Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

1973. május 23. • PETŐFI NÉPE • i Filmjegyzet A MINISZTER Hivatásból és azon túl is. . . A megtévesztő cím valami ko­moly, politikai témát helyez ki­látásba, valójában a szülők és gyermekek viszonyáról fest nem mindig meggyőző, de általában figyelemre méltó képet. Jarl Kulié, svéd színész és rendező a nálunk is nagy sikerrel játszott Drága John című filmjével már azt bizonygatta, hogy miközben rohamosan változik körülöttünk minden, az emberi kapcsolatok alapja változatlanul a képmuta­tás: pedig mennyivel egyszerűb­ben és boldogabban végződhet­nének a dolgok, ha mernénk úgy élni, ahogy szeretnénk. A Drága John-ban a férfi és a nő előítéletektől mentes kapcsolatá­nak lehetőségeit járta körül, eb­ben a filmben egy látszólag ren­dezett életű, jómódú és művelt, de rendkívül elfoglalt családot helyezett a felvevőgép mikrosz­kópja alá. A család fejét, a címadó mi­nisztert kizárólag a saját előme­netele foglalkoztatja. Ebből a nem túl eszes, de annál hiúbb férfiból, csak úgy dőlnek az unalmas, idegesítő frázisok, ak­kor is, ha a tv-ben beszél, ak­kor is, ha nevelni óhajtja a sa­ját gyermekét. A mama gyer­mekgyógyász, érzékeny, okos asszony, aki nagy elfoglaltsága mellett is megérzi a bontakozó családi tragédiát, s a legjobb úton indul el — csak megkésve, hogy visszaszerezze a fiát. A fia, a hatesztendős Mats- Peter, egy elbűvölően őszinte és tiszta tekintetű kis gyerekember, első látásra belopja magát a né­zők szívébe. Vele érzünk, druk­kolunk, neki adunk igazat még akkor is, amikor szinte férfias eltökéltséggel, önként zárja ki magát a családi közösségből. Mosolyognivalóan megható és elgondolkodtató jelenet, amikor a szüleiben csalódott kis ember- palánta felkerekedik, hóna alá kapja a megtakarított pénzecs­kéjét őrző perselymalackát és ügyvédet „fogad”, hogy elhatá­rozását törvényesítse. Ki akar lépni a családból, el akar „vál­ni” a szüleitől, akik azt akarják, hogy olyan legyen, mint ők. Mást mondjon, mint amit gondol, vagy érez, azt tegye, ami illik, nem pedig azt, amit jónak, helyesnek tart, ragaszkodjon apjához, akit alig lát, de akkor aztán türel­metlenül és elviselhetetlen szi­gorúsággal igyekszik őt megne­velni. A film fő erőssége ez az ara­nyos, szeretnivaló kisfiú, aki csak nevelőnőjétől kap számára is érezhető szeretetet de, ez a ked­ves fiatal lány hirtelen meghal. A magáramaradt kisfiú pedig szembekerül a családján keresz­tül az elfoglalt, pontos menet­rend szerint élő, jólnevelt pol­gárok társadalmával és ösztönö­sen lázad ellene. Dacos tekinte­téből még biztatást is olvasha­tunk: talán ezek a szeretet-só- vár, makacs kis Mats-Peterek mégsem hagyják majd magukat teljesen „megnevelni” ... Ponto­sabban : szalonképes, lélektelen törtetővé idomítani. , V. Zs. Amint beléptem Galántha Ti­bornak, a kiskunhalasi járási pártbizottság propaganda- és mű­velődési osztályvezetőjének iro­dájába, nyomban feltSüníek aszta­lán a halvány, élénkebb és egészen sötétpiros satírozású kis térké­pek. Kérdő pillantásomra máris elmagyarázza: — A pártsajtó terjesztésének, illetve olvasottságának járási helyzetképét érzékeltetik 1966-tól napjainkig, sőt 1975 végéig... Magam rajzoltam, ne kelljen mindig böngészni a kimutatáso­kat. Egyetlen pillantás bárme­lyikre, és nyomon követhető mind a központi, mind a megyei párt­lap terjesztésének, olvasottságá­nak fejlődése. Persze, figyelmez­tetés is a feladatainkra ... Kezébe veszi az egyik, a leg­több sötétpirosfoltos térképet, s a megszokott komolyságát derű váltja fel Nevetve meséli: — Amikor ezt felmutattam a postahivatal-vezetők részvételével tartott járási értekezleten, szólnom sem kellett, mert a halványpiros foltokban érdekeltek szégyenlő­sen megjegyezték: világos, értik miről van szó. Van mit tenniük a legolvasottabb községekhez való felzárkózásért... Egyébként — fűzi tovább a szót Galántha Ti­bor — két munkatársammal épp az előbb tanakodtunk a terjesz­téssel kapcsolatos tennivalóink­ról. — Alighanem ebben, a feladat napirenden tartásában rejlik a titka a járás lapterjesztésben elért sikerének, a legutóbbi kam­pány során megszerzett első­ségének! — jegyzem meg. Ga­lántha elvtárs pedig így folytat­ja: — A megyei pártbizottság fel­adatúi" tűzte, hogy 1975 végéig a családok 50 százalékának aszta­lára kerüljön a Petőfi Népe, il­letve a Népszabadság. Ennek jelentőségét aligha szükséges hangsúlyozni. A cél eléréséhez hasznos a kampányszerűség, de még fontosabb a folyamatosság, a szüntelen munkálkodás. Nagyon sok a tennivalónk a szemlélet formálása érdekében. Naponta számos kérdésre kell felelnünk, világosságot gyújtanunk élő szó­val és a sajtó útján. Az újság különösen fontos, hiszen na­ponta az olvasók tízezreihez köz­vetíti a párt politikáját. ! ... Galántha elvtars ismét a kis térképekre tekint, s máris végig kalauzol az egész járáson; el­magyarázza, hogy melyik község­ben mennyit haladt előre a párt- sajtó terjesztése, milyen a Petőfi Népe, és a Népszabadság olva­sottsága. — Érdekes megfigyelni — ma­gyarázza —, hogy 1966-ban 2564 példányszámmal a Népszabadság volt az olvasottabb a járásban. A megyei lapot csaknem 450-nel kevesebben járatták. 1970-re vi­szont a Petőfi Népe 3850-es pél­dányszáma mintegy ezerrel meg­előzte a központi lapét. Most még nagyobb a megyei napilap elő­retörése. Naponta érkezik 4785, Népszabfrdság pedig 3514 pél­dány — ez annyit jelent,^ hogy együttesen a járásban élő csa­ládok 40 százaléka olvas pártsaj­tót. Véleményem szerint 1975-re — legalábbis járási átlagban — mindenképpen elérjük a célkitű­zést, az 50 százalékos olvasott­ságot. Ezután azt fejtegeti, hogy a ki­terjedt tanyavilág nehezíti a ter­jesztést. Jóval kedvezőbb a hely­zet a zárt településeken. Kun­baján például már 1971 végén a családok 69 százalékához jutottéi az újság. Jánoshalmán egynéme- lyik városéval vetekszik a 45 szá­zalékos olvasottság, hasonlóan Jászszentlászlón is. Kiskunmaj- sán a múlt év novemberében 27,4 százalékos volt az olvasott­ság, napjainkban pedig némileg meghaladja a 30 százalékot. Ez a legutóbbi felfutás arra figyel­meztet, hogy nem az újság iránti érdeklődés hiányzik, hanem he­lyenként az érdeklődés felkelté­se ... Gondosan jegyzem a hallot­takat, de a figyelmemet egyre in­kább a szavaiból kicsendülő ügy­szeretet köti le. Nem is állhatom meg kérdés nélkül: — Tudom, hogy mint pártbi­zottsági osztályvezetőnek, tömér­dek a dolga, számos nagyon fon­tos területre kell összpontosítani figyelmét. Tévednék talán abban a feltevésemben, hogy a sajtó­val összefüggő munkát különös­képpen kedveli? — Határozottan szeretem... Persze, magyarázatát is tudom 'ei* adni — feleli mosolyogva. — Ré­gi népművelőnek vallom ma­gam. A járási pártbizottságon 1962 óta dolgozom. Előtte szak- felügyelő, még korábban Tompán pedagógus voltam. Ügy vélem, hogy mint régi pedagógus is he­lyesen sorolom az első helyre ezt a tudatformálással összefüggő, nagyon fontos munkát. Az eredményét lemérni termé­szetesen nehezebb, mint annak, aki kézzelfogható értéket állít elő. Mégiscsak egy apróság: pél­dául a húsvéti ünnepeket mindig is nagy készülődés előzte meg. Most meg nem tudom megfi­gyelte-e. mekkora a készülődés — takarítás, „rohamozás” az üz­letekben — április 4-re, vagy éppen május 1-e előtt?! Vajon nem a szemléletváltozás tapint­ható ki ebben? Aztán: gyakran járok tanyán, és milyen jó ér­zés hallani: nekünk is jár az új­ság, olvastam, tudom!... Talál­koztam olyan tanyai olvasóval is, aki a Halasi Hírek minden pél­dányát összerakosgatja, gyűjti. Ez meg, talán mondanom sem kell, külön is öröm a számomra. — Ügy tudom, Galántha elv­társ a Halasi Hírek-kel együtt nemrégiben jubilált. Tíz éve áll a járási újság társadalmi szer­kesztő bizottságának élén, s ez nem kis dolog! Nem fárasztó ez a munka? — Igazán szívből csináljuk! A Halasi Hírek társadalmi írói gár­dája nagyon jó, gyakorlott, kü­lönös nehézséget ez a tevékeny­ség nem okoz számunkra. Ápri­lis elején tartottuk meg a jubi­leumi összejövetelünket, s idéz­tük fel a kezdeti nehézségeket, a „hősi” időket... Különben na­gyon sok a segítőtársunk. Csak­nem minden községben van pél­dául tudósítónk, akik a szer­kesztő bizottság megbízása alap­ján ténykednek önzetlenül és na­gyon szívesen. Nekem meg alap- természetem az optimizmus, a legkisebb eredménynek is nagyon tudok örülni. Hiszen a kicsikből, a részeredményekből tevődnek össze a nagyok. Ami pedig ez utóbbiakat illeti, azt hiszem, hogy nincs szégyenkezni valónk. P. I. Vezet a matematika és a csillagászat <?vöf9ííievüm Tavaly 38,5 milliót költöttünk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretein belül művelő­désre: ezen belül tanfolyamokra 2 millióval többet fizettünk be, mint az előző évben, nyelvtanu­lásra pedig 1,8 milliót fordítot­tunk. Az önművelés olyannyira kedvelt szabad idős tevékenysé­günkké vált, hogy ma az ország­ban naponta 710 helyen kerül sor a TIT rendezvényeire, s az évente elhangzó 108 ezer előadásnak 5 millió hallgatója van. Egyre töb­ben érzik, hogy a nagyobb tudás hasznukra válik, a nagyobb tu­dásra szükségük van. A régi, hagyományos értelem­ben vett ismeretterjesztés meg- újulóban van, az egyedi előadá­sok ma mindössze 30—40 százalé­kát teszik ki a TIT tevékenységé­nek. E helyett előtérbe kerültek a munkás és ifjúsági akadémiák, a sorozatok, a szabadegyetemek, amelyeken egy-egy témakör sok­oldalú megismerésére kerül sor. Az előadássorozatoknál is népsze­rűbbek a zárt rendszerű tanfolya­mok: a titkárnőképző, a műszaki rajz, a gyorsolvasási, az idegen- vezetői és a különböző nyelvtan­folyamok. Ez utóbbiak keresettsé­gét jelzi, hogy 17 nyelvet 132 ezer órában tanítottak 1972-ben. A TIT-akadémiák. szabadegye­temek és tanfolyamok leglelke­sebb látogatói a" statisztikák sze­rint a fiatalok. A tizen- és hu­szonéveseket leginkább a mate­matika. a fizika, kémia és a csil­lagászat érdekli. Az üzemek kulturális alapjuk­ból 1972-ben 800 ezer forinttal többet költöttek ismeretterjesztés­re, mint a megelőző években. A munkások a közgazdaságtant, a nemzetközi politikát, és a jogot tüntetik ki érdeklődésükkel. Ez egyben a növekvő közéleti érdek­lődést is jelzi, valamint azt,, hogy az üzemi demokráciára és a tár­sadalmi jogok szélesebb körű gya­korlására nagyobb az igény. Nép­szerűek a nevelési, pedagógiai so­rozatok. amelyeket elég meghir­detni. s máris biztos a siker. E sorozatokat főleg munkásnők hallgatják szívesen, mert a gyer­mekneveléshez kapnak általa se­gítséget. A mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben, s a fa­lusi művelődési otthonokban a történettudományok, a közelmúlt történelme, s a hadtudomány iránt érdeklődnek a hallgatók. K. É. • Palicz József nevét és munkás­ságát jól ismerik Kecskeméten. 1957 és 1959 között az itteni művésztelepen dolgozott és az­óta is többször szerepelt Bács- Kiskun megye városaiban ren­dezett kiállításokon. Jelenleg Szolnokon él. ahol a Képcsar­nok az Aba-Novák eremben rendezi meg újabb tárlatát. Most főként tájképeket, vala­mint portrékat mutat be. A ki­állítás május 24—június 9-e között tekinthető meg. A hét könyvei Szépirodalom Balzac ■ Regénytrilógia — Don Pas- sos, J.: Manhattani kalauz. Regény — Montanelli—Nozza: Garibaldi. Re­gény — Ribnikar, J.: Nepomucki há­nyattatásai. Regény — Rónay György: Századunk útjain. Versfordítások - Story, J. T.: Kisvárosi hősszerelmes. Regény — Werfel, F.: Cella. Regény — Clarke, A. C.: 2001. Ürodisszea. Regény — Világszínpad. Antológia Szerk. Fáy Árpád — Bókay János: Bohémek és pillangók. Regény — Balázs Anna: Egy orvos az autóbu­szon. Novellák. Ifjúsági könyvek , Löriocz. L. László: A sólyom ki­nyújtja karmait. Történelmi regény — Stevenson, R. L.: A fekete nyíl. Kalandos történelmi regény. Egyéb tudományos művek, szakkönyvek Magyarország állatvilága. 21. kötet. Madarak. Szerk. Székessy Vilmos — Szerves vegyületek krisztallográfiai vizsgálata. Szerk. Nikolics Károly — Szörényi Erzsébet: Magyarországi eocén echinoideák — Seget, J.: Al- latkertek ritkaságai — Horváth Iván: Ipari rendszerelmélet — Rózsahegyi Edit: Cél és tevékenység — Bakos Zsigmond: Pártmunka az értelmiségi pártszervezetekben — Ravasz—Ka - minski: A reklám kézikönyve — Rlesz Miklós: A tőkésvállalaiok üz­letpolitikájának pénzügyi megalapo­zása — A szellemi alkotásokkal kao- csolatos jogszabályok. Összeáll. Gel- lért György és Zoltán Ödön — Rényi —Rigó: Vesebetegségekröl vesebete­geknek — Engedélyezett növényvé­dő szerek, összeáll. Hargitai Ferenc — Gonda Irén: A hibridpulyka — Sváb János: Biometriai módszerek a ku­tatásban — Allen, B. M.: Forrasztási zsebkönyv — Műszaki fényképezés és filmezés. Szerk. Dékány Sándor — Technikai érdekességek a világ min­den tájáról, Szerk. Aba Iván — La­katos—Diner—Horváth: Asztalitenisz — Portisch—Sárközy; 600 végjáték. vezetben fogjuk össze! Az üzem­ág élén a több beosztottal rendel­kező háztáji agranómus áll, üzemágvezetői beosztásban. A háztáji fizemág A háztáji üzemág feladata, a brigádvezetők révén a családi tervek elkészítése, azok összesíté­se és az üzemi terv elkészítésé­nél a háztáji terv számbavétele. Tejfelvásárlás irányítása, a le­adott tej nyilvántartása, tejzsír százalék kiszámítása, a tejár el­számolása, a begyűjtő bérezése. Tojásfelvásárlás irányítása, be­gyűjtők bérezése, a felvásárolt tojás ellenértékének kifizetése, a tojás elszállítása. Bizományi táp- és tápszer-ér- kesítés. Utánpótlásról gondosko- kodás mennyiségi és értékbeni nyilvántartás, házhozszállítás megszervezése. Pásztor felvétele, bérezése, munkájának irányítása, ellenőr­zése. A pásztorépületek karban­tartása. Apaállat gondozásának biztosí­tása, selejtezés, takarmányozás, gondozók bérének számfejtése, épületek karbantartása. Háztáji inszeminálás megszer­vezése. Legelő nagyságrendjének meg­határozása községenként az állat­létszám alapján. Legelők karban­tartása. Fűbér összegének meghatározá­sa, levonása. OTP-hitel felvételének elősegí­tése. Alomszalma-juttatás, a háztá­jiban termelt trágya számbavéte­le. Fuvarigények kielégítése, fogat­tal, illetve gépi eszközzel. Lovak takarmányozása, fogatosok mun­kabérének számfejtése. Háztáji föld juttatása. A vég- dás. Mennyiségi és értékbeni nyil- zett munkanapok alapján a föld­terület nagyságának megállapítá­sa, kimérése, megműveltetése, ez­zel kapcsolatos adatok eljuttatása a könyveléshez. Szerződéskötések; igényfel­mérés, szerződésminták kitöltése. Munkanap-jóváírás a háztáji­ban végzett, munkáért és erről a könyvelés értesítése. Szerződött állatok és állati ter­mékek értékesítése, átadás—átvé­tel, szállítás, elszámolás a tagok­kal. Takarmányok megtermeltetése és átadása a családi terv alapján. Abraktakarmány juttatás elszá­moló áron. Szálas-, zöld- és lé- dustakarmányok kiadása igények alapján térítés ellenében. Rét ki­mérés árverés útján. Szaktanácsadás. Az idegen és helyi érdeklődők informálása; a háztáji mintagazdaságok bemu­tatása. Allatférőhelyek felmérése, hízó és tenyész alapanyag juttatása, kihelyezési akció szervezése. Háztáji tüzelőolaj értékesítés, utánpótlásról való gondoskodás, nyilvántartás mennyiségben és értékben. Az erdőről és a Tüzéptől a tü­zelőanyag házhoz szállítása. A takarmányjuttatás módja / A termelőszövetkezet a háztáji gazdaságok részére 1963. óta rend­szeresen juttat takarmányt. A szükséges abrak nagy részét a háztáji földterületek abrakter­mése adja. A további igényt — a szükséglet mértékéig — a közös gazdaság terméséből elégítjük ki elszámoló áron. Készpénzért tá­pot, dúsított és ipari takarmányt vásárolhatnak tagjaink. Szálastakarmányt is adunk a háztáji állatállomány részére: pillangós takarmány területből csalándonként legfeljebb 1350 négyszögölet. Rétet árverés útján értékesítjük. Utak, árkok és fa­sorok szénatermése térítésmente­sen betakarítható. A közös munkában rendszere­sen résztvevő állattartók részére a családi terv alapján korlátla­nul adunk zöldtakarmányt térí­tés ellenében. A lédustakarmány-ellátást a háztáji gazdaság területén meg­termelt takarmányrépa biztosítja. Kívánság esetén a tsz az állat­tartóknak szilázst is juttat. A családi tervben feltüntetett állatlétszám alapján térítés nélkül adunk alomszalmát családonként legfeljebb 45 mázsát. A nagy táblákban művelt ház­táji kukoricaföldeken a közös el­végzi a talajmunkát, kiszórja a műtrágyát. Hibridvetőmagot ve­tünk, kívánság szerint elvégezzük a vegyszeres gyomirtást, majd betakarításkor a leszedett ter­ményt beszállítjuk. A tag a mű­velési és anyagköltségeket meg­téríti és elvégzi a betakarítást. Térítési díjak A háztáji termelés meghatáro­zó tényezője a szállítás. A foga­tokat a háztáji üzemág irányítja. A havonta elszámolásra kerülő térítési díj fogatóránként 20 fo­rint. A háztáji üzemág rendelkezik 1 db tehergépkocsival és 4 db traktorral, a tag ezekkel elégíti ki a háztáji termelés igényeit a teljes költségek viselése mellett. Ez nálunk a traktor igénybevé­tele esetén: rakodó nélkül 40 Ft/óra. rakodással 60 Ft óra. A tehergépkocsi használati díia: ra­kodó nélkül 60 Ft'óra, rakodóval 80 Ft/óra. Jelentősnek tartom a háztáji üzemág szervezésében folytatott zöldségtermelést. Minden család annyi területet vállal, amennyit szabad munkaerejével meg tud művelni, és feles alapon része­sedik Szövetkezetünkben tehéntartási és tejértékesítési, szarvasmarha- hízlalási, tenyészüsző-nevelési, süldőnevelési, sertéshizlalási, te­nyész- és árutojás-termelési, ba­romfihús-termelési szerződéseket kötünk a háztáji gazdaságokkal. A nagyüzemi felár 50—50 szá­zalékban kerül felosztásra a tag és a közös gazdaság között. Mun kanap-j ó váírás Az 5/1970. kormányszámú ren­delet, valamint ennek végrehaj­tása tárgyában megjelent 9/1970. MÉM számú rendelet alapján a szerződéses termeltetés után a következő munkanap-jóváírásban részesítjük tagjainkat, havonta és az állatok darabjaként: tehén után 3, hízómarha—tenyészüsző után 1,5 borjú nevelése—hizlalása után 1, kocatartás után 1, sertés- hizlalás—süldőnevelés után 0,25 munkanap. Tapasztalataink szerint kívána­tos, hogy csak azzal kössünk ter­melési szerződést, aki a közösben is eleget tesz kötelezettségének. Azok a szolgáltatások (fuvar, ta­karmány stb.) melyeket a háztáji kap, senkinek sem biztosíthatnak jogtalan hasznot, vagyis bekerü­lési áron alul nem nem teljesít­hetők. A közös és a háztáji gaz­dasági kapcsolatainak szorosabbá tétele végett,előnyös volna a ház­táji termelés forgóalap-szükségle­tét a termelőszövetkezet hitelter­vében szerepeltetni és azt terme­lési hitelből biztosítani. Mivel a háztájival kapcsolatos forgalom könyvelése elkülönítve történik, pontosan megállapítha­tó a termelőszövetkezet jövedel­me, haszna a háztáji koperáció- ból. 1971-ben összesen 8 millió 935 ezer forint árbevételt ért el a tsz a háztáji áruk értékesítésével. A nagyüzemi felár mintegy 400 ezer forintot tett ki. Minden költségleszámítás után 47 ezer forint haszna marad a közösnek. Persze nem is a közvetlen nye­reség elérése a célunk, hanem a fontosabb a közvetett haszon, a termelés bővítése és tagjaink megsegítése. Baksai Antal a baksai Ezüstkalász Tsz. elnöke f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents