Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

I 1973. március 8. • PETŐFI NÉPE • 3 MAI JEGYZET Kinek az asztala? Kezdetben volt a pincér jogos — vagy ügyes — kitérője, elhárító mondata a kiszolgálást sürgetőknek: „Nem az én asztalom!” S aztán a szólás egyre terjedt; egészen átment a mindennapi nyelvhasználatba. Sajnos, a mindennapi gyakolatban sokszor, sőt — talán nem túl­zás —, naponta tapasztalható ilyesmi. Ha egy ügyfél a hivatalban az illetékes távollétében annak kollégájához fordul, elküldik azzal: nem rájuk tartozik. Vagyis: nem az ő asztaluk. Sorolhatnánk a példáit annak, amikor a kényesen féltett kényelem, a mások ügye-baja iránti közömbösség megakadályozza az embereket abban, hogy segítsenek, hogy embertársuk gondján-baján könnyítse­nek. Hány és Hány egyszerű ember van mindenfelé,. hivatalos helyek fo­lyosóin, ügyüket intézők — vagy nem intézők — előszobáiban, olyan, akiknek egy-egy aprócska segítség kellene! Sokszor csak annyi, hogy emberi melegséggel megfogják a karját, s átvezessék az épület másik szárnyába, egy másik irodába, vagy megmagyarázzák neki, hová for­duljon ügyével, ahol biztosan és megnyugtatóan elintézik azt. Találkoztam már — többször — hivatalos helyek folyosóin téblá- boló, bizonytalanul csetlő-botló bácsikkal, nénikkel, akik valami ap­rócska ügyüket intézték volna, de elvesztek az irodák rengetegében, a folyosók labirintusában, s szegények ilyenkor nagyon félénkek és bátortalanok voltak. S milyen jólesik az ilyen embernek, ha odalép melléje valaki és azt kérdezi: mit keres? kit keres? És mondja neki: jöjjön csak, majd elintézzük! Megszégyenítő, hogyan rebegnek hálát ezek a hiva­talokban bizony félénken, bátortalanul forgolódó emberek azért, ami természetes. Vagyis, ami természetes kellene, hogy legyen. Ám mégsem fessünk nagyon sötét képet erről. Vannak igazán szép példák is. A napokban hallottam egy községi ovosrdl, aki kocsiján bevitte az egyik beteg szemű nénit a városba, a szakorvoshoz, utána „felszaladt” Pestre kiváltani a szemüveget, a magatehetetlen néni nagy-nagy örömére. Ilyen is van. Meg olyian is, amikor az OTP-ben, postán vagy tanácsi irodán a várakozóhoz odasiet valaki, mondjuk az ügyintéző egyik kollégája segíteni, hogy előbb szabadulhassanak a várakozók, dolguk végeztével. Az ilyenek nem mondják: nem az ő asztaluk, nem az ő dolguk. Be­látják: az élet bizony gyakran megkívánja tőlünk, hogy olyan mun­kát is elvégezzünk, ami nem tartozik szorosan véve a beosztási fel­adatainkhoz, de az emberség, a másoknak segítés íratlan törvényei mégis megkövetelik ezt. Varga Mihály OTP-sajtótájékoztató A lakosság betétállománya ta­valy 13 százalékkal növekedett, s az év végén meghaladta az 54,5 milliárd forintot. Az OTP különféle célokra 15,3 milliárd forint hitelt nyújtott: egyebek között több mint 60 ezer lakás épült kölcsönnel. A fentieken kívül részletes adatokkal értékelte az Országos Takarékpénztár eredményes munkáját szerdán reggel a MU- OSZ-ban kezdődött sajtótájékoz­tatón Szirmai Jenő vezérigaz­gató. Bejelentette egyebek kö­zött, hogy a múlt évinél maga­sabb összeg 4,8 milliárd forint áll rendelkezésére a lakásépít­kezések és vásárlók támogatá­sára, s 600 millió forinttal több közép- és rövidlejáratú kölcsönt tudnak folyósítani egyéb célok­ra az idén. (MTI) 31 EZER TONNA VÉKONYPAPÍR • Befejeződött a Papíripari Vállalat lábatlan! vékonypapírgyárának próbaüzemelése. A gyár nagy teljesítményű finn papírgyártó gé­pein ebben az évben már több mint 31 ezer tonna vékonypapír készül. (MTI foto — KS) Kedvezményes kocaakció a háztáji gazdaságoknak Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a háztáji és egyéb gazdaságok részére új kocaak­ciót hirdettek, kedvezményes feltételekkel. Az akcióról a MÉM illetékesei elmondották: a meg­rendelők négyezer forintos áron juthatnak hozzá — 110—120 ki­lós élő súlyban 1 — a törzs­könyvi ellenőrzés alatt levő pigmentfolt nélküli, meghatáro­zott betegségektől mentes állo­mányból származó, két hónapja vemhesített fehér hússertés ko­cákhoz. Lehetőség van arra is, hogy olcsóbban, darabonként 3500 forintért vásárolhassanak, ugyancsak a mezőgazdasági nagyüzemekből származó vem­hes kocákat. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a megkötött szerződésekben kötelezettséget vállalnak arra, hogy legkésőbb 1973. június 30-ig átadják az állatokat, amelyeknek vemhes- ségéért szavatosságot vállalnak. A háztáji és egyéb gazdaságok a kocák ellenértékét természet­ben — vágósertés, süldő vagy malac átadásával — vagy pe­dig készpénzzel egyenlíthetik. A hitelbe átvett kocasertés ellen­értékét kétszeri törlesztéssel le­het kifizetni, az összeg felét leg­később 1974. június 30-ig, a fennmaradó másik felét pedig legkésőbb a jövő év december 31-ig kell befizetni. A vállalatok a termelők kí­vánságára a koca teljes szapo­rulatára értékesítési szerződést kötnek, vagyis garantálják a malacok átvételét, az értékesí­tési lehetőségeket. A törlesztésre átadott vágó­sertésekért — szerződéskötés esetén — a vállalatok az át­adáskor hatályban levő hatósá­gi árat fizetik, az egyéb áruval történő törlesztés esetén pedig az alábbi árakat garantálják: kilogrammonként 33 forintot fi­zetnek a bruttó 16—25 kilogram­mos, fehér húsú, pigmentfolt­mentes malacért, minden egyéb fajtáért kilogrammonként 30 fo­rintot. A fehérhús fajtájú és pigmentfolt-mentes süldőért — bruttó 26—45 kilogramm között — 30 forintot fizetnek és kilón­ként 28 forintért veszik át az összes többi fajta süldőjét,, A most beindított akció nem­csak a kisárutermelőknek elő­nyös, hanem a húsipar is jobb minőségű áruhoz juthat általa. (MTI) a kSSk Az anyaság megbecsülése • Wigncr Jenő A Magyar Televízió háromta­gú stábja — Kardos István ri­porter-rendező,' Péterfay Attila gyártásvezető és Molnár Miklós operatőr a múlt év őszén Trieszt­ben találkozott Wigner Jenővel, a magyar származású Nobel-díjas fizikussal, aki az Egyesült Álla­mokból egy kongresszusra uta­zott Triesztbe. A „két műszakos” beszélgetés első részében —, ame­lyet ma este 21 óra 35 perckor Nobel-díjasok címmel mutat be a televízió — a világhírű tudós tanulóéveiről és iskolatársairól beszél. Élményszerűen érzékelteti az első atomreaktor felépítésének történelmi jelentőségű napjait, legfőbb problémáit és meglepő dolgokat közöl az atomenergia űrkutatásban való alkalmazásá­ról, illetve annak nehézségeiről. A második beszélgetés során — pénteken 21 óra 50-kor — a tudo­mányos-technikai forradalom kapcsán felvetődött kérdésekről nyilatkozik a tudós. A/fa hazánkban a foglalkoztatottak 42 százaléka -L“-*- nő, s az egymillió 700 ezer dolgozó asszony 50 százalékának van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma tehát rendkívül nagy, s ha ehhez még hozzávesszük, hogy az asszonyok 13 százaléka egyedül neveli gyermekét, vagy gyerme­keit, kézenfekvőnek látszik mindaz a gondoskodás, amelyben államunk az anyákat részesíti. A gyermekintézmények elterjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvodáink fogadni, bár bölcsődéinkbe csak a gyerekek 10 százalékát járathatjuk. Évente 160— 180 ezren veszik igénybe a szülő nők közül a gyer­mekgondozási szabadságot, miután a három év alatt kétszer is módjukban áll változtatni, illetve meg­szakítani szabadságukat, ha körülményeik úgy kí­vánják. Törvényeink védik a gyermekgondozáson levők jogait. Ezek szerint visszatértükkor eredeti munkahelyüket és fizetésüket köteles biztosítani számukra munkaadójuk. Demográfusok szerint — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb kedvezmény következ­tében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyermeket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar család 60 százalékában egy-két gyermek él, a háromgyermekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a családok 30,7 százalékában nincs kis­korú gyermek, de ezek közé számítják azokat az idősebb házaspárokat, akik már felnevelték fiukat, lányukat. A családszerkezet változása, a gyermekek számá­nak csökkenése nem magyar, hanem világjelenség, a többgyermekes családok száma a legtöbb ipari­lag fejlett országban csökkenőben van. Ma illuzó­rikus lenne az 170-es évek ötgyermekes, és az 1940-es évek háromgyermekes átlagcsaládjáról áb­rándozni; ma az egy két gyermekes család az álta­lános. A családokat támogató kiadások és ráforditá- sok hazáikban 1949 óta ötszörösére emel­kedtek. Elegendő a legutóbbi lakásrendeletre utal­ni, amely messzemenően figyelembe veszi a laká­sok árának %iegállapításánál a gyermekek és az el­tartottak számát. Az anyaság megbecsüléséért nagyon sokat tesz­nek a munkahelyek társadalmi szervezetei, külö­nösen a szakszervezetek. A társadalombiztosításban szinte szüntetlenül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal ’ nők személyiségét és egészségét romboló, a termékenységet és az utó­dokat egyaránt veszélyeztető születésszabályozási módot, a művi megszakítást, a SZÖT határozott ké­résére a Nővédelmi Tanácsadók felállításával is csökkenteni kívánják. A SZOT javaslatára az Egészségügyi Minisztérium nemcsak rendelkezett a tanácsadók felállításáról, hanem annak tárgyi és személyi feltételeit is biztosította. Az anyaság vé­delmében a szakszervezetek rendszeresen ellenőr­zik a különböző iparágakban a terhesanyákat és a kisgyermekeseket védő rendelkezések betartását, könnyebb munkára helyezésüket, és egyéb kedvez­ményeik maradéktalan biztosítását. A SZOT ille­tékesei nemrég tettek például kormányszerveknek olyan javaslatot, hogy a koraszülések gyakoriságá­nak megelőzésére, hasznos lenne terhességük utol­só hónapjaiban betegállományba helyezni a leen­dő édesanyákat. A Munka Törvénykönyve szerint a terhesség negyedik hónapjától a gyermek féléves koráig nem köteles túlórázni a dolgozó nő. A SZOT Nöbizottsága már a 2—3 hónapos terhesek túlóra­mentesítését is javasolja, mert szakorvosok szerint az utód szempontjából szinte a legfontosabb idő­szak a terhesség első harmada. z anyaság további megbecsülését és segítését szolgálja az a javaslat is, hogy az édesanyák gyermekápolási táppénz juttatását — évente 60 na­pon át — a gyermek 10 éves koráig terjesszék ki. A SZOT Nőbizottsága a gyermekgondozási segélyen levő nőkről felmérést készített és megállapította, hogy az anyák 70 százaléka gyermeke 18 hónapos koráig visszatért munkahelyére, s ez főleg anyagi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növeke­dett a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy látják, hogy a 650 forintos segély ösztönző hatása, a bevezetés idejé­hez képest'csökkent. Javaslataik között szerepel, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a pedagógus- képzés és -továbbképzés keretében az egészségre neveléssel és a családi életre neveléssel is lehet elég korán felkészíteni a fiatalokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyermekek tantervébe is javasolja az egészségneveléssel, a család és az anyaság megbecsülésével való foglalkozás beikta­tását. K. E. Az ellenőrzés tekintélye • Egymás után jelennek meg a sajtóban azok a cikkek, ame­lyek a 15 évvel ezelőtt alakult népi ellenőrzést, annak munká­ját, a vizsgálatokban tevékenyke­dő sok ezer társadalmi aktivista érdemeit méltányolják. Lapunk — ha most cikket ír a megyei NEB-ről. nem pusztán abból a szándékból fakadóan teszi, hogy csatlakozzon a már említett írá­sokhoz. hanem mert erre az ad okot, időszerűséget, hogy nemré­giben készült el a megyei NEB összefoglaló jelentése az elmúlt esztendőben végzett munkáról, annak tartalmi, érdemi elemzésé­ről, hatékonyságáról. Ha mindössze ennek az egy évnek — 1972-nek — az adatait, megállapításait említjük, akkor is fogalmat alkothatunk arról, hogy tizénöt év alatt mit ért el, mennyit fejlődött, tekintélyében pedig mennyire erősödött az el­lenőrzés. Bizonyára nem kívánja az olvasó, hogy végigmenjünk a másfél évtized legfontosabb állo­másain, hogy idézzük a megala­kulás körülményeit, s nyomon kövessük azt az utat, amelyet napjainkig tettek meg ezek az el­lenőrző szervek. Azt senki sem vitatja, nem vi­tathatja, hogy a megyében van tekintélye a népi ellenőrzésnek. Elsősorban azért, mert vizsgála­tait a legjobb szakemberek bevo­násával végzi, s nem a leleple­zés, hanem a segítés, az irány- mutatás szándékával. Még akkor is ilyen cél vezeti az ellenőrö­ket! amikor a vizsgálat során tör­vénytelenségeket, visszaélést, pénzügyi manipulációt, admi­nisztrációs káoszt találnak. A se­gítés ilyen esetekben úgy jelent­kezik, hogy az illető termelőszö­vetkezetet, üzemet, vagy egyéb gazdálkodó egységet „tisztába te­szi” a NEB azáltal, hogy rámu­tat egyes személyek felelősségé­re, olyan mulasztásaira, szándé­kos károkozására, amely törvény­sértő, s amely éppen a kollektíva érdekeit sértette, s így a nagyobb közösség, a társadalom érde­keit is. Az elmúlt évben a megyei né­pi ellenőrzés bizottságai 116 té­ma- és célvizsgálatot folytattak le. s ezen túl — a lakosság be­jelentései alapján — 258 közér­dekű és magánpanaszt vizsgáltak ki, intéztek el. De sorolhatjuk tovább a számokat: 150 esetben tettek gyors intézkedést a szemé­lyesen megjelenő panaszosok ügyében, s összesen 1169 külön­böző gazdálkodó, kereskedelmi stb. egységet vizsgáltak meg, ami 40 százalékkal több, mint 1971- ben. Ezt a munkát 2217 ellenőr végezte el 8932 munkanap alatt. A munka számszerű mutatóin kívül növeli az ellenőrzés tekin­télyét, a vizsgálatokat folytató, azokban részt vevő szakemberek elismerését az a körülmény is, hogy a népi ellenőrzésben kifej­tett tevékenységüket pártmunká­nak tekintik a pártbizottságok. • Természetesen az önmagá­ban még nem jelzi a NEB ered­ményét, hogy mennyi vizsgálatot végeztek egy év alatt. Sokkal in­kább rámutat a munka tartal­mára. hatékonyságára az, hogy a vizsgálatoknak, ellenőrzéseknek milyen következményei lettek, azok hogyan hatottak vissza az illető gazdálkodó szervre, s ott ennek nyomán miként normali­zálódott a helyzet. Hivatali szó­használattal élve: hogyan reali­zálták a vizsgálati megállapítá­sokat. Ennek több lehetősége, változata és gyakorlata van, a hiányosságok megszüntetésére felhívó javaslattól a büntető el­járás kezdeményezéséig. Nézzük meg ezeket. A törvényes állapot helyreállí­tására összesen 197 esetben hívta fel a figyelmet a népi ellenőrzés, 107 személy ellen javasolt fegyel­mi eljárást, kilenc esetben (20 személyről van szó) kezdemé­nyezett büntető eljárást, kártérí­tési eljárás lefolytatására 14 eset­ben tett felhívást, míg 40-szer kezdeményezett szabálysértési el­járást a NEB. Vizsgálataik nyo­mán összesen 20 személyt és hat különböző szervet kétmillió 558 ezer forint befizetésére kötelez­tek az illetékesek, míg a kárté­rítések- összege 165 ezer forint volt. Az igazi realizálás minden­képpen a törvényes állapot hely­reállítása. s természetes, hogy azok, akik ezt akadályozták, il­letve mulasztásaik révén juttat­ták oda a vizsgált szervet, hogy azt a vizsgálat nem a törvényes állapotban találta — különböző mértékben felelnek. Meglehetősen nagy számokat idézhettünk a múlt évi munka bemutatására. Ezek a számok — kell-e még hangsúlyoznunk? —- csupán a tevékenység megfogha­tó, mérhető mozzanatait mutat­ják, érzékeltetik. A tulajdonkép­peni eredmény azonban csak úgy volna megmutatható, ha olyan adatokat is közölhetnénk, hogy például azokon a helyeken, ahol az ellenőrök felhívására rendet teremtettek, helyre állították a törvényes állapotot, hogyan emel­kedett a munka színvonala, a ter­melékenység, az ott dolgozó em­berek közérzete, hangulata, ösz- szességében mit jelentettek az el­lenőrzések kapcsán megtett in­tézkedések Bács-Kiskun megye gazdasági, politikai, művelődési céljainak elérésében, hány és mi­lyen magas lépcsőket jelentettek az intézkedések ai említett terü­leteken történő felemelkedésben? Ezt azonban nem lehet mérni. • De annyit hozzátehetünk az elmondottakhoz — visszakanya­rodva a cikk elején fölvetett gon­dolathoz —, hogy a népi ellen­őrzési bizottságok tizenötéves munkája nélkül szegényebbek lennénk eredményeinkben és „sú­lyosabbak” gondjainkban. Gál Sándor Hungaroplast ’73 Az idén rendezik meg ötöd­ször a városligeti vásárvárosban a nemzetközi műanyagkiállí­tást, a Hungaroplast ’73-at. A szervezők, a Chemolimpex és a Hungexpo, most zárta le a je­lentkezéseket, amelyek szerint 16 országból, a tavalyinak majd­nem kétszerese, összesen mint­egy 200 vállalat vesz részt az április 11-től 16-ig tartó nem­zetközi műianyag-seregszemlén. A nemzetközi műanyag-talál­kozó iránt megnövekedett az érdeklődés a szocialista országok­ban. Az idén már részt vesz a kiállításon az NDK és Románia műanyagipara is. Nyugat-Euró- pából is csaknem minden jelen­tős műanyaggyár képviselteti magát Budapesten. Többek kö­zött megjelenik a kiállításon az olasz Montedison, az angol Shell és az NSZK-beli Basf cég is. A kiállítók főként alapanyagokat, félkész- és késztermékeket vonul­tatnak fel, de jó néhány válla­lat műanyagipari gépeket és bú­torokat is bemutat. \ Kairói vásár Magyarország immár hagyomá­nyos résztvevője a kairói vásár­nak, amely ezúttal március 10-től 31-ig tartja nyitva kapuit. Most különösen nagy érdeklődés előzi meg a MOGÜRT kiállítását, ame­lyen korszerű garázsberendezése­ket és a gépkocsi-szervizekben nélkülözhetetlen gépeket, próba­padokat láthatnak majd az ér­deklődők. A NIKEX a vasútnál használatos korszerű felszerelé­seket vasúti fékeket mutat be. Leszerelők Megyei fiatalok szereltek le a minap a határőrségtől. A megye különböző városaiból és közsé­geiből két évvel ezelőtt bevonult fiúk a Magyar Népköztársaság államhatárának őrzésében férfi­asán helytálltak. A követelmé­nyeknek megfelelően sajátították el a katonai és politikai ismere­teket, eredményesen hajtották végre a szolgálati feladatokat. Példás magatartásukat és éber szolgálatukat jelzi, hogy a lesze­relők többsége 1971-ben is és 1972-ben is elnyerte a Határőrség Kiváló Katonája, vagy az Egység Élenjáró Katonája címet. A nagyszámú kiváló és élen­járó Bács megyei határőr közül a legkiemelkedőbb Szabó Ferenc Kelebia, IV. kerület 22. szám alatti lak,os volt, aki a Tompái Erdőgazdaság szakmunkásaként vonult be katonának és most a leszerelés után is a régi munka­helyére ment vissza dolgozni. Szabó Ferenc határőr a különbö­ző típusú fegyverekkel kiválóan végrehajtott lőgyakorlatok, kato­nai és határőrizeti elvek gyors megismerése mellett több bűnö­ző külföldre szökését akadályoz­ta meg. Az egyik alkalommal járőrszolgálatban egy büntetett előéletű dunakeszi csavargót iga­zoltatott, aki megtámadta. Szabó* azonban gyorsan megfékezte a mindenre elszánt bűnözőt és megakadályozta a disszidens to­vábbi garázdálkodását. Egy má-‘ sik alkalommal' — ugyancsak jár­őrszolgálatban — egy körözött bűnöző tőrkéssel akarta leszúrni. A határőr Arbok nevű kutyája a támadóra rohant, megvédte gazdáját, így fegyverhasználatra már nem került sor. A bátor fiatalember kétszer nyerte el az Egység Élenjáró Ka­tonája címet, parancsnokaitól több elismerést kapott. A lesze­relés napján pedig Kiváló Határ­őr jelvénnyel tüntették ki. G. B.

Next

/
Thumbnails
Contents