Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
1913. június 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Bajai fotóművészek A bajai Duna Fotóklub tagjai ávről évre szép eredményeket érnek el hazai és külföldi kiállításokon. Legutóbb a fotóklubok IX. szegedi szalonján megkapták a legjobb kollekcióért járó vándorserleget. Kovács Béla, a klub egyik tagja a Budai Fotóklub tavaszi tárlatán nyert díjat. Ugyanitt Görbe Ferenc színes diájáért oklevelet kapott. A mosonmagyaróvári ifjúsági fotókiállításon Ligeti László mutatkozott be eredményesen. Az utóbbi időben egy jugoszláviai és egy franciaországi kiállításon is szerepeltek. Ezúttal a Duna Fotóklub két tagjának egy-egy alkotását mutatjuk be. L. K. FELVÉTELI ELŐZETES Görbe Ferenc: Utcasarok. III. Nagy a túljelentkezés A Művelődésügyi Minisztérium felmérése szerint évek óta a Bács-Kiskun megye középiskoláiban érettségiző fiatalok 70—80 százaléka a szegedi egyetemekre és főiskolákra jelentkezik. A Szegedi Tanárképző Főiskola nappali tagozatára például az idén 185 megyebeli diák — harmincöttel több, mint tavaly — küldte el jelentkezési lapját. Az 1973—74-es tanév felvételi keretszámáról, a jelentkezésekről, az írásbeli és szóbeli vizsgák rendszeréről, módszeréről a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanulmányi osztályán, a József Attila Tudományegyetem rektori hivatalánál és a Szegedi Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályán érdeklődtünk. A Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán a tavalyihoz hasonlóan az idén is 180 a felvételi keretszám. Míg az 1972/73-as tanévre 480-an jelentkeztek, most közel 600-an adták be felvételi kérelmüket. Csaknem háromszoros a túljelentkezés a fogorvosi karra is, ahol 15 fő a keretszám. A gyógyszerészi kar iránt az előző évekhez hasonlóan most is csökkent az érdeklődés, bár még itt is túljelentkezés van. Az orvosegyetemen az írásbeli vizsgára július végén kerül sor. A jelentkezők fizika és biológia tantárgy középiskolai anyagából írásbeliznek majd. Biológiából mintegy 30 teszt-kérdésre és két más jellegű kérdésre szöveges választ kell adni. Fizikából példákat kapnak a felvételizők. A szóbeli vizsgára július elején kerül sor. A József Attila Tudomány- egyetem jogi karán már évek óta öt-hatszoros a /túljelentkezés. Az idén a nappali tagozaton levő 80 helyre 418-an jelentkeztek. Ez annyit jelent, hogy ésak minden ötödik jelentkező nyerhet felvételt. Hasonló a kar esti levelező tagozatára jelentkező diákok esélye: az ugyancsak 80 helyre 620-an jelentkeztek. A bölcsészettudományi karra. 431-en jelentkeztek, közülük azonban csak 105 fiatal nyerhet felvételt. Tehát itt is nagy ’ a túljelentkezés. Érdekes a szakonkénti megoszlás, amely a következőképpen alakult: magyar nyelv és idegen nyelvszakra 115-en jelentkeztek. Közülük 35 fiatalt vesznek fel. Száznegy- venhárman választottak két idegen nyelvet, a felvehetők száma pedig 30. A történelem és egy idegen nyeiv szakra ugyancsak 30 hely van. Ugyanakkor 118-an jelentkeztek. A magyar- történelem szakra 55-en jelentkeztek, s közülük csupán tizet vesznek fel. A felvételi keretszám és a jelentkezések aránya a természet- tudományi karon a legváltozatosabb. Sok szakpárra például alig jelentkeztek többen a keretszámnál. összességében azért itt is viszonylag nagy a túljelentkezés: 280 helyre 568-an kérik a : felvételüket. A matematika—földrajz szakpáron levő tíz helyre csak 18-an jelentkeztek. Húsz hely van a kémia és fizika szakon, melyre 33-an felvételiznek majd. Az egyszakos tantárgyak közül matematikára 129-en jelentkeztek, több, mint kétszer any- nyian, mint a keretszám. Fizikus szakos tíz helyre 22-en, a vegyészkaron 25 helyre 41-en, a biológus pályára a-'15 fel vehetővel szemben 37Ten jelentkeztek. Tavaly indult -először a programozó matematikus képzés, amely- főiskolái;'- szakképzettséget ad. A tanulmányi idő három év. Tavaly a keretszámnál 12-vel, az idén ■pedig', mipdossze há- rommal- többen,: azaz\ 43-an jelentkeztek. i > A fentiekből jól kitűnik: az orvosegyetemre a jogi- és bölcsészkarrá nagyon nehéz bejutni. Felvételüket csak azok a diákok vehetik ''-biztosra, akik a maximális .20, és 19 pontot elérik, a 16—17 pontosoknak viszont alig van esélyük.. De a természettudományi kar . egyes szakain elképzelhető, hogy a 16 pontot elérő diákok is felvételt nyernek. Az írásbeli vizsga . mindhárom karon két részből, teszt-kérdésekből és dolgozatból áll. Az egyetemi oktatók hangsúlyozták: a felvételin az írásbeli vizsga a döntő. Ha valaki a tesztre és a dolgozatra 0 pontot kap, szóbelire be sem hívják. Az írásbeli vizsga június végén lesz, a pontos dátumról május végén értesítik a felvételizőket. Az esti- és levelező tagozatra jelentkezők a nappalisokkal egyszerre felvételiznek. A Szegedi Tanárképző Főiskolára 1120-an jelentkeztek, közülük 185 Bács-Kiskun megyei fiatal. Az összes jelentkezők közül 378-an jutnak be áz első évfolyamra, ebből a Művelődésügyi Minisztérium által meghatározott Bács-Kiskun megyei keretszám 85. Az egyes szakokra általában két-háromszoros a túljelentkezés. Egyes szakpárokra azonban sokkal többen jelentkeztek a keretszámnál. A biológia-földrajz szak hat helyére például 59-en kérik a felvételüket.. Hasonló a helyzet a földrajz—testnevelés, magyar és történelem, valamint a biológia és testnevelés szakpárokon is. A matematikával párosuló szakokra azonban nincs sokszoros túljelentkezés. Ezzel kapcsolatban a tanulmányi osztályon elmondották, hogy a felvételizők általában rossz módszerrel választják meg a szakpáro- kat. Ha magyarból, történelemből vagy biológiából, földrajzból maximális pontszámmal indulnak a felvételire, éppen a sokszoros túljelentkezés miatt ez még nem jelentheti azt, hogy biztosan felvételt nyernek. De ugyanakkor, ha például matematikából, kémiából, vagy fizikából, tehát általában reál tárgyakból csak 4-es jegyre állnak, nem mernek erre á szakra jelentkezni, holott felvételük ezeken a szakpárokon sokkal biztosabb, mint az előbbi esetben. A főiskola oktatói arra kérik a középiskolásokat, hogy a jövőben bátrabban jelentkezzenek azokra a szakokra, amelyeken reál tárgyakból kell felvételi vizsgát tenni. A levelező tagozatra jelentkezők névsorát a főiskola a felvételi vizsgák előtt felterjeszti a Művelődésügyi Minisztériumhoz, engedélyezés céljából. Itt keretszám nincs, az idén ' erre a tagozatra 80-an jelentkeztek. A főiskola mindkét tagozatán június 26-tól kerül sor az írásbeli vizsgára, amely szintén teszt-kérdésekből és dolgozatból áll. Tárnái László ADOMÁNYOK, ADOMÁNYOZÓK KOLHOZOK IRODALMI ÓIM 9 Rónay István: Terka néni. VIT-zsebkendők A kecskeméti Mezőtermék Vállalat KISZ szervezetének fiataljai VIT-zsebkendőket készítettek. A vállalat Rákóczi és Nagykőrösi úti, valamint Széchenyi- és műkertvárosi boltjaiban a VIT-ken- dőkkel gyermekvásárlóikat ajándékozzák meg. Hagyományos dolog, hogy állami és társadalmi szervek . irodalmi; díjakat, adnak ki. Akad azonban egy .olyan Irodalmi díj is — méghozzá 'Azerbajdzsánban — amelyet kolhoz és kolhoztagok ítélnek oda. A Baku—Tbiliszi főútvonal mentén található Dujarli falu. Az utazót csodálatos vidék várja — sűrű erdők, gyors hegyi patakok szabdalják a ró- naságot, körben vakító hósipkát viselő hegyek kéklenek nyugalmat árasztva. Akik itt élnek, szülőföldjük szerelmesei. Azerbajdzsán egyik leggazdagabb vidéke ez. De a ,,falu” elnevezés itt már tulajdonképpen nem helyénvaló. Dujarli — ahol az Aziz- bekov kolhoz központja található — napjainkban inkább miniatűr városkának mondható: új, korszerű házakat találunk itt gázfűtéssel, televizió- val, hűtőgéppel, s van klub, könyvtár, 300 személyes színházterem, orvosi rendelő, üzletek. Samhore körzete — ide tartozik Dujarli is — ősidők óta híres a betakarítási ünnepségeiről. Ezúttal azonban a szokásosnál is ünnepélyesebbre < sikerült, mert ott adták át három azerbajdzsán írónak az ,,Arany sar)ó” díjat és emlékplakéttet' a legjobb paraszti témájú Írásért: : Nehéz lenne ma már kinyomozni, ki javasolta először, hogy létesítsenek irodalifü alapot, de az egész falu támogatta az elgondolást, így -a kolhoz vezetősége elhatározta, hogy a gazdaság nyereségalap/ából három évenként ítélik oda a dijat. Maguk szervezték meg a bíráló bizottságot is. Az egész falut — öregeket, fiatalokat — bevonták a vitákba, amelyeken az utóbbi évek irodalmi termését értékelték. A termés ünnepére Samhoréba a szomszédos körzetekből, sőt Bakuból is jönnek vendégek, s ott adták át a díjat Ali Velijevnek, Húszéin Huszein- zadénak és Szabir Azerinek. Miért éppen ezeket a szerzőket választották? Nazaha Zejnalova gyapottermesztő brigádvezető: azt tartom legfontosabbnak, hogy ezek • az irók felfigyeltek életünk új' vonásaira. Arról írnak, és úgy, ahogyan ég amiről beszélünk. Muzaffar Huszeinov zpöíechnikus: Kuszein-zade poémája egy olyan hegyi, faluról szól, amelyhez régen még út sem vezetett, mai pédíg bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Az élet, amit a költő megénekel, azt hiszem semmiben sem különbözik a mi falunk mai hétköznapjaitól. Allahverdi Verdijev erdész: öreg ember vagyok, sok mindent láttám már életemben. Harcokat a gazdagokkal, az első kommunisták megjelenését, a kolhoz első nehéz éveit. Amikor Ali Velijev könyveit olvastam, újra átéltem az életemet, ismerek ugyanolyan asszonyokat, mint Gülsen hősnője, aki rabnőből vált boldog emberré. Ezek a vélemények bizonyára épp úgy megörvendeztették a kolhoz dijával kitüntetett írókat, mint az Arany sarló emlékplakett. (APN) 0 A kecskeméti Muraközy János emlékszoba látogatóit a bejáratnál egy tábla tájékoztatja a gyűjteményről. A rendezők — eléggé nem dicsér hetően — a jeles festőművészre vonatkozó adatokon kívül azt is feltüntették, hogy kik adományozták a kiállított festményeket a múzeumnak. Az efféle nyilvános köszönet sajnos eléggé ritka. Véleményünk szerint jól tették a- rendezők, hogy nem rejtették véka alá az adományozók nevét.. A Muraközy leszármazottak áldozatkész magatartását Ugyanis sokan ösztönző példának tekinthetik. A híres gerillakapitány rokonai felismerték, hogy' akkor gondozzák . hűségesen a hagyatékot, ha a tulajdonukban' ■ levő festményeket a nagyközönség számára is hozzáférhetővé- .teszik. Nyilvánvaló, hogy sokáig gondolkodhattak, tusakodhattak, amíg döntésük megszületett'. Dicséret illeti a városi tanácsot is a felajánlott gyűjtemény elfogadásáért, méltó gondozásáért, Bármennyire is természetesnek látszik a tanács állásfoglalása, egyáltalán nem az. Tudunk esetekről, amikor a személyes tulajdonát a köznek felajánló nyugdíjas még válaszlevelet sem kapott, nyilván az „illetékes” helytelen, a korábbi gyakorlatból fakadó . szemlélete miatt. A felszabadulás utáni években az állam vállalta magára a múzeumok, könyvtárak túlnyomó többségének a fenntartását, tervszerű, folyamatos gyarapítását. Két évtized eredményei bizonyítják ennek a döntésnek történelmi jelentőségét. Közgyűjteményeink soha nem fejlődtek ilyen ütemben. Ma a magyar múzeum- és könyvtárügy a szer.- . vezettség,- a gyűjtemények .gazdagságát, bemutatását tekintvea' legjobbak közé tartozik a világon. Nyilvánvaló, hogy továbbra is érvényes az az alapelv, amely szerint a múzeumok, könyvtárak támogatása a közösség feladata, A változó körülmények azonban lehetővé, sőt szükségessé teszik a helyi tanácsok, üzemek, gazdaságok, magánosok segítségének az igénylését, felhasználását. (Általában a kulturális életben megnövekedett a helyi szervek, testületek szerepe.) 0 Nemes hagyományokat követ az értékes magángyűjteményeket gondozásra átvevő múzeum, könyvtár. Tudvalevő, hogy nagy közgyűjteményeink megalapítását hajdanán éppen különleges adományok tették lehetővé. Állításunkat megyei példákkal is bizonyíthatjuk. A bajai múzeum megszervezésére az Oltványi gyűjtemény nélkül nem is gondolhattak volna. Híressé pedig a Nagy István hagyaték megszerzésével vált. Sokkal szegényebb lenne az intézmény a Teles Ede és a Déri György hagyaték nélkül. A kecskeméti múzeum képzőművészeti anyagának zömét a jánoshalmi származású Nemes Marcell adta .. . Napjainkban mind több, szakértelemmel gyarapítót! értékes magángyűjteményről tudunk. Egyik-másik máris országos hírű. Államunk természetesen messzemenően tiszteletben tartja a magántulajdont, és támogatja, segíti azokat, akik otthonukban műtárgyakat őriznek. Olykor elfeledjük azonban, hogy ma is élnek — a Muraközy-le- származottakhoz hasonló — mecénások, akik szí veséé V/félájáhÁ, lanák gyűjteményüket- a ; közösségnek. Természetesen minden .adományt a múzeumok, könyvtá- * rak sem fogadhatnak el, fcsak' azokat, amelyek jellegüknél fogva megérdemlik az őrzést, az állandó kiállítást. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy- -minél . több ilyen kollekció két-üljön-,á közösség tulajdonába. .Csák, he- ' lyeselhetők tehát azok . az intézkedések, amelyek a léendű'vmé-\ cénásokat igyekeznek ‘’ühéfolya- •’ solni”, bátorítani.. ' Az ' adományok elfogadása bizonyos mértékben kötelezettségvállalás is. .örvendetes, hogy éppen ezekben az években törekednek: az érdekelt tanácsok, intézmény ék a régi ígéretek teljesítésére. Van..mit pótolni. Nemes Marcell hat évtizede gazdagította; Kecskemét városát nyolcvan képből álló gyűjteménnyel. A festmépyeknek a mai napig sem .találtak:-.'végleges helyet. (Egy részük hivatali szobákban, raktárakban porosodik.) A Nagy István félé hagyaték állandó kiállítása is várat magára. 0 Mielőbb megoldást kell találni, már csak a fejlődő idegenforgalomra való tekintettel is. összegezésként egyetértünk dr. Sólymos. Edével, á bajai .mú- . zeum tudós-igazgatójával: ;,Ha állandó kiállítási lehetőséget tudunk teremteni ma ' is .sokan hagynak gyűjteményt a • közre. Az igazi gyűjtő ugyanis valamilyen rendszer szerint fejleszti házi-múzeumát. Ha az egyszer már , bizonyos .profilt mutat, megbontani nem lehet. Ka nem talál a családban olyan örököst, áki égészébéh. átveszi és fejleszteni képes, inkább a közre hagyja (vágy eladja) esetleg életjáradékért is, ; sem hogy elviselje- a gyűjtemény szétaprózódásának ■-a gondolatat '\ , . íme, újabb ;grv a, múzeumok alapterülétének á nágyobbításá- • hoz.1 Az adományokról és adományozókról- . folytatott beszélge- ! tésünkben drr Sólymos Ede még egy érdekés, ' hasznos gondolatot említett. Újszerű mécénástípus lehetne a köz. Például a bájai múzeumot —' lévén. jelentős halászati gyűjteménye — patronálhatná a halászati tsz. (Nem feszi, csak ígéri.) Még. inkább a községek. Bár a helytörténeti gyűjtemények értek már el eredményeket, á jelenlegi ,út nem helyes. Sok embernek csak egy-két értékes tárgy van a birtokában, amit szívesei) átadna valamelyik múzeumnak: Ha beilleszthetők az intézmény gyűjtőkörébe eze- kpt is át kellene venni. Nagyobb külföldi múzeumokban még azokat a műtárgyakat is közszerplére teszik — áz adományozó nevének és címének-a feltünetésével. —, . amelyek : később a. raktárakba . kerülnék. Azoknak a. nevét pedig,* akik különösén ... értékes / tárgyakkal . gazdagít j-ák . a vműzeumot.. ,mátr- ,vártytáblün.'’.-;örQktók - .meg: *.A Britisch; Múzeum-,;‘és '-Könyvtár pedig a legcsekélyebb, adományt . is díszes oklevéllel nyugtáz.' ,A bulgár múzeumokban is tapaszt. talhattam, hogy. • mennyire megbecsülik azokat,- akik bármif. Yyen indítékból j — • gyarapítják a közt. ' * . 0 A Muraközi-emlékszoba lét- , rejöttének a körülményei jelzik, hogy nálunk, is mind jobban megbecsülik az adományozókat és az egész társadalmat gazdagító adományokat. Heltai Nándor az alaptevékenységen kívüli tevékenységek tartoznak. A termelési terület irányítóinak kapcsolata a számviteli és közgazdasági irányítással az üzemgazdasági csoport révén valósul meg. A központi irányítás megszervezése után következett az üzem- szervezés, amelynek megoldását összekapcsoltuk a jelenlegi és távlati fejlesztéssel. Sok módosítást vezettünk be. Megszüntettük a három üzemegységet és a központi üzemegységben a növénytermesztés irányítására egy önálló agronómust állítottunk, akit a növénytermesztési brigádvezetők segítenek. Az állattenyésztést telepvezető irányítja, a kisebb egységekben levő brigádvezetők közreműködésével. A fenntartó üzem élén technikus áll. Az energiaszolgáltató üzem munkáját gépesítési brigádvezető irányítja, aki a növénytermesztő önálló agronómushoz tartozik. A fogatok munkáját a növénytermesztési brigádvezetők szervezik. Ezzel az intézkedéssel a három üzemegységvezetői állás megszűnt. Az üzemegységek összevonásával a gépparkot is központosítottuk. Űj termelésszerkezet A korábbi években a veszteség egyik forrása az volt. hogy olyan területeken is gazdálkodtak, ahol csak 2—3 mázsa rozs termett. Ezeket a szántóterületeket a genetikus talaj térkép adatai alapján kialakított kategorizálás után 1971-ben már nem műveltük. Hasznosításukat tervszerű ütemben — melyet 1972-ben 30 hektáron már megkezdtünk — erdősítéssel kívánjuk megoldani. A rendelkezésre álló anyagi eszközeinket a más kultúrákkal hasznosított szántó területeken folyó gazdálkodásra összpontosítottuk. Felülvizsgáltuk a termelésszerkezetét, a veszteséges ágazatokat felszámoltuk, a korábban termesztett növények számát felére csökkentettük. Ennek keretében — elsőrendű szempontként — gondoskodni kellett az állatállomány takarmánybázisának biztosításáról. A vetésszerkezet kialakítása ennek a körülménynek a figyelem- bevételével történt. A kukoricatermőterületet növeltük, a termesztést teljes egészében gépesítettük. 118 kát. holdon mesterséges legelőt létesítettünk, növeltük a pillangósok területarányát. A több abraktakarmány lehetőséget nyújtott a szarvasmarha-hizlalás fejlesztésére. 1972-ben a takarmányellátást már saját termésből oldottuk meg. A munkaerőhelyzet felmérése után a vezetőség úgy döntött, hogy csak olyan növényeket állítunk a vetésszerkezetbe, amelyek termesztése teljes egészében gépesíthető. Megkezdtük tehát termelésünk szakosítását — kialakítva a technológiát, a gépesítéssel összhangban. A terméshozamok növelése érdekében kulcskérdésnek tekintettük az intenzív fajták vetőmagjának használatát. A termelésfejlesztési célkitűzéseink között fokozott gondot fordítottunk a tápanyag pótlására, a műtrágyafelhasználást több mint kétszeresére növeltük. Ezzel elértük, hogy a növénytermelési hozamok általában emelkedtek. Például a búza az 1970. évi 17 mázsás termés helyett 1972-ben már 25 mázsát, a kukorica 16 mázsa helyett 32 mázsát, a rozs 4 mázsa helyett 10 mázsát adott kataszteri holdanként. Az elavult gépeket kiselejteztük, a viszonyainknak legjobban megfelelő új, nagyobb teljesítményű erő- és munkagépeket vásároltunk. A traktorok számát az 1968. évi 31 darabról 18-ra, a típusokat 11-ről 5-re csökkentettük. Helyes sorrend Az üzemszervezés. — s a termelésfejlesztés — első szakasza a növénytermesztés teljes gépesítésével a takarmányalap megteremtésével 1972-ben lezárult. A következő szakasz a IV. Ötéves tervünkkel összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, egy 300 férőhelyes szakosított tehenészeti telep kialakítása és a hizlalás további fokozása. Ügy éreztük —, és ezért korábban úgy is döntöttünk —, hogy a sorrendet a növénytermesztés fejlesztésével kell kezdeni, amelyre ráépülhet egy korszerű nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés. A termelés irányítását is korszerűsítettük. A termelési folyamatot irányító szakemberek írásban megkapták a munkaköri feladatokat, erkölcsi és anyagi felelősség vállalása mellett. A termelési színvonal növelésénél egyik legfontosabb tényezőnek a technológiai fegyelmet tartjuk. A tervezéskor ágazatonként részletes technológia készül, amely szöveges és számszerű formában, mennyiségekben és forintban is kifejezve tartalmazza a tervfeladatot. A kiadott technológiai előírásoktól eltérni csak indokolt esetben az illető szakmérnök, vagy a főagronómus előzetes engedélyével lehet. Számolnak az agronómusok ■. A termelést közvetlen irányító és azt végrehajtó szakembereket anyagilag is érdekeltté tettük, a tervfeladatok teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Kidolgozásra került a termelőszövetkezet prémiumszabályzata. Ez az érdekeltségi rendszer arra kényszerítette az agronómusokat. akik köztudomású, nem szeretnek adminisztrálni. hogy papírt, ceruzát vegyenek kézbe és számoljanak, állandóan ellenőrizzék a saját munkájukat. Ezzel élértük azt, hogy a költséggazdálkodásunk' a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen javult, a technológiát fegyelem megszilárdult. a: hozamok emelkedtek. Mindez .eredményesebbé tette a gazdálkodást; Ahhoz, hogy; termelőszövetkezetünk korszerű, nagyüzemmé váljon. a nyilvántartásoknak nemcsak — és talán nem is elsősorban — a vagyonvédelmet kell szolgálniok. hanem a gazdasági döntések megalapozását. Ezt a célt szolgálja a havonta készített ágazatonkénti részletes tájékoztató értékelés, melyet a termelést irányító szakemberek rendelkezésére bocsát a számvitel. Így lehetséges, hogy a szövetkezet vezetősége időben és megalapozottan intézkedjék. Nyúl Ferenc, a lajosmizsei Népfront Tsz főagronómusa Bánáti Lajos, a lajosmizsei Népfront Tsz főkönyvelője
