Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

-------------­~ ' w -- * 1973. április 20. • PETŐFI NÉPE • 3 TESTVÉRMEGYÉNK: A KRÍM A hónap elején ünnepeltük hazánk felszabadulásának 28. évfordulóját, ma pedig arra emlékezünk, hogy 103 esztendő­vel ezelőtt született a világ első proletárállamának megalapí­tója, Lenin. Hazánkat — s az általános törekvésen belül Bács- Kiskunt is — mind szorosabb barátság fűzi a nagy szocialista államhoz. A bensőséges ünnepségekhez a Petőfi Népe most azzal járul hozzá, hogy összeállításban mutatja be testvérme- gyénket, a napsugaras Krím területet, amely kivételes termé­szeti adottságai révén az össz-szovjet dolgozók üdülő- és pi­henőhelyévé fejlődött. Emellett a mindennapi gazdasági mun. káról is hírt adnak a beszámolók. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen egy-egy alkalommal csak felvillantani le­het valamit e gazdag és nagymúltú terület életéből. A jövő­ben szeretnénk folytatni amit most elkezdtünk, a testvéri Krím megismertetését olvasóinkkal. • Kilátás az Ajpetrire. • A televíziógyárban. 0 Jalta főutcája. Dicső hagyományaink szellemében írta: N. K. Kiricsenko, az UKP Krím Területi Bizottságának első titkára 0 Népünk forradalmi hagyományai az önkényuralommal vívott könyörtelen harcok viharában alakultak ki. Az élet szilárdságot, ha­tározottságot követelt az osztályellenséggel szemben az új világ gaz­dáitól. Tudta ezt a Kommunista Párt és csatasorba állította a töme­geket, megszervezte az. új szocialista társadalom építését a munká­sokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, és a kommunizmus iránti hű­ségre, Október vívmányainak megvédésére, a világ első szocialista államának sorsáért érzett felelősségre nevelte őket. Nem volt könnyű helyreállítani a népgazdaságot a fehérgárdisták és az intervenciósok szétverése után. De a forradalmi lelkesedés, me­lyet a Nagy Október lobbantott fel, oly hatalmas volt, hogy a forra­dalmárok és az őket követő nemzedékek rendíthetetlenül, legyőzve a nehézségeket törtek előre, építették az új életet, ahogy azt Vlagyi­mir Iljics Lenin meghagyta, ahogy a Kommunista Párt tanította. Büszkén vallhatjuk, hogy forradalmár elődeink e dicső hagyományai élnek népünkben, áthatották ifjúságunkat, ki hagyományainkat fej­leszti és továbbadja. 0 Ifjúságunk hű maradt a nép hagyományos munkaszeretetéhez is. A fiatalok önfeláldozó munkájának eredményeként a krími sztyep­pékén sok ezer hektárnyi szőlő- és gyümölcsöskert virágzik. Az ifjú­sági építőbrigádok egyre távolabbra vezetik el az éltető vizet az Észak-Krím-csatornában, felépítik a titándioxid gyárat, sok üzem és új létesítmény építését patronálják. Napjainkban harmincezernél több komszomolista és ifjúmunkás dolgozik az iparban, 14 ezren a mezőgazdaságban, 20 ezren a szol­gáltató ágazatokban, kilencezren pedig a tengeri halászat hajóin. A Krím ifjúságának a kommunizmus építésében végzett munkáját, elvi, politikai szilárdságát és aktivitását méltatták az Össz-szövetségi és az Ukrán Komszomol Központi Bizottságai, mikor a jubileumi év­ben területünk sok komszomolszervezetét vörös zászlókkal és lobo­gókkal tüntették ki. Talán szükségtelen hangsúlyoznom, milyen jelentős szerepet tölt be ifjúságunk hazafias nevelésében a sajtó, elsősorban a Krimszkaja Pravda. Valamennyiünk kötelessége, hogy ismerjük azt a harcot, melyet pártunk vivott és vív a népek boldogságáért. Kötelességünk emlé­kezni e harc dicső fejezeteire, őrizni hazánk történelmét, gyarapítani dicsőségét, hogy méltók legyünk elődeinkhez — ez valamennyiünk kötelessége, kik apáink földjén élünk. E gondolatok vezérlik a Krim­szkaja Pravda szerkesztő kollektíváját, mikor helyt adnak a lap ha­sábjain a legkülönbözőbb anyagoknak, melyek a dicső múltat idézik. A szerkesztőség elsőrangú feladatának tekintette mindig, hogy meg­ismertesse az olvasókat a kommunisták harcaival, melyet a kommu­nizmus építésének különböző szakaszaiban vívtak. Így született meg a Területünk pártszervezetének történetéből” című állandó rovat. • A Krimszkaja Pravdához hasonlóan a területünkön megjelenő valamennyi napilap és időszaki kiadvány, nagy figyelmet szentel a hazafias nevelésnek. Népünk forradalmi és harci hagyományainak szellemében nevelni a dolgozókat: összetett, sokoldalú folyamat. E folyamatban minden apró részletnek nagy jelentősége lehet. Ezért propagandamunkásaink állandóan fejlesztik, csiszolják ideológiai fegyvertárukat, módszerei­ket, hogy hatékonyan, eredményesen es változatosan neveljék dol­gozóinkat, elsősorban a fiatalokat az igazi hazafiságra. Vlagyimir Iljics Lenin a felnövekvő nemzedék nevelésének óriási jelentőséget tulajdonított. „Mi a jövő pártja vágyjunk, a jövő pedig a fiatalságé ... !” — írta. Ezért kiséri fokozott figyelemmel a párt, a szovjet kormány az iskola- és oktatásügyet. Területünkön nem keveset tettünk az oktatásügy, az oktatási ne­velési folyamatok fejlesztéséért. A Krím általános műveltséget nyúj­tó iskoláiban 280 ezer gyermek tanul. Ha hozzászámítjuk az óvodák­ban, szakmunkásképző intézetekben, a szakképzést nyújtó közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat, mintegy 100 ezer fia­talra terjed ki oktató- nevelőmunkánk. Sokat tettünk a megfelelő pedagógusok kiválasztásáért, és ez kedvezően éreztette hatását köz­oktatásunkban. • Iskoláink nem egyszerűen művelt embereket kepeznek. Rájuk hárul annak felelőssége is, hogy falaik közül politikailag képzett, szi­lárd elvi meggyőződésű, I^nin, a párt és a szovjet nép ügyéért min­dig harcra kész fiatalok kerüljenek az életbe. A. MALIK: Ironikus mozaik Jaltától Budapestig KÉZÜGYESSÉG Sokáig híresek voltak B. U. Lizsnyikov egykori hentes serény kezei. „Ügyes keze volt Lizsnyikov- nak! De nem volt elég intelligens: nem tudta megkülönböztetni az ellenőrt az egyszerű vevőtől” — emlegeti gyakorta a kollektíva a volt kollégát. MINDENT A CSALÁDÉRT Mihail Filippovics Tazikov, — az útépítő gépek gyárának dolgo- 'zója, — három hónap alatt alkat­részenként szállított haza egy há- I romtonnás úthengert. Hivatalos \ személyekkel folytatott beszélge­tése során Tazikov az alábbi nyi­latkozatot tette: — A gyárban sok úthenger van, otthon pedig egy sem volt... RITKA HALFAJTA Szamofatov polgártárs vasárnap a Veréb-tóra ment horgászni és ismeretlen fajta, kb. háromkilós hallal tért haza. Ez a halfajta ed­dig csak az Indiai-óceánban for­dult elő. Hogyan kerülhetett a hal a Veréb-tóba? A szerencsés horgász ezzel kap­csolatban két, eléggé elfogadható magyarázatot terjesztett elő. Ar­ra viszont, hogy az általa kifogott hal miért volt mélyhűtött álla­potban, egyelőre nem. tudott vá­laszolni. REKORDEREK A juzshyinszki 12. sz. áruház ifjú elárusítónői magabiztosan ostromolják a rekordcsúcsokat. Tegnap még a „ki válaszol ké­sőbb a vásárló kérdésére” verseny rekordját Szvetlána Csernyikina tartotta (3 perc 29,5 másodperc), de ez már a múlté. Ma Olga Panykova vezet 4 perc 0,1 másod­perccel. Sokan olvasták Gogol Tarasz Bulyba című művét. Emlékeze­tükben megmaradt a híres kozák. Elbeszélésünk hőse, Mihail Sze- rostan, a jaltai tengeri kikötő legidősebb munkása rá emlékez­tet Az idevalósiak csak Mása bá­csinak hívják. Még inkább eszünkbe jut róla Gogol hőse, amikor beszélni kezd. „Fiamnak” nevez minden nálánál fiatalab­bat — bár a gogoli hőstől elté­rően, neki lányai vannak. Misa bácsá nyugdíjas, és csupán azért jár még mindig a kikötőbe, mert munkáséletének csaknem minden szála ide köti. 42 évig dolgozott itt. Munkáját csak egyszer kellett félbeszakítania, amikor kitört a háború. Egyszerű katonaként, jal­tai házától — Németországig küz­dötte végig a nehéz éveket. A háború után házát nem találta. A harcok folyamán megsemmi­sült. Családja szerencsére meg­menekült. Leszerelése után ott folytatta, ahol a háború előtt abbahagyta. Üjbói rakodómunkásként dolgo­zott. A jaltai kikötő közvetlenül a háború befejezése után új gé­peket és rakodódarukat1 kapott. Mihail Szerostan, a rakodómun­kások brigádvezetője azx elsők között sajátította el az új gépek kezelését. A jaltai munkások városi ta­nácstaggá választották Mihail Szerostant, aki még sokáig régi katonaruhájában járt. Kitünteté­sei tanúsították, hogy több város felszabadításában vett részt. Meg­kapta a „Budapest felszabadítá­sáért” emlékérmet is. Vajon emlékezik-e a volt front­katona Budapestre? Hiszen annyi idő telt el azóta. Természetesen sok minden fe­ledésbe merült, de a magyar vá­rosok közül Székesfehérvárt és Budapestet, az ottani súlyos har­cokat nem felejtette el. Emlékszik, hogy három napon át védtek egy budai hídfőt. Nem messze egy kiis üzem volt. A né­metek el akarták foglalni a híd­főt, a szovjet katonák minden­áron meg akarták tartani. — A németek cselhez folyamod­tak — meséli Misa bácsi —, s ez majdnem sikerrel járt. Egyszer csak feltűnt egy német hadifo­goly-csoport szovjet kísérőkkel. Természetesen nem tüzeltünk rá­juk. A fasiszták egy másik cso­portja ugyanakkor a másik oldal­ról ránk támadt. A „foglyok” és „kísérőik” hirtelen szintén tüzet nyitottak ránk. Visszavertük őket és a hídfőt megtartottuk. Magyarországon történt a kö­vetkező eset is: egy erdőben ál­lomásoztunk, nem messze a cseh­szlovák határtól. Az erdőben, mint észrevettük, sok muflon volt. Egyik barátom rávett, hogy men­jünk muflonvadászatra. El is in­dultunk. Alig értünk az erdőbe, amikor hirtelen ellenséges őr­szemet. vettünk észre. Közel kúsz­tunk hozzá, ártalmatlanná tettük és egy megerősített fedezékben 22 ellenséges katonát és tisztet ej­tettünk fogságba. A muflonvadá­szat persze füstbe ment, de iga­zán nem bántuk ... Sz. Kaszimova KALEIDOSZKÓP „Az erdő betört a varosba” — tréfálkoznak mostanában a szim- feropoliak — s nem is alaptala­nul. A városi tanács két hónapig tartó fásítási kampányt szerve­zett a városban. Már az első hónap nem várt eredményeket hozott. A város parkosításában 160 ezer szimfero- poli vett részt. Szombatonként és vasárnaponként az iskolásoktól a nyugdíjasokig mindenki fát ül­tet, szépíti lakóhelyét. Márciusban 8820 facsemetét. 19 500 bokros dísznövényt ültettek el a város­ban. A nyikolajevszki országút mel­lett, hat kilométernyire a város­tól. ahol a fasiszták a háború alatt tömegesen végezték ki a szovjet embereket, emlékparkot létesítettek. A múlt év őszén há­romezer fenyőt, gesztenyefát, pla­tánt ültettek el. Most a vendég­látóipari iskola tanulói és a Róza Luxemburg ruhaüzem dolgozói gondozzák a parkot. * Április első felében tartották meg a „Szaki” nevű szovhozban a krími zöldségtermelők szeminá­riumát. melyen a szakembereken kívül részt vettek az érintett já­rások párt- és komszorholbizott- ságainak titkárai is. A résztvevők tanulmányozták a szovhozban a fóliás zöldségter­mesztést, majd F. V. Mazurcev igazgató ismertette azokat az eredményeket, melyeket a félszi­get gazdaságai az 1972. évben el­értek. s vázolta az 1973. év fel­adatait. A beszámolót követő vitában felszólalt N. K. Kiricsenko, az UKP Krím Területi Bizottságá­nak első titkára. Felszólalásában elmondta, hogy a terület gazda­ságai 1972-ben 251,6 ezer tonnás zöldségtermelési tervüket 286 ezer tonnára teljesítették. Az eredmé­nyekkel azonban nem lehet meg­elégedni. mert a félszigetre egyre több vendég érkezik pihenni, gyó­gyulni és egészséges étrendjükhöz egyre több zöldségfélére van szükség. Az eredményeket elsősorban az agrotechnikai eljárások tökéletesí­tésével, a munka jobb szervezé­sével és gépesítéssel kell növelni — mondotta Kiricsenko elvtárs. A szeminárium ünnepi ese­ménnyel ért véget: T. T. Poplev- kin. az USZSZK minisztere átad­ta a terület képviselőinek a Köz­ponti Bizottság és a Miniszterta­nács vörös vándorzászlaját a zöldségtermesztésben elért ki­emelkedő eredményekért. * Április 21-én a Szovjetunióban össz-szövetségi kommunista szom­batot tartanak..,Készülnek e nagy­szabású társadalmi megmózdulás- ra a szimferopoli tv-készülékek gyárában is. ahol 50 másodper­cenként készül él egy ..Krím— 206” típusú készülék. Ez év második felében a •„Krím—217” típusú tv-készülékek gyártására térnek át. A kép és hang minőségének tökéletesítése melleit nagy gondot fordítanak a tervezők a készülék külső kivite­lezésére is — sokkal szebb lesz, mint elődei. A gyár ebben az évben összesen 490 ezer készülé­ket gyárt, ebből 100 ezer már . Krím—217” lesz. ♦ Virágba borult a Krím* déli partvidéke. De nerhesak a termé­szet érzi a tavaszt, az itt élő em­bereket is fokozott munkára ösz­tönzi az üdülési szezon közeledte. Felújítják, kibővítik a tengerparti strandokat, csinosítják az. üdülő­ket kiszolgáló épületeket. Készülnek a nyárra a jaltai kalapgyárban is. Tíz új kalapfa- z.ont terveztek. Ezek a fejfedők az itt üdülő hölgyeket amellett, hogy csinosítják, védik a napszú­rástól is. Emlékezetes lesz. ez a tavasz. . azoknak a jaltaiaknak. is. akik most költöznek be város első tizenhat emeletes lakóházába, mely fehér vitorlaként emelkedik ki a hetedik kerületi épületek közül. Jaltában már tavasz van 0 Jól érzik magukat a kellemes napsütésben a jaltai állatkert ifjú pingvinjei. (Jaltai képe­ink Tólh Sándor felvételei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents