Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPIÉ • 1973. június 6. SZAKMUNKÁSOK LETTEK A bácsalmási ruhaüzemben tizenegy évvel ezelőtt száznyolcvan dolgozóval kezdték meg a munkát. Ma már csaknem hétszáz az üzem létszáma. A gyors fejlődés következtében egyik nagy gondjuk volt — s részben ma is még —, hogy kevés volt a szakmunkás. Ezért határozták el két évvel ezelőtt, hogy az üzemben szerveznek szakmunkásképző tanfolyamot. A hatvanegy beiratkozó közül harmincegyen végeztek. Tapodi József üzemvezető elmondta: a megnövekedett szakmunkáslétszámnak a termelésben máris jelentkezik áldásos hatása. Sőt, a dolgozók általános műveltségén s magatartásán is lemérhető ez. Mosit, hogy fosztották az első csoportnak a szakmunkás-bizonyítványt, máris azon gondolkoznak, miként lehetne újabb tanfolyamot szervezni. Az üzem további tervei is megkövetelik ezt. Szerencsére a dolgozók közt növekszik a tanulási igény. Az üzemvezető szerint Róka Istvánná személyügyi és oktatási felelősé a fő érdem; ő szervezte meg az üzemi „iskolát”. Megkérdeztem néhány újdonsült szakmunkást, ők hogyan vélekednek? íme két válasz. Erdei József né: — Szeretem az üzemet, kezdettől itt vagyok. Mindig vágyam volt, hogy szakmunkás-bizonyítványom legyen. Lehetőségem volt rá, hát éltem vele. Abban bíztam, jobban boldogulok majd az életben. Azóta művezető lettem, a fizetésem is ezer forinttal több. Nem bántam meg. Rádi Ignácné: — Nyilatkozni nehezebb, mint tanulni vagy vizsgázni. IJehéz volt, nagyon nehéz két gyerek mellett, de megérte. Sokat biztatgattuk egymást, s bizony a két év hosszú idő volt. Azt hittük sokszor, sose lesz vége. Azóta új beosztásba kerültem, minőségi ellenőr vagyok. így jobb. Kollár József műszakvezető volt egyik gyakoriLati oktató. Így emlékszik vissza a tanfolyamra: — Bizony, sűrűn elcsüggedtek a hallgatók, sokat kellett biztatni, buzdítani őket. Hogy ne széledjenek szét, mint a bárányok. Érdekes, hogy inkább családos anyák vállalták és csinálták végig, mint a leányok. A fárasztó munka mellett heti tíz óra tanteremben, s készülés a vizsgákra, nem gyerekjáték. Róka Istvánná meséli, milyen öröm volt látni: ezek a lányok, asszonyok, akik addig csak a háztartási s mezei munkához értettek, fokozatosan egy szakma értői lettek, igazi szakmunkások. Sokan nagyon nehezen tudtak megbirkózni a tananyaggal, de a kitartás, a szorgalom meghozta a gyümölcsét. Az üzem vezetői azon vannak: a jövőben is megtalálják a módját, hogy tanulhassanak a tanulni vágyók. Néhányan különösen kitűntek a tanulásban, mint például Schob- lochler Mária, aki azóta szintén új beosztásba került. Meós lett, s kitűnően dolgozik. — Mennyibe került a tanfolyam a hallgatóknak? — kérdezem Tapodi József üzemvezetőt. — Mindannyian díjmentesen tanulhattak. A vizsgadíjakat is az üzem vállalta. Ügy érezzük, hogy megérte. Egyáltalán nem mindegy, hogy akik itt dolgoznak, milyen értékű munkát végeznek. A helyiségproblémáink ellenére is ezért követünk el mindent, hogy a jövőben is tanulhassanak, akiknek igényük van erre. V. M. Nyár küszöbén a szövetkezeti kereskedelem Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek elsősorban a jobb áruellátás megszervezésével és új áruházak, üzletek, presszók nyitásával készülnek a nyárra — tájékoztatta lapunkat Hrebik Ferenc, az ÁFÉSZ-ek megyei titkára. Rövidesen átadják rendeltetésének Baján, a Kölcsey úti lakótelepen épülő ABC kisáruhá- zat. A lakótelepiek kérésére egy presszót is létrehoz itt a bajai fogyasztási szövetkezet. A tervek szerint júniusban nyitják meg az orgoványi iparcikk boltot, amely úgynevezett könnyű- szerkezetes elemekből készül. A bugaci szövetkezet vegyesboltot létesít a Bugaci Állami Gazdaságban. Vegyes élelmiszerüzlet épül Szabadszálláson is. A község szélén megnyíló bolt különösen a mezőgazdaságban dolgozók ellátását javítja majd. A nyári hónapokban adják át rendeltetésének a fajszi ABC kis- áruházat is. Az idegenforgalom szempontjából is jelentős a lajosmizsei vendéglő és presszó, amely szin tén a nyári hónapokban nyílik meg. Bács-Kiskun megyében a Kecskemétről Budapest felé vezető E—5-ös országút mellett eddig egyetlen presszó, vagy étterem sem volt. Tízezer sertés - egy gondozó # A moldvai Telenestl falu mellett épült kolhozközi sertéshizlaldában egyetlen ember 10 ezer jószág ellátását biztosítja, automatika segítségével. (Fotó: APN — KS.) MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Csomagolva többet ér! A nők, amikor bevásárolnak, szívesebben nyúlnak azért az áruért, amelyiknek tetszetősebb a csomagolása, még akkor is, ha nem tudják mit rejt a szép külső. Külföldön néha egy csomó kon- zervet összevásárolok csak azért, mert elcsábított a csomagolásuk, holott jól tudom: a magyar konzervek ízletesebbek a legszebben felöltöztetett külföldi árunál. A csomagolás fontosságáról mostanában nálunk is egyre több szó esik, de nem ártana többet tenni és kevesebbet beszélni. Ehhez kíván segítséget nyújtani Dózsa Lajos és Kótai Lajos új könyve, amely most jelent meg a Mezőgazda- sági Könyvkiadó gondozásában. A „Csomagolva többet ér!” — c. kötet hazánkban először foglalkozik a kertészeti és mező- gazdasági termékek csomagolásával. Megismertet az alapfogalmakkal, részletes tájékoztatást ad a csomagolóanyagokról és eszközökről, foglalkozik a korszerű csomagolás reklámhatásával, bevezet a csomagolás technológiájába és kitér a gépesített csomagolóüzemek létesítésének műszaki és gazdasági kérdéseire. Nagyon jó szolgálatot tesz azzal is, hogy felsorolja a hazai és külföldi csomagológépgyártó és kereskedelmi vállalatok címét, a hazai csomagolóanyagok és eszközök beszerzési forrásait, valamint közli az országos és iparági szabványokat, műszaki irányelveket. Az életszínvonal növekedésével az igények is növekednek. A csomagolás iránti fokozottabb igényesség az árubőség növekedésével együttjáró természetes folyamat. Az élelmiszereknél gyakran az újszerűség egyedüli forrása is a megváltoztatott forma, adagnagyság, grafika, csomagolóanyag, vagy csomagolási mód. A csomagolások fejlesztési programjának kialakításánál erre is tekintettel kell lennünk. A csomagolás fontossága tehát kétségbevonhatatlan. Ezért is ajánljuk az új és igen hasznos kötetet minden kertész, mezőgazdász, élelmiszeripari szakember figyelmébe. V. Zs. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Ügyeskedők Kiskimmajsán A magyar nyelv — nem mi állapítjuk meg először — rendkívül gazdag kifejezési árnyalatokban. Csupán egy példa erre: ha egy termelőszövetkezet elnökére azt mondjuk, hogy ügyesen gazdálkodik, ezzel elismerésünket fejeztük ki. Viszont, ha tevékenységét úgy minősítjük, hogy ügyeskedő, ennek már van elítélő hangulata, olyan értelme, amely szerint az illető rendeleteket. törvényeket kijátszva próbál eredményt elérni. Az ilyen ügyeskedőket természetesen egészen másképpen nevezi a büntetőjog. A kiskunmajsai Rákóczi Szakszövetkezet elnöke. Kürti Kálmán, és társa. Csuka Alajos, egyénileg gazdálkodó is ilyen ügyeskedő volt. A büntetőjog szóhasználatával élve. viszont üzletszerű üzérkedést követtek el. bűnszövetségben és jelentős mennyiségű, értékű áruval, a szövetkezet működésével leplezetten. Szakemberek tudják, hogy az említett szakszövetkezet a kedvezőtlen gazdasági adottságúak közé tartozik. Nos. tudta ezt Kürti Kálmán is. aki 1968-ban még csak elnökhelyettes volt, de már akkor azt javasolta a vezetőségnek. hogy a mezőgazdasági termelés helyett inkább állatfelvásárlással foglalkozzanak. Nem zavarta az elnökhelyettest, hogy ehhez sem megfelelő mennyiségű takarmánnyal, sem pedig — az általában meglevő 60—70 szarvasmarha-állománynál többet befogadó — megfelelő istállókkal nem rendelkeztek. Kürti Kálmán azonban ragaszkodott az ötlethez. De mert látta, hogy a vezetőség tagjai kétesnek tartják a felvásárlásból eredő jövedelmet, részletesen kifejtette elképzelését. Az elképzelés a következő volt: Bízza meg a szakszövetkezet Csuka Alajost azzal, hogy a szövetkezet nevében vásároljon fel szarvasmarhákat. Csuka ugyanis jól ismeri az állatvásárokon kialakult vételárakat, s ezek ismeretében a lehető legolcsóbban tud szarvasmarhákat venni. A Csuka Alajos felhajtói tevékenysége révén a szövetkezethez került állatokat aztán, mint a szakszövetkezet tulajdonát, eladják az állatforgalmi vállalatnak, ahonnan viszont állami felárat kapnak érte. A haszon tehát egy percig sem kétséges. A szövetkezet vezetősége ehhez hozzájárult, sőt 7/1968. számú határozatában megbízta Csukát a már említett felhajtói tevékenység folytatásával. A felvásárlás felett viszont éppen Kürti Kálmán gyakorolt felügyeletet. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy Kürti vette fel a pénztárból a szükséges összeget, s adta oda a vásárokat járó Csukának, aki aztán neki számolt el. Persze Csuka Alajos nem a szövetkezeti mozgalom iránti rokonszenvből vásárolta fel az állatokat, hanerp mert neki — ugyancsak a határozat szerint — a vételár és az eladási ár közötti különbözet tíz százaléka járt. Ez — amint később látni fogjuk — nem volt kis összeg. Eleinte. 1968-ban nem sok szarvasmarhát vásároltak fel. De amikor 1969-ben Kürti Kálmán lett az elnök, nagyüzemszerűen indult meg az üzérkedés, ami aztán 1970-ben érte el a csúcspontot. Ebben az évben — 1970-ben — nyolc szopós borjút, öt növendékmarhát és 115 felnőtt marhát, összesen tehát 128 állatot hajtott fel Csuka Alajos, és ezekért a telhajtó a tíz százaléknak megfelelő összeget, pontosan 61 ezer forintot kapott. Nem járt rosszul — ha csak a pénzt nézzük — a szakszövetkezet sem, hiszen az említett esztendőben ebből az üzletből 258 ezer forint haszna származott. Két évvel ezelőtt, 1971- ben némileg csökkent a forgalom. hiszen Csuka Alajos mindössze 94 szarvasmarhát vásárolt fel, s ennyit továbbított a szövetkezet az állatforgalminak. A haszon itt 123 ezer forint volt. Csuka Alajosnak az 1971-es forgalom után még 30 ezer forint járt volna, de ezt már nem tudta felvenni, mert közbelépett a halasi járási hivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, majd a rendőrség, az ügyészség és a bíróság. > A szakszövetkezet a felhajtó által vásárolt szarvasmarhákat mindössze néhány napig tartotta. Kifejezett célja nem a saját állomány gyarapítása, hanem az állami felár megszerzése volt. Az állatforgalmi vállalat természetesen csak úgy vette át az állatokat. ha azokhoz járlatlevél is volt, méghozzá olyan, amelyen a szakszövetkezet által történt vásárlás és a vállalatnak történő eladás között legalább hatvan nap telt el. Márpedig a majsai szak- szövetkezet nem tartotta hatvan napig a marhákat, s hogy az állatforgalmi mégis átvegye, olyan járlatlevelekkel vitték a jószágokat, amelyeken ez a minimum hatvan nap meg volt. Egyszerűbben: csaltak. Sohse azoknak a szarvasmarháknak a járlatát mutatták be. amelyeket eladni szándékoztak. hanem másokét. Arra szigorúan ügyeltek, hogy a hatvan napot betartsák. A haszon ellenére azonban néha pénzzavarba került a Rákóczi Szakszövetkezet. Ilyenkor Csuka Alajos segítette ki nagyvonalúan a közös gazdaságot. Egy alkalommal például 50 ezer forinttal, aztán pedig 120 ezgr forinttal. Ezeket az összegeket aztán, amikor a szövetkezet fizetőképes lett, visszakapta a hitelező. Jellemző, hogy mennyire csak ezzel törődtek a szakszövetkezet vezetői. Kürti Kálmán például rendszeresen nagy figyelemmel kísérte az üzlet alakulását és „gazdaságossági számításokat” végzett annak érdekében, hogy a pontos hasznot, a várható jövedelmet előre lássa. Igaz, neki egyetlen fillér sem ment a zsebébe. de tudnia kellett volna — s bizonyára sejtette is — hogy üzérkedni még egy közösség, egy szakszövetkezet javára sem lehet. A törvény ezt is tiltja, bünteti. Nem gondolkoztak semmivel sem másként a vezetőségi tagok. Egy idő után már kifogásolták, hogy miért csak Csuka Alajos kezeli a pénzt, miért csak ő bonyolítja le a felvásárlásokat. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha megkérdezzük: Csak nem a tíz százalékot sajnálták tőle? Nos, a vezetőség tagjai nem olyan irányban gondolkoztak, hogy szüntessük be az egész manipulációt, s gazdálkodjunk becsületesen, hanem követelték egy háromtagú felvásárló bizottság megalakítását. Erre csak azért nem került sor, mert az egész akció megbukott, leleplezték őket. A kiskunhalasi járásbíróság Kürti Kálmánt egyévi szabadságvesztésre. mint főbüntetésre ítélte, mellékbüntetésként pedig háromezer forint megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztésbüntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság Kürti Kálmán magas korát (hetvenéves). s büntetlen előéletét. Csuka Alajost a bíróság 20 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Gál Sándor IFJÚSÁG IFJÚSÁG Ifjú építők között Szőkésbarna fiú lépett a televíziókészülék elé. Bekapcsolta. Aztán a mögötte álló felnőttekre nézett, s kissé csodálkozva kérdezte: „A miénk ...?” Ezalatt a többiek az új asztalok köré telepedve a tágas klubszoba programjáról beszélgettek... Május 26-án, a gyermeknapon a Matkói Központi Általános Iskola tanulóival együtt örültek a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat karbantartó üzemében dolgozó KISZ-esek is, akik társadalmi munkában készítették a klub berendezését, az asztalokat, székeket, könyvespolcokat, s ők vették a televíziót is. Az „egy üzem — egy iskola” elnevezésű mozgalom mellett a tmk-sok 13 tagú KlSZ-alap- szervezete a világifjúsági találkozóra való készülődésbe is bekapcsolódott. Az építőipari vállalat munkásszállása mellett levő karbantartó üzem június elején a házgyárba költözik. Az ifjúmunkások vállalták, hogy a régi telepen összegyűjtik a hulladékot, s az acélhuzalokat, kiselejtezett gépalkatrészeket, öntvényeket eladják. Az ócskavasért kapott pénzből 5 ezer forintot a VIT számlájára fizetnek be. De nemcsak a karbantartók vállalnak társadalmi munkát. Május 19-én, szabad szombaton, a vállalat KISZ bizottsága kommunista műszakot szervezett, amelyen a fiatalok mellett az idősebbek is részt vettek. Ezen a napon több mint háromezren dolgoztak társadalmi munkában. A műszakért kapott pénz egy részét a kollégiumi alapra, illetve az óvodák és bölcsődék építésére fizették be. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál működő 12 KISZ-alapszervezet akcióprogramja egy lényeges dologban megegyezik, ami egyúttal a háromszáz ifjúkommunista szemléletét is jól tükrözi: nagy gondot fordítottak az úgynevezett termelést segítő tevékenységre. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a fiatalok vállalásai elsősorban a jobb, eredményesebb termelést célozzák. A társadalmi munkák, kommunista műszakok mellett bekapcsolódnak a vállalati szocialista munkaversenybe, de hogy minél jobban ellenőrizni tudják saját munkájukat, külön ifjúsági brigádversenyt is indítottak, amelyet a vállalati KISZ-bizottság értékel. — Az idén vállalatunknál 42 ifjúsági brigád versenyez — mondta Pór László, a KISZ-bi- zottság titkára. — Több mint ötszáz fiatal írta alá a munkafelajánlásokat. A vállalat profilja miatt meglehetősen nehéz volt ezeket a vállalásokat úgy összehangolni, hogy jelentős segítséget tudjunk nyújtani a termelésben. Erre elmondok egy példát. Az egyik kőműves ifjúsági szocialista brigád elhatározta, hogy határidő előtt átadja az épületet. A felajánlásukat nagy betűkkel kiírták az épülő lakóház falára is. Mikor az igazgató meglátta ezt, megkérdezte a kőműves fiatalokat, hogy szerintük jó ez a felajánlás, s biztosak abban, hogy tényleg átadják határidőre az épületet? Erre azonban már senki sem tudott pontos választ adni, hiszen nemcsak a kőműveseken, hanem a többi szakmunkáson, a lakatosokon, asztalosokon, vízvezeték-szerelőkön, villany- szerelőkön is múlik. A munkacsapatok most részfeladatokra tesznek vállalásokat, amelyeket az építésvezetőkkel beszélnek meg. Így tehát nem történhet meg az, hogy bármelyik szakmunkásbrigád olyan felajánlás megvalósításán dolgozik, amelynek teljesítése másoktól is függ. Most mindenki azért felelős, ami a saját munkájához tartozik. A segítség így ér valamit. Azaz egyre többet, mert ez a lényeges változtatás fellendítette az ifjúsági brigádversenyt. A tervező csoport dolgozóiból tavaly alakult Vedres István ifjúsági Szocialista brigád például az idén már elnyerte a zöldkoszorús jelvényt. A Puskás Tivadar brigádban fiatal villanyszerelők dolgoznak. Nemrég vezették be a villanyt a miklóstelepi 2-es számú és a Kiskunhalas-alsószál- lási Általános Iskola tantermeibe. A Petőfi ifjúsági brigád két részre szakadt, Gondilmre gépszerelő, Lovas István kőműves és Szója Zoltán kőműves fél éve Zánkán az úttörővárost építi. A többiek a megyeszékhely új művelődési házának építkezésénél dolgoznak. • Pór László (balról) a KISZ- bizottság titkára Elek József (jobbra), a tmk- sok KlSZ-alapszervezetének titkára: „Látni kellett volna a matkói kisdiákok örömtől ragyogó arcát...” • Szabadi Gyula (balról) autószerelő 1969 óta dolgozik a vállalatnál. Szeretek a fiatalokkal együtt dolgozni, mert becsületesek, lelkiismeretesek, g közöttük én Is fiatalnak érzem magam — mondja Cseh László (jobbról> brigádvezető. (Tóth Sándor felvételei) A tíztagú brigád vezetője, Cseh László már nem fiatalember. Régi, tapasztalt szakmunkás. A fiatalok ezért választották a kollektívájuk élére. A 18—20 éves, kezdő kőművesek szeretik szakmájukban az újdonságot, változatosságot. Ötletekkel, javaslatokkal naponta fordulnak Laci bácsihoz, s tetszik nekik, hogy az „öreg” mindig megbízza őket valamilyen önálló feladattal. — Szeretek velük dolgozni — mondja Cseh László. — Egyrészt, mert nagyon rendesen, becsületesen dolgoznak, másrészt pedig közöttük én is fiatalnak érzem magam. Most új célunk, hogy a bronz koszorú után az ezüst koszorús jelvényt is megszerezzük ... A termelést segítő tevékenységhez szorosan kapcsolódik az újítás is. Ebben is jelentős eredményeket értek el az építőipari vállalatnál dolgozó ifjúmunkások. A napokban alkalmazzák először a Márton—Liszkai-féle mészkiemelő berendezést, azaz Márton József mérnök és Lisz- kai Sándor gépszerelő újítását. Ennek lényege: eddig markológéppel szedték ki a gödörből az oltott meszet. Ez a munkafolyamat lassú, nehéz volt. Az újítók átalakították az úgynevezett cementszállító csigát, amelyet beleeresztenek a gödörbe, s így szedik ki az oltott meszet. Ennek az eljárásnak amellett, hogy lényegesen megkönnyíti (ezt a munkafolyamatot, az az előnye, hogy kiemelés közben a csigák darabokra törik a meszet. Egy másik, közelmúltban elfogadott újítás Füzesi Pál, Bor- sányi Iván és Kávai Endre fiatal mérnök nevéhez fűződik. Sokat foglalkoztatta őket az a probléma, hogy mivel az építőipari erőgépekkel leginkább gödrös, sáros talajon dolgoznak, hamar elromlanák a gépek. Ezért úgynevezett vasbeton perforált úteleme- ket készíttettek. A könnyen szállítható útlapokat az építkezések környékén fektetik le, s ezek a munka befejezése után fel is szedhetők. Az útlapokat a mezőgazdaságban. s a honvédségnél is hasznosítani lehet. A szervezeti élettel kapcsolatban a KISZ-bizottság titkára elmondta, hogy az alapszervezetek minden hónapban megtartják a taggyűléseket, sok helyütt ifjúsági fórumokat rendeznek, ahol gazdasági vezetőkkel találkoznak. Az építőipari vállalatnál 42 fiatal párttagot tartanak nyilván. Tavaly kilenc fiatalt vettek fel a pártba- úgy, hogy az egyik ajánló a KISZ-alapszervezet volt. Tárnái László
