Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
1973. május 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy hét múlva emléktúra a Toserdőben Lugosi István Kecskeméten született, 1886-ban. 1907-től a szervezett munkások sorába tartozott. A szabók szakcsoportjának az -felnöke lett. 1918-ban tagja a (Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben pedig a tíztagú direktóriumnak. Szikrában gyilkolta meg Héjjas Iván bandája 1919. november 20-án, harminc éves korában. A Bács-Kiskun megyei ifjúmunkás napok nyitányaként, május 20-án nagyszabású emléktúra zajlik le Lugosi István tiszteletére az egyik legszebb Tisza menti üdülőhelyen, a Tőser- dőben. Az úticél a folyó holt ága mellett felállított Tanácsköztársaság-emlékmű. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ifjúsági felelőse, Holman Péter szerint — akit a szervezéssel bíztak meg — mindenben felkészültek a résztvevők fogadására. Eddig 50 gazdaság, ipari üzem jelezte a fiatalok indulását. Míg 1968-ban a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a tagszövetkezetek a szántóterületük 18 és fél százalékán 32 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el kukoricából — májusi morzsoltban számítva —. addig tavaly már a szántóterületük csaknem 22 százalékán megközelítőleg 38 mázsa volt a termésátlaguk. A körzet 18 legjobb kukorica- termelő szövetkezete pedig csakAz utóbbi években, különösen a betakarítás nagy munkái idején a gázolajellátási gondok nagy károkat okoztak a termelőszövetkezeteknek. A technikai-műszaki fejlődés egyre gyorsuló üteme az energiahordozók iránti kereslet hallatlan arányú növekedéséhez vezetett. A folyamat a jövőben még ütemesebb lesz, ami egyúttal azt is jelzi, _ hogy még több gázolajra lesz szükség. Leszűrve az elmúlt évi tanulságokat, a Gazdasági Bizottság cs á Minisztertanács foglalkozott a témával. Határozat született, mely szerint a tárolótér építésére a termelőszövetkezetek 30 százalékos állami támogatást kapnak. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi, valamint a Nehézipari és a Belkereskedelmi Minisztérium együttesen tekinti át a helyzetet ezekben a napokban, és közösen állapítják meg, hol szükséges a tárolótér bővítése, valamint az ellátást javító egyéb beruházások. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére a gázolajgondok megoldására tanácskozást tartottak Kiskunhalason. A megbeszélésen részt vettek az illetékes minisztériumok vezetői, a Kőolajipari Tröszt, a megyei tanács, a területi szövetségek képviselői, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői. A motorkerékpárosok és kerékpárosok Kecskeméten, a konzervgyár I-es számú telepénél, Kiskunfélegyházán pedig a központi autóbuszmegállónál találkoznak. A megyeszékhelyről 7 óra 50 perckor Szikrába kifutó vonathoz tíz pótkocsit kapcsolnak. A rendezvény a Tanácsköztársaság hőseit dicsőítő szavalattal kezdődik 10 órakor, a híd előtti szabad térségen. Az ünnepi beszéd után a menet elvonul a körülbelül 900 méterre levő emnem 48 mázsa termést takarított be hektáronként. Ezek a gazdaságok elhatározták, hogy jövőre már egységes technológiával termelik a tengerit, és 10 ezer hektár átlagában fokozatosan elérik a.70 mázsás hozamot. Ennek érdekében kidolgozták a kiskunsági kukorica termesztési rendszer technológiáját, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelésfejlesztési főosztálya mellett működő operatív bizottság elé terjesztettek. A tanácskozás során megállapították, hogy a termelő üzemeknek saját biztonságuk érdekében 14—16 napos szükségletnek megfelelő tárolótérrel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a nagy munkák idején ne legyenek ellátási gondjaik. Szükséges az is, hogy az ÁFOR-telepek növeljék tárolóterüket. Kecskeméten 1975-ig megépül a 10 ezer köbméteres tárolótér, megkezdődik a kiskunhalasi, ugyancsak 10 ezer köbméteres tároló építése. Ezzel együtt épül meg a szajol—Cegléd— kecskeméti csővezetékes hálózat is, amely 1980-ra eléri Kiskunhalast is. Megvizsgálják a bajai, kalocsai, illetve az érsekcsanádi lehetőségeket. Ezekre a helyekre ugyanis tankhajóval lehetne szállítani a gázolajat. Segít a gondokon, hogy a kisteleki töltőállomásról az idén már nem Szeged körzetébe, hanem Bács-Kiskun megyébe szállítják a gázolajat. Az ÁFOR a holtidényben kedvezményeket nyújt abban az esetben, ha nagyobb tárolásra kötnek szerződést az üzemek. Június 1-től a termelőszövetkezetek a Magyar Nemzeti Banktól közép- lejáratú készlethitelt kérhetnek gázolaj tárolására. Garas Mihály, a kiskunsági TESZÖV munkatársa lékműhöz, amelyet megkoszorúznak. ' Ezután MHSZ-bemutatók következnek. A résztvevők egyaránt gyönyörködhetnek a rádióirányítású repülőmodellek műrepüléseiben, vagy a szintén távvezérlésű hajómodellek gyakorlataiban, s megismerkedhetnek a Kiskunfélegyházáról érkező „Pilis" típusú vitorlázó géppel. A rádiósok elrejtett adókészülékeket keresnek meg bekötött szemmel, az úgynevezett rókavadászat keretében. A kecskeméti klub rövidhullámú állomása a helyszínen teremt. kapcsolatot a világ amatőréivel. A légpuskás lövészversenyre pedig bárki benevezhet. A program továbhj részében majális lesz a festői Tőserdő- ben. H. F. Építőtábor ’ 73 Nagy az érdeklődés Április 18-án tartotta első ülését a megyei KISZ-vb építőtábori bizottsága, amikoris megvitatták és elfogadták az idei feladat- és munkatervet, s ezzel megkezdődött a táborok szervezésének új szakasza. A jelentkezési lapok — megfelelő orvosi javaslattal ellátva — április 20- tól folyamatosan érkeznek. Az 1500 Bács megyei diák közül — akiket főként a dunántúli táborokban vár a munka — eddig 1300-an küldték be lapjaikat. A kiskunhalasi Szilády Áron, a kecskeméti Bányai.Júlia Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépiskola például azt kérte, hogy a túljelentkezés miatt, a központilag meghatározott létszámon felül küldhessenek fiatalokat. Az idén a KÖJÁL Bács-Kiskun megyei igazgatósága vállalta, hogy ellenőreik, orvosaik ellátogatnak azokba a táborokba, ahol Bács-Kiskun megyei diákok dolgoznak. Az elmúlt napokban elkészült az ország építőtáborainak központi műsorterve is, amelyben megfelelő szórakozási, művelődési lehetőségekről gondoskodnak: komolyzenei- és beat-koncerteket rendeznek, műsort adnak a táborokban az ország legjobb amatőr színjátszó együttesei, divatbemutatókat tartanak stb. A központi programon felül a megyei KISZ-bizottság — figyelembe véve a fiatalok javaslatait, kívánságát — filmbemutatókat szervez. A játékfilmeken kívül a 16 megyei építőtáborban vetítik a BÁCSFILM Stúdió által készített filmeket, s a Balázs Béla Filmstúdió legtehetségesebb fiatal rendezőinek alkotásait is. Az idén közvéleménykutatást végeznek a táborokban arról, hogy a fiatalok igénylik-e a szaktáborok létrehozását. "Például, az ország összes oktatási intézményéből a képzőművészetet kedvelő, s nyári munkára jelentkező fiatalok egy helyen dolgoznának. (Ha lesz rá igény, jövő nyáron a Helvécia-Szikrai Állami Gazdaságban együtt lehetnek ezek a fiatalc k.) Cs. K. Több kukoricát termelnek GÁZOL AJGONDOR PANORÁMA PANORÁMA A Szovjetunió, fotográfus szemmel Moszkva központi kiállítótermében „Az én országom” címmel össz-szö- vetségi fotókiállítás nyílt meg művészi és dokumentumfelvételekből. Több mint kétezer fekete-fehér és színes kép mutatja be a Szovjetunió életét, ad áttekintést arról, hogy a teremtő munkában miképp erősödött a szovjet népek barátsága. A bemutatót az államalapítás 50. évfordulójának tiszteletére rendezték. (APN) 9 V. Mozanova: Híd. • M. Minyejeva: Falusi szépségek. • V. Lagranzsa és A. Miranszkij: A hetvenes évek munkásai. • Jobboldalt: I. Szapozsnyikova: Tyumeni olaj (a Szovjetunió legnagyobb olajlelőhelye Nyu- gat-Szibériában). \ . ■ A vállalati támogatás elsőbbséget jelent A Kecskeméti Városi Tanács melléit működő huszonhat tagú lakásügyi társadalmi bizottság a napokban tartott ülésén .áttekintette eddigi tevékenységét és arról tárgyalt, hogyan segíthetné a vállalatokat, intézményeket dolgozóik lakásvásárlásában. Ezzel összefüggésben az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága képviseletében Herold József — aki egyben a városi tanács végrehajtó bizottságának is tagja — tájékoztatta a bizottságot áz OTP beruházásában folyó lakásépítésről: az idén elkészülő lakásmennyiségről, s egyidejűleg az úgynevezett vállalati támogatású munkás-lakás értékesítésének kedvezményes pénzügyi feltételeiről. Minthogy a megyeszékhely lakásügyi hatósága az OTP-be- ruházásban épülő lakások 80 százaléka felett rendelkezik kijelölési joggal, a bizottság indítványozta, hogy a lakáshivatal körlevélben kérje fel a vá- lalatokat: jelöljék meg, hogy vállalati támogatással kiket kívánnak elsőbbségben részesíteni igényjogosult dolgozóik közül. A Széchenyivárosban ugyanis az idén elkészülő OTP beruházású lakások közül 198 értékesítése történik — a vállalatoktól beérkezett javaslatok alapján — tanácsi kijelöléssel. Megemlítjük még, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság ülését követően, a városi tanács épületének kapualjában tájékoztatóként kifüggesztették az OTP- lakások árát, és számítási példákkal is az érdeklődők segítségére szolgálnak a különböző méretű lakások megvásárlási feltételeiben való részletes eligazodásban. P. I. Karrier "IVézem az Algírban rendezett magyar ipari kiállításról készült riportot a televízióban. Afrikai napfény, szikrázó fehér város, pálmafák, „európai” öltö- zékű és búrnuszos járókelők ... Hogy-hogy nem, hirtelen Kecel jut eszembe. Kecelről is egy kislány. No nem ... Csupán éppencsak „térdig érő” kis locskafecske. Egy kerek képű, nagy kíváncsi szemű apróság, aki a Pénzes-köz 12. sz. ház kapujában dugta ki dundi arcát nagymamája ’ szoknyája mellől. Sőt, hogy a mama nem akart mindjárt tudomást venni róla, mert velem volt nagy beszédben, a kicsi sürgetően rántott egyet-kettőt 'a szoknya ráncán. Kacsafarkincányi varkocskákba kötött haja két, felfelé kunkori aranyecset volt, ahogy a nap átsütötte. — Mama... Ügy töri a hinta a Popsim — újságolta magátólérte- tődő szemrehányással, s az udvar hátulján terebélyesedő öreg fára intett gömbölyded karocská- jával. Arról csüngött le az a „szemtelen hinta”. így mutatkozott be először a „kis kofa”, akiről ekkor csak azt tudtam', hogy Pólyák Ferencék unokája. Mivel Pólyák nagyapa még — de inkább már, mert kora délelőtt járt — nem volt odahaza, később is megfordultam a háznál. Pólyák Ferenccel, a deres hajú nagyapóval az 1958 óta tartó és az idén végétért tanácstagság küzdelmesen szép idejéről szedegettük a legmaradandóbb emlékeket, amikor a barna fájú asz- tallap fölött megintcsak előbukkant az az eleven arcocska. A kislány még az dáliával is kapaszkodott egy pindurit az asztal szélébe. Nagyapja simogatásábó.1 meggyőződött, hogy nem maradt észrevétlen, gyorsan visszább húzódott hát. Hallotta is, nem is a korholást — „Most ne zavarj bennünket, Zsuzsikám. Eriggy játszani” —, mert addig nem tágított, míg a papa hónaljának védelméből nagybüszkén be nem jelentette. — Apuka Algírban van ám ...! így értesültem arról, hogy Hirsch Györgynek, a Fővárosi Faipari és Kiállításokat Kivitelező Vállalat keceli telepvezetőjének Öntudatos lányával ülök szemben. Aki tudja, milyen megtisztelő megbízatás érte édesapját, amikor kiküldetésbe ment az algíriai magyar kiállítás rendező sfábja egyik tagjaként. ... A leírtak pillanatok alatt futottak át fejemben. Talán aközben, mialatt a tv-kamera az egyik, dombra tartó lépcsős sikátorba belesett. Azután az is belémvillant. A vezető ilyen megbízatása dicsősége az üzemi kollektívának is. Kiváló termékeknek kell onnan kikerülniük, azokat pedig becsületérzéssel, lelkiismerettel, igényességgel mozgatott ügyes munkáskezek készítik, — ahonnét a vezetőt ilyen külföldi feladatra küldik. Ugyanakkor ez a vezetőt is minősíti. l^elrémlik egy — pár éve x írott riport címe. Utánanézek, hogy pontos legyek. Igen: 1969. január 18-án közöltük a Petőfi Népében — „Van-e munkaalkalom Kecelen?” címmel... „Egy keceli asszony” kérésére mentünk ki. Körülnézni, „vannak-e, vagyi mikor lesznek” a községnek olyan üzemei, ahol nőket -is foglalkoztatnak... Belátogattunk a „Keceli Faiparhoz is, ahol az igazgatói szobában éppen egy kis megbeszélés végére érkeztünk. Jó megjelenésű, határozott fellépésű, fiatal férfi féltucat nővel, férfival ismertette a gyártmányokat, munkarendet, kereseti lehetőségeket. Munkásfelvétel folyt. Hirsch György telepvezető végezte. Alighogy az adatfelvevő ad- adminisztrátorra bízta az új embereket, máris egy jó kötésű, paraszti külsejű, csizmás férfival ült le beszélgetni. Gyors, praktikus kérdések: hol dolgozott eddig, mennyit keresett. — Mutassa csak a munkakönyvét; abból jóL tudunk olvasni — nyúlt a kis könyvérti — Helyes. Látom, nem vándormadár. Megbecsülte magát a tőzegesek- nél is. Most már csak egy kérdés van hátra: tudja-e vállalni •»•a három műszakos munkát? Mert abban dolgozunk. — Hogyne. — És a változó munkahelyet? Mert megtörténik, hogy most a Balaton mellett építünk pavilont, s oda kell gyorsan munkás, vagy lehet, hogy Sátoraljaújhelyre kell utazni egy időre, mert ott vállalt faipari munkát a központ... Vagy Pesten készítjük elő az ipari kiállítást és akkor ott... — Miért ne vállalnám, szívesen. Ha gép mellé kellek, megyek, ha falat kell rakni, csinálom. — Rendben van. Menjen maga is a kartársnőhöz ... Uz történt tehát 1969 ele- jén... S ugyanabban az évben „egyetemi vizsgát” tett a „Keceli Faipar” — ahogy hétköznapi használatban rövidítik nevüket. A moszkvai Lomonoszov Egyetemnek készítettek úgynevezett zsöllyeszékeket. 'Ez volt az első „exportvizsga”. — Befutottunk vele — jellemzi az „osztályzatot” Palásti Károly főművezető, az üzemi párt- aiapszervezet fiatal titkára. A moszkvai siker „hozta” a szovjet piacot. Következtek a tbiliszi koncertterem belső széksorai.. Azután . . . Azóta annyi a szovjet megrendelés, hogy külön szekrényt nyit a főművezető, mert a nagy halom terv- és iratdossziéból is éppencsak a nagyját tudjuk ide felsorolni: Moszkva: olajipari minisztérium, földhivatal, filmszínház. A főváros közelében a Li- hacsov autógyár. Asabad, Du- sambe. Tavaly: a bakui drámai színháznak 2500 szék. Kijevi pártháznak: kétszer is. Mos.t: a Litván SZSZK-ba, Völgográd- ba... Jerevánt mondtuk már?... Éves szinten 5—6000 db színházi és tanácskozótermi széksorról van szó. Vannak, lame- lyek tolmácsberendezéssel, hangszóróval készülnek ... — Mikor és mivel kezdte az üzem? — menti fel a kérdés Palásti elvtársat a további dosz- sziéáramlástól. Ezerkilencszázhatvankettőben. Januárban öten voltunk, egy év múlva harmincegynéhányan. Ma másfélszázan dolgozunk. Első termékünk az úgynevezett „egri vizesszekrény” volt... — ön hogy kezdte? — Szakmunkásként. Hatvanötben csoportvezető, egy év múlva művezető lettem. Hatvannyolc óta főművezető vagyok, s hetven ófa párttitkár is. ... „Egri vizesszekrény” — Moszkva — Algir... A keceli faipari munkások, s vezetők eddigi karrierjének fényes „nyomjelzői”. Tóth István • A műbőr és szövet kombinációjával készült hfres -zsöllyék. (Pásztor Zoltán felvétele.)