Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

1973. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott a DR. VIDMANN MIHÁLY BESZÉDE Kiegyensúlyozott gazdálkodás tanácsainknál megyei tanács DR. GLIED KÁROLY REFERÁTUMA Fontos feladat az állattenyésztés fejlesztése A SZÖVETKEZETI KERESKEDELEM TERVEI Kertészeti kisáruház épül Kecskeméten Megyénk tanácsainak 1972. évi gazdálkodását általában a ki­egyensúlyozottság jellemezte. A különböző hatásköröknek a köz­ségi tanácsok részére történt le­adását a pénzügyi források indo­kolt mértékű decentralizálása is követte. A tanácsok anyagi érde­keltsége a területükön működő vállalatok és szövetkezetek fejlő­désével párhuzamosan érvénye­sült. örvendetes az a tény, hogy a tanácsoknál és az intézmények­nél kezd meghatározóvá válni az ésszerű pénzgazdálkodás igénye a korábbi kiadási szemlélettel szem­ben. Az elmúlt évben — az 1971. évi színvonalhoz viszonyítva — mind mennyiségi, mind pedig mi­nőségi értelemben fejlődés ta­pasztalható. Mennviséei növeke­dést eredményezett egyrészt a központi határozatok alapján tör. tént újabb feladatok átvétele, másrészt új kommunális, egész­ségügyi és művelődésügyi létesít­mények megnyitása. Megnövekedett feladataink pénzügyi forrását döntően, ponto­san 82,5 százalékban a saját és az átengedett helyi bevételi for­rások képezték. A múlt évi bevé­teleink összességében 5 százalék­kal haladták meg az előirányza­tot. Emögött az 5 százalékos nö­vekedési ütem mögött a különbö­ző bevételi források tekintetében jelentős szóródás figyelhető meg. Miután a jövőben is többnyire ezek a bevételek képezik majd kötelezettségeink teljesítésének pénzügyi Forrását, indokolt az alakulásukra ható tényezőket részletesebben is megvizsgálni. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága pénzügyi osztályának ve­zetője a továbbiakban részletesen és alapos elemző igénnyel vizs­gálta megyénk tanácsainak múlt évi bevételeit, s ennek során töb­bek között a következőket mon­dotta: — Nagymértékben közrejátszott az 1972. évi kedvezőbb pénzügyi pozíciónk eléréséhez a mezőgaz­dasági szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának és a gazdálko­dás eredményességének a javulá­sa. Ez az eredményjavulás 1972- ben a szövetkezetekben mintegy 18 százalékos volt. A szövetkeze­tek mind nagyobb súlyt fektet­nek a gazdálkodási és jövedelmi színvonal konszolidáltságát jelentő tartalékolásokra, amelyek előse­gítik az egyenletes gazdálkodást, s ezáltal kiegyensúlyozottabbá válhatnak az e területről szárma­zó tanácsi bevételek is. Rátérve a költségvetés kiadási oldalának ismertetésére, dr. Vid- mann Mihály így folytatta szó­beli kiegészítőjét: — Számításainak szerint költ­ségvetési kiadásaink az 1971. évi­hez viszonyítva 11,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a szociá­lis és egészségügyi ágazatban 8,6 százalékkal a kulturális ágazat­ban pedig 17,2 százalékkal. De még ez a számottevő emelkedés sem tudta érezhetően csökkente­ni azt a különbséget, amely eddig is megyénk hátrányát jelentette más megyék ellátottságával ösz- szehasonlítva. Ezt a helyzetünket akkor érzékeljük különösen, ha néhány más megye számaival le­szünk összehasonlítást. Az egv lakosra jutó költségvetési kiadás például Csongrád megyében 21 százalékkal, Szabolcs-Szatmár me­gyében 11,7 százalékkal, Szolnok megyében pedig 8,1 százalékkal magasabb a Bács-Kiskun megyei átlagnál. Költségvetési kiadásaink közölt jelentős helyet foglal el az úgy­nevezett gazdasági ágazat. Ezen belül többek között rendkívüli je­lentőséggel bír a közvilágítás kor­szerűsítése. valamint a város- és községrendezés: utak, hidak kar­bantartása, felújítása stb. Ezen a téren az előző évhez viszonyítva kedvezőbb teljesítésről számolha­tunk be. Az elmúlt év során to­vább javítottuk úthálózatunkat, községekben és városokban a jár­dákat. Előreléptünk a parkosítás­ban- is. A rendelkezésünkre álló nagyobb technológiai kapacitás jobb kihasználásával 1972-ben nö­veltük a kőburkolatú útjainkat 21 kilométerrel, betonútjainkat 4 ki­lométerrel, a járdát pedig mint­egy 80 ezer négyzetméterrel. Jelentősen javította kommuná­lis ellátottságunkat a fejlesztési alap pénzeszközeiből megvalósí­tott vízvezetékhálózat-bővítés is, amely a negyedik 5 éves terv el­ső két évében 130 kilométert tesz ki Különös jelentőséget kell tu­lajdonítani annak, hogy — a vá­rosoknál mutatkozó emelkedés mellett — községeink és nagyköz­ségeink területén jelentkezik leg­inkább a növekedés. E települé­seken a két év során 79 kilomé­ter vízvezeték épült. A negyedik 5 éves terv időarányos célkitűzé­seihez viszonyítva kedvező a szennyvíz- és csatornahálózat építése. Az ötéves terv 38 kilo­méteres előirányzatához viszo­nyítva eddig 23 kilométert építet­tünk. döntő többségben városok­ban, de községekben és nagyköz­ségekben is. A szociális és egészségügyi fel­adatok ellátására tavaly mintegy 28 millió forinttal többet fordí­tottunk. mint 1971-ben. E több­letkiadás mögött részben mennyi­ségi, részben minőségi fejlesztés található. A jelentős fejlődés mel­lett azonban itt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy megyénk e tekintetben is hátrányos hely­zetben van: Ha az előbb említett három megye mutatóihoz hason­lítjuk megyénket, azt tapasztal­juk, hogy az egy lakosra jutó szociális és egészségügyi kiadás Csongrád megyében 16,2 száza­lékkal, Szabolcs-Szatmárban 4,7 százalékkal, Szolnok megyében pedig 5,6 százalékkal magasabb, mint a Bács-Kiskun megyei. Még nagyobb a különbség ha a kör­zeti orvosi rendelők ellátottságát vizsgáljuk. Csongrád megyében például egy orvosi körzetre jutó kiadás 8,2, Szabolcs-Szatmárban szintén 8,2, Szolnok megyében pe­dig 20,2 százalékkal több, mint nálunk. Ezek a mutatók helyze­tünket mutatják és a mielőbbi tennivalókat sürgetik. A rendelkezésünkre álló pénz­ügyi forrásokból az általános egészségügyi színvonaljavítás mellett döntően a területi ellá­tottságot kívántuk javítani. Az elhatározás alapján 1972-ben 48-cal emelkedett a szakorvosi órák száma, 15-tel az üzemi or­vosok száma és hárommal több orvosi körzet áll a lakosság ren­delkezésére. — fejezte be szóbeli kiegészítését dr. Vidmann Mihály. A megye állattenyésztésének helyzetéről szóló jelentést dr. Glied Károlynak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének szóbeli referátuma egészítette ki. Bevezetőjében rámutatott: — Bács-Kiskun megyéről szerte az országban úgy beszélnek, mint a kertészeti kultúrák, a szőlő, a gyümölcs és a zöldség hazájá­ról, kevesen ismerik az állat- tenyésztésben elért eredménye­ket. Az ország szarvasmarha­állományának 7, sertéslétszámá­nak pedig 10 százaléka van a megyében. Tavaly jó esztendőt zártunk a megye mezőgazdaságában. Az állattenyésztés eredményei azonban elmaradtak a többi ágazattól, elsősorban a szarvas­marha-tenyésztés közismerten kedvezőtlen jövedelmezőségi mu­tatói miatt. Jól jellemzi az állat- tenyésztésnek a mezőgazdasági termelésen belül elfoglalt helyét az a tény is, hogy míg az alap­vető növénytermelési ágazatok termelése az elmúlt 8—10 esz­tendő alatt csaknem megkétsze­reződött, addig a tejtermelés gyakorlatilag nem változott. Megítélésünk szerint ez jelenti ma a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb ellentmondá­sát, hiszen közismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a me­zőgazdaság jelentős ágazata. Ez az állatfaj adja a megyében a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 18 százalékát, az ál­lattenyésztésen belüli aránya pe­dig 40 százalék. A lakosság egyik legalapvetőbb élelmezési cikkének, a tejnek és a tejter­mékeknek csaknem egészét, a húsellátásnak pedig mintegy 15 —20 százalékát szolgáltatja ez az ágazat. Tejtermék-fogyasztá­sunk messze elmarad a korsze­rűen táplálkozó országok lakos­ságának fogyasztásától, hiszen folyadéktejre átszámítva alig haladja meg a személyenkénti 140 litert évente. A táplálkozás kulturáltabbá tétele érdekében ezt az átlagot legalább 80—100 literrel kellene növelni. Utalt a szarvasmarha-tenyész­tésben jelentkező gondokra, és arra, hogy a kormányintézkedé­sek nyomán már javult a hely­zet. Ezt bizonyítja, hogy az el­telt alig fél esztendő alatt je­lentős mértékben növekedett a megye szarvasmarha-állománva, és ami igen kedvező, ezen belül emelkedett a tehénlétszám is. Érdemes kiemelni a háztáji gazdaságok szerepét a szarvas­marha-tenyésztésben. Közismert, hogy megyénkben mintegy 40 ezer lakott tanya található, me­lyeknek alig felén tartanak szarvasmarhát. A lehetőségek pedig adottak, hiszen legtöbb helyen van istálló, legelő. Ezért kezdeményeztük, hogy legyen minden tanyán tehén. A már­cius 31-i állatszámlálási adatok ismeretében 'megállapíthatjuk, hogy kedvező a fejlődés, a me­gye háztáji gazdaságaiban há­romezerrel növekedett a tehén­létszám. Az elkövetkező években a te­nyésztési munka színvonalát, ha­tékonyságát tovább kell javíta­ni — mondotta dr. Glied Károly. — A távlatokat tekintve, a nagyüzemekben megvan a le­hetőség a szakosításra. A hús­termelés fokozása lényegesen könnyebb, hiszen erre nagyon alkalmas a magyartarka. Nehe­zebb feladat a tejelő fajták be­szerzése. Néhány gazdaságban a nagy tejhozamú, amerikai holfsteinfrizt tenyésztik majd. A ágazat fejlesztése érdekében jelentős beruházásokra lesz szükség. Ismerve az üzemek és a népgazdaság anyagi lehetősé­geit, első lépésként a meglevő telepek bővítését és rekonstruk­cióját tűztük ki célul. Ahol új épületekre van szükség, az a cél, hogy a legegyszerűbb és a legolcsóbb építkezéseket valósít­sák meg. A gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek részére a bővítésre, korszerűsí­tésre és az új telepek létrehozá­sához a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium külön támogatást ad. A sertéstenyésztésről szólva megállapította az előadó, hogy az állománygyarapodás két év alatt olyan mértékű volt, ami­lyenre 20 esztendő óta nem volt példa és a tenyésztés színvona­la i,s gyors ütemben javult. Fon­tos feladat, hogy állandósítsuk az elért tenyésztési és termelési színvonalat, javítsuk a minősé­get. Nagy gondunk, hogy nap­jainkban a megyében felvásár rolt hízott állatoknak csak 20 százalékát vágják le helyben, a többit az ország más területei­nek vágóhídjain dolgozzák fel. Rövidesen elkezdődik a kiskun­félegyházi húsüzem bővítése, s előkészületben van egy kooperá­cióban létesülő húskombinát épí­tése a Bácskában. A baromfitenyésztés fejlődé­sének üteme az utóbbi években mérséklődött. Az össztermelés ugyan nem esett vissza, niszen évről évre több' baromfit érté­kesítünk. Tavaly azonban már nem értük el a tervezett szin­tet. Szükséges, hogy a mezőgaz­dasági üzemek megkeressék a lehetőségeket a társulásokra, az ágazat fejlesztésére. A meffvei tanács elnökhelyet­tese a juhtenyésztésről szólva el­mondta, hogy 1966-hoz ^ képest felére csökkent az állomány. Je­lenleg már alig haladja meg a 200 ezret. Súlyosbítja a helyze­tet. hogv romlott az anyaállo­mány minősége. A kedvező ^ bá­rányértékesítési lehetőségek miatt elhanyagolták az anyák utánpótlását a tenyésztésben. Az eddigiek mellett újabb intézke­désekre van szükség az ágazat fejlesztésére. Szólt az állategészségügyi hely­zetről. Elismerte az állategész­ségügyi állomás alkalmazot­tainak. valamint a megye vala­mennyi állatorvosának fáradsá­got nem ismerő, lelkes munká­ját, amivel hozzájárultak ahhoz hogv a körnvező megyéknél gyorsabban és biztonságosabban tudták a fertőző állatbetegsége­ket lokalizálni, felszámolni. Kitért a takarmánvfprme-z^és korszerűsítésének fontosságára. Felhívta a figyelmet, hogv az abraktakarmánvok betakarítá­sának gépesítettsége sokkal fej­lettebb és elterjedtebb, mint a szálasoké. Végezetül rámutatott. ho°v ne feledkezzünk el az emberek képzéséről. Csak megfelelő szak- képzettségű dolgozók és vezetők képesek a korszerű tartási és ta­karmányozási módszerek beveze­tésére. alkalmazására. Hasonlóan nagy gondot kell fordítani a munkahelyi körülmények javí­tására. Általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeteink többsége — köztük is elsőként a Kecs­keméti UNIVER Szövetkezet — szüntelenül keresi az ellátás jobb, újabb, korszerűbb megoldásának lehetőségeit. A feladatoknak csu­pán a megvalósítása jár gonddal, hiszen az ötleteket, a „lenni kell-t” a lakosság növekvő jo­gos igényei szinte parancsoló- lag szabják meg, írják elő. Régi szándékok valóra váltá­sát jelenti például a kertészeti ABC-áruház létesítése. A kis­kert-, hobbykert-tulajdonosoknak de rajtuk kívül is mindazoknak, akik mezőgazdasági tevékenysé­get folytatnak, jól jön majd ez az újszerű, s állítólag országosan is egyedülálló kereskedelmi egy­ség. A cél: széles cikklistájú, ker­tészeti cikkeket és termékeket forgalomba hozó ÁBC-kisáruház létesítése, a kertészkedés során nélkülözhetetlen anyagok, eszkö­zök, gépek beszerzésének — s ezzel párhuzamosan, magától ér­tetődően a termelésnek is — az elősegítésére. Napjainkban nemcsak Kecske­méten, de máshol is alig talá­lunk olyan kereskedelmi egysé­get, amelyben egy helyen lennét nek beszerezhetők növényvédő szerek, műtrágyák, tápsók, virág­föld, festékáruk, kertészeti szer­számok a szobanövények ápolá­sához szükséges kellékek, kis ker­tigépek és tartozékaik, öntözőbe­rendezések, borászati cikkek, ve­tőmagvak, szaporítóanyagok stb. E sokrétű igények minél ma­radéktalanabb kielégítését igyek­szik majd szolgálni a SZÖV- TERV tervezésében, s az UNI­VER házilagos brigádjának kivi­telezésében felépülő kertészeti kisáruház. Helyét úgy választot­ták meg, hogy a városszéli leg­nagyobb összefüggő szőlő- és gyümölcsösterület szomszédságá­Ez alapjában véve nem is szá­mítana rossz eredménynek ak­kor, ha normálisan alakulnának a csapadékviszonyok, de miután az elmúlt hónapokban időnként aszályos volt az időjárás, lénye­gesen több mesterséges csapa­dékot kellett volna juttatni a növényekre. Az ország egyes vidékein a gazdaságok éltek a lehetőségek­kel; Hajdú-Bihar megyében a terület 56,6 százaléka kapott ed­dig öntözővizet, a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság területén 50 szá­zaléknál tartanak, a Gyulai Víz­ügyi Igazgatósághoz tartozó ré­szeken is csaknem ilyen mérték­ben kapott mesterséges csapadé­kot a talaj. Ugyanakkor Szeged környékén június 10-ig az öntö­zési lehetőségeknek .csak alig több mint 18 százalékával éltek. A RÁDIÓ MELLETT Huszonkilenc percre Bajáé volt a mikrofon szerdán a késő dél­utáni órákban. A Tizenkét város sorozatban most a Kamarás- Duna mentén viruló település képviselői kaptak fórumot, örü­lünk ennek a rövidke időnek is, noha kicsit kesernyésén. Még mindig viszonylag ritkán látogat­nak el átfogó tájékozódásra a ri­porterek a vidéki városokba. Rendszerint eseményre „utaz­nak” és nincs mód, idő, hely a hétköznapi gondok, örömök meg­ismerésére. A Tizenkét város szerkesztői, munkatársai tehát jó ügyet szol­gáltak. De hogyan? Alapjában véve jól. A három helyszínen összegyűltek rengeteg ismeretet, tudni-, elintéznivalót gyömöszöl­tek a fél órába. Igyekeztek köz­érdekű, fontos kérdéseket kiug­ratni, hangsúlyozni. Indokolt öntudattal emlegették az eredményeket, a követésre, folytatásra érdemes hagyományo­kat, de nem hallgattak a való­ságos gondokról. (Miért esett vissza a KISZ-lakásépítési akció, mi van a bajai kikötővel stb.) bán nyílhasson meg, különös te­kintettel arra, hogy az áruház­hoz facsemete-, illetve szaporí­tóanyag-telep is csatlakozik. Azt is figyelembe kellett venni, hogy lehetőleg valamennyi vevő által, könnyen gjlérhetjő legyen. Így esett a döntés az autóscsárda mellett, illetve az Izsáki út men­tén levő területre. Az áruház tervezése már fo­lyik. Az ősszel kezdik építeni, s előreláthatólag a jövő év végén nyílik majd meg. A mintegy fél­ezer négyzetméteres eladóteret az igényektől függő mértékű rak­tár egészíti ki. A létesítmény be­ruházási költségei mintegy 3 milliót tesznek ki, míg a kezdő készlet 2 millió forint értéket képvisel. A költségek túlnyomó részéhez a MÉSZÖV járul hoz­zá, a kisebbik hányad sorsa azonban egyelőre bizonytalan... Megyei érdekekről lévén szó, az UNIVER vezetői joggal számíta­nak e tekintetben az illetékes magasabb szervek anyagi támo­gatására. Kecskemét rendezési tervei szerint a városnak ez a része nemsokára kertváros jelleget ölt. Ezért is indokolt ennek a keres­kedelmi egységnek a Homokbá­nyánál történő kialakítása. A közlekedés megfelelő, s a vevő a permetezőgéptől az az oltvá­nyokig és díszcserjékig min­dent egy helyen kaphat meg, sőt víkendházak sátrak .is beszerezhetők lesznek az ABC-ben. A terjedelmesebb, na­gyobb tömegű áruk házhoz szál­lításáról is gondoskodnak. Bács-Kiskun megye székhelye jelentős kertészeti és gyümölcs- termesztő központnak a szívében fekszik. Mindenképp jogos tehát, hogy itt valósuljon meg ez az egyedülálló kezdeményezés, amelytől már most, a kezdet kezdetén is sokat — s várhatóan jogosan — remélünk. J. T. A vízügyi szakemberek szerint öntözésre másodpercenként 270 köbméter víz áll a gazdaságok rendelkezésére, és 5000 esőztető berendezés, öntözőszivattyú maxi­mális kihasználására van jelen­leg is lehetőség. Az AGROTRÖSZT kereske­delmi^ hálózatának értékesítési adatai* azt mutatják, hogy a ta­valyinál . kisebb az érdeklődés a szivattyúk, az öntözőcsövek és más felszerelések iránt. 1972 el­ső félévében 500 szivattyús gép­csoportot adtak el, idén eddig csak 200-at, és amíg tavaly 130 000 öntözőcső kelt el, idén június elejéig csak 48 200-at ér­tékesítettek. Az öntözésnél nél­külözhetetlen szórófejekből fe­lére csökkent a forgalom; ed- dog 25 000 talált gazdára. Rokonszenves volt az, hogy a megszólaló vezetők nem kíván­ságlistát terjesztettek a rádió- hallgatók nagy nyilvánossága elé, nemcsak azt sorolták, hogy mit szeretnének, milyen támogatást várnak, hanem mit tesznek a ba- jaiak az állapotok jobbításáért. Indokolt esetben nem rejtették véka alá kifogásaikat, bírálatai­kat sem. (Pl. a magánerőből tör­ténő építkezéssel kapcsolatos já­rulékos beruházások finanszíro­zásának az ügye.) A pergő, érdekes, hasznos mű­sort a riporterek jól kézben tar­tották, az érdekeltek röviden, tömören fogalmaztak. Az újság­írót csupán a bőség zavara gon- dolkoztatta el. Nyilván úgy vé­lik a bajaiak, hogy legközelebb majd évek múltán kapnak fóru­mot ék ezért most akartak min­dent elmondani, mindenre kitér­ni. Jobb lett volna néhány fon­tosabb kérdésre összpontosítani a figyelmet, ezek tisztázására hasz­nálni a rövidke időt. Reméljük, e tapasztalatnak a hasznosítására hamarosan alkal­muk nyílik. H. N. 9 Dr. Vidmann Mihály és dr. Glied Károly. Továbbra is tart a szárazság Még mindig nem használják ki eléggé az öntözési lehetőségeken í **“*** iíioqsö. Az öntözési szakemberek számára bizonyos fokig érthetet­len, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek miért nem használják ki maximálisan az öntözési lehetőségeket. Az öntözőkapacitás országosan 426 000 hektárra tehető, s ebből eddig csak 170 000 hektárt öntöztek meg, a területnek hozzávetőleg 40 százalékát. Itt a bajaiak szólnak

Next

/
Thumbnails
Contents