmű­ködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. Megkezd­ték a nemzetközi tudományos­műszaki tájékoztatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatok­kal foglalkozó tájékoztatási rend­szerek létrehozására irányuló munkákat. Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű felhasználása a KGST-tagállamok egyik legfonto­sabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük je­lentős kiszélesítését tervezik e te­rületen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy fej­lesszék továbbra is széles körű együttműködésüket az érdekelt országokkal és a környezetvéde­lemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST Tudomá­nyos Együttműködési Bizottsága megbízást kapott: a környezetvé­delmi és a környezet megjavítá­sára irányuló együttműködési in­tézkedések kidolgozása és meg­valósítása során vegye figyelem­be, hogy ezeket össze kell hangol­ni össz-európai alapon megvaló­suló intézkedésekkel. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a ta­nácsi szerveit, hogy tegyenek in­tézkedéseket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéle­tesítése területén folyó együttmű­ködés bővítésére és elmélyítésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehe­tő legnagyobb mértékben csök­kentsék a káros hulladékanyagok környezetbe jutását, továbbá gyor­sítsák meg ezen együttműködés eredményeinek gyakorlati beveze­tését. Á KGST-tagállamok jelentős eredményeket érték el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Számos új, sokoldalú gyártássza­kosítási és kooperáaiós megállapo­dás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsö­nös áruforgalma 1971—72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST Gépipari Ál­landó Bizottságát azzal, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövő­ben fejezze be a gyártásszakosítá­si és kooperációs javaslatok, vala­mint a KGST-tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igé­nyének kielégítésére vonatkozó olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását; azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976— 198Q-as évi népgazdasági tervek koordinációja során, továbbá az­zal, hogy ezeket két- és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások formájában rög­zítsék. A KGST Gépipari Állandó Bizottsága megbízást kapott arra is, hogy fordítson nagyobb figyel­met a gyártás összpontosítására, valamint az alkatrészek és rész­egységek szakosítására. Az utóbbi években a KGST- tagállamok számos ,a közszük­ségleti cikkek gyártásának nö­velésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyár­tása és kölcsönös szállítása. 1971 —72-ben a közszükségleti ipar­cikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakosság jóminőségű és új termékfajták iránti igé­nyének minél teljesebb kielégí­tésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek vá­lasztékcseréjének jobb kihaszná­lására, hogy bővüljön a KGST- tagállamok belső piacain a vá­laszték; a könnyűipar jóminő- iségű természetes és vegyi nyers­anyagokkal, korszerű berendezé­sekkel történő ellátásának javí­tására; a közszükségleti cikkek gyártásszakosításának és koope-' rációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az or­szágok számára ajánlásokat fo­gadott el, és megbízást adott a KGST Könnyűipari Állandó Bi­zottságának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a Pos- * tai és Távközlési Állandó Bi­zottság által — a posta és táv­közlés területére vonatkozóan előterjesztett főbb együttműkö­dési irányokat és feladatokat, továbbá ajánlotta a KGST-tag­államoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok kö­zötti valutáris-pénzügyi kapcso­latok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesíté­sére, a KGST-szervek tevékeny­ségének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok állam­közi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdásági Együtt­működési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős mun­kát végeztek a komplex prog­ram intézkedéseinek megvalósí­tása terén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által az NGEB-n keresztül végzett elszá­molások összvolumene 1972-ben 1971. évihez viszonyítva 15,2 szá- százalékkal nőtt. Bővültek az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a többi országok bankjai közötti műve­letek összvolumene 1972-ben az 1971 évihez viszonyítva 15,2 szá­zalékkal nőtt. Tovább fejlődött a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül esz­közölt hosszú- és középtávú hi­telezés rendszere. A fejlődő or­szágok népgazdasága fejlesztésé­nek elősegítése gazdasági függet­lenségük megszilárdítása és tar­tós külgazdasági kapcsolataik bő- bítése céljából a bank tagorszá­gainak felhatalmazott kormány- képviselői és a Nemzetközi Be­ruházási Bank megállapodást ír­tak alá egy olyan speciális hitel­alap létrehozásáról, amely a fej­lődő országok gazdasági és mű­szaki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST-ösztöndíj alapjának lét­rehozására, hogy a fejlődő orszá­gok segítséget kapjanak szakem­bereiknek a KGST-tagállamok felsőoktatási intézményeiben tör­ténő továbbképzéséhez, olyan szakágakban., amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontjá­ból a legjelentősebbek. Az ülés­szak az ösztöndíjalap létrehozá­sában részt vevő KGST-tagálla­moknak ajánlotta, a végrehajtó bizottságot pedig megbízta, te­gyék meg a szükséges intézkedé­seket annak érdekében, hogy a KGST ösztöndíjalapja az 1974— 75-ös 'tanévtől felhasználható le­gyen. Az ülésszak jóváhagyta a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának 25 éves fennállása alkal­mából 1974-ben teendő intézke­déseket, amelyeket a KGST Vég­rehajtó Bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a Vég­rehajtó Bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka kö­zötti tevékenységét, amelyet a KGST-szerVeknek a komplex program és a KGST XXVI. ülés­szaka határozatainak megvalósí­tásával kapcsolatos munkája irá­nyításában fejtett ki. továbbá a megvitatott kérdésekkel kapcso­latban a komplex program to­vábbi megvalósítására irányuló határozatokat fogadott el. A XXVII. ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és ba­rátság szellemében folyt. (MTI) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents