Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-26 / 147. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 26. Munkásmonológ voltunk „Negyvennyolc éves vagyok, a nevem tucatnév, mivel Tóth Sándornak hívnak, a családomban én voltam az első gyerek, utánam még tizenhatan követkeitek, jelenleg is életben vagyunk tizen- ketten, viszont nekünk már egyetlen gyerekünk sincs. Apám igazi zsellér volt. Részesarató, cséplőmunkás, napszámos meg kommenciós a Lőwy- majorban, itt, Kecskeméten. Tizennégy éves koromtól kezdve már én is dolgoztam. Beálltam fuvarosnak. Negyvennégyben elvittek munkaszolgálatra, Pestre. Amikor közeledett a front, felbomlott az egész,. néhányan mondták, hogy menjek velük nyugatra, én viszont hazajöttem. Pár éven át tengtem-lengtem. Akkoriban nem nagyon keresték a munkást, inkább csak a két konzervgyár hirdetett felvételt. Negyvennyolcban elmentem az erőműhöz, segédmunkásnak. Nem múlt el ~egy év, amikor már betanított munkás lettem, ötvenegyben átképzőre küldtek, akkor szereztem meg a villamosipari szakmái. De egy év múlva otthagytam a céget. Kihelyeztek építkezéshez, állandó yidékjá- rás, se szállás, se főtt étel, én meg ráadásul fiatal házas is voltam. És már akkor is azt vallottam, ha az embernek itthon megvan a fél kenyere, egész kenyérért se menjen vidékre. Így aztán maradtam Kecskeméten, honvédségi polgári alkalmazott lettem. Ott meg az volt a baj, hogy nem emelkedett a fizetésem. Azt mondták, ha húsz évig ott dolgozom, akkor sem kapok többet. No most az csak az egyik probléma, hogy ilyen helyzetben az ember nem jut ötről a hatra. A másik az, hogy én ebben a városban tele vagyok ismerőssel, száz métert sem mehetek az utcán, hogy össze ne akadjak valakivel, s a második szó mindig az, hol vagy, mennyit keresel. És nekem ilyenkor mindig szégyenkeznem kellett!, hogy ott tartok csak, ahol évekkel azelőtt, így változtattam állást 1956 márciusában, találomra kimentem a kecskeméti gépgyárba — csak később kezdték el Zománcipari Műveknek nevezni —, kérdem a portástól, van-e felvétel, azt mondja, menjek a munkaügyi re, rendben, mondom, ott aztán kiderült, hogy éppen keresnek villanyszerelőt. Be is álltam rögtön. Itt sok új dolog volt, azelőtt én gépekkel, villanymotorokkal nem nagyon foglalkoztam, kellett egy jo év ahhoz, hogy kiismerjem magam, önállóan Is elvégezzem a munkámat. Csoportvezető vagyok 1968 óta. A gépi öntödében új csoportot szerveztek. Korábban hat volt a létszám, most négyen vagyunk. Mind szakmunkás. A délelőtti és a délutáni műszakban ügyeletet látunk el. Feladatunk a hiba- elhárítás. Akkor kell beavatkoznunk, ha az üzem elektromos rendszerében valami váratlan hiba keletkezik. Vagy valamelyik motor romiig el... Ilyenkor a legkézenfekvőbb és a leggyorsabb megoldást kell választanunk, ahhoz, hogy a termelés tovább folytatódjék. Éjszakai műszakban pedig a gépi öntöde tmk-ját látjuk el, ilyenkor a nappali műszakokban keletkezett hibákat hozzuk helyre, de ezt már végleges jelleggel. Két év óta nem változott a csoport összetétele. Ez nem kiis dolog, ment a fiatalok manapság nehezen kedvelik meg a váltó- műszakot. Három éve különben a feleségem is a gyárban dolgozik. Azelőtt a Konzervgyárba járt. Nekem a fizetésem 3000 forint. Kisebb balesetem már volt, egyszer szíeralés közben berobbant a biztosíték. Lakásra hat évig vártunk, végre itt kaptuk meg ezt a szövetkezetit a Kada Elek utcai szalagházban, a hetedik emeleten. Akartak adni előbb is, egy lenin- városi garzont, de az nagyon szűkös lett volna, mivelhogy, háztartást vezetünk. Tizenöt éven át a Máriahegyben ilaktunk, egy tanyarészt béreltünk, az épület már akkor is legalább százhúsz éves volt, amikor odamentünk. Kenthasználarti jogunk nem volt, s ennek utólag az az előnye, hogy itt sem hiányzik. Ezeket a jó, masszív bútorokat már azóta vettük, hogy ideköltöztünk. Ez a lakás nekünk tökéletesen megfelel. Van rádiónk, televíziónk, lemezjátszónk, újságot is járatunk, ez jelenti az időtöltést. Vagy elsétálunk néha a vasútkertig, a Nagykőrösi utcán át, s vissza a Rákóczi úton. Esetleg fordítva. Autó, motorkerékpár nincs csak bicikli! A kocsit kihasználni sem tudnánk, passziónak meg drága mulatság volna. A városból rokonlátogatás céljából megyünk csak el nagynéha, vagy akkor, ha a gyár társas kirándulást csinál. Külföldön még nem jártunk, de higgye el, nem is hiányzik. Az igaz, hogy amíg a lakás nem volt berendezve, a filléreket is a fogunkhoz kellett verni. De különben is úgy vagyunk mi azzal a külföldi úttal. hogy két hét alatt az ember elköltene nyolc-tízezer forintot. Azért a pénzért nagyon sokáig kell ám dolgozni. Ezért inkább használati tárgyat veszünk, mert azt évek múlva is látjuk, igénybe vesszük, s közben érezzük, hegy a miénk. Hogy az iváshoz mi a viszonyom? Ha netán megkívánom, azt az egy-két pohárnyit itthon is el tudom fogyasztani. Az nálam nem megy, hogy fizetés van, mondjuk, s a munkatársaimmal elmegyünk egy jó ízűt szippantani. Ezt egy csoportvezető nem engedheti meg magának. Bra- tyizásnak veszik, félreértik. Három elemit végeztem összesen, többre nem volt mód. Azóta meg soha nem volt elég nagy kedvem ahhoz, hogy beüljek az iskolapadba. A szakmunkásképző más volt, mert arra a kenyér- kereset miatt volt szükség. Legénykoromban a húgaim, öcséim könyveit bújitam. így elég sokat magamra szedtem. Többre nerri futotta az erőmből, a váltóműszak meg a lakásbérleti kiszolgáltatottság miatt sem... A házigazda kölykei is akkor ordítoztak mindig a legjobban, amikor egy átdolgozott éjszaka után aludni szerettem volna. Ocséim, húgaim között akad sok féle foglalkozású: segédmunkás, vájár, gépkocsivezető, traktoros. Valamennyi kétkezi munkás. Felsőbb képzettségű egy sincs közöttük. Itt a házban aztán mindenféle kategória megtalálható. Jtt is laknak segédmunkások, de agro- nómus, osztályvezető, tanító is akad egynéhány. De még a hetedik emeletieket sem ismerem mind. Van úgy, hogy hétszámra nem is látjuk egymást. Kapcsolat? Legfeljebb a köszönés erejéig. Slusz ... No meg, hogy fusizásra van-e alkalom. Kérem, az itt nem megy. Azt mondom én, hogy nem is érné meg. Az persze előfordul, hogy áthívnak, nézzem már meg ezt a kapcsolót, azt a biztosítékot. De az ilydsmi ötperces munka. Mit kérhetnék ezért? Megköszönik és kész. Amikor idejöttünk kértek, hogy vállaljam el a lift karbantartását. Azzal hárítottam el, hogy én csak a gyárban vagyok villanyszerelő. Itt lakó vagyok, olyan, mint a többi .. (Lejegyezte: H. D.) BARÁTSÁGVONAT BAJÁRÓL A LIPCSEI VÁSÁRRA Az idei lipcsei őszi vásáron szeptember 2—9. között ötven országból 6000 kiállító vesz részt. Nagy érdeklődés előzi meg a műanyaggyártó gépek bemutatását. Húsz ország állít ki textilipari gépi berendezéseket. A fogyasztási cikkek kiállítása 23 szakmát ölel fel. A vásáron a magyar termékek a legkülönbözőbb szakágazatokban szerepelnek. A mostani lipcsei őszi vásárnak Báos-Kiskun megyéből is annyi látogatója lesz. amilyenre még nem volt példa. Ebben az időben — szeptember 5-én — indul tudniillik Bajáról 300 utasával az a barátságvonat, amelyet a Hazafias Népfront járási bizottságának kezdeményezésére, s azzal karöltve az IBUSZ bajai utazási irodája szervez. Milyen előzmények után kerül sor erre a kirándulásra? Horváth Ferenc járási népfronttitkár elmondotta, hogy például a Szovjetunióba három barátságvonat ment Bajáról az elmúlt évek során. Az utóbbi tíz évben közel háromezer ember ismerkedett meg ilyen utazások alkalmával a kommunizmust építő szovjet emberek életével. Az utóbbi időben egyre többen keresték fel a népfrontbizottságot, köztük szép számmal olyanok, akik az említett utazások alatt .szerzett felejthetetlen élmények hatására szerették meg ezeket a barátkozó látogatásokat, s kérték, hogy szervezzenek barátságvonatot — a szovjet utak mellett — más szocialista országokba is. így vették fel a kapcsolatot az IBUSZ bajai utazási irodájával, amely vállalta a különvonat szervezését, s megtette a szükséges intézkedéseket, A barátságvonat, mint említettük, szeptember 5-én indul Bajáról és 11-én érkezik vissza. Az érdekes élményeket ígérő utazásra a jelentkezés javában tart. Az ott-tartózkodás alatt megismerkednek Lipcsével, állandó belépőjeggyel látogathatják a vásárt, s közlekedési bérlettel, térképpel a zsebben forgolódhatnak a történelmi városban. Egy alkalommal Drezdába is kirándulnak a Bács-Kiskun megyei vendégek. <t) A mezőgazdasági termelést segíti 9 Jó hangulatban dolgoznak a cipőfelsőrész-készítő üzemben. Képűnkön Völgy esi Lídia művezető ellenőrzi Mózes Joián szélező munkáját. 9 Ez a felvétel pedig a ringliző és a körültűző szalagról készült. mostoha adottságú homokterületeken pedig szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Tavaly, a már meglevő, úgynevezett noppoló- és kivarróüzem mellett cipőfelsőrész-készítő részleget is létesítettek. Megegyeztek a Duna Cipőgyárral, hogy évente 6 millió forint értékű terméket állítanak elő. Az üzemrészben 130 asszony és lány dolgozik két műszakban. A műhely gépparkját a gyártól kapta a termelő- szövetkezet. Huszonötén egyhónapos tanfolyamon előzőleg megtanulták a munkafogásokat, és hazatérve átadták tapasztalataikat társaiknak. A Duna Cipőgyár műszaki vezetői elégedettek az asszonyok, lányok munkájával, megállapodtak abban, hogy tovább bővítik a felsőrészkészítő részleget. Üj műhelycsarnokot építenek, ahol újabb ötven személynek adnak folyamatos munkalehetőséget. Amikor sok a munka a kertészetben. az itt dolgozó tagság a közösben segít. Ez Különösen gyümölcsszedés és szőlőszüret idején döntő jelentőségű. Az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet ipari melléktevékenység szervezésével igyekszik a tagság folyamatos foglalkoztatását elősegíteni. A melléktevékenységből származó jövedelem nagy részét a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítják. A 9 Építik az új üzemcsarnokot saját anyagi eszközeikből, házibrigáddal. Előreláthatólag 1 millió forintba kerül. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az új jogszabályokról A felvonók használata 1973. június 1. napjával lépett hatályba az építésügyi és városfejlesztési miniszter 17/1973. számú rendelete a felvonók létesítéséről. üzemeltetéséről és ellenőrzéséről. A rendeletből a felvonó használatára és vezetésére vonatkozó előírásokat emeljük ki. E szerint a felvonót csak a használatba vételi engedélyben megjelölt célra és a rendeltetésének megfelelő módon szabad használni. Eltérő használatnak minősül többek között a megengedettnél több személy, vagy teher szállítása: tűz- és robbanásveszélyes anyagok, fertőző, ragályos betegek tárgyainak szállítása, nyílt láng használata, továbbá 20 literen felüli fűtőolajnak nem szabványos edényben és nem külön menetben történő szállítása. Nem használhatják a felvonót a fertőző, ragályos betegek és velük közös lakásban lakó, vagy érintkező személyek, vezetésre jogosult személy kísérete nélkül a 8 éven aluli gyerekek, valamint egészségi állapotuk miatt a felvonó vezetésére alkalmatlan, illetőleg ittas személyek. A felvonón kutya, macska, csak külön menetben szállítható; a ki- világítatlan fülkében utazni, szállítani nem szabad. Kisgyermekek szállítása esetén fokozott gondossággal kell eljárni. Az épületben levő, mindenki által vezethető személyfelvonót bárki vezetheti, aki arra testileg Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 14/1973. számú rendelete az egyes gépek és gépi berendezések munkavédelmi minősítéséről szól. Az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjából minősítő vizsgálat alá tartoznak az 1968. január hó 1. napja után üzembe helyezett külön meghatározott gépek. A minősítő bizonyítványt (a gépkezelői utasítással együtt) minden géphez csatolni kell. Fontos kiemelés szellemileg alkalmas, a 8. évét betöltötte, továbbá a felvonó vezetésének szabályait és gyakorlati módját megismerte. A tológombos, nyomógombos, vagy kulcsos vezérlésű személyfelvonót csak az épületben levő lakás használója és a vele együtt lakó személy vezetheti, ha arra testileg és szellemileg alkalmas, a 12. életévét betöltötte. valamint a felvonó vezetési szabályait és gyakorlati módját megismerte. Ezt a körülményt nyilatkozat aláírásával el kell ismernie, ehhez kiskorú gyermek esetén a szülő, gyám stb. (törvényes képviselő) aláírása is szükséges. ni, hogy a minősítő bizonyítványnak - gépre történő azonosítását a gép üzembe helyezésére jogosult személyeknek kell elvégezniük. Módosultak az Építőipari és építőanyagipari balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok a 15—16/1973. ÉVM. számú rendeletek folytán. E szerint gépek, berendezések kezelését csak az azzal megbízott, a kezelésre kioktatott — vizsgakötelezettség esetén a gépre érvényes gépkezelői vizsgával rendelkező — 18 évesnél idősebb személy végezheti. Köny- nyű és kisgépek esetén orvosi és munkaalkalmassági vizsgálat alapján ilyen munkára alkalmasnak minősített 16 évesnél idősebb dolgozó is kezelheti a gépet. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó korhatárra való tekintet nélkül kezelheti a szak- képesítésének megfelelő gépet, A részesedési alap felhasználása A munkaügyi miniszter 5/1973. számú rendeletével módosította a részesedési alap felhasználásáról szóló 9/1969. MŰM. számú rendeAz építésügyi ágazatban a munkások továbbképzéséről szóló szabályokat határozza meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 18/1973. számú rendelete. A munkások továbbképzésének alapvető formája a tanfolyami oktatás. A szakrrtunkás-továbbletet. Üj rendelkezés, hogy részesedési alaphiány, vagy a fejlesztési alappal kapcsolatos fedezetlenség esetén arra az évre, amelyben a hiány, vagy a fedezetlenség bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozók részére nyereségprémium és év végi részesedés nem fizethető. Azokban az esetekben, amikor a dolgozót a rendelet szerinti visszatérítési kötelezettség terheli, erről őt az évzáró mérleg letétbe helyezésére, illetőleg a megállapított mérleg helyesbítésére előírt határidő lejártát követő harminc napon belül értesíteni kell. A levonásra a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére kötelező, jogerős vállalati határozatok végrehajtásának szabályait kell alkalmazni. képző és brigádvézetöi tanfolyamok hallgatói a képzés befejezéseként a tanfolvamot szervező vállalatnál vizsgát tesznek. A sikeres vizsga letételéről adott igazoláson fel kell tüntetni, hogy a dolgozó ennek alapján milyen munka végzésére, illetve munkakör ellátására szerzett képesítést. A vizsga letételét a vállalatnak a dolgozó munkakönyvébe — céltanfolyam kivételével — be kell jegyezni. Higiéniai szabályok Az étkezési tojás és tojáskészítmény higiéniai szabályairól és vizsgálatáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter 9/1973. számú együttes rendelete kimondja, hogy közfogyasztás céljára teljes értékűként csak azt a friss, vagy héjában, tartósított, tisztán kezelt tojást szabad forgalomba hozni, amely ép és megfelel az általános közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak, valamint a szabvány rendelkezéseinek. Továbbá mentes a rendeltetés szerinti felhasználás szempontjából minden lényeges elváltozástól. Az állategészségügyi ellenőrzés során minősített és jelzéssel ellátott tojás árusítóhelyén elhelyezett táblán a jelölésről és a minősítés szövegéről a fogyasztókat tájékoztatni kell. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész Munkavédelem az építőiparban A munkások továbbképzése ) • „A szalagházi lakás tökéletesen megfelel...
