Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 7. ZÁ RSZÁ MADÁ SOK UTÁ N Volt, nincs, pedig:* Eredmények és tervek a bácskai termelőszövetkezetekben lehetne iskolatej KiskunhüluSOIl ÍS • A területi szövetség legutóbbi elnökségi ülésén a többi között megvitatták a vágó és húsfeldolgozó üzem létesítésével kapcsolatos-teendőket. (Tóth Sándor felvétele) A bácskai termelési körzetben február 17-ig valamennyi termelőszövetkezet megtartotta zárszámadási közgyűlését. A beszámolók és a mérlegadatok alapján megállapítható, hogy a közös gazdaságok az egyre javuló irányítás, munkaszervezés, a jobb anyagi, műszaki ellátás eredményeként sokat erősödtek az elmúlt évben. Mind a harmincnégy gazdaságban javultak a tagok élet- és munkakörülményei. Néhány üzemben — főleg a szeszélyes időjárás miatt — pénzügyi gondok jelentkeztek. A bajai Duna Termelőszövetkezetben mérleg-, illetve alaphiánnyal zárták emiatt az elmúlt esztendőt. Á gondokról és az eredményekről beszélgettünk dr. Varga Antallal, a Bácskai Termelőszövetkeztek Területi Szövetségé- titkárával. Egyúttal érdeklődtünk, milyen lehetőségeket látnak a további fejlődésre, a területi szövetség miként segíti az anyagi és szellemi erők összefogását ebben a körzetben. Először arról kértünk információt, milyen jellemző adatok bizonyítják, hogy a gazdaságok ismét előreléptek. — A halmozott termelési érték körzetünk termelőszövetkezeteiben csaknem másfél milliárd forint, 15,2 százalékkal magasabb. mint 1971-ben volt. Növekedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva 20 százalékkal több vágósertést értékesítettek a gazdaságok, továbbá hogy hektáronként 6,4 mázsával magasabb volt a kukorica átlagtermése az előző évinél. Jó eredmények születtek a cukorrépa és a kender termesztésében is. Megjegyzendő, hogy tavaly az állami elvonások, a termelési költségek legtöbb közös gazdaságunkban fokozatosabban növekedtek, mint a termelési érték. A bruttó jövedelem meghaladta a 430 ezer forintot a körzet gazdaságaiban, amely az előző esztendőhöz viszonyítva 1,2 százalékos növekedést jelent. Húsz termelőszövetkezetben emelkedett. 14-ben csökkent a jövedelem. Az előző évihez viszonyítva csaknem 18 százalékkal emelkedett gazdaságainkban a fejlesztési alap. Ez az átlag, ezen belül nagyok a különbségek, amire utal az is, hogy a tagszövetkezetek 68 százaléka tudta csak növelni a fejlesztési alapját. Az elmúlt esztendőben sok neOroszul - 83 országban Több mint 500 millió, különböző országokban élő ember beszél oroszul. Az orosz nyelv iránti érdeklődés gyorsan növekszik. Orosz nyelviskolák és tanfolyamok már 83 országban működnek — közli a moszkvai tudományos-módszertani központ. (APN — K5) Emlékeztetjük olvasóinkat január 31-én megjelent, „Harcban az influenza ellen” című riportunkra, amelyben munkatársunk Kecskemét központi gyógyszer- tárában — hivatalos megjelöléssel a Szabadság téri 12 4-es egységbe — kalauzolt körül bennünket. Amit dr. Szirbik Miklós gyógyszertárvezető és helyettese, Barna Barnabás a nehéz munkakörülményekről elmondott, — szűk eladótér, kis laboratórium, zsúfolt raktárak, primitív tisztálkodási, öltözködési lehetőségek stb. — arról az újságíró saját szemével is meggyőződött. Elképzehető, milyen megfeszített, idegölő munkát végzett itt ötvenkét embef, hogy álllandó készenlétben, túlórázással vállaljon oroszlánrészt az^-influenza- járvány leküzdéséből. Ugyancsak emlékeztetőül idézzünk vissza egy-két adatot az akkori forgalom jellemzésére: kétszáztízezres készletből százezernél több darabot vittek a betegek január folyamán, azonkívül hétezer lázcsillapító kúpot, tizennyolcezer Chinacisal port, — és két és fél mázsa fogyott el a Mixi pecto- ralis nevű kanalas ovosságból. Ugyanazt látta az újságíró Mintha „egyet gondoltak” volna, néhány nappal a riporter kézséggel ' küzdöttek gazdaságaink. Emiatt a tízórás munkanapra jutó jövedelem csak 3 forint-' tál növekedett. Átlagosan 114,— forint. Az előző évivel majdnem azonos összegű biztonsági alapot képeztek gazdaságaink. Megjegyzendő az is, hogy az alap növelésére csak a gazdaságok 56 százalékának volt lehetősége. Ebből a körzetből indult el a bajai kukoricatermesztési rendszer, nemrég pedig a napraforgó korszerű termesztési módszerét dolgozták ki a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Milyen mértékben csatlakoztak a körzet termelőszövetkezetei a kezdeményezésekhez? — Az úgynevezett zárt rendszerű termesztési módszerek egyre jobban terjednek, ezekhez korszerű gépsorok kellenek. Körzetünkben több termelőszövetkezet azonnal csatlakozott a bajai kukoricatermesztési módszerhez. Néhány megjegyzésünk azonban van az együttműködésről. Az állami gazdaság alakítson ki közvetlenebb kapcsolatokat a termelőszövetkezetekkel. Többek között azt sem helyeslik a tet- melőszövetkezetek — és erről a legutóbbi elnökségi ülésünkön is szó volt —, hogy a rendszerben részt vevő gazdaságok vezetőit nem hívták meg az igazgató testület ülésére. Ha az állami gazdaság szolgáltatást nyújt a termelőszövetkezeteknek, tekintse egyenrangú partnernek őket. Sokkal jobb kapcsolat alakult ki a Bácsalmási Állami Gazdasággal. A napraforgó-termesztési társuláshoz már a szervezés elején hat közös gazdaságunk csatlakozott. Nagyon időszerűnek tartjuk ez olajos növény termesztésének fellendítését. Ugyanis évről évre számottevően csökkent a vetésterület. Olaszországban a legújabb divat hátitáskában friss levegővel töltött tartályt hordani. A divatújdonságot Domenico Albiona olasz divattervező konstruálta. Ez a tartály — úgymond — jó szolgálatot tesz mindazoknak, akik előtt — január 22-én — vizsgálta a gyógyszertár munka- és raktározási körülményeit, szociális létesítmény viszonyait Székely Árpád, az SZMT munkavédelmi felügyelője. íme pár ténymegállapítás: 52 dolgozó részére két db 2—2 részes szekrény — a „fekete-fehér” öltöző helyettesítésére; 1 zuhanyállás van benne 1 mosdókagyló s bent a WC. A mintegy 20 m2 alapterületű laboratóriumban tízen dolgoznak, és számítsuk bele a munkaasztalt, szekrényeket, gépeket. Hol van itt személyenként 15 >m3 tiszta levegőjű tér? És személyenként a 2 m- terület? 4.5 m2 alapterületű az üvegmosogató és fertőtlenítő helyiség — s a labornál nem is említettük a 3 ajtót; innen pedig kettő nyílik —; egy szekrény, a mosogatáshoz szükséges felszerelések és már is ,vmegtelt” a kis zug. És az emberek, meg a mosogatni való üvegek? Nemcsak egészségtelen, de balesetveszélyes is itt a munka. Egyensúlyozás ládahegyen Nagyot nézett a munkavédelmi felügyelő, amikor a gyógyszerkülönlegességek, gyógyszer- alapanyagok raktárhelyiségében egy ládarakás tetejéről köszönt rá a feladatát végző alkalmaSzövetkezeteink egyre inkább felismerik, hogy a területi, az anyagi é§ szellemi erők összevonása a további fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. Ezért egész sor társulás szervezését kezdeményezték. Ilyen például többek közt a korszerű lucernaszárító és takarmánykészítő üzemek létesítését célzó összefogás, amelyhez eddig hat közös gazdaság csatlakozott. Szeretnénk érdeklődni a legna- gyóbbról, a bácskai vágó és hús- feldolgozó üzemről, amelyről már számos publikáció jelent meg. Hogyan alakult a beruházás előkészítése? — Pontosan egy évvel ezelőtt nyújtották be Baja város és járás állami gazdaságai, valamint termelőszövetkezetei a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához a társulat hitelkérelmét. Azóta sok minden történt, többek között új partnerek is csatlakoztak. Változtak a beruházási költségek is. A legutóbbi tanácskozás alapján elfogadottnak minősíthetjük a kereken 260 millió forint beruházási összeget, amely szükséges a megvalósításhoz. A társasági szerződés aláírása ezekben a napokban történik. A járás három állami gazdaságán kívül belépett a Kiskunhalasi és a Bólyi Állami Gazdaság is. Körzetünk 30 termelőszövetkezete tagja a társulásnak. A húsipar is segíti a beruházást csaknem 60 millió forinttal. Az elképzelések szerint az üzem két műszakban évente 200 ezer sertést tud majd feldolgozni. Ha befejezik a társulási szerződések aláírását, megrendelik a kivitelezési tervet. Ha különösebb akadály nem jön közbe, az idén megkezdhetik az alapozást — hangoztatta végzetül dr. Varga Antal. K. S. nyáron is a füstös, fülledt városokban kénytelenek maradni. A tartály rézből készült, 2 kilogramm súlyú és gumicső csatlakozik hozzá, melyen keresztül — ha tulajdonosának kedve támad rá — szippanthat egy kis jó „hegyi” levegőt. zott. Aztán nem csodálkozott, mert konstatálta, hogy a polcok mellett és között csak egymás hegyén-hátán férnek el a gyógyszerrel teli ládák. (Riportunkból: „Gyakran 50—60 láda gyógyszert kell kirakniuk, s mozogni alig lehet”.) Pedig 4 méter magasra felérnek közlekedő utakra mégis csak úgy jut hely közöttük, hogy „furakodni” lehessen legalább. Groteszk helyzeteket mutatnak a fény- képfelvételek; itt csak egy fej nyúlik ki a polc és láda között, amott a ládahalom fölött nyújt elő egy kar gyógyszercsomagot... Vegyszerek, porok, üvegek, tűzveszélyes anyagok —, s ekkora zsúfoltság! Az összekötő folyosó is alkalmatlan közlekedésre, hiszen itt helyezték el az öltözőszekrényeket, meg egyéb gyógyszertári anyagokat. Felfüggesztés Joggal állapíthatta meg a felügyelő: „A közegészségügyi hiányosságok miatt a létesítmény életveszélyes mind a gyógyszer- tár dolgozói, mind a lakosság szempontjából.” Ezért döntött úgy törvényadta jogainál fogva, hogy 1973. április 16-án 8 órától a lß 4-es gyógyszertár működését felfüggeszti. Kérdezhetik: miért csak akkortól? Hátha még arról is értesülnek, hogy ugyané hiányosságok miatt a megyei KÖJÁL. 1971. március 29-én kelt határozatában 1971. december 31-ével megtiltotta a gyógyszertár további üzemeltetését. Az ennek ellenére is működött. Ma is. Ha Tejtízórai az iskolában, nem új „találmány”, mert néhány évtizeddel ezelőtt csaknem minden városi iskolában olyan magától értetődő volt. Magam is emlékszem rá, csak úgy, mint azok a negyven- ötvenes korú emberek akikkel véleményt cseréltünk e témáról. Csakugyan, valamikor, ittak, ihattak tejet az iskolában a kisdiákok. Felsorakoztak a nagykannához, amelyből a pedellus bácsi adagolta a bögrékbe. Napjainkban mégis úgy tűnik, szűnni nem akaró gondot okoz az J*?kolatej. Legutóbb Kiskunhalason a városi népfront bizottság által összehívott nőtanácskozáson hozakodtak vele elő az édesanyák. Miért nincs? Hiszen most még inkább szükség lenne rá, mivel a szépen iparosodott város munkaalkalmat adott az asszonyoknak is. Megváltozott tehát a család életmódja, felgyorsult az életritmusa. S bizony megesik, hogy reggel önmaga ellátásra szorítkozik az iskolás gyerek. Ennek „eredménye” pedig a reggeli nélkül maradás, a délig korgó gyomor. Mindez pedig elég nyomós magyarázat az édesanyák óhajának jogosságára. Nézzük tehát, miért is hiányzik a tejtízórai a város belterületi — együttesen mintegy két és fél ezer' tanulólétszámú — iskoláiban. A város tanácselnökénél, Vin- cze Ferenc elvtársnál tájékozódva az első megállapításunk kedvező. A népfront nőforumán elhangzott sürgetés gyorsan eljutott a tanácshoz és megtörténtek az első intézkedések is. Ez utóbbiakról Mácsai János, a népfront városi bizottságának elnöke, s egyben iskolaigazgató újságolta : — A ma tartott igazgatói értekezlet egyik témája éppen az iskolatej volt. Feladatunk megállapítani az igényt, mert ilyen feltételül van. de aztán a szállítást is kérjük ám! Mellesleg megtudtuk: Halas belterületi iskoláiban már 1953- ban bevezették, kannából adagolva volt tejtízőrai amit később a közegészségügyi feltételek ‘ hiánya miatt meg kellett szüntetni, utána üveges váltotta fel a kannás tejet. Ez a megoldás sem bizonyult jónak. Részint sok és drága volt a félliteres adag, másrészt nem akadt aki elmossa az üvegeket, elszámoljon velük, s alighanem hiányzott a kellő ügyszeretet is. Következett a tasakolt tej, melyet korábban Szegedről, a Csongrád megyei tejipartól, majd á jánoshalmi Jókai Tsz-től szerzett és szerez be ma is az ÁFÉSZ. De ez is csak literes és félliteres adagolású, s a lakosság ellátására szolgál. Volt tehát és napjainkban mégsincs iskolatej. Halgassuk meg azonban Mészáros Imrét, a Kiskunhalasi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökét is! — Próbálkoztunk mi a gimnáziumban és a központi iskolában is. Nem ment. A gimnáziumban tíznapos kísérletezés után éppen egy hónappal ezelőtt hagyattam abba. Az ÁFÉSZ dolgozói értékesítették, de a húsz literből naponta jelentős meny- nyiség megmaradt. A központi •iskolába, mivel csak üveges fajta volt, ilyet szállítottunk. Ez azonban sok nehézségbe ütközött. A lakossági ellátásra a jánoshalmi Jókai Tsz-ből hozattuk a literes és félliteres tasakolt tejet. Ami a lényeget illeti: tudomásom szerint a művelődési osztály most méreti fel az igényeket. Ha ezeket megismerjük, akkor a szövetkezetünk rendelkezésére álló keretben tehát, a félliteres adagolású tasakolt tejből tudjuk biztosítani az ellátást — fejtegette az ÁFÉSZ elnöke. — Tudomásunk szerint a bácsbokodi tejüzem előállít poharas tejet. Nem lehetne onnan rendelni? Hisz ez lenne az ideális megoldás — jegyeztük meg. — Ez nem ilyen egyszerű. Mert például kétszáz pohár tej napi ideszállításához ki ad fuvareszközt? Erre nem vállalkozik senki. Ráadásul az időjárási problémák; hol, hogyan melegíthető fel télen a jéghideg tej? Erre nincsenek berendezkedve az iskolák... * Ha túlbonyolítjuk, a megoldás helyett a nehézségeket firtatjuk, csakugyan nem egyszerű ügy. Mészáros Imre szavaiból következtetve sok gondot és bosszúságot okozhatott már az ÁFÉSZ- nek az iskolatej. S talán nem is tartozik a legkifizetőbb vállalkozásai közé. Mégis kell és lehet is megoldást találni, az iskolások tejellátására. Nem térhetne vissza ismét a kannástej? A higiéniai követelmények betartásáról gondoskodhatnak — szakavatott felügyelet mellett — például a kiskunhalasi iskolákban oly eredményesen működő vöröskeresztes aktiviták, a nyolcadik osztályos lányok. Még nagyobb fantáziát látunk azonban abban a lehetőségben, amelyet a helyi Vörös Október Tsz kiváló minőségű teje kínál. A vásárcsarnokban naponta sokan vállalják a sorban állást érte, s nincsenek kevesen az ott reggelizők sem. hiszen helyben főzik a kávét, a kakaót is a tsz dolgozói. Mi lenne, ha a termelőszövetkezet felkarolná ezt a vajúdó és mindenképpen jobb sorsra érdemes ügyet, vállalná a termelési profiljától ráadásul nem is idegen szolgáltatást? Hisszük, hogy jó kezekbe kerülne és megoldódna a halasi iskolások tejtízóraiztatása. P. I. Gőzgyorsítóval ellátott repülőgép A legutóbbi hannoveri (NSZK) repülőkiállításon egy Pilatus nevű svájci tervező bemutatta gőzgyorsítóval felszeret, gázturbinás repülőgépét. A repülőgép főhajtóműve egy 550 lóerő teljesítőié- , nyű gázturbina, amely a légcsavart mozgatja, a felszállásnál használt gyorsító pedig a rakéta elve alapján működik. Ez 115 kilogramm súlyú és két tartályból áll: az egyikben 55 kilogramm víz van, a másikban pedig 5 kilogramm benzin. A benzin gyors elégése a vizet 230 C fokra hevíti és pillanatok alatt gőzzé változtatja, amelynek nyomása 55 kg cm2. A vízrakéta 2,5 t/mp teljesítményű impulzushatása a 2,51 súlyú repülőgépnek néhány másodperc alatt 100 km/óra sebességet ad és megrövidíti a felszálláshoz szükséges Kifutást. A 11,2 t 'mp teljesítményű vízrakétát kipróbálták egy svájci gyártmányú „Mirage—3” repülőgépen és az eredmények kielégítőek voltak. így is volt, az SZMT munkavédelmi felügyelője — figyelembe véve a járvány időszakot- a megbetegedések nagy számat, s a gyógyszertárra háruló sürgős ellátási feladatokat — az azonnali felfüggesztéstől elállt. Kötelezte azonban a Gyógyszertári Központ vezetőjét a határidőig is egész sor védőintézkedés sürgős megtételére. Haladéktalanul Örvendetes — a már akut hanyagolás, huzavona után is — hogy a megyei, tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Pataky József főorvos már január 26-án a következőkről értesítette a SZMT munkavédelmi felügyelőjét: felhívta a Gyógyszertári Központ igazgatóját, hogy a 12 4-es gyógyszertár rekonstrukciós munkálatait a lehető legsürgősebben hajtsák végre; az átalakítási tervet a munkavédelmi felügyelővel tárgyalják meg. A rekonstrukciós munkálatok előkészítéséről, helyzetéről március 15-ig írásbeli, majd azután két hetenként szóbeli tájékoztatást kér. Eljárt Kecskemét város tanácselnökénél is, kérve segítségét a megyei tanács vb igazgatási osztálya 1972. júliusi határozatának érvényre jutásához. Annak értelmében ugyanis a Gyógyszertár Központ 1973. március 31-ig megkapja gyógyszertárbővítésre a megfelelő helyiségeket. • Ügy legyen. Tóth Istrlin Árutermelés helyett szolgáltatás A kiskunhalasi Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalat fő tevékenysége a korábbi években is a szolgáltatás volt, az árutermelést egyedül a hordozható cserépkályha és a sallerszorító kengyel gyártása jelentette. Az előbbi termék iránt — a korszerűbb tüzelő berendezések elterjedése miatt — egyre csökkent a kereslet, s a múlt évben abbahagyták a gyártását. A vállalat termelésének ösz- szetételében ily módon jelentős változás történt, mert míg 1971-ben 2 millió 446 ezer forint, addig a múlt évben már csak 1 millió 517 ezer forint értékű árut gyártottak. i Az ipari szolgáltatás ezzel arányosan az 1971. évi 7’ millió 833 ezer forintról 9 millió 436 ezer forintra növekedett. A I inommechanikai részleget a múlt esztendőben tovább fejlesztői fők. Bővítették a tv- rádiójavító műhelyt és a hibátlanabb munka végzésére több műszert vásároltak. A háztartásikisgép javító műhely végleges helyének kialakítására és gépi felszereltségének bővítésére még az • A sallerszorító változatlanul keresett áru, gyártására valószínű addig lesz szükség, amíg motorkerékpárokat is gyártanak, illetve használnak. Vigh Istvánná munka közben. idén sor kerül. Vasipari tevékenységük is tovább növekedett. A múlt évben felépült a vállalat új 500 négyzetméteres alapterületű műhely- csarnoka és gépeket is vásároltak. E részlegen belül jelentősen fejlesztették a gépjármű- szolgáltatást, s ma már a szerelők rendelkezésére áll minden olyan műszer, amely a gépkocsik vizsgálatához és javításához szükséges. O. L. Tizenkét szerelő és tizennégy iparitanuló foglalkozik a gépkocsik javításával. Felvételünkön Szíjártó Gábor csoportvezető László Károly másodéves iparitanuló munkáját ellenőrzi. (Kovács János felvételei) A gyógyszertár balladája reméljük, happy end-del Vigyen magával friss levegőt e