Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
1973. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott a DR. VIDMANN MIHÁLY BESZÉDE Kiegyensúlyozott gazdálkodás tanácsainknál megyei tanács DR. GLIED KÁROLY REFERÁTUMA Fontos feladat az állattenyésztés fejlesztése A SZÖVETKEZETI KERESKEDELEM TERVEI Kertészeti kisáruház épül Kecskeméten Megyénk tanácsainak 1972. évi gazdálkodását általában a kiegyensúlyozottság jellemezte. A különböző hatásköröknek a községi tanácsok részére történt leadását a pénzügyi források indokolt mértékű decentralizálása is követte. A tanácsok anyagi érdekeltsége a területükön működő vállalatok és szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan érvényesült. örvendetes az a tény, hogy a tanácsoknál és az intézményeknél kezd meghatározóvá válni az ésszerű pénzgazdálkodás igénye a korábbi kiadási szemlélettel szemben. Az elmúlt évben — az 1971. évi színvonalhoz viszonyítva — mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben fejlődés tapasztalható. Mennviséei növekedést eredményezett egyrészt a központi határozatok alapján tör. tént újabb feladatok átvétele, másrészt új kommunális, egészségügyi és művelődésügyi létesítmények megnyitása. Megnövekedett feladataink pénzügyi forrását döntően, pontosan 82,5 százalékban a saját és az átengedett helyi bevételi források képezték. A múlt évi bevételeink összességében 5 százalékkal haladták meg az előirányzatot. Emögött az 5 százalékos növekedési ütem mögött a különböző bevételi források tekintetében jelentős szóródás figyelhető meg. Miután a jövőben is többnyire ezek a bevételek képezik majd kötelezettségeink teljesítésének pénzügyi Forrását, indokolt az alakulásukra ható tényezőket részletesebben is megvizsgálni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője a továbbiakban részletesen és alapos elemző igénnyel vizsgálta megyénk tanácsainak múlt évi bevételeit, s ennek során többek között a következőket mondotta: — Nagymértékben közrejátszott az 1972. évi kedvezőbb pénzügyi pozíciónk eléréséhez a mezőgazdasági szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának és a gazdálkodás eredményességének a javulása. Ez az eredményjavulás 1972- ben a szövetkezetekben mintegy 18 százalékos volt. A szövetkezetek mind nagyobb súlyt fektetnek a gazdálkodási és jövedelmi színvonal konszolidáltságát jelentő tartalékolásokra, amelyek elősegítik az egyenletes gazdálkodást, s ezáltal kiegyensúlyozottabbá válhatnak az e területről származó tanácsi bevételek is. Rátérve a költségvetés kiadási oldalának ismertetésére, dr. Vid- mann Mihály így folytatta szóbeli kiegészítőjét: — Számításainak szerint költségvetési kiadásaink az 1971. évihez viszonyítva 11,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a szociális és egészségügyi ágazatban 8,6 százalékkal a kulturális ágazatban pedig 17,2 százalékkal. De még ez a számottevő emelkedés sem tudta érezhetően csökkenteni azt a különbséget, amely eddig is megyénk hátrányát jelentette más megyék ellátottságával ösz- szehasonlítva. Ezt a helyzetünket akkor érzékeljük különösen, ha néhány más megye számaival leszünk összehasonlítást. Az egv lakosra jutó költségvetési kiadás például Csongrád megyében 21 százalékkal, Szabolcs-Szatmár megyében 11,7 százalékkal, Szolnok megyében pedig 8,1 százalékkal magasabb a Bács-Kiskun megyei átlagnál. Költségvetési kiadásaink közölt jelentős helyet foglal el az úgynevezett gazdasági ágazat. Ezen belül többek között rendkívüli jelentőséggel bír a közvilágítás korszerűsítése. valamint a város- és községrendezés: utak, hidak karbantartása, felújítása stb. Ezen a téren az előző évhez viszonyítva kedvezőbb teljesítésről számolhatunk be. Az elmúlt év során tovább javítottuk úthálózatunkat, községekben és városokban a járdákat. Előreléptünk a parkosításban- is. A rendelkezésünkre álló nagyobb technológiai kapacitás jobb kihasználásával 1972-ben növeltük a kőburkolatú útjainkat 21 kilométerrel, betonútjainkat 4 kilométerrel, a járdát pedig mintegy 80 ezer négyzetméterrel. Jelentősen javította kommunális ellátottságunkat a fejlesztési alap pénzeszközeiből megvalósított vízvezetékhálózat-bővítés is, amely a negyedik 5 éves terv első két évében 130 kilométert tesz ki Különös jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy — a városoknál mutatkozó emelkedés mellett — községeink és nagyközségeink területén jelentkezik leginkább a növekedés. E településeken a két év során 79 kilométer vízvezeték épült. A negyedik 5 éves terv időarányos célkitűzéseihez viszonyítva kedvező a szennyvíz- és csatornahálózat építése. Az ötéves terv 38 kilométeres előirányzatához viszonyítva eddig 23 kilométert építettünk. döntő többségben városokban, de községekben és nagyközségekben is. A szociális és egészségügyi feladatok ellátására tavaly mintegy 28 millió forinttal többet fordítottunk. mint 1971-ben. E többletkiadás mögött részben mennyiségi, részben minőségi fejlesztés található. A jelentős fejlődés mellett azonban itt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy megyénk e tekintetben is hátrányos helyzetben van: Ha az előbb említett három megye mutatóihoz hasonlítjuk megyénket, azt tapasztaljuk, hogy az egy lakosra jutó szociális és egészségügyi kiadás Csongrád megyében 16,2 százalékkal, Szabolcs-Szatmárban 4,7 százalékkal, Szolnok megyében pedig 5,6 százalékkal magasabb, mint a Bács-Kiskun megyei. Még nagyobb a különbség ha a körzeti orvosi rendelők ellátottságát vizsgáljuk. Csongrád megyében például egy orvosi körzetre jutó kiadás 8,2, Szabolcs-Szatmárban szintén 8,2, Szolnok megyében pedig 20,2 százalékkal több, mint nálunk. Ezek a mutatók helyzetünket mutatják és a mielőbbi tennivalókat sürgetik. A rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokból az általános egészségügyi színvonaljavítás mellett döntően a területi ellátottságot kívántuk javítani. Az elhatározás alapján 1972-ben 48-cal emelkedett a szakorvosi órák száma, 15-tel az üzemi orvosok száma és hárommal több orvosi körzet áll a lakosság rendelkezésére. — fejezte be szóbeli kiegészítését dr. Vidmann Mihály. A megye állattenyésztésének helyzetéről szóló jelentést dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének szóbeli referátuma egészítette ki. Bevezetőjében rámutatott: — Bács-Kiskun megyéről szerte az országban úgy beszélnek, mint a kertészeti kultúrák, a szőlő, a gyümölcs és a zöldség hazájáról, kevesen ismerik az állat- tenyésztésben elért eredményeket. Az ország szarvasmarhaállományának 7, sertéslétszámának pedig 10 százaléka van a megyében. Tavaly jó esztendőt zártunk a megye mezőgazdaságában. Az állattenyésztés eredményei azonban elmaradtak a többi ágazattól, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés közismerten kedvezőtlen jövedelmezőségi mutatói miatt. Jól jellemzi az állat- tenyésztésnek a mezőgazdasági termelésen belül elfoglalt helyét az a tény is, hogy míg az alapvető növénytermelési ágazatok termelése az elmúlt 8—10 esztendő alatt csaknem megkétszereződött, addig a tejtermelés gyakorlatilag nem változott. Megítélésünk szerint ez jelenti ma a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb ellentmondását, hiszen közismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság jelentős ágazata. Ez az állatfaj adja a megyében a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 18 százalékát, az állattenyésztésen belüli aránya pedig 40 százalék. A lakosság egyik legalapvetőbb élelmezési cikkének, a tejnek és a tejtermékeknek csaknem egészét, a húsellátásnak pedig mintegy 15 —20 százalékát szolgáltatja ez az ágazat. Tejtermék-fogyasztásunk messze elmarad a korszerűen táplálkozó országok lakosságának fogyasztásától, hiszen folyadéktejre átszámítva alig haladja meg a személyenkénti 140 litert évente. A táplálkozás kulturáltabbá tétele érdekében ezt az átlagot legalább 80—100 literrel kellene növelni. Utalt a szarvasmarha-tenyésztésben jelentkező gondokra, és arra, hogy a kormányintézkedések nyomán már javult a helyzet. Ezt bizonyítja, hogy az eltelt alig fél esztendő alatt jelentős mértékben növekedett a megye szarvasmarha-állománva, és ami igen kedvező, ezen belül emelkedett a tehénlétszám is. Érdemes kiemelni a háztáji gazdaságok szerepét a szarvasmarha-tenyésztésben. Közismert, hogy megyénkben mintegy 40 ezer lakott tanya található, melyeknek alig felén tartanak szarvasmarhát. A lehetőségek pedig adottak, hiszen legtöbb helyen van istálló, legelő. Ezért kezdeményeztük, hogy legyen minden tanyán tehén. A március 31-i állatszámlálási adatok ismeretében 'megállapíthatjuk, hogy kedvező a fejlődés, a megye háztáji gazdaságaiban háromezerrel növekedett a tehénlétszám. Az elkövetkező években a tenyésztési munka színvonalát, hatékonyságát tovább kell javítani — mondotta dr. Glied Károly. — A távlatokat tekintve, a nagyüzemekben megvan a lehetőség a szakosításra. A hústermelés fokozása lényegesen könnyebb, hiszen erre nagyon alkalmas a magyartarka. Nehezebb feladat a tejelő fajták beszerzése. Néhány gazdaságban a nagy tejhozamú, amerikai holfsteinfrizt tenyésztik majd. A ágazat fejlesztése érdekében jelentős beruházásokra lesz szükség. Ismerve az üzemek és a népgazdaság anyagi lehetőségeit, első lépésként a meglevő telepek bővítését és rekonstrukcióját tűztük ki célul. Ahol új épületekre van szükség, az a cél, hogy a legegyszerűbb és a legolcsóbb építkezéseket valósítsák meg. A gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek részére a bővítésre, korszerűsítésre és az új telepek létrehozásához a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium külön támogatást ad. A sertéstenyésztésről szólva megállapította az előadó, hogy az állománygyarapodás két év alatt olyan mértékű volt, amilyenre 20 esztendő óta nem volt példa és a tenyésztés színvonala i,s gyors ütemben javult. Fontos feladat, hogy állandósítsuk az elért tenyésztési és termelési színvonalat, javítsuk a minőséget. Nagy gondunk, hogy napjainkban a megyében felvásár rolt hízott állatoknak csak 20 százalékát vágják le helyben, a többit az ország más területeinek vágóhídjain dolgozzák fel. Rövidesen elkezdődik a kiskunfélegyházi húsüzem bővítése, s előkészületben van egy kooperációban létesülő húskombinát építése a Bácskában. A baromfitenyésztés fejlődésének üteme az utóbbi években mérséklődött. Az össztermelés ugyan nem esett vissza, niszen évről évre több' baromfit értékesítünk. Tavaly azonban már nem értük el a tervezett szintet. Szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek megkeressék a lehetőségeket a társulásokra, az ágazat fejlesztésére. A meffvei tanács elnökhelyettese a juhtenyésztésről szólva elmondta, hogy 1966-hoz ^ képest felére csökkent az állomány. Jelenleg már alig haladja meg a 200 ezret. Súlyosbítja a helyzetet. hogv romlott az anyaállomány minősége. A kedvező ^ bárányértékesítési lehetőségek miatt elhanyagolták az anyák utánpótlását a tenyésztésben. Az eddigiek mellett újabb intézkedésekre van szükség az ágazat fejlesztésére. Szólt az állategészségügyi helyzetről. Elismerte az állategészségügyi állomás alkalmazottainak. valamint a megye valamennyi állatorvosának fáradságot nem ismerő, lelkes munkáját, amivel hozzájárultak ahhoz hogv a körnvező megyéknél gyorsabban és biztonságosabban tudták a fertőző állatbetegségeket lokalizálni, felszámolni. Kitért a takarmánvfprme-z^és korszerűsítésének fontosságára. Felhívta a figyelmet, hogv az abraktakarmánvok betakarításának gépesítettsége sokkal fejlettebb és elterjedtebb, mint a szálasoké. Végezetül rámutatott. ho°v ne feledkezzünk el az emberek képzéséről. Csak megfelelő szak- képzettségű dolgozók és vezetők képesek a korszerű tartási és takarmányozási módszerek bevezetésére. alkalmazására. Hasonlóan nagy gondot kell fordítani a munkahelyi körülmények javítására. Általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteink többsége — köztük is elsőként a Kecskeméti UNIVER Szövetkezet — szüntelenül keresi az ellátás jobb, újabb, korszerűbb megoldásának lehetőségeit. A feladatoknak csupán a megvalósítása jár gonddal, hiszen az ötleteket, a „lenni kell-t” a lakosság növekvő jogos igényei szinte parancsoló- lag szabják meg, írják elő. Régi szándékok valóra váltását jelenti például a kertészeti ABC-áruház létesítése. A kiskert-, hobbykert-tulajdonosoknak de rajtuk kívül is mindazoknak, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, jól jön majd ez az újszerű, s állítólag országosan is egyedülálló kereskedelmi egység. A cél: széles cikklistájú, kertészeti cikkeket és termékeket forgalomba hozó ÁBC-kisáruház létesítése, a kertészkedés során nélkülözhetetlen anyagok, eszközök, gépek beszerzésének — s ezzel párhuzamosan, magától értetődően a termelésnek is — az elősegítésére. Napjainkban nemcsak Kecskeméten, de máshol is alig találunk olyan kereskedelmi egységet, amelyben egy helyen lennét nek beszerezhetők növényvédő szerek, műtrágyák, tápsók, virágföld, festékáruk, kertészeti szerszámok a szobanövények ápolásához szükséges kellékek, kis kertigépek és tartozékaik, öntözőberendezések, borászati cikkek, vetőmagvak, szaporítóanyagok stb. E sokrétű igények minél maradéktalanabb kielégítését igyekszik majd szolgálni a SZÖV- TERV tervezésében, s az UNIVER házilagos brigádjának kivitelezésében felépülő kertészeti kisáruház. Helyét úgy választották meg, hogy a városszéli legnagyobb összefüggő szőlő- és gyümölcsösterület szomszédságáEz alapjában véve nem is számítana rossz eredménynek akkor, ha normálisan alakulnának a csapadékviszonyok, de miután az elmúlt hónapokban időnként aszályos volt az időjárás, lényegesen több mesterséges csapadékot kellett volna juttatni a növényekre. Az ország egyes vidékein a gazdaságok éltek a lehetőségekkel; Hajdú-Bihar megyében a terület 56,6 százaléka kapott eddig öntözővizet, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság területén 50 százaléknál tartanak, a Gyulai Vízügyi Igazgatósághoz tartozó részeken is csaknem ilyen mértékben kapott mesterséges csapadékot a talaj. Ugyanakkor Szeged környékén június 10-ig az öntözési lehetőségeknek .csak alig több mint 18 százalékával éltek. A RÁDIÓ MELLETT Huszonkilenc percre Bajáé volt a mikrofon szerdán a késő délutáni órákban. A Tizenkét város sorozatban most a Kamarás- Duna mentén viruló település képviselői kaptak fórumot, örülünk ennek a rövidke időnek is, noha kicsit kesernyésén. Még mindig viszonylag ritkán látogatnak el átfogó tájékozódásra a riporterek a vidéki városokba. Rendszerint eseményre „utaznak” és nincs mód, idő, hely a hétköznapi gondok, örömök megismerésére. A Tizenkét város szerkesztői, munkatársai tehát jó ügyet szolgáltak. De hogyan? Alapjában véve jól. A három helyszínen összegyűltek rengeteg ismeretet, tudni-, elintéznivalót gyömöszöltek a fél órába. Igyekeztek közérdekű, fontos kérdéseket kiugratni, hangsúlyozni. Indokolt öntudattal emlegették az eredményeket, a követésre, folytatásra érdemes hagyományokat, de nem hallgattak a valóságos gondokról. (Miért esett vissza a KISZ-lakásépítési akció, mi van a bajai kikötővel stb.) bán nyílhasson meg, különös tekintettel arra, hogy az áruházhoz facsemete-, illetve szaporítóanyag-telep is csatlakozik. Azt is figyelembe kellett venni, hogy lehetőleg valamennyi vevő által, könnyen gjlérhetjő legyen. Így esett a döntés az autóscsárda mellett, illetve az Izsáki út mentén levő területre. Az áruház tervezése már folyik. Az ősszel kezdik építeni, s előreláthatólag a jövő év végén nyílik majd meg. A mintegy félezer négyzetméteres eladóteret az igényektől függő mértékű raktár egészíti ki. A létesítmény beruházási költségei mintegy 3 milliót tesznek ki, míg a kezdő készlet 2 millió forint értéket képvisel. A költségek túlnyomó részéhez a MÉSZÖV járul hozzá, a kisebbik hányad sorsa azonban egyelőre bizonytalan... Megyei érdekekről lévén szó, az UNIVER vezetői joggal számítanak e tekintetben az illetékes magasabb szervek anyagi támogatására. Kecskemét rendezési tervei szerint a városnak ez a része nemsokára kertváros jelleget ölt. Ezért is indokolt ennek a kereskedelmi egységnek a Homokbányánál történő kialakítása. A közlekedés megfelelő, s a vevő a permetezőgéptől az az oltványokig és díszcserjékig mindent egy helyen kaphat meg, sőt víkendházak sátrak .is beszerezhetők lesznek az ABC-ben. A terjedelmesebb, nagyobb tömegű áruk házhoz szállításáról is gondoskodnak. Bács-Kiskun megye székhelye jelentős kertészeti és gyümölcs- termesztő központnak a szívében fekszik. Mindenképp jogos tehát, hogy itt valósuljon meg ez az egyedülálló kezdeményezés, amelytől már most, a kezdet kezdetén is sokat — s várhatóan jogosan — remélünk. J. T. A vízügyi szakemberek szerint öntözésre másodpercenként 270 köbméter víz áll a gazdaságok rendelkezésére, és 5000 esőztető berendezés, öntözőszivattyú maximális kihasználására van jelenleg is lehetőség. Az AGROTRÖSZT kereskedelmi^ hálózatának értékesítési adatai* azt mutatják, hogy a tavalyinál . kisebb az érdeklődés a szivattyúk, az öntözőcsövek és más felszerelések iránt. 1972 első félévében 500 szivattyús gépcsoportot adtak el, idén eddig csak 200-at, és amíg tavaly 130 000 öntözőcső kelt el, idén június elejéig csak 48 200-at értékesítettek. Az öntözésnél nélkülözhetetlen szórófejekből felére csökkent a forgalom; ed- dog 25 000 talált gazdára. Rokonszenves volt az, hogy a megszólaló vezetők nem kívánságlistát terjesztettek a rádió- hallgatók nagy nyilvánossága elé, nemcsak azt sorolták, hogy mit szeretnének, milyen támogatást várnak, hanem mit tesznek a ba- jaiak az állapotok jobbításáért. Indokolt esetben nem rejtették véka alá kifogásaikat, bírálataikat sem. (Pl. a magánerőből történő építkezéssel kapcsolatos járulékos beruházások finanszírozásának az ügye.) A pergő, érdekes, hasznos műsort a riporterek jól kézben tartották, az érdekeltek röviden, tömören fogalmaztak. Az újságírót csupán a bőség zavara gon- dolkoztatta el. Nyilván úgy vélik a bajaiak, hogy legközelebb majd évek múltán kapnak fórumot ék ezért most akartak mindent elmondani, mindenre kitérni. Jobb lett volna néhány fontosabb kérdésre összpontosítani a figyelmet, ezek tisztázására használni a rövidke időt. Reméljük, e tapasztalatnak a hasznosítására hamarosan alkalmuk nyílik. H. N. 9 Dr. Vidmann Mihály és dr. Glied Károly. Továbbra is tart a szárazság Még mindig nem használják ki eléggé az öntözési lehetőségeken í **“*** iíioqsö. Az öntözési szakemberek számára bizonyos fokig érthetetlen, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek miért nem használják ki maximálisan az öntözési lehetőségeket. Az öntözőkapacitás országosan 426 000 hektárra tehető, s ebből eddig csak 170 000 hektárt öntöztek meg, a területnek hozzávetőleg 40 százalékát. Itt a bajaiak szólnak
