Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 27. Nagyközségről — nagyközségre USZAKÉCSKE ÉLTETŐ LÉGKÖRÉBEN Bevallom, elfogult vagyok Tiszakécske javára. Az okait nehéz volna megmagyarázni. Egy helység a folyó mentén, amely szerencsésebb történelmi körülmények között már rég város lehetne, de amely máig sem mondott le arról, hogy egyszer csakugyan az legyen, ám falusias jellegét jottányit sem szégyellj, nem takargatja, annyit mutat meg magából, amennyit ténylegesen elért, ezt viszont teszi teljes gazdagságát az idelátogató elé tárva. Az otthon levegőjét érezni a tájban, az utcaképekben, az emberi megnyilatkozásokban. Szó sincs itt holmi megvalósult édenről — még a mai értelmezésű Móricz Zsigmond-i „boldog falu”-ról sem — a mai nagyközségi átalakulás ellentmondásai itt is kitermelődnek, de a mindmáig megőrzött lakóhelyi közösségben a nagyobb rángá- sok is lecsillapulnak. Mert van vezetői bölcsesség. előrelátás, tenniakarás... És ez nem utolsósorban azért van. mert létezik az a helyi közgondolkodás és közakarat, amely ezt szómon is kéri. Előttem van a 3. számú Kecskéi Kiskönyv, a választásokra megjelentetett nemzetiszin keretes programfüzet, címlapján a helység és környékének vázlatos térképével, s csupán Tiszakécske települt részeit négy piros folt jelzi, középütt, a legnagyobb*, a szorosabb értelemben vett belterület. ám valójában ez is két részre tagolódik — Ó- és Üj- kécskére —. s ott van még a nagy-nagv tanyavilág is. s mindezeken belül és keresztül- kasul a gazdasági, a kommunális, a kulturális fejlesztés kérdőjelei. a mind differenciáltabb foglalkozási és életmódbeli réte- geződés — újságíró legyen a talpán, aki úgy képes látni az égé szét. hogy közben a részek sajátos. s részint önálló mozgása sem kerüli el figyelmét, s emellett még a történelmi lerakódásokkal. gyűrődésekkel is számot vet. Gondjaimat kécskei ismerőseim elől sem rejtem véka alá. kifejezvén. hjjgy — bár az arányok kisebbek — helységük társadalmi összetettsége a megye- székhelyével rokon. Derűs feddésben részesítenek, hogy ennyire azért ne ..sértegessem" Tisza- kécskét mert hol van Kecskeméten a Tisza, az üdülőövezet, a termálvízhasznosítás ... Kecskén az üzemszerű ipar jelenléte nem mostani keletű. De lendületes ki terjeszkedése már igen. Az ipari foglalkoztatottak száma közel áll a kétezerhez. Itt tizenkét üzemet vettünk számításba. de a tsz-segédüzemágak közül csak a szövefkezetközi terméktartósító szerepel. Eg.vre nehezebb megvonni a határt, hol végződik a mezőgazdaság és hol kezdődik az ipar. Ez a tsz-eken belül is mindinkább így lesz. Több mint hat éve 1200-an is eljártak innét. Számuk mostanra mintegy félezerre csappant. Megindult viszont a nagyarányú ideköltözés. Csongrád. Szolnok és Pest megye határos részeiről; ámbár jönnek újmódi telepesek Nógrád irányából is. S e tény már azért is megnyugtat, mert igazolja sejtésemet, hogy a kécskei légkörben nemcsak lakni, de élni is lehet. Ebből mások is megérezhetnek valamit. Abból is. hogy az urbanizáló- dásra való hajlam legalábbis az évszázadunkkal egy idős. 1910- ben már víz- és villanyhálózat volt Ökécskén. Az egymásrautaltság itt nem a kasztszerű, s hosszabb távon öngyilkos elzártsághoz, hanem a szellemi nyitottsághoz vezetett. S ennek nemcsak az ókécskei ..őslakosság". de az itt megtelepedő szegények hada is hasznát látta; a jó példa tempógyorsításra ösztönzött. Ki tagadná, hogy mindebben a mezőgazdasági termelési adottságoknak is szerepe volt? Hosszú időn át Szolnok városának Kécs- ke volt a legfőbb „ellátó bázisa”, zöldséges- és gyümölcsöskertje. S itt megint érdemes arra kitérni. hogy a szántóföldi termesztésre és jószágtartásra berendezkedő ókécskei kisparaszti mező- gazdálkodásnak mennyire hasznára vált. hogy — elfogyván a folyammenti árasztásos terület —. kénytelen volt az addig kecskelegelőnek használt homok felé fordulni. Szorgalma, igényessége nemhogy elsorvadt volna, hanem kiteljesedett, s a kertkultúra a szántóföldi termesztési gyakorlatra is jótékonyan hatott vissza. Nem kevésbé az állattartásra. hiszen a kertészkedés egyet jelentett a megnövekedett trá- gyaigénnyel. Szerencsére itt megint nem nosztalgiával kell visszagondolnunk erre az időszakra, mert ami az iménti struktúrában fontos és lényeges volt — a szorgalom. a leleményesség, a megújhodásra való képesség — azt az üzemi mezőgazdaság átmentette. Ezzel együtt a hajdani eredményeket meghatványozta. Még hat évvel ezelőtt is 48,4 mázsa volt a 100 holdra jutó hústermelés, ma már ez a mennyiség 227,5 mázsa. Tavaly például több mint 70 vagon pecsenyecsirkét szállítottak el a kécskei közös gazdaságokból . . . Ugyancsak szembetűnő a búza, a rozs és a cukorrépa termésátlagainak növekedése. A megújhodás persze ma legalább annyira létkérdés, mint volt hajdanában. A mezőgazda- sági keresők száma alig egy-két tucattal több. mint az ipariaké, s ha nem történik a szerkezetben változás, további rohamos visz- szaesés várható. De az előrelépés nem várat magára sokáig: hatalmas méretű zöldségprogramot dolgoztak ki, s nyerték el ehhez legutóbb az országos támogatást. A programhoz nemcsak a kécskei. de a környékbeli nagygazdaságok is* társulnak. Ma még csak sejteni lehet, hogy megvalósulásában mindez milyen lesz. Annyi valószínűnek látszik, hogy minden egyes zöldségfélének — paradicsomnak, zöldbabnak. uborkának — épp olyan gépesített, zárt technológiája lesz, mint most a szántóföldi növényeknek. A kécskeieknek eszük ágában sincs, hogy a hagyományos paraszti életforma romjai fölött siránkozzanak. A kiterjedtebb lehetőségek között rendezik be életüket. különösebb görcsök és tétovázás nélkül. Ennek számszerű „mutatóit” sok vonatkozásban lehetne elemezni, ám elég csak utalni arra, hogy hat év alatt 600 holddal csökkent a háztáji terület — a fogyás jóval nagyobb arányú, mint a taglétszámé — mert egyre számottevőbb az a szakmunkás-, technikusi réteg, amely komolyan veszi az urba- nizált életformát, s a háztájiból csak a közös által kifizetett átalányösszeg érdekli. Egészében véve a háztáji árutermelés nem csökken, mert a villamosított tanyákon soha nem látott intenzitással teremtik meg az egyhol- das kertgazdálkodás feltételeit. Abban, hogy az ipar Tisza- kécskén nem „idegen testként” van jelen, nem kis szerepet játszik. hogy a szociális-szolgáltató apparátus kiépítése egy percre sem került fáziskésésbe. Az itteni óvodafejlesztés bármely városunknak is becsületére válna. Az adatok: 10 óvodai csoportban 307 gyerek: az öt óvoda közül kettő a külterületi. De ennél is lényegesebb, hogy óvodából kiszorult gyermek Tiszakécskén — nem létezik. Nemcsak a legifjabb, hanem a legidősebb korosztály sorsa is új kérdéseket vet fel, s a helyi vezetés igyekszik is erre új módon válaszolni. Az öregek napközi otthonát elavult megoldásnak tartják. A szociális otthont szintén leírták a lehetőségek listájáról. Ehelyett, a volt pénzügyőri laktanyában, kialakítják az „öregek házát”, amely napközi otthoni ellátást már 100 idős ember részére biztosít, de kísérletet tesznek az öregek penziójának megteremtésére is. A penzióra az az egyedülálló idős ember, vagy házaspár lesz jogosult, aki házát felajánlja a nagyközségnek. Egyelőre három ilyen jelentkező van — legalábbb tízre számítanak. A jelenből a jövő felé fordul a tekintet. A kécskeieké különösképpen. S épp azért, mert az eddigi fejlesztési ütémmél sem elégedettek. Sőt még azzal sem. hogy az elkövetkező négy évben 18 milliót fordíthatnak fejlesztésre. A nemrég született felhívás — „Minden évben két napot a községiemért” — társadalmi mozgalommá terebélyesedett. Ezáltal évente jó háromnegyedmil- lióval nagyobb összeg áll rendelkezésre. Ebből az összegből teremtik elő az öregek házát, az új iskolát és tornacsarnokot, valamint a téli-nyári tisztasági és gyógyfürdőt. Tiszakécskén már tudják, mekkora erő rejtőzik a lokálpatriotizmusban. Hatvani Dániel Kutatók, oktatók termelők A mezőgazdasági kutatómunka, a felsőfokú oktatás és a termelés kapcsolatairól manapság gyakran esik szó. Nemegyszer hangzik el olyan megjegyzés, hogy ez az együttműködés nem kielégítő. A legújabb kutatási eredményeket gyakran nem ismerik sem az oktatással foglalkozó szakemberek, sem a mezőgazdasági üzemek vezetői. Erről az izgalmas témáról beszélgettünk a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság igazgatójával, Magyar Ferenccel. — Gazdaságunk szoros együttműködést alakított ki a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettel, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetem főiskolai karával. Számunkra ez szinte létkérdés, hiszen a kertészeti ágazatok adják a jövedelmet gazdaságunkban. Külön kötelez bennünket a korszerű módszerek, kutatási eredmények alkalmazására az is, hogy a zöldségtermesztés bázis- gazdaságai között szerepelünk. Egy kötegre való megállapodás között lapozgat. Nézzük csak sorra őket. — Kidolgoztuk a paradicsomtermesztés zárt rendszerét. Az idén már 16(1 hektáron termeljük ezt a fontos növényt. Tavaly két amerikai gépsort kaptunk, az idén ismét kettőt veszünk. A berendezések nagyszerűen beváltak. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkatársaival megállapodtunk abban, hogy elvég- z|k a paradicsom gépi betakarításával kapcsolatos vizsgálatokat, meghatározzák az amerikai és a magyar fajták tulajdonságait. Vizsgálják az aklimátizáló- dást, az érési időt és így tovább. Huszonhat amerikai fajtát ellenőriznek. Legfőbb célkitűzés a gépi betakarításra alkalmas paradicsomfajták üzemi értékeléssé különös tekintettel a paradicsom- termesztés teljes gépesítésével kapcsolatosan bevezethető és alkalmazható hazai technológiák kialakítására. A Budapesti Kertészeti Egyetem főiskolai karáVál sokféle együttműködést alakított ki a gazdaság. Jövőre szeretnék gépesíteni a nagyüzemi zöldbabtermesztést, . ennek megalapozása most történik. — Filius István igazgató, a zöldségtermesztési tanszék vezetője munkacsoportjával vállalta, hogy megvizsgálják a kiválasztott területet, kidolgozzák a termelési technológiát, kutatják: milyen fajta a legalkalmasabb. Gazdaságunknak csaknem 400 hektár almása van. A legkorszerűbb művelés mellett is előfordul, hogy az ültetvény nem ad évente rendszeres és kiegyenlített termést. Itt nemcsak az időjárási tényezők játszanak közre, hanem biológiai okok is. Ezért adtunk megbízást a főiskolának az alma vegyszeres termésszabályozásával kapcsolatos kutatásra. Szabó Árpád, tan?- székvezető irányításával kidolgozzák a termésszabályozás technológiai módszereit. Az eddigi kísérletek eredménnyel bíztatnak. A gazdaság már tavaly észrevehetően jobb minőségű almát adott, mint az előző években, a termés 75 5 százaléka került exportra. Az értékesítési átlagár itt volt a legmagasabb. Együttműködés alakult ki a zöldségtermesztés gépesítésének továbbfejlesztésére is. A főiskolán dr. Szabó Sándor, gépesítési tanszékvezető irányításával Kol- tai Zoltán tanársegéd munkacsoportja egy olyan magyar univerzális zöldségművelő gépet készített. amely a vetést és a növényvédelmet, növényápolást is elvégzi. Nagy előnye, hogy egyszerű és olcsó. Az új gépet a Duna—Tisza közi kertészeti napokon is bemutatják. — Érdekes téma — tájékoztat az igazgató — az alkoholmentes italok, elsősorban a szőlőlé tartósítása. Megállapodtunk a főiskolával, abban,1 hogy kidolgozzak a technológiát. Baracskai István tanszékvezető-helyettes irányításával folyik a munka. Jövőre már szeretnénk nagyobb mennyiséget forgalomba hozni a kecskeméti üzletekben. Szó van arról, hogy szénsavval dúsítjuk a szőlőleyet, amelyhez az Izsáki Állami Gazdaságtól kaptunk segítséget. Az eddigi együttműködés tehát máris sok eredményt hozott:. A későbbiekben mind a kutató intézettel, mind a főiskolával tovább szeretnék bővíteni a kapcsolatokat. K. S. • Kora nyári, hangulat a kécskei főtér parkjában. A kerékpárosok tovább élnek A lakosság három csoportját — a gyalogosokat, a kerékpárosokat és a gépkocsitokat — vizsgáló holland orvosok a fenti következtetésre jutottak. A csoportok tagjai egyaránt eljártak a munkahelyükre, hasonló mértékben jártak bevásárolni és kirándulni, viszont különbözőképpen közlekedtek. Az orvosok megállapították, hogy a kerékpárosok átlag öt, a gyalogosok pedig három és fél évvel hosszabb ideig éltek, mint a motoros közlekedés hívei, ROZSDA, KORKOZIÖ, ROZSDA, Gépjármű tulajdonosok figyelem! A ROZSDA KÍVÜLRŐL ÉS BELÜLRŐL EGYARÁNT TÁMADJA JÁRMÜVÉT VÉDEKEZZEN ELLENE LOBAKON -anyagokkal A rozsda elleni harchoz, forintért hazai és külföldi anyagot biztosítunk. Mindenféle autóápolási cikk kis kiszerelésben is kapható! Az alvázat LOBAKON ANTIDRÖHN azbesztszálas, zajcsökkentő hatású anyaggal, a üregeket pedig LOBAKON ML rugalmas anyaggal kell — svéd rendszer szerint — VÉDENI! A TELJES VÉDELMET KÉTÉVES fRASOS GARANCIÁVAL VÉGEZZÜK! BEMUTATÓT TARTUNK: 1973. május 28-án de. 10 órakor az AFIT Xl-es számú Autójavító Vállalat, Kecskeméti' Gépkocsi-karbantartó Állomásán. A bemutatóra minden gépjármű-tulajdonost és érdeklődőt meghívunk. Kecskeméti, Gépkocsi-karbantartó Állomás, Külső Mindszenti út 1. 856 Patronálás »gyermekcipőben« Ma már számos szocialista brigád naplójában olvashatjuk a bejegyzést: patronáljuk az óvodát, szociális otthont, az iskolát.. . A szocialista segítségnyújtásnak ez a formája egyre népszerűbb, mind szélesebb körben alkalmazzák. Ahol ilyen szándékkal jelennek meg a szocialista brigádok örömmel fogadják őket, hiszen néhány órás munka — a sok kicsi sokra megy elvén — nagy segítséget jelent a patronáltaknak. Érdekes, figyelemre méltó formáját választotta a segítségnyújtásnak a Kecskeméti' Cipőipari Szövetkezet nyolctagú Hámán Kató szocialista brigádja. 1972. márciusában elhatározták, hogy meglátogatják a kecskeméti gyermekotthont. A brigádban dolgozó hat asszonynak gyermeke is van, s így különösen átérezték az ottani gyerekek sorsát. Először csokoládét, apró ajándékokat vittek nekik és úgy döntöttek, hogy időnként megismétlik ezeket a látogatásokat. Közben megkérdezték az ottani főorvosnőt, hogy miben lehetnének segítségükre. Sajnos — mondották — ők csak gyerekcipőket gyártanak, sem szerelőjük, sem más szakmunkásuk nincs. A főorvosasszony kapott a szón, hiszen náluk éppen a gyerekcipőkből kopik a legtöbb. Ha ebben tudnának segíteni, nagyon örülnének. ■ A véletlenül született ötlet a brigádnak is tetszett, Elmondották, az elnöknek, s röviddel később már 56 pár gyerekcipőt adtak át a nevelőotthonnak. Azóta 100 pár új cipőt és 150 pár javított cipőt juttattak a gyerekeknek. Ezt még megtoldották 50 párral, amit gyermeknapi ajándékként készítettek a Kállai Éva brigáddal együtt. A patronálás jól bevált módszere régen kinőtte a „gyerekcipőt” a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet Hámán Kátó szocialista brigádjánál. A gyerekcipő útján történő patronálást viszont sok-sok kisgyerek hálás szeretetével viszonozza. Szabó Ferenc • Mészáros Ferencné — aki maga is kisgyereket vár — boldogan készíti a gyermeknapra a nevelőotthon lakói részére az ajándékot. ÖNTÖZIK A PAPRIKÁT A zöldségkertészet hagyományos ágazat a sükösdi Üj Élet Termelőszövetkezetben, összes — 1250 hektár — szántójukból 85 hektárt foglalnak el a különböző zöldség- és fűszernövényfélék. Legrégebben a korai burgonyát termesztik, az idén június közepén kezdik meg a felszedését. Utána másodveteményként karfiol, kelkáposzta és cékla kerül a földbe. A Kecskeméti Konzervgyárral, az UNIVER Szövetkezettel, a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalattal és a ME- ZÖTERMÉK-kel kötött szerződésnek megfelelően 60 hektáron ültették ki az idén a paprikát. A terület 50 százalékán van pri- tamin, keszthelyi és hatvani hegyes, s ugyancsak ekkora a fű- szerpaprikával beültetett táblák nagysága is. A kertészet számára szükséges szaporítóanyagot a szövetkezetben nevelik. 1970-ben állították fel az első fóliaházat 500 négyzetméteren; az idén mar meghaladja a 2000 négyzetmétert a fóliás terület. A szövetkezetben öntözéses gazdálkodást foktatnak. Négy szórófejes berendezéssel összesen 230 hektáron tudják pótolni a talaj nedvességtartalmát. A fűszerpaprikaföldeket már a ki- ültefes előtt megöntözték, majd, Amikor a traktort már elbírta a föld — két palántázógéppel — kiültették a növényt.
