Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
1973. április 30. • PETŐFI NÉPE • 3 TESTVÉREINK ÉLETÉBŐL Három testvéri ország egy-egy területével tart fenn- szorosabb kapcsolatot Bács-Kiskun megye. Baráti szálak fűznek bennünket az UKRÁN SZSZK Krím területéhez, a jugoszláviai Vajdasághoz és a román Álba megyéhez. A munkásosztály nemzetközi ünnepén most az ő életükből villantunk fel mozzanatokat. Beszámolunk a Krím földjeinek termővé tételéért folyó munkáról; az öntözőművek építéséről. Röviden bemutatjuk legújabb testvérmegyénket a romániai Albát. A Magyar Szó segítségével Németh István emberi-írói portréját állítjuk az olvasók elé, aki az idén elnyerte a legjobb magyar nyelvű irodalmi alkotásnak járó Híd-díjat. S Németh István kapta a Hid-díjat Németh Istvánnak, a Sebestyén című ifjúsági regény szerzőjének adták tizennegyedszerre a fémszobrocskából és 8 ezer dinárból álló Híd-díjat — számol be az eseményről a Magyar Szó. Az író egyébként a magyar nyelven megjelenő vajda|ági napilap jeles riportere. Csakffem másfél évtizeddel ezelőtt alapította a Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat a háború utáni első olyan irodalmi díjat, amely egy-egy év — magyar nyelven, könyvalakban megjelent — legjobb, legkiemelkedőbb irodalmi alkotását jutalmazza. Németh István mögött két évtizedes írói pálya áll. Négy no- vellás kötete és két regénye jelent meg az irodalmi riportokon, tárcanovellákon és cikkeken kívül. Elsőnek a „Karcölt szívek” című írása látott napvilágot 1950-ben. írói fejlődéséről így nyilatkozott: — Alapjában az vagyok, aki húsz évvel ezelőtt voltam. Mint író is, természetesen. Ma is a „Karcolt szíveket” írom, a különbség csak annyi, hogy talán a mesterség egy magasabb fokán állva teszem azt amit valamikor elkezdtem... Az interjú egy másik kérdésére — idilli nyugalmú falu-e a Vajdaság? — így válaszolt: — Ez a nagy megírandók egyike! A vajdasági falu. Mondjuk, a századfordulótól napjainkig. Épp a napokban hallgattam egy 90 éves falusi öregember visz- szaemlékezéseit. Mi volt az ő gyermekkorában a bácskai falu? Ös-Ázsia. Meg kell egyszer írni ezt a falut. Persze úgy, hogy aztán odafigyeljen rá fél Európa. De legalább úgy, mint Pusztakamarást Sütő András. Az interjú további részében az író és a kritika, valamint a szépirodalom és az újságírás viszonyáról faggatta a riporter Németh István. — Mi a véleménye műveinek kritikai visszhangjáról? Segí- tett-e napi kritika írói munkájában? — Figyelmesen elolvasok, meghallgatok minden könyvemről szóló kritikát, de nem sokat adok rájuk. Ez nem önhittség. Ismerem magamat: a legjobb szándékkal megírt kritika sem tudna eltéríteni attól, amit csinálok. Egyszerűen képtelen vagyok a más fejével gondolkodni, a más szívével érezni. A „méltánytalan” bírálat viszont elrontja a kedvemet, szerencsére sohasem végzetesen. Alapjában véve a kedvezőtlen kritikát sem tudom komolyan venni. — Mennyiben és milyen értelembe befolyásolja írói munkáját az, hogy napról-napra, hét- ről-hétre újságíróként dolgozik? — Belepusztulnék, ha valaki azt mondaná; mától kezdve csak regényeket és novellákat kell írnod, ezért kapod a fizetést. Szerintem az írónak kell, hogy legyen irodalmon kívüli feladata. De nem annyi, hogy az minden csepp vérét felélje. Sajnos íróink olyan helyzetben vannak, hogy mindegyiket túlterheli az irodalmon kívüli munka. (A Magyar Szó interjúja alapján) Szerszámgépektől a porcelánig a § Alba Iulia látképe — a vár bejáratából nézve. A legifjabb kapcsolat a hegyes-völgy es Alba megyé- nez kötőd! K, ahol 6230 négyzetkilométernyi területen körülbelül négyszázezer ember él. A megyeszékhely Álba Iulia (Gyulafehérvár), harmincezer embernek ad otthont, s ezenkívül további nyolc város található a területen. A múltban elsősorban a bányászatot fejlesztették. Az utóbbi negyedszázad hozta meg fa-, könnyű-, élelmiszer- és vegyipar felvirágzását. A jövőben szép távlatok várnak a gép- és papíriparra is. A testvérkapcsolat kezdeményezésére tavaly ősszel pártdelegáció utazott a romániai megyébe, s még az év vége előtt viszontlátogatásra is sor került. A gazdasági élet dinamikusan fejlődik. Az 1970-es ipari termelés 1975-re csaknem megkétszereződik, amelynek az értéke így — a tervek szerint — meghaladja a 7 milliárd leit. A legnagyobb üzem a Cugir városában levő szerszámgépgyár, ahol 12 ezer ember dolgozik. A termékösszetételt különböző szerszámgépek, mosó- és varrógépek alkotják. A megyeszékhelyen működik Románia legnagyobb porcelángyára. Hogy miért emeltük ki éppen ezt a két vállalatot? Mert nekünk is van egy szépen fejlődő szerszámgépgyárunk Kecskeméten, míg Kalocsán porcelánfestő üzem dolgozik. A sok eltérés mellett érdemes odafigyelni a hasonlóságokra, hiszen tanulni mindig lehet egymástól. Bács- Kiskunból rövidesen egy élelmiszergazdasági szakembercsoport utazik Álba megyébe — tapasztalatcserére. • A kahovkai tenger. Innen kezdődik az Öntözőrendszer. Víz a tauriszok fö • Megérkezett a víz a Népek Barátsága nevű krími kolhozba. Ukrajna déli részén, a krími területen egy átfogó tervbe illeszkedik az öntözés kiépítése. Itt vannak azok á hidrotechnikai létesítmények, amelyek a legnagyobbak közé tartoznak Európában. De lássuk először az általános koncepciót. Az SZKP Központi Bizottsága kidolgozta a mezőgazdaság fejlesztésének komplex programját, aminek egyik legfontosabb láncszeme a talajjavítás. A Szovjetunió területének több, mint 60 százalékát időszakonként aszály sújtja. Ehhez a zónához 117 millió hektár szántóterület tartozik, amely az ország gabonatermésének 75 százalékát adja. A talajjavító munka a jelenlegi, 9. ötéves tervben jelentősen kibővül. Csupán az állami beruházással épülő öntözőrendszerek segítségével 3 millió hektár szántóterületet és évelő legelőt öntöznek majd. Hatalmas öntözőrendszereket építenek a közép-ázsiai köztársaságokban és Kazahsztánban, ahol tavaly, a kedvezőtlen időjárás ellenére, az öntözött földekről rekordtermést — 7,3 millió tonna nyersgyapotot takarítottak be. A gyapot-, a rizs- és a cukorrépatermő területeken tovább fokozzák a talajjavítási munkálatokat. A száraz, aszályos gabona- termesztő területeken — elsősorban a Volga-vidék, Ukrajna sztyeppés tájain, Észak-Kaukázus és Kazahsztán vidékein — ugyancsak gyors ütemben öntözik a földet. Itt az időjárás szeszélyeitől független, biztos hozamot adó gabonatermesztő körzeteket alakítanak ki. Az elmúlt évben a Volga-vidé- kén befejezték a szaratovi öntöző- és elárasztó csatorna első szakaszának építését, amely a termékeny, de aszályos földeket táplálja a Volgá vizével. A csatorna Szaratov megye öt, különösen aszályos területén halad keresztül és Nyugat-Kazahsztánig juttatja el a folyó vizét. Az idén a Volga mentén folytatódik a szaratovi- és a kujbisevi csatornák, vala- mipt más öntözőrendszerek építése. Megkezdik Európa legnagyobb hidrotechnikai létesítménye, a Volga—Ural-csatorna építését. Ennek hosszúsága 475 kilométer lesz. A csatorna 2,5 millió hektár aszályos területet öntöz majd. Ukrajna és Moldva déli, száraz vidékeit a Dnyeper, a Dnyeszter és a Duna vizével öntözik. Az épülő kahovkai öntözőrendszer, az Észak-Krími csatorna és más vízművek körülbelül egymillió hektár termőföld vízigényét elégítik ki. Az Észak-Krími főcsatornáról — amely összesen 689 kilométer hosszú elágazásokat táplál — már korábban beszámoltunk. A kahovkai rendszerre szintén nagy szerep vár, hogy öntözhessék a növényeket a tauriszok földjén. Valamikor ugyanis Taurisznak hívták a Krím-félszigetet. Az ókori elnevezés később kiterjedt az ‘Ukrajna déli részén elterülő, a Fekete-tenger mellett húzódó végtelen sztyeppe mezőkre. Gazdag, bőkezű vidék ez, sok embert vonzott a letelepedésre. A földművesek ugyanakkor mindig híjával voltak a víznek. A kahovkai öntözőrendszer első létesítmény-együttese — 42 kilométeres főcsatorna, elágazások, szivattyútelep — az idén elkészül. Ez 40 ezer hektárra juttatja el a vizet. Az első teljes szakasz pedig az ötéves terv végére lép működésbe. Különösen élénk munka folyik Kahovka körzetében, ahol már Kirajzolódnak a víz leendő útjának körvonalai. Az építőmunka a főcsatorna 72 kilométeres szakaszára terjed ki. Óriás földmarkolók formálják a majdani folyó 60 méter széles és 7 méter mély medrét. Eközben fölszerelték a szivattyútelep első gépeit is. Taurisz mai gazdaságaiban a víz fogadására készülnek. A sztyeppék várják a „mesterséges csapadékot”, amely megóvja a szárazságtól a gazdag fekete földeket. H. F. (6.) Első naptól kezdve keményen dolgoztak. Kapelláró számára ez nem volt újdonság, hiszen amióta az eszét tudja, mindig dolgozott. Akinek pedig a keze jár, a dolgán van az esze. az általában kevés beszédű. Ha beszéltek neki, szívesen hallgatta, ahány fiatalkorú társa volt. annyifelől jött. torzonborz emberkék, zömük fiatalabb nála. Amikor pedig — néhány hét elmúltával megnövesztette a bajúszát. ő lett „az öreg”, sokan nem is tudták, mit keres a fiatalkorúak között, ha az „egyenruha” nem lett volna rajta, börtönörnek nézhette volna akárki. A komolysága miatt is. Meg ahogyan dolgozott, összezárt szájjal, rendesen. Követ tört, fát vágott, tuskót hasogatott, kertet ásott, mikor hová vezényelték ki őket, s ha megtörölte izzadt homlokát, s néhány percre megállt, hogy kifújja magát, egy idő után nem szólt rá a felügyelő, holott a többieket örökké abriktolta. Olykor már hiányzott neki. őt miért nem tolják le valamiért. A többiek rosszalló pillantása kísérte, amikor őt hagyták megpihenni, rossz vége lesz ennek, gondolta, mint ahogy így is történt, később, amikor túljutottak az ismerkedésen és azt nézték egymáson, kinél mibe köthetnek bele. A szeme állásába, meg abba, ahogyan néz, ha pedig nem néz rájuk, úgy az a baj, akibe bele akarnak kötni, az olyan emberbe belekötnek, nézheti magát, ha nem gazsulál. Kicsi látta el hírekkel rendszeresen. — Arra az alacsony szőkére vigyázz. Késelés miatt került ide. Van. aki az öklében fogja a ha- lefet és fölemelt kézzel szúr, attól né félj. Ha csak egy kicsit jó a szemed, elugrassz, vagy megfogod a csuklóját. De aki úgy jön, mintha fütyörészne a korzón, fölemeli a nyitott tenyerét, mintha meg akarna simogatni, aztán hirtelen. ebből a nyitott tenyérből ellöki a kést és megáll benned ott, ahol ő akarja, ahová célzott, attól félni kell. mert kombinál. Hiába dzsudóztál. hiába emelgetted a súlyzót, százszor, ötszázszor egy nap, összecsuklasz. mint a coílstok, még örülsz, ha nem a májadba ment. Erről van szó, fiúkám. — Nagy marha vagy te, Kicsi — mondta Kapelláró, mivel előző élete során nem találkozott késelővel. Nem is hitt a létezésükben. azon fölöttébb egyszerű életfilozófia indítékából, hogy amennyiben ő nem emel kést másokra. őt sem bánthatják. Azért elgondolkoztatták Kicsi szavai. Érdekes — jutott eszébe —■ Gye- vi az öklében tartotta a kést. Nem csinált titkot belőle, hogy szúrni akar. Létezik az, hogy a szemében van a lelke? Elképzelhető, hogy csak védekezett? De miért félt volna tőlem? Mert látta, hogy gyűlölöm. Miért gyűlöltem? Mert elvette tőlem az Anyámat? Az Anyámat, akinek szerettem volna leszámolni a dohányt, az első segédfizetést. az utolsó fillérig. Itt van. Ezt hoztam neked Anyu. Te tu(lod mire kell. Azt is te tudod, hogy nekem mire lenne szüksé- , gém. Szeretnék egy szőke csajt fölkérni valami jó helyen. Sötét ruhában. Váci utcai nyakkendőben, amilyet csak maszeknál lehet kapni, tetű maszekoknál, akik a tenyerük alatt tartják a kést és közben fütyörésznek. a korzón, és pedikűröshöz járnak és a kis csajok úgy fekszenek le nekik, hogy eszükbe se jut utána, hogy a nővérüknek befújják az egészet, és ha befújják is, csak dicsekvésből és örül a nővérke, megírja haza, alighanem jó parti van kilátásban, még küldik is. a NIGHT BAR nem a Kis-Duna melletti erdő, ha jó, nem kell azért bedi- lizni. Azt mondja egyik alkalommal a Kicsi: — Te! Arra a barna srácra vi- , gyázz. Valamit forral ellened, nézd meg a szemét. Milyen ember ez? Az ilyenek álmában gyilkolják meg az embert. Tarzan azt mondaná, sok a kromoszómájuk. Ez az ürge egyszer még megkérdezi tőled, hány éves vagy? Azt is, hogy mit vacsoráztál? — Hadd kérdezze. Majd én is kérdezek tőle valamit — válaszolta Kapelláró. — Mit tudnál kérdezni? — Azt, hogy mit énekelt neki az anyja esténként, amikor kicsi volt? Emlékszik e még rá? És mi a véleménye a nemzetközi helyzetről ? — Azt hinné, froclizod. — Felőlem hihetné. Amíg gondolkozik a feleleten, nyugodtan megnézhetem, mi van a kezében. — És ha föltartia a két kezét? — Hátha nincs a kezében semmi. Akkor azt mondom neki, komám, tied a harminckettedik korsó sör. Akarsz hozzá egy fél cseresznyét? — Csak tudnám, mit mondana erre Tarzan! — Azt itt is megtudhatjuk. Minden tanári testületben van egy gyomorbajos Tarzan, akinek a csúfneve becenév. — Kiszúrtál valakit közülük? — Igen. — Melvik az? — Nem mondom meg. Nézd ki magadnak, ki az. akit én kiszúrtam. És egyszerre mondjuk ki a nevét. — Nagy marha vagy te Kapelláró — mondta Kicsi. — Te tudod. • A fiúval, akit Kicsi állítása szerint késelés miatt ítéltek el, utóbb Kapelláró is közelebbről megismerkedett. Ügy esett a dolog, hogy egyik nap gerendahordásra osztották be őket és négyen kerültek egy partiba. Ez a beosztás, hogy négyen vigyenek egy fagerendát, a felügyelők részéről túlzottan humánusnak bizonyult, alig fértek hozzá és szállítás közben egymás sarkát taposták, a gerendák rövidsége miatt. A fiú erre elkezd ott intézkedni. — Hosszúbajusz, gyere ide mellém — szólt Kapellárónak — mi hordjuk ketten, amazok meg külön. — Miért, olyan jó erőben vagy? Majd nem lesz ilyen nagy a pofád estére! — okvetetlenkedett harmadik társuk. Bika, akinek meztelen felsőteste valami ferde ízlésű őrizetes tetováló művészetének elszomorító nyomait őrizte. Mellén tengerikígyószerű kék liánok kanyarogtak össze-vissza, telt idomú, gombaszemű aktokat fogva közre. Nevek és évszámok emlékeztettek valamire a karjain, a hátán egyetlen hatalmas szomorúfűz eresztette le hosszú ágait, Kapelláró. amint ránézett, elnevette magát. — Te aztán jól kivirágzódéi — mondta — s a következő pillanatban kénytelen volt félreugrani, a felé dobott féltégla elől. — Idefigyelj. Te ahhoz még fiatal vagy — akármilyen bajúszod van —, hogy engem kiröhögj. Ezt már megpróbálták mások is. Este majd beszélünk. (Folytatjuk)
