Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

* 1973. május 16. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 Megalakult a megyei ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERŐ Jegyzetek az NDK-ból (II.) © A korszerű szarvasmarhatclep egyik istállója a takarmányszál­lító szalaggal. (Folytatás az 1. oldalról) ® Dr. Szabó Zoltán egészség­ügyi miniszter beszéd közben. zetével kívánok foglalkozni. El­mondhatom, hogy Bács-ICiskun megye egészségügye kiemelkedő eredményeket ért el például a járóbeteg-ellátás tekintetében. A keresőképtelenek száma például 1972-ben — a korábbi évhez vi­szonyítva — 4,9 százalékról 4,4 százalékra csökkent, míg orszá­gosan emelkedést tapasztaltunk. A csecsemőhalandóság a megyé­ben 46 ezrelékről 31 ezrelékre Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Tisztelettel és szeretettel köszön­tőm a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, a Ha­zafias Népfront megyei bizottsá­ga nevében a megválasztott ta­nácstagokat, a megalakult me­gyei tanácsot. Köszöntőm azokat, akik most először kerültek a me­gyei tanácsba, s azokat is, akik már több cikluson át élvezték a választók bizalmát. Külön szere­tettel üdvözlöm a fejkendős asz- szonyokat, a munkásokat, s ter­mészetesen a nem fejkendős ta­nácstagokat, professzorokat, tu­dósokat, közéleti embereket. Ügy vélem ebben a tanácsban jól tük­röződik megyénk társadalmának összetétele. — Több, mint húsz éve dolgo­zik ebben a szervezetben a ta­nács, de most először alakul újjá ebben az új épületben, a megyt házában. Ez az elnevezés, hogy megyeháza mindkét épületre — a megyei pártbizottságra és a me­gyei tanácsra is — érvényes és úgy gondolom találó is. Kifejezi, hogy nem öncélú munka folvik itt, hanem olyan tevékenység, amely az egész megye érdekeit, fejlődését, az itt élő. dolgozó em­berek életének javítását szolgál­ja. A Minisztertanács az alsó- és középfokú oktatási, valamint ne­velési intézményekben kiemelke­dő oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, továbbá a pedagó­giai gyakorlatot segítő tudomá­nyos munkában — a hatékony módszerek kidolgozásával, kísér­leti tapasztalatok feltárásával stb. — közreműködő pedagógusok te­vékenységének elismerésére és ösztönzésére Apáczai Csere Já- nos-díját alapított. csökkent, ami már az országos átlag alatt van. Különösen figye­lemre méltó ez akkor, ha tudjuk, hogy milyen a megyében a kór­házi ellátottság, s hogy milyen a megye településszerkezete. — Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 3500-ról 2700-ra csökkent, s ez döntő mértékben a helyi tanácsok áldozatkész munkájának, szervezőkészségé­nek eredménye- Például Hartán — mondotta dr. Szabó Zoltán — olyan egészségügyi központot te­remtettek, ahol fiatal, magukat jól érző orvosok dolgozhatnak. A továbbiakban az egészség- ügyi miniszter a megye szakor­vosi ellátottságát elemezte, mél­tányolta, az egészségügyi dolgo­zók hivatástudatát, majd a me­gyében folyó kórházépítésekről beszélt. Rátérve az új, 680 ágyas, az ötödik ötéves terv időszakban, átadásra kerülő kecskeméti me­gyei kórházra, a következőket mondotta: — A kórház jóváhagyóit és végleges tervét éppen a mai na­pon adtam át dr. Gajdócsi István elvtársnak! Végül a kormány és a minisz­térium nevében azt kívánta dr. Szabó Zoltán, hogy az új me­gyei tanács és annak minden tag­ja, vezető és beosztott dolgozója sikeresen tegyen eleget a válasz­tók megbízásának. Az egészségügyi miniszter be­szédét követően dr. Romány Pál elvtárs lépett a szónoki emel­vényre. © Dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára is fel­szólalt az alakuló ülésen. Beszéde további részében a megyei pártbizottság első titkára a negyedik ötéves tervidőszak feladatairól beszélt, hangsúlyoz­va, hogy erre, a most elvégzett munkára kell majd alapítanunk a következő ötéves terv célkitű­zéseit. Ugyanakkor felhívta a íi­A díjat a művelődésügyi mi­niszter adományozza. A kitünte­tettekre a megyei (fővárosi) ta­nács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve tehet javas­latot a művelődésügyi minisz­ternek minden évben, május 1-ig. Évenként , legfeljebb tíz — egyenként 20 ezer forint összegű — díj adományozható a pedagó­gusnap alkalmából, amelyet el­ső ízben az idei ünnepségeken tanács gyeimet arra, hogy az új összeté­telű megyei tanács ne csak az anyagiakkal, hanem a szellemi erőkkel is gazdálkodjon jól. Kü­lönösen fontos — hangsúlyozta dr. Romány Pál elvtárs —. hogy fejlesszük az emberek művelő­dési igényét, s igyekeznünk kell. hogy ezt az igényt jól és okosan ki is tudjuk elégíteni. Hiba vol­na, ha az anyagi fejlődés mellett elhanyagolnánk az emberek szel­lemi fejlődésével vak) törődést. Felszólalása vegén a megyei pártbizottság első titkára beje­lentette, hogy a megyei párt­végrehajtóbizottság határozata szerint Kiváló pártmunkás ok­levelet adományoz azoknak, akik a megyei tanács végrehajtó bi­zottságában évekig eredményes munkát fejtettek ki, de akik a mostani választások során, érde­meik elismerése mellett. már nem lettek tagjai a végrehajtó bizottságnak. Kiváló pártmunkás oklevelet nyújtott ál dr. Romány Pál elvtárs Farkas Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei titká­rának, Komáromi Attilának, KISZ megyei bizottsága titkárá­nak, Némedi Sándornak, az SZMT titkárának, Pankovils Jó- zsefnénalc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöké- nek és Reile Géza nyugalmazott tanácselnöknek. A megyei tanács ülése ezután megválasztotta a megyei tanács bizottságait, azok elnökeit és tagjait. A kilenc bizottság a kö­vetkező: 1. Az ülés elején meg­választott ügyrendi bizottság (el­nöke: dr. Posváncz László), 2. számvizsgáló bizottság (elnök: Benei 1 Sándor), 3. tervgazdasági bizottság (elnöke: Tollai László), 4. településfejlesztési-műszaki és kommunális bizottság (elnöke: Reile Géza), 5. termelési és ellá­tási bizottság (elnöke: dr. Glied Károly), 6. művelődési bizottság (elnöke: Madarász László), 7. egészségügyi-szociális bizottság (elnöke: dr. Malcai László), il. jo­gi és igazgatási bizottság (elnöke: Vincze Ferenc), 9. ifjúsági bizott­ság (elnöke: Madarász László). A továbbiakban a megyei ta­nács megválasztotta a megyei és a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok elnökeit és tagjait, majd a bíróságok népi ülnökeit. A megválasztott tisztségviselők nevében dr. ' Dobos Ferenc, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács elnöke, az ügyrendi bizottság tit­kára mondott köszönetét. Végül bejelentések következ­tek. A megyei tanács ülése jóvá­hagyólag elfogadta azt a javasla­tot, amely Tiszaalpár községet nagyközséggé nyilvánította. Egyetértett a megyei tanács az 1972. évi településfejlesztési ver­seny értékelésével is. (Az értéke­lés ismertetésére holnapi lapunk­ban visszatérünk.) A megyei ta­nács elnöke ezt követően bemu­tatta a testületnek a szakigazga­tási szervek vezetőit, a járási hi­vatalok elnökeit, majd az ülés dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. Gál Sándor nyújtanak át. A díjjal együtt adják át a művelődésügyi mi­niszter által meghatározott jel­vényt és oklevelet is. A kitüntetett pedagógusok jogo­sultak az „Apáczai Csere János- dijas" cím használatára. Egyúttal határozott a Minisz­tertanács arról is, hogy felemeli a kiváló tanár, kiváló tanító, ki­váló óvónő címben kitünlethetők évenkénti számát. — Huszonhárom millió mar­kába került ez az üszőnevelö te­lep, 1969-ben lett kész,' hat hó­napos kortól tartjuk itt az üsző­ket a vemhességig — kezdte a tájékoztatást Hans Ortmann, a Neustadt Gleve környéki mező- gazdasági nagyüzemek kooperá­ciós tanácsának titkára, amikor a telepet jártuk, ötezer jószágot gondoznak itt. Hatalmas vas és alumínium alkotmányok, nagy teljesítményű gépek és berendezések tűnnek elénk. Önkéntelenül is keressük az embert a vázóriások, a vas- traverzek között. — Itt mindent a gépek végez­nek — világosított fel mosolyog­va Arnold Brehmert darukezelő. — Az embernek csak annyi a leiadata, hogy figyelje a vezér­lőasztalokat, gombokat nyomjon, áramköröket kapcsoljon. Össze­sen harmincötén dolgozunk itt. A létszámban benne van az ál­latorvosoktól az éjjeliőrig min­denki. Én a daruval silót eme­lem ki és teszem a futószalag­ra. amely a takarmányelosztók­hoz viszi. Egy-egy markolással mintegy másfél tonna siló indul útjára. Ez a telep kísérleti jellegű, az NDK-ban a legkorszerűbbnek számít. — Működésével elégedettek vagyunk. Kisebb hibák akad­nak. ezeket megszüntetjük. Töb­bek között a daru teljesítmé­nyét növelni kellene. Nem győzi adagolni a takarmányt, — ma­gyarázza Hans Orthmann. Az összefogással épített, kor­szerű, szakosított telephez ha­sonlókat még szeretnének léte­síteni. Ellátogattunk az új épít­kezésekhez is. A kooperáció gazdaságai hét újabb tehénis­tállót létesítenek négyezer jó­szág számára. A saját építőbri­gád nagy igyekezettel dolgozik. Hasznosítják az eddigi tapaszta­latokat és a lehető legkorsze­rűbben igyekeznek berendezni az istállókat. Az összefogás egy másik pél­dájával találkoztunk Plata köz­ségben. A burgonyatermesztésre és tárolásra fogtak össze a ter­melőszövetkezetek. " Franz Köhn az együttműkö­dés vezetője elmondta, hogy 1967-ben kezdték a kooperációt. Hét termelőszövetkezet fogott Száz esztendeje kezdték meg tevékenységüket az első bunve- vác egyletek a mai Bács-Kiskun megye területén. Az eddigi ada­tok szerint Bátyán szervezték az elsőt. Az. ottani bunyevácok 1872. októberében küldték be kérelmüket a Belügyminisztéri­umba. Mellékelték az alapsza­bály-tervezetet is. Hat hét múl­tán megjött az engedély és a következő év elején már műkö­dött is az olvasókör, Lehótzky Imre elnökletével. Rövidesen több Kalocsa, Baja, Bácsalmás környéki faluban megszervezték a bunyevácok kulturális egyle­tét. A katymári már 1873-ban megalakult. Elnökké Evgenije Navráticot választották. Példá­jukat gyorsan követték a garai- ak mélykútiak és a csávolyiak. 1874-ben már Vaskúton, Felső- szentivánon és Dusnokon is sa­ját anyanyelvükön plvashattak a körben a bunyevác nemzetiségű lakosok. Az egyletek többsége eredmé­nyesen munkálkodott. Megnőtt az érdeklődés az önművelés, az olvasás és a továbbképzés iránt. Az olvasókörök és az újságok egyaránt felvetették az anya­IKO-BUN.JEVA0KI UŐITELJI üOlTt I VÉ2BATI 1AUCI vaSega jezika, da tako vamano UZGOJE I UZüCE NAM MLADE2 ? Dobro mladni voditi i uzgojiti veóa ín ól«*» AntdA* össze, központi tárolót épített. Nyolcszázharminc hektáron ter­melnek burgonyát, beszereztek egy sor gépet, s ezzel jelentő­sen csökkentették a kézi mun­kaerőt. — Az élet kényszeritett ben­nünket erre — hangoztatta Franz Köhn. — A munkaerőhiány ugyanis annyira veszélyeztette az előrehaladásunkat, hogy ez lát­szott a legjobb megoldásnak. Egyik feladatunk Schwerin ellá­tása étkezési burgonyával. Fo­lyamatosan szállítunk. Mintegy 11 ezer tonna étkezési burgonya kerül ki tőlünk a városi lakos­ság ellátására. Ezenkívül 3 ezer tonna hámozott burgonyát adunk a közületeknek, azonnali fel­dolgozásra. Ez utóbbi mennyisé­gét fokozatosan növeljük, mert a lakosság részéről is mind na­gyobb az igény. A burgonya elő­készítésével könnyítjük a házL: asszonyok munkáját. ■** A tároló korszerű, a szellőzés is jó, így ennek köszönhetően alig tapasztalni károsodást. nyelvi oktatás kérdését és köve­telték, hogy szerezzenek érvényt az 1868-as törvény rendelkezé­seinek. Ezek előírták, hogy „az elemi iskolában az oktatás esz­köze az anyanyelv”. Iván Antunovic legjobb tanít­ványa, Mijo Mandic garai és katymári tanító bunyevác nyel­vű tankönyveket írt, majd meg­indította Katymáron a Névén című újságot, mely egészen az első világháború kitöréséig meg­jelent. Az anyanyelvért vívott harc egyre inkább olvasóegyle­teik köré tömörítette a bunye- vácokat. A század végén megje­lentek a küzdelemben az ifjú­sági csoportosulások, melyek 1896-ban a Kolo mladezi (Ifjú­sági kör), vagy Ucena mladez bunyevacak (Bunyevác Tanult Ifjúság) szervezeteket alakítot­ták meg. Valamivel később a bajaiak létrehozták saját egyle­tüket: Bajska kriscanska citao- nica (Bajai Keresztény Olvasó­kör) néven. Mindezek hathatósan segítet­ték a nemzeti és kulturális új­jászületést. Urascvics Daniié vise slusati pravodni jauk niiáo prostinjo. Vrémc j'o pröd nami imamo dobro i oprezno upotrebiti, < zamiáljena briga éinom dozrijo u potomsrtrn: Jesl ski se imamo pobrinuti za uzgoj naäo mladoli, i vrímcnoin da ograni snnco dnáerna natjeíaja, slobode. Oramo daklo vi. sviostni muiovi i oravi ot Franz Köhn azt is elmondta, hogy kedvezőtlen gazdasági kö­rülmények között, nagy erőfe­szítésekkel érték el az eddigi eredményeket és egyáltalán nem elégedettek a 250 mázsa hektá­ronkénti terméssel. A fejlődés tovább vezető útja a gépesítés teljessé tétele, a talajjavítás, a kemizálás és magas termést adó fajták vetése. A kooperációban részt vevő termelőszövetkezetek újabb be­ruházásokat terveznek. Korszerű tárolókat szándékoznak építejú, amelyek gépesítését tovább tö­kéletesítik. Utazásunk során azt is tanul­mányoztuk, hogy az állami vál­lalatok miként igyekeznek jó együttműködést kialakítani a mezőgazdasági nagyüzemekkel. A kooperációra nemcsak a ter­melés szférájában szereztünk ta­pasztalatokat, jó példát talál­tunk a felvásárló és a feldolgo­zó üzemeknél is. (Folytatjuk) Kereskedő Sándor Szavalóverseny Szolnokon A múlt héten meghívót kézbe­sített a posta: „Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád és Szolnok me­gyei KISZÖV, MÉSZÖV és a termelőszövetkezeti területi szö­vetségei szeretettel meghívják önt az országos szövetkezeti szavaló­verseny területi döntőjére.” Négy megye szövetkezeti dolgozóinak mintegy ötven legjobb versmon- 1 dója — köztük Bács-Kiskun me­gye tizenegy fős „csapata” élvez­te Szolnok vendégszeretetét. Azzal a céllal találkoztak a napokban a Tisza-parti városban a megyei versenyeken legjobb eredményt elért versmondók, hogy összemérve tudásukat, te­hetségüket. eldöntsék: kik kép­viselik a közép-magyarországi területet a június végén megren­dezendő országos döntőn. Jól szervezett,, pergő bemutató során bolti elárusítók és tsz-ta- gok. tanuló lányok álltak a kö­zönség és a két, egymástól füg­getlenül működő bíráló bizottság elé. hogy egy Petőfi-verssel es egy, a világirodalom köréből sza­badon választott verssel adjanak számot versmondóképességükről. A területi döntőt végül is Ge­ra Jánosné, a békéscsabai Fa­ipari Ktsz dolgozója nyerte él­ményszámba menő versmondásá­val. A Bács-Kiskun megyeiek közül a legjobb eredményt Pump Rita bajai tanuló érte el, aki Buda Ferenc ^.Tanya-hazám” című versének tolmácsolásával III. díjat nyert. Rajta kívül Sza­bó Irma, a kecskeméti Alföld Aruház dolgozója. Bacsó Jenő bajai ipari tanuló és Fazekas Zsuzsa,, a solti ÁFÉSZ dolgozója képviseli megyénket az országos döntőn. Tizenegyből négy versmondónk tovább jutott, egy díjat is nyert. Csongrád megyét öt, Szolnok megyét négy, Békés megyét két versmondó képviseli majd Buda­pesten. A számszerű eredmények nem rosszak a mi szempontunk­ból, de elégedettségre sincs ok. A munkahelyeken, városokban, községekben több lehetőséget kel­lene teremteni irodalmi színpa­dokkal, versmondókörökkel, hogy még több szövetkezeti dol­gozó is hódolhasson a versek szeretedének, többet törődjön a szép magyar beszéddel, mert ez olyan tevékenység, melynek hasz­na mindennapi munkájukban is érezteti hatását. R. T. L. 9 Bunyevác, sokác hetilap a múlt század hetvenes éveiben. Dr. Romány Pál beszéde 9 A megyei tanács tagjainak egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei) Apáczai Csere János-díjat alapítottak Az első Bátyán alakult — Mijo Mandics tankönyvei — Harc az anyanyelvért Bunyevác olvasóegyletek 0

Next

/
Thumbnails
Contents