Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1973. májúsT6. A TOMPÁI ESET ÜRÜGYÉN Ki marad utoljára . Az öregember kint áll a ház előtt, arcát a napsütés felé fordítva. Szemöldökéig ér a kucsma széle. Az oszlopos tornác fölött szögek állnak ki a falból. Az udvaron mindenfelé rakomány: széna, csutkaszár, tűzrevaló. Eke, borona, rozzant szekér. Mint ősidők óta .. Érzem, ide kell betérnem, Kisfoktő megfogyatkozó számú házainak egyikébe. Az 51-es műút két oldalán — Kalocsától néhány kilométerre északra — egyre több az elhagyott ház, egyik-másik már düledező félben, csak a csupasz falak és az elárvult kút- gémek merednek az égnek. Vadon növő bokrok, ecetfák sarjadnak a romokban. Az ötvenes évek végén még 56 család lakott itt. Számuk azóta 10-re apadt. Manapság már azt találgatják, ki marad utoljára Kisfoktőn. Hercegh Miklósék, ahová betérek, 1938 óta laknak itt. Bérbevették a házat és földet is itt béreltek, mivel saját birtokuk nem volt. Az ő életükben még a felszabadulás sem hozott különösebb változást — legalább is nem észleltek ilyet —, bérlők maradtak továbbra is, majd később vettek pgr holdat, s a nevükre került a ház is. — Mások is így jöttek ide, a legtöbb — mondja az öregember, szinte önigazolásul. — Aztán ittmaradtak. Meg nemcsak mi vagyunk itt egyéniek, hanem még vagy öten, vagy hatan. Jó tíz év alatt összevásárolgattak vagy 7 és fél holdat. Megkérdem — miből. Az öregasz- szony válaszol, különben is egyre inkább ő válik beszédessé: — Hát volt jószág és abból. — Hány darabban volt a föld?. — Volt vagy öt helyen. De nem messzire egymástól. Hercegh bácsi különösen onnantól kezdve válik szótlanná, amikor a tsz-alakulást hozom szóba. Megtudom, alakult itt is tsz, Kisfoktőn, Űj Alkotmány néven, amely pár évvel azután beolvadt a foktői Béke Tsz-be. Az itteniek ide léptek be, köztük Herceghék is. Mi okból maradtak ki? — Azt láttam akkor, hogy aki nem dolgozik, az többet keres, mint én. Egy év után otthagytam őket, nem jártam dolgozni. Nem lehetett összeférni... Aztán ki is zártak. A két lovam, a kocsim bennmaradt. Meg a föld is. Kezdhettem élőiről. Bérletet vállaltam újból, feleset, azoktól a foktői gazdáktól, akiknek a földjeit betagosították, de ők nem léptek be, hanem itt kaptak csereföldet és ez nekik messze volt... Pár év múlva, úgy 63-ban, ha jól emlékszem, vettem egy lovat. Addig a vejem lovával is elboldogultam. Majd lett egy kis pénz és úgy vettem az 1200 négyszögölet, amiből jelenleg is élünk. — És meg lehet élni belőle? Az öregasszony önérzetes hangon válaszol: — Lopni még nem mentünk. Van kukorica, egy kis fűszer- paprika, krumpli. Na meg a jószág ... A két tehén. Az egyik most ellett, a másik tavaly. — Sokat kapnak a tejért? — Kapunk szépen, de vissza is kell adni, takarmányért. Nyáron jobb, mert akkor a legelőre ki lehet pányvázni a teheneket. Meg van liba is. Épp a jószágtartás előnyei miatt maradtak itt Kisfoktőn. Mert van házuk Foktőn is. Abban lakik a kisebbik lányuk. A nagyobbik, már asszonylányuk is saját házban lakik. De ide egyikőjük sem akar kiköltözni. Az utcára néző szoba üres, itt csak lim-lomokat tárolnak. A konyhában és a kisebb szobában is csak a hagyományos, régi parasztbútorok találhatók Még megvan a kemence is. — Nekünk már így is jó — mondja Hercegh néni. — Azl sem tudjuk, hogy ezzel a házzal mi lesz. Hirdettük, nem jött rá vevő. r*-_ ■■ ■ i A ■ ' • Hercegh Miklós és neje a verandán. Az öregember 67 éves. Meddig bírják a munkát? — Ezt sem tehet tudni. Amíg dolgozni tudunk, megélünk. Aztán? Majd megyünk a szeretetotthonba ... És keseregnek, hogy kár volt földet vásárolni, inkább Kalocsán kellett volna házat venni, vagy építeni, elhelyezkedni valami üzemben és kapnák a nyugdíjat. De így? Életük épp oly távlattalan, akár Kisfoktőé ... Csakugyan, miért is nerri maradnak meg itt fiatalok? Az öregek szerint azért, mert itt nem lehet szórakozni és villany sincs. ... A műút melletti szélső házban Szabó Jánosék már hallottak a dunántúli Gyűrűfű sorsáról S számot vetettek azzal, hogy Kisfoktőre is a teljes elnéptelenedés vár. Itt, a műút mellett! — Apám és nagyapám is itt született, meg én is — mondja a házigazda, aki egyáltalán nem idős ember és a kalocsai EKÁ-ba jár be dolgozni naponta. — Házat, amiben lakunk, úgy vettük 1958- ban, 31 ezerért. De most- már ajándékba sem kellene senkinek. Nem is áldozunk a házra, azért ilyen ütött-kopott. De ahhoz gyengén állunk anyagilag, hogy Kalocsán építkezzünk. Kisfoktő legmuta- tósabb házát Szőgyi András vásárolta meg, nem is túl régen, öt-hat évvel ezelőtt, több mint százezerért, ö az egyetlen itt, aki tsz-tag: juhász. Szabó Jánosék szerint a tehetősek már elköltöztek innét. De a többiek is készülődnek... Mert nincs villany. Már tíz évvel ezelőtt is kérvényezték. A kis település mellett vezet el a 35 ezer voltos magasfeszültség. Csak egy trafó kellene — 50, vagy 60 ezer forintért. De erre nincs pénze a foktői tanácsnak. Mondván, hogy Kisfoktő úgyis megszűnik. Hát ez, úgy látszik, csakugyan be is következik. És Kisfoktőhöz tartozik ezer holdnyi mezőgazdasági terület. De a tsz-nek itt semmi épülete, semmi jószágállománya nincs. Hiányzik tehát a munkaalkalom is. Ügy tartják, lassanként ez az ezer hold is elveszti termőképességét, mert ide évek óta nem jut trágya. Még mindig biznak a villanyban. Van, aki tizezer forintot is megajánlana. Mert lehetne élni emberi életet Kisfoktőn is, ha ennek megvolnának a feltételei. Szabó János szabad idejét a méhészkedés tölti ki. Ez a hobbyja. A 46 család' részére maga készítette el a kaptárakat. De serdülő gyermekei már semmiképp sem akarnak áttmaradni. Nyaranként gyakran lefékeznek itt a nyugati turisták és fényképezik a romos házakat. Üres a ' harangláb is. Évekkel ezelőtt a harangot bevitték Foktőre. Naponta többször megkon- tíította a csősz, s ha egy-egy itteni lakos meghalt, akkor külön is... Azt mondják, szép hangja volt. Hatvani Dániel Tavaly sok gondot és kárt okozott a tompái Kossuth Termelő- szövetkezetnek, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár által készített paradicsombetakarító gép nem vált be. A tagság mozgósításával tudták csak megmenteni a termést. A termelőszövetkezet meg akarja valósítani a zárt rendszerű paradicsomtermesztést magyar gépekkel. Ez az eset nagy csalódást keltett. Megingatta a bizalmat a magyar mezőgépgyártás iránt. A Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár megtérítette ugyan az anyagi kárt, de az er-, kölcsi hatást, a bizalmatlanságot nem tudta ellensúlyozni. Nemrég a magyar mezőgazda- sági gépgyártás két bázisának a Budapesti és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyáraknak gazdasági vezetői sajtótájékoztatón számoltak be eddigi eredményeikről és a további elképzelésekről. \ Kétségtelen hogy tiszteletre méltó erőfeszítések történtek a fejlesztésre. A budapestiek például mintegy tizenöt éve foglalkoznak a kukoricabetakarítás gépesítésével. A fejlesztésnél nemcsak saját erejükre támaszkodtak, hanem nemzetközi együttműködéssel, valamint li- censz-vásári ásókkal igyekeznek az igényeknek legmegfelelőbb, korszerű gépek gyártásával segíteni a nagyüzemi kukoricabetakarítást. Ismeretes, hogy megvásárolták a Braud csőtörőt, amely az SZK—4-es gabonakombájnra szerelhető. A napokban megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatják a csőtörő adapter két továbbfejlesztett változatát. Érdemés azt is megemlíteni, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár az új igényeknek megfelelő nagy teljesítményű, korszerű Kertitox gépcsaláddal, sikereket ért el a mezőgazdasági nagyüzemekben. A gépcsalád függesztett és vontatott gépeit a Német Demokratikus .Köztársaság mezőgazdasági gépgyártásával együtt fejlesztették ki. Az építőszekrény-rendszerű gépcsalád a növényvédelem valamennyi területén magas szinten elégíti ki az igényeket és nemzetközileg is elismert. A mosonmagyaróváriak is sokat léptek előre, öt éve kezdték meg a Lajta ekecsalád továbbfejlesztését, amelynek egyes típusait már három éve gyártják sorozatban. Eddig csaknem négyezer eke dolgozik hazánkban és határainkon túl a mezőgazdasági nagyüzemekben. A mosonmagyaróvári Szakemberek a nagyüzemi szántóföldi hagymatermesztés komplex géprendszerébe illeszkedő válogató gépsort is készítettek. A gyümölcs- és zöldségválogató gépsorok továbbfejlesztését egyik legfontosabb feladatnak tartjjják. Igen népszerű megyénkben is a mosonmagyaróvári takarmánykeverő üzem. A szarvasmarhaprogramot segítik a tömegtakarmányok keverésére, adagolására alkalmas berendezések. Mint érdekességet szükséges megemlíteni, hogy a baromfitartó berendezésekből 1300 darabot szállítottak már a Szovjetunióba. Az automata berendezés lehetővé teszi, hogy egy személy gondozzon 15 ezer tyúkot és maradjon ideje a napi tojásmennyiség össze- szedésére is. Ebből a berendezésből a hazai mezőgazdasági nagyüzemek — eddig még kevésbé ismert okok miatt — alig igényeltek. Valószínű hiányzik a kellő propaganda. Ez utóbbi egyúttal azt is jelzi, hogy többet kell törődni az üzemek igényeinek tanulmányozásával, vagyis közvetlenebb kapcsolatot szükséges teremteni a gyártó vállalatoknak a termelőkVisszaélés lőfegyverrel Lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette, valamint súlyos testi sértés kísérlete miatt halmazati büntetésül három évi börtönre Ítélte a megyei bíróság Pataki Imre vádlottat, aki Bó- csán, a II. kerület 275. számú tanyában lakik, büntetve még nem ■volt. Ugyanakkor a bíróság kétévi időtartamra eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától és kényszerelvonó kezelésre kötelezte. Ki ez a Pataki Imre és mit csinált? Ezekre a kérdésekre nem nehéz válaszolni, hiszen a bíróságnak az ügyről, s természetesen az elkövetőről is bőséges jegyzőkönyvi anyaga van. Patakinak, mint szőlősgazdának saját termésű bora mindig volt. Ezt évek óta rendszeresen fogyasztja, ami oda vezetett, hogy ma már idült alkoholista. Amikor felönt a garatra, durván bánik feleségével, lányával, többször előfordult, hogy mindkettőjüket elzavarta a tanyából. Egy ideig — 1957-től 1964-ig tagja volt a bócsai vadásztársaságnak is, de onnan kilépett, mert italozott, a fegyverről gondatlanul bánt, sőt a puskája egyszer a lakásban el is sült. Többé nem volt tagja a társaságnak, fegyvertartási engedéllyel sem rendelkezett. Nemsokára azonban, 1971-ben egy ismeretlen embertől 25 liter borért vásárolt egy kakasos, kétcsövű vadászpuskát, s ezzel együtt 12 darab vadásztöltényt is. Ezt a puskát Pataki a tanyában rejtegette, hol a padláson, hol a szénakazalban, vagy az udvaron levő farakásban dugdosta. Néha elővette és varjakra, szarkákra llövöldözött vele. A fegyverhez maga is készített töltényt, mert volt puskapora, fojtása, gyutacsa stb. A múlt év november 5-én este Pataki befogta a lovát és elment egyik ismerőse tanyájára. Előzőleg azonban hat deci bort megivott, sőt az ismerős is borral kínálta, amit természetesen nem utasított vissza. Amikor visszafelé akart indulni — úgy fél kilenc tájban — nem találta sem a lovat, sem a kocsit. Kénytelen volt tehát gyalog elindulni. Magában azon töprengett, hogy bizonyára a lánya és felesége hajtották haza a lovat, hogy vele ujjat húzzanak. Az igazság pedig az volt, hogy a ló megunta a váysiKS-?ást és magától indult el’ áttörve az igen gyenge kerítést. Nos Pataki gyanúját csak tüzelte a tény, hogy amikor haza ért, az udvaron a lánya, felesége és a lány udvarlója éppen a lovat fogták kifelé, noha éjjél két óra volt. Másnap Pataki Imre körülbelül tíz órakor kelt fel és kiment a burgonyaföldre, ahol felesége és 16, éves lánya már javában dolgozott. Itt felemlegette, hogy bizonyára a felesége hajtotta haza a lovat. Ebből természetesen szóváltás támadt. A vádlott kel. A bevezetőben említett tompái példa is jól bizonyítja, menynyire fontos ez: Ha előzőleg alaposabban, a helyszínen tanulmányozzák a gépi paradicsombetakarítás módszereit, bizonyára nem fordul elő ez a kellemetlen eset. Tudvalevő, hogy a paradicsombetakarítás gépesítésével már évek óta foglalkoznak hazánkban, nem indokolt ez a hosz- szú átfutási idő, amely a mezőgazdasági gépgyártásnál tapasztalható. Az említett sajtótájékoztatón többen szóvá tették, hogy a megyei AGROKER-ek, mint kereskedelmi vállalatok, nem eléggé korszerű kapcsolatot alakítottak ki a termelő üzemekkel. Még mindig kevés a választék, és neon azt kapnak az üzemek sok esetben, mint amire szükségük lenne. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár képviselője megjegyezte, hogy az utóbbi években több gyártmányt adtak el közvetlenül az üzemeknek, mint az AGROTRÖSZT-nek. Ez önmagában is figyelmeztet arra, hogy baj van a piackutatással, a kapcsolatokkal. A napokban megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron a tavalyinál mintegy kétszer nagyobb területen állít ki a két mezőgazda- sági gépgyár. Ez már bizonyíték arra, hogy nagyobb a választék és reméljük, hogy a minőséggel sem lesz annyi gondunk, mint eddig. Csányi Ferenc, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár műszaki és kereskedelmi igazgatója azt is elmondta, hogy még az idén tökéletesítik a paradicsombetakarító gépet. Rájöttek a hibára, és ígérik, hogy az idei őszön rríár jól fog működni. Remélik, hogy nem éri csalódás a tompái szövetkezet tagságát. K. S. Budapest — Hilton Szálló hozzá kezdett a boronáláshoz, de időközönként bement a tanyába inni. Az ellenségeskedés egész napon át tartott, este pedig Pataki már olyan kijelentést tett a feleségének, hogy npég az éjjel megöli, azt sem bánja, ha ezért felakasztják. Nagy veszekedés tá-„ madt akörül, hogy sem az asz- szony, sem a lány nem voltak hajlandók befogni a lovat, amely egész nap dolgozott, s így pihenésre volt szüksége. Patakii Imre — miután néhány pohár bort ismét felhajtott, elszaladt az ismerőséhez és onnan visszarohant a tanyájába — elővette a nádkúpba rejtett fegyvert, összerakta, magához vett egy töltényt, s elindult Font József tanyája felé, mert úgy tudta, hogy lánya és felesége tőle való félelmükben —, ahogyan már többször is így tettek — ide menekültek. Valóban így *is volt. Már közel volt a tanyához, amikor látta, hogy felesége és lánya, valamint Font József kilépnek a konyhából,. ahol égett a lámpa. Betöltötte a fegyvert, de a konyhából kilépők észrevették és megrémültek tőle. A két nő elbújt egy nagy nyárfa mögé, Font József pedig oda ment Patakihoz és kérdezte, mit akar ezzel a puskával ? „Majd megmutatom, hogy mit akarok .,.hangzott a hetyke válasz, s ment egyenesen a nyárfa irányába, de azon túlhaladt az ittas Pataki. Erre az asszony elszaladt onnan és egy napralorgószárból készült kerítésen akart átmászni, de ezt a férje észrevette, s fegyverét azonnal válthoz emelte, célzott a zörgés irányába (nem látott semmit, mert este volt már) és nyomban meghúzta a ravaszt. Ebben a pillanatban a mellette álló Font József a puska csövét felütötte, s így a sörétek elzúgtak a levegőben. Ezen feldühödve Pataki Fontra emelte a fegyver tusáját, de nem ütötte meg, csupán megjegyezte, hogy van nála még egy töltény. Majd megfordult és hazament, lefeküdt. Pataki Imréné még aznap éjjel jelentést tett a rendőrségen és a vádlottat hajnalban letartóztatták. Amint említettük is, Pataki Imrét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint súlyos testi sértés kísérlete miatt ítélte el a bíróság. A fegyverszakértő, valamint az orvosszakértő véleménye szerint ugyanis a töltényben levő 10-es sörétek, húsz méteres távolságból, és olyan- ruházatra leadott lövéssel, mint amilyenben akkor (november volt) Patakiné volt öltözve, halálos következménnyel nem járhattak, legfeljebb súlyos testi sérülést okozhattak volna. Ezért ennek a bűncselekménynek a kísérletében marasztalta el a bíróság Pataki Imrét. A bíróság a fegyvert és tartozékait elkobozta. G. S. A budai várnegyedben, a Mátyás-templom tőszomszédságában megkezdték a Budapest— Hilton Szálló alapozását megelőző munkálatokat a Földmunkát Gépesítő Vállalat szakemberei. Új cipők Az előzetes modellkiválasztás alapján a kereskedelem képviselői már megkötötték a Duna Cipőgyárral a második félévre szóló szerződéseket. A megrendelések zöme a már jól bevált termékekre vonatkozik; olyan lábbelikre, amelyeket a vásárlók az elmúlt szezonban már megszerettek és most is keresnek a boltokban. Ilyenek a harisnyacsizmák, amiből a belkereskedelem a maximális mennyiséget rendelte. A rendeléseknek ugyanis határt szab, hogy a csizmaszár anyaga az úgynevezett polypel-moltaplen, importból származó zsugorított termék. Egyébként ezt a terméket is továbbfejlesztették: új típusú vastag poliuretán talppal gyártják az idén. Hasonlóan megnőtt a kereslet a „fröcsi” cipők iránt. Ezeket is új, a réginél korszerűbb fröccsöntő szerszámmal gyártják, esztétikusafeb kivitelben, ami valószínűleg megnyeri a vásárlók tetszését. Korszerű fényérzékeny anyag Csehszlovák szakemberek új fényérzékeny anyagot fedeztek fel: a fluór, a kalcium és a lantén bonyolult vegyületét. Ha finom kártyára ráviszik, eszményi anyag lesz belőle az információk megőrzésére. A feljegyzés lézersugárral történik; az „előhívás”, valamint a „fixíro- zás” közönséges villanylámpa segítségével. A méhészkedő Szabó János
