Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 9. A Mathiász-díjas Magyar Ferenc A híres kecskeméti szőlőneme- sítőről elnevezett Mathiász-díj eddigi három tulajdonosa közé tartozik a Szikrai Állami Gazdaság igazgatója, Magyar Ferenc. rllmélet és gyakorlat szervesen kapcsolódik össze a pályáján, amit a következő felsorolás önmagában is érzékeltet. Az öntözés kérdéseivel több mint 10 éve foglalkozik a Tudományos Akadémia mezőgazdasági üzemi vízgazdálkodási bizottságának tagjaként, kiveszi részét a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészetfejlesztési szakbizottságának munkáiból; dolgozik az országos kertészeti szaporítóanyag koordinációs munkabizot- ságában; az elnökségbe választotta az állami gazdaságok szőlészeti és borászati szakbizottsága; vezeti az Állami Gazdaságok Kiskereskedelmi Egyesülését, amely nyolcvannégy gazdaságot fog össze. Mindemellett tanít a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán. Minisztériumi munkák, majd a kertészeti főiskola adjunktusi teendői után érkezett Bács-Kis- kunba. 1954-ben nevezték ki a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatójává. Erre az időre így emlékezik: — A gazdaság stabilitásának megteremtésén kívül elsősorban az őszibarack-termesztés fejlesztése volt a célom, és az almatermelés legbelterjesebb formáival foglalkoztam. Több száz holdra kiterjedő, termőkaros telepítéseket hoztunk létre. A gépesítés érdekében pedig az elsők között telepítettünk széles sortávolságban szőlőt a homokon. — Mikor került a megye másik, északi részén fekvő Szikrai Állami Gazdaság élére? — Némi kitérővel vezetett eddig az utam. Hét esztendeje helyeztek ide, de még ezt megelőzően megbíztak az Ültetvényler- vező Vállalat megszervezésével és irányításával. Majd visszakértem magam a termelésbe, s ettől kezdve a Kiskőrösi Állami Gazdaságban dolgoztam egészen 1966-ig, a szikrai gazdaság megalakulásáig. Itt szintén a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés tette ki (a munkám zömét. Olyan sajátos, homoki gazdaság megszervezése volt a célom, amely a kertészeti ágazatok egybekapcsolásával mind nagyobb nyereséggel dolgozik. Emellett a faiskolai termelés tartozott a fő ágazatok közé, majd áttértünk a zöldségtermesztésre is, amit erőteljesen gépesítettünk. A szőlő- és gyümölcságazatban teljes feldolgozó vertikumot alakítottunk ki, a faiskolánkban pedig a legújabb fajtákat szaporítjuk. — Jelenleg milyen elképzelések foglalkoztatják? — Terveim — ez természetes — elsősorban a gazdaságunkhoz és a megyei célokhoz kapcsolódnak. Főképp a gyümölcs-, pontosabban az őszibarack-termesztés tartozik az érdeklődési körömbe. Igen fontosnak tartom Bács-Kiskunban a csonthéjas gyümölcsösök területi fejlesztését. A rövidesen bekövetkező rekonstrukció lehetővé teszi az új és jó fajták meghonosítását. A szőlőtermesztést ugyancsak korszerűsítjük. A műszaki fejlesztéseken belül elsősorban a szüret gépesítését tűztük ki célul, s az idén már kombájnnal takarítjuk be a termés jelentős részét. S nem utolsósorban arra törekszünk, hogy kialakítsuk, bevezessük a nagyüzemi zöldségtermesztés legmodernebb módszereit. A zárt paradicsomtermesztési rendszerünket a megyében, majd az egész Duna—Tisza közén is el szeretnénk terjeszteni. — Miben határozná meű a munkamódszerét? — Az előzőekben vázolt tennivalókat munkatársaimmal közösen,. velük egyetértésben végzem. Meggyőződésem, hogy jó munkahelyi légkör alakult ki, ami nagyon fontos dolog. Elveim közé tartozik, hogy csak a nagyfokú bizalom, a kezdeményezési lehetőség nyújtása, s az emberi megbecsülés adhat erőt a továbbiakhoz. S ez a későbbiekben talán a sikert is meghozza — fejezte be a beszélgetést a Mathiász-díjas Magyar Ferenc, Halász Ferenc Ujjak helyett géppel A fonónők folyamatos tevékenységének egyik kerékkötője a gyakori szálszakadás. Napi munkájuk során több száz; vagy több ezer csomót kell megkötniük a szálvégek összeerősítésére. Nagy gyakorlatuk ellenére a kézzel való csomózás nem mindig tökéletes. nem beszélve arról, hogy sok időbe telik, amíg a dolgozó elsajátítja a gyors mozdulatot. Egy NDK cég hozta forgalomba a képen látható fonalcsomózó szerkezetet a munka megkönnyítésére. Az erősen tartó, rövid révű halászcsomókat létrehozó csomozógép kamgárn, kártolt fonal és mindenekelőtt műszálak összekötésére alkalmas. Egyszerűen tisztítható, alkatrészei könnyen cserélhetők. Kezelését a fonónők gyorsan elsajátítják — annak ellenére, hogy kezdetben mindig bizonyos ellenkezéssel fogadják az efféle segédeszközöket. Szuperszonikus hajtómű A szuperszonikus — hangsebességen túli — személyszállítás megindításának küszöbén álló repülőgépipar minden eddiginél nagyobb erőfeszítésébe került, ■míg hosszú évek munkájával sikerült kialakítani a súlyban és teljesítményben egyaránt megfelelő hajtóműveket, amelyek megépítéséhez a különleges fémek és ötvözetek egész sorát használták fel. A képen látható 8 méter hosz- szú és 1,8 méter átmérőjű sugárba jto művet a General Electric cég kutatói tervezték. Tolóereje 22 ezer kg, ami egy 150 ezer(!) lóerős klasszikus motoréval egyenértékű. A hatalmas teljesítményű hajtómű üzemanyag-fogyasztása is tekintélyes, ez azonban „megtérül’’ a nagyobb sebesség '(xavidebb üzemidő) révén. PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS Munkások a falusi közéletben • Ipari bázis alakult ki sok vidéken, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falvak lakói között mind több az ipari munkás, s nem is elszigetelten élnek a falu más dolgozóitól, hanem gyakran egyazon családban megtalálható mind az ipari munkás, mind a mezőgazdasági dolgozó. Üj helyzet alakult ki tehát a munkásosztály és a parasztság viszonyában. A munkások és parasztok ' találkozása a községek számottevő részében mindennapos dologgá vált. hiszen a munkások jelentékeny része falun él. Mindez a falusi közéletre, a falvak közösségére is jelentős hatással van.' Gyakran hangoztatjuk, hogy a munkásosztály társadalmi-politikai szerepe, felelőssége nem ér véget az üzemek kapuinál, hanem a lakóterületen is érvényesülnie kell. S ez nemcsak a városra, hanem a falura is érvényes. Különösen nagy szerep hárul itt azokra az ipari munkásokra, akik a saját lakóhelyükön, vagy annak közvetlen környékén dolgoznak, tehát nem töltenek órákat az utazással. Számukra minden lehetőség adott, hogy a falusi közélet cselekvő részeseiként képviseljék és tovább sugározzák a munkásosztály szemléletét. gondolkodásmódját, és a legnagyobb hatást gyakorolják a falu közösségére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind több falusi munkás ismeri fel ennek szükségességét. E felismerés párosul a lakóhely gazdagodásában való közvetlen, személyes érdekeltséggel is. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a közfunkciók ellátásától a község fejlődését szolgáló társadalmi akciókig mindenütt ott találjuk a munkásokat. Ott vannak a községi párt- és KISZ-szervezetek vezetőségeiben, a tanácstagok között, a népfront testületéiben. Társadalmi munkájukkal segítik az óvodák és bölcsődék, járdák és utak. csatornák és vízhálózatok megépítését. Nem elég azonban, ha csupán egy-egy politikai kampány idején esik szó erről. Az érintett üzemi pártszervezeteknek folyamatosan szorgalmazniuk kell a munkások — különösen a kommunisták — részvételét a községi politika alakításában. Megértve és megértetve. hogy a helyi politikát semmi- esetré sem szabad leszűkíteni az út- és járdaépítésre, a víz bevezetésére és az egyéb kommunális feladatokra. E tekintetben a falusi munkásokra, s mindenekelőtt a párttagokra igen nagy feladat hárul. S ezen mind az üzemi, mind a községi pártszervezeteknek folyamatosan kell munkálkodniuk. • Ez utóbbiaknak — a többi között — fontos tennivalójuk a munkások rendszeres tájékoztatása a lakóhelyi eredményekről, problémákról, tervekről. Érdemleges közéleti, politikai tevékenységet ugyanis csak megfelelő ismeretek birtokában lehet folytatni. Jelentékeny teendők várnak a munkásokra a falusi közgondolkodás alakításában, a munkás- osztály szemléletének, életfelfogásának terjesztésében. Ha szükséges. a munkásnak kell elfogadtatnia azt. amire a közösségnek ugyan szüksége lenne, de ennek teljes felismeréséhez még mindnyájan nem jutottak el. Ha úgy adódik, segítenie kell megszerettetnie az új technikát, ami számára már nem idegen. Szükség esetén szorgalmaznia kell a gyerekekkel való szülői törődést, a továbbtanulást. S még számos példát lehetne felsorolni, amikor a kommunista munkásnak a párt álláspontját a falusi közvélemény állásfoglalásává kell tennie. Ennek nagyon lényeges fóruma lehet maga a család is. • Az üzemi és községi párt- szervezetek akaratán, törődésén, összefogásán, tevékenységük ösz- szehangolásán múlik elsősorban, hogy falvaink társadalmi életében még jelentékenyebb szerepet játsszanak az ipari munkások, s az egész közösség javára még erőteljesebben érvényesüljön a munkásosztály szemlélete, vezető szerepe. Hegedűs László, az MSZMP KB fnunkatársa i ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Az Elnöki Tanács 1973. évi 9. számú törvényerejű rendelete a testnevelés és a sport irányításáról szól. Végrehajtásáról a Minisztertanács 10/1973. számú rendelete intézkedik. Az új jogszabályi rendelkezések szerint a testnevelés és sport országos hatáskörű központi irányító szerve az Országos Testnevelési és Sport- hivatal, amely a Minisztertanács felügyelete és közvetlen irányítása alatt áll. A testnevelés, a sport területi és helyi irányítása a tanácsok feladata. Ennek érdekében szervezik a lakosság ilyen igényeinek a kielégítését, összehangolják a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervek tevékenységét, fejlesztési célkitűzéseit. A területi és helyi feladatok ellátásában a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szerveként testnevelési és sporthivatalt, a városoknál, a járási hivataloknál pedig sportfelügyelőséget kell létrehozni. A községi szakigazgatási szerv feladatköre kiterjed a testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatok ellátására. Különélési pótlék. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a munkaügyi miniszter 8 1973. számú «■"vüttes rendeletével módosította az építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló 16/1971. ÉVM— MiiM-réndelet. A módosítások kiterjesztik n rendelet hatílva alá tartozó vállalatok káré'. I?-. például a KPM közúti igazgatóságainak építési munkahelyein dolgozókra, a víz-, csatornamű- és fürdővállalatok, továbbá a regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalatok közműépítési, fenntartási tevékenysége körében foglalkoztatottakra. Az egyéb szervek családfenntartó építőipari munkásaira, termelő dolgozóira és változó munkahelyű családfenntartó építési alkalmazottaira i<s kiterjed a rendelet hatálya, ha az említett dolgozók többek között az építőipari szövetkezetek és egyéb ipari szövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari részlegeinél vannak foglalkoztatva. A rendelet hatálya nem terjed ki a vállalatoknál és egyéb szerveknél dolgozó gépjárműveze - tőkre — kivéve a dömpervezetőket és az építőipari gépláncban dolgozó tehergépjármű-vezetőket —, a munkakönyv nélkül foglalkoztatott tanulókra és szakmunkástanulókra. Ez utóbbiakra még akkor sem, ha foglalkoztatásuk szakmunkásbérrel történik. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók sem. Az egyéb szerveknél foglalkoztatott, nem családfenntartó építőipari munkások, termelő dolgozók és változó munkahelyű, nem családfenntartó építéshelyi alkalmazottak sem különélési pótlékban, sem pedig kiküldetési (külszolgálati) élelmezési térítés- 'ben nem részesíthetők. A rendelet a családfenntartó dolgozó különélési pótlékát egységesen napi 10 forintban állapítja meg. Figyelmet érdemel, hogy’ bár a rendelet 1973. április 10-én lépett életbe, de rendelkezéseit 1973. január 1-től alkalmazni kell. A kihirdetés és a hatálybalépés közötti időben a rendeletben foglaltaktól eltérő többletkifizetések (különélési pótlék, kiküldetési, külszolgálati, élelmezési költségek) összegét az érintett dolgozóktól nem szabad levonni. * Lakbér-hozzájárulás. Végezetül sok embert érintő, fontos rendeletre hívjuk fel a figyelmet. A pénzügyminiszter,, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel a 15 1973. számú együttes rendeletben kiegészítette a 31971. számú rendeletét, amely a lakbér- hozzájárulásról szól. A kiegészítés szerint a Minisztertanács 1001 1973. .számú határozata alapján 1973. március 1. napjától béremelésben részesült munkások és a termelést közvetlenül irányítók 1973. évben bármilyen címen elért keresetnövekedése után a lakbér-hozzájárulások összegét 1974. január 1. napjával csökkenteni nem lehet. Az említett dolgozók lakbér-hozzájárulása 1975. január 1-től kezdődő csökkentésének alapjául szolgáló keresetnövekedés kiszámításához az 1974. évi keresetet az előző évihez, vagyis az 1973. évihez kell viszonyítani és a hozzájárulás összegét a havi keresetnövekedés 25 százalékával csökkenteni kell. dr. Kerék Laj >3 csoportvezető ügyész Ezt írja a Krimszkaja Pravda Április második felében tartották meg Szimferopolban az Ukrán Irószövétség Krím területi szervezetének vezetőségválasztó közgyűlését, ahol Á. Malin, a szervezet elnöke számolt be a terület íróinak kétévi alkotó- és közösségi munkájáról. A szovjet nép, köztük Krím lakossága, gigantikus munkát végez a kilencedik ötéves terv feladatainak teljesítéséért. A krímiek most szocialista munkaversenyben vannak a kubányi, nyikola- ievszki és herszoni területek dolgozóival. Területünk íróinak az a feladata, hogy alkotó munkájukkal segítség földijeik erőfeszítéseit, megkeressék közöttük a jövő irodalmi műveinek hőseit, ábrázolják harcukat, küzdelmeiket — vezette be előadását A. Malin. Moszkvában, az ukrán irodalom bizottsága előtt sikeresen számoltak be tavalyi munkájukról a terület írói. Komoly, alapos beszélgetés folyt e fórumon küllőink, prózaíróink tevékenységéről és megállapítást nyert, hogy a krímiek alkotómunkája magas szintű, igényes. Elismerően nyilatkozott a kritika is a félsziget íróinak megjelent műveiről, külön kiemelte A. Nyikanorkina Negyven nap, negyven éj című regényét, N. Taraszenko verseit. Hosszan lehetne sorolni azokat a műveket, melyek az elmúlt két évben kivívták a kritikusok és az olvasók elismerését — mondotta az előadó. A beszámolási időszak alatt léptek a nagyközönség elé első műveikkel B. Eszkin. A. Tkacsen- ko. D. Kononyenko. Megjelent a fiatal költők antológiája Az első fürt címmel. Korunk és kortársaink — költőink és íróink alkotásainak fő témái ezekben az években. Fáradhatatlanul keresik kortársaink között a követésre méltó hősöket. Ebben segíti az irodalmárokat az a szoros kapcsolat, melyet olvasóikkal. a termelésben dolgozó emberekkel tartanak fenn. — E gondolatokkal fejezte be előadását A. Malik. A beszámolót követő vitában felszólalt L. D. Szolodovnyik. Az UKP Krím területi bizottságának másodtitkára is. aki a Krím irodalmárainak feladatairól beszélt. A tartalmas vita után a közgyűlés résztvevői M. V. • Glusko írónőt választották a területi szervezet elnökévé. Ukrajna exportja Nagy sikert ért el Ukrajna a Szovjetunió fennállásának 50 esztendeje alatt a gazdasági élet és a kultúra területén. Ma — mint ezt Pjotr Tronyko, az Ukrán Szövetséges Szovjet Köztársaság minisztertanácsa elnökhelyettese bejelentette — az ország termeli a világ acél- és traktor- gyártásának 8—10 százalékát. Az ukrán vállalatokban készült repülőgépek, gépkocsik. Diesel- mozdonyok. számítógépek, kohászati berendezések és más termékek a világ csaknem 100 országába jutnak el. ma BaraBaiBfliraBaDaBasaMBfliDarara Szemetesek KENYÉR ÉS ÉLET A városi élet Kecskeméten 1972-ben összesen 56 ezer köbméter szemetet, különböző hulladékot „termelt”. A Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének négy kukás, három félpormentes (ez a szakkifejezés) rakterületű Csepel, két MTZ vontatója és egy konténeres szemétszállító teherautója naponta 150 köbméter hulladékot gyűjt össze a lakótelepekről és az utcákból, de szerény becslések szerint a napi szemét ennél 100 köbméterrel több, mert a vállalatok maguk hor- dat.ják ki, és a lakosság illegális szeméttelepeket is „működtet.” Vontató kanyarodik elém Kecskeméten a Halasi úton, megrakva papír és más hulladékkal. A platón három ember ül esőköpenyekbe burkolózva. Cudar idő van, még a szél is fúj. Követem őket a Mat- kói úti szeméttelepre, ahonnan irdatlan nagynak látszik Kecskemét, hatalmas gyárkéményeivel, toronyházas lakótelepeivel, s ahol az égő szemét füstjéből emberalakok válnak ki, s közelednek a vontatóhoz. Az egyik asszonytól megkérdezem, hogy mit csinálnak itt, ekkora esőben? — Guberálunk — mondja. — Ez mit jelent? , — Jönnek a szemetesek, mi meg kiválogatjuk a hulladék közül ami még használható holmi, meg összegyűjtjük a vasat és bevisszük eladni a MÉH-be. Katona Istvánnal beszélgetek, aki az imént ugrott le a vontatóról : — Én január 15-től vagyok a kommunális üzemnél, előtte a kórház mosodájában dolgoztam, de nagyon kevés volt a fizetés és eljöttem rakodónak. Itt kétezer-negyven forintot kapok, jóval többet. Hiába, kell a családnak, mert van egy gyerekem is. Most a Széchenyivárosból jöttünk — folytatja —, s ha leborítottunk, megyünk a műszaki főiskolára. Elég nehéz munka a rakodás, de nem ez a rossz, hanem büdös a szemét és az ember olyan lesz tőle, mint a dög... Nem érzi? — Bólintok. — Cifrát mond arról, hogy mi lenne akkor, ha nem takarítanák el a város szemetét mindennap. — Persze vannak olyan emberek is, akik nagyon rendesek hozzánk, s megkínálnak bennünket egy-egy pohár borral, főként ünnepek előtt és ünnepek után. — Lenézik a szemeteseket? — Le hát, mert ehhez nem kell iskolázottság: szóval, nem vagyunk úriemberek, meg ilyen. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Ferenc is, akit a legidősebbnek nézek hármójuk közül. Pipázgatás közben elmondja, hogy lerobbant az egyik kukás kocsi, s most ők helyettesítik, s ő már négy éve végzi ezt a munkát. Csipő Sándor, aki Lászlófal- váról jár be naponta dolgozni, mellénk kanyarodik a traktorral és lecsavarja' a vezetőfülke üvegét. — Lászlófalváról hyolcan dolgozunk az üzemnél. Mindennap teherautót küldenek értünk. — válaszolja. — Van valamilyen tisztálkodási lehetőségük? — kérdezem. — Jobb ha nem is kérdezi — vág közbe Szabó Ferenc. — Kapunk negyedévenként egy szappant, semmi más. Az utcaseprőknek van fürdője bent a városban, de az nekünk messze van munka utár, meg mi nem is mehetnénk oda. Fürdő, az nagyon kellene, mert büdösek vagyunk. hiába adnak munkaruhát. kötényt, beleivódik a bőrünkbe. — A családjuk mit szól, hogy ilyen munkát végeznek? — Nekem legalábbis nem mondta még az asszony, hogy én miért vagyok szemetes. Kenyeret keresek és kész! Valakinek ezt is kell csinálni, mert pár nap alatt nem lehetne ebben a városban megmaradni, ha nem hordanánk el a hulladékot. Csató Károly (Követkézig: Sári néni munkája)
