Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

1973. május 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy hét múlva emléktúra a Toserdőben Lugosi István Kecskeméten született, 1886-ban. 1907-től a szervezett munkások sorába tartozott. A szabók szakcsoport­jának az -felnöke lett. 1918-ban tagja a (Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben pedig a tíztagú direktóriumnak. Szikrában gyilkolta meg Héjjas Iván bandája 1919. november 20-án, harminc éves korában. A Bács-Kiskun megyei ifjú­munkás napok nyitányaként, május 20-án nagyszabású em­léktúra zajlik le Lugosi István tiszteletére az egyik legszebb Ti­sza menti üdülőhelyen, a Tőser- dőben. Az úticél a folyó holt ága mellett felállított Tanácsköztár­saság-emlékmű. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ifjú­sági felelőse, Holman Péter sze­rint — akit a szervezéssel bíz­tak meg — mindenben felké­szültek a résztvevők fogadására. Eddig 50 gazdaság, ipari üzem jelezte a fiatalok indulását. Míg 1968-ban a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a tag­szövetkezetek a szántóterületük 18 és fél százalékán 32 mázsa hektáronkénti átlagtermést ér­tek el kukoricából — májusi morzsoltban számítva —. addig tavaly már a szántóterületük csaknem 22 százalékán megkö­zelítőleg 38 mázsa volt a termés­átlaguk. A körzet 18 legjobb kukorica- termelő szövetkezete pedig csak­Az utóbbi években, különösen a betakarítás nagy munkái idején a gázolajellátási gondok nagy ká­rokat okoztak a termelőszövetke­zeteknek. A technikai-műszaki fejlődés egyre gyorsuló üteme az energiahordozók iránti kereslet hallatlan arányú növekedéséhez vezetett. A folyamat a jövőben még ütemesebb lesz, ami egyút­tal azt is jelzi, _ hogy még több gázolajra lesz szükség. Leszűrve az elmúlt évi tanul­ságokat, a Gazdasági Bizottság cs á Minisztertanács foglalkozott a témával. Határozat született, mely szerint a tárolótér építésére a termelőszövetkezetek 30 száza­lékos állami támogatást kapnak. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi, valamint a Nehézipari és a Belkereskedelmi Minisztérium együttesen tekinti át a helyzetet ezekben a napokban, és közösen állapítják meg, hol szükséges a tárolótér bővítése, valamint az el­látást javító egyéb beruházások. A Kiskunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének kez­deményezésére a gázolajgondok megoldására tanácskozást tartot­tak Kiskunhalason. A megbeszé­lésen részt vettek az illetékes mi­nisztériumok vezetői, a Kőolaj­ipari Tröszt, a megyei tanács, a területi szövetségek képviselői, az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek vezetői. A motorkerékpárosok és ke­rékpárosok Kecskeméten, a kon­zervgyár I-es számú telepénél, Kiskunfélegyházán pedig a köz­ponti autóbuszmegállónál talál­koznak. A megyeszékhelyről 7 óra 50 perckor Szikrába kifutó vonathoz tíz pótkocsit kapcsol­nak. A rendezvény a Tanácsköztár­saság hőseit dicsőítő szavalattal kezdődik 10 órakor, a híd előtti szabad térségen. Az ünnepi be­széd után a menet elvonul a körülbelül 900 méterre levő em­nem 48 mázsa termést takarított be hektáronként. Ezek a gazda­ságok elhatározták, hogy jövőre már egységes technológiával ter­melik a tengerit, és 10 ezer hek­tár átlagában fokozatosan elérik a.70 mázsás hozamot. Ennek ér­dekében kidolgozták a kiskun­sági kukorica termesztési rend­szer technológiáját, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelésfejlesztési főosztálya mellett működő ope­ratív bizottság elé terjesztettek. A tanácskozás során megállapí­tották, hogy a termelő üzemek­nek saját biztonságuk érdekében 14—16 napos szükségletnek meg­felelő tárolótérrel kell rendelkez­niük annak érdekében, hogy a nagy munkák idején ne legyenek ellátási gondjaik. Szükséges az is, hogy az ÁFOR-telepek növeljék tárolóterüket. Kecskeméten 1975-ig megépül a 10 ezer köbméteres tá­rolótér, megkezdődik a kiskunha­lasi, ugyancsak 10 ezer köbméte­res tároló építése. Ezzel együtt épül meg a szajol—Cegléd— kecskeméti csővezetékes hálózat is, amely 1980-ra eléri Kiskunha­last is. Megvizsgálják a bajai, kalocsai, illetve az érsekcsanádi lehetősé­geket. Ezekre a helyekre ugyanis tankhajóval lehetne szállítani a gázolajat. Segít a gondokon, hogy a kis­teleki töltőállomásról az idén már nem Szeged körzetébe, hanem Bács-Kiskun megyébe szállítják a gázolajat. Az ÁFOR a holtidényben ked­vezményeket nyújt abban az eset­ben, ha nagyobb tárolásra kötnek szerződést az üzemek. Június 1-től a termelőszövetkezetek a Magyar Nemzeti Banktól közép- lejáratú készlethitelt kérhetnek gázolaj tárolására. Garas Mihály, a kiskunsági TESZÖV munkatársa lékműhöz, amelyet megkoszorúz­nak. ' Ezután MHSZ-bemutatók kö­vetkeznek. A résztvevők egy­aránt gyönyörködhetnek a rá­dióirányítású repülőmodellek műrepüléseiben, vagy a szintén távvezérlésű hajómodellek gya­korlataiban, s megismerkedhet­nek a Kiskunfélegyházáról ér­kező „Pilis" típusú vitorlázó géppel. A rádiósok elrejtett adó­készülékeket keresnek meg be­kötött szemmel, az úgynevezett rókavadászat keretében. A kecs­keméti klub rövidhullámú állo­mása a helyszínen teremt. kap­csolatot a világ amatőréivel. A légpuskás lövészversenyre pedig bárki benevezhet. A program továbhj részében majális lesz a festői Tőserdő- ben. H. F. Építőtábor ’ 73 Nagy az érdeklődés Április 18-án tartotta első ülé­sét a megyei KISZ-vb építőtá­bori bizottsága, amikoris megvi­tatták és elfogadták az idei fel­adat- és munkatervet, s ezzel megkezdődött a táborok szerve­zésének új szakasza. A jelentke­zési lapok — megfelelő orvosi javaslattal ellátva — április 20- tól folyamatosan érkeznek. Az 1500 Bács megyei diák közül — akiket főként a dunántúli tábo­rokban vár a munka — eddig 1300-an küldték be lapjaikat. A kiskunhalasi Szilády Áron, a kecskeméti Bányai.Júlia Gimná­zium és a Közgazdasági Szakkö­zépiskola például azt kérte, hogy a túljelentkezés miatt, a köz­pontilag meghatározott létszá­mon felül küldhessenek fiatalo­kat. Az idén a KÖJÁL Bács-Kis­kun megyei igazgatósága vállal­ta, hogy ellenőreik, orvosaik el­látogatnak azokba a táborokba, ahol Bács-Kiskun megyei diá­kok dolgoznak. Az elmúlt na­pokban elkészült az ország épí­tőtáborainak központi műsor­terve is, amelyben megfelelő szórakozási, művelődési lehető­ségekről gondoskodnak: komoly­zenei- és beat-koncerteket ren­deznek, műsort adnak a tábo­rokban az ország legjobb ama­tőr színjátszó együttesei, divat­bemutatókat tartanak stb. A központi programon felül a megyei KISZ-bizottság — figye­lembe véve a fiatalok javaslata­it, kívánságát — filmbemutató­kat szervez. A játékfilmeken kí­vül a 16 megyei építőtáborban vetítik a BÁCSFILM Stúdió ál­tal készített filmeket, s a Balázs Béla Filmstúdió legtehetségesebb fiatal rendezőinek alkotásait is. Az idén közvéleménykutatást végeznek a táborokban arról, hogy a fiatalok igénylik-e a szaktáborok létrehozását. "Példá­ul, az ország összes oktatási in­tézményéből a képzőművészetet kedvelő, s nyári munkára jelent­kező fiatalok egy helyen dolgoz­nának. (Ha lesz rá igény, jövő nyáron a Helvécia-Szikrai Álla­mi Gazdaságban együtt lehetnek ezek a fiatalc k.) Cs. K. Több kukoricát termelnek GÁZOL AJGONDOR PANORÁMA PANORÁMA A Szovjetunió, fotográfus szemmel Moszkva központi kiállítótermében „Az én országom” címmel össz-szö- vetségi fotókiállítás nyílt meg művé­szi és dokumentumfelvételekből. Több mint kétezer fekete-fehér és színes kép mutatja be a Szovjetunió életét, ad áttekintést arról, hogy a teremtő munkában miképp erősödött a szov­jet népek barátsága. A bemutatót az államalapítás 50. évfordulójának tisz­teletére rendezték. (APN) 9 V. Mozanova: Híd. • M. Minyejeva: Falusi szépségek. • V. Lagranzsa és A. Miranszkij: A hetvenes évek munkásai. • Jobboldalt: I. Szapozsnyikova: Tyumeni olaj (a Szovjetunió legnagyobb olajlelőhelye Nyu- gat-Szibériában). \ . ■ A vállalati támogatás elsőbbséget jelent A Kecskeméti Városi Tanács melléit működő huszonhat tagú lakásügyi társadalmi bizottság a napokban tartott ülésén .áttekin­tette eddigi tevékenységét és ar­ról tárgyalt, hogyan segíthetné a vállalatokat, intézményeket dolgozóik lakásvásárlásában. Ez­zel összefüggésben az Országos Takarékpénztár megyei igazga­tósága képviseletében Herold József — aki egyben a városi tanács végrehajtó bizottságának is tagja — tájékoztatta a bizott­ságot áz OTP beruházásában fo­lyó lakásépítésről: az idén elké­szülő lakásmennyiségről, s egy­idejűleg az úgynevezett vállalati támogatású munkás-lakás érté­kesítésének kedvezményes pénz­ügyi feltételeiről. Minthogy a megyeszékhely lakásügyi hatósága az OTP-be- ruházásban épülő lakások 80 százaléka felett rendelkezik ki­jelölési joggal, a bizottság in­dítványozta, hogy a lakáshiva­tal körlevélben kérje fel a vá- lalatokat: jelöljék meg, hogy vállalati támogatással kiket kí­vánnak elsőbbségben részesíteni igényjogosult dolgozóik közül. A Széchenyivárosban ugyanis az idén elkészülő OTP beruházású lakások közül 198 értékesítése történik — a vállalatoktól beér­kezett javaslatok alapján — ta­nácsi kijelöléssel. Megemlítjük még, hogy a la­kásügyi társadalmi bizottság ülését követően, a városi tanács épületének kapualjában tájékoz­tatóként kifüggesztették az OTP- lakások árát, és számítási pél­dákkal is az érdeklődők segítsé­gére szolgálnak a különböző mé­retű lakások megvásárlási felté­teleiben való részletes eligazo­dásban. P. I. Karrier "IVézem az Algírban rendezett magyar ipari kiállításról készült riportot a televízióban. Afrikai napfény, szikrázó fehér város, pálmafák, „európai” öltö- zékű és búrnuszos járókelők ... Hogy-hogy nem, hirtelen Ke­cel jut eszembe. Kecelről is egy kislány. No nem ... Csupán éppencsak „tér­dig érő” kis locskafecske. Egy kerek képű, nagy kíváncsi sze­mű apróság, aki a Pénzes-köz 12. sz. ház kapujában dugta ki dundi arcát nagymamája ’ szoknyája mellől. Sőt, hogy a mama nem akart mindjárt tudomást venni róla, mert velem volt nagy be­szédben, a kicsi sürgetően rántott egyet-kettőt 'a szoknya ráncán. Kacsafarkincányi varkocskákba kötött haja két, felfelé kunkori aranyecset volt, ahogy a nap át­sütötte. — Mama... Ügy töri a hinta a Popsim — újságolta magátólérte- tődő szemrehányással, s az ud­var hátulján terebélyesedő öreg fára intett gömbölyded karocská- jával. Arról csüngött le az a „szemtelen hinta”. így mutatkozott be először a „kis kofa”, akiről ekkor csak azt tudtam', hogy Pólyák Ferencék unokája. Mivel Pólyák nagyapa még — de inkább már, mert kora dél­előtt járt — nem volt odahaza, később is megfordultam a ház­nál. Pólyák Ferenccel, a deres hajú nagyapóval az 1958 óta tartó és az idén végétért tanácstagság küzdelmesen szép idejéről sze­degettük a legmaradandóbb em­lékeket, amikor a barna fájú asz- tallap fölött megintcsak előbuk­kant az az eleven arcocska. A kislány még az dáliával is kapasz­kodott egy pindurit az asztal szé­lébe. Nagyapja simogatásábó.1 meg­győződött, hogy nem maradt ész­revétlen, gyorsan visszább hú­zódott hát. Hallotta is, nem is a korholást — „Most ne zavarj bennünket, Zsuzsikám. Eriggy játszani” —, mert addig nem tá­gított, míg a papa hónaljának vé­delméből nagybüszkén be nem jelentette. — Apuka Algírban van ám ...! így értesültem arról, hogy Hirsch Györgynek, a Fővárosi Faipari és Kiállításokat Kivi­telező Vállalat keceli telepveze­tőjének Öntudatos lányával ülök szemben. Aki tudja, milyen meg­tisztelő megbízatás érte édesap­ját, amikor kiküldetésbe ment az algíriai magyar kiállítás rendező sfábja egyik tagjaként. ... A leírtak pillanatok alatt futottak át fejemben. Talán aközben, mialatt a tv-kamera az egyik, dombra tartó lépcsős siká­torba belesett. Azután az is belémvillant. A vezető ilyen megbízatása dicső­sége az üzemi kollektívának is. Kiváló termékeknek kell onnan kikerülniük, azokat pedig becsü­letérzéssel, lelkiismerettel, igé­nyességgel mozgatott ügyes mun­káskezek készítik, — ahonnét a vezetőt ilyen külföldi feladatra küldik. Ugyanakkor ez a vezetőt is minősíti. l^elrémlik egy — pár éve x írott riport címe. Utána­nézek, hogy pontos legyek. Igen: 1969. január 18-án közöltük a Petőfi Népében — „Van-e mun­kaalkalom Kecelen?” címmel... „Egy keceli asszony” kérésére mentünk ki. Körülnézni, „van­nak-e, vagyi mikor lesznek” a községnek olyan üzemei, ahol nőket -is foglalkoztatnak... Be­látogattunk a „Keceli Faipar­hoz is, ahol az igazgatói szobá­ban éppen egy kis megbeszélés végére érkeztünk. Jó megjelené­sű, határozott fellépésű, fiatal férfi féltucat nővel, férfival is­mertette a gyártmányokat, mun­karendet, kereseti lehetőségeket. Munkásfelvétel folyt. Hirsch György telepvezető végezte. Alighogy az adatfelvevő ad- adminisztrátorra bízta az új em­bereket, máris egy jó kötésű, paraszti külsejű, csizmás férfival ült le beszélgetni. Gyors, prak­tikus kérdések: hol dolgozott ed­dig, mennyit keresett. — Mutassa csak a munkaköny­vét; abból jóL tudunk olvasni — nyúlt a kis könyvérti — He­lyes. Látom, nem vándormadár. Megbecsülte magát a tőzegesek- nél is. Most már csak egy kérdés van hátra: tudja-e vállalni •»•a három műszakos munkát? Mert abban dolgozunk. — Hogyne. — És a változó munkahelyet? Mert megtörténik, hogy most a Balaton mellett építünk pa­vilont, s oda kell gyor­san munkás, vagy lehet, hogy Sátoraljaújhelyre kell utaz­ni egy időre, mert ott vállalt fa­ipari munkát a központ... Vagy Pesten készítjük elő az ipari ki­állítást és akkor ott... — Miért ne vállalnám, szí­vesen. Ha gép mellé kellek, me­gyek, ha falat kell rakni, csiná­lom. — Rendben van. Menjen maga is a kartársnőhöz ... Uz történt tehát 1969 ele- jén... S ugyanabban az évben „egyetemi vizsgát” tett a „Keceli Faipar” — ahogy hétköz­napi használatban rövidítik ne­vüket. A moszkvai Lomonoszov Egyetemnek készítettek úgyneve­zett zsöllyeszékeket. 'Ez volt az első „exportvizsga”. — Befutottunk vele — jellem­zi az „osztályzatot” Palásti Ká­roly főművezető, az üzemi párt- aiapszervezet fiatal titkára. A moszkvai siker „hozta” a szov­jet piacot. Következtek a tbiliszi koncertterem belső széksorai.. Azután . . . Azóta annyi a szovjet megren­delés, hogy külön szekrényt nyit a főművezető, mert a nagy ha­lom terv- és iratdossziéból is éppencsak a nagyját tudjuk ide felsorolni: Moszkva: olajipari mi­nisztérium, földhivatal, filmszín­ház. A főváros közelében a Li- hacsov autógyár. Asabad, Du- sambe. Tavaly: a bakui drámai színháznak 2500 szék. Kijevi pártháznak: kétszer is. Mos.t: a Litván SZSZK-ba, Völgográd- ba... Jerevánt mondtuk már?... Éves szinten 5—6000 db színházi és tanácskozótermi széksorról van szó. Vannak, lame- lyek tolmácsberendezéssel, hang­szóróval készülnek ... — Mikor és mivel kezdte az üzem? — menti fel a kérdés Palásti elvtársat a további dosz- sziéáramlástól. Ezerkilencszázhatvankettőben. Januárban öten voltunk, egy év múlva harmincegynéhányan. Ma másfélszázan dolgozunk. Első ter­mékünk az úgynevezett „egri vizesszekrény” volt... — ön hogy kezdte? — Szakmunkásként. Hatvanöt­ben csoportvezető, egy év múlva művezető lettem. Hatvannyolc óta főművezető vagyok, s hetven ófa párttitkár is. ... „Egri vizesszekrény” — Moszkva — Algir... A keceli faipari munkások, s vezetők ed­digi karrierjének fényes „nyom­jelzői”. Tóth István • A műbőr és szövet kombinációjával készült hfres -zsöllyék. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents