Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 29. Az elmúlt év végén osztották ki először Bács-Kiskun me­gyében az elévülhetetlen érdemeket szerzett szőlőnemesítő- ről, Mathiász Jánosról elnevezett díjakat. A Tudomány— technika rovat mostani és elkövetkező számaiban a kitünte­tett személyiségeket mutatjuk be, akik a kutatómunkában és a termesztési kezdeményezésekben, illetve azok megvalósítá­sában egyaránt az élen járnak. Az igényekkel lépést tartva Harminc évvel ezelőtt. 1943-ban állami kertészeti telep létesült Kecskemét határában. Kezdemé­nyezője és megalapítója az akko­ri Parasztfőískola fiatal szaktaná­ra, Mészöly Gyula volt. Megkezd­ték a hazai és a külföldi zöld­ségfajták összegyűjtését, majd összehasonlító kísérleteket végez­tek és a legjobb fajtákat tovább- szaporításra javasolták. Nemso­kára megkezdődött a nemesítő munka is. A hajdani kertészeti telep az­óta világhírű intézetté fejlődött. Megalapítója és igazgatója első­sorban a paradicsomnemesítést tűzte ki célul. Doktori disszertá­cióját is e témából írta. Munka­társainak közreműködésével sike­rült előállítaniok tizenegy olyan új fajtát, amelv állami elismerést nyert. Kiváló érdemeiért dr. Mé­szöly Gyulát Kossuth-díjjal- tün­tették ki, számos állami elisme­rést kapott, a Tudományos Aka­démia levelező tagja. Két éve — egészségi állapota miatt — elmondott az ‘''igazgatói teendőkről és jelenleg az intézet tudományos szaktanácsadója. Vál­tozatlanul folytatja a paradicsom­kutatást. Üjabb és újabb fajták előállí­tásán dolgozik munkatársaival. A fogyasztói igények ugyanis egyre nőnek, és most különösen a gépi betakarításra alkalmas fajtákat keresik. A kiváló tudóst az intézetben kerestem fel és érdeklődtem je­lenlegi munkája felől. — A legfontosabb feladatunk most a paradicsomtermesztés technikai színvonalának emelése. A nemzetközi élvonaltól eléggé lemaradtunk. Ismerve népgazda­ságunk nyersanyagigényét, külö­nösen az átlagtermések fokozásá­ban kellene előrelépni. A sikeres megoldás függ a fajtától, az ag­rotechnikától, a tápanyag-után­pótlástól. az öntözési lehetőségek­től. Az eddigi külföldi és hazai eredmények meggyőzően bizo­nyítják. hogy nemcsak a betaka­rításra alkalmas szedőgépet kell megszerkeszteni, hanem magát a paradicsomot is át kell alakítani. Csaknem egy évtizedes erőfeszí­tés után nálunk is értek el ered­ményeket, vannak új. gépi sze­désre alkalmas fajtáink. — Mennyire jutottunk a para­dicsom gépi szedésének elterjesz­tésében ? — A világszínvonalat jelentő műszaki fejlesztést szűkebb terü­leten tudtuk csak elérni. Az or­szágban összesen 12 FMC kom­bájn van, ebből kettő a megyé­ben. a Szikrai Állami Gazdaság­ban. Ezek amerikai gyártmányú­ak. Ezenkívül dolgozik egy Black- v/eldeü típusú amerikai szedő­gép és hat-nyolc MEFI-BMG típusú magyar kombájn, amelyek egyelőre kipróbálás alatt vannak. Ha azt számítjuk, hogy egy FMC kombájn körülbelül 120 vagont szed le egy idényben, akkor mint­egy 1500 vagon termés gépi szedé­sét tudjuk megvalósítani a jelenle­gi gépparkkal. A magyar kon­zervipar szükséglete viszont 45 ezer vagon paradicsom. Ebből 1 látszik, hogy a termés nagyobb részét rhég kézzel kell szednünk a következő esztendőkben is. — Ez a helyzet egyúttal meg­határozza a tudományos kutatás teendőit is. — Valóban. Egyrészt a neme­sítésnek arra kell törekedni, hogy a gépi szedésre alkalmas fajtá­kat keresse, ugyanakkor számol­ni kell azzal is, hogy még egy darabig a paradiésomszedés nagy területen a hagyományos módon történik. A jövő útja természetesen a gépi szedés. Zárt rendszerű tech­nológia esetén ugyanis egvtized- re csökken a kézi munka. Sajnos, a gépek drágák és beszerzésük egyelőre meghaladja számos gaz­daság teherbíró képességét. Az intézet dr. Mészöly Gyula által vezetett kutató csoportja előállított egy új, eddiginél jobb, gépi szedésre alkalmas fajtát, amely a Jubileum nevet kapta. Ez az elnevezés a tudós iránti tiszteletet jelzi, abban az időben töltötte be ugyanis 60. életévét. Az idén mintegy 9 mázsa vető­magot tudtak csak adni ebből a fajtából a gazdaságoknak, jövőre ennek csaknem kétszeresét sze­retnék, mert nagy a kereslet. A tapasztalatok általában azt bizonyítják, hogy a hazai fajták jobban beváltak, szívesebben ter­mesztik a gazdaságok, mint az idegen, amerikai fajtákat, ame­lyek nehezebben honosodnak meg. Dr. Mészöly Gyula és kutató- csoportja ezért továbbra is azon munkálkodik, hogy a hazai igé­nyeknek megfelelő paradicsomot nemesítsen. K. S. A »KÉPES« TÁVBESZÉLŐ Néhány évvel ezelőtt, a szakembe­rek a képtelefon — más néven: tv­telefon. vagy videotelefon — gyors elterjedésével számoltak, miután az ipar megoldotta a konstrukciós prob­lémákat.. s felkészült az adó- és ve­vőkészülékek su.ozatgyártására. A nagyszerű találmány mielőbbi hasz­nálatba vételének az. szab határt, hogy a képit fon-h h -at kiépítését a je­lenléte ívbes/.elo-rendszertől függet­lenül kell végrehajtani, afnl már ele­ve meghatározza a tv-telefon költsé­gességét. A műszaki adást reálisan felvá­zoló szakén vek a képtelefonok egyik legjelentősebb területének a nagyvállalati Információs rendszere­ket tartják, s csak jóval későbbre várják a lakosság részéről való hasz­nálatba vételt. Az egészségügy, a tu­dományos kutatás szolgálatában má­ris hasznosnak bizonyul a tv-telefon: röntgenfelvételek gyors és nagyobb távolságot Is áthidaló bemutatását oldják meg vele, kísérleti folyama­tok bemutatására használják stb. Szá­mítógéphez kapcsolva a komputerben tárolt vizuálisan megjeleníthető ada­tok bármikor „lehívhatók” a tv-tele­fon képernyőjére. Tanácskozások minden mennyiségben • A TUDOMÁNYOS kongresszus betegség vagy gyógyír? Ezt a kérdést tette fel a közelmúltban egy francia tudós. Hogy mennyi­re nem szónoki kérdésnek szán­ta, az válaszából is kiderül. Eb­ben, a többi között, elmagyaráz­ta, hogy a tudósok száma ugrás­szerűen emelkedett: a világon valaha létező összes tudós 90 százaléka korunkban él. A mű­szaki fejlődés sürgetően igényli, hogy a kutatási eredményeket gyorsan, pontosan ismerhessék meg a világ különböző tájain élő kutatók. Ugyanakkor hihetetle­nül megnőtt a tudományos köz­lemények száma. Az információ- áradat arra készteti a kutatókat, hogy az eredményeket. minél gyorsabban és ha lehet, * szemé­lyesen vitassák meg. A tudomá­nyos tanácskozások — konferen­ciák, kongresszusok — lehetősé­get biztosítanak arra. hogy a ku­tatók, gyakran a tudományos közlemények megjelenése előtt értesüljenek az eredményekről. Az ott elhangzó előadások, sőt a folyosói beszélgetések is segítsé­get nyújtanak ahhoz, hogy a ku­tató megtudja: milyen témán dolgoznak kollegái, elkerülheti tehát a párhuzamos kutatás fe­lesleges idő- és pénzpazarlását. A tudományos kongresszusok, rendezvények tehát — ha jól elő­készítik azokat — nem a köz­pénzek tékozlása, hanem nagyon sokszor éppen jelentős megta­karításokat eredményeznek. ® A FENTIEK ismeretében hadd rukkoljunk ki a hazai kongresz- szusnaptár ezévi előjegyzéseivel, a legtöbb konferenciát rendező szerv, a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szövet­sége rendezvényeiről szóló tájé­koztatóval. mert erről áll­nak rendelkezésre összefoglaló adatok. A szervezés bonyolult­ságára iellemző, hogy a rende­zők. a siker, azaz a külföldi szak­tekintélyek részvétele érdekében a' magyarországi rendezvényeket több mint másfél ezer nemzetközi kongresszus, konferencia időpont­jával egyeztették. „Az 1973. évi nemzetközi és külföldi résztvevőkkel rendezett kongresszusok. konferenciák, szimpozionok és ülések előzetes jegyzéke” szerint a jelehtős ha­zai tudományos rendezvények száma: 132. Ízelítőül a tudomá­nyos rendezvények változatos so­rából: az Építőipari Tudományos Egyesület májusban rendezi meg Budapesten a II. Nemzetközi Távfűtési Konferenciát, szeptem­berben lesz az I. Értékelemzési Konferencia. A leghosszabb nevű hazai konferencia címét bizonyá­ra az októberben tartandó „Audio­vizuális eszközök és módszerek a műszaki oktatásban és képzés­ben” elnevezésű nemzetközi kon­ferencia nyerhetné el. • CSAK HELYESELHETŐ, hogy egyre több a vidéken rendezett jelentős tudományos tanácskozás. Közülük jó néhánynak színhelye ez a város, ahol az illető tudo­mányág'egyik jelentős alkotómű­helye működik. A katalógusban szereplők közül ilyennek tekint­hető a Pécsett rendezendő Dráva- konferencia. a Miskolcon augusz­tusban szervezett VII. öntő Na­pok és a tihanyi Hidrobiológus Napok. Nem véletlen, hogy júli­usban az „Erdők a közjóért” el­nevezésű konferencia és szeptem­berben az erdőművelés problé­máival foglalkozó nemzetközi konferencia Sopronban lesz. De bizonyára hasznos lesz az is, hogy olyan országos és nemzet­közi rendezvényeket is vidéken tartanak, mint például Egerben az általános iskolai matematikai oktatással foglalkozó kollokviu­mot és a II. Villamosműszer és Méréstechnikai Konferenciát, Keszthelyen augusztusban nemzet­közi részvétellel meteorológiai vándorgyűlést. Debrecenben a III. Reklámkonferenciát. Szegeden pedig egv fiatal tudományág ér­deklődéssel várt tanácskozását, a III. Ergonómiai Konferenciát szervezik. • TERMÉSZETESEN a kong­resszusok helyének kijelölésénél most még az is döntő szempont: hol lehet megfelelően elszállá­solni a résztvevőket. (Ennek tud­ható be, hogv a tavaszi-őszi szezonban — éooen a hazai szál­lodaipar kihasználása érdekében — a Balaton körnvékén több tu­dományos ülésszakot rendeznek.l Az. eddiei tapasztalatok szerint a városok vezetői 'és lakói jó házigazdaként járultak hozzá a városukban váöv környékükön tartott tanácskozás sikerébe. P. M. A legjobbak sorában Jól dolgoznak az asszonyok , A bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet a múlt évi jó munkájának elismeréséül megkapta a Kiváló szövet­kezet kitünte­tő címet. Ta­valy több mint 91 millió forint termelési érté­ket állítottak elő, termelé­kenységük 10 százalékkal emelkedett. Ez­zel párhuzamo­san nőtt a szövetkezet dolgozóinak ke­resete is. Egy évre jutó át­lagos személyi jövedelem meg­haladta a 24 és fél ezer fo­rintot. A szövetke­zet egyike azoknak, ame­lyik a lakossá­gi javító-szol­gáltató tevé­kenységben a legtöbbet vál­lal. A megye déli részének egyik legkor­szerűbb autó­szervize műkö­dik mintegy két éve. Tavaly háromszorosára nőtt a szerviz ár­bevétele, s elérte a 7 és félmillió forintot. A műszerész, lakatos és kútfúró részlegükkel együtt a tervezett lakossági szolgáltatási bevételüket 39 százalékkal tel­jesítették túl. Jelentős volt az exportra és a belföldi piacra elő­állított termékeik mennyisége. Ellátogattunk abba az üzem­részbe, ahol a szövetkezetben szőtt dróthálóból ügyes, gyakor­lott asszonyok, lányok keze alatt gyorsan formálódnak a különbö­ző méretű tea- és levesszűrők. Nagyobb részüket exportra szál­lítják. Mindenütt nők dolgoznak. A két szocialista brigád a Mar­tos Flóra és a Hámán Kató az idén nyerte el a Kiváló címét. Az egységek közötti versenyben elsők lettek, így a Kiváló részleg cím és a vele járó vándorzászló birtokosai is. 9 Készül a tésztaszűrő A két brigádvezető — Sándor Gyuláné és Rupert Lajosné — elmondták, hogy a már tíz éve lel­kiismeretesen dolgozó asszonyok mellett több fiatal lány is ered­ményesen sajátította el a szak­mát. A tapasztalt dolgozók fog­lalkoznak azzal a harminc tanu­lóval, akik á bajai Gyógypedagó­giai Intézetből járnak ide poli­technikai gyakorlatra. A brigá­dok a Baján elhelyezett nyolc árva gyermeknek a segítői Rendszeresen felkeresik őket. Ta­valy több mint háromezer forin­tot gyűjtöttek és ajándékot vá­sároltak a gyerekeknek. A két kiváló brigád példát mutat a kö­zösségi életben és a termelésben. Munkájukkal hozzájárultak, hogy a Vas- és Fémipari Szövetkezet a..legjobb ipari szövetkezetek so­rába kerülhetett. ',,W* ™ 4"n'iä HÍRÜK GYŐRBE IS ELJUTOTT Jó érzékkel választották meg a kiskőrösi „Szolgáltatóház” helyét. Gazdagon üvegezett fehér, eme­letes tömbje kissé hátrább húzó­dott a szomszédos új nagyáruház zárkózott hatású, de merészen nagyvonalú tömegétől. Ezzel mintegy megnagyobbította a köz­pontban újabban kialakított be­tontérséget. Kettejükkel szemben a „Szarvas” romantikus hangulatú sárga épü­lete. Ez — felújítva is — letűnt kor építészeti stílusát őrzi, ama­zok, túlnan, a modernség derű­jét és szokatlanságát. Így szép ez. Múlt és jelen ösz- szetartozóságára utal. Mióta város Kiskőrös, ezen a betonplatzon nap mint nap tu­catnyi autó parkíroz. Értekezlet! napokon több soros glédát alkot­va fordulnak „orral” a „Szarvas” irányába. Ez is együtt.iár a városi léttel. Aztán sétálnak az úi betonon. Gyönyörködnek a városközpont frissen bontakozó panprámájában. Saccolgatják, hogy az üres terep­sarkokra mi kerül maid, hol ül­tetnek fákat. Ekkorra már észre­veszik a „Szolgáltatóház” előtt hosszú csíkágyásban fénylő tüs­kés rózsatöveket. Azt már nem tudják, hogy ezt a 110 futórózsatőt a Kiskőrösi Ve­gyes és Építőipari Szövetkezet szocialista brigádjai — főleg ad­minisztrátorok — ültették április 3-án. A Kiskőrössel mostanában is­merkedők szemében ez az eddig szemléltetett környezet csak ön­magát mutatja. Ügy látják, ahogy van. Jöjjenek csak fel azonban a „Szolgáltatóház” első emeletének 6-os számú szobájába. Nagy Sán­dor megyei népfrontbizottsági tag, a „vegyesipari” egyik régi veze­tője az „átlag-kiskőrösi” járóke­lőknél jóval többet tud mesélni arról, milyen izgalmas hónapok előzték meg azt a napot, amikór ilyen tágas, szabad térséggé vál­tozott a központ. Felépült már a szolidan tekin­télyes „Szolgáltatóház”, de — úgymond — rosszak holtak ra­gyogó ablaksoraiból a „kilátások”. Két ócska épület roskatag tömb­je idétlenkedett még az új léte­sítmény előtt. Abban működött még akko? a szövetkezet néhány szolgáltató egysége, mint a fodrá­szat. cipészet. Míg az új hely el nem készült, meg kellett hagvni a részlegek kimustrált szállá: t. Lebontani csak az átköltöztetés, szervezés után lehetett. Lehetett? Kellett volna. A ta­nács hí napokon át hiába hirde­tett pályázatot, a lebontásra nem akadt vállalkozó. — Ingyen se kell! — mondta, aki csak megnézte. Az akkor még nagyközségi vá­rosvezetés a ktsz-hez. a megbíz­ható ipari bázishoz fordult: nem tudnának valami megoldást? Tudtak. Az üzem gépgyártó és szállító, szocialista brigádjai, mintegy harmincán, nekiláttak .a bontásnak. Egy-egy hétbe telt, s eltűnt a két csúfság az új „Szol­gáltatóház” elől. Nagy Sándor: — Reggel hattól este hatig dolgoztak megállás nél­kül. Szabad napjukon is. Volt, aki szabadságából vett ki. Pedig mi­lyen piszkos munka volt. Meg is kérdeztem, miért csinálják ilyen buzgalommal, hiszen nem kapnak érte pénzt? Azt Válaszolták: „Vál­lalásaink közt van társadalmi munka. S ha már ej töl tjük erre az időt. minél értelmesebb célra menjen”. A szocialista brigádok iránti tiszteletből úgy ünnepelték ápri­lis 4-ét Kiskőrösön, hogy a leg­jobb brigádok megemlékezésein egy-egy párt-vb-tag is megjelent. A „vegyesiparinál” a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád érde­melte ki ezt a megtiszteltetést. Hozzájuk Oláh Pál tanácselnök, pártbizottsági tag látogatott és Kiskőrös-emlékalbummal ajándé­kozta meg a munkásokat. Híre ment a kiskőrösi munká­sok bravúrjának Győrbe is. A Győri Vagon- és Gépgyár Petőfi szocialista brigádja Illyés Gyula egyik, Petőfiről szóló művét küld­te ajándékul a Kiskőrös várossá építésében példásan közreműkö­dő brigád tagjainak. A kiskőrö­siek' most aztán készülnek a győ­ri brigád meghívására, hiszen ér­tesültek róla. milyen kíváncsink az új városra. Ha a „Szolgáltatóház” tanács­kozóterméből a mögöttes oldalra kitekintünk, szintén egy vén épü­let időtépázta tetőjére. vízfoltos falaira esik tekintetünk Nagy Sándor: — A Rákóczi szocialista brigádnál azt rpondják nekem: „Hallottuk, hogy más bri­gádnak akarják adni lebontásra azt az öreg házat, ahol az új mo­só és veg> iisriuó üzemet épít­jük ... Ha meg akarnak sérteni bennünket, tegyek ...” Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents