Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
1973. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A magyar köny ünnepe lesz y 58 ezer fiatalt várnak a szakmunkástanuló-intézetek Az ünnepi könyvhét ebben az évben a magyar könyv ünnepe lesz: az 1473-ban Hess András alapította budai könyvnyomtató műhelyben készült Chronica Hungarorum— a Magyar Krónika — megjelenésétől számítjuk a magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás kezdeteit. Az 500. évforduló alkalmából rendezendő ünnepségek nyitánya lesz az idei — június 2-től 8-ig tartó — ünnepi könyvhét. Az akció legfőbb célja a könyv és az olvasás népszerűsítése a munkásosztály soraiban, a szocialista brigádok, a munkásszállások lakói, a vonaton és autóbuszon bejárók között.' Elsőrendű feladata továbbá a tanulóifjúság minden rétegében az olvasás iránti igény felkeltése. Az ünnepi könyvhét programját a helyi társadalmi szervek mindenütt közösen, adottságaiknak, szükségleteiknek megfelelően maguk állítják össze. Az ünnepi könyvhét programjában rendezi meg a Hazafias Népfront az , .Olvasó népért mozgalom" országos értekezletét, s mozgalom indul 500 általános iskola korszerű könyvtárának létrehozására. A magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás 500 évét bemutató kiállítás színhelyén, a Nemzeti Múzeumban lesz június 2-án az ünnepi könyvhét országos megnyitója; a vidéki megnyitó központi ünnepségét június 3-án Debrecenben tartják. Idejében megérkeztek a jelentkezési lapok, az általános iskolákba, a hónap elején megkezdődött a végzősök életében évről évre visszatérő esemény: a pálya- választás, a továbbtanulás lehetőségeinek mérlegelése. Az idén csaknem 120 000 nyolcadikos latolgatja, hol folytassa tovább tanulmányait. Közülük minden másodiknak tudnak helyet biztosítani a szakmunkásképző intézményekben. Az 1973. évi népgazdasági tervben 65 000 elsőéves szakmunkástanuló felvételét irányozták elő. 58 000 fiatalt az általános iskolákból, a többieket pedig a középiskolákból várják, mert az utóbbiaknak az új tanévben is lehetőségük nyílik arra, hogy a felsőfokú oktatási intézmények mellett jövőjük alakításakor számolhassanak a szakmunkásképző intézményekkel is. Nyilvánvaló, hogy mint minden esztendőben, most is elsősorban a szülők, nevelők, barátok hatására választanak a 14 esztendősök pályát. Éppen ezért, a Mun! lügyi Minisztérium ismételten felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányok végeztével el is kell helyezked- niök a végzett fiataloknak. Ebben egyébként segítségünkre vannak a fiataloknak az iskolai, megyei pályaválasztási felelősök, illetve tanácsadók, akik igyekeznek úgy irányítani az érdeklődést, hogy választásuk necsak képességeiknek feleljen meg a legkívánatosabb mértékben, hanem egyúttal biztosítsa azt is, hogy az iskolából kilépve tanult szakmájukban boldogulhassanak. Érdemes ilyen szempontból különös figyelmet fordítani azokra a szakmákra, amelyekre a Gazdasági Bizottság 1972-ben a beiskolázást segítő ösztönző intézkedéseket hozott. 43 szakmában 250—500 forint között van a megállapítható társadalmi ösztöndíj, az utolsó éves tanulókat szakmunkásbérben foglalkoztatják, húsz szakmában pedig havi 200 forintos ösztöndíj-kiegészítést adnak. A Munkaügyi Minisztérium megállapítása szerint a pályaválasztó fiatalok, közülük elsősorban a lányok korántsem használják ki lehetőségeiket. Széles kprű vizsgálódással megállapították: 53 olyan szakma van, amelyekben feltétlenül szükséges és lehetséges is a lányok felvételi arányának növelése. Olyan tiszta, nagyobb fizikai megterhelést nem jelentő, ugyanakkor jó keresettel járó szakmák egész sora nélkülözi még a, lányok, illetve a lányos szülők érdeklődését, mint például a különféle műszeripari, a kötő-hurkoló. nyomda- és sütőipari szakmák, de a jelenlegi technológiai fejlettség mellett ugyancsak „lányosíthatók” ma már — sok egyéb mellett — a gépi forgácsoló, az elektrolakatos, a cipőgyártó, a cellulóz- és papírgyártó szakmák is. Egyébként annak érdekében, hogy tovább javíthassák a szakmunkásképzésbe vonható leányok arányát, még ebben az ötéves tervben további 2000 tanulóotthoni helyet létesítenek számukra. Az idei felvételeknél számba jöhető 65 000 fiatalból 14 000-et a budapesti, körülbelül 3—3 ezret a Bács, Baranya, Csong- rád, Győr, Pest. Szabolcs, Szolnok és Veszprém megyei, 5300-at a borsodi és 3700 a hajdúsági szakoktatási intézmények várnak. A jelentkező fiatalok közül 40 000-en nagy iparvállalatok, több mint 7000-en az ipari szövetkezetek, mintegy tízezren a tanácsi vállalatok és megközelítőleg ötezren mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szakmunkástanulói lesznek. A jelentkezéseknek ez az első időszaka hivatalosan május 31-ig tart. (MTI) 35 ezer hízott sertés, 1500 vagon gyümölcs A SZAKSZÖVETKEZETEKBŐL Zeneiskolai szolfézsverseny Lezajlottak a közgyűlések Kiskőrösön és környékén a mező- gazdasági szakszövetkezetekben. A korábbi tizenkilenc helyett ezúttal huszonhárom készített mérleget. Négy szövetkezet ugyanis újabban lett tagja a kiskőrösi TESZÖV-nek. A zárszámadási adatokat most összegezik a szövetségnél. Ezekből annyi máris megállapítható, hogy tavaly tovább erősödtek a körzet szakszövetkezetei. Valamennyi nyereséggel zárt és a huszonhárom gazdaságnak 624 millió forint lett a bruttó bevétele, vagyis 71 millióval magasabb az előző zárszámadás végeredményénél. Kői Béla, a Szakszövetkezetek Területi Szövetségének a titkára és dr. Szőke Sándor közgazdász egészíti ki az adatokat: — Ismeretes, hogy ezekben a szakszövetkezetekben a szőlő- és a gyümölcskertészet a fő termelési ág. Az összes bevételnek több mint a fele — 350 millió foriftt — a szőlő és a bor eladásából származott. Igen örvendetes, hogy egyre nagyobb szerepet kap a közös tevékenység. Ezzel magyarázható, hogy a többszáz millió forint értékű szőlőnek, bornak a tekintélyes része, az 1500 vagon gyümölcsnek több mint a fele a szövetkezetek közös értékesítésével jutott el a fogyasztókhoz. A közös és a tagsági gazdaságok hizlaldáiból 1972-ben 35 ezer vágósertést értékesítettek együttesen. Csaknem kétmillió forint értékű baromfit is ily módon hoztak forgalomba. Mindez á szakszövetkezetek és a tagság árukapcsolatának a fejlődésére utal. Ugyanez a jellemző a szolgáltatásokra. Milyen szolgáltatást nyújtottak tavaly a szakszövetkezetek? — Hatmillió forintért vetőmagot, takarmányt, egyéb terményt és tenyészállatot szereztek be, illetve adtak át a tagságnak. Tizenkétmillióért gépi munkát végeztek, amikor a közös tulajdonú gépekkel szántottak, arattak vagy permeteztek. Harminehétmillióért műtrágyát és növényvédő szert vásároltak, amelynek egyhatoda a közös, a többi a tagság kezelésében levő ültetvényekre került. A szakszerű növényvédelem és a fejlettebb talajerő-gazdálkodás hatására a közösen művelt ültetvényeken 1972-ben holdanként 37—42 mázsa, a tagság kisüzemi Ültetvényein pedig átlagosan 25—27 mázsa szőlőt szüreteltek. .Az anyagi jellegű szolgáltatásnál jelentősebb az a segítség, amelyet a szakemberek nyújtottak. Több szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a mezőgazdaságban a szellemi befektetés térül meg a leggyorsabban. Jelenleg a közösen művelt föld egynegyede a szak- szövetkezetek összes területének. A közösben száz, száztizenöt hektár ültetvény jut egy-egy szakemberre, a tagsági területen azonban ennek a tízszerese. A szövetkezetek egyharmada már évekkel ezelőtt munkába állította a tagsági gazdaságok ag- ronomusait. kertészeit. A többi szakszövetkezet vezetősége most tervezi, mivel a tagság egyre inkább igényli a szakmai tanácsadást. Huszonhárom szakszövetkezet számára dolgozik a területi szövetség kiskőrösi talaj- és borlaboratóriuma. Ilyen szervezettségű és felszerelésű intézmény nincs másik a környéken, ezért a szövetkezeteken kívül más gazdaságok is igénybe veszik a szolgáltatásait. A szakemberek képzésében jelentős szerepet vállalt a területi szövetség. Ennek részleteiről hallhatnánk ? — A Kertészeti Egyetemmel van évek óta szoros kapcsolatunk. A huszonhárom szövetkezetből az elsőszámú szakvezetők épp most vannak a továbbképző tanfolyamon a fővárosban. Nemrég fejeződött be a vezető borászok kéthetes tanfolyama Siklóson, ahol tizenegy szakember képviselte a körzet gazdaságait. A betanítottmunkás-kép- zés is megindult 1972-ben. A keceli Kinizsi, a kiskőrösi Rákóczi és Petőfi Szakszövetkezetben szőlő- illetve gyümölcstermesztő és növényvédő szakmunkások tanulnak jelenleg is. K. A. • Tizenegy jól képzett szakember dolgozik a területi szövetség kiskőrösi laboratóriumában, közöttük Darin Erzsébet vegyésztechnikus. Kodály Zoltán emlékére rendezett szolfézsversenyt a Kecskeméti Állami Zeneiskola a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának támogatásával. A verseny, melyen a megye hat zeneiskolájából összesen hatvan növendék vett részt, szombaton délelőtt zajlott le a kecskeméti iskola épületében. Három fordulóban adtak számot a tanulók a szolfézsórákon szerzett felkészültségükről,. stílusérzékükről és zenei írás-olvasási készségükről. A teljesítményeket háromtagú zsűri értékelte Dobszay László zeneművészeti főiskolai tanár elnökletével. A legjobb csoportos és egyéni teljesítményeket könyv- és hanglemezjutalmakkal díjazták. Jutalmat kapott a Kiskun- halasi Állami Zeneiskola 2. 3. és 5. osztályos csoportja (felkészítő tanár: Szőke Antal) és a Kecskeméti Állami Zeneiskola 4. osztályos csoportja (tanár: Sipos Károly). Rajtuk kívül egyéni díjazásban részesült Kovács Csaba és Szabó László dunapataji, valamint Gyöngyösi Mariann és Nagy Éva kecskeméti zeneiskolai növendék. Petőfi-ünnepségek határainkon túl Márciusban határainkon túl különösen sok, Petőfivel kapcsolatos megemlékezés lesz a Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében. A szófiai Petőfi-utcá- ban például március 14-én leleplezik a Pátzay Pál által készített Petőfi -emléktáblát. Március 15-e és április 5. között Dortmundban mutatkozik be az a Petőfi-tárlat, ameflyet előzőleg Bécs közönsége láthatott. Petőfi-kiállítást nyitnak meg március 15-én Krakkóban is. Vígh Tamás szobrászművésznek a költőt ábrázoló szobrát a bolíviai La Pazban levő Petőfi-téren ugyancsak március idusán avatják fel, míg Milanóban, az Amb- rosiana kertben Ferenczy Béni Petőfi-szobrát március 28-án állítják fel, a magyar szabadság nagy költőjére emlékezve. Március 13-án Kodály-emlék- kiállítás nyílik a berlini magyar kultúra házában. Március 30. és április 10. között magyar napok lesznek az olaszországi Urbinóban. Tavasz az arborétumban Beköszöntött a tavasz a világhírű szarvasi arborétumba is, ahol 1600 fajta fa- és díszcserje látható. Teljes pompában virágzanak a mogyoróbokrok, s mesz- szire virítanak az ezüst színű óriásbarkák. Az arborétum csaknem 50 holdas csemetekertjében megkezdődött a tavaszi munka. Fenyőfa és egyéb parkdíszítő növénycsemetéket szednek ki a földből, csomagolják és szállítják. Hazánk minden táján ültetnek a parkokba Szarvason nevelt ezüstfenyőt, platánt, ezüsthársat, lombhullató fenyőt és egyéb dísznövényt. Legutóbb Dániába indítottak egy vagon fenyőfacsemetét parkosításra. • A kénesé berendezést állítja üzembe Thin MI- • Balogh Lajosáé a gazdaságoktól beküldött bor- naly a kiskőrösi Toldi Szakszövetkezet borpin- minta kékderítési vizsgálatát végzi, céjében. (Foto: Kői Béla és Pásztor Zoltán) Nagyfrekvenciás kenyérsütés • Az ÉLGÉP megbízásából a Központi Élelmiszer-kutató Intézetnél nagyfrekvenciás kenyérsütési eljárással kísérleteznek. Az új módszer lényege, hogy a kenyértésztát a nagyfeszültségű áram erőterében a periódusváltozások hatására keletkező hő süti meg. Ezáltal a kenyér minősége jobb. A nagyfrekvenciás kenyérsütést eljárással a sütési idő negyedére csökkenthető. (MTI Foto — KS) Petőfi-nap Szabadszálláson Petőfire emlékeztek vasárnap egész napos programmal Szabad- szálláson, ahol sok éven keresztül éltek Petőfi szülei. A költő születésének százötvenedik évfordulóját méltó módon ünnepelte meg a község. Délelőtt 9 órakor gyülekeztek az érdeklődők a főtéren, ahol egy honvédzenekar adott hangulatos térzenét. Innen a mintegy ezerkétszáz főnyi ünneplő közönség a Petőfi-szoborhoz vonult koszorúzásra, ahol Lukács János tanár, az emlékbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután díszünnepség következett a moziteremben. Ide mintegy négyszázan fértek be, ezért a kívülrekedtek hangszórókon keresztül lehettek részesei a költőt idéző ünnepségnek. Csorba János községi párttitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy egyre jobban erősödik az értés és a szeretet nagy költőnk iránt. Szavai után Fekete Sándor irodalomtörténész előadása következett, melynek szokatlanul nagy sikere volt. A költő életét és munkásságát ismertette szemléletesen. Az ünnepség második részében nagy tetszést aratott kulturális műsor következett. A helybeli szavalókon, énekkaron kívül kedves vendégként szerepeltek a budapesti Fazekas Mihály Ginázium művészeti csoportjai és a kunszentmiklósi felnőtt énekkar. A művelődési házban ezen a napon nyitották meg a Petőfi Sándor életéről szóló emlékkiállítást is. népes érdeklődő sereg jelenlétében. Fazekas István, a kiskunfélegyházi múzeum igazgatója mondott megnyitó beszédet. A sok értékes dokumentumot tartalmazó kiállítást egy hónapon keresztül láthatja a közönség. V. M. \, I kí IM RMÖ Az elmúlt hétről Az újságírás nem tartozik a látványos szakmák közé; az olvasókat * kevéssé érdeklik a cikkek keletkezésének körülményei. A tv.-kritikus most mégis szükségét érzi, hogy a rendelkezésre álló kis helyen előzetesén néhány szót szóljon a mai írásról. Azzal az elhatározással ültem az írógép elé, hogy Két pedagógus címmel a múlt héten látott- A lámpás című Gárdonyi-műről és a Wígner Jenő portréfilmről próbálom összegezni a gondolatainkat. Guszti tanító úr és a világhírű Nobel-díjas professzor 1 egyéniségében egyaránt az igazság kérlelhetetlen tisztelete, követése és a megszerzett ismeretek továbbadásának a vágya a legjellemzőbb. Ez a két műsor arra is ösztönzött, hogy dicsérjem a tv vállalkozó kedvét. A műsor színesítése, gazdagítása érdekében a művészetek és a tudomány újabb és újabb területeit fedezik fel. Jegyzeteimben két kevésbé sikerült sorozátról találtam elmarasztaló jelzőket. A Pirx kalandjairól bizonyára sokáig beszélnek a nézők, mint a televízió idei legrosszabb produkciójáról. De várjuk ki a végét... A Hosszú, forró nyártól is többet vártunk. Jó lenne tudni, hogy a hagy amerikai író mit szól ehhez a feldolgozáshoz. Ben Quick és Glara — várt és remélt — boldogulásának azonban még jó néhány folytatás áll az útjában, legyünk hát türelemmel. Sok bírálat éri a vasárnapi műsorokat. Az emberek kicsit unalmasnak tartják. Régóta tervezem, hogy; külön foglalkozom szerkesztési elveivel. Talán az a legfőbb baj, hogy kevés az „újság”, a váratlan elem, az egymás után pergő közvetítésekben. Hétről hétre szinte ugyanazt kapjuk, azonos időben és stílusban. Érdemes lenne még egyszer megvizsgálni, hogy vasárnap reggel feltétlenül az Iskolatévé adásával kell köszönteni, szórakoztatni az embereket. A Pedagógusok fóruma számára is elképzelhető jobb időpont. Három műsorról külön is szeretnék szólni. A Telesport szerkesztői aligha dicsekednek a vasárnapi közvetítéssel. Amikor a riporter ötödször közölte, hogy az éjjel 21 fok hideg volt Obers- dorfban, de délre mínusz 8 fokra emelkedett a hőmérséklet, majd kikapcsoltam mérgemben a készüléket. A fedettpályás atlétikai EB képanyaga sem vodt a legjobb, de erről nem a magyar TV tehet. Mézga Aladár különös kalandjainak tegnapi része korábbi fenntartásainkat erősítette. Az errőltetett történetet a szellemes- kedő szóviccek sem tették elviselhetővé. A Szirének bolygóján feltünedező szörnyektől megrémültek a kicsinyek, a sorozat leghűségesebb nézői. Tetszett Antal Imre műsora; változatos, érdekes volt, A Szép Ernő egyfelvonásos és a Leacock- jelenet pedig valóságos telitalálat. Kritikus helyzetbe került délután Vitray Tamás, amikor meg kellett volna magyaráznia, hogy mit is jelent a síugrásnál, sírepülésnél az a bizonyos kritikus pont. A népszerű és rendkívül művelt, tájékozott riporternek volt bátorsága bevallani, hogy egészen pontos választ „kapásból” nem adhat és ezért szakemberekhez fordult tanácsért. Rokonszenves magatartás. Este azután Vi- tár Róbert ügyesen megmagyarázta, hogy miért kritikus valójában a kritikus pont. Heltal Nándor
