Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 19"3. május 33.

A kémények kiváló gazdái Népesedés és közgondolkodás

A Kéményseprő és Cserép- ranvai János irányításával és a Kpi-skt-míton kivin mnti ví<-_ J

A Kéményseprő és C'serép- kályhaépítő Vállalat jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Megyénk kéményeinek gazdáit most a jubileum előtti évben „kellemes meglepetés” érte : negyedszer kapták meg a Kiváló Vállalat kitüntetést. Bí- róczi Gyula, a vállalat igazgatója nem kis büszkeséggel mondja, hogy e négy kitüntetés mellett még sok oklevéllel is elismerték a megye vezetői a kéményseprők nehéz munkáját.

— Százhetven dolgozónk közül — mondja az igazgató — már ketten kapták meg az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést és negyvenhármán birtokosai a Kiváló dolgozó jelvénynek. Eredményeink elérésében számottevő segítséget jelent a szocialista munkaverseny, illetve a brigádmozgalom. A megyében tíz kirendeltségünk vetélkedik egymással. Eddig a kecskemétiek érték el a legjobb eredményeket, a Vígh András vezette 20 tagú brigád már háromszor nyerte el a szocialista címet. A jánoshalmiak tizennyolcán, Baranyai János irányításával és a kiskőrösiek tizennégyen Foga- rasi Ferenc brigádvezetővel az élen pedig egyszer kapták meg a kitüntető címet. A kalocsai és a hartai brigád remélhetőleg ennek az évnek a végén zárkózik fel a szocialista brigádok mellé — ha ők is teljesítenek minden feltételt.

— A vállalat nevében két tevékenység szerepel...

— Lehet, hogy nem sokáig. A cserépkályha lassan-lassan „kimegy a divatból". Hat évvel ezelőtt például még 800 új cserépkályhát építettünk. 1970-ben már mindössze 250 megrendelést kaptunk, tavaly pedig 50-et készítettek szakembereink. Természetesen részlegünknek azért bőven van munkája mert a régi cserépkályhákat két-három évente át kell rakni. Szakembereink emellett a kémények vakolásával, illetve javításával foglalkoznak. Három éve kezdődött erőteljesen-a gázprogram végrehajtása és azóta nagyon sok kéményt hoztunk rendbe.

Kecskeméten kívül most Kiskunfélegyházán dolgozik egy brigád, amely a gáz bevezetése előtt felülvizsgálja és kijavítja a kéményeket, A hagyományos tüzelőanyagok „kiszorításában” jelentős helyet foglal el az olaj js. Az olajkályhák üzemeltetésének szintén nagyon fontos követelménye a jó huzatú kémény, tehát az olajtüzelésre áttérőknek is ajánlatos rendbe hozatni a kéményeket. Dolgozóink különben az olajkályhák javítását is megtanulták és vállalnak is ilyen jellegű munkát.

Vita Bácsbokodon

Idősebbek és fiatalok hívtak meg Bácsbokodra, hogy közösen vitassuk meg a lapunk április 18-i számában megjelent Ezren hiányoznak Bácsbokodról című demográfiai riport következtetéseit. Mert a konzekvenciák alapjául szolgáló tény, miszerint ebben a gazdag, kiegyensúlyozottan jómódú bácskai faluban is a minimális reprodukció alá zuhant a természetes szaporodás arányszáma, aligha vitatható.

Alapító tagjaink közül még ma is tizennyolcán dolgoznak a vállalatnál, s nagy szerepük van az utánpótlás nevelésében. Nálunk ugyanis nincs iparitanulóképzés, felnőtt dolgozók három évi átképzés után tehetnek szakmunkásvizsgát. Oktatásukban különösen dicséretre méltó munkát végez Székely János kecskeméti kéményseprő, aki mellett már legalább harmincán sajátították el a szakmát.

Több mint két órán át záporoztak az érvek és az ellenérvek. Sok fontos kérdésben egyetértésre jutottunk, máshol ki-ki fenntartotta eredeti álláspontját. De igazából nem is a riposz- tozás manőverei voltak izgalmasak. Hanem a közgondolkodásnak azok a mozdulatai, amelyek a népesedés országos gondjának helyi vetületében keresnek önigazolást.

nem az átlagos, hanem az annál jobb helyre sorolta.

Ha az ezernyi embert hiányoltam ebből a községből, akkor azt munkaerejével, aktivitásával, produktivitásával együtt hiányoltam. Ebben az összefüggésben az évente megépülő 15—20 lakás nem sok, hanem nagyon is kevés. Egészséges népességarány esetén a többszörösének kellene megépülnie. Meglehet, 27 milliónál jóval kevesebb lenne a lakossági betétállomány.

O. L.

Azt írtam a cikkben, hogy a tsz állattenyésztésében nehéz fizikai munkát végző bokodi gazdák az elmúlt évtized vége felé „átengedték a terepet” a homokvidékről ideérkezők számára. Ezzel kapcsolatban sem a tényt, hanem annak exponálását vitatták, mondván, hogy ezek az emberek megtették a magukéi, amikor búcsút mondtak a majorbeli munkának. már nyugdíjasok lettek, vagy ahhoz állottak közel, az egyébként csakugyan szép jövedelmet a család összmunkájával érték el.

Mint mondották, ez már csak azért sem lehetséges, mert mindig újabb, korszerűbb termékek jelennek meg, s ezek a régebbi, kezdetlegesebb típusok „kiselejtezésére” ösztönöznek.

Rendben van. ne fukarkodjunk az elismeréssel. De a lényeg mégis az. hogy a fiatalabb bokodiak közül nem akadtak vállalkozók, az állatgondozói tevékenység folytatására. Mert ha már a kimagasló jövedelemnek sincs vonzereje, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a mezőgazdasági munkáról épp azok alkotják a legel- marasztalóbb értékítéletet, akik számára az átszervezés hozta meg az e munkától való „szabadulás” lehetőségét.

Világos a képlet: a tartós fogyasztási eszközök nem is olyan tartósak. Sőt egyre kevésbé azok. A technika fejlődésével párhuzamosan mind gyakrabban érezzük szükségét a cserének. Ezért nagyon kétes értékűnek tartom azt az érvelést, amely pedig itt is elhangzott. s ami szerint „az emberek végre élni is szeretnének, ezért törekednek a fogyasztásra”. Az élet tartalma ezek szerint olyan eszközök, beszerzésére szűkül le. amelyek kihordási ideje egynéhány év. Méghozzá a lakó- népesség megújulásának árán! Túl rövidlátó életprogram ez, hiszen még azzal sem kalkulál, hogy az elkövetkező -évtizedek fogyasztási cikkeit is meg kell termelni valakinek.

Kontár Sándor tizenöt, Varga József pedig kereken húsz éve dolgozik a szakmában. Ilyenkor, jó időben elviselhető a magasban, de ha jön az ősz, a hideg szél... valószínűleg senki sem irigyli őket.

• Néhány évvel ezelőtt még Kontár Mihály is kéményseprő volt, de másik szakmát is szerzett, s most olajkályhák javításával foglalkozik.

(Opauszky László felvételei.)

A bácsbokodiak számára az ipar jelentheti a kényelmesebb, tisztább, kulturáltabb munkafeltételeket. a nagyobb jövedelmet semmi esetre sem. A fiatal, termékeny korosztályok elvándorlásának okai más szférában keresendők.

197 millió tonna gabona

Azt a kérdést is nekem szögezték, mivégre hiányolom én az ezer embert Bácsbokodról, amikor itt 315 lakó jut száz lakásra, s ennél a megyei átlag is kedvezőbb. Ráadásul a régen épített házak nagyobb része vizes; magasan van a talajvízszint.

Moszkvában megtartotta ülését a Kolhozok Országos Tanácsa. J?zen megvitatták az idei mezőgazdasági év számos fontos problémáját. A központi kérdés, amelyet a tanács megvitatott: a kolhozok tartalékainak felhasználása a mezőgazdasági termelés növelése céljára. A kolhozoknak és szovhozoknak az idén országos viszonylatban legalább 197 millió tonna gabonát kell betakarítaniuk.

A kolhozok tanácsa e központi feladat megoldása céljából azt ajánlotta a gazdaságoknak, hogy ésszerűbben használják ki a földeket, gépeket, műtrágyaféléket, növeljék a munkatermelékenységet. Az ország leggazdagabb mezőgazdasági területein már intézkedéseket foganatosítottak a gabona vetésterületének jelentős növelésére: csökkentették a kis

hozamú növények vetésterületét, bevonták a vetésforgóba a leesa- polással művelhetővé vált új földeket, felszántották a parlagon heverő földeket.

A szovjet mezőgazdaság jelenleg két millió traktorral rendelkezik, s az idén további 328 ezer traktort, több mint 224 ezer teherautót és más gépet szállítanak a mezőgazdaságnak.

Ebben az évben 57 millió tonna ásványi műtrágyát és nagy meny- nyiségű növényvédő vegyszert kap az államtól a szovjet mező- gazdaság.

CIKKÜNK

NYOMÁN

ígérik: nem lesznek »szépséghibák«

Talán a fogyasztáséban?

Adatokkal is cáfolták azt az állításomat. miszerint a község lakosságának ellátottsága a legtöbb tartós fogyasztási cikkből közel áll a telítődéshez.

Ez is igaz. Dehát amikor Bács- bokodot majd négy és fél ezren lakták, akkor a mostaninál is jóval kevesebb lakás volt. Isten ments, hogy azokat a körülményekét visszakívánjuk, de joggal feltételezhető, hogy az akkori statisztika a gazdag Bácsbokodot

Vitapartnereim jórészt értelmiségiek voltak, s jó néhány okos fejtegetést hallgattam végig. Ezek közé tartozott a tsz-elnöké is. Elmondta, hogy 700 körüli a dolgozó tagok és alkalmazottak száma, s ha megfeszülnek, ennél többnek akkor sem tudnak munkát adni. Mert a közgazdasági lehetőségek behatárolják, hogy egy-egy ágazatban hány embert foglalkoztassanak. S csak olyan ágazatot szabad megtartani, amelynek a termékei keresettek.

Véleménye szerint azért esett vissza a szaporodás, mert az emberek nem láthatják előre, hogy utódaik számára lesz-e elegendő munkahely — akár traktor, akár esztergapad, akár íróasztal. Márpedig manapság mindenki a biztonságra helyezi a fő hangsúlyt, főleg ha a felserdülők jövőjéről van szó.

Bűvös, körbe jutottunk? E fatalista szemlélet meg sem kísérli annak feltételezését, hogy egy életerős nemzedék képes lesz arra, hogy helyet csináljon magának a jövőben, méghozzá a szocializmus jövőjében. Vagy talán egy megfogyatkozott létszámú és elöregedő népesség szocializmusa lesz majd „gazdagabb”. És ha igen, miben?

De ne is fussunk ennyire előre. Az a szemlélet, amely a természetes szaporodás visszaeséséért, érzett felelősségünket a misztikus ködökbe burkolt közgazdasági meghatározottságra hárítja át, magát a közgazdaságot, mint tudományt és mint gyakorlatot járatja le. már azzal is, hogy megpróbálja ellenünk fordítani.

Holott a közgazdaság az embe- „rért.van, a jöyonkért. s.épp ezért nem mindenható.

Hatvani Dániel

Lapunk május 3-i számában a „Szépséghibák”- című cikkben egyebek közt a kecskeméti Park étteremben május 1-én uralkodó állapotokat — a pincérek közönyét, a vontatott kiszolgálást — tettük szóvá.

BA CSALMÁSí MOZAIK

Mindezek az intézkedések reális lehetőségeket teremtenek a kedvezőtlen tavalyi esztendő következményeinek leküzdéséhez és a kolhozok idei terveinek és kötelezettségeinek eredményes teljesítéséhez. (APN)

Az UNIVER Szövetkezet vezetősége most az alábbiakban válaszolt az említett cikkre:

Építőipari kivitelező

vállalatok, TÜZÉP-telepek!

Rövid határidővel szállítunk

FEDELLEMEZT

az alábbi minőségben és termelői áron

120-as csupasz fedéllemezt 150-es csupasz fedéllemezt 120-as homokolt fedéllemczt 150-es homokolt fedéllémezt 120-as linóleumos csupasz lemezt 91-es linóleumos csupasz lemezt 500-as vastag bitumenes fedéllemezt

üvegfátyol és alufólia hordozójú, párazáró és páraelvezető lemezt

Üjkígyósi ÁFÉSZ Fedéllemez Üzeme

5661 l'Jjkígyós, Kossuth u. 29. (Békés megye) Telex: 83362.

Telefon: 5.

793

„Közöljük, hogy a lap május

3-i számában megjelent cikkben leírtakat megbeszéltük a Park étterem dolgozóival. Sajnáljuk, hogy előfordult ez az eset, egyébként nem jellemző ez a Park étterem kiszolgálásának színvonalára. Figyelmeztettük a dolgozókat a hiányosság miatt, s mindenekelőtt azért, hogy hasonló esetek máskor ne forduljanak elő.”

Vörösmarty szobra a hűvöst adó gesztenyefák alatt. Az iskola udvarán önfeledt gyerekek játszanak. Nevetésük vidáman száll a fák fölé. Szemben a művelődés háza. Kívül-belül gyö- nyörködtetően szép. S ha beszélünk az ott dolgozókkal, hamar kiderül: falai között sokféle, s tartalmas munka folyik.

Csak az a csúnya hirdetőtábla ne lenne ott az épület előtti Elcsúfítja a szép parkot. Tűnődöm: senkinek nem jut eszébe eltávolítani onnan?

suk vele községünk szép terét, vigyük el onnan gyorsan!"

A Lenin úton, egyik ház falán márványtábla. Rajta a szöveg: épült ekkor és ekkor stb. És a táblán öt (!) helyesírási hiba. Ilyen is ritkán akad! Egy-kettő még „elmegy” másutt is — sajnos —, de öt?! Nem lesz ez sok egy kicsit?

A Hősök terén is otromba hirdetőoszlop. Ügy látszik, senki nincs, aki mondaná: „Ne csúfítA női fodrászüzletet kívülről magtárnak nézné az ember. Megnézem a belsejét is — gondolom. Az még csúnyább. Füstös, omló falak. Mondják, hogy korábban cipészüzlet volt. Annak talán megfelelt. De a „szépség műhelyének”?!

Naponta ötven-hatvan vendég megfordul itt. A bácsalmási nők is szeretnek szépek lenni. A belső teremben — hol ugyanolyan kopott minden — a kozmetikai részleg. Ide is eljön tizenöt-húsz vendég naponta. Faggatom a vendégeket: meg vannak elégedve? Dehogyis! — Miért? — A , visszataszító környezet miatt. De j hová is mehetnének máshová, itt Bácsalmáson?

A főutcán, a presszó előtt, van egy kis bódé. Öreg és roggyant, rettenetesen elhanyagolt. — Mi volt ez? — kérdezem. — Trafik — mondják az itteniek. — És mióta nem használják. — Évek óta. Varga Mihály

2

2

2

2

VÁLJANAK KÖZKINCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK

Hogyan szerveztük meg a háztáji üzemágat?

Ma már politikailag és közgazdaságilag egyaránt szerepének megfelelően értékeljük a háztáji termelést. Erre a népgazdaságnak nagy szüksége van és a fejlődés jelenlegi szakaszában jelentős tartalékot képvisel. Szerepe azért is, jelentős, mert így egyes mezőgazdasági termékekből a tsz- tagok önellátásukat is biztosítják.

let kellene a meglevők mellé A háztáji állattartás tehát lehetővé teszi a tsz-gazdák egyéni tulajdonában levő épületek, állóeszközök hasznosítását, elősegíti a közös munkában résztvenni már nem tudó családtagok nyugdíjasok, járadékosok (töredék-munkaerő) hasznos foglalkoztatását iá. A háztájiból nyert kiegészítő jövedelem hozzájárul a tsz-tagok életszínvonalának emeléséhez.

Helyi lehetőségek

Van más szempont is. Ha a mi termelőszövetkezetünk a háztájiban nevelt, hizlalt állatállományt a közösben kívánná elhelyezni, akkor a szarvasmarhaágazatban 14,5 millió forint, a sertéságazatban 30 millió forint, a baromfiágazatban 10,5 millió forint, összesen mintegy 55 millió forint értékű új állattartási épüA mi szövetkezetünkben 1963. óta folyik szervezett háztáji termelés, jelenleg 316 család részvételével. A mezőgazdasági átszervezés folytán felszabadult és megüresedett istállók gyors termelésfejlesztési lehetőséget kínáltak. Ezek hasznosítását mi zárt baromfiállomány tartásával kezdtük. Tenyészérett jércéket adtunk a termelőknek. Előírtuk a technológiát. A technológia előállításához beszerzéséhez segítséget adtunk. Táptakarmányt biztosítottunk. Rendszeresen szaktanács- adást végeztünk. Meghonosítottuk a modern, nagyhozamú fajtákat Megszerveztük a közös értékesítést.

A vállalkozás minden várakozást felülmúló eredményt hozott. A szervezett termeltetés eredményeképpen megtízszereződött a baromfiállomány a háztájiban. A kezdeti sikerek után szerződéses termelési rendszerünket kiterjesztettük a háztáji állattartás és termelés minden területére. 1967-től a termelt javakért munkanap jóváírást alkalmazunk.

Családi tervezés

A háztáji szerződéses termeltetés irányítását a közös és a háztáji gazdaság együttműködésének szervezését kezdettől fogva a háztáji agronómus végzi, akinek feladata a háztáji termelés koordinálása.

A termelőszövetkezeti nagyüzemi tervezési rendszerben a háztáji gazdálkodás teljesítőképessége a családi tervezés alapján illeszkedik be. Ennek keretében az előre elkészített nyomtatványon minden tsz-család megtervezi: a termelőszövetkezettől várt juttatásokat, a szemes termény, zöldtakarmány, pillangós és nedvdús takarmány iránti igényét. Közli a szerződés.': felkínált állat és állati termékeinek mennyiségét és a háztáji állatlétszámot. Megjelöli a családi részesművelésre elvállalt terület nagyságát, a vállalt munkanapok számát havi bontásban és a várt jövedelmet. A családi terv minden adata összesítésre kerül és beépül a közös gazdaság üzem tervébe.

A háztáji gazdaságokban termelt és közös révén értékesített állat, állati termék, termény* 1963-ban még csak egymillió 700 ezer forint, viszont 1971-ben már 8 millió 935 ezer forint, 1972-ben pedig 10 millió forint összegű volt. A háztáji termelés méretei vetekednek más üzemágak nagyságával, viszont á problémái sokfélébbek, szerteágazóak. Ezért szükségesnek láttuk, hogy a háztáji gazdálkodást is üzemág-szer-