Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 8. GAZDASAGPOUT1KA Gazdaságosabb szarvasmarhatartás és tejtermelés Mire az érdeklődésből üzlet lesz Harmadik éve dolgoznak együtt Bácsbokod tsz-gazdái az Aranykalász Termelőszövetkezetben. A vezetők véleménye: ha a község három gazdasága korábban egyesül, még nagyobb eredményeket tudnának felmutatni és többet tehettek volna például a szarvasmarhaprogram megvalósításáért. A mosit Kiváló Szövetkezet kitüntetést kapott termelőszövetkezetben nagyon fontosnak tartják a szarvasmarhatartás gazdasá- gossabbá tételét, főleg a tejtermelés javítását, fokozását. Erről beszélgettünk rtácz István elnökkel, Balogh János t'öagro- nómussal és dr. Szabó Béla állatorvossal. A bajai járás tsz-eiben a dávodi Augusztus 20 Termelőszövetkezet mellett nálunk a legnagyobb a szarvasmarha-állomány. Ezer hektár kukorica, 300 hektár pillangós és 200 hektár egynyári szálastakarmány biztosítja a szarvasmarha- és sertésállomány takarmányszükségletét. A korábbi három tsz-nek külön voltait szarvasmarha telepei. Most szakosított tehenészeti telepet építenek, mintegy 15 millió forint költséggel. Ide telepítik be — a meglevő épületekbe ez mar megtörtént — az egészséges (tehát tbc- és brucella-mentes) jószágokat. A telepen 522 tehenet és 288 borjút helyeznek el. A jelenlegi állományuk egy laktációs szakaszban mért átlagos tejtermelése 3 ezer liter. Az új tartási körülmények kialakítása az első lépés affelé, hogy a magyartarka tehénállományban rejlő — és a fajta genetikai adottságából eredő — nagyobb tejhozamot elérjék. Hazánkban a magyartarka tejtermelésének javítására évek óta folynak keresztezési kísérletek. A termelőszövetkezetben az idén a tehénállományt fekete-tarka Nolsteinfriz bikával keresztezik. E fajta tejtermelése Európában és Kanadában 4—7 ezer liter közötti egy laktáció- ban, a tej zsírszázaléka pedig hasonlóan alacsony, mint a magyartarkáé. Az első utódoktól remélik, hogy tejtermelésük eléri a 3500 litert. Ezek isméiéit ; Nolsteinfriz keresztezése várhatóan eredményezheti a 4 ezer liter körüli tejtermelést. Az előbbiekből kilátszik, hogy a fajta és a tartási körümény megváltoztatása — elméleti száSegítség a háztáji A húsprogram megvalósításában a háztáji gazdasagoknak is nagy szerepük van. A sertéstenyésztést kedvező akciókkal segíti az állattorgalmi es Húsipari vállalat. Egyik a kocacsere, a másik a törlesztéses vemhes koca kihelyezési aKció. Azok a termelők, akik selejt kocáikat ki akarják cserélni készpénzfizetés ellenében 3500—4000 forintért igényelhetnek vemhes kocát a vállalat járási kirendeltségeinél, illetve a területileg illetékes felvásárlóknál. A törlesztéses kocaakció célja a háztáji és egyéni gazdaságok egyöntetű, fehér hússertés alapanyaggal történő ellátása, továbbá újabb kístenyésztők bekapcsolása a sertéshizlalásba. Ez az akció kedvezőbb az előzőhöz képest, mivel a koca árának törlesztési módjáról csak az el- lést követően kell nyilatkozni. A vevő a hitelbe vett kocasertés ellenértékét kétszeri törlesztéssel egyenlítheti ki, 50 százalékát az összegnek legkésőbb jövő év június 30-ig, a másik 50 százalékot pedig 1974 december 31-ig kell kifizetni. Amennyiben a koca mégsem lesz vemhes, a vállalat ugyanolyan értékben visszaveszi. A másik nagy program a szarvasmarha-tenyésztést segíti. A háztáji és a kisegítő gazdaságok részére tenyészállat vásárlására és a tenyésztéshez szükséges beruházásokra az OTP, illetve a takarékszövetkezet hitelt ad abban az esetben, ha a tenyészállat beszerzése az állatforgalmi és húsipari vállalattól, vagy az állattenyésztési felügyelőségtől történik. A kölcsön összege 25 ezer forintig terjedhet, de indokolt esetben férőhely helyreállításra, átalakításra vagy építésre az 50 ezer forintot is elérheti. A vállalat azokkal a termelőkkel, akik tenyésztésre alkalmas alapanyaggal rendelkeznek, szerződést köt és a kész állatokat felemelt áron felvásárolja. A tenyészállatokat a vállalat 7 hónapos vemhes korban veszi át és helyezi el. Egy 7 hónapos, igazoltan vemhes A-minőségű üsző ára 23 ezer, a B-minőségűé 21 ezer forint. mítások szerint — már hozhat jelentős változást. Azonban ehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő takarmányozás. Sok kutató szerint a pillangós, abrak és siló etetése nem kielégítő ahhoz, hogy a tejelő állatok a maximális tejtermelést elérjék. Egyre többen szót emelnek a legeltetés mellett. Ugyanis ez kettős haszonnal jár. A gyepre járó állatok mozognak, napfényhez jutnak, így egészségesebbek, és vemhessé válásuk is köny- nyebb, biztosabb. Másrészt a gyep fűösszetétele — ha helyesen alakították ki — nyújtja az állat részére a teljes aminosav- garnitúrát. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben erre gondoltak, amikor elhatározták, hogy a tehenészeti telepük mellett 600 hektár gyepet telepítenek. Itt készül el és 1975-ben „üzembe áll” egy 1,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározó (a Kígyó csatornából táplálják), amelyből öntözik a gyepet. Gyeptelepítést végeztek egy távolabbi üszőnevelő telepüknél is. Kísérleti jelleggel öntözik,, mégpedig a bácsbokodi vajüzem tisztított szennyvizével (Eddig a szennyvíz a Kígyó csatornába került, s a szennyeződés miatt 7—800 ezer forint bírságot fizetett évente a vajüzem). Az idei öntözési kísérlet eredményétől függ: helyes, alkalmazható-e ez a megoldás. Mind a két gyepen a legeltetéses szarvasmarhatartás költségcsökkentő hatása feltétlenül hozzájárul a gazdaságosabb szarvasmarha-tenyésztéshez, nem is beszélve jótékony állategészségügyi vonatkozásairól. Az épülő szakosított tehenészeti telepen kialakítanak egy, kórházi tisztaságú, — mindenütt csempézett, központi fűtéssel ellátott — elletőépületet. A szarvasmarhatartás és tejtermelés gazdaságosabbá tételének humán vonatkozású feltételeit is megteremtik az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az állattartó épületek technológiai berendezésének kezelését tanulta meg két állatgondozó Kaposvárott. A fejőgépek helyes üzemeltetése, a berendezés tisztántartása, a higiénikus tejkezelés mind hozzájárul a telep gazdaságos működtetéséhez. A tanfolyamot végzett két szakmunkás betanítja majd a tehenészet többi dolgozóját is. Csabai István gazdaságoknak Magas áron kerül átvételre a tenyeszüsző is. Egy szerződéssel lekötött tbc-mentes üsző ára A- minoseg esetén legalább iöjOO, B-minöség esetén pedig nem lehet kevesebb 15500 forintnál. A 7 hónapos vemhes úszó elhelyezését garantálja a vállalat. Ha nem tudja megoldani az elhelyezést^ kártérítésként 8 ezer forintot fizet a termelőnek akkor, ha legkésőbb 9 hónapon belül a leellett üszőt a vállalatnak vágásra visszadja. Amennyiben a termelő gazdaságában kiöregedett, selejt tehén van, úgy a fiatal tehén helyett az is leadható. A vállalat szerződéses felvásárlási árai minőségtől és súlytól függőek. A gümőkorral fertőzött állatoknál 1 forint, illetve 50 fillér kerül levonásra kilónként, aszerint, hogy növendék jószágról vagy felnőtt szarvasmarháról van szó. Ha a jószág tbc-mentes környezetből származik, s ezt az állatorvos igazolja, a vállalat 50 fillér felárat fizet kilónként. Export esetén szintén felárat térít. A továbbtenyésztésre és to- vábbtartásra alkalmas 70—200 kg-os borjú minimális ára 32 forint kilogrammonként, a vágóborjúé pedig 28 forint. Az 1973. január 1-től vásárolt vemhes üsző után a 8 ezer forintos állami támogatás megszűnik. A háztáji és egyéni gazdaságokban tartott tehenek után évenként és darabonként 1500 forint állami támogatást kapnak azok a termelők, akik igazolják, hogy a tehenet 1 évig tartották. Kedvező ösztönzést adott a tehéntartásnak a tej felvásárlási árának literenkénti 1,30 forinttal történt emelése. A vállalat a szerződések kötésével és a felvásárlással ösztönzi a mezőgazdasági lakosságot a tehéntartásra és a sertés- hizlalásra, mivel kedvezőbb szerződéses feltételeket állapított meg és rugamasabb az átvételi rendszer is. Takarmányellátást segíti az a lehetősség, hogy június 2-től az utak, árokpartok fűtermését a háztáji termelők ingyen levághatják'' és etethetik. Válaszol az illetékes Lapunk május 27-én megjelent számában közöltük az Állványok című glosszát, amely kifogásolta, hogy Kecskeméten, a Leninvárosban az egyik toronyházat közel egy éve állványokkal vették körül, . s azóta semmi sem történt. Ä cikkre levélben válaszolt Csibrány Pál, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, aki többek között a következőket írja: „A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat a középtávú felújítási terv készítését megelőzően felmérte a házak állagát és megállapította, hogy a leninvárosi toronyházak homlokzatának állapota messze alatta van a kívánalmaknak. Feltételezhetően azért, mert a homlokzat fagyos időben készült, s így a vártnál hamarabb hullik le a vakolat, Így ezeknek a házaknak a felújítását 1974-1975-re terveztük. A toronyházak közül a Schön- herz Zoltán tér 9 számú háznál a vártnál rosszabb állapot alakult ki, ezért 1972. július 17-én soron kívüli helyreállításra kértünk engedélyt, illetve részfelújítási jóváhagyást. A vállalat saját kapacitásának 1972. éves nagyarányú lekötöttsége miatt e munka elvégzésére idegen kivitelezőt keresett. Több vállalatot kerestünk meg igényünkkel, s az egyik vállalat ígéretet is tett a munka két ütemben történő elvégzésére. Közben szóban úgy nyilatkozott, hogy vállalatunk készítse el az állványozást és az alapvakolat leverését, illetve felhordását. Ezt az ajánlatot nem fogadhattuk el, mert kapacitásunkat korábban már lekötöttük. Párhuzamosan megkezdődött az épület állványozása, amely már biztonságos védelmet nyújt az esetleg leváló vaiíolatrészek okozta kártételek ellen. Közben a vártnál hamarabb beköszöntött hideg időjárás miatt sem a vakolat leverését, sem az új vakolat felhordását 1972-ben nem lehetett elvégezni. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Szeretnénk megismételni azt a kérdést, amelyet cikkünkben is feltettünk; Mire van kapacitása egy olyan vállalatnak, amelynek profilja éppen az állami tulajdonban lévő bérházak felújítása, karbantartása, ha nem éppen az ilyen munkákra? Azt sem értjük, hogy miért kell többszörösen is az időjárásra, mint gátló, akadályozó tényezőre hivatkozni akkor, amikor éppen az elmúlt tél volt szokatlanul enyhe. Ettől a „vártnál hamarabb beköszöntött hidegebb időjárástól” még vidáman lehetett volna dolgozni, különösen a vakolatot leverni. De nem értjük azt sem, hogy most tulajdonképpen mi volt a munka akadálya: a kapacitás hiánya, vagy a hideg idő. A vállalat igazgatója úgy fejezte be levelét, hogy kéri a tájékoztatás tudomásul vételét. Annyit megteszünk, hogy tudomásul vesszük, noha nem elégítette ki olvasóinkat. Űj kőolajfinomító épül Hazánk energiaszerkezetének átalakulása következtében évente 10—12 százalékkal nő az igény a különféle kőolajtermékek iránt. Ezért szükségessé vált egy új finomító létrehozása, amelynek helyéül fiatal, szocialista városunkat, a Tisza partján fekvő Leninvárost jelölték ki. A kivitelezési munkálatokról, s a leendő ipari objektum termelési terveiről a Csongrád megyei Hírlap közöl tudósítást. Ebből megtudjuk, hogy a gépekkel jól felszerelt kooperáló vállalatok Szintén a Csongrád megyei Hírlap számol be arról, hogy Magyarcsanádon délszláv nemzetiségi napot rendeztek, ahová meghívást kapott a garai nemzeSzénmező Csordakúton A Tatabányai Szénbányák Somlyói üzemének dolgozói jelentős szén mezőkre bukkantak Csordakút község határában — írja a Fejér megyei Hírlap. A százötven méteres tárnavágás Korrekciós óvoda Nagykanizsán Régóta megoldatlan a fejlődésben visszamaradt gyermekek óvodai nevelése. Ök ugyanis a normálisan fejlett gyermekekhez viszonyítva eltérő gondozást, foglalkoztatást igényelnek, hogy később könnyebben tudjanak beilleszkedni az iskolai közösségekbe. E célból hozták létre a közelmúltban Nagykanizsán a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával az ország első úgyne Sokan azt gondolják, hogy addig vásár a vásár, amíg nyitva vannak a kapui. Hát ez nem egészen így van: az idei BNV-n — csakúgy, mint a többin, — a vásár ideje alatt többnyire jöttek-mentek, nézelődtek az üzletemberek és már az is nagy szó volt, amikor bejelentették jövő évi igényeket. Születtek persze, komoly üzletkötések is, de a legtöbb helyen inkább felmérték a kínálatot, ismer»Algagyár« - Bulgáriában Délnyugat Bulgáriában, Pét rics közelében, Rupite mellett egy kialudt vulkán kráteréber rendezték be azt kísérleti állomást, améy a „Scenedesmu: acutus”, az egysejtű alga tömegtenyésztésével foglalkozik. Az algát egy betoncsatornába vetik, amelybe nitrogén-, foszfor és káli-műtrágyával dúsított ásványvizet öntenek. Ezt a vizet hatalmas szivattyúval egy medencébe vezetik át, ahonnan lassan ismét visszafolyik a csatornába. Ez a többszöri cirkuláció megteremti az algák fotoszintéziséhez való legkedvezőbb feltételeket. Minden egyes keringéssel nő az algatömeg. A következő nap kora reggel eljön az aratás ideje. A fehérjében rendkívül gazdag száraz zöld termést (egy négyzetméterről 24 óra alatt 21 gramm fehérjét gyűjtenek) centrifuga segítségével gyűjtik be. Az algaszüret évente 200 napon át tart — áprilistól novemberig. Egyetlen négyzetméter algaterületről . annyi növényi fehérje nyerhető, mint 140 négyzet- méter babbal bevetett földről! kedtek egy-egy szakterület piacával, s ha jó néhány újdonságra be is jelentették az igényüket, még mindig nem biztos: lesz-e üzlet az érdeklődésből. Amikor a MEZŐGÉP Trösztnél arról érdeklődtem, hogy milyen üzleti sikere volt. kecskeméti vállalatuk gyártmányainak a BNV-n, azt válaszolták: még csak ezután kezdődnek a komoly üzleti tárgyalások. Annyit azonban máris elmondtak, Mind nagyobb mértékben használják hazánk mezőgazdaságában is a repülőgépet. Nagy előnye, hogy gyorsan, — anélkül, hogy kárt okozna az ültetvényekben — végzi a műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást, a permetezést és a porozást. Felhasználási területe várhatóan bővülni fog, a mezőgazdasági üzemek alkalmazzák majd a repülőgépeket egyéb célokra, anyagmozgatásra, személyszállításra is. A merevszárnyú gépek alkalmazásának már sok éves múltja van, de helikopter csak háromnégy éve dolgozik a magyar mezőgazdaságban. Különösen előnyös az alkalmazása a növény- védelemben, mert gazdaságos az anyag felhasználása, teljesítménye pedig egyenértékű, hozzávetőlegesen 30—35 darab MTZ—50- es RSNA V—12 gépcsoporttal. A Kunbajai Állami Gazdaságban van az ország legnagyobb összefüggő szőlőültetvénye, 1610 hektár. A növényvédelmet eddig az MTZ—50, az UE—50 erőgépekre és a hozzájuk kapcsolt RSNAV—12 permetezőgépekre alapoztuk. Az idén azonban munkába lépett a gazdaság saját KA—26-os helikoptere, amelyet a Repülőgépes Növényvédő Állomás tart üzemben. A gép teljesítménye sok mindentől függ, de a legfontosabb, — ami a Kunbajai Állami Gazdaságban megvan — az összefüggő ültetvény. Így minimumra korlátozódik az átrepülések, fordulók ideje, így az üzemi célú repülési órák aránya nagyon jó lehet. A gazdaság erőgépparkját, a helikopter munkába állítására való felkészülés során, 55-ről 37- re csökkentettük. A korábbi 48 permetező berendezést 34-re mérsékeltük. Jövőre az erőgépparkot tovább csökkentjük. A növényvédelmi fordulók produktivitását növelni tudjuk a helikopter jobb kiszolgálásával. Létrehoztunk egy műszaki brigádot, amely a permedé előkészítését végzi, és a növényvédő szer kevehogy a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál készült Sinus—4 lengőboronára kaptak 1974-es igénybejelentést, külföldi megrendelőktől. Amennyiben az 50 darabra szóló előzetes bejelentés realizálódik, több, mint másfél milliós üzletet jelent majd a gyártónak. Várható igénybejelentés — szintén, külföldi vevőktől — még 50 darab Sinus—4—K lengőboronára érkezett. résére egy erőgépet állítottunk be. A felszállóhelyeken olyan méretű tárolótartályokat építünk, amelyek a közeli ültetvény permetezésére szükséges lémennyiséget tartalmazzák. A növényvédő szer keverése folyamatos, 'a helikopter töltését szivaty- tyúvál másodpercek alatt el tudjuk végezni. Már elemeztük az első légi permetezési fordulónkat. Tíz óra 57 perc alatt 790 hektár növény védelmét láttuk el helikopterrel. Az összes kiszórt permedé 408 hektoliter. Nagyon sok múlik a pilóta terepismeretén, gyakorlatán, ezért várható, hogy a későbbiekben még jobb lesz az eredmény. A helikopter szórási szélessége 30 méter. A permetezés sebessége 35—40 kilométer, a kiszórt lémennyiség 55—87 liter hektáronként. Az előírt teljesítményt gazdaságunkban már az első alkalommal túlhaladta. összejfoglalva az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy gazdaságosan és nagyon rövid idő alatt tudunk védekezni a kártevők ellen, amely létfontosságú egy monokultúrás nagyüzem termelésében. Tovább csökkenthetjük a földi növényvédelemre lekötött erő- és munkagépek számát, ezzel együtt mérséklődik a javításhoz szükséges élőmunka és alkatrészigényünk. Ily módon a növényvédelemben csak egész kis létszámot kell foglalkoztatnunk. A gazdaságunkkal együttműködő, a mi termesztéstechnológiánkkal dolgozó termelőszövetkezetek sorra jelentik be igényüket a helikopter alkalmazására. Igyekszünk a gép munkáját úgy megszervezni, hogy jövőre 3—3500 hektár területen tesszük lehetővé a szőlőültetvények növényvédelmét ilyen módszerrel. Molnár László gépészmérnök Miről írnak megyei laptársaink? A garai népi együttes sikere Magyarcsanádon több mint félezer munkása épin az olajfinomítót, amely csaknem 245 hektárnyi területet foglal el. A beruházás — öt milliárd forint költséggel tervezett — I. ütemét 1979. végére fejezik be. A vállalat szovjet berendezéssel működik, s évente 6 millió tonna kőolajat dolgoz fel. A nyersanyagot a Barátság—II. csővezetéken kapja. Termékei zömét üzem- és fűtőanyagok teszik ki, de jelentős lesz a bitumen gyártása is. tiségi kulturcsoport. ,A Szocialista kultúráért kitüntetéssel rendelkező együttes népdalaival, táncaival és irodalmi műsorával meghódította a közönséget. után elért szénréteg feltételezett mennyisége 16 millió tonna. 4200—4500 kalória a szén fűtőértéke, amely igen jónak tekinthető. vezett korrekciós óvodáját — tájékoztat a hétfőn is megjelenő Dunántúli Napló. A ma még kísérleti jellegűnek számító óvodába Baranya Tolna, Somogy, Vas és Veszprém megyékből is vesznek fel testileg és értelmileg kevésbé fejlett gyermekeket, akik a szakszerű óvodai nevelésen kívül megfelelő orvosi ellátásban is részesülnek, összeállította: Velkeí Árpád • A BNV-n nagy sikere volt a FKV—6 elektronikus magszámlálónak, amely fotócellával működik, s jelzi ha elakad valahol a mag. Segítségével éjjel is szánthatnak a. traktorosok. Ezt a berendezést békéscsabai testvérüzemével közösen gyártja a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. • A kecskeméti gyár alumínium nyílászáró szerkezeteire felfigyeltek a mezőgazdasági üzemek szakemberei. Mivel az alumínium rozsdamentes anyag, jó szolgálatokat tehet olyan mezőgazdasági épületeknél — például tejházaknál — ahol különösen fontosak a tisztasági követelmények. (Tóth Sándor felvételei.) Az első tapasztalatok Felszállás előtt.
