Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

1973. június 26. • PETŐFI NfiPE • Z Pesti diákok Kunbaján Igaz, nem sátorban, hanem kényelmes, modern kőépületben, de a budapesti lányok kifeje­zetten örülnek, hogy munka után hideg-meleg vizes zuha­nyozó, tágas, szépen berendezett 6 ágyas szobák várják őket a Kunbajai Állami Gazdaság Braun Éva Építőtáborának emeletes „szállójában”. A fiúknak jobban tetszett a vaskúti környezet — „romantikusabb volt!” —, itt ugyanis azt kifogásolják, hogy a szállásuk körül van kerítve és nincs erdő, kevés a fa. Amerre csak néznek, szőlőtőkék sora­koznak hatalmas táblákon, s igaz ugyan, hogy a látvány lenyűgö­ző, de bizony ez a szőlő nekik „savanyú” még. Sok^ lehet csip­kedni az ízletes fürtökből. Annál nagyobb örömmel vet­ték tudomásul, hogy először a Bácsalmási Állami Gazdaság gyümölcsösében látnak munká­hoz. Az első napokban inkább egyéni teljesítmények születtek cseresznyeevésben — később, hogy elteltek a ropogós, piros gyümölccsel, és a szedésben is nagyobb rutinra tettek szert, a szorgalmas brigádvezetőknek sem kellett lemaradástól tarta­mok. A norma 25 kiló cseresz­nye személyenként, vagyis 3 lá­da. Versenyük is van: komoly harc folyik a „legjobb szedő” cím elnyeréséért, mert az első három pénzjutalmat is kap, a táborozás befejezésekor. Kunbaján a főváros II. kerü­letének középiskolásai nyitották meg a táborozási szezont, ötven lány és negyvennégy fiú. Erede­tileg Vaskútra indultak, de ott kiderült, hogy még nem tudnak munkát adni a számukra, Kun­bajára viszont később kértek gyerekeket, de a közbejött idő­járás miatt úgy telilettek mun­kával, hogy örömmel vették át — terven kívül — a vaskúti ön­kénteseket. Az öröm kölcsönös, a gazda­ság elégedett a diákok teljesít­ményével, ők pedig jól érzik magukat náluk: jó a koszt, ké­nyelmes a szállás, kedvesek, fi­gyelmesek a vendéglátó mun­káltatók. A munka ugyan mun­ka, vagyis csalt fárasztó, még napi 6 órában is, de egy diákot sem találtam, aki arra panasz­kodott volna, hogy fáradt, vagy tessék-lássék dolgozik. Amikor az egyik kislánytól megkérdez­tem, hogy jobb itt, mint Pes­ten? — felkapta a fejét, a sze­me elragadtatottan felfénylett és úgy röppent ki belőle a vá­lasz: — De mennyire! Ha szavazásra teszem fel ezt a kérdést, úgy gondolom, akkor sem akadna ellenvélemény ... —s —a 0 Ehet mindenki annyit, amennyi csak belefér, jut még a ládákba is bőven. • Aki nem mozgott eleget napközben, az tovább pattoghat a ping­pongasztal mellett... (Tóth Sándor felvételei) 0 Izük a gazdaság főztje. Családi munkamegosztás 0 „A szüveknek enyheségét, két egypámak eg.yességét, megoszta­ni terhességét, így megmenni út­nak végét.” Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szó­ló tanulmány élére. A szerző, H. Sas Judit, a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul mind­járt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet álta­lában — hallatlanul tömören fe­jezi ki a házassági és csajádi tár­sulás leglényegesebb emberi tar­talmát és feladatát. A „szüvek enyhesége” alapján azt az egyes- séget kötik meg, amelyet az élet végéig a terhek megosztására, az egymás iránti szolidaritásra te* kintettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a ter­heket. a feladatokat, a felelőssé­get? A válaszokat a Békés megyében folytatott, széles körű szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhely­től függetlenül — valamennyiünk­nek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat . a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg de­mokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kommentár nél­kül — a vizsgálat alapján meg­állapítja: a családok többségében minden otthoni munka egysze- mélyben az asszony, az anya, a feleség, feladata. 0 Az adatokból a szociológus háztartási „mintatükröt” állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a megválogatott családok 74 százalékában a fele­ség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony taka­rít, 48 százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenek leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyilagosan megjegyzi, hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése kétségtelenül te­hermentesíti . a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon kívül lehet elvégezni. Általában az a tapasztalat, hogy a‘férjek a termelő tevékenységen — tehát a fizetett munkán — túl a családi munkák közül elsősor­ban azt vállalják, amely a kül­világgal való kapcsolatukat erő­síti és nem kényszerülnek az asz- szony „szoknyája” mellett ma­radni. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológu­sok „csillag” alatt közük: a fő­zést természetesen kizárólag a fe­leségek végzik. A tanulmányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megál­lapítás is, hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon kívüli kül­ső küzdelmet elsősorban a fér­fiak vállalják. A megélhetés megteremtésének jelentős része is rájuk hárul”. A nehéz munkák közül a favágást 64 százalékban az „erősebb nem” végzi, a víz­hordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnák. Ugyanak­kor a falusi családokban az álla­tok ellátása 34, a konyhakerti munka 25 százalékban a felesé­gek reszortja. Ezeknél a mun­káknál besegítőként az öregek, a nagyszülők jönnek számításba. 0 Figyelemre méltó, hogy amíg korábban a falusi családoknál a gyerekek egészen fiatal kortól részt vettek a család mindenfajta tevékenységében, manapság feltű­nően alacsony a gyerekek rész­vétele a házi munkában. A szo­ciológus szerint ez azzal függ össze, hogy a szülők — jószándé- kúan, de gyakran káros módszer­rel — gyerekeiket a sajátjuktól eltérő, más. úgy mondják „ma­gasabb” társadalmi rétegbe, fogr lalkozási ágba akarják juttatni. A vizsgálat során megpróbáltak választ kapni arra is, hogy mi­lyen feltételek között, milyen tár­sadalmi csoportokban beszélhe­tünk a családi munkák demokra­tikusabb elosztásáról. Az adatok szerint amint a feleség, a nő kép­letesen „kiteszi a lábát” a ház kapuján, amint tehát megtizetik a munkáját és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás köz­vetlen közelében, akkór a család többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából. Ér­dekes, hogy a családi munka- megosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszonyok iskolai végzettségével: a 6 osztályt járt asszonyok 21, a 8 osztályt jártak 34, az érettségi­zettek 53 és az egyetemet vég­zett nők 63 százaléka él demok­ratikusnak tekinthető családi munkamegosztásban. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, a megszokással kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett, családok 91 százaléka nem akar változtat­ni a kialakult munkamegoszláson. Ez azokra az asszonyokra is vo­natkozik, akik tudják, hogy ők viselik a nagyobb terhet. 0 A változást — a szocioló­gus szerint — nemcsak uá nem elsősorban a. férjek és feleségek felvilágosításával lehet elérni, ha­nem azzal, hogy a körülményeket változtatjuk meg. Ez különöskép­pen vonatkozik a háztartási mun­kával összefüggő szolgáltatások színvonalának emelésére, ami alapvetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy abból ki mit vállal és vállalhat el. Pálos Miklós Dicséretet érdemelnek Aki gyakorta utazik Kecske­méten az 1-es busszal vagy csu­pán sétára indul a centrumban, az néhány nap óta szemel gyö­nyörködtető színfoltra bukkan­hat a Nagytemplom mögötti pa­rányi térségen. A városi tanács kommunális költségvetési üzeme •jó érzékkel és — a jelek erre vallanak — a városszépítésre irányuló lelkesedéssel kis parkot varázsolt erre a korábban ki­használatlan, „mire sem jó" né­hány négyszögölre. Élénk színű padok, üde pázsit, facsemeték, kavicsos sétány ad itt ennhelyet az utasoknak, sétálóknak, sza­bad idővel rendelkezőknek. —■ A pártbizottság fásítási ak­ciója keretében az egyéb park- fenntartási és -létesítési fel­adatok mellett egyre inkább tö­rekszünk a városban levő ilyen apróbb területek rendbe tételé­re is — mondja Pólyák Péter, az üzem vezetője. — Parkrész­legünk dolgozói házi tervezés alapján és saját kivitelezésben hozták létre, illesztették a vá­rosközpont szépülő képébe ezt a kis pihenőhelyet. A szárazságot tűrő pázsit, a fasorok alján gyöngykavics, a sétányon salak: igyekeztünk ezt a jelentéktelen­nek tűnő kis szigetet is vonzó­vá, kulturálttá, a dolgozók felüdülésére alkalmassá tenni. És bízunk abban, hogy a lakos­ság méltányolja majd igyekeze­tünket, megbecsüli a mini-par­kot. Mi is ezt szeretnénk, s úgy hisszük, a jószándék méltány­lást talál. Jó volna egyébként, ha városunk több pontján is — hiszen parkosításra, csinosításra alkalmas terület igen sok akad — hasonló kis pihenőszigetek alakulhatnának. Ilyen értelmű ígéretet egyébként kaptunk is az üzem vezetőitől. Az előfelté­tele azonban ennek a kölcsönös jóakarat: amott az igények ki­elégítése, emitt pedig a ligetek kímélése. tiszteletben tartása. Reméljük, így is lesz majd! —a —r Miről írnak megyei laptársaink? Lipicai ménes a Bükk-fennsíkon Nem is olyan régen még el­képzelhetetlen volt a magyar mezőgazdaság lovak nélkül, amelyek összlétszáma elérte a 800 ezret. A szántásra, vetésre, fuvarozásra, sőt közlekedésre is használt állatok jelentősége az utóbbi 10—15 évben — az álta­lános technikai fejlődés követ­keztében — fokozatosan csök­kent világszerte, így hazánkban is, ahol már negyedmilliót sem számlál a jelenlegi lóállomány. E patások zöme mostanság csak a mezőgazdasági nagyüze­mekben található. Köztük a Szilvásváradi Állami Gazdaság­ban, amelynek ménesét az el­múlt napokban látogatta meg az Egerben megjelenő megyei lap, a Népújság munkatársa, Faludi Sándor, aki élményeiről hangulatos, fényképes riportban számol be. Mint az írásból megtudjuk, hazánkban több mint 20 éve Nyílt várospolitika Miskolcon Az ország második legnagyobb városának, Miskolcnak tanácsi vezetői már az 1976-ban kezdő­dő új tervidőszak előkészítő munkáit végzik — tájékoztat a Déli Hírlap. A tervezés demokratizmusá­nak gyakorlatát bizonyítja a tény, miszerint a megyei jogú városi tanács elnöke, Báczi Béla valamennyi tanácstagot levélben szólított fel arra, hogy a körze­tük fejlesztésére, gyarapítására vonatkozó — a lakossággal együtt kidolgozott — javasla­taikat ez év július 31-ig juttas­sák el a tervosztályhoz. A tervkészítés követésre méltó módszeréről így vélekedik a lap: A várospolitikai elképzelések legjobb propagandistái a tanács­tagok lehetnek, ök azok, akik a egyedül a festői szépségű Szalaj- ka-völgyben, a szilvásváradi gazdaság központi telepén te­nyésztik a jó mozgású, kecses tartású, könnyen idomítható li­picai lovakat A Bükk-fennsík sajátos természeti körülményei igen kedvezőek e fajta lovak tartására. Ez idő szerint kizáró­lag idegenforgalmi célt szolgál­nak a hófehér paripák. Látvá­nyos produkcióik rendszeresen nagy sikert aratnak az odase- reglett turisták körében. A gaz­daság vezetői most azzal a gon­dolattal foglalkoznak, hogy — a bécsi spanyol iskola adottságai­val vetekedő — lovaspályát építtetnek e környéken. A lap nem mindennapi üz­letről is beszámol: egy francia kereskedő a közelmúltban két lovat választott ki magának a lipicai ménesből, s ezek darab­jáért 140 ezer forintot fizetett. város minden egyes lakójával a legközvetlenebb kapcsolatot tart­ják, s mindenkihez eljuttatják a központi elképzeléseket. Tehát ők vonhatják be á lakosság leg­szélesebb rétegeit is a Miskolc jövőjét meghatározó tervek el­készítésébe. Teremjen minden talpalatnyi föld! Kormányrendelet írja elő. hogy a földhasználók kötelesek a tulajdonukban, használatuk­ban, vagy kezelésükben levő földeket megművelni. E kötele­zettség teljesítését határszemlén ellenőrizték a minap Vas megye községeinek és városainak taná­csai. Az összesített jelentések­ről elemző igényű cikket közöl a Vas Népe. Az írásból kiderül, hogy a megyében május 15-ig több mint 300 hektárnyi olyan — főleg egyéni parasztok kezelésében és zárt kertekben levő — terület volt, amelyet nem munkáltak meg. A szemlét végző bizottság bejelentése nyomán a hatóságok felszólították a parlagon hagyott földek használóit, hogy az elma­radt munkákat záros határidőn belül végezzék el. Előfordult, hogy egyesek zak­latásnak vették, amiért a tanács ügyet csinál 400—500 négyszög­ölnyi haszontalanul maradt föld miatt. Az ilyen bírálóknak nem lehet igazuk — írja a lap —, hiszen a csip-csup kis da­rabka földek megyei szinten már jelentős területet tesznek ki, s az említett 300 hektár föld hozama csak búzából például — még közepes termés esetén is — 60 vagon termésnek felei meg. ügyvédek ingyenes jogi tanácsadása Zalaegerszegen A kezdeményezés, tavaly no­vemberben indult útjára, s azó­ta minden hónap második csü­törtökén ingyenes jogi tanács­adást tartanak az ügyvédek a népront zalaegerszegi városi­járási irodáiban. Várakozáson felül népszerű a lakosság köré­ben e tanácsadó-szolgálat amely­nek célja az állampolgárok jogi ismereteinek bővítése, jogtuda­tának formálása. Minderről a Zalai Hírlap tudósít. Közli az újság az eddigi ta­pasztalatokat, miszerint legtöbb­ben lakásügyekkel, birtokhábo- rítási és családjogi kérdésekkel, tulajdonközösséggel kapcsolatos panasszal, valamint munkaügyi problémákkal keresik fel az ügyvédeket. A beszélgetéseken sok szó esik a törvény által nem szabályozott, íratlan magatar­tási normákról is. összeállította: Velkei Árpád A KISZ Központi Kamaraegyüttese Kecskeméten A hivatalos hangversenyévad befejezése után is rangos zenei esemény színhelye lesz Kecske­mét június végén. A KISZ Köz­ponti Művészegyüttes „Űj Zenei Stúdió” kamarazenekara lép fel 29-én, pénteken este 7 órakor az Uttörőházban Simon Albertnek, a Zeneművészeti Főiskola tan­székvezető tanárának vezényleté­vel. A zenekar — melynek tagjai zömmel a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói »— kecskeméti hangversenyén a nagy osztrák zeneszerző, Joseph Haydn műveit szólaltatja meg. A műsor előtt Dobszay László zenetudós, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Népzenekutató Csoportjának .munkatársa tart bevezető előadást Haydn szim­fóniáinak világáról K. T. ÚJ HUZALPÁCOLÓ ÜZEM ÉPÜL SALGÓTARJÁNBAN 9 A Salgótarjáni Kohászati ütemekben csaknem 200 millió forintos beruházással új huzalpácoló üzemet építenek. A 10 méter hosszú, 22 méter széles vasszerkezeti csarnokban osztrák technológiai be­rendezéseket szerelnek fel. A próbaüzemelést 1974 első negyedében kezdik meg. Képünkön: Az IPARTERV tervezésében épülő vasszer­kezeti pácolócsarnok. (MTI foto — Balassa Ferenc — KS1

Next

/
Thumbnails
Contents