Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
1 4 0 PETŐFI NÉPE • 1973. június 7. Próbaműszak a szabászcsarnokban PÁLYAKEZDŐK Az országos lakásprogram közvetlenül érinti a Kiskunhalasi Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalatot is, mivel évente igen nagy mennyiségű nyílászáró szerkezetet készítenek. Az egyre növekvő igények arra ösztönözték a vállalat vezetőségét, hogy 31 milliós beruházással új szabáscsamokot építsenek. Az elkészült létesítmény minden túlzás nélkül nevezhető korszerűnek, hiszen a hozzátartozó legmodernebb forgácselszívó és ülepítőberendezés, az egész vállalatot sűrített levegővel ellátó kompresszorház, a szovjet pároscsapozó gép, vagy a nyugatnémet 6 fejes gyalugép képes lépést tartani a ma igényeivel. Az új technológia bevezetésével 1970—75-ig a termelékenység 62,5 százalékos felfutását tervezték. Ez más szóval azt is jelenti, hogy minden 1 forint beruházásnak 2,70 forint termelési értéket kell hoznia. Mivel a szabászcsarnok üzembe helyezése nagyfokú termelésnövekedéssel jár, gondoskodni kellett a megfelelő rakodó- és tárolótér kialakításáról is. A betonutakon megközelíthető rakodóteret úgy alakították ki, hogy az anyagot betongúlákra és ászok fákra rakják oldalrakodóval ellátott emelős targoncával. A próbaüzemelést május 21-én kezdték, s július végétől már üzemszerűen termelnek az új szabászcsarnokban. ' A vállalat az új létesítmény üzemeltetését a meglevő munkáslétszámmal oldotta meg, S már az 1973-as tervet is úgy készítették, hogy a nagyobb mennyiséget a második félév-, ben gyártják. @ Új szabászcsarnok a hozzátartozó forgácselszívóval és ülepítővel. A rekonstrukcióhoz tartozik még a szociális létesítmény is,' melyben orvosi rendelőt, női, férfiöltözőt és fürdőt, büfét és egy olajtüzelésű kazánt helyeznek el. Ez utóbbi létesítmény befejezése ez év végére várható. Felvételeink a rekonstrukcióról készültek. • Sz. F. ._JI tu w # A közelmúltban Kiskunhalason a fiatal határőr tisztek értekezletén vettünk részt, ahol a pályakezdők munkájáról, magatartásáról szóló értékelést hallottuk. Az ott elhangzott véleményekből következtetve tapasztalataink nagyon jók. Miről van szó? Arról, hogy a határőr egységnél az elöljárók is : elégedettek a pályakezdőkkel és a fiatal tisztek is elégedettek a körülményekkel. Vagyis általános tapasztalat, hogy a katonai főiskolákról néhány év óta kikerült tisztek nagy lelkesedéssel, szorgalommal végzik a munkájukat. Az új környezetbe gyorsán beilleszkednek, s az idősebb tisztekkel. jól együtt tudnak dolgozni. A fiatal tisztek hozzáértő, . szorgalmas munkáját jelzi, hogy negyven százalékuk már soron kívül kitüntetésben részesült. A- Pályakezdők felbecsülhetetlen értéke, hogy szakmai munkájuk mellett egyesek a pártban, vagy a KISZ-ben, mások az Ifjú Gárda, vagy az úttörőmozgalomban, a községi tanácsban, vagy az MHSZ-ben • tisztséget vállalnak. Varga Béla. hadnagyot -—meghívásra— is meglátogattuk. Csinos feleség, modern • lakás és berendezés, ragyogó tisztaság fogadott bennünket. A fiatal óvónő éppen munkába készülődött, de nem zavarta az érkezésünk. Az ifjú házaspárral: : való beszélgetés közben megtudtuk, hogy a férj Tatáról került Kelebiára;- A községbgfi állomásozó alakulatnál politikai mun- •. kás.' $*.* —Elégedett Vagyok a helyzetemmel — jegyzi meg érdeklő-1 délünkre a fiatal tiszt. Szeretem az embereket, szeretem a mun• kámaí. A társadalomtudomány $ A rakodótér további bővítésére betongúlákat helyeznek el a beérkező faanyag korszerű . tárolására. 0 A csarnok belseje a csapoló-, szabó- és gyalúgépekkel. A fogyasztás és az ember sportcipők • Mindennapi életünk sajátos kérdése az életszínvonal megítélése. A „hogyan élünk?” kérdésre társadalmi méretekben bem csak a gazdagodó ország, az évente felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táplálkozásunk és öltözködésünk fllel, hanem népünk politikai közérzete, olvasottsága, kulturális érdeklődése, szellemi gyarapodása is. Megválaszolható azonban a kérdés más oldalról is: Úgy élünk, ahogyan dolgozunk. Nem .szaladunk túl gazdasági lehetőségeinken, viszont minden igyekezetünkkel adottságaink kihasználására törekszünk. Élet- színvonalunk forrása a munka: Csak azt fogyaszthatjuk el, amit rnegtermeltünk. Mai anyagi élet- körülményeink általában összhangban állnak gazdasági fejlettségünkkel, nemzeti jövedelmünkkel, amelynek egy főre jutó összege átszámítva évi 900— 1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a közvéleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizsgálja az életszínvonal emelkedését. Szocialista termelésünk, egész gazdasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tényleges értékeinek gyarapítása. Életszínvonal-politikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: „A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét, biztosítani műveltségének gyarapítását...” 0 Társadalmi törekvéseinkben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált, értelmes élethez szükséges javak mennyiségének mind teljesebb biztosítása. Ugyanakkor elutasítjuk a fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az ember csupán anyagi javakat vásárló társadalmi lénnyé degradáló álláspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jó módnak a megvásárolható dolgok mennyiségén és minőségén túl számos nem árujellegű — politikai, egészségügyi, erkölcsi — összetevője is van. Kifejezőbb, igazabb tehát, társadalmi törekvéseinket jobban segíti, ha a ..fogyasztó szempontjainak” túlértékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szolgálatát állítjuk. A „fogyasztás szempontjai” természetesen fontos társadalmi igényeket fejeznek ki — de néha kizárólagos meghatározói az életkörülményeknek. Mi a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az elfogyasztható anyagi javak pazarló bőségével. Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk, A tartalmában és formájában is eszményeinknek, erkölcsi normáinknak, humanista céljainknak megfelelő szocialista életmód kialakítására törekszünk. Elvetjük az olyan jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javák bőségének, választékának az a szerepük, hogy eszközként szolgálják az egyének tehetségének, emberi értékeinek teljes kibontakozását. Mi olyan jólétre törekszünk, amelyben művelt, jel- lemes, boldogulásunkat a közösséggel együtt kereső, egészséges emberek a javak elfogyasztói. 0 A tartalmas, humánus szocialista életmód, az emberi értékeket elismerő, annak gyarapítását serkentő társadalmi igazságosság sokkal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szupergazdag tőkés államokról a háztartások gépesítettsége, vagy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a holnapért felelősséget érző, humánus gondolkodású emberek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban is: az „élet értelméről” és „minőségéről”, a „jólét tartalmáról” és „eszményeiről” a szocialista népek törekvései adják a reális és követhető modellt, nem pedig a tőkés érdekeknek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hirdető, fogyasztás a fogyasztásért gyakorlata. Az elmondottakból együttesen következik, hogy társadalmunknak az anyagi javak bőségének növekedésével egyidőben kell megtanulnia mit jelent értelmesen, kultúráltan, jól élni. (Kalória-, vagy szeszfogyasztásunk számadatai nemzetközi összehasonlításban is elgondolkoztatóak.) Kereskedelmünknek, kulturális intézményeinknek és a munkahelyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal, hogy miként lehet a nagyobb jövedelmet értelmesen elkölteni, hogyan lehet az adott jövedelemmel és a növekvő szabad idővel okosabban, jobban élni, miként lehet eszköz az utazás, a televízió vagy az autó a család műveltségének, ismereteinek gyarapításában. A. L. A HUNGAROCOOP az idén több mint félmillió sportcipőt exportál, 50 000 párral többet, mint tavaly. A külföldi partnerek elégedettek a magyar szövetkezeti termékek minőségével, alig akad reklamáció. A sportcipőknek jórészét hagyományos partnereknek, USA-beli és kanadai piacokra szállítják. Ka- pósákr külföldön a magyar szövetkezeteknél készülő házicipők is. Ezekből az idén 630 ezer párat rendeltek. Jól kamatozik A tiszakécskei termelőszövetkezetekben ilyenkor tavasszal szemléket tartanak. Nem egyszerű határjárásról van ez .esetben szó. A nagyközségi párt- és tanács vezetősége a teremlőszö- vetkezetek vezetőivel értékeli az eddig végzett munkát és együtt meghatározzák a soron levő tennivalókat. Az elemzés kiterjed a vezetésre, az üzem- és munka- szervezésre, arra, hogy milyen termelési módszereket alkalmaznak, hogyan léptek előre az előző időszakhoz viszonyítva. Egyszóval igen alapos, részletes értékelésről van szó. A tér-' melőszövetkezetek vezetői kritikus szemmel figyelik egymás tevékenységét. Nemcsak . bírálnak, de tanulnak isi Ezek á szemlék '. alkalmasak ; arra is*, hogy ellessék a hasznos módszereket. Többször elmondják a szövetkezeti elnökök, vezetők, hogy. bár szomszédosak a gazdaságok, de azért nem tudhatnak mindenről. A tavaszi szemlék felérnek egy jelentős tapasztalatcserével. A korszerűsítés, a gazdálkodás színvonalának emelése állandó ismeretbővítést kíván. Ehhez pedig figyelemmel kell kísérni a kezdeményezéseket. A rémi Dp- zsa Termelőszövetkezet közisi- merten országos hírű baromfi- tenyésztő gazdaság. Itt a vezetőség elfogadta az akkor még különösnek tűnő, de ma már természetesnek számító javaslatot, hogy egy szakember — elég tekintélyes fizetéssel — csak azzal foglalkozzon, hogy az országban fél éven keresztül utazgasson, járja a baromfitenyésztéssel foglalkozó, mezőgazdasági nagyüzemeket. Figyelje a- munkát, jegyezzen, fel mindent, gyűjtse a tapasz’talátokat. így. tudták alkalmazni, az éjidig legjobban bevált technológiát' Ennék is köszönhető,, hogy' a termelőszövetkezetben a . baromfi- tenyésztés ma már a? égyik legjelentősebb ágazat. • A Kiskunhalasi . Állami Gazdaságban terveket dolgoznak ki a húshasznosítású szarvasmarha fajták tenyésztésére,' Egy szakembernek Csupán az a feladata, hogy tanulmányozza a legkorszerűbb tenyésztési ; módszereket. Feladata kutatni hol van hüshasznosítá.sú fajta, milyen eredményeket értek el az adott gazdaságban. Járja az országot és a helyszínen is tanulmányozza a témát. Figyelemre méltó kezdeményezések ezek. A gazdaságok vezetői vallják, hogy az ezzel járó/ költségek többszörösen' - megtérülnek, sőt milliós hasznot hoznak. Ide kívánkozik még az., is, hogy gyakran egyes hazai módszerek nem eléggé terjednek el. Előfordul, hogy külföldre utaznak szakembereink, azért, amit ilthon is megtalálnának. * Pedig a hazai utazáshoz nincs szükség útlevélre, kevesebb költséggel is jár. . ' . '. K. S. . Rádiófelvétel Jászszentlászlón Műszerexport Chilébe A BUDAVOX néhány nappal ezelőtt megkötötte első chilei szerződését különböző híradás- technakai berendezések szállításáról. A megállapodás keretében — amelynek értéke csaknem 1 millió 300 ezer dollár — BUDAVOX légvezetékes vivőáramú telefonberendezéseket, URH- és sokcsatornás mikrohullámú fölszereléseket, valamint különböző mérőműszereket' szállít Chilébe. Kubán és Chilén kívül Peru, s több latinamerikai ország is érdeklődik a magyar híradástechnikai termékek iránt. Június 25-től a BUDAVOX Mexikóban mutatja be exporttermékeit. Béres János két napig Jász- szentlászlón tartózkodott, ö vezette a községről készülő műsorhoz szükséges felvételeket. Reg- geltől-estíg énekeltek, próbáltak, muzsikáltak,: amíg minden megfelelt. A Nagy Istók. István irányításával működő citerazénekar megnyerte az ismert riporter tetszését. örömmel hallgatta a .Kardos Andrásné által felkészített énekkart is. Fiatalok és öregek egyforma lelkesedéssel jártójc a próbákra, hogy majd a július elsején, a Faluról-falunak muzsikával műsorban elhangzó adásban szépen szóljon a dal. Arra ■törekedtek, hogy elsősorban a vidékre jellemző, kevésbé ismert népdalokat vegyenek, a műsorba,. Az. izgalmas rádiófelvételeken részt ■ vett Nagy Jánosné kiskunfélegyházi népi énekes. Jótaná- , csaíval segített leküzdeni ■ d mikrofonlázat. Megismételjük: július elsején .45 percig Jászszentlászlóé lesz a szó, erre a községre figyelnek a rádióhallgatók. H. N. VÁLJANAK KÖZKINCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK Üzemszervezés és termelésfejlesztés a Homokhátságon A lajosmizsei Népfront Mg. Tsz 1968. január 1-én három gyenge termőhelyi adottságú, rossz eredményű termelőszövetkezet egyesüléséből alakult. Ezután nehéz időszak következett. Az 1968-as és 69-es évek személyes jellegű problémái gátolták a kibontakozást, ugyanis a három közös gazdaság vezetői a tsz-ben maradtak, de nagyobbrészt alacsonyabb munkakörben. A termelőszövetkezet gazdaságilag ez idő alatt nem fejlődött, sőt. egyre reménytelenebbé vált a helyzete. Elöljáróban el kell még mondani. hogy a szántóterület 4048 kát. hold. amelynek csaknem 50 százaléka 2—3..aranykorona értékű íutóhomok. Az átlagos aranykoronaérték: 6,46. Az állatállomány takarmányszükségletét a gazdaság saját termésből biztosítani nem tudta, a hiányzó mennyiséget megvásárolta. Az erőgéppark összetétele leromlott állapotú és igen vegyes típusú gépekből állt. A növénytermesztésben 1968-ban 15 féle. 1969-ben pedig 16 féle növényt termesztett a gazdaság. Szervezetileg három üzemegységre tagolódott a tsz-központosított termelésirányítással. Szanálás 1969-ben Az elmondottak is jelzik a termelés. a gazdálkodás nehézségeit, alacsony színvonalát, amelynek egyenes következménye a rossz eredménv. s emiatt az 1968-as gazdasági év után 1969-ben a termelőszövetkezetet szanálták. A szanáló bizottság véleménye találkozott a párt- és az állami vezetés véleményével, amely szerint alapvető feladat a tsz-vezetők szemléletének megváltoztatása. Ehhez személyi változás is szükséges volt. Mindinkább világosabban láttuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás gyors ütemű fejlődése, napjainkban törvényszerűen megköveteli a termelést irányító szakemberektől az üzemszervezés és vezetés állandó korszerűsítését. Az átszervezésre vonatkozó végső döntést részletes felmérések és alapos közgazdasági elemzések előzték meg. Az első lépés A legfontosabb célunk a különféle tartalékok feltárása volt a gazdálkodás eredményének fokozása, a tagság megélhetésének javítása. életszínvonalának állandó emelése érdekében. Az elemzést követően — 1971. január 1-től — a gazdálkodást és a vezetést teljesen átszerveztük. Első feladat voít eldönteni a termelőszövetkezeti vezetés — szervezet felépítését. Abból indultunk ki. hogy egyetlen intézkedésnek sem szabad sértenie a tsz-demokráciát. Első lépésként létrehoztuk a termelőszövetkezet csúcsvezetőséget, amelynek tagjai : az elnök, elnökhelyettes, párttitkár, főagronómus. főkönyvelő. főállattenyésztő és a jogtanácsos. Ezután az üzem szakmai irányítását két területre osztottuk: termelési és számviteli, közgazda- sági területre. A termelési szakterület élén a főagronómus áll. A szakmai irányításra azonban inkább az ágazati vezetés a jellemző, a főagronómushoz elsősorban a növénytermelés, az energiaszolgáltató és fenntartó üzemek tartoznak. Az állattenyésztés közvetlen irányítója a főállattenyésztő, aki a főagronómus felügyelete alatt látja el a feladatát. A számviteli. közgazdasági szakterület irányítója a főkönyvelő, akihez a pénzügyi rész és bi. állt hozzám legközelebb a főiskolán is. Örülök, hogy Kelebiára kerültem és, hogy ebben a községben boldog családi fészket raktam. — Kelebián a határőrök és a helyi lakosok között nagyon jó a kapcsolat, s különösen a fiatalokkal ‘T- mondja a politikai helyettes. — Nyilván ennek tudható be, hogy a falu lányai közül választhattam én is élettársat. Tavaly augusztusban kötöttünk házasságot és szerencsénkre három hónap múlva kétszoba, összkomfortos lakást kaptunk. Egyébként szeptemberben trónörököst várunk — dicsekszik a férj — persze, ha kislányunk születik, akkor is 'nagyon boldogok leszünk majd. A .. többi ; fnégkérdezett fiatal tiszt is hasonlóan nyilatkozik. Takács Ferenc hadnagy, aki a madarasi körzetben dolgozik elmondta, kezdetben-őt különösen az zavarta, hogy vele egy korosztályú beosztottakkal kellett együtt dolgozni, oktatni, parancsolni nekik. Baklövést azonban áz első hónapokban sem köve- ' tett . el, ami • minöéhekelőtt annak köszHónhető; hogy ázuidösébb tisztek á nevelő munkában mindig eredményekhez vezető módszereket ajánlottak Avatás után Ta- ■ kács hadnagy is megnősült és az ő. szavai szerint „Az első évben , a feleségemmel együtt vidítottuk egymást, a második évben ví- szbnft a kislányunk a fénypont a ■. családban." a' Fplytatháthánk , a Sorokat. ír- .. hatnánk a többi fiatal tisztről is, de egy/mondatban/jS jellemezhetjük őket: szeretik a hivatásukat, jól dolgoznak és példamutatóak. Gazsó Béla
