Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
1973. március 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A felelősség - kötelesség Nem könnyű felelősséget vállalni. De akár vállaljuk, akár nem, a felelősség hozzánk tartozik, mint naphoz az árnyék. Más kérdés, hogyan élünk vele, egyáltalán tudatában va- gyunk-e felelősségünknek, készek vagyunk-e vállalni? S itt mutatkozik meg a kommunista sajátos helyzete. Hiszen őt — többek között — mindenekelőtt felelősségének tudatos vállalása kell, hogy jellemezze. — S jellemzi is — különösen. ha a pártszervezet céltudatosan törődik azzal, hogyan jut érvényre az egyes párttagok személyes felelőssége. A buzdítás mellett Aligha van olyan összejövetel, beszélgetés, ahol ne kerülne szóba a felelősség. Hangsúlyozzuk szükségességét — és joggal. Felvetődik azonban: elegendő-e általánosságokban történő emlegetése? Ez ugyanis olyan kötelesség, amelynek a konkrét tevékenységben kell teljesülnie. A buzdításnak is megvan ugyan a szerepe, de — mint azt az idei beszámoló taggyűlések is érzékeltették — mindennél nagyobb hatása van a személy szerinti értékelésnek. Néha csak egy-két szó ez: „köszönjük”, „elmaradtál”, „nagyobb aktivitást várunk” és így tovább. És máris ébredezik a kollektíva kényelmes névtelensége mögé bújt személyes felelősség. Máskor is értékelték a párttagok munkáját —, de ilyen nagy nyilvánosság előtt, s ennyire őszintén, ilyen következetességgel ez korábban nem volt általános gyakorlat. Valahogy most ért be igazán az a sokat emlegetett tétel, hogy az alapszervezet egész politikai tevékenységéért az ott élő, dolgozó párttagok a felelősek. A vezetőség is persze, de nemcsak ő, hanem együtt és kü- lön-külön mindannyian! Ez érződött abban is. ahogyan a végzett munkáról, az újabb feladatokról a hozzászólók elmondták véleményüket. Az is igaz: helyenként még nem tudták hová tenni ezt a „hangvételt”. Egy taggyűlésen a mellettem ülő asszony, amikor két kommunista magatartásbeli hibáiról volt szó. rosszallóan meg is jegyezte: „Hát még ezt is kihozták!” Szinte úgy érezte — csorba esett a taggyűlés tekintélyén. „Én csak egy kis pont vagyok” Amikor a felelősség szó elhangzik, többek gondolatában a nagy központi apparátusok, a megyei szervek jelennek meg. Ügy vélik: csakis ott lehet a helye, mert hiszen ők maguk csupán kis pontok, teszik amit kell, és kész. Ezt a felfogást maga az élet cáfolja napról napra. Mégis — újra, meg újra éled. Talán, mert ideig-óráig menlevelet ad. kényelmet biztosít. Pedig mindenütt ott a felelősség: „lent” is, „fent” is. Nem lehet bérbeadni, nem lehet róla önkényesen lemondani. A mérce természetesen más és más. Ez azonban csak az elbírálásnál lényeges, a dolog lényegén mit sem változtat. A bevált politika jobb végrehajtására a Központi Bizottság a múlt év novemberében meghozta a döntést. Semmi ok és jog nincs hát a tétlenségre, immár nem lehet helye a „semmit se tenni, de azzal is várni” mentalitásnak. És annak a szemléletnek sem — amiről már előzőleg szó esett —, hogy „én csak egy kis pont vagyok”. A párt határozatát ugyanis nem lehet úgy általában megvalósítani, csakis az adott munkahelyeken, konkrétan. A nagy egészből gazdasági éspo- litikai téren egyaránt meg kell találni és meg kell határozni a helyi tennivalókat. Éppen ezért a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában különös felelősség terheli az egyes párttagokat is. A tettek miránk várnak Minden munka jó elvégzésének alapja a személyes felelősség, nemcsak magunkkal, hanem környezetünkkel szemben is. Sokszor ez annyit jelent, hogy nem adjuk tovább a hibás terméket, hogy nem nézzük tétlenül a pazarlást, hogy nem megyünk tovább közömbösen a visszás jelenségek láttán, hogy sürgetjük a megérett döntéseket, hogy megértésre, türelemre neveljük a reális szem- léleletet nélkülözőket. Mert ilyen és ehhez hasonló „apróságokból” tevődik össze a „nagy” politika. De ki valósíthatja ezt meg, ha nem mi magunk? Várhatunk-e valaki másra? Aligha. Aki csak azt várja: mi lesz, s maga nem tesz semmit, az nem kommunista módon értelmezi a feladatát. Csak zsebre tenni az eredményt, vagy méltatlankodni, hogy mások nem úgy dolgoznak, ahogyan kellett volna — különös felfogás lenne egy párttagtól. A felelősség és az ember összetartozik általában. Nem így a párttagsággal járó felelősség. Ezt önként vállaljuk, vagy nem vállaljuk. hiszen a párttagság nem kötelező senkire nézve. De vállalása azt is jelenti: a párttagnak kötelességei vannak, felelősség azért, hogy munkahelyén, területén a párt politikája érvényesüljön, hogy megvalósuljanak a párt határozatai. Nem könnyű ezt a kötelességet sem vállalni, sem teljesíteni. Ezért nélkülözhetetlen az alapszervezet nevelő, segítő ereje. Az egyes párttag csak így teljesítheti kötelességét. • B. M. Jó kezdeményezés 2000 fejőgép a háztáji gazdaságoknak A Somogy megyei kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola műszaki tanszékével közösen tervezte és szerkesztette meg a HTF-OL jelzésű háztáji fejőgépet. 1972-ben készült el az első kísérleti példány, amely kitűnően vizsgázott, úgy hogy tavaly 550-et készítettek belőle. Az új fejőgép ára 7100 forint. Üzembeállítása külön járulékos beruházást nem igényel, mivel egyfázisú 220 volt feszültségű elektromos hálózatról működtethető. Kezelése egyszerű és karbantartási igénye csekély. A gördülő fejőkocsi termelékenysége eléri a hasonló külföldi gépekét. A nagy érdeklődésre tekintettel az idén 2000 HAF-OL típusú háztáji fejőgépet gyártanak Kaposvárott. A gépek garanciális javítására minden megyében javítórészleg működik. ÚJ VÍZTORONY • Szeged város új-szegedi negyedében iker víztorony épül. A Kamarazeneest Kalocsán Rejtvény kecskeméti módra: XLIV. ép. 3. lépes. VIII. em. 21. a. Nem rejtjeles távirat a fenti cím, hanem — néhány év múlva — egy hétköznapi rendes táviratnak a címzése is lehet. Már akkor, ha így folytatódik. A teljes, helyes címnek — a postai előírások szerint — így kell akkor festenie: Hatezer, Kecskemét, Széchenyiváros, negyvennégyes épület, harmadik lépcsőház, nyolcadik emelet, huszonegyes ajtó. Így, egyszuszra! Néhány év múlva — mondtuk az előbb —, de már most is ez a helyzet, csak az épületek sorszáma még kisebb. Adott esetben a római Xl-es számot még megtalálják a rokonok, meg a mentők is, az épület sem olyan sok, meg a szám olvasása sem szokatlan. De a ritkán használt római számoknál, még több épületnél, ez már mind nehezebb lesz! Pedig épül majd tovább ez a városrész is! S egyáltalán: olyan szegények volnánk, hogy nevet sem tudunk adni utcáknak, tereknek? Vagy könnyebb kifogásokat mondani, mint átgondolni a dolgot és cselekedni? Lehet, hogy majd az ott épülő megyei kórház is épületszámot kap — esetleg XCIV. (kilcncvennégyes) épület, 2. pavilon, 3. lépcsőház... brrr... lesz? Vagy nem így lesz, mert az út bal oldalán tovább fut a Nyíri út számozása, és csak jobb oldalán lesz a „tömbszámozás”? Milyen egyszerű lenne — lehet, hogy ezért nem megy —, ha valaki eldöntené a városi tanácsnál és illetékeseknek javasolná, hogy nem kell sem Széchenyivárost írni, sem épületet, sem lépcsőházat, csak pl. ennyit: Kecskemét, Hitel utca 6. (ha már Széchenyi Istvánhoz is hűek akarunk maradni) és persze, ez mellett ajtószámot utána. Túl egyszerű? Lehet. Mégis úgy tűnik, hogy sok bosszúságtól mentesülnének az emberek, nem is beszélve arról, akiknek hivatásuk gyakorlásához tartozik, hogy pontosan, gyorsan a megadott címre érkezzenek, akiknél még az is számit, ha kétszer annyi ideig tart a cím lediktálása, mint az átlagos normális esetekben. Nem először tesszük ezt szóvá, de sajnos — eddig —, eredménytelenül. Pedig már anekdota számba menő történetek is keletkeztek ebben a „világos” szisztémában, a címet hosszasan kereső, vagy azt meg sem találó emberekről. Egyesek szerint azért nem szabad a rendezésre vállalkozni, mert akkor új bejelentőlapok kitöltésével kell bosszantani az ott élőket. Egyszer nem szabad, de sokszor, naponta igen? És egyáltalán: miért lenne nagy teher, ha előzőleg és jól szervezve, néhány este, helyben elintézhető lenne az „átjelentkezés”? A rendőrség erre nyilván készséggel vállalkozna. El kellene kezdeni, mert mindig több embert érint majd. Az első házgyári lakásba beköltözők már megérdemelnék, hogy utcájuk és házszámuk legyen, ne pedig csak épületük, blokkjuk, mint a kivitelező vállalatnak. S talán az is elkerülheti} lenne, hogy ismerőseik azt higy- gyék: nem egy felsőfokú központ szép, új városnegyedébe költözködtek, hanem egy üzemi kolóniába, vagy egy kialakulatlan lakótelepre. Sietni kellene tehát ennek az „újításnak” a felszámolásával, mert esetleg terjed! Mert mégis furcsa lenne, ha mondjuk Budapest, IX., Mester utca 6. helyetl — teljes címként — azt kellene írnunk, hogy 1095. Budapest, Ferencváros CLXXVII. ép. 12. lépes. XIV. em. 59. A megyénkben élő művésztanárok és -együttesek közreműködésével rendezett sorozat második * hangversenyére került sor hétfőn este Kalocsán, az I. István Gimnázium dísztermében. Ezen a Kecskemét-vonósnégyes (Palotás József, Róbert Gábor, Lakó Sándor, Héjjas Pál) lépett fel. A koncert másik meghirdetett szereplője, a bajai Sasi János váratlan akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni. Ez a körülmény a műsor átrendezését tette szükségessé, s az együttes tagjainak jó felkészültségét és rugalmasságát dicséri, hogy erre hajlandók voltak, sőt a műsort egy, a programban nem szereplő, de a közelmúltban játszott művel ki is egészítették. Így végül is a koncért első felében Haydn: D- dúr vonósnégyesét és Weiner: I. divertimentójának két tételét, a szünet után Sugár: II. vonósnégyesének két tételét és Beethoven Op. 18-as c-moll kvartettjét adták elő. A kitűnő akusztikájú teremben jól érvényesült az együttes egyre jobban kifejlődő előadói kultúrája, az a hangzás beli és szólamok közötti egyensúly, mely az igényes kamaramuzsikálás alapja és a további fejlődés biztosítéka. Mivel ezeket a műveket különböző alkalmakkor többször hallhattam már tolmácsolásukban, tanúja lehettem, hogyan érett meg a művekről alkotott elképzelésük és ennek gyakorlati megvalósítása. Ennek alapján a "hétfői kalocsai koncertet a Kecskemét-vonósnégyes eddigi működése egyik csúcspontjának érzem, olyan eredménynek, mely biztatást, egyszersmind kötelezettséget is jelent a továbblépésre, újabb feladatok vállalására és megoldására. A műsorból mind technikai, mind zenei megoldásában a Beethoven- mű interpretálása nyújtotta a legteljesebb élményt ezen az estén. A hangversenyt sajnálatosan kisszámú közönség hallgatta meg. Arról viszont teljes elismeréssel szólhatunk, hogy a — főleg középiskolásokból álló — hallgatóság igen nagy érdeklődéssel hallgatta a műsort és értőn reagált a vendégegyüttes játékára. Körber Tivadar Szállítási szakmémökképzés A mezőgazdasági üzemekben egyre nagyobb és sokoldalúbb feladatot jelent a termények és anyagok szállítása. Évente több mint 200 millió tonna terméket kell átlagosan két alkalommal megmozgatni. A szállítás és anyagmozgatás évi költsége tíz- milliárd forint körül van, a szállítóeszközök értéke pedig megközelíti a húszmilliárd forintot. A termelés gazdaságossága, a jövedelem növelése megköveteli a mezőgazdasági nagyüzemekben a szállítási munkák magas 'szintű szervezését. Minden 5—6000 hektár körüli, vagy annál nagyobb területtel rendelkező gazdaságban indokolt az önálló szállító üzem létrehozása, szakképesített vezetővel. Az eddig végzett agrármérnökök ilyen képesítést nem szereztek, ezért határozott úgy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara, hogy vállalja a mezőgazdasági szállításszervező szakmérnökképzést, amely ez év szeptemberében kezdődik meg. Az új karra a már agrármérnöki diplomával rendelkezőket veszik fel, akik két év alatt levelező hallgatóként sajátíthatják el a szállításszervező szakmérnökdiploma elnyeréséhez szükséges tudnivalókat. A mosonmagyaróvári karon évente 40 mezőgazdasági mérnöki oklevéllel rendelkező szállítási szakembert kívánnak képezni. A bajai Dózsa György Általános Iskola szocialista szerződést kötött a Bajai Autóközlekedési Tanintézettel, melynek értelmében az ATI segítséget ad a végzős tanulók kismotorvizsgára való előkészítésében. A körzet tanulói mintegy három kilométerre vannak a város központjától és a tanulók, kikerülve az általános iskolából, középiskolába, szakmunkásképző iskolába járnak — ki gyalog, ki kerékpárral, többségük azonban kismotorral. A balesetek megelőzése céljából indult ez a kezdeményezés, amelyet v tanulók és a szülők egyaránt örömmel fogadtak. L. S. 800 köbméteres felső tartály a magas házak, az alatta most épülő 1500 köbméteres tartály az alacsony épületek vízellátását biztosítja majd. (MTI foto: Tóth B. felv.—KS) ajtó! Vagy maradjon ez mégis kecskeméti specialitás? Mint az, hogy más városokban már locsolóautók járják az utcákat — mert régen volt kiadós eső —, de a megyeszékhelyen téli álmukat alusszák? Igaz, hogy az illetékes vállalatot sem városinak nevezik Kecskeméten, hanem — hivatalosan is — Község gazdálkodási Vállalatnak. —i —y PETŐFI — VESZPRÉMBEN A veszprémi színházban csütörtökön este mutatják be Illyés Gyula Petőfiről szóló, „Az ünnepelt” — című új drámáját. Ebből az alkalomból érdekes kiállítás is nyílik a színház előcsarnokában „A magyar színészet hősi harca” címmel. 1790-től 1859-ig mutatja be a magyar színészet fejlődését és ebben hangsúlyozott helyet foglal el Petőfi, a vándorszínész. Képeken, színlapokon, szípadké- peken és egyéb dokumentumok segítségéiiel idézik fel az első magyar színtársulat működését, a vándorlás éveit, a Nemzeti Színház megalakulását. Eredetiben látható Szuper Károly színésznaplója. Szuper Károly színésztársa volt Petőfinek Fehérváron és Kecskeméten, és ír arról a híres jutalomjátékról, amelyben a költő a Lear király bolondját játszotta Kecskeméten. A kiállítást összeállította és megnyitja dr. Czenner Mihály művészettörté-4 nész. A tárlat egyik „ékessége” pedig Marton László szobrász- művész Petőfi-szobra lesz. Annak a szobornak a másolata, amelynek az eredetije Szalkszentmár- tont díszíti. Együttműködés A bajai járás párt-végrehajtóbizottsága és a határőrség kiskunhalasi kerületi párt-végrehajtóbizottsága együttes ülésére került sor a közelmúltban a bácsalmási művelődési házban, ahol megjelent dr. Abel László határőr ezredes, a BM-határőrség politikai csoport főnöke is. A két testület képviselői által előterjesztett jelentés a bajai járásban négy év alatt végzett közös tevékenységet elemezte. Egyértelműen megállapították, hogy az együttműködés megfelel a követelményeknek. Fejlődés tapasztalható a honvédelmi nevelő munka, a hazafiságra nevelés, elsősorban pedig az úttörőcsapatok, MHSZ- klubok, ifjúsági klubok és az alegységek KISZ-szervezetek együttműködése között. A határőrizet javítása céljából a járási és a községi párt- és társadalmi szervek, a lakosság részéről őszinte, segítő szándék tapasztalható. A járási és a községi vezetők személyesen is megjelennek a határőrök között. A közelmúltban például a párt járási bizottságának és a megyei tanács járási hivatalának több vezetője a járásban működő valamennyi határőr alegységnél látogatást tett, s a helyszínen tájékozódtak a határőrök szolgálatáról, ellátásukról és a járásból bevonult fiatalok helytállásáról. A határőrök a községi tanácsokban is képviselve vannak. A tanácsüléseken minden évben napirendre kerül a határrend. a határőrök és a lakosság kapcsolatának az értékelése. S ugyanerről a témáról kétévenként járási, évenként pedig községi pártaktíva-értekezleten is szó esik. A helyi vezetők — Hercegszántón, Garán. Bácsborsódon, Katy- máron. Madarason, Bácsalmáson — tájékoztatják a határőröket községük politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, az eredményekről és a gondokról. A határőrök pedig a község rendezvényeinek aktív előkészítői, szereplői, vagy résztvevői. A határőrőrsökön működő párt- és KISZ- szervezetek segítik a községekben folyó tudatformáló munkát, a párt politikájának terjesztését és magyarázását. Méreteiben is és tartalmában is jelentős a határőrség és az úttörőcsapatok, iskolák kapcsolata. A járásban 15 úttörő határőrszakasz működik négyszázhúsz taggal, örvendetes, hogy a fiúk és a lányok aránya azonos. A szakaszok vezetői lelkes pedagógusok, segítőik pedig KISZ-ista határőrök, akik a katonai témájú foglalkozásokat tartják. A járásban az úttörő-szakaszokból májusban szerveznek zászlóaljat, s akkor majd az út- törőhatárőr-zászlóalj avatására Bácsalmáson kerül sor. A járásban a „Határőr-község” mozgalom is terebélyesedik. Bár ezzel a megtisztelő címmel jelenleg még csak Katymár és Gara büszkélkedhet, de újabban már Bácsbor- sod. Madaras és Bácsszentgyörgy is e cím elnyerését tűzte ki célul. A bajai járásban a határmenti dolgozók hazaszeretete megnyilvánul abban is, hogy a határőrzést közvetlenül is segítik. S természetesen a falvak apraja- nagyja tájékozott arról is, hogy a határsértők többsége büntetett előéletű és újabb bűncselekmény elkövetése miatt a felelősségre- vonás elől akarnak menekülni. Ezért aktívan segítik a határőrség munkáját. Az együttes ülés a további feladatokat is meghatározta, amit az illetékes járási és községi szervek rövidesen megismernek. G. B. • A vb-ülés résztvevőinek egyik csoportja. • A megbeszélés után a kunbajai borpalackozóban. i í
