Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 133. szám Apa I 90 fillér 1913. június 9., szombat Befejeződött a KGST 27. ülésszaka Pénteken délelőtt a prágai Cernin-palota, a külügyminisztérium ünnepélyesen feldíszített nagytermében aláírták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 27. ülésszakának záró jegyzőkönyvét. Az okmányt a résztvevő küldöttség vezetői — közöttük Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — látták el kézjegyükkel. A küldöttségek pénteken egyhangúlag jóváhagyták a 27. tanácsülés határozatát is. Lubomir Strougál, a csehszlovák kormány elnöke, aki a vendéglátó delegáció vezetőjeként az ülésszakon elnökölt, az ülésszakot berekesztve hangsúlyozta: „Ügy vélem, valamennyiünk véleményét tolmácsolva megállapíthatom, hogy a tanácsülés gyümölcsöző volt, az elvtársi megértés, tisztelet és bizalom légkörében folyt, és munkáját az a rendkívül konstruktív törekvés hatotta át, hogy- a szocialista internacionalizmus, valamint kommunista és munkáspártjaink politikája szellemében elmélyítsük a kölcsönös együttműködést.” Az ülésszakon részt vett küldöttségek nevében Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a lengyel delegáció vezetője mondott köszönetét a CSKP Központi Bizottságának,, a csehszlovák kormánynak, a pártós állami vezetőknek, személy szerint Gustav Húsúknak, Ludvik Svobodának és Lubomir Strougálnak a szívélyes vendéglátásért. A KGST 27. tanácsülésének befejezése alkalmából a CSKP Központi Bizottsága, a köztársasági elnök és a kormány, ünnepi fogadást adott a küldöttségek vezetőinek és tagjainak tiszteletére. A fogadáson csehszlovák részről megjelentek: Gustav Husák, Ludvik Svoboda és Lubomir Strougál, valamint a CSKP KB elnökségének és titkárságának tagjai. Ott voltak a szocialista országok nagykövetei, közöttük Vince József, a Magyar Népköztársaság nagykövete is. A kora délutáni órákban elutazott a csehszlovák fővárosból a KGST ülésszakán részt vett delegációk többsége, közöttük a Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette magyar küldöttség is. • A KGST 27. ülésszakán Tano Colovot, a bolgár minisztertanács elnökhelyettesét választották a következő egyéves időszakra a végrehajtó bizottság elnökévé. (Telefoto — CTK—MTI—KS) Hazaérkezett a magyar küldöttség Pénteken délután hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülésszakán vett részt. A delegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség tagja volt: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Nép- köztársaság KGST képviselője, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. KISKŐRÖSÖN ÜLÉSEZETT az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja • Madarász László beszámolóját tarja. (Tóth Sándor felvételei.) Tegnap délelőtt Kiskőrösön, a város új művelődési házában tartotta ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Ispánovits Márton, a csoport vezetője köszöntötte a képviselőkét, a meghívottakat, közöttük dr. Romány Pál elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint Kiskőrös város és a járás párt- és tanácsi vezeőit, Ispánovits elvtárs a továbbiakban ismertette a jövő héten ösz- szeülő országgyűlés napirendjét, majd Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára tájékoztatta a képviselőket az áprilisban lezajlott tanácsi válasz- tásokról. Elmondta, hogy a közeli napokban alakulnak meg a városi és megyei tanácstagi csoportok, s kérte a képviselőket, hogy részvételükkel, aktivitásukkal legyenek segítői e csoportok munkájának. Az ülés további részében Madarász László beszámolt a megye közoktatásának helyzetéről, feladatairól, majd Tohai László adott tájékoztatót a megye 1972. évi költségvetésének teljesítéséről. A szünetet követő vitában a következő képviselők szólaltak fel: Nagy Csaba a szakmunkás- képzésről, konkrétan annak Kiskunhalason jelentkező gondjairól beszélt. Elmondta, hogy a város iparitanuló-intézetében mintegy ezer fiatal tanul, de közülük 400—500-an a könnyező községekből, gyakran 35—40 kilométerről járnak be a városba, S ha az iskola — ahol két műszakos .oktatás folyik — csak délután tudja fogadni őket, kénytelenek az utcán, parkokban presszókban eltölteni az idejű-,, két. Elmondta a képviselő azt is, hogy Kiskunhalason egyetlen olyan üzem van, amely oktatóteremmel rendelkezik. Sürgette •egy szakmunkástanulóknak létesítendő kollégium építését Halason. Mándics Mihály az általános iskolákban folyó oktató munkájáról szólva kifejtette azt a véleményt, hogy a helyi tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek a párt oktatáspolitikai határozatainak végrehajtása érdekében mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket illetően. De ez — nagyon jói tudjuk — korántsem csak akarat, jószándék kérdése. Noha tiszteletre méltó a fejlődés, mégis szükséges, hogy jól felszerelt iskolákban, jó pedagógusok irányításával tanulhassanak a dolgozók gyermekei. Felvetette a tornatermek nagy fontosságát is. Dr. Várkonyi Imre a kisebb községek tanterem-ellátottságának fontosságát hangsúlyozva tette fel a kérdést: kapnak-e az ilyen községek felsőbb támogatást tantermek építéséhez, ha saját maguknak is van némi tőkéjük? Molnár István a megyében élő mozgásképtelen gyerekek jobb elhelyezésének fontosságát, majd az „egy iskola — egy üzem” mozgalom hasznosságát, szélesítésének szükségességét említette. Végül Kalocsa orvosellátását, az e téren történő előbbrelépés fontosságát hangsúlyozta. Angyal János választókörzetének öntevékenységéről tájékoztatta képviselő társait. Elmondta, hogy Tiszakécske környező községeiben saját erőből építettek óvodákat, de gond a berendezés és a szakképzett személyzet biztosítása. Áttérve az iskolai oktatásra, arról szóit, hogy a pedagógusoknak most a meny- nyiségi és a minőségi feltételeknek egyaránt meg kell felelni- ök, megnőtt a követelmény. De tapasztalhatjuk, hogy ezzel párhuzamosan nagyobb a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülése is. Selyem Zsigmond Kunszent- miklós tanteremgondjait ismertette. Kérte, hogy a nagyközség, a környező falvak valamint a megye összefogásával segítsünk ezen az állapoton. Kelemen Sándor szintén az oktatás színvonalának emelését sürgette, s felvetette: jobban meg kellene vizsgálni az egyetemi, főiskolai felvételeknél az alkalmasságot. Raffai Sarolta elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket a megye oktatási hálózata az utóbbi években elért. Ugyanakkor elmondta azokat a tapasztalatait is, amelyek az iskolai oktatás, nevelés gondjaival, megoldatlan problémáival vannak összefüggésben. A vitában elhangzott kérdésekre, észrevételekre dr. Romány Pál, dr. Gajdócsi István, Tohai László és Bodor Jenő, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője válaszolt. Az ülés délelőtti programja Ispánovits Márton zárszavával ért véget. A délutáni órákban megyénk országgyűlési képviselői megismerkedtek a kiskőrösi művelődési házzal, megtekintették a helyi képzőművészeti kör tagjainak alkotásaiból rendezett kiállítást, majd a Város a homokon című filmet nézték meg. Ebéd után az Irodagépipari Vállalat kiskőrösi gyárába látogattak, ahol Pető János igazgató adott tájékoztatást a gyár munkájáról. A város vendégei végül felkeresték a helyi Petőfi és Rákóczi szakszövetkezetek által közösen épített szőlőfeldolgozót és bortárolót. Itt Kelemen Sándor, a Petőfi Szakszövetkezet elnöke informálta képviselőtársait és a vendégeket. Gál Sándor Irány a Világifjúsági Találkozó Az eddigi legnagyobb csoport indul Bács-Kiskunból a Világifjúsági Találkozóra az idén. A július 28. és augusztus 6-a között Berlinben sorra kerülő X. VIT-en résztvevők életkora 16— 28 évig terjed, a legtöbben fizikai munkások, a mozgalomban betöltött szerepüket tekintve pedig alapszervezeti titkártól az Ifjú Gárda rajparancsnokáig terjed a skála. Miközben a VIT-egyenruhát szabják számukra, tegnap megbeszélésre jöttek össze Kecskeméten, ahol Komáromi Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára ismertette küldetésük célját. A csoport tagjai egyaránt ott lesznek majd a politikai demonstrációkon és vitákon, s szőkébb hazájuk, Bács-Kiskun fiatáljainak életéről visznek hírt a nagy találkozóra. A július 26-án reggel autóbuszokra szálló politikai delegációval a következők indulnak útnak Bács-Kiskunból a KISZ KB titkárságának végső döntése alapján: Garaczi Károly géplakatos (Szefszámgépipari Művek kecskeméti gyára), Magyari Mária cérnázó (Bajai Finomposztó Vállalat), Mester Katalin marós (Ganz MÁVAG kiskunhalasi üzeme), Becker Pál agrármérnök (Bajai Állami Gazdaság), ifj. Binszki János tráktoros (jánoshalmi Petőfi Tsz), Zsikla Julianna baromfigondozó (orgoványi Sallai Tsz), Forczek Erika, a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója, Surányi László kiskunfélegyházi szakmunkástanuló, Tóth Valéria és Simala István, a megyei KISZ bizottság munkatársai. Fock Jenő nyilatkozata Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen kérdésekről tárgyalt a KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-országok és a KGST szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásán munkálkodnak, amelyet a XXV. ülésszak fogadott el. Ez áll figyelmük középpontjában, s így lesz ez az elkövetkező években is. A komplex program megvalósításáról tárgyaltunk. A vita alapjául a KGST Végrehajtó Bizottságának jelentése szolgált. A beszámoló egyéves időszakot ölelt fel és számot adott a tavalyi ülésszak óta megtett útról, az eredményekről és gondokról egyaránt. A végrehajtó bizottság jelentését néhány beszámoló egészítette ki. Ügy ítéltük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédelmet érintő problémákról. Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bár még 1973-at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen befolyásolja a KGST-országok népgazdaságának tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyag, az energia-szükségletek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST- országoknak is vannak,- ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energiagondok megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes energiaforrásokkal nem, vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energiakitermelés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniok. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolajellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, (Folytatás a 2. oldalon) Június 21-én életbe lép az alapszerződés Június 20-án, szerdán történik meg Bonnban, az NDK és az NSZK között megkötöft alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélése és a szerződés másnap, június 21-én életbe lép — jelentette be péntek déli sajtó- értekezletén Grünewald nyugatnémet kormányszóvivő. A két kormány nevében Egon Bahr szövetségi miniszter és dr. Michael Kohl, az NDK Minisztertanácsának államtitkára pénteken Berlinben állapodott meg ebben. A ratifikációs okmányokat Bahr és Kohl cseréli ki. A szerződés életbe lépéséhez még az szükséges, hogy az NDK népi kamarája is jóváhagyja a ratifikálást. Ez a jövő héten várható. Grünewald közölte, hogy Bahr és Kohl pénteki megbeszélésén szó volt a két német állam ENSZ-tagságának . kérelmezéséről is. Ennek időpontjában nem állapodtak meg ugyan, de abból lehet kiindulni ,— mondotta a szóvivő, hogy az NDK és az NSZK már június közepén az ENSZ elé terjeszti felvételi kérelmét. Bajor kormánykörökben nagy nyugtalanságot keltett az a hivatalos bejelentés, amely szerint Egon Bahr szövetségi miniszter és dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára június 20-án Bonnban kicseréli a ratifikációs okmányokat. Ennek megtörténtével ugyanis az alap- szerződés hivatalosan 'életbe lép. Kessler aggodalmát nyilvánította. hogy a szövetségi kormány nem várja meg a karlsruhei bíróság állá .'foglalását a bajor panasz tárgyában. A bíróság július 31-én jelenti be ugyanis, hogy a két német állam alapszerződését összhangban állónak tekinti-e a szövetségi köztársaság alkotmányával. Kessler jelezte, hogy a bajor tartományi kormány esetleg újabb beadványt intéz az alkotmánybírósághoz és másodszor is kéri a ratifikációs eljárás felfüggesztését, azaz a jelen esetben az okmányok kicserélésének megakadályozását. Az első ilyen keresetet a bíróság —: mint ismeretes — kedden elutasította. Több mint egymillió négyzetméter parketta O Készfii a normál parketta. Az idén 5 hónap alatt 284 ezer négyzetméternyit szállítottak belőle az építőiparnak és a kereskedelemnek. Tavaly „még csak” 572 ezer négyzetméter normál parkettát készítettek a Kecskeméti Parkettagyárban. az idén ezt a teljesítményt 700 ezer négyzetméterre kívánták növelni. Ám az elképzeléseket az élet által támasztott igények sokszor túlszárnyalják. A» eddigi termelési eredményekből máris arra lehet következtetni, hogy valamennyi parkettaféleséget figyelembe véve 1973-ban egymillió négyzet- méter parkettánál is többet gyártanak. Közben megkezdődött a gyárban egy nagyobb rekonstrukció előkészítése is. Több. mint 100 millió forintos beruházással olyan gépsort helyeznek üzembe, amellyel háromrétegű lakkozott parkettát gyártanak. Az új termék iránt már külföldön is nagy az érdeklődés. A beruházás gyors megvalósitására törekednek, hogy még 1974 második felében megkezdhessék az úi berendezésekkel a termelést. 9 Újdonság már most is látható a parkettagyárban. A nyersanyag a vagonból egyenesen a szabászműhelybe kerül, ahonnan méretre vágva kerül a tárolóba.
