Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

• Balról: Az ú.i lakótelep. Fenn: vetik a kukoricát. Gyümölcsöznek az erőfeszítések a Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben A Kecskemét legnagyobb termelőszövetkezete a Törekvés 1950-ben alakult. Az évek során fokozatosan nőtt a területe és a taglétszáma. 1968. január 1-én egyesült a kecskeméti Rá­kóczi Ferenc Termelőszövetkezettel. A jelenlegi területe 3600 hektár, a dolgozó tagok száma kettőszáznegyven, a nyugdíja­soké száznegyven. Mintegy ötven alkalmazottjuk van. A termelés korszerűsítése meg­kívánta a szakosítást. Ennek so­rán 3 fő üzemágat alakítottak ki; a növénytermesztést, a szőlő- és gyümölcstermesztést, valamint az Érdemes közelebbről ismertet­ni a fő üzemágakat. A növénytermesztésben termé­szetesen arra törekedtek, hogy olyan ágazatokat alakítsanak ki, amelyek korszerűsíthetők, gépe- síthetők. A gabonatermesztés már évek óta a vetéstől a beta­karításig kézi munkaerő nélkül megoldható. A kukoricatermesz­tés viszont az elmúlt évben lett gépesítve. Építettek egy szárító- berendezést is. Foglalkoznak ve­tőmagtermesztéssel. Tavaly 65 vagon rozs és árpa vetőmagot értékesítettek. Megoldották a konzervipari célokra termelt bor­só gépi betakarítását. Az étke­zési burgonya iránti kereslet fi­gyelembevételével az idén már 46 hektáron termesztik e fontos növényt, jövőre pedig 100 hektá­ron. A gépesítést is fokozatosan megoldják. A gazdaság vezetősége a tag­sággal együttműködve szívós munkával törekszik a termés- eredmények növelésére, a ter­melési költségek csökkentésére. A közös gazdaság területének je­lentős része homok, amelynek termőképességét csak céltudatos talajerőpótlással, korszerű agro­technikával lehet növelni. A gazdaság évről évre magasabbra igyekszik emelni á betakarított termés mennyiségét. Nem köny- nyű feladat ez, és az itteniek­nek bizony kétszer annyi fárad­ságba kerül egy-egy mázsa ter­méseredmény-növekedés elérése, mint a kedvezőbb körülmények között gazdálkodó szövetkez'etek- nek. Ezért dicséretesek az eddig elért eredmények. Búzából például 37,4, rozsból 19,1 mázsa termést takarítottak be az elmúlt esztendőben hek­táronként, kukoricából pedig — májusi morzsoltban számítva — 51 mázsát. Említésre méltó, hogy konzervborsóból 31 mázsa volt a hektáronkénti átlag. Jó eredményekről számolhat­nak be a költségek csökkentésé­ben. Ez elsősorban a rendszeres elemző munkának köszönhető. Minden ágazatban figyelemmel kísérik a kiadások és a bevéte­lek alakulását. A kukoricater­mesztés teljes gépesítésének megvalósításával például tavaly az előző évhez viszonyítva 610 ezer forintot takarítottak meg. A gépesítéssel gyorsabb, veszteség- mentesebb volt a betakarítás. Költségcsökkentő tényező volt az is, hogy saját építőbrigáddal állattenyésztést, amely a gazda­ságban a legtöbb jövedelmet ad­ja, egyúttal a legfontosabb ága­zat is. hozták létre a szárítóberende­zést. Érdemes. ismertetni néhány fontosabb növény termesztésével kapcsolatos költségeket, számo­kat. Száz forint termelési költ­séggel búzából 210. rozsból 124, kukoricából 116 forint termelési értéket állítottak elő. A termelő- szövetkezet gazdasági körülmé­nyeit számítva ezek az eredmé­nyek figyelemre méltóak. A homok hasznosítására 120 hek­tár nagyüzemi szőlőt és 80 hektár gyümölcsöt telepítettek. Az elkép­zelések szerint fokozatosan hasz­nosítják majd a telepítésre alkal­mas homokterületeket. A követ­kező esztendőkben növelik a meggyültetvény területét. Szüksé­ges megjegyezni, hogy a' szedést kivéve, az országban alkalmazott és bevált gyomirtószereket és gé­peket használják az ültetvénye­ken a kézi munka megkönnyí­tésére. Már szóltunk róla, hogy az ál­lattenyésztés a legjelentősebb üzemág, ez adja a gazdaság be­vételének nagyobb részét. A nö­vénytermesztés része is az állatállomány ellátására szolgál. Törekvésük az. hogy gondoskod­janak a növekvő állatlétszám szá­mára szükséges takarmányról. Szarvasmarha-tenyésztéssel és ju- hászattal foglalkoznak már évek óta. A távlati fejlesztésben is ezek szerepelnek. Két központi szarvas­marha-tenyésztő telep létesült, még az 1960-as évek közepén. Az akkor felépített istállók azóta már elavultak. Korszerűsítésüket meg­kezdték. Az istállóban víz és vil­lany van. a tehenészetben fejő­gépeket alkalmaznak. Ez év ja­nuárjától 1975 júniusáig 23 mil­lió'forint beruházással új 900 fé­rőhelyes telepet építenek. Jelen­leg 1500 szarvasmarhájuk van. Ez a megyeszékhely legnagyobb szarvasmarha-tenvésztő gazdasá­ga. A tehenészet és a borjúneve­lés ráfizetéses volt eddig, de a szarvasmarha-hizlalás jövedelme­zett. Ez az üzemág az idén már más költségeket mutat maid az álla­mi intézkedések hatására. Az anyagi ösztönzők következtében jövedelmező lesz a szarvasmarha­tenyésztés a termelőszövetkezet­ben, ezért elhatározták, hogy a fejlesztést fokozatosan végrehajt­ják. 1975-re összesen 2500 szarvas- marha lesz a gazdaság két üzem­egységében, természetesen tbc- és brucellamentes. Állandó feladat a tejtermelés növelése, az állomány minőségének javítása. Továbbra is foglalkoznak szarvasmarha­hizlalással. Évente átlagosan 700—750 hízómarha utazik el in­nen, 90 százalékuk exportra. Érdemes néhány termelési mu­tatót ismertetni az állattenyész­tésből is. A száz tehénre jutó bor­júszaporulat például 1970-ben 99, tavaly már 107 darab volt. Vala­mit emelkedett az egy tehénre jutó tejmennyiség is. Egy hízó­marha napi súlygyarapodása 1970-ben 76 dekagramm, tavaly már 87 dekagramm volt. Ugyan­akkor a felhasznált takarmány fokozatosan csökkent. Egy kilo­grammos súlygyarapodáshoz 1970-ben négy. tavaly 3,94 kilo­gramm takarmányt etettek fel. Azon kevés gazdaságok közé tartozik a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet. ahol nem hanyagolták el a iuhászatot. Ez az üzemág áz elmúlt esztendőben is csaknem félmillió forint nye­reséget hozott. Hármas hasznosí­tású, vagyis hús, tej. és gyapjú termelése szempontjából jelentős. Országosan kiemelkedő eredmé­nyeket értek el az egy anyajuh­ról nyírt gyapjút tekintve. 1970­A termelőszövetkezet területén tanyarendszer van. és ennek meg­felelően igen jelentős a háztáji állatállomány. A tagok tulajdoná­ban 320 tehén van jelenleg is. Ennek szaporulatát a szövetke­zeti tagok csak részben tartják meg, a felesleget a szövetkezet átveszi, illetve felvásárolja. Az elmúlt esztendőben 32 hízómar­hát vettek át a tagoktól. A gaz­dák 800 anyadisznót tartanak a legutóbbi állatszámlálás szerint. Az elmúlt esztendőben a terme­lőszövetkezet közvetítésével 640 hízott sertést értékesítettek az ál­lamnak. A háztáji jószágtartást sokféle­képpen segítik. A tehenes gaz­dáknak külön legelőt adnak. Tá­pokat és más takarmányokat jut­tatnak térítés ellenében a tagok­nak. Térítés nélkül viszont 4 má­zsa abrakot kap minden gazda az állattenyésztés segítésére. A szövetkezet központja mellett az évek során egy lakótelep léte­sült, ahol modern. 2 szoba, Össz­komfortos otthonokat építettek. Ehhez a szövetkezet ingyen adja a 400 négyszögöles tanyatelket és 10 ezer forint segélyt is kapnak az építők. Ezenkívül 10 ezer fo­rint kamatmentes hitelt 10 évi részletre. A fuvart önköltségi áron számítják. Ezzel szemben a tagnak vállalnia kell. hogy leg­alább tíz esztendeig a szövetke­zetben dolgozik. A talfáiai tanya- központban már 31 családi ház épült, az idén négy újabb'otthon- ba költözhetnek be a lakók. Jö­vőre megkezdik a kétszintes, négylakásos társasházak építését. Megkezdődtek az előkészületek a második számú üzemegységben is a tanyaközpont kialakítására. ben 4,45 kilogramm, tavaly már 6,40 kilogramm gyapjút nyertek egy anyajuhról, összesen 63 má­zsa gyapjút értékesítettek tavaly csaknem félmillió forint értékben. Ezer pecsenyebárányt adtak el, amely több mint félmillió forint árbevételt hozott. Az elszállított juhtej mennyisége megközelítette a 400 hektolitert. Ezek a számok bizonyítják, hogy hozzáértéssel, gondossággal jöve­delmezővé lehet tenni a juhte­nyésztést. Olyan tervek születtek a gazdaságban, hogy a jelenlegi, mintegy ezer darabos anyaállo­mányt a következő években két­szeresére emelik. Erre ösztönzik a szövetkezetét a legújabb állami kedvezmények is. A termelőszövetkezet, mint már szó volt róla, igyekszik a terme­lés gépesítésére. Harmincnyolc erőgéppel rendelkeznek és 10 ga­bonakombájnnal. A szállításokat ii tehergépkocsival oldják meg. I Mind a növénytermesztésben, mind a szőlő- és gyümölcságazat- öan, valamint az állattenyésztés­ben termelt árukat az állami, il­letve a szövetkezeti nagykereske­delmi vállalatoknak értékesítik. Néhány termékre vonatkozóan több éves szerződést kötöttek. A termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a tagok és a munkások életkörülményeire, szo­ciális ellátásának fokozatos javí­tására. A közös gazdaságban 1965-ig maradt meg a hagyományos mun­kaegységrendszer. ettől kezdve rá­tértek a készpénzfizetésre. Részes művelés csak a takarmányrépá­nál van. Erre azért van szükség, mert a tagok igénylik a répát a háztáji állatállomány takarmá­nyozásához. Mind a három fő üzemágban teljesítménybérezési rendszert alakítottak ki. Az alapjövedelmen felül a zárszámadáskor a szövet­kezeti tagok, a munkások és a ve­zetők nyereségprémiumót kapnak. Az egy dolgozó termelőszövetke­zeti tagra jutó átlagjövedelem, a háztájit nem számítva, tavaly 30 ezer forint körül alakult. A tereprendezés folyik. Itt 30 csa­ládi ház épül a következő évek­ben. Központi üzemi" konyha, ebéd­lő, öltözők, hideg-meleg vizes zu­hanyozók vannak minden telepen. Rendszeresítették az orvosi ren­delést, hetenként, háromszor bel­gyógyászati és fogászati rendelés van. Kézi gyógyszertárat is léte­sítettek, hogy ne kelljen a gyógy­szerekért beutazni a 8 kilométer­re levő városba. Három éve bevezették a szabad szombatot, a termelőszövetkezet nőtagjai számára, tavaly pedig, mint újabb kedvezményt, a mun­karuha-megváltást minden szö­vetkezeti tag részére. Ez 1400 fo­rint évente. Minden héten, vasárnap mozi­előadást tartanak a pusztán. A termelőszövetkezetnek, illetőleg a KISZ-szervezetnek két. zenekara van, amelyek közreműködésével műsoros esteket rendeznek. Gondot fordítanak a tagok to­vábbképzésére is. Az elmúlt években csaknem ötven olyan termelőszövetkezeti gazda végez­te el az esti iskolában a hetedik, illetve a nyolcadik általánost, aki előzőleg abbahagyta a tanulást. Természetesen a vezetők és a szakmunkások továbbképzése is rendszeres. Két ösztöndíjasuk van és az utóbbi években négy fiatal szakemberrel gyarapodott a ve­zetés. Nemrég a termelőszövetkezet beszerzett egy autóbuszt is, ami­vel máris sokat utaztak a tagok az ország különböző vidékeire. Ezek a szombati, vasárnapi ki­rándulások sok élménvt, tapasz­talatot adnak a gazdáknak. Nem feledkeznek meg a jára­dékos és a nyugdíjas tagokról sem. Évente .300 ezer forintot kapnak jövedelemkiegészítésként. A nőbizottság tagjai állandó fi­gyelemmel kísérik sorsukat, és, ha szükség van segítségre, azon­nal jelzik a vezetőségnek. Az eddigiekből is kitűnt, hogy a termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a gazdaság fej­lesztésére és ezzel együtt a tagok élet- és munkakörülményeinek ál­landó javítására. A gazdaság ki­zárólag alaptevékenységgel, vagy­is mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozik. mellék- és kisegítő üzemága nincs. A terméseredmé­nyek növeléséért, a termelési költségek csökkentéséért igen nagy erőfeszítéseket tesz a veze­tőség és a tagság. Az eddigi ered­mények bizonyítják, hogy a me­gyeszékhely legnagyobb termelő­szövetkezetében ezek a törekvé­sek nem voltak hiábavalók. (X) • Már az aratásra készülődnek a kombájnosok. • A termelőszövetkezet gabonatisztítója. Bal oldalon: a szarvasmarhatelep. Lent: az új istálló. Lakótelep épült I Az üzemi konyha a tsz központjában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents