Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 1. OLVASÓINKí: A.SZŐ Sikeres hangversenyek Az elmúlt hetekben megyei hangversenykörúton vett részt a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, amely többi között Baján, Duna- patajon, Dunavecsén, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán és Tiszakécskén vendégszerepeit nagy sikerrel. A koncerteket Ko­dály Zoltán születésének 90. év­fordulója alkalmából rendezték meg. A műsor első részében Farsang Árpád, a budapesti Zeneművé­Miért hiánycikk az Egri víz? Hónapokkal ezelőtt kétszer is közölt rpvid cikket a Petőfi Népe az Egri vízről. Az írásokból meg­tudtam, hogy a gyógyfüvekből és fűszerfélékből készült, sajátos ízű, kellemes illatú víz mérsékelt fogyasztása kedvező hatással van azokra, akiknek gyomorbántal- muk van. Jómagam is az utób­biak közé tartozom, így elhatá­roztam, hogy beszerzem az emlí­tett italt. Az utóbbi időben megfordul­tam megyénk több városának, nagyközségének kereskedelmi és vendéglátó egységében, de sehol sem kaptam meg a keresett árut. Balesetveszély a parkban Gyakorta hallunk, olvasunk és beszélünk manapság a fiatalok honvédelmi nevelésének jelentő­ségéről. Minket, felnőtteket öröm­mel tölt el a tény, hogy gyerme­keink magas színvonalú oktatás révén ismerkedhetnek meg a ha­zafiasság eszméjével, amely alap­ját képezi a szülőföld szereteté- nek, a védelmével kapcsolatos kötelezettség-vállalásnak, illetve a katonai kiképzésnek. Bosszantó azonban, ha az említettek reali­zálása során visszás módszereket alkalmaznak valahol, mint pél­dául most Kecskeméten. Miről is van szó? Tavaly év végén egy kiselej­tezett tankkal gyarapodott a va­sútállomás előtti park. Illetéke­Esetem az automatával cs az Február 13-án reggel 9 óra körül tértem be a kecskeméti Centrum Áruházba. Mielőtt le­bonyolítottam volna tervezett vá­sárlásomat. tiszteletem tettem a kávéadagoló automatánál. Be­dobtam 2 forintomat, de a zöld lámpa nem gyulladt ki, jelezvén, hogy hibás a masina, amely va­lóban nem „szolgálta fel” az ada­got. Közben egy eladónő érke­zett, s látván az esetet odahívta egyik — Miklós nevű — kolle­gáját. A szőke hajú, nyurga fia­talembernek elmondtam, hogy történt a dolog, mire sértő kö­Gondplatok — kerítésekről Igazán szép látvány az olyan utca, amelynek mindkét oldalán modern családi házak sorakoz­nak. Ilyen kép fogadja a látoga­tót Kecskemét egyik külső kerü­letében, a Műkertvárosban is. Jómagam naponta többször rovom végig az említett utcát, ahol mindig lelohasztják jó hangula­tomat a cirádás kerítések. A ter­méskő alapon, vagy betonágyon nyugvó kerítések — galambot, virágot, négyzetet, stb. ábrázoló figuráikkal hivalkodnak, s beszé­desen árulkodnak tulajdonosaik Ízléséről. Errefelé így gondolkoznak az Munkabér munka nélkül? Hozzám nagyritkán, olykor csak hónapok múltán jutnak el a kéményseprők. Mivel szénnel tüzelek, nemcsak a kályhák lesz­nek hamar kormosak, de a ké­mények is Legutóbb már két ízben kellett magamnak elvégez­nem a tisztítást, mert a mester még hívásra sem jött ki. Hosz- szabb idő után aztán megjelent, pár percig dolgozott, majd több hónapra visszamenőleg — tehát az el nem végzett munka után is — kérte a munkadíjat. * Hiányos csomagolás Sokszor vásárolok kenyeret a kecskeméti sütőipari szaküzletek­ben. Korábban gondosan becso- /magolva kaptam meg az árut, ’ egy idő óta azonban ^fokozatosan csökkent a kennyeret borító pa­pír mennyisége. Már az is meg­történt, hogy a boltból kilépve azonnal elszakadt a vékonyka pa­pír, vagy átázott. Bosszantó ez a gyakorlat, de egészségtelen is. A Kecskemét és Vidéke Sütő­ipari Vállalat vezetőinek sürgő­sen kellene megoldást találniuk Szerkesztői üzenet Nagy Ferenc, Izsák: Levélben! érdeklődésére válaszolva közöl­jük, hogy háztáji fejőgépet a me­gyei állattenyésztési felügyelőség­nél (Kecskemét, Batthyányi u.) és a megyei AGROKER Válla­latnál (Kecskemét. Halasi u.) le­het megrendelni. Információink szerint a közeljövőben 400 darab különféle típusú fejőberendezés érkezik az említett szervekhez. Értékük hozzávetőlegesen 3 ezer. forint körül lesz megállapítva, s az áraik aszerint módosulnak, hogy a gép egy fázisú, amely 220 voltos, illetve három fázisú, amely pedig 380 voltos árammal működik. Szekeres József, Baja: Szerkesztőségünkbe küldött so­szeti Szakiskpla igazgatója tartott érdekes előadást a zeneköltő és pedagógus életéről, munkásságá­ról, majd a mester legszebb kó­rusművei csendültek fel a gyer­mek- és vegyeskarok kitűnő tol­mácsolásában. Ezután került sor a kecskeméti sziinfónikusok Ko- dály-hangversenyére. Színvonalas produkciójukat mindenütt vas­tapssal jutalmazta a közönség. Herczegh László tanár, Kecskemét, Óvónőképző Intézet Néhány eladó, illetve felszolgáló arról tájékoztatott, hogy Bács- Kiskun megyében — tudomásuk szerint — egyáltalán nem forgal­mazzák az Egri vizet. Hosszas „nyomozás” után kide­rítettem, hogy e népszerű termé­két már az ország különböző ré­szébe szállítja a Heves megyei Szeszipari Vállalat, amely szíve­sen eleget tenne a Duna—Tisza közi megrendeléseknek is. Ille- téksek vajon miért nem élnek a kínálkozó alkalommal? Mokány Sándor Városföld sek feltehetően azért „állították ki” a harci járművet, hogy az­zal közvetlenül is megbarátkoz­zanak a kisdiákok, s a kama­szok. Az elképzelések beváltot­ták a hozzájuk fűzött reménye­ket, a lánctalpas eszköz azóta is népszerű az ifjú emberkék körében. Többen nemcsak „gaz­dag” élménnyel, de törött újjal és koszos ruhában tértek haza. A vaskolosszus meglazult, s rozs­dás szerkezetei balesetveszélye­sek. Sokak nevében kérem az il­letékeseket. intézkedjenek annak érdekében, hogy a harckocsi töb­bé ne okozzon személyi sérülést szorgalmas látogatói, a kicsinyek soraiban. Nagy Jánosné Kecskemét, Hunyadi u. eladóval • zönnyel így fordult hozzám: na és mi a probléma? Köszönöm semmi! feleltem dühösen és sarkonfordultam. Távozván eszembe jutott egy, s más. Először: egy kereskedőtől sokkal több udvariasságot vár a vevő. Másodszor: sajnos nekem nincs annyi jövedelmem, hogy 2 forintot kidobjak. Harmadszor: a megyeszékhely Centrum Áru­házában levő automata műkö­désképtelenségéről is kötelező előzőleg tájékoztatni az embere­ket. Szabó Mária Lászlófalva, Községi Tanács emberek: ha a szomszédnak 20 ezer forintjába került 18 méter hosszú kerítés létesítése, majd én megmutatom, hogy 17 és félmé­tert 21 ezerért kiviteleztetek, s haragoszöld "szín helyett püspök­lilára festetem a hal formájú alakzatot. Egy szó, mint száz: nem egészséges dolog az ilyen versengés! A „majd én megmu­tatom” szemlélet ugyanis a for­rása lehet az úrhatnámságnak, az anyagiasságnak és a szocialis­ta felfogástól idegen. ifj. F. M. Kecskemét, Bácska u. Fizettem, de érzésem szerint jogtalanul. Kissé sántít ugyanis az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a kéményseprő ak­kor is felvegye a munkadíjat, amikor hónapszámra elmulasz­totta a söprést. És még egy kér­és: az illetékes vállalat miért számláz egész évi munkadíjat olyan kéményre is, amelyet csak a fűtési idényben használ tulaj­donosa? Erdész Károly Kiskunhalas. Szabadság tér a szóban forgó ügyben, mert sa­ját fenntartású, úgynevezett min­taüzletekről van szó, ahol kötelező betartani a kereskedelmi egysé­gekre előírt higiéniai szabályo­kat. Meggyőződésem, hogy külö­nösebb anyagi következmények­kel nem járna, ha a vállalat boltjai a jövőben nylon tasakba, papírzocskóba, vagy a szükséges mennyiségű papírba becsomagol­va adnák át vásárlóiknak a ke­nyeret. Kiss Ferenc Kecskemét rait továbbítottuk a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatósá­gának Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságához, amely a napokban küldte meg a válaszát. Eszerint a munkaviszonyban álló öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas a <37/1958., illetve a 45/1971. Korm. számú rendeletben előírt 840 órás foglalkozási keret túllépése esetén is mindaddig korlátozás nélkül kaphatja a nyugdíját, amíg munkabére a naptári év fo­lyamán nem haladja meg a 6 ezer forintot, ön az 5 forintos órabér mellett minden évben maximum 1200 órát dolgozhat a nyugdíja megvonása nélkül, összeállította: Velkei Árpád íoo mázsa búza Csólyoson is másképp akarnak élni egy hektáron J , rr Üj házak téglafalai vöröslenek az enyhe télben — ezt az összképet rögzíti bennem a Csólyospálossal való legújabb ta­lálkozás. Néhány éve még épp csak „csírázni” kezdett a falu­központ a két megyére kiterjedő tanyavilág közepén, ám mos­tanra már utcák hálózatává „lombosodott”. Mi a faluképződés oka-magyarázata ezen az oly könnyen mozduló, sivár, világossárga homokon? Mert a házak gomba­mód szaporodása kétségtelen anyagi erőre, a méretek, a kivi­tel minősége pedig igényre utalnak. S mindez ebből a sovány homokból táplálkozna ... Csaknem hihetetlen. A Szovjetunió gabonatermése a kilencedik ötéves terv végére meghaladja az évi 200 millió ton­nát. Az ötéves program teljesí­tésében nagy szerep jut a szovjet növénynemesítő tudománynak, amely kidolgozta a világ legjobb őszi búzáját, a Bezosztája—I-et. a dúsan termő Mironovszkája 808-at és a többi különleges faj­tát. A mostani ötéves terv az új gabonafajták széles körű elter­jesztését irányozza elő. A Kav- kaz nevű búzafajta megdönti a növénynemesítés lehetőségeinek „plafonjára” vonatkozó elképze­léseket: több. mint 90 mázsát ad egy hektáron. A terméshozam ab­szolút rekordere azonban a Ju- biláris Mironovszkája nevű bú­zafajta. amely Kirgizia öntözött földjein 100,3 mázsát adott egy hektáron. Más növényfáj fákkal is foly­nak a kísérletezések; ezek ered­ményeképpen hektáronkénti 800 mázsás termést adott a Moldvai Öntözéses Földművelési és Zöld­ségtermesztési Kutatóintézetben kitermesztett „Zorile” nevű para­dicsomfajta. Másik újdonság a hektáronként több mint 400 má­zsát adó két édespaprikafajta, a húsos, ízletes „Moldávia aján­déka” és a Lasztocska. Két nagy­hozamú zöldborsófajtával és né­hány, kombájnnal betakarítható paradicsomfajtával is kísérletez­nek. (BUDAPRESS—APN) Hőmérséklet mérése televízió útján Az angol Rank Precision cég egy termográfiai kamerát dolgo­zott ki. Ennek segítségével nem­csak kiváló minőségű televíziós képleteket kapni a nagytávol­ságban levő páciensről, hanem teste bármely pontjának hőmér­séklete is megmérhető 0,2 C-fok pontossággal. Holott — kiderül — nem az ... • A csólyosiak, az egykori szöcs­kelegelőkön pár év alatt megta­nultak kertészkedni. Nem egé­szen önmaguktól. Hanem a fel- vásárlási telepvezetőtől, Csikós Józseftől. Mindenki őt emlegÄi, minden­ki rá hivatkozik, aki előtt szó- bahozom a gyarapodás látvá­nyát. — Huszonegy éve vagyok itt felvásárló — kezdi, miután meg­találom kis irodájában. — Nem hiszem, hogy különösebb érde­mem volna. Annyi az egész, hogy feladatomat komolyan vettem: a felvásárló legyen egyúttal ter­meltető is. Természetes, hogy ez közérdeket szolgál. De azért van benne önérdek is, ezért mindig jó előre gondoskodom arról, hogy legyen mit felvásárolni. Saját kis „mintagazdaságában” először ő honosította meg a tűz- deléses paprika- és paradicsom­nevelést. A módszert Szentmi- hálytelekről hozta, s a lényege abban áll, hogy a retek mellett nevelik a palántákat, így korán megerősödnek, hamar kiültethe- tők lesznek. Nyolc évvel ezelőtt még csak egyedül ő termesztett San Mar- sano-paradicsomot. S tavaly ősz- szel 172 vagon os mennyiséget vett át a helybeliektől. Ebből 130 vagon „ment” exportra. De épp így nem foglalkozott senki, még öt évvel ezelőtt sem,. a paradi­csompaprikával. Csikós József javasolta négy gazdatársának: fogjanak össze és kezdjék el együtt. Ha beválik, a rákövetke­ző évben mások is'csinálják. Így történt azután, hogy 1969-ben 3— 4 holdon kezdtek el foglalkozni a paradicsompaprikával, s tavaly viszont már ebből is 85 vagon­nal került a telepre. Alig há­roméves múltra tekint vissza a cseresznyepaprika... Persze nem elegendő csak a nagy bevétel lehetőségét meg­csillogtatni, a termelési módsze­rek, tapasztalatok, sok-sok apró fogás átadására is szükség van, s evégett a telek sem múlnak el haszontalanul: előadásokat, tan­folyamokat szervez, s arról is gondoskodik, hogy a gazdák — a két szakszövetkezet tagjai — szakirodalomhoz jussanak. Arról érdeklődöm, mi lesz az, • ami legközelebb meghonosításra vár. — Most már a gyümölcster­mesztésben kell előre lépnünk — válaszol tűnődve. A kajszi és az őszibarackot már ismerik nálunk, kedvelik is, sok fát el­ültettek. De az volna jó, ha mi­nél korábban megjelenhetnénk a piacon. Ezért szert tettünk a leg­koraibb fajtákra, olyanokra, ame­lyek már június legelején ter­mést hoznak. ^ Ez viszont nem megy máról holnapra. Ha az idén hozzá is fognak a telepítéshez, a termő- reforduláshoz kell 5—6 év. Ad­dig a zöldségfélék termesztését key intenzívvé, belterjessé tenni. Például az öntözés alkal­mazásával. Ezért a felvásárló legújabban magára vállalta a kül­területi vízhálózat létesítésének a szervezését is. Hogyan is van ez? Ügy, hogy a belterület már meglévő vízvezetékét hosszabbít­ják meg a külterület irányába. Amely pár éve még szintén bel­területnek számított, s járási in­tencióra vonták szűkebbre az eredetileg túl nagyra, 520 hol­dasra méretezeti belterületet. Mondván, hogy ilyen méretű fa­lu nem lesz itt 50 év múlva sem. Ez logikusnak látszott, csakhogy a szűkítés épp "akkor követke­zett be, amikor meglendült a belterületi építkezés — azokon a telkeken is, amelyek egyszeriben újból „külterületi” besorolást kaptak. Ez az eset szinte vegy­tisztán mutatja, mennyire túlha­ladott, a valóságos folyamatnak ellentmondó a merev szétválasz­tás. Így azután az a 600 méteres új vízvezeték, amelyre rákötik a 18—20 tanyává „lefokozott” há­zat, családonként ötezer forintos költséget jelent — kétezerrel töb­bet, mintha a »„hivatalos” belte­rületen történne. A gazdák tel­jesen önerőből vállalkoznak a vezeték meghosszabbítására. Mert öntözni akarnak, villany- motorral. S nemcsak ők, hanem a távo­li, az „igazi” tanyán élők is. Mi­előtt Csikós Józsefet megkeres­ném, a tanácsházán, Németh Jó­zsef elnök szobájában Gy ás Fe­renccel, az Aranykalás Szak- szövetkezet elnökhelyette .evei ta­lálkozom, aki a közpov'úl há­rom kilométerre levő d tizen­két tanyájának egyikét . lakik, s a többiek megbízásába, ő vál­lalta a •tanyavillamosítás meg­szervezését. " — Nekem eddig még nincs kertészetem — mondja. — Van nyolc és fél hold földem, ebből nem egészen egy hold a szőlő és a gyümölcsös. Meg jószágot neve­lek ... A fiam most katona, s legutóbb azt írta, ha lesz vil­lany, akkor visszajön ős is, meri más lesz úgy a tanya. — És nem volna" jobb a bel­területen ? — Miért? Hogy reggel kimen­jek dolgozni, a főidre, s délben szaladjak haza a jószágokat meg­etetni? Aztán megint vissza? Ne­künk ott kell élni, ahol a föld van. Itt, Csólyospáloson ez olyan igazság, amellyel jó ideig számol­ni kell. Ott kell élni... De Gyu­ris Ferenc szavaiból azt is ki­érezni: — Nem úgy, mint aho­gyan eddig. Mert a kertészeti kultúrák nyo­mán a tanyákon is magasabb- rendű igények fakadnak. Hatvani Dániel Helikopter tulajdonosok- a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaság Január elején sorra emelked­tek magasba Budaörsről az élénk sárgára festett növényvédelmi re­pülőgépek és helikopterek. Szét­széledtek az országban, földet ér­tek és mindjárt munkához is lát­tak a „támaszpontként” kijelölt gazdaságokban. Bács-Kiskun me­gyében négy, úgynevezett merev­szárnyú brigád dolgozik: Állam­pusztán, Baján, Bácsalmáson és Mélykúton —, az egyetlen heli­kopteres brigáddal a Bajai Álla­mi gazdaság dicsekedhet. A kis­kunhalasi és kunbajai gazdaság úgy látszik nemcsak megirigyel­te a dicsőségüket, hanem még túl is akarja szárnyalni: saját tulajdonú helikopterrel. A gépek rövidesen megérkeznek a Szov­jetunióból és május elején már munkába is foghatják új szerze­ményüket az ország első heli­koptertulajdonosai ... Kint. a tavasziasan derült feb­ruári égen magányosan dong egy óriásszitakötő. Vagyis egy heli­kopter. Azt kérdezem a Repülő­gépes Növényvédő Állomás igaz­gatójától, Fazekas Józseftől, hogy ügyesebbek, jobbak-e a helikop­terek a hagyományos gépeknél? — Három éve kezdtünk heli­koptereket is alkalmazni a nö­vényvédelemben. Azóta annyira népszerűvé váltak, hogy évről évre növeljük a számukat. Kü­lönösen a szőlő védelmére ki­válóak. Amíg a merevszámyú gép lepermetez mindent, a heli­kopter légörvényt kavar és ezál­tal a levélzetet alulról is beszór­ja növényvédő szerrel. Hegyvidé­ken is jobban bevált, mert ügye­sebben mozog a dimbes-dombos talajon. Az elmúlt évben az állomás gépei csaknem két és fél millió holdon végezték el a talajjavítást és védekeztek eredményesen a kártevők ellen. A növényvéde­lemben nincs versenytársa a re­pülőgépnek, ezért is kérnek egy­re többet belőlük. Az eddigi igé­nyeknek mintegy a 40 százalékát tudták csak kielégíteni, ehhez pedig szinte minden hónapban újak jönnek. Amikor például esős tavasz köszönt be és a fel­ázott talaj nem bírja el a súlyos „öldi” gépeket, itt Budaörsön sorban állnak a gazdaságok — re­pülőért! Miért távoznak mégis többnyire üres kézzel? — Nagyon kevés a gépünk. Üjat venni pedig azért sem tu­dunk, mert nincs elég javítómű­helyünk. Budaörsön szinte semmi sem változott azóta, hogy 1969- ben az MHSZ-től átvettük. Most pedig még a legszükségesebb be­ruházásainkra kért összeget is a negyedére csökkentették... És mi lesz azokkal a gépekkel, amelyek az idén először látnak munkához, mint a gazdaságok saját tulajdonai? — Ugyanúgy üzemeltetjük őket, mintha a sajátunk lenne. Mi adunk i üzemanyagot, kenő­anyagot, alkatrészt, személyzetet. A gép légióra-teljesítményének arányában pedig az amortizációs költséget visszatérítjük a gazda­ságnak. Azonkívül gondoskodunk a nagyjavításról, fődarab- és mo­torcseréről is. Lényegében tehát ®a gond to­vábbra is az állomásé, a tulaj­donosi büszkeség — amit persze, nem adnak ingyen —, a gazda­ságé. De ennyi áldozatot nekik is megér, hiszen évről évre több és változatosabb feladat jut a föl­diek válláról a repülőkre. Dr. Bajcsy László termelésvezetővel arról beszélgetünk, hogy az utób­bi időben megjelentek a folyé­kony tápanyagok, amelyeket re­pülőgépről juttatnak a földre. Most már egyre kisebbre zsu­gorodik a pilóták téli pihenője is. Az igazi nagy hajtás, a gabo­nafélék vegyszeres gyomirtása, természetesen március végén kezdődik, májusban pedig a sző­lő és a rizs védelmére vonulnak fel a repülők, akik ezekben a hónapokban enni is alig érnek rá. —-. Négy éve minden évben szerződést kötünk a gazdaságok­kal 340 légiórára. Ezzel sikerült elérni, hogy a pilóták munkahe­lye egész évben állandó. Az Is előfordult —, éppen a bajai re­pülővel, Török Károllyal, —hogy ott kapott lakást és a szerelőjé­vel együtt végleg letelepedett. Persze, a pilóták 70 százaléka budapesti lakos és a szolgálatuk azt is jelenti, hogy meglehetősen sokat vannak távol a családjuk­tól. Milyenek a pilóták? Erről már Winkler János személyzeti osz­tályvezetőt faggatom, útban ha­zafelé. Szerinte nyugodt, vidám emberek, máskülönben nem la vezethetnének repülőgépet, mi­vel nagyon szigorúak az orvosi előírások. Még az is kizáró ok, ha valakinek rossz foga van, sú­lyosabb bajokról nem is beszél­ve. A nyugodt idegzet alapköve­telmény. így aztán könnyen le­hetséges, hogy még az a pilóta nevetett jót annak a tsz-elnök- nek az ijedelmén, akinek ponto­san az autója mellett ért földet. Nem heccből. „Kényszerleszállt.” Kíváncsi volnék mit csinálnak most Bács-Kiskun megyében? Aa autóban máris rádióösszeköttetés­be léphetünk akár az egész or­szággal.- Hívásunkra — Baja nem jelentkezik. Mélykútra még nem repült ki a növényvédő gép. Bácsalmás repülési tilalmat ka­pott ... Hát ez nem sikerült!... De holnap és holnapután már újból felszállnak a jól ismert sár­ga gépek. Szórják a műtrágyát, etetik a nitrogénre éhes földet Több ezer hold éhségét csillapít­ják néhány óra alatt... V. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents