Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1973. április 20.

Már az első évben nyereséges

Január 12-én volt egy esztendeje, hogy a Városföldi Állami Gazdaság sertéshizlaldájának az építői a helyszínről elvonultak, és á gazdaság áttelepíthette az addig Bugacon tartott tenyészállatokat az új épületekbe. Az úgynevezett egyfázisú, évente 6 ezer vágóállatot kibocsátó városföldi kombinát kezdettől fogva a tervezettnek megfelelően működik, s az első évet nyereséggel zárta.

Számos nagyüzemi állattenyésztő telepet építettek az elmúlt években Bács-Kiskun megye gazdaságai. Rika volt azonban az olyan hizlalda, amelyik már az üzembehelyezés esztendejében nyereséget tudott felmutatni. Dr. Maár András, az állami gazdaság igazgatóhelyettese több tényezővel magyarázza a városföldi sikert.

Ezek közül az a legfontosabb, hogy mind a huszonhét személy — fizikai, vagy szellemi dolgozó —, aki a telepen van, mestere a szakmájának. Mérnök vagy szakmunkás. Másképp a korszerű eljárásokat nem tudja alkalmazni, a bonyolult berendezéseket nem lenne képes kezelni. Az etetés teljesen automatizált, 200 különböző teljesítményű villanymotor működteti a takarmányszállító, etető, a fűtő, a hűtő, a levegőcser£lő. berendezéseket. Ezek rendszeres karbantartása nem kis feladat.

Az új telepre a legalkamasabb tenvész- és hízóalapanyagot választották ki a városföldiek, Fekete Lajosnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem profesz- szorának a tanácsai alapján. A bugaci fehér hússertést a piet- rin és a belga lapály fajtával keresztezték, s ily módon kiváló tulajdonságú, edzett tény ész- anyagot kaptak.

Üj alapokra helyezték a tenyésztést. Három millió forintot költöttek a városföldiek a gazdaság bugaci kerületében működő sertéstenyésztő major korszerűsítésére azzal a szándékkal, hogy onnan látják el a legjobb egyedekkel a hatezres hizlaldát és az évente 40 ezer sertést kibocsátó kombinátot is. Ez utóbbi társulásos alapon épül a környező termelőszövetkezetekkel.

A szakértelem, a táj jellegének leginkább megfelelő te- nyészanyag mellett nagy szerepe volt a hizlalás eredményességében a kiváló minőségű takar- mánytápnak, amelyet a gazdaság saját keverőjében gyárt, a Sal- vana rendszerű premix felhasználásával. A takarmánykeverőben szintén gyakorlott, jól képzett szakemberek dolgoznak, akik ügyelnek a szigorú recept szerinti takarmánytáp összeállítására. Megválogatják az alapanyagot, nem teljes értékű takarmányt nem kevernek a táp kö.zé.

K. A.

Képünkön: az 1972-ben üzembehelyezett városföldi hizlalda. (Pásztor Zoltán felvétele.)

A korszerűsítés jelentősége a szarvasmarha-ágazat fejlesztésében

Napjainkban igen sok szó esik a közelmúltban megjelent, a szarvasmarha-ágazat komplex íejlesztését célzó kormányhatározat végrehajtásáról.

Az irányító szerveknél éppen úgy, mint a mezőgazdasági üzemekben folyamatos munkával tárják fel a „jelenlegi helyzetet”. Az adottságokat a lehetőségekkel összehangolva próbálják a célkitűzéseket reálisan meghatározni. Kétségtelen, hogy a koncentrált, iparszerűen dolgozó új telepek jelentik az ágazat „forradalmasítását”, de — éppen a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják —\csak akkor lehet sikert elérni, ha valamennyi részlet összehangolása megtörtént.

Az üzemek jelentős részénél csak lépésiről lépésre teremthetők meg a szükséges feltételek. Elkészül például a korszerű telep, de nincs megfelelő állomány; vagy nem sikerül a takarmányozással kapcsolatos hiányosságokat, megszüntetni; esetleg nincs magasabb képzettségű szakember. Ezért érdemes a korszerűsítés témakörét megvizsgálni azzal a céllal, hogy felkeltsük a beruházók érdeklődését. A termelés fokozása leggyorsabban a meglevő épületek jobb kihasználásával érhető el. A kormány- határozat is nagy jelentőséget tulajdonít a rekonstrukciónak. Ha a felújítás a komplettírozás- sal és férőhelybővítéssel is együtitjár, akkor — 60 százalékos létszámnövekedés esetén — az állami hozzájárulás mértéke éppen annyi, mint új telep létrehozása esetén.

Természetes, hogy a korszerűsítés technológiai és műszaki megoldásait a meglevő épületek állaga, üzemen belüli elhelyezkedése, a környezeti feltételek, a munkaerőhelyzet és sok más közgazdasági tényező is befolyásolja. Ebből következik, hogy a rekonstrukciót is megfontolt előkészítő munkának kell megelőznie. Gyakran előfordul, hogy a már megépült és jó karban levő épület, valamint a kedvező

járulékos adottságok lehetővé teszik egy koncentrált, szakosított állattartó telep kiépítését, rövi- debb idő alatt és kisebb anyagi ráfordítással. Ilyen esetben feltétlenül arra kell törekedni, hogy az új telepen lehetőleg összhangban legyen a létesítmények technikai felszereltsége és a gépesítés megoldása.

A technológia korszerűsítésének, a gépesítésnek jól átgondoltnak kell lenni. Csak a munkafolyamatokat gépesíteni és az épület állagát nem tekinteni éppen olyan elhibázott lépés, mint költséges gépeket beszerezni ott, ahol bőven van munkaerő.

Talán sok üzem nem tudja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben már felépült, korszerűsítésre kerülő épületekhez számost irány terv készült, amely a MÉM AGROTERV-nél beszerezhető. Az ü/.em eléstechnológiai kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján kidolgozott irányelvek módot nyújtanak a régebben épült, korszerűtlennek ítélt épületek gazdaságosabb, termelékenyebb kihasználására. Az irányterv agrotechnológiai és üzemeléstechnológiaí alapelveket rögzít; a megvalósításhoz szükséges építészeti, épületgépészeti és technológiai feladatok körvonalazásával. Ezeket mindenkor a helyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.

Az iránytervek a férőhely bővítésére is adnak javaslatokat: a tejház megépítése, a takarmánytárolás korszerűsítése lehetővé teszi, hogy átalakítás után az istállókban levő járulékos helyiségekből is állatférőhely legyen.

Szükséges, hogy a mezőgazda- sági üzemek felismerjék és kihasználják a korszerűsítésben rejlő előnyöket, igényeljék a beruházások állami támogatását szabályozó rendelet által- erre a célra biztosított lehetőségeket.

Messinger Gczáné

az Országos Tervhivatal főmérnöke

Többszörösen megtérül a befektetett munka ...

A politikai oktatás célja és feladata, hogy eligazítson, választ adjon az embereket naponta foglalkoztató kérdésekre. Megítélésünk szerint ezt a fontos feladatot itt. Baján az elmúlt oktatási évben — a kisebb hiányosságok ellenére is — eredményesen teljesítettük. Gyárunkban, a Ganz Villamossági Művek Készülék- gyárában szervezett politikai oktatás érezhetően hozzájárult dolgozóink szocialista szemléletének, gondolkozásának kitágulásához, s ugyanígy a párt- és üzemi demokrácia kiteljesedéséhez. A nyílt, őszinte viták jelentékenyen segítették a kétoldalú, gyors informálódást. igen hasznos fórumokká váltak.

örvendetes, hogy nőtt a párt- alapszervezeti vezetőségek, s a pártbizalmiak felelősségérzete; a korábbinál is nagyobb gondot fordítottak a propagandisták felkészítésére, munkájuk rendszeres ellenőrzésére, segítésére. Növeli a jól végzett munka értékét, hogy a határozott fejlődést olyan oktatási évben értük el, amikor a hagyományos tematika mellett olyan újabb témakörök bővítették az oktatásban résztvevők ismereteit, mint az etika, a pártélet. a vállalati gazdálkodás, stb. kérdései.

A korábbi évekhez viszonyítottan rendkívül jó eredménynek tekintjük, hogy a lemorzsolódás az év végére sem érte el az oktatásban résztvevők 10 százalékát. Annak bizonyítékát látjuk ebben, hogy jó volt a pártoktatási formák megválasztása, a sorozatok tematikája, s a szemináriumokon kialakult politizáló légkör csakugyan vonzóvá tette a foglalkozásokat.

Tanulságos számunkra, hogy feltűnően megnövekedett az érdeklődés a pártélet kérdései és a Vállalati gazdálkodás című oktatási forma iránt. A magyarázatát abban látjuk, hogy e két tanfolyam olyan kérdéseket ölel fel, amelyek — minthogy köz- vetlelnül érintik — őszintén érdeklik, izgatják és természetesen önállóbb gondolkozásra is késztetik a hallgatókat.

A legnagyobbnak az elmúlt oktatási év eredményei közül mégEdények, polcok, ajtók műanyagból

Ebben az évben 10 százalékkal több árut ad át a fogyasztóknak a műanyagipar, mint az elmúlt esztendőben, de még ez a mennyiség sem elégíti ki teljes egészében az igényeket —' állapítja meg a Nehézipari Minisztérium felmérése, amelynek során a vegyipari vállalatok tevékenységét elemezte. A lakosság ellátásában legnagyobb mértékben a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat részesedik, bő választékban állítanak elő különböző műariyagedényeket, kosarakat, PVC-padlót, fóliát és csöveket. Az elmúlt évi termelés, mennyiségét és választékát egyis azt tartjuk, hogy a résztvevők több mint 50 százaléka párt- és szakszervezeti, valamint KISZ- aktivistákból. szocialista brigád- vezetőkből és a brigádok tagjaiból tevődött össze. Tekintélyes számban bekapcsolódtak nők, sőt első alkalommal külön csoportot is szerveztünk a számukra.

E tanfolyam hallgatói közül senki nem hiányzott és lemorzsolódás sem volt. s a csoport külön kérte, hogy az 1973-1974-es évadban az oktatás magasabb formájára ugyancsak önálló csoportban irányozzuk őket elő.

Mivel ismét az új oktatási év előkészítésénél, szervezésénél tartunk, szükségesnek tartjuk néhány gondunk felemlítését is. Olykor előfordult ugyanis, hogy az oktatási bizottság nem adta meg a kellő segítséget a propagandisták évközi munkájához. Megesett az is, hogy a propagandisták észrevételeit, véleményét nem kezelték a fontosságának megfelelően a pártvezetőségek. Végképp szeretnénk megszüntetni azt az esetenként még előforduló gyakorlatot, hogy „felülről” közük az oktatásban érdekelttel, hogy mely formára járjon, ahelyett, hogy — segítve őt ebben — rábíznék a döntést, mely tagozatba kíván bekapcsolódni.

Szükségesnek tartjuk az egyes előadások színvonalasabbá tétele érdekében olyan üzemi szakelőadókat felkérni, akik az adott témával kapcsolatos helyi vonatkozású tényeket, adatokat, összefüggéseket is jól ismerik. Tervezzük, hogy a propagandisták önművelését elősegítendő különböző kiadványokról, és folyóiratokról gondoskodunk. A hallgatók részére pedig az előadás témájához kapcsolódó filmvetítéseket is rendszeressé kívánjuk tenni, hiszen a technikai eszközök ehhez a vállalatunknál rendelkezésre állnak.

A pártoktatás előkészítése, jó megszervezése és „kézbentartása” sok gonddal, törődéssel jár, de az erre befektetett munka többszörösen megtérül a pártszervezetnek.

Nebojsza Gyula

csúcstitkár

aránt meghaladta már a kereslet. Éppen ezért az idén növelik termelésüket, s új termékekkel jelennek meg a piacon, megkezdik a kempingbútorok, a fürdőszobaszőnyegek, a variapolc gyártását.

A Borsodi Vegyikombinátban a műanyag feldolgozása a PVC-n alapul. A poartplast PVC-ajtó kapacitást a kezdeti sikerek ellenére — megrendelés hiányában — nem tudják kihasználni, hasonló a helyzet a PVC-redőny esetében is. A minisztérium szakemberei szerint ezek a PVC-termékek kiváló minőségűek.

DIÁKVÁROS DREZDÁBAN

A drezdai műszaki egyetemen jelenleg 58 ország 20 000 leendő ifjú mérnöke folytatja tanulmányait. Az egyetemet az 1945. utáni években korszerűsítették, s ennek során számos internátust is építettek, ahol a hallgatók mintegy háromnegyed részét sikerült elhelyezni. A diákotthonok rendkívül népszerűek Drezdában, nemcsak azért, mert kiváló tanulási feltételeket és színvonalas szórakozási lehetőségeket nyújtanak, hanem mert „lakbérük” rendkívül olcsó: .10 márka havonta. (Ez az összeg az egyetemi hallgatók ösztöndíjának mindössze huszad része.)

Az egyetemi előadótermek és

laboratóriumok közelében az El- ba-parti város déli részén most új egyetemi lakótelep épül. Első lépésként elkészült hat 15 emeletes (egyenként 210 szobás) toronyház, s ezekben tavaly 3200 műszaki egyetemi és közlekedési főiskolai hallgató talált otthont. A toronyházakban minden emeleten mosdó és ‘ tusoló, konyha, sportterem és tv-szoba egészíti ki az egy- illetve kétszobás lakásokat. A diákházaspárok és kisgyermekes hallgatónők számára jól felszerelt mosodát és szárítót is berendeztek.

A drezdai diáklakóvárosnak külön önkormányzata és polgár- mestere van.

A Polski Fiat 1973-as modellje

A lengyel Polski Fiat személy- gépkocsi 1973-as modellje elsősorban nem a külső ismertetőjelek (a kocsi külseje lényegében nem változott), hanem a műszaki paraméterek és a magasabb utaaókomfort dolgában tér el a tavalyitól.

— A hátsó híd korszerű szerkezete és megfelelő felfüggesztése révén a kocsinak jobb az úttartása, stabilabban viselkedik nagyobb sebességnél és a kanyarokban.

— A kazettás típusú süllyesztett kilincsek esztétikusabbak és valamennyire csökkentik a gépkocsi teljes szélességét. Ez igen lényeges hiszen a városi utcákon és parkírozóhelyeken egyre nagyobb a zsúfoltság.

— Az első ülés foteljeit hüvelyes nyílásokkal látták el, ami lehetővé teszi a kényelmet jelentékenyen emelő fejlámaszok felszerelését.

— Az utasok biztonságának növelése érdekében az ablaküveget nyitó forgókarok puha műanyagból készültek, a belső visz- szapillantó tükör pedig ütközés esetén automatikusan leválik.

— A nemzetközi „autódivat" legújabb kívánalmainak megfelelően a kocsi elején levő fém hűtőrácsot tetszetős műanyagrács váltotta fel, ami nemcsak elegáns, hanem tartósubb is a fémrácsnál és természetesen nem fenyegeti a korrózió.

— Az 1973-as modell motorját az európai légkör-toxicitási normák figyelembevételével dolgozták ki. A porlasztó megfelelő konstrukciója és a kipufogócsőben elhelyezett speciális égetőberendezés jóvoltából a Polski Fiat legújabb modellje kevésbé szennyezi a légköri, mint elődje.

Ebben az évben a varsói személyautógyár kapuin 72 ezer Polski Fiat gördül ki, amelyek közül négyezer úgynevezett speciális változatban készül (kombi, mentőkocsi, rendőrkocsi, tűzoltó- kocsi stb.). Ezenkívül a gyár 10 ezer úgynevezett Standard-Fáatot is gyárt, amelyek elemeit az Egyiptomi Arab Köztársaságba, Jugoszláviába és Kolumbiába szállítják, s majd a helyszínen szerelik össze.

A Polskii Fiatok nemcsak a hazai piacot hódították meg. Nagy számban van rájuk külföldi vevő is. Ebben az évben Lengyel- ország 36 országnak exportálja a Polski Fiatot, legtöbbet vásárol Csehszlovákia, az NDK, Magyar- ország, az NSZK és Franciaország. Az elmúlt évhez viszonyítva a lengyel Fiat exportja az idén több, mint 20 százalékkal emelkedik., (zbilut)

Szanálás után

A harmadik ok az, hogy a tag- rovására osztanak többet. Ez a

sági részesedés növekedése sem gyakorlat, ha nem is egyetlen év

áll arányban a nyereség képződé- alatt, de évek során elkerülhe- sével, vagyis a fejlesztési hányad tétlenül „fejreálláshoz” vezet.

Összegező gondolatok

Az 1971-es évet a megyében 34 gazdaság zárta összesen 85 milliós veszteséggel. Részint az időjárás okozta károk, de még inkább a beruházási egyensúly megbillenése miatt, főleg a szakosított te-, nyésztő telepek kiépítésére vállalkozó gazdaságokban.

Ehhez képest a tavalyi esztendő javulást hozott. A veszteséges gazdaságok száma nem több tizenegynél, s közülük tíz került szanálási eljárás alá. A zárszámadási mérlegbeszámolók szerinti alaphiány mintegy 28 millió forint. ez az összeg azonban — a szanálás során — módosulhat.

Adottságok és felelőtlenségek

A tavalyi hiányok előidézése felerészben a kedvezőtlen termőhelyi adottságoknak tulajdonítható. A terméketlen homokföldek még akkor is hátrányos helyzetet jelentenek, ha az itt gazdálkodó szövetkezetek állami árkiegészítést kapnak, minthogy ezáltal is csak a közepes kategóriához zárkózhatnak fel. Ez viszont csupán az egyszerű újratermelést teszi lehetővé. ami által a hátrányok nem csökkennek, hanem évről évre növekednek. E gazdaságok vezetői érzik az ellentmondást, a gazdálkodásnak gyorsabb tempót szeretnének diktálni, ám nincs akkora nyereség, amely az ehhez szükséges felhalmozást lehetségessé tenné. Azt mondhatnánk, hogy meglehetősen szűk az a mezsgye, amelyen mérsékelt fejlesztéssel és a pénzügyi egyensúly megtartásával lehetne előre haladni.

A jobb adottságokkal rendelkező gazdaságok közül nem egyet a felelőtlen kötelezettségvállalások rántottak kátyúba. Ez a másik fő oka a veszteségek előidézésének. A gazdaságokban többnyire azt tapasztalhattuk, hogy hiányzik a termelés és a fejlesztés közötti összhang. Mert vagy ki sem alakult, vagy pedig — ha már létezett, korábban, — nem állván ki a magasabb követelmények próbáját — megbomlott... Ha kissé mélyebben keressük az okokat, akkor azt látjuk, hogy a vezetői elképezlések nem a reális keretek között érvényesülnek, s ez egyaránt előadódhat a képzetség és a gyakorlat hiánya, vagy pedig a szövetkezeti demokrácia elcsökevényesedése miatt.

Mennyit ér a támogatás?

A szanálási eljárások egyik „alaptétele”, hogy veszteségeiket a gazdaságok lehetőség szerint önerejükből, belső erőtartalékaikat feltárva gazdálkodjak ki. Az esetek többségében azonban erre nem sok remény van. Méghozzá azért, mert mire a több milliós hiány előbukik —, az évközi ellenőrzések sorozatos elmaradása miatt — a igazdálkodás a „végelgyengülés” állapotába jut. Amikor már többnyire csak a szanálási hitel segít. Vagy még az sem. Viszont a vissza nem térítendő állami támogatásra csak a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek számíthatnak. Közülük is csak azok. ah'ol túlnyomórészt az adottságok számlájára

írható a kudarc.

A szanálás tehát nem gyógyír, csak pillanatnyi megkapaszkodá- si lehetőség a válság közepette. Épp ezért a teendők szintjén messzebbre ható kérdések vetődnek fel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a veszteség sújtotta gazdaságok többnyire a kis- és közepes területi kategóriájú szövetkezetek sorába tartoznak. S főképpen a csekély taglétszámúak közé. Nem lehet szabadulni attól a gyanútól, hogy a megerősödött gazdaságok árnyékában a versengésre való képtelenség, az anyagi-szellemi elmaradottság hatványozódik, s a veszteségekben valójában az élet- képtelenség ölt testet,

Az együttműködés kiterjesztése

Az ágazati együttműködésbe, a különböző termesztési (vagy tenyésztési) programokba való bevonás e gazdaságok számára — létkérdés. Nem kis részben a területi szövetségekre is vár, hogy a kooperációkat ilyen értelemben is kiterjesszék. illetve ezt a folyamatot szorgalmazzák. Az anyagi eszközök egyetlen fontos célra történő integrálása nélkül ma már nem lehet boldogulni. Még inkább áll ez a szellemi kapacitásra. s a megizmosodó termelési tapasztalatokra.

E gondolat tükrében mellékes szerepet játszik, hogy a zilált helyzetű gazdaságok tagsága mennyire szorgalmazza az egyesülést. valamelyik erősebb szomszéddal. Tény azonban, hogy az együttműködés e törekvésben is gyorsító szerepet játszhat. A lényeg mindenképpen az, hogy a fejlődési különbségekből származó hátrányok ne növekedjenek, hanem csökkenjenek.

Hatvani Dániel