Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

1973. március 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A felelősség - kötelesség Nem könnyű felelősséget vál­lalni. De akár vállaljuk, akár nem, a felelősség hozzánk tarto­zik, mint naphoz az árnyék. Más kérdés, hogyan élünk ve­le, egyáltalán tudatában va- gyunk-e felelősségünknek, készek vagyunk-e vállalni? S itt mutat­kozik meg a kommunista sajátos helyzete. Hiszen őt — többek kö­zött — mindenekelőtt felelősségé­nek tudatos vállalása kell, hogy jellemezze. — S jellemzi is — kü­lönösen. ha a pártszervezet cél­tudatosan törődik azzal, hogyan jut érvényre az egyes párttagok személyes felelőssége. A buzdítás mellett Aligha van olyan összejövetel, beszélgetés, ahol ne kerülne szóba a felelősség. Hangsúlyozzuk szük­ségességét — és joggal. Felvető­dik azonban: elegendő-e általá­nosságokban történő emlegetése? Ez ugyanis olyan kötelesség, amelynek a konkrét tevékenység­ben kell teljesülnie. A buzdítás­nak is megvan ugyan a szerepe, de — mint azt az idei beszámoló taggyűlések is érzékeltették — mindennél nagyobb hatása van a személy szerinti értékelésnek. Né­ha csak egy-két szó ez: „kö­szönjük”, „elmaradtál”, „nagyobb aktivitást várunk” és így tovább. És máris ébredezik a kollektíva kényelmes névtelensége mögé bújt személyes felelősség. Máskor is értékelték a pártta­gok munkáját —, de ilyen nagy nyilvánosság előtt, s ennyire őszintén, ilyen következetességgel ez korábban nem volt általános gyakorlat. Valahogy most ért be igazán az a sokat emlegetett té­tel, hogy az alapszervezet egész politikai tevékenységéért az ott élő, dolgozó párttagok a felelő­sek. A vezetőség is persze, de nemcsak ő, hanem együtt és kü- lön-külön mindannyian! Ez ér­ződött abban is. ahogyan a vég­zett munkáról, az újabb felada­tokról a hozzászólók elmondták véleményüket. Az is igaz: helyenként még nem tudták hová tenni ezt a „hangvételt”. Egy taggyűlésen a mellettem ülő asszony, amikor két kommunista magatartásbeli hibáiról volt szó. rosszallóan meg is jegyezte: „Hát még ezt is ki­hozták!” Szinte úgy érezte — csorba esett a taggyűlés tekinté­lyén. „Én csak egy kis pont vagyok” Amikor a felelősség szó elhang­zik, többek gondolatában a nagy központi apparátusok, a megyei szervek jelennek meg. Ügy vélik: csakis ott lehet a helye, mert hi­szen ők maguk csupán kis pon­tok, teszik amit kell, és kész. Ezt a felfogást maga az élet cáfolja napról napra. Mégis — újra, meg újra éled. Talán, mert ideig-óráig menlevelet ad. kényelmet bizto­sít. Pedig mindenütt ott a fele­lősség: „lent” is, „fent” is. Nem lehet bérbeadni, nem lehet róla önkényesen lemondani. A mérce természetesen más és más. Ez azonban csak az elbírálásnál lé­nyeges, a dolog lényegén mit sem változtat. A bevált politika jobb végre­hajtására a Központi Bizottság a múlt év novemberében meghoz­ta a döntést. Semmi ok és jog nincs hát a tétlenségre, immár nem lehet helye a „semmit se tenni, de azzal is várni” menta­litásnak. És annak a szemlélet­nek sem — amiről már előzőleg szó esett —, hogy „én csak egy kis pont vagyok”. A párt hatá­rozatát ugyanis nem lehet úgy általában megvalósítani, csakis az adott munkahelyeken, konkrétan. A nagy egészből gazdasági éspo- litikai téren egyaránt meg kell találni és meg kell határozni a helyi tennivalókat. Éppen ezért a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában különös felelős­ség terheli az egyes párttagokat is. A tettek miránk várnak Minden munka jó elvégzésének alapja a személyes felelősség, nemcsak magunkkal, hanem kör­nyezetünkkel szemben is. Sokszor ez annyit jelent, hogy nem adjuk tovább a hibás terméket, hogy nem nézzük tétlenül a pazarlást, hogy nem megyünk tovább kö­zömbösen a visszás jelenségek láttán, hogy sürgetjük a megérett döntéseket, hogy megértésre, tü­relemre neveljük a reális szem- léleletet nélkülözőket. Mert ilyen és ehhez hasonló „apróságokból” tevődik össze a „nagy” politika. De ki valósíthatja ezt meg, ha nem mi magunk? Várhatunk-e valaki másra? Aligha. Aki csak azt várja: mi lesz, s maga nem tesz semmit, az nem kommunis­ta módon értelmezi a feladatát. Csak zsebre tenni az eredményt, vagy méltatlankodni, hogy má­sok nem úgy dolgoznak, ahogyan kellett volna — különös felfogás lenne egy párttagtól. A felelősség és az ember össze­tartozik általában. Nem így a párttagsággal járó felelősség. Ezt önként vállaljuk, vagy nem vál­laljuk. hiszen a párttagság nem kötelező senkire nézve. De válla­lása azt is jelenti: a párttagnak kötelességei vannak, felelősség azért, hogy munkahelyén, terüle­tén a párt politikája érvényesül­jön, hogy megvalósuljanak a párt határozatai. Nem könnyű ezt a kötelességet sem vállalni, sem teljesíteni. Ezért nélkülözhetetlen az alap­szervezet nevelő, segítő ereje. Az egyes párttag csak így teljesítheti kötelességét. • B. M. Jó kezdeményezés 2000 fejőgép a háztáji gazdaságoknak A Somogy megyei kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat a kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola műszaki tanszékével közösen tervezte és szerkesztette meg a HTF-OL jel­zésű háztáji fejőgépet. 1972-ben készült el az első kísérleti pél­dány, amely kitűnően vizsgázott, úgy hogy tavaly 550-et készítet­tek belőle. Az új fejőgép ára 7100 forint. Üzembeállítása külön já­rulékos beruházást nem igényel, mivel egyfázisú 220 volt feszült­ségű elektromos hálózatról mű­ködtethető. Kezelése egyszerű és karbantartási igénye csekély. A gördülő fejőkocsi termelékenysé­ge eléri a hasonló külföldi gépe­két. A nagy érdeklődésre tekintettel az idén 2000 HAF-OL típusú ház­táji fejőgépet gyártanak Kapos­várott. A gépek garanciális javí­tására minden megyében javító­részleg működik. ÚJ VÍZTORONY • Szeged város új-szegedi negye­dében iker víztorony épül. A Kamarazeneest Kalocsán Rejtvény kecskeméti módra: XLIV. ép. 3. lépes. VIII. em. 21. a. Nem rejtjeles távirat a fenti cím, hanem — néhány év múlva — egy hétköznapi rendes táviratnak a címzése is lehet. Már akkor, ha így folytatódik. A teljes, helyes címnek — a postai előírások szerint — így kell akkor festenie: Hatezer, Kecskemét, Széchenyiváros, negy­vennégyes épület, harmadik lépcsőház, nyolcadik emelet, huszon­egyes ajtó. Így, egyszuszra! Néhány év múlva — mondtuk az előbb —, de már most is ez a helyzet, csak az épületek sorszáma még kisebb. Adott esetben a római Xl-es számot még megtalálják a rokonok, meg a mentők is, az épület sem olyan sok, meg a szám olvasása sem szokatlan. De a ritkán hasz­nált római számoknál, még több épületnél, ez már mind nehezebb lesz! Pedig épül majd tovább ez a városrész is! S egyáltalán: olyan szegények volnánk, hogy nevet sem tudunk ad­ni utcáknak, tereknek? Vagy könnyebb kifogásokat mondani, mint át­gondolni a dolgot és cselekedni? Lehet, hogy majd az ott épülő me­gyei kórház is épületszámot kap — esetleg XCIV. (kilcncvennégyes) épület, 2. pavilon, 3. lépcsőház... brrr... lesz? Vagy nem így lesz, mert az út bal oldalán tovább fut a Nyíri út számozása, és csak jobb oldalán lesz a „tömbszámozás”? Milyen egyszerű lenne — lehet, hogy ezért nem megy —, ha valaki eldöntené a városi tanácsnál és illetékeseknek javasolná, hogy nem kell sem Széchenyivárost írni, sem épületet, sem lépcsőházat, csak pl. ennyit: Kecskemét, Hitel utca 6. (ha már Széchenyi Istvánhoz is hűek akarunk maradni) és persze, ez mellett ajtószámot utána. Túl egysze­rű? Lehet. Mégis úgy tűnik, hogy sok bosszúságtól mentesülnének az emberek, nem is beszélve arról, akiknek hivatásuk gyakorlásához tar­tozik, hogy pontosan, gyorsan a megadott címre érkezzenek, akiknél még az is számit, ha kétszer annyi ideig tart a cím lediktálása, mint az átlagos normális esetekben. Nem először tesszük ezt szóvá, de sajnos — eddig —, eredményte­lenül. Pedig már anekdota számba menő történetek is keletkeztek ebben a „világos” szisztémában, a címet hosszasan kereső, vagy azt meg sem találó emberekről. Egyesek szerint azért nem szabad a ren­dezésre vállalkozni, mert akkor új bejelentőlapok kitöltésével kell bosszantani az ott élőket. Egyszer nem szabad, de sokszor, naponta igen? És egyáltalán: miért lenne nagy teher, ha előzőleg és jól szer­vezve, néhány este, helyben elintézhető lenne az „átjelentkezés”? A rendőrség erre nyilván készséggel vállalkozna. El kellene kezdeni, mert mindig több embert érint majd. Az első házgyári lakásba beköltözők már megérdemelnék, hogy utcájuk és házszámuk legyen, ne pedig csak épületük, blokkjuk, mint a kivitelező vállalatnak. S talán az is elkerülheti} lenne, hogy ismerőseik azt higy- gyék: nem egy felsőfokú központ szép, új városnegyedébe költözköd­tek, hanem egy üzemi kolóniába, vagy egy kialakulatlan lakótelepre. Sietni kellene tehát ennek az „újításnak” a felszámolásával, mert esetleg terjed! Mert mégis furcsa lenne, ha mondjuk Budapest, IX., Mester utca 6. helyetl — teljes címként — azt kellene írnunk, hogy 1095. Budapest, Ferencváros CLXXVII. ép. 12. lépes. XIV. em. 59. A megyénkben élő művésztaná­rok és -együttesek közreműködé­sével rendezett sorozat második * hangversenyére került sor hétfőn este Kalocsán, az I. István Gim­názium dísztermében. Ezen a Kecskemét-vonósnégyes (Palotás József, Róbert Gábor, Lakó Sán­dor, Héjjas Pál) lépett fel. A koncert másik meghirdetett sze­replője, a bajai Sasi János vá­ratlan akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni. Ez a körül­mény a műsor átrendezését tette szükségessé, s az együttes tagjai­nak jó felkészültségét és rugal­masságát dicséri, hogy erre haj­landók voltak, sőt a műsort egy, a programban nem szereplő, de a közelmúltban játszott művel ki is egészítették. Így végül is a koncért első felében Haydn: D- dúr vonósnégyesét és Weiner: I. divertimentójának két tételét, a szünet után Sugár: II. vonósné­gyesének két tételét és Beetho­ven Op. 18-as c-moll kvartettjét adták elő. A kitűnő akusztikájú teremben jól érvényesült az együttes egyre jobban kifejlődő előadói kultúrá­ja, az a hangzás beli és szólamok közötti egyensúly, mely az igé­nyes kamaramuzsikálás alapja és a további fejlődés biztosítéka. Mivel ezeket a műveket különbö­ző alkalmakkor többször hallhat­tam már tolmácsolásukban, tanú­ja lehettem, hogyan érett meg a művekről alkotott elképzelésük és ennek gyakorlati megvalósítá­sa. Ennek alapján a "hétfői kalo­csai koncertet a Kecskemét-vo­nósnégyes eddigi működése egyik csúcspontjának érzem, olyan ered­ménynek, mely biztatást, egy­szersmind kötelezettséget is jelent a továbblépésre, újabb feladatok vállalására és megoldására. A műsorból mind technikai, mind zenei megoldásában a Beethoven- mű interpretálása nyújtotta a leg­teljesebb élményt ezen az estén. A hangversenyt sajnálatosan kisszámú közönség hallgatta meg. Arról viszont teljes elismeréssel szólhatunk, hogy a — főleg kö­zépiskolásokból álló — hallgató­ság igen nagy érdeklődéssel hall­gatta a műsort és értőn reagált a vendégegyüttes játékára. Körber Tivadar Szállítási szakmémökképzés A mezőgazdasági üzemekben egyre nagyobb és sokoldalúbb feladatot jelent a termények és anyagok szállítása. Évente több mint 200 millió tonna terméket kell átlagosan két alkalommal megmozgatni. A szállítás és anyagmozgatás évi költsége tíz- milliárd forint körül van, a szál­lítóeszközök értéke pedig megkö­zelíti a húszmilliárd forintot. A termelés gazdaságossága, a jövedelem növelése megköveteli a mezőgazdasági nagyüzemekben a szállítási munkák magas 'szintű szervezését. Minden 5—6000 hek­tár körüli, vagy annál nagyobb területtel rendelkező gazdaság­ban indokolt az önálló szállító üzem létrehozása, szakképesített vezetővel. Az eddig végzett ag­rármérnökök ilyen képesítést nem szereztek, ezért határozott úgy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Me­zőgazdaságtudományi Kara, hogy vállalja a mezőgazdasági szállí­tásszervező szakmérnökképzést, amely ez év szeptemberében kez­dődik meg. Az új karra a már agrármér­nöki diplomával rendelkezőket veszik fel, akik két év alatt leve­lező hallgatóként sajátíthatják el a szállításszervező szakmérnök­diploma elnyeréséhez szükséges tudnivalókat. A mosonmagyaróvári karon évente 40 mezőgazdasági mérnöki oklevéllel rendelkező szállítási szakembert kívánnak képezni. A bajai Dózsa György Általá­nos Iskola szocialista szerződést kötött a Bajai Autóközlekedési Tanintézettel, melynek értelmé­ben az ATI segítséget ad a vég­zős tanulók kismotorvizsgára va­ló előkészítésében. A körzet tanulói mintegy há­rom kilométerre vannak a város központjától és a tanulók, kike­rülve az általános iskolából, kö­zépiskolába, szakmunkásképző iskolába járnak — ki gyalog, ki kerékpárral, többségük azonban kismotorral. A balesetek megelő­zése céljából indult ez a kezde­ményezés, amelyet v tanulók és a szülők egyaránt örömmel fo­gadtak. L. S. 800 köbméteres felső tartály a magas házak, az alatta most épülő 1500 köbméteres tartály az alacsony épületek vízellá­tását biztosítja majd. (MTI foto: Tóth B. felv.—KS) ajtó! Vagy maradjon ez mégis kecskeméti specialitás? Mint az, hogy más városokban már locsolóautók járják az utcákat — mert régen volt kiadós eső —, de a megyeszékhelyen téli álmukat alusszák? Igaz, hogy az illetékes vállalatot sem városinak nevezik Kecskeméten, hanem — hivatalosan is — Község gazdálkodási Vállalatnak. —i —y PETŐFI — VESZPRÉMBEN A veszprémi színházban csü­törtökön este mutatják be Illyés Gyula Petőfiről szóló, „Az ünne­pelt” — című új drámáját. Ebből az alkalomból érdekes kiállítás is nyílik a színház előcsarnokában „A magyar színészet hősi harca” címmel. 1790-től 1859-ig mutatja be a magyar színészet fejlődését és ebben hangsúlyozott helyet foglal el Petőfi, a vándorszínész. Képeken, színlapokon, szípadké- peken és egyéb dokumentumok segítségéiiel idézik fel az első ma­gyar színtársulat működését, a vándorlás éveit, a Nemzeti Szín­ház megalakulását. Eredetiben látható Szuper Károly színész­naplója. Szuper Károly színész­társa volt Petőfinek Fehérváron és Kecskeméten, és ír arról a hí­res jutalomjátékról, amelyben a költő a Lear király bolondját ját­szotta Kecskeméten. A kiállítást összeállította és megnyitja dr. Czenner Mihály művészettörté-4 nész. A tárlat egyik „ékessége” pedig Marton László szobrász- művész Petőfi-szobra lesz. Annak a szobornak a másolata, amely­nek az eredetije Szalkszentmár- tont díszíti. Együttműködés A bajai járás párt-végrehajtó­bizottsága és a határőrség kis­kunhalasi kerületi párt-végrehaj­tóbizottsága együttes ülésére ke­rült sor a közelmúltban a bács­almási művelődési házban, ahol megjelent dr. Abel László határ­őr ezredes, a BM-határőrség po­litikai csoport főnöke is. A két testület képviselői által előter­jesztett jelentés a bajai járásban négy év alatt végzett közös tevé­kenységet elemezte. Egyértel­műen megállapították, hogy az együttműködés megfelel a köve­telményeknek. Fejlődés tapasztal­ható a honvédelmi nevelő munka, a hazafiságra nevelés, elsősorban pedig az úttörőcsapatok, MHSZ- klubok, ifjúsági klubok és az al­egységek KISZ-szervezetek együttműködése között. A határőrizet javítása céljából a járási és a községi párt- és tár­sadalmi szervek, a lakosság ré­széről őszinte, segítő szándék ta­pasztalható. A járási és a községi vezetők személyesen is megjelen­nek a határőrök között. A közel­múltban például a párt járási bi­zottságának és a megyei tanács já­rási hivatalának több vezetője a járásban működő valamennyi ha­tárőr alegységnél látogatást tett, s a helyszínen tájékozódtak a ha­tárőrök szolgálatáról, ellátásuk­ról és a járásból bevonult fiata­lok helytállásáról. A határőrök a községi tanácsokban is képvisel­ve vannak. A tanácsüléseken minden évben napirendre kerül a határrend. a határőrök és a lakos­ság kapcsolatának az értékelése. S ugyanerről a témáról kétéven­ként járási, évenként pedig köz­ségi pártaktíva-értekezleten is szó esik. A helyi vezetők — Hercegszán­tón, Garán. Bácsborsódon, Katy- máron. Madarason, Bácsalmáson — tájékoztatják a határőröket községük politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, az ered­ményekről és a gondokról. A ha­tárőrök pedig a község rendezvé­nyeinek aktív előkészítői, szerep­lői, vagy résztvevői. A határőr­őrsökön működő párt- és KISZ- szervezetek segítik a községekben folyó tudatformáló munkát, a párt politikájának terjesztését és magyarázását. Méreteiben is és tartalmában is jelentős a határ­őrség és az úttörőcsapatok, isko­lák kapcsolata. A járásban 15 út­törő határőrszakasz működik négyszázhúsz taggal, örvendetes, hogy a fiúk és a lányok aránya azonos. A szakaszok vezetői lel­kes pedagógusok, segítőik pedig KISZ-ista határőrök, akik a ka­tonai témájú foglalkozásokat tart­ják. A járásban az úttörő-szaka­szokból májusban szerveznek zászlóaljat, s akkor majd az út- törőhatárőr-zászlóalj avatására Bácsalmáson kerül sor. A járás­ban a „Határőr-község” mozga­lom is terebélyesedik. Bár ezzel a megtisztelő címmel jelenleg még csak Katymár és Gara büszkél­kedhet, de újabban már Bácsbor- sod. Madaras és Bácsszentgyörgy is e cím elnyerését tűzte ki cé­lul. A bajai járásban a határmen­ti dolgozók hazaszeretete meg­nyilvánul abban is, hogy a határ­őrzést közvetlenül is segítik. S természetesen a falvak apraja- nagyja tájékozott arról is, hogy a határsértők többsége büntetett előéletű és újabb bűncselekmény elkövetése miatt a felelősségre- vonás elől akarnak menekülni. Ezért aktívan segítik a határőr­ség munkáját. Az együttes ülés a további fel­adatokat is meghatározta, amit az illetékes járási és községi szervek rövidesen megismernek. G. B. • A vb-ülés résztvevőinek egyik csoportja. • A megbeszélés után a kunbajai borpalackozóban. i í

Next

/
Thumbnails
Contents