Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1973. április 20. Már az első évben nyereséges Január 12-én volt egy eszten­deje, hogy a Városföldi Állami Gazdaság sertéshizlaldájának az építői a helyszínről elvonultak, és á gazdaság áttelepíthette az addig Bugacon tartott tenyész­állatokat az új épületekbe. Az úgynevezett egyfázisú, évente 6 ezer vágóállatot kibocsátó vá­rosföldi kombinát kezdettől fog­va a tervezettnek megfelelően működik, s az első évet nyere­séggel zárta. Számos nagyüzemi állatte­nyésztő telepet építettek az el­múlt években Bács-Kiskun me­gye gazdaságai. Rika volt azon­ban az olyan hizlalda, amelyik már az üzembehelyezés eszten­dejében nyereséget tudott felmu­tatni. Dr. Maár András, az ál­lami gazdaság igazgatóhelyettese több tényezővel magyarázza a városföldi sikert. Ezek közül az a legfontosabb, hogy mind a huszonhét személy — fizikai, vagy szellemi dolgo­zó —, aki a telepen van, mes­tere a szakmájának. Mérnök vagy szakmunkás. Másképp a korszerű eljárásokat nem tudja alkalmazni, a bonyolult beren­dezéseket nem lenne képes ke­zelni. Az etetés teljesen auto­matizált, 200 különböző teljesít­ményű villanymotor működteti a takarmányszállító, etető, a fű­tő, a hűtő, a levegőcser£lő. be­rendezéseket. Ezek rendszeres karbantartása nem kis feladat. Az új telepre a legalkamasabb tenvész- és hízóalapanyagot vá­lasztották ki a városföldiek, Fe­kete Lajosnak, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem profesz- szorának a tanácsai alapján. A bugaci fehér hússertést a piet- rin és a belga lapály fajtával ke­resztezték, s ily módon kiváló tulajdonságú, edzett tény ész- anyagot kaptak. Üj alapokra helyezték a te­nyésztést. Három millió forintot költöttek a városföldiek a gazda­ság bugaci kerületében működő sertéstenyésztő major korszerű­sítésére azzal a szándékkal, hogy onnan látják el a legjobb egyedekkel a hatezres hizlaldát és az évente 40 ezer sertést ki­bocsátó kombinátot is. Ez utób­bi társulásos alapon épül a kör­nyező termelőszövetkezetekkel. A szakértelem, a táj jellegé­nek leginkább megfelelő te- nyészanyag mellett nagy szerepe volt a hizlalás eredményességé­ben a kiváló minőségű takar- mánytápnak, amelyet a gazdaság saját keverőjében gyárt, a Sal- vana rendszerű premix felhasz­nálásával. A takarmánykeverő­ben szintén gyakorlott, jól kép­zett szakemberek dolgoznak, akik ügyelnek a szigorú recept szerinti takarmánytáp összeállí­tására. Megválogatják az alap­anyagot, nem teljes értékű ta­karmányt nem kevernek a táp kö.zé. K. A. Képünkön: az 1972-ben üzem­behelyezett városföldi hizlalda. (Pásztor Zoltán felvétele.) A korszerűsítés jelentősége a szarvasmarha-ágazat fejlesztésében Napjainkban igen sok szó esik a közelmúltban megjelent, a szarvasmarha-ágazat komplex íejlesztését célzó kormányhatá­rozat végrehajtásáról. Az irányító szerveknél éppen úgy, mint a mezőgazdasági üze­mekben folyamatos munkával tárják fel a „jelenlegi helyze­tet”. Az adottságokat a lehető­ségekkel összehangolva próbál­ják a célkitűzéseket reálisan meghatározni. Kétségtelen, hogy a koncentrált, iparszerűen dolgo­zó új telepek jelentik az ágazat „forradalmasítását”, de — éppen a gyakorlati tapasztalatok bizo­nyítják —\csak akkor lehet si­kert elérni, ha valamennyi rész­let összehangolása megtörtént. Az üzemek jelentős részénél csak lépésiről lépésre teremthe­tők meg a szükséges feltételek. Elkészül például a korszerű te­lep, de nincs megfelelő állo­mány; vagy nem sikerül a ta­karmányozással kapcsolatos hiá­nyosságokat, megszüntetni; eset­leg nincs magasabb képzettségű szakember. Ezért érdemes a kor­szerűsítés témakörét megvizsgál­ni azzal a céllal, hogy felkeltsük a beruházók érdeklődését. A termelés fokozása leggyorsabban a meglevő épületek jobb kihasz­nálásával érhető el. A kormány- határozat is nagy jelentőséget tulajdonít a rekonstrukciónak. Ha a felújítás a komplettírozás- sal és férőhelybővítéssel is együtitjár, akkor — 60 százalékos létszámnövekedés esetén — az állami hozzájárulás mértéke éppen annyi, mint új telep lét­rehozása esetén. Természetes, hogy a korszerű­sítés technológiai és műszaki megoldásait a meglevő épületek állaga, üzemen belüli elhelyez­kedése, a környezeti feltételek, a munkaerőhelyzet és sok más közgazdasági tényező is befolyá­solja. Ebből következik, hogy a rekonstrukciót is megfontolt elő­készítő munkának kell megelőz­nie. Gyakran előfordul, hogy a már megépült és jó karban le­vő épület, valamint a kedvező járulékos adottságok lehetővé te­szik egy koncentrált, szakosított állattartó telep kiépítését, rövi- debb idő alatt és kisebb anyagi ráfordítással. Ilyen esetben fel­tétlenül arra kell törekedni, hogy az új telepen lehetőleg össz­hangban legyen a létesítmények technikai felszereltsége és a gé­pesítés megoldása. A technológia korszerűsítésé­nek, a gépesítésnek jól átgon­doltnak kell lenni. Csak a mun­kafolyamatokat gépesíteni és az épület állagát nem tekinteni ép­pen olyan elhibázott lépés, mint költséges gépeket beszerezni ott, ahol bőven van munkaerő. Talán sok üzem nem tudja, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mekben már felépült, korszerű­sítésre kerülő épületekhez szá­most irány terv készült, amely a MÉM AGROTERV-nél beszerez­hető. Az ü/.em eléstechnológiai kutatások és a gyakorlati ta­pasztalatok alapján kidolgozott irányelvek módot nyújtanak a régebben épült, korszerűtlennek ítélt épületek gazdaságosabb, termelékenyebb kihasználására. Az irányterv agrotechnológiai és üzemeléstechnológiaí alapelveket rögzít; a megvalósításhoz szük­séges építészeti, épületgépészeti és technológiai feladatok körvo­nalazásával. Ezeket mindenkor a helyi adottságoknak megfelelő­en kell alkalmazni. Az iránytervek a férőhely bő­vítésére is adnak javaslatokat: a tejház megépítése, a takar­mánytárolás korszerűsítése lehe­tővé teszi, hogy átalakítás után az istállókban levő járulékos helyiségekből is állatférőhely le­gyen. Szükséges, hogy a mezőgazda- sági üzemek felismerjék és ki­használják a korszerűsítésben rejlő előnyöket, igényeljék a be­ruházások állami támogatását szabályozó rendelet által- erre a célra biztosított lehetőségeket. Messinger Gczáné az Országos Tervhivatal főmérnöke Többszörösen megtérül a befektetett munka ... A politikai oktatás célja és fel­adata, hogy eligazítson, választ adjon az embereket naponta fog­lalkoztató kérdésekre. Megítélé­sünk szerint ezt a fontos felada­tot itt. Baján az elmúlt oktatási évben — a kisebb hiányosságok ellenére is — eredményesen tel­jesítettük. Gyárunkban, a Ganz Villamossági Művek Készülék- gyárában szervezett politikai ok­tatás érezhetően hozzájárult dol­gozóink szocialista szemléletének, gondolkozásának kitágulásához, s ugyanígy a párt- és üzemi de­mokrácia kiteljesedéséhez. A nyílt, őszinte viták jelentékenyen segí­tették a kétoldalú, gyors infor­málódást. igen hasznos fórumok­ká váltak. örvendetes, hogy nőtt a párt- alapszervezeti vezetőségek, s a pártbizalmiak felelősségérzete; a korábbinál is nagyobb gondot fordítottak a propagandisták fel­készítésére, munkájuk rendszeres ellenőrzésére, segítésére. Növeli a jól végzett munka értékét, hogy a határozott fejlődést olyan oktatási évben értük el, amikor a hagyományos tematika mellett olyan újabb témakörök bővítet­ték az oktatásban résztvevők is­mereteit, mint az etika, a párt­élet. a vállalati gazdálkodás, stb. kérdései. A korábbi évekhez viszonyí­tottan rendkívül jó eredménynek tekintjük, hogy a lemorzsolódás az év végére sem érte el az okta­tásban résztvevők 10 százalékát. Annak bizonyítékát látjuk eb­ben, hogy jó volt a pártoktatási formák megválasztása, a soroza­tok tematikája, s a szemináriu­mokon kialakult politizáló légkör csakugyan vonzóvá tette a fog­lalkozásokat. Tanulságos számunkra, hogy feltűnően megnövekedett az ér­deklődés a pártélet kérdései és a Vállalati gazdálkodás című ok­tatási forma iránt. A magyará­zatát abban látjuk, hogy e két tanfolyam olyan kérdéseket ölel fel, amelyek — minthogy köz- vetlelnül érintik — őszintén ér­deklik, izgatják és természetesen önállóbb gondolkozásra is készte­tik a hallgatókat. A legnagyobbnak az elmúlt ok­tatási év eredményei közül még­Edények, polcok, ajtók műanyagból Ebben az évben 10 százalékkal több árut ad át a fogyasztók­nak a műanyagipar, mint az el­múlt esztendőben, de még ez a mennyiség sem elégíti ki teljes egészében az igényeket —' álla­pítja meg a Nehézipari Minisz­térium felmérése, amelynek so­rán a vegyipari vállalatok tevé­kenységét elemezte. A lakosság ellátásában legnagyobb mérték­ben a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat részesedik, bő vá­lasztékban állítanak elő különbö­ző műariyagedényeket, kosara­kat, PVC-padlót, fóliát és csöve­ket. Az elmúlt évi termelés, mennyiségét és választékát egy­is azt tartjuk, hogy a résztvevők több mint 50 százaléka párt- és szakszervezeti, valamint KISZ- aktivistákból. szocialista brigád- vezetőkből és a brigádok tagjai­ból tevődött össze. Tekintélyes számban bekapcsolódtak nők, sőt első alkalommal külön cso­portot is szerveztünk a számukra. E tanfolyam hallgatói közül senki nem hiányzott és lemorzso­lódás sem volt. s a csoport kü­lön kérte, hogy az 1973-1974-es évadban az oktatás magasabb formájára ugyancsak önálló cso­portban irányozzuk őket elő. Mivel ismét az új oktatási év előkészítésénél, szervezésénél tartunk, szükségesnek tartjuk né­hány gondunk felemlítését is. Olykor előfordult ugyanis, hogy az oktatási bizottság nem adta meg a kellő segítséget a propa­gandisták évközi munkájához. Megesett az is, hogy a propagan­disták észrevételeit, véleményét nem kezelték a fontosságának megfelelően a pártvezetőségek. Végképp szeretnénk megszüntet­ni azt az esetenként még előfor­duló gyakorlatot, hogy „felülről” közük az oktatásban érdekelttel, hogy mely formára járjon, ahe­lyett, hogy — segítve őt ebben — rábíznék a döntést, mely tago­zatba kíván bekapcsolódni. Szükségesnek tartjuk az egyes előadások színvonalasabbá tétele érdekében olyan üzemi szakelő­adókat felkérni, akik az adott témával kapcsolatos helyi vonat­kozású tényeket, adatokat, össze­függéseket is jól ismerik. Ter­vezzük, hogy a propagandisták önművelését elősegítendő külön­böző kiadványokról, és folyóira­tokról gondoskodunk. A hallga­tók részére pedig az előadás té­májához kapcsolódó filmvetíté­seket is rendszeressé kívánjuk tenni, hiszen a technikai eszkö­zök ehhez a vállalatunknál ren­delkezésre állnak. A pártoktatás előkészítése, jó megszervezése és „kézbentartása” sok gonddal, törődéssel jár, de az erre befektetett munka több­szörösen megtérül a pártszerve­zetnek. Nebojsza Gyula csúcstitkár aránt meghaladta már a keres­let. Éppen ezért az idén növelik termelésüket, s új termékekkel jelennek meg a piacon, megkez­dik a kempingbútorok, a fürdő­szobaszőnyegek, a variapolc gyár­tását. A Borsodi Vegyikombinátban a műanyag feldolgozása a PVC-n alapul. A poartplast PVC-ajtó kapacitást a kezdeti sikerek el­lenére — megrendelés hiányá­ban — nem tudják kihasználni, hasonló a helyzet a PVC-redőny esetében is. A minisztérium szakemberei szerint ezek a PVC-termékek kiváló minősé­gűek. DIÁKVÁROS DREZDÁBAN A drezdai műszaki egyetemen jelenleg 58 ország 20 000 leendő ifjú mérnöke folytatja tanulmá­nyait. Az egyetemet az 1945. utá­ni években korszerűsítették, s ennek során számos internátust is építettek, ahol a hallgatók mintegy háromnegyed részét si­került elhelyezni. A diákottho­nok rendkívül népszerűek Drez­dában, nemcsak azért, mert ki­váló tanulási feltételeket és szín­vonalas szórakozási lehetősége­ket nyújtanak, hanem mert „lak­bérük” rendkívül olcsó: .10 már­ka havonta. (Ez az összeg az egyetemi hallgatók ösztöndíjának mindössze huszad része.) Az egyetemi előadótermek és laboratóriumok közelében az El- ba-parti város déli részén most új egyetemi lakótelep épül. Első lépésként elkészült hat 15 eme­letes (egyenként 210 szobás) to­ronyház, s ezekben tavaly 3200 műszaki egyetemi és közlekedési főiskolai hallgató talált otthont. A toronyházakban minden eme­leten mosdó és ‘ tusoló, konyha, sportterem és tv-szoba egészíti ki az egy- illetve kétszobás lakáso­kat. A diákházaspárok és kis­gyermekes hallgatónők számára jól felszerelt mosodát és szárítót is berendeztek. A drezdai diáklakóvárosnak külön önkormányzata és polgár- mestere van. A Polski Fiat 1973-as modellje A lengyel Polski Fiat személy- gépkocsi 1973-as modellje első­sorban nem a külső ismertető­jelek (a kocsi külseje lényegé­ben nem változott), hanem a műszaki paraméterek és a ma­gasabb utaaókomfort dolgában tér el a tavalyitól. — A hátsó híd korszerű szer­kezete és megfelelő felfüggesz­tése révén a kocsinak jobb az úttartása, stabilabban viselkedik nagyobb sebességnél és a kanya­rokban. — A kazettás típusú süllyesz­tett kilincsek esztétikusabbak és valamennyire csökkentik a gép­kocsi teljes szélességét. Ez igen lényeges hiszen a városi utcá­kon és parkírozóhelyeken egy­re nagyobb a zsúfoltság. — Az első ülés foteljeit hüve­lyes nyílásokkal látták el, ami le­hetővé teszi a kényelmet jelen­tékenyen emelő fejlámaszok fel­szerelését. — Az utasok biztonságának növelése érdekében az ablaküve­get nyitó forgókarok puha mű­anyagból készültek, a belső visz- szapillantó tükör pedig ütközés esetén automatikusan leválik. — A nemzetközi „autódivat" legújabb kívánalmainak megfe­lelően a kocsi elején levő fém hűtőrácsot tetszetős műanyagrács váltotta fel, ami nemcsak ele­gáns, hanem tartósubb is a fém­rácsnál és természetesen nem fenyegeti a korrózió. — Az 1973-as modell motor­ját az európai légkör-toxicitási normák figyelembevételével dol­gozták ki. A porlasztó megfe­lelő konstrukciója és a kipufo­gócsőben elhelyezett speciális égetőberendezés jóvoltából a Polski Fiat legújabb modellje ke­vésbé szennyezi a légköri, mint elődje. Ebben az évben a varsói sze­mélyautógyár kapuin 72 ezer Polski Fiat gördül ki, amelyek közül négyezer úgynevezett spe­ciális változatban készül (kombi, mentőkocsi, rendőrkocsi, tűzoltó- kocsi stb.). Ezenkívül a gyár 10 ezer úgynevezett Standard-Fáatot is gyárt, amelyek elemeit az Egyiptomi Arab Köztársaságba, Jugoszláviába és Kolumbiába szállítják, s majd a helyszínen szerelik össze. A Polskii Fiatok nemcsak a ha­zai piacot hódították meg. Nagy számban van rájuk külföldi ve­vő is. Ebben az évben Lengyel- ország 36 országnak exportálja a Polski Fiatot, legtöbbet vásárol Csehszlovákia, az NDK, Magyar- ország, az NSZK és Franciaor­szág. Az elmúlt évhez viszonyít­va a lengyel Fiat exportja az idén több, mint 20 százalékkal emelkedik., (zbilut) Szanálás után A harmadik ok az, hogy a tag- rovására osztanak többet. Ez a sági részesedés növekedése sem gyakorlat, ha nem is egyetlen év áll arányban a nyereség képződé- alatt, de évek során elkerülhe- sével, vagyis a fejlesztési hányad tétlenül „fejreálláshoz” vezet. Összegező gondolatok Az 1971-es évet a megyében 34 gazdaság zárta összesen 85 milliós veszteséggel. Részint az időjárás okozta károk, de még inkább a beruházási egyensúly megbille­nése miatt, főleg a szakosított te-, nyésztő telepek kiépítésére vál­lalkozó gazdaságokban. Ehhez képest a tavalyi eszten­dő javulást hozott. A veszteséges gazdaságok száma nem több ti­zenegynél, s közülük tíz került szanálási eljárás alá. A zárszám­adási mérlegbeszámolók szerinti alaphiány mintegy 28 millió fo­rint. ez az összeg azonban — a szanálás során — módosulhat. Adottságok és felelőtlenségek A tavalyi hiányok előidézése felerészben a kedvezőtlen termő­helyi adottságoknak tulajdonítha­tó. A terméketlen homokföldek még akkor is hátrányos helyzetet jelentenek, ha az itt gazdálkodó szövetkezetek állami árkiegészí­tést kapnak, minthogy ezáltal is csak a közepes kategóriához zár­kózhatnak fel. Ez viszont csupán az egyszerű újratermelést teszi le­hetővé. ami által a hátrányok nem csökkennek, hanem évről évre növekednek. E gazdaságok vezetői érzik az ellentmondást, a gazdálkodásnak gyorsabb tempót szeretnének diktálni, ám nincs akkora nyereség, amely az ehhez szükséges felhalmozást lehetsé­gessé tenné. Azt mondhatnánk, hogy meglehetősen szűk az a mezsgye, amelyen mérsékelt fej­lesztéssel és a pénzügyi egyen­súly megtartásával lehetne előre haladni. A jobb adottságokkal rendelke­ző gazdaságok közül nem egyet a felelőtlen kötelezettségvállalá­sok rántottak kátyúba. Ez a má­sik fő oka a veszteségek előidé­zésének. A gazdaságokban több­nyire azt tapasztalhattuk, hogy hiányzik a termelés és a fejlesztés közötti összhang. Mert vagy ki sem alakult, vagy pedig — ha már létezett, korábban, — nem állván ki a magasabb követelmé­nyek próbáját — megbomlott... Ha kissé mélyebben keressük az okokat, akkor azt látjuk, hogy a vezetői elképezlések nem a reális keretek között érvényesülnek, s ez egyaránt előadódhat a kép­zetség és a gyakorlat hiánya, vagy pedig a szövetkezeti demok­rácia elcsökevényesedése miatt. Mennyit ér a támogatás? A szanálási eljárások egyik „alaptétele”, hogy veszteségei­ket a gazdaságok lehetőség sze­rint önerejükből, belső erőtarta­lékaikat feltárva gazdálkodjak ki. Az esetek többségében azonban erre nem sok remény van. Még­hozzá azért, mert mire a több milliós hiány előbukik —, az év­közi ellenőrzések sorozatos elma­radása miatt — a igazdálkodás a „végelgyengülés” állapotába jut. Amikor már többnyire csak a szanálási hitel segít. Vagy még az sem. Viszont a vissza nem té­rítendő állami támogatásra csak a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek számíthatnak. Kö­zülük is csak azok. ah'ol túlnyo­mórészt az adottságok számlájára írható a kudarc. A szanálás tehát nem gyógyír, csak pillanatnyi megkapaszkodá- si lehetőség a válság közepette. Épp ezért a teendők szintjén messzebbre ható kérdések vetőd­nek fel. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt a tényt, hogy a veszteség sújtotta gazdaságok többnyire a kis- és közepes terü­leti kategóriájú szövetkezetek so­rába tartoznak. S főképpen a cse­kély taglétszámúak közé. Nem le­het szabadulni attól a gyanútól, hogy a megerősödött gazdaságok árnyékában a versengésre való képtelenség, az anyagi-szellemi elmaradottság hatványozódik, s a veszteségekben valójában az élet- képtelenség ölt testet, Az együttműködés kiterjesztése Az ágazati együttműködésbe, a különböző termesztési (vagy te­nyésztési) programokba való be­vonás e gazdaságok számára — létkérdés. Nem kis részben a te­rületi szövetségekre is vár, hogy a kooperációkat ilyen értelemben is kiterjesszék. illetve ezt a folyamatot szorgalmazzák. Az anyagi eszközök egyetlen fontos célra történő integrálása nélkül ma már nem lehet boldogulni. Még inkább áll ez a szellemi ka­pacitásra. s a megizmosodó ter­melési tapasztalatokra. E gondolat tükrében mellékes szerepet játszik, hogy a zilált helyzetű gazdaságok tagsága mennyire szorgalmazza az egye­sülést. valamelyik erősebb szom­széddal. Tény azonban, hogy az együttműködés e törekvésben is gyorsító szerepet játszhat. A lé­nyeg mindenképpen az, hogy a fejlődési különbségekből szárma­zó hátrányok ne növekedjenek, hanem csökkenjenek. Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents