Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
4 • PETŐFI NÉPE I 1973. március 13. I I DOYIÁNY TECHNIKA Űj egyesületek az MTESZ-nél Üjabb tudományos társaságod jönnek létre a megyében, amelyek a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez csatlakoznak. Legutóbb a Híradástechnikai Tudományos Egyesület kecskeméti csoportja alakult meg. Az úgynevezett alapvállalatot, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofonüzeme alkotja, ahonnan a legtöbb villamosmérnök, technikus1 tagjuk toborzódott, akik együtt szerveznek programokat a REMIX tiszakécskei gyára és a GELKA szakembereivel. Áprilisban például Székesfehérvárra, a Videotonhoz mennek tanulmányútra. A következő — a Bács-Kis- kun megyei szervezet 22. egyesületi csoportjaként — a bajai textilesek jönnek össze alakuló és választó ülésre. Ugyanaznap, április 28-án nyomban egy tudományos tanácskozásra kerül sor a Finoinposztó Vállalat 50 éves jubileuma alkalmából. Előadást ,dr. Bakos Zsigmond, könnyűipa- riminiszter-helyettes tart a magyar ruházati ipar helyzetéről és fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A korreferátumok a megyében végbemenő ipartelepítés társadalmi és gazdasági hatásaival, illetve a magyar gyapjúipar helyzetével és jövőjével" foglalkoznak. Az eseményeket divatbemutató zárja késő délután a Duna Étteremben, ahol a Divattervező Vállalat vonultatja fel .az 1973 tavaszi-nyári modelljeit, a hazai ipar és a finomposztó tér- mékeiből. A gyár cikkeivel, történetével pedig tíz napon át nyitva tártó bemutatón ismerkedhetnek meg az érdeklődők a József Attila Művelődési Hgz ifjúsági klubjában. Ugyanitt a Finomposztóhoz közel eső, az utánpótlás jó részét adó Felsővárosi Általános Iskola szövőszakkörének tagjai is kiállítják munkáikat, H. F. A mesterséges holdak követői A harmadik szovjet szputnyik 1958-ban történt felbocsátása óta a műszerekkel felszerelt mesterséges holdak egész légióját juttatták már Föld körüli pályára az űrkutatók. Mérési adataikat, az információkat rádióhullámok útján juttatják el a földi követő- és megfigyelő állomásokra. A szputnyikok útját optikai eszközökkel is figyelemmel kísérik, az előre meghatározott pályától való ' kisebb-nagyobb eltéréseik, a keringési egyenetlenségek ugyanis értékes tudományos következtetésekre adnak lehetőséget. Magyarországon négy szputnyikfigyelő állomás — az egyik Baja városából — követi és tartja számon a mesterséges holdak mozgását, a legkorszerűbb műszerek segítségével. Ezek egyike a képen látható AFU—75 típusú, szovjet, félautomata fotografikus szputnyikkövető kamera. Hazai kutatóink évente 25—30 ezer szputnyikmegfigyelést végeznék, különösen a gyors felsőlégköri változások iránt érdeklődnek. A magyar kutatók, a naptevékenység hatásának vizsgálatában is figyelemre méltó eredményeket érnek el, annak ellenére, hogy hazánk nem tartozik az „űrhatalmak” közé. A Bajai Finomposztó krónikája Hogyan született egy gyár ötven évvel ezelőtt? Erre már csak kevesen tudnak válaszolni. Hiszen a szemtanúk elhaltak, s ki az, aki hajlandó nyomon követni a sárguló jegyzőkönyvek, újságok lapjain egy üzem históriáját? Szerencsére akadnak ilyen vállalkozó szellemű emberek,_ s néha mecénások is, akik áldoznak erre. így azután elmondhatjuk, hogy olykor-olykor a helytörténetírás legelhanyagoltabb területe, a munkásosztály kialakulását is kifejező üzemi krónika is gyarapszik egy-egy kötettel. A Bajai Finomposztó Vállalat fél évszázados történetének lapjait forgatva, szinte látjuk magunk előtt az első világháború előtti kis létszámmal, kezdetleges, szegényes felszereléssel működő Grauaug-féle gyapjúfonó gyárat, amely a világháború alatt beszüntette működését. És mégis ez a Duna-parti bezárt gyártelep volt a huszas évek elején létesült Bajai Posztó- és Takarógyár R. T. megalapításának kiindulópontja. A tömeges munka- nélküliség miatt rendelkezésre álló olcsó munkaerő, a Duna közelsége — a víz — amely a szállításhoz, mosáshoz, festéshez kedvező feltételeket teremtett, ez volt lényegében a tőkés vállalkozás mozgatója. A rendelkezésre bocsátott telken — a gyár mai telephelyén — állt egy háromemeletes épület, az egykori zabpréselde. Ehhez szárnyakat építettek, majd még 1922-ben gépházat, kis kazánházat, portaépületet, egy földszintes épületet ebédlőnek, amelyben csak- a tisztviselők és művezetők étkezhettek... ösz- szesen 75 szövőgép, a szövőelő- késZítő és kikészítő műhelyek, a festődé, s az említett fonoda, amely külön üzemként működött, volt az alapja az indulásnak. Egy lokomobil által hajtott dinamó adta az áramot... A létszám eleinte 130—140, majd rövidesen 300 fő. így kezdődött Baján a szakképzett és szervezett munkás- osztály kialakulása. Mint másutt az országban, itt is embertelen munkakörülményeit, alacsony keresetek, a munkavédelem teljes elhanyagolása, s az ebből eredő súlyos balesetek, a 12 éven aluli gyermekek éjjeli munkára való alkalmazása — egyébként is 12 órás munkaidő — jellemezte a tőkés üzemben a helyzetet. A munkások a 30-as években többször is sztrájkra léptek, hogy kiharcolják a béremelést és a munkafe.ltételeH. javítását. „A nyereség utáni hajsza, a kedve Zöllen körülmények és feltételek visszatérően súlyos problémákhoz. összeütközésekhez, nem egy esetben tragédiákhoz vezettek.” — emlékezik ezekre az időkre a gyári krónikás. Ilyen időszak volt, amikor 1929-ben — a tőkés világválság szele ide is elhatott — a munkások felét elbocsátották, majd a bajai gyár teljesen. leállt. (A munkanélküliek száma a városban ebben az időben 1000—1200 körül mozgott.) Aztán egy kis fellendülés, majd a háborús konjunktúra következett. Az üzem falai közé is bevonult a nacionalista, irredenta uszítás, a hadiüzemekre jellemző katonai felügyelet testi-lelki terrorja. „Az elégedetlenkedők megfenyegtése, az erőszak, a fogda, a frontra küldés, a tett- legesség is gyakorlattá vált.” A termelés 1944. október 19-én este állt le, a kényszerű szünet azonban rövid ideig tartott. Baja október 20-án szabadult fel... 1945 első heteiben megkezdődött a romeltakarítás, majd a gépek, az üzem előkészítése a termelésre. Március végén a munkások száma már mintegy hatvan fő volt. Szovjet segítséggel, a Dunából kihalászott (a németek által elsüllyesztett) nyersanyaggal, Mohácsról hozott iszapszénnel fűtött kazán energiájával és a kezdetleges eszközöket legyűrő sok leleményességgel indult meg a termelés. Csak címszavakban. 1945. június: Megalakul az üzemi bizottság ... A dolgozók az infláció miatt 3 méter szövetet kaptak havonta ... 1948. márciusa: a gyár állami tulajdonba vétele. A fél évszázad második fele gyors iramú fejlődést hozott. 1951-re a dolgozók létszáma megközelítette az ezer főt. A Finomposztó új története szemünk előtt játszódott le. De erről az időszakról is bőven szólnak a krónikaírók. Büszkén említve, hogy 1948-tól 1972 végéig a vállalat 179,1 millió' forint fejlesztési ösz- szeget ruházott be. Jut szavuk a szocialista brigádok munkájának; elismerése, az arany és gyémánt fokozatú törzsgárda- tagok nevének felsorolására is. Jól szerkesztett grafikonok mutatják a, vállalati létszám alakulását, a készárutermelés felfutását, a választék bővülését, az export alakulását stb. Az is az igényességre vall, hogy a jegyzetek rovatban felsorolják a kevéssé ismert adatokat, a főbb forrásmunkákat. A példamutatóan elkészített üzemi krónika szerkesztője, dr. Falud i Gábor és segítőtársai — a fotókat Pásztor Zoltán, a grafikákat Klossy Irén készítette — jó munkát végeztek. Megérdemlik az őszinte elismerést. T. P. • Asszonyok a gép mellett a sötét üzemrészekben (Egykori felvétel) • Tiszta, világos üzemben, korszerű gépeken folyik a munka (Pásztor Zoltán felvétele) I k Az érctermelő baktériumok GÁL SÁNDOR: A tengerfenék alatt található vas- és mangánérc-lelőhelyek kialakulásának titkát nemrégiben fejtették meg a fhikrobioló- gusok. Korábban ismeretlen — a legnagyobb teljesítményű elektronmikroszkóppal is alig kivehető — baktériumokat fedeztek fel, amelyek ezeket az érctelepeket „gyártották”. A gyémánt és a műszaki fejlődés nem választhatók el egymástól. A modern jdecíziós műszertechnika előrehaladása, a megmunkált felület minőségével és gyártási pontosságával szemben támasztott mind „nagyobb követelmények, a keményfémek és a nagy szilárdságú, nehezen megmunkálható anyagok, széles körű alkalmazása, a berendezések és műszerek üzembiztonságának és élettartamának növelése,. a mély és szupermély geológiai kutatások, fúrások — elképzelhetetlenek a gyémánt ipari alkalmazása nélkül. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére hozták létre a gyémántipart, amelynek termékei a különféle gyémántszerszámok. Bármilyen gazdagok is Dél- Afrika és a Szovjetunió lelőhelyei, ma már nem tudják kielégíteni a világ ipari gyémántszükségletét. Mintegy másfél évtizede a természetes gyémánt- kristály szilárdságát kétszeresen felülmúló műgyémántot is készítenek. (A Szovjetunióban a hatalmas ipari gyémántszükséglet A baktériumok a vízben oldódott fém-ionokat oxidálják, majd ezek leülepednek , a fenékre. A kutatóknak sikerült kitenyészteni ezeknek a „fémelőállító” baktériumoknak a tiszta kultúráját. Laboratóriumi körülmények között ritka munkaképességről tettek tanúbizonyságot, két-három hét alatt gyufafej nagyságú man- gánkoncentrátumot hoztak létre. • A Képen a nyers gyémántszemcsék csiszolásra való előkészítése látható. 80 százalékát grafitból készült szintetikus gyémánttal elégítik ki.) A bányászattal kitermelt gyémántnak csak körülbelül 20 százaléka szolgál ékszerészeti, luxuscélokat, a fennmaradó négyötöd részt az ipar használja fel. 11. KIÉ AZ IGAZSÁG? A leányanyák azonban nem minden esetben tették el láb alól a nem kívánt kis jövevényt. Volt, aki megtartotta. Ilyen esetben főhetett s» feje a tekintetes úriszéknek, hiszen az ő feladata volt megállapítani, ki a gyerek apja. Ez akkor sem ment simán, hiszen a számbajöhető férfiak különféle fogásokkal akartak kibújni a felelősség alól. Természetes dolog, hogy ez a kibújás elsősorban és szinte kizárólag azoknak sikerült, akiknek volt pénze, voltak olyan barátaik, akik tanúskodtak mellette, illetve a lány ellen. Így történt ez bizonyos Hagaz Erzsi kecskeméti hajadon esetében is. Az úriszéki jegyzőkönyvek egy 1801-ből származó példányán április 15. keltezéssel olvasható a történet: „Hagaz Erzsi 21 esztendős ketskeméti születésű jelenti, hogy tavaly 1800. esztendőben Krigel József kalapos mesternek a felesége a gyulai kisasszony napi vásárban járt. Nevezett Krigel József, kinek házánál hat esztendők óta lakott, midőn a háznál csak ketten lettek, a kalapos mester a leány szobájába ment, azt bévülről kultsal bezárta, s a kultsot magához vetíe, az ablakra a fir- hangot reá húzta, s azzal a panaszló mellé feküdt. És azt, minthogy neki engedni nem akart, a vele való tusakodásai után elfárasztván, végre meg- szeplősítette ... Akkor kétszer közösködött Krigel József kalapos mester a panaszlóval, de többször sem azelőtt, sem azután a panaszlónak sem azzal, sem mással köze nem vala ... Mostmár panaszló terhes. Terhét azon két közösködésnek tulajdonítván, melyet a mondott időben Krigel József egyiket ugyan éjjel, másikat azon éjjelt követő reggel rajta elkövette. Krigel József tehát megtudván, hogy ő terhes azt azzal biztatta, hogy csak őtet gyalázatba ne hozza, inkább ád neki 30 forintokat és Pestre küldi az Uni- versitás Ispotályba (egyetemi kórház G. S.) ahol szülhet. Hozzá tette azt is, hogy ha a dolgot a panaszló kijelenti, mindketten vasra veretnek. Jelenti továbbá panaszló még azt is, hogy tavaly, a vásárkor is, amikor a legények távol létében voltak és éjjel a panaszló Krigel Józseffel a műhelyben dolgozott, azt a vétekre újra erőltette, de a panaszló nem engedelmeskedett neki, hanem máshová szegődött, s minden éjjel az anyja házánál aludt. Utoljára addig járt a panaszló után Krigel József és felesége, hogy az visszament a műhelybe...” Igen ám, csakhogy a kalaposmester nem ismerte el a „vétket”, hanem ellenbizonyítékokat sorakoztatott fel, mégpedig tanúk formájában. Először azonban őt kérdezte meg az úriszék: — Krigel József, 38 esztendős, feleséges, 18 esztendők óta Kecskeméten lakó kalaposmester, igaz-e, hogy Hagaz Erzsi szolgálódat teherbe ejtetted? — Én tüllem teherbe nem esett. Akitül esett, keresse azt. Azon szolgáló nagyon széjjel járó, már öt esztendők alatt egy- szer-másszor nálam szolgált hol a konyhában, hol a mesterség körül, de mikor kedve tartotta, elment, nevezetesen éjszakákon hol ide, hol oda járkált a vásárban, egyik sátorból ki, a másikba bé ment és ott, nem pedig az én sátoromban hált — vallotta hetykén a kalaposmester, majd jöttek a tanúk. Érdemes figyelni, hogy kik ezek a tanúk. Az egyik Bozó Pál, 34 éves, a Koplaló kocsmárosa, a másik Egyházi József, 36 esztendős, székálló legény. Tehát ugyanolyan iparosok, mint maga a gyanúsított Krigel József. Hallgassuk Bozó Pált ez ügyben. — Hozzám szokott jönni - borért a panaszló. Többek között a tavasz végén, amikor ezen szolgáló bort vitt, így szólottám néki: ugyancsak hízol ám Erzsi! Mellyre ő azt felelte: Hízom bizony, mégpedig bölcsőre. Kérdezem tőle továbbá, hogy tán a kalapostól való a teher, mire ő azt felelte, hogy nem attól biz az, hanem a János nevű pallértól ,. A bíró, az elöl ülő Szontagb István, már itt megállíthatta volna egy keresztkérdéssel a Koplaló kocsmárosát, hogy miért éppen a kalaposra gondolt legelőször. Hallott valamit a kapcsolatról, vagy olyan embernek ismeri Krigelt? Ez elmaradt, s valószínűleg nem véletlenül. Hallgassuk azonban a másik tanút, a székálló Egyházi Józsefet: — A Koplalóban boroztam, mikor a kalaposnak szollálója onnan bort vitt. Azt mondta neki Bozó Pál: Te Erzsi, viselős vagy. Mire az: Az bizony, mi tagadás lenne. Aztán megkérdezte Bozó Pál, hogy tán nem az a vén kalapos csinált fel. Erre a szolgáló azt mondta, hogy nem az, mert ő olyan vén embernek, mint a kalapos, nem is adna, hanem a János nevű pallér a tettes a dologban. A tekintetes úriszék nem is teketóriázott, hanem a „bizonyítékok miatt” egyértelműen a pallér (akkori fogalmak szerint kőműves) nyakába varrta a gyereket, anélkül, hogy őt magát megkérdezték volna. Hogy a János hogyan fogadta a döntést, arról nem beszélnek a krónikák. Következik: Orvosok, kuruzs- lók. • Kalodák A gyémánt „hétköznapjai”
