Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Ötmilliárd forint értékű A mezőgazdaság várható idi gépellátásáról kért tájékoztatást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseitől az MTI munkatársa. A MÉM szak­emberei elmondották: az elmúlt évi megfelelő gépellátási színvo­nal tartására idén is szükség van, mert 2,8 millió hektáron kell el­vetni a kalászos gabonát, 1,4 mil­lió hektáron a kukoricát és 0,9 millió hektáron a szántóföldi ta­karmánynövényeket és gondos­kodni kell a növényápolásról, va­lamint a betakarításról, nem is beszélve az 1,3 millió hektáros / rét- és legelőgazdálkodásról. A termelési színvonalat a növényi kultúráknál fejleszteni kell, s eh­hez a géppark korszerűsítésére, az elhasználódott gépek kicseré­lésére, illetve felújítására van szükség. Az AGROTRÖSZT igyekezett gondoskodni az igények kielégíté­séről, amennyiben az elmúlt évi 4,8—4,9 milliárdos forgalomnál nagyobb, több mint ötmilliárd fo­rint értékben új gépet biztosított erre az esztendőre. A gépek, be­rendezések nagyrészéből kielégí- tőek a raktári készletek, ame­lyek évközben újabb szállítmá­nyokkal egészülnek majd ki. A gazdaságok által keresett néhány típusból azonban a kereskedelem erőfeszítései ellenére is hiányok­kal kell számolni. Általában olyan importgépekről van szó, amelyekből a gyártó országok is nagymértékben növelik saját me­zőgazdaságuk ellátását, emiatt csak korlátozott mértékben vál­lalnak külföldi szállítási kötele­zettségeket. Fokozza a beszerzési nehézségeket, hogy néhány nagy külföldi gyárban rekonstrukció folyik és a termelés átmenetileg csökkent. A kereskedelem az idén, 8500 erőgépet hoz forgalomba, annyit, amennyit a gazdaságok igényel­lek. Gondot okoz azonban, hogy egyes növényi kultúrák művelésé­hez szükséges, 100 lóerőnél na­gyobb teljesítményű univerzál tratorokból megközelítően sincs elegendő és az MTZ—50 típusú traktorpkból is hiánnyal kell szá­molni. A szovjet gyártmányú erőgép helyettesítésére alkalmas az U—650-es román gyártmányú traktor, amelynek első sorozatait már két éve használják a gazda­ságok — és miután a kezdeti hi­bákat kijavították — fokozatosan nő irántuk az érdeklődés. Az NDK gyártmányú E—512-es ga­bonakombájnokból a rendkívüli módon felfokozódott igényeknek csak töredékét tudják kielégíteni. A szovjet gyártmányú SZK—4-es gabonakombájnból viszonylag ki­sebb a hiány, s ebből a típusból — igaz, hogy csak a harmadik negyedévben, tehát a gabona be­takarítása után — van remény még bizonyos pótszállítmányokra. Amennyiben ezek a gépek meg­érkeznének, jó szolgálatot tenné­nek a kukorica betakarításánál. Az önjáró szálastakarmány-beta- karító gépekből — az NDK-ban gyártott E—280-as és E—301-es típusú szerkezetekből — szintén hiányos lesz az ellátás, a szálas­takarmány betakarítására azon­ban hagyományos gépekből nagy választék áll a gazdaság rendel­kezésére. Van elegendő kukorica- és cukorrépa-betakarító gép. NDK—magyar kooperációval gyártja a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár a KERTITOX nö­vényvédő gépcsaládot, amelynek már valamennyi tagja a gazda­ságok rendelkezésére áll. Talaj­művelő munkagépekből, ekékből, boronákból és tárcsákból is bő­ségesek a készletek. A MÉM illetékesei hangsúlyoz­ták: a hiányzó géptípusok be­szerzésére az idén már nem sok remény van, ezért jó, ha azok a gazdaságok, amelyek a megren­delt gépeket nem vehetik át, s a ' helyettük felkínált más típusú gé­peket nem kívánják igénybe ven­ni, már most felkészülnek régi gépeik kijavítására, üzemképessé tételére. A MEZÖGÉPTRÖSZT, illetőleg az AGROTRÖSZT vál­lalatai igyekeztek megfelellő al­katrészellátást biztosítani, hogy még egy évre használhatóvá le­hessen tenni az eredetileg 1973 évi kicserélésre szánt típusokat. Lényeges azonban, hogy az alkat­részeket a gazdaságok minél előbb megrendeljék. f • Boros Lajos, akit a Ki mit tud versenyein ismerhetett meg a közönség. FÓRUMON A Ki mit tud vetélkedő befe­jezése óta Budapesten a KISZ Központi Művészegyüttes szék­házában Ki mit tud Fórum mű­ködik. Az ország minden tájá­ról érkeznek ide tehetséges fia­talok, hogy szakértő zsűri előtt mutatkozzanak be. A KISZ Köz­ponti Bizottság kezdeményezé­sére alakult Fórum nagy jelentő­ségű példáját már több megyei székhelyen követik. A zsűri tag­jai Antal Imre, zongoraművész, Sík Olga. a Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola énektaná­ra, Komjáthy György, a Mggyar Rádió főmunkatársa, Simon Zsu­zsa, Kossuth-díjas színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola tanára. Szigeti Pál, a KISZ Központi Művészegyüttes igazgatója, Szentkúthy Pál, a Ma­gyar Rádió osztályvezetője, Ro­dolfo Érdemes Művész. Kedvezmények a vásárlóknak Az elmúlt esztendő forgalmi tervét 100 százalékon felül telje­sítette a Halasi Áruház. Az épület földszintjén elhelyezett iparcikk­részlegük üzletvezetőjével, Vágó Gergellyel beszélgettünk a na­pokban tavalyi eredményeikről, és a közeljövő terveiről. — Több kampány is segített bennünket egyebek közt abban, hogy az 1972-es évet sikeresen zárhattuk. így a tv-készülékek bizonyos típusainak árusításához kapcsolódó kedvezmény, vagy a hűtőgépek, olajkályhák jutányo­sabb kínálata. Hasonló okok miatt, s nem utolsósorban a több nagykereskedelmi vállalattal fennálló szoros együttműködés révén üveg- és porcelánosztá­lyunkon, továbbá hanglemezek­ből és edényekből is a vártnál magasabb forgalmat bonyolítot­tunk le. Szólott arról is az üzletvezető, hogy az áruház idestova kétesz- tendős működése során sikerült egyre szakképzettebb eladói gár­dát kialakítaniok. Béke és Sza­badság brigádjuk az aranykoszo- rú várományosa, ök patronáljál» a kereskedelmi tanulókból ala­kult ifibrigádot. Az idei nőnap tiszteletére, s a háziasszonyok második műszak­jának könnyítésére az alutef, il­letve teflon edényekben készít­hető ételeket népszerűsítő bemu­tatót rendeztek. Ezt a jövő hó­napban a kozmetikai készítmé­nyeket ajánló „seregszemle”, majd májusban hanglemez- és hangszerbemutató követi. Előre­láthatólag néhány héten belül „vevők könyvét” is rendszeresíte­nek, amelynek alapján az áruház állandó vevői vásárlásaik után visszatérítést kapnak majd. J. T. A szabadság és béke ligetei A Hazafias Népfront megyei bizottsága február 22-i ülésén elfogadta a kiskunhalast járási nép­front elnökség javaslatát, hogy 1975-re, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, a megye va­lamennyi községében, városában létesítsenek em­lékparkot. Teljes egyetértésének kifejezéséül ezek­ben a napokban juttatja el a kiskunhalasiak fel­hívását a megye népfrontbizottságaihoz. A kezdeményezők célja, hogy a „felszabadulási emlékparkok” kialakításával, ápolásával érzelmileg és tudatilag is mélyítsük szabadságunk születés­napjának történelmi jelentőségét. A hála és meg­emlékezés mellett a béke és barátság szimbólumai is lesznek ezek a parkok. Ezt jelképezik azok a fák, amelyeket ősszel vagy tavasszal egy-egy békenap — hónap — vagy barátsági est alkalmából ültet­nek el helybeliek, s delegátusok. Amikor dr. Csetényi Artur, a kiskunhalasi járási népfrontbizottság elnöke a megyebizottsági ülésen elfogadásra és támogatásra ajánlotta felhívásukat, arról is szólt, milyen fontos az emlékpark létjogo­sultsága egészségügyileg is. Napjaink életbevágó­an fontos teendői között az elsők közé rukkolt fel a környezetvédelem. Alig van tanácskozás, ahol ne beszélnének arról, hogy az iparosodó nagyközsé­gekben, városokban a levegőszennyezettség ártá- sai, a zaj. a zsúfoltság, az egyre szaporodó urbani­zációs ártalmak mennyire ráülnek az itt élők ke­délyállapotára, miként rombolják szívósan, napról napra egészségüket, munkabírásukat. S hogy mi szerepet játszanak a többirányú bán­tó hatás leküzdésében a fák, a parkok? Nézzük csak egy-két számadat ismertetésével a légszennyeződés ellensúlyozása szempontjából. Egy fa 1000 négyzetméternyi levélfelületével 25 ember számára nyújt tiszta oxigént. Gondoljunk bele: alig van építkezés, ahol ez_ ne járna fák kivágásával mindinkább áradó járműfo­lyamaink számára utakat korszerűsítünk, szélesí­tünk, s mindez hány fa, fasor életébe került. Igen, ültetünk helyettük újakat, de! Hol van a csemeték, fiatal fák levegötisztító képessége a dús lombú, fej­lett, egészséges egyedekéhez képest? És míg az ifjú törzsek megvastagodnak, s belőlük széles lombsá­tor terebélyesedik, a gombamódra szaporodó gép­park oxigénfogyasztó mohósága nemhogy csilla­podnék — ellenkezőleg. A mind több fiatal fa mindinkább szennyezett levegőben kénytelen cse­peredni. Van hát mit pótolni, ellensúlyozni, parkosítással. A tudományos kutatások azonban nemcsak a tü­dő számára szükséges tiszta oxigént hiányolják a városokban, urbanizálódö nagyközségeinkben, ha­nem a szem számára — a természet törvénye sze­rint szükséges, 50 százalékot meghaladó „zöld lát­vány'’-t is! A kiegyensúlyozottság, a munkabírás, az általános jó közérzet nélkülözhetetlen tényezője ez is. Ennyi elvi alátámaszatás után menjünk közelebb a gyakorlathoz; miként csinálják a halasiak? Az elnökség csak a szervezéssel kapcsolatos munkákat indítja be, utána a feladatokat átadja a községpoli­tikai munkabizottságnak. Ez — természetesen — a helyi párt-, tanácsi és népfrontvezetőkkel közösen valósítja meg a programot. Első lépésként kijelö­lik az emlékpark céljára alkalmas területet, meg­állapítják annak nagyságát. Ennek megtörténte után a különböző intézmények, vállalatok, téeszek, a KISZ, az iskolák, a honvédség, erdészet, MÁV képviselői megállapodást kötnek, hogy a számukra kijelölt terület fásítását, s annak gondozását vál­lalják. E parcellákat — párszaz négyszögölnél na­gyobb aligha hárulna egy-egy intézményre — táb­lával jelölik meg, hogy a koordinátor — a nép­front, tanács — figyelemmel kísérhesse a felaján­lás teljesítésének menetét. Kértél a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság igazgatóságát, hogy a mozgalmai — a kul- túrparkok kialakításához műszaki segítséggel, fa­csemeték juttatásával támogassák. Az igazgatóság példás készséggel csatlakozott. (A népfront me­gyebizottsága a felhívás elfogadásakor indítvá­nyozta, hogy hasonlóképpen kérjék fel a népfront­bizottságok a megye többi erdőgazdaságát is a ne­mes ügy felkarolására.) A halasiak elég részletesen eltervezték, milyen legyen a „felszabadulási emlékpark” náluk, útvona­laival, fafajtákkal, falu-, illetve tájmúzeummal, majd az 50. évfordulóra — az utókor feladataként — felszabadulási emlékmúzeummal. De minden község, város saját ízlése, elképzelése, adottságai, ötletei szerint építse, formálja, díszítse majd em­lékparkját. Követendőek a kezdeményezők abban, hogy már most tavasszal elvégeznek szükséges földmunkála­tokat. Ezt követi úgynevezett „népfrontszombato- tokon” a faültetés, parkosítás. Amikor már „sínen van” az ügy, célszerű a he­lyi népfrontbizottságokon belül — az alapítókból álló — emlékparkbizottság életrehívás a, amely évente kétszer ülésezne, nyilván, az addigi előre­haladás számbavétele, s a további teendők céljából. Nemes gondolat a kezdeményezők részéről, hogy hangsúlyozzál:, ne forintkihatása, hanem felbecsül­hetetlen társadalmi értéke legyen a „felszabadulási emlékparkok” megteremtésének. Tisztán társadal­mi erők hozzák létre. Bízunk benne, hogy — amint a halasi járás nyolc községében már is készülnek az emlékligetek , a felhívás nyomán megyeszerte életre kel a Kála és megemlékezés mozgalma. T- L Köszöntés hümmögéssel Nagyközségi törekvések városias szellemben "T T mmi' 1 i tan * ■ 111! * m m yn 1 1 11 H * I i * 1 Ml Jánoshalma pártéletének kér­déseiről, közöttük a nemrégiben befejeződött alapszervezeti be­számoló taggyűlések tapasztala­tairól beszélgettünk László Jó­zseffel, a nagyközségi pártbi­zottság titkárával, s eközben fi-. gyeltem fel a követkézé kije­lentésére: — A városias szellem élesztő­sében, ápolásában — legyen szó kulturális, sport-, vagy éppen településfejlesztési kérdésekről — versenytársai akarunk lenni Kiskőrösnek! Ezt nem titkol­juk ... — Nehéz is lenne, ha csak a nagyközség központján formáló­dó háromemeletes társasházra gondolok — jegyeztem meg tré­fásan. — Az OTP beruházásában • negyvenhat lakás épül ott — világosított fel László elvtárs és nyomban megtoldotta: — Rövi­desen megkezdődik a hatmillió forint költséggel épülő ÁBC- áruház alapozása is. A terület­előkészítés most van folyamat­ban. Ennek az épületnek a má­sodik emeleten szintén lakások kapnak helyet. Egy további, de nem távoli terviyik pedig Já­noshalma sportéletéhez méltó sportcsarnok létrehozása. Ez a létesítmény három iskola köze­lében épül fel, így sportolóink céljaira és a diákok testedzésé­re szolgál majd . .. —y —n Kissé késve, de kamatos öröm­mel értesültünk a kiskőrösi mű­velődési központ és az általános fogyasztási szövetkezet szimfo­nikus zenekarának jubileumáról. Jól sikerült hangversennyel em­lékeztek fennállásuk tizenötödik évfordulójára, másfél évtized si­kereire, az alapítókra. Az új mű­velődési központ színháztermében a közönség- elismeréssel fogadta műsorukat. Bőséges tapssal mél­tányolták játékukat, a vendégsze­replők teljesítményét, a két kar­mester — Kiss Sándor és Székely Miklós — munkáját, tudását. Kívánjuk, hogy még sokszor adjanak alkalmat hasonló ünnep­lésre, mind többször gyönyörköd­tessék hallgatóságukat, a zene­kar tagjai alkossanak jó közös­séget. önmagukat is gazdagítva ismerkedjenek régibb és újabb szerzők alkotásaival. Szeretnénk remélni, hogy a leg­közelebbi jubileumon jókívánsá­gainkat a meghívóra is vonatkoz­tathatjuk. Most üdvözlő szavak helyett ezért egy tanáccsal kell zárjuk sorainkat. Mielőtt a nyom­dába adják a kéziratot vegyék elő az irodalmi lexikont vagy az ál­talános iskolák hetedik osztálva részére rendszeresített olvasó- könyr’et. Ezekből viszonylag könnyen kideríthető, hogy a Szó­zatot Vörösmarty Mihály írta, pontosan 137 esztendeié. Szerző­ségét eddig — tudtom szerint — csak Kiskőrösön vonták kétségbe, ahol az előttem levő meghívóban Kölcseynek tulajdonítják a „Ha­zádnak rendületlenül”-t. H. N. A piros retek egyformaságának titka Nagysikerű hangverseny Kecskeméten Űj szovjet és lengyel filmek A közelmúltban Moszkvában járt magyar filmküldöttség nyolc játékfilmet vett át magyarorszá­gi forgalmazására. Az Égő hó cí­mű szélesvásznú színes film tör­ténete a sztálingrádi csata egyik drámai epizódjáról szól. Robin­son Crusoe élete és csodálatos kalandjai címmel Sztanyiszlav Govoruhin készített színes filmet. Egy másik színes szélesvásznú alkotás Moldva vándorénekesei­ről, művészetükről, az ősi hagyo­mányokról, szabadságszeretetük- ről szól. Eredményes volt a filmátvevő bizottság lengyelországi útja is. A legutóbb átvett hat lengyel al­kotás közül kiemelkedik Andrzej Wajda legújabb filmje, a Me­nyegző. A film a századforduló lengyel generációjának, a „tragi­kus nemzedéknek” históriája, fő­szereplő Dániel Olbrichsky. Vajas kenyér és szalonna mel­lé a legízletesebb kora tavaszi csemege a piros retek. Megjele­nésével első a primőrök között. Csomókba kötve az üzletekben szinte kínálja magát és megte­rített asztalon pedig az egyfor­ma nagyságú piros gömböcs- kéknek már a látványa is a leg­jobb étvágygerjesztő. Sokan nem tudják azonban, miben rejlik a piros „vitamin­golyók” azonos méretének, egy­öntetűségének titka. A korai re­tek fő termő vidéke Szeged egyik külvárosa: Mihálytelek és az azzal határos Röszke község. A. főűtra tekintő házak mögött kiskertek serege sorakozik fó­liával borított ültetvényekkel. A termelők az évtizedek során sa­játos, ötletes kiskertészeti mód­szert kísérleteztek ki a magve­tés megkönnyítésére. Ebben ját­szik nélkülözhetetlen szerepet a kalappapír, amit aligha gondol­tak az egykori masamódok. Sze- ged-Mihálytelken és Röszkén ugyanis nem azért vásárolják a vékony selyempapírt, hogy ka­lapot csomagoljanak bele, ha­nem retekmagot ragasztanak rá szemenként, nagy türelemmel, pontosan kijelölt távolságra. Amikor megtelnek az ívek, a fó­liaházakban leteregetik a papír­kalapokat. Homokot szórnak rá, jól meglocsolják, s a finom pa­pír elázik, majd megerednek a magok. Ezzel a módszerrel gyor­sítják, könnyítik a vetés mun­káját és a növény ritkításával sem kell bajlódniok. A fogyasz­tó szempontjából azonban a leg­főbb előny, hogy teljesen azo­nos nagyságúak az így nevelt primőrök. Köszönhető mindez a termesztők leleményességének, s egy kicsit a segédeszközként használt engedelmes kalap- papírnak. A Kecskeméti Városi Szimfo­nikus Zenekar hétfői hangver­senyének legnagyobb eseménye egy fiatal brácsaművész, Erdé­lyi Csaba bemutatkozása volt. A műsorváltozásnak köszönhe­tő, hogy megismerkedhettünk ezzel a kitűnő ifjú muzsikus­sal. Híre megelőzte szereplését: már ősszel találkozhattak vele a zenekedvelők, ‘ amikor Yehudi Menuhin partnereként szerepelt a Budapesti Zenei Hetek prog­ramjában. Tudtuk, hogy több nemzetközi verseny díjnyertese, tavaly pedig a londoni Flesch- verseny első díjasa volt. Kecs­keméti fellépésekor hangszerét különleges szerepkörben mutat­ta be: Beethoven G-dúr és F- dúr románcát játszotta, melyek eredetileg köztudottan hegedűre íródtak. Vállalkozása teljesség­gel meggyőzött jogosságáról: Beethoven két szép lírai darab­ja brácsán is jól érvényesül. Egy-egy részlet hangfekvését át kellett helyezni mélyebbre, s különben is tömörebb, melegebb színű a mélyhegedű magasabb hangú testvérénél. Amit talán fényben veszített a hangzás, azt éppen a bensőséges melegséggel pótolhatta. Erdélyi Csaba egyszerűen és őszintén közvetítette Beethoven mondandóját. Hajlékonyán raj­zolta meg a dallamokat, min­dig kiegyenlített hangszínnel. A műsor első részében és be­fejezésül Kemény Endre vezény­letével Csajkovszkij két népsze­rű műve csendült fel. A Vonós­szerenád előadásában a zenekart a technikai megvalósítás nehéz­ségei kötötték le, ezért a mű egyik alapkövetelménye a köny- nyed és fölényes elegancia egye­lőre még hiányzott. Leginkább az elégikus harmadik tétel ho­zott emlékezetes, bensőséges * pillanatokat. Kemény Endre odaadóan és szeretettel vezényelte a darabot, mint ahogy ízlésesen, túlzások­tól mentesen, mégis romantikus lendülettel irányította a Romeo és Julia nyitányfantázia elő­adását Csajkovszkijnak ez áz egyik legkiválóbb műve. A prog­ramból fakadóan lágy. lírai val­lomáshang és dühödt hadakozás harsány muzsikája adják a két alapképletet. Ezek és az átme­netek megfogalmazása jól sike­rült a karmesternek, s a zene­kar is szívvel-lélekkel muzsi­kált, Az orosz mester műveinek előadásával újabb lépést tett az együttes a repertoár gazdagítá­sára, a romantikus stílusban való1 jártasság növelésére. Ha most még nem is sikerült min­dent hiánytalanul megvalósítani, remélhető, hogy a darabok is­mételt előadása, más hasonló stílusú ‘és követelményű művek megtanulása hozzájárul a zene­kar technikai és zenei fejlődé­séhez. Ittzés Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents