Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
INH3113A Világszintre emelte a homoki szőlőtermesztést a Kunbajai Állami Gazdaság Részlet egy beszélgetésből:-— Csupa óriási szám, szinte nehéz elképzelni a mögöttük levő tartalmat. A pincében több mint 12 millió liter bort tárolnak, a kattogó gépsorok óránként 3 ezer üveget töltenek meg — felerészben külföldi megrendelésre. A közelben bemutató telep bontakozik ki, ahol a szőlőtermesztés legújabb módszereit próbálgatják ki. A szóbanforgó palackozó üzem a környező ültetvényekkel együtt a Kunbajai Állami Gazdaságé, amely most hatodszorra kapta meg a magas minisztériumi és szakszervezeti kitüntetést, a Kiváló Vállalat címet. Hogyan értékelik ezt, a munkával megszerzett rangot az ezerkétszázas létszámú gazdaságban? — Nem volt könnyű dolog megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a Kiváló Vállalat cím megszerzéséhez szükségesek. A feladatra tervszerű, céltudatos munkával készültünk. Hatékony műtrágyázási eljárást alkalmazunk, minőségi fajtákat telepítettünk, hogy megfelelő választékot kínálhassunk a vevőknek. Az egész gazdaságban fokozatosan berendezkedünk a gépi szüretre. Elsősorban a termésátlagok növelésével válik mind gazdaságosabbá a szőlőtermesztésünk. Tavaly már 89 mázsás hektáronkénti hozamot értünk el. — Mindez 1610 hektárra vonatkozik, ami az ország és talán Közép-Európa — legnagyobb összefüggő szőlőterülete. Az egyik nagy fegyvertényük az volt, hogy az egykori homok^ vinkóból világszinten elismert borok lettek. A legutóbbi borvilágversenyről is két ezüst érmet hoztak el. — Minőségi szőlőfajtákat szaporítottunk el. Ilyenek a leányka, semillon, a hárslevelű, a muskotály, a kékfrankos... Ezek a borok az alföldi viszonyok között is kiváló minőséget adnak. — Az sem mindennapi dolog, hogy helikoptert vásároltak. Mire használják a 6 millió forint értékű gépet? — A helikopter elsősorban a korszerű növényvédelmet szolgálja, permetezést és porozást végzünk vele, de a műtrágyázásnál is felhasználjuk. Emellett a környező állami és közös gazdaságok növényvédelmi igényeit fogja kielégíteni. így már előre megszerveztük a gép egész évi kihasználását. A teljesítményére jellemző, hogy negyven traktor munkáját helyettesíti nálunk. Mindennél többet mond, hogy a növényvédelmet optimális körülmények között 3 nap alatt befejezhetjük a helikopterrel. — Hogyan gondoskodik a gazdaság a szakember utánpótlásról? — Ösztöndíj-szerződéseket kötünk egyetemi és főiskolai hallgatókkal, szakközépiskolásokkal, emellett lehetőséget nyújtunk a továbbtanulásra. Levelező tagozaton például 29 dolgozónk képezi magát felső, illetve középfokú intézetekben. Jelenleg tizenhét felső- és huszonöt középfokú végzettségű műszaki szakembert alkalmazunk. A KORSZERŰ TELEPÍTÉSTŐL A GÉPI SZÜRETIG Mindig izgalmas kérdés szám- bavenni, hogy milyen tényezők játszanak közre egy-egy gazdasági szervezet fejlődésében, az eredmények 'felérésében. A válaszadáshoz elengedhetetlen dolog, hogy visszapillantsunk a múltba. A termelés 1949-ben indult meg légi, kisüzemi parcellákon. Az első évben a húsz mázsái sem érte el az átlagtermés az akkori 228 hektáron. Az előző évtized második felében indult meg a nagyarányú telepítési munka, amelynek az eredményeképpen a tavalyi esztendő végére 1610 hektárnyi, korszerű, nagyüzemi szőlőterület alakult ki. Az extenzív irányú bővítés mellett főszerepet játszott a termésátlag növelése. 1972-ben már 89 mázsás „hozamot” értek el az összterület átlagában. Az intenzívebbé, hatékonyabbá váló termelésre vall, hogy helyben dolgozzák fel a szőlőt, kiépült a borászati üzem a szükséges létesítményekkel. A néhány száz hektoliteres kisüzemi pince helyébe hatalmas, 12 millió liter befogadóképességű beton tárolótér lépett, ami alkalmas az egész termés feldolgozására. Időközben alaposan megváltozott a szőlőtermelés technológiája is. Az 1950-es évek végéből származó telepítések még csupán 140 centiméteres sortávolságot fogtak át, s a növényvédelmet kis hátipermetezőkkel végezték. A sorközöket lófogatokkal művelték, s csupán néhány kis. teljesítményű gép állt rendelkezésre; Az elmúlt évtized fejlődése tette lehetővé, hogy a dolgozó ember felszabaduljon a nehezebb kézi munkák alól. Ekkor már sokat foglalkoztak a gazdaságban a korszerű szőlő- művelés gondolatával. A korábbi telepítéseket korszerűsítették, megteremtve a nagyüzemi gépesítés alapjait. A 240 centiméteres telepítések mellett megjelentek a 320 centiméteres sortávolságú ültetvények is, amelyek alkalmassá váltak a magasművelésre. A módszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az ültetvények nem fagytak ki a téli hidegben. Beigazolódott tehát, hogy az Alföldön is lehet biztonságosan szőlőt termeszteni — fedés nélkül. A továbblépés megkívánta a terület bővítését. Az újabb telepítések sortávolsága már 320 centiméterre szélesedett, kedvezőbb növényélettani feltételek alakultak ki, s lehetővé váLt a nagyteljesítményű traktorok alkalmazása. Jelenleg 47 erőgép dolgozik a gazdaságban. Nyilvánvalóvá váltak a nagyobb „tenyészterület” előnyei. Ennek felismerését tükrözi, hogy az idei évre tervezett 56 hektáros területen már széles, 350 centiméteres sorközökben és egymástól 100.—120 centiméteres tőtávolságra telepítik a tőkéket. A Kunbajai Állami Gazdaság homoki szőlőtermesztést folytat. Az uralkodó, kontinentális környezetnek megfelelően jelentős szerepet játszanak az úgynevezett pontuszi fajták, amelyek a területnek csaknem a leiét foglalják Kiváló vállalat — hatodszorra el. A korszerű, széles sortávolságú homoki ültetvényeken a bő- ventermő minőségi fajtákat részesítik előnyben. Emellett más, occidentális fajtákkal ugyancsak foglalkoznak, aminek a hatása a minőség javításában érvényesül. Arányaiban szemléltetve a következő kép alakul ki: a terület 43 százalékán minőségi fehér borszőlőfajtákat. 46 százalékán fehér kommersz borszőlőket, míg a fennmaradó részen vörös bor- szőlőfajtákat termesztenek. A korszerűtlennek bizonyult kadarka tőkéit újabb fajtákkal oltják át, amelyeket a Kertészeti Egyetem növénynemesítési tanszékén kísérleteztek ki. Mint ismeretes, nélkülözhetetlen tényező a megfelelő tápanyag utánpótlás. A műtrágyák hatékonyságának felismerése és a ke- mizálás fejlődése azt eredményezte, hogy mind több és több műtrágyát juttatnak a talajba. A munkát a talajvizsgálati eredményekre alapozva végzik. A gazdaság műszaki szakemberei olyan gépet szerkesztettek, amelv- lyel — a felületre történő szórás helyett — a mélyebb rétegekbe, a növény gyökérzónájába juttathatják a műtrágyát. A munka további tökéletesedéséhez vezetnek azok a kísérletek, amelyeket rendszeresen, évente folytatnak. A kemizálás térhódításával a növényvgdelem is fejlődött. Felhasználják a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás előrejelzéseit. valamint saját megfigyeléseikre támaszkodnak. A vegyszeres gyomirtás módszere ugyancsak mind nagyobb területekre terjed ki. Akárcsak valamennyi szőlőtermesztő gazdaságban, itt szintén a szüret jelenti a legnagyobb próbatételt. A termés mennyisége évről évre növekszik, s egyre nagyobb gond a betakarítás. Szinte létkérdéssé vált a gépesítés. A helyszínen tavaly csodálhattak meg a kézi munkához szokott dolgozók az első szüretelő gépet. A Chisholm-Ryder típusú berendezés sikerrel vizsgázott, s megkezdték az újfajta követelményeknek megfelelő támrendsze- rek kialakítását. Az idén már három szüretelő kombájn dolgozik a kunbajai és bácsszőllősi területeken. Egy-egy gép a sze- zonbaií 250 hóidról „szedi”, rázza le verőléceivel a szőlőt. A jövőben a művelési mód megvál• Előkészítik a talajt az uj telepítésekhez. Az Idén 53 hektárral gyarapodnak az ültetvények. • Szállítás elölt. 200 heldós osztrák kamion-tartályba töltik a bort.
