Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 21. KOVÁCS ERVIN: DEMOGRÁFIAI RIPORT Boldogulásukat kereső városföldiek Nem lehetne egyszerűen? Hossz- és revolvereszterga- automaták Érdeklődéssel, a váratlan, kedves meglepetés örömével lapozgatom Kovács Ervin: Hossz- és revolvereszterga-automaták című kézikönyvé^ A szerző a Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységének a főmérnöke. Itt él, itt dolgozik régóta, itt írta művét és főként a hírős városban ■szerzett tapasztalatait dolgozta fel. Hát ez az, ami sokak számára elképzelhetetlen volt. (Az 540 nagy alakú oldalnyi mű nyomdába adása előtt arra kérte a Műszaki Kiadó vezetősége Kovács Ervint, hogy a keltezést hagyják el az előszó végén: mit szólnának Győrben, Miskolcon vagy a fővárosban ahhoz, hogy ez az alapvető fontosságú munka a „homokon” készült.) Minimálisak Bács-Kiskun ipari hagyományai. Néhány évtizede csak elvétve működtek modern szerszámgépek. A kiskunsági szerző műszaki monográfiájának a hírét sokan olyan ámulattal fogadták, mintha valaki a banántermesztésre vonatkozó ismereteket foglalta volna össze, vagy a pingvinek élemódjáról készítettek volna tanulmányt hazai tapasztalatok alapján. Mert az automata, félautomata szerszámgépek a legkorszerűbb ipari termelés reprezentánsai. A nemzetközi szakirodalomban is kevés mű mutatja be ezeket a géptípusokat, elemzi gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeit. Magyar nyelvű összegezés még nem jelent meg. Hadd tegyük hozzá: elismerésünket elsősorban Kovács Ervin művének színvonala váltotta ki. Egyértelmű dicsérettel beszéltek a vállalkozásról, azok a mérnökök, akik mar olvasták a kézikönyvet. Méltatták időszerűségét. Az automaták terjedése visszafordíthatatlan folyamat. Számuk gyorsuló ütemben növekszik. A termelők ugyanis igyekeznek csökkenteni a gyártási időt, a költségeket és kímélni az emberi energiát. Arra törekszenek, hogy minél több tevékenység elvégzésében váltsa föl a gép az embert. Olyan masinákat szerkesztettek és gyártanak, amelyeknél az anyag, sfg„ energia • megszerzése, átalakítása és fel- használása teljesen mechanizált, az ember közvetlen részvételé nélkül történik. (Automatizáltnak azt a szerszámgépet nevezik, amelynek érzékelő, jeltároló — az előzetesen elkészített programot tartalmazó — eszközei segítségével önmaga meghatározza a munkadarab helyzetét, pályáját, a szükséges műveletek sorrendjét.) A revolveresztergák jellegzetes, halszögű „fejükről” kapták nevüket. A műszakiak számára ezek a sorok nem mondanak újat, de olvasóink többsége sohasem látott efféle gépeket, nekik szántuk a rövid ismertetést. Kovács Ervin hat fejezetre tagolta művét. Felsorolásuk érzékelteti a monográfia szerkezetét. Az automata esztergák általános ismertetése. — Művelettervezés. — ,Az automata esztergákon kiegészítő berendezések nélkü/l végezhető munkák. — Az automata esztergák gyártó eszközei. — Kiegészítő berendezések. — A műveletterv és a számítólap kitöltése. A könyv nyelvezete, felépítése közérthető, gyakorlatias, anélkül, hogy egy pillanatra is engedne a tudományos követelményekből. Általában a praktikum, az alkalmazás oldaláról közelíti meg a témákat. A technológiai szempont érvényesül. Vigyázott ugyanekkor arra is, hogy mondandója ne kötődjék bizonyos géptípusokhoz; alapelveket, módszereket igyekezett kifejteni, hogy a kiadványt újabb, a mostanitól edtérő gépek alkalmazásakor is haszonnal forgathassák. A megye tudományos életében oly jelentős könyv megjelenését követően felkerestük munkahelyén a szerzőt és megkértük, hogy tájékoztassa olvasóinkat a mű létrejöttének körülményeiről, eddigi tevékenységéről. — Miskolcon szereztem meg a diplomát és már ott foglalkoztam a gépgyártás technológiájával. Az egyetem után azonnal a „tűz- vonalba” kerültem és nehéz feladatokat kaptam. Olyan munkákat kellett elvégeznem — irányítanom —, amelyek már-már meghaladták erőmet. Elméleti tájékozódásra ekkoriban nem sok időm volt, de sokoldalú technológiai jártasságra tettem szert. Tapasztalataimról mindig jegyzeteket készítettem, részben a magam okulására, részben fiatalabb kollégáim számára. így cselekedtem akkor is, amikor öt-hat éve a BRG kecskeméti üzemébe 10—12 modern szerszámgépet telepítettek. Lehet, hogy az „egyetemi emberek” nem tartják eléggé tudományosnak a munkát, mert mellőztem a misztifikáló magyarázatokat. Azt tartottam legfőbb célomnak, hogy a termelékenységet növeljem, mert meggyőződésem, hogy még mindig nem isménk eléggé azt, hogy mi mindent tudnak ezek a gépek. — Miként fogadták a szakmában könyvét? — Hosszú évek óta vártak rá — ezt mondták. Heltai Nándor Ä rusitás - hűtő vitrinből A romlandó élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának egymáshoz csatlakozó láncolata minden lépésnél megkívánja a hűtést, a hűtve szállítást és tárolást. Az éttermek, gyorsbüfék, élelmiszerüzletek berendezése az utóbbi évtizedben világszerte nagy változáson ment át. E létesítményekből ma már csak elvétve hiányoznak a hűtőgépek. Ezek különleges változatai a hűtővitrinek. A képen látható hűtővitrinnek a vásárló felőli oldalát üveglap borítja, ezen át szemlélheti meg, választhatja ki a tárolt élelmiszert. A hátoldalát csak körülbelül fele magasságig határolja fal (ebbe építik bele a hűtőradiátort), e fölött szabad benyúlást engedő nyílás van. A hűtőtárolók e félig nyitott típusát azt követően alakították ki, amikor meggyőződtek róla, hogy az alacsony hőmérsékletű levegő nem illan el egykönnyen, hanem „megtelepszik” a hűtővitrin alsó részében. Hőveszteség természetesen van, de azt a jól méretezett kompresszoros hűtőgép pótolni tudja. A jobb hő- szigetelés érdekében a hűtővitrineket kettős üvegfallal látják el, a nem átlátszó részeket pedjg poliuretánhabbal bélelik ki. A hűtővitrin kirakatba állítva, vagy kirakat helyett alkalmazva is kínálhatja a frissen tartott árut. 9 Huszonnégy lakás épül hat társasházban. (Pásztor Zoltán felvétele.) Szóbeli tájékoztatás alapján, a népszámlálási statisztika híján talán el sem hinném, hogy létezik manapság község, ahol a lakosságnak majdnem egyharma- da a 15 évesnél fiatalabb korosztályhoz tartozik. De a tény, miszerint Városföldön ez a korcsoport 30,9 százalékos arányt képvisel, kikezdhetetlen. Úgyszintén az is, hogy a 60 évesnél idősebbek csoportja a 10 százalékos hányadot sem éri el. A halálozások és a születések pozitív előjelű különbözete az elmúlt évtizedben: háromszázhatvan. Jelenleg mintegy 2200-as lélekszámú helységről van szó! Száz háztartásra itt átlag 343 személy jut — a kecskeméti járásban 300-nál is kevesebb. Feltehetően még az is népesedési összefüggésekre utal, hogy az elvált nők aránya 0.8 százalékos csupán, míg a megye községeiben az átlagos hányad ennek több mint a négyszerese. Honnan ez a kirobbanó l'iata- lodás, amelynek mutatóit vég nélkül lehetne sorolni? Építkezési láz Szögezzük le mindjárt, hogy Városföldnek vonzó hatása vaj}, elsősorban Bugac, Jakabszállás, de még Kecskemét tanyavilágának ifjú, többnyire családalapítás előtt levő lakóira is. A község tehát nem kizárólag „saját erejéből” újítja meg önmagát. De viszonylag olcsó letelepedési és változatos munkaalkalmaFRí- nál, s ez is méltánylást érdemlő lehetőség. Ide látszanak a megyeszékhely tornyai, de a keresőképes lakosságnak csak egészen csekély töredéke jár be dolgozni a városba. Több viszont a kijáró. A belterület utcasorai jóformán az utóbbi 10 évben épültek ki. A tanács olcsón méri a 400 négyszögöles telkeket, s valamennyire is intenzív mezőgazdasági hasznosítással az áruk két év alatt „kihozható”. Ezt a lehetőséget idejében felismerték a tanyákról beköltözők, s szerte a belterületen szebbnél szebb gyümölcsöskertek pompáznak. Nemcsak kert van,, hanem villany- és vízhálózat, továbbá igen olcsón és praktikus eszközökkel megépített kövesutak. A tanácsháza előtti térség ugyan rendezetlen, de a környező utcákat a legnagyobb esőzések után is száraz lábbal lehet végigjárni. S az építkezési láz nem csillapodik, inkább fokozódik. Tavaly 28 lakhatási engedélyt adott ki a tanács. 1970-ben még 400-an, jelenleg már 600-an laknak a belterületen. Legutóbb az állami gazdaság elhatározta, hogy területén három év alatt felszámolja a tanyákat. Ezzel együtt a beköltözést minden elképzelhető módon segíti. Még szolgálati lakások építésével is. A Dózsa Tsz központjában pedig a tagok térítésmentesen kapnak telket, azonkívül — 15 évre szóló ittmaradás ellenében — 20 ezer forintot az építkezés megindításához. Az első szakaszban 50 ház megépítésére van kilátás. E gazdaságban egyébként a dolgozó tagság több mint 40 százalékának 30 év alatt van az életkora. A tanács legújabban a földgáz bevezetését tűzte ki célul. Az ÁFÉSZ étterem-, eszpresszó- és büfékombinát építésére készülődik. Az E—5-ös út közelében a szemünk láttára nő ki a homokból egy ízig-vérig modern falu. Azzal együtt modern, hogy lakóinak majdnem kizárólag a mezőgazdaság nyújt megélheA szovjet szakemberek a lézertechnika rohamos fejlődését a ■ Szovjetunióban kifejlesztett új típusú kvantumgenerátorokkal hozzák kapcsolatba. Ezekben a hagyományos rubinkristályt széndioxiddal teli ampulla helyettesíti. Az általa sugárzott fényimpulzus 1000 watt kapacitású. A szakemberek véleménye szerint az új típusú lézerek a tudomány és a technika legkülönbözőbb területein alkalmazhatók. A széndioxiddal működő kvantumgenerátor volt az egyik fő téma a szovjet lézertechnikai tudósok és tervezők leningrádi konferenciáján. Konstantyin Krilov profesz- szor, a kvantumelektronika neves szakembere, Leningrádtést. És azzal együtt, hogy nem mond le önnön megújításáról... Igények törnek felszínre Ámbár a legfrissebb adatokból kiszűrhető tendenciákat árnyaltabban kell értelmeznünk. 1971-ben is még 59 volt a születések száma, tavaly már tízzel kevesebb, s az idén június elejéig mindössze 13. Göblyös Ferencné védőnő szerint — ha nagyon optimisták vagyunk — akkor az idén lesz összesen 40 születés. Az 1970-ig születettek családjában a nagyobb hányadot a három gyermek képviselte, az azóta világra jöttekében már a kétgyermekeseké. Az esésnek egy-két konkrét összetevője kimutatható. Csökkenőben van a gyermekgondozási segély szerepe, azzal összefüggésben is, hogy jó az elhelyezkedési lehetőség, s az év egyes időszakában kimagasló jövedelmeket lehet elérni. A szo- lőmunkában az asszonyok is megkeresik a havi 3000-et. A házépítés pedig — még gazdasági támogatással, családi-rokoni összefogással is — özön pénzt emészt fel, az igények az élet más szféráiban is felszínre törnek, s így pár év alatt itt is tért hódított a „családtervezéses életforma”. A vallásos, vagy általában a konzervatív szemléletnek számottevő hangsúlya — akár a családi, akár a szexuális élet vonatkozásában — nincs. Itt már szerepet játszik a város közelsége. Előnyeivel és hátrányaival együtt... Az utóbbihoz csak annyit, hogy tavaly hat, az idén eddig három lányanyát vettek nyilvántartásba. Visszanyesett álmok Korábban jó, ha két-három végzős nyolcadikos jelentkezett gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Az utóbbi pár évben már jóval nagyobb az arány. Az idén 31 -en fejezik be a nyolc általánost, közülük nyolcán tanulnak tovább középiskolában, s tízen nyertek felvételt a szakmunkásképző — mezőgazdasági gépészképző, villanyszerelő, autó- és motorszerelő — intézetbe. Volt még három jelentkező, akit nem vettek fel. Így tehát tíznél nagyobb lesz azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább. Nagyobbrészt lányokról van szó. ök már a városba készülődnek, álmaik netovábbja, hogy betanított munkások legyenek a Habselyemben vagy a konzervgyárban. ... Benyitok a Galambosi iskola ötödikeseinek osztályába. Pögtönzött statisztika: egy van közöttük csak, aki egyke, akinek egy testvére (nővére, húga stb) van: tizenhárom, akinek kettő, az öt, akinek három, az hat. S van még egy. aki igazán bán nyilatkozott a lézerek széles körű alkalmazásáról a szovjet iparban. Mint elmondta, lézerimpulzussal mikroszkopikus kicsinységű lyukak vághatok az órák köveiben, a legvékonyabb órarugók is odaforraszthatók. A kvantumgenerátorokat alkalmazzák a kohászatban, a könnyűiparban, a szövetek, bőrök minta szerinti szabásánál. Sokat ígérő munkálatok folynak a lézeres hírközlési rendszerek terén. Moszkvában és Jerevánban már működnek az első fényhírtovábbító vonalak, a jövőbeli rádió- és televízió- szuperláncok első mintái. Nagy sikereket értek el a lézeres sebészettel. A kvantumimpulzusok segítségével operálni lehet a szemfenéket, az idegrostokat, az agysejteket. népes családból való — Pösznet Erzsi —, ők nyolcán vannak testvérek. Sorrendben ő a hatodik. Már tizennégy éves, kétszer ismételt — túlkoros. Két legnagyobb bátyja családot alapított. Odahaza hatan vannak az egyik földes szobában. Villany nincs. Apja fogatos az állami gazdaságban. A nagyobb gyermekek közül egyik sem tanult tovább, s feltehető, hogy Erzsi sem lesz kivétel. Álmai szűkreszabottak: ha végez, szőlőmunkás szeretne lenni. Az öt, vagy azoníelüli gyermekkel megáldott hat-hét városföldi család majd mindegyike hasonló körülmények között él, illetve hasonló „távlatokkal” számolhat, mint Pösznetéké. Az egyedüli kivétel talán a belterületen lakó Varga Mihályéké. Délelőtt egyedül a házigazdát találom odahaza. Tizenötödik éve fejőgulyás az állami gazdaságban. A reggelt és a délutáni műszak között van néhány szabad órája, s ezt — mint ezúttal is — a kertjében hasznosítja. öt gyermekük közül három még az általánosba jár, a legnagyobb a félegyházi Petőfi Gimnáziumban tanul, egy másik pedig Kecskeméten, a gázműveknél ipari tanuló. Eredetileg — még 1961-ben — is azért költöztek be, hogy a gyermekeknek a tanyáról ne kelljen oda és vissza hat kilométert gyalogolniuk az iskolába. OTP-részletre vették a tévét, a két biciklit. A ház után is törlesztenek, több mint havi 300-at. Varga Mihály havi 2700 —2800 között keres, felesége — a kecskeméti baromfifeldolgozóhoz jár be — 1400—1500 körül. Könnyű kiszámítani, hogy havonta ketten kézhez kapnak „tisztán” 4000-et. Ebből él a héttagú család. Illetve a nagy kert is hoz még valamit. Ügy adódott, hogy szomszédjukban, az övékével határos telek még mielőtt építettek volna rá, eladásra került. Ezt Varga Mihály vásárolta meg, s az öt gyerek nevére íratta. S most amiatt panaszkodik, hogy az ingatlankorlátozási rendelet erre a telekrészre évi 2400 forint adót ír elő. „Ennek a felét fizeti Varga Mihály, mivel 50 százalékos mérséklésben részesítettük” — adja tudtomra Csík Kálmán tanácselnök. De a véleménye az, hogy egy ilyen népes családra egyáltalán nem kellene kivetni az adót. Csakhogy ez már nem a helyi tanács jogköre. Az ingatlankorlátozási rendeletet a telekspekulánsok ellen hozták, de a családjuk jövőjére gondoló, dolgozó kisemberek százezreit sújtják vele — ez most újból bebizonyosodik. Mert így is túl kevesen vannak az olyan családok, ahol együtt létezik a sok gyerek, valamint a szorgalom, a talpraesettség, a boldogulni akarás. Hatvani Dániel A homok mint radírgumi .1 Előfordul, hogy kisebb változtatást kell eszközölni a nyomtatott szövegben, törölni kell néhány szót, vagy más szöveget kell a helyükbe írni. A nyomtatott szövegen azonban nem segít a radír: a javítást be kell szorítani a sorok közé, vagy kiírni a lap szélére. Az egyik angol vállalat miniatűr homokfúvó berendezést készített a korrektor és a szerkesztő munkájának megkönnyítésére. Ez aprószemcsés csiszolópor segítségével törli a nyomtatott szöveget, s mikroporszívó közreműködésével mindjárt eltávolítja a homokot és a papírrészecskéket. A berendezés alkalmas vázlati rajzok kijavítására, s olyan könyvtári könyvek tisztítására is, amelybe felelőtlen olvasók tintával írták be megjegyzéseiket. Manapság gyakran szóbakerül, miként lehetne gyorsítani a tanácsi ügyintézést. Számos rendelkezés született a hivatali munka egyszerűsítésére. — Még mindig sok a bürokrácia, a felesleges ügyiratok gyártása — mondják a tanácsi hivatalok dolgozói. Ugyanez a véleménye a lakosságnak is. Legtöbb ilyen észrevétel a jár- latlevelek kezelésével kapcsolatosan érkezik. Ez ösztönözte a megyei tanács titkárságát, valamint a kecskeméti járási hivatalt egy részletesebb vizsgálat indítására. Az ügyiratforgalom tanulmányozása során megállapították, hogy a kecskeméti járás községeiben 1971-ben csaknem negyedmillió járlatlevelet adtak ki. Ha csak tíz percet számítunk az ügyintézésre, 25 tanácsi dolgozó évi munkáját köti le a járlat- le vél-kezelés. Ez egy átlagszám, ezen belül községek szerint különbséget lehet tenni, hiszen La- josmizsén, ahol 62 ezer járlatlevelet állítottak ki. csaknem három embert kell teljes munkaidővel ezzel foglalkoztatni. Egy ilyen állatszármazási bizonyítvány kezelésével együtt jár az adóigazolások kiadása. Szabad- szállás nagyközségben 1972-ben 9100 ilyen igazolást adtak ki. Ugyanebben a nagyközségben a termelőszövetkezeti tagság saját tenyésztésű háztáji állatállományának igazolására a négy közös gazdaság 4770 bizonyítványt adott ki. Szabadszálláson azt is megvizsgálták. hojy a járlatlevelek íratása, az ehhez szükséges igazolások beszerzése a lakosságnak 8 ezer munkanapjába kerül egy év alatt. A termelőszövetkezeti gazda ugyanis a járlatlevél beszerzése előtt elmegy a gazdaság központi irodájába, ahol kiállítják részére a saját tenyésztésről szóló igazolást. majd ezzel felkeresi a községi tanácson a kezelőt. A járlatlevél kiállításánál azonban mindig várakozni kell a sok ügyfél miatt. Az igazolás beszerzése. a járlatlevél kiírása általában nem egyszerre bonyolódik, és az illetőnek legalább két félnapjába kerül. Ha pedig nem termelőszövetkezeti tag, a kiállításhoz két tanú is szükséges, akik igazolják. hogy saját tenyésztésű állatról van szó. Ez utóbbi eljárás teljesen felesleges, mert a kiállított igazolások túlnyomó többsége nem leellenőrzött adatok alapján, hanem bemondás szerint kerül kitöltésre. A kecskeméti járási hivatal több községi tanács vezetőjének véleményét kérte ki az ügyintézés egyszerűsítésével kapcsolatban. Többek között lehetőség van az illetékkiszabás lerovásának köny- nyitésére. Megoldható lenne az is, hogy a tanács helyett maguk a gazdaságok állítanák ki minden egyes saját tenyésztésű jószágról a járlatlevelet, amelyet maguk tartanának nyilván. Az átírást viszont a tanács illetékese intézné. Amennyiben az üzemek saját tenyésztésű állataikat közvetlenül a vágóhídnak adják el, szintén saját nyilvántartáson keresztül vezetnék az eseményt, az illeték mindenkori lerovása mellett. Sok időt takarítanának meg akkor, ha a saját tenyésztésről szóló igazolást megszüntetnék, a sertésnél, a juhnál és a kecskénél. Azt Is érdemes lenne megfontolni, hogy egyáltalán szükséges-e ezekről az állatfajtákról járlatlevelet vezetni? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az ezzel kapcsolatos bürokrácia formális. Az állattartók ugyanis csak azokra a jószágokra kérnek bizonyítványt, amelyet forgalmazni akarnak a vásáron, a piacon, vagy értékesíteni szándékoznak a felvásárló vállalatnál. Példa erre Szabadszállás, ahol a tavaly kiállított 13 500 jár- latlevélből több. mint 6 ezer darabot az állatforgalmi vállalatnak értékesített jószág miatt állítottak ki. Elég magas viszont a termelőszövetkezet húsfeldolgozója, valamint a szövetkezetközi társulás és a fogyasztási szövetkezet részére leadott jószágok száma is. Jelentéktelen mennyiségű állat kerül forgalomba a vásárokon és a piacokon. A vállalat részére leadott állatokról minden esetben jegyzék készül. Az állatorvos egészségügyi vizsgálatot tart, így a vizsgálati díj címén a járlatlevél illetékével azonos összeggel lehelne az állattartót megterhelni. Nincs mód valamennyi egyszerűsítési javaslat felsorolására, a járási hivatal felterjesztését a megyei tanács titkársága továbbította a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához, ahonnan már válasz is érkezett, melyben ígéretet tettek arra, hogy a járlatlevéllel kapcsolatos bürokráciát csökkentik. A kezeléssel kapcsolatos eljárást az 5/1962. FM. rendelet szabályozza. Az élet azóta sokat változott. Korszerűbb ügyintézéssel sok ezer munkaórát lehetne megtakarítani. K. S. HÍRKÖZLÉSTŐL A SZEMSEBÉSZETIG A lézer új távlatai
