Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

1973. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3

Ötmilliárd forint értékű

A mezőgazdaság várható idi gépellátásáról kért tájékoztatást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseitől az MTI munkatársa. A MÉM szakemberei elmondották: az elmúlt évi megfelelő gépellátási színvonal tartására idén is szükség van, mert 2,8 millió hektáron kell elvetni a kalászos gabonát, 1,4 millió hektáron a kukoricát és 0,9 millió hektáron a szántóföldi takarmánynövényeket és gondoskodni kell a növényápolásról, valamint a betakarításról, nem is beszélve az 1,3 millió hektáros / rét- és legelőgazdálkodásról. A termelési színvonalat a növényi kultúráknál fejleszteni kell, s ehhez a géppark korszerűsítésére, az elhasználódott gépek kicserélésére, illetve felújítására van szükség.

Az AGROTRÖSZT igyekezett gondoskodni az igények kielégítéséről, amennyiben az elmúlt évi 4,8—4,9 milliárdos forgalomnál nagyobb, több mint ötmilliárd forint értékben új gépet biztosított erre az esztendőre. A gépek, berendezések nagyrészéből kielégí- tőek a raktári készletek, amelyek évközben újabb szállítmányokkal egészülnek majd ki. A gazdaságok által keresett néhány típusból azonban a kereskedelem erőfeszítései ellenére is hiányokkal kell számolni. Általában olyan importgépekről van szó, amelyekből a gyártó országok is

nagymértékben növelik saját mezőgazdaságuk ellátását, emiatt csak korlátozott mértékben vállalnak külföldi szállítási kötelezettségeket. Fokozza a beszerzési nehézségeket, hogy néhány nagy külföldi gyárban rekonstrukció folyik és a termelés átmenetileg csökkent.

A kereskedelem az idén, 8500 erőgépet hoz forgalomba, annyit, amennyit a gazdaságok igényellek. Gondot okoz azonban, hogy egyes növényi kultúrák műveléséhez szükséges, 100 lóerőnél nagyobb teljesítményű univerzál tratorokból megközelítően sincs elegendő és az MTZ—50 típusú traktorpkból is hiánnyal kell számolni. A szovjet gyártmányú erőgép helyettesítésére alkalmas az U—650-es román gyártmányú traktor, amelynek első sorozatait már két éve használják a gazdaságok — és miután a kezdeti hibákat kijavították — fokozatosan nő irántuk az érdeklődés. Az NDK gyártmányú E—512-es gabonakombájnokból a rendkívüli módon felfokozódott igényeknek csak töredékét tudják kielégíteni. A szovjet gyártmányú SZK—4-es gabonakombájnból viszonylag kisebb a hiány, s ebből a típusból — igaz, hogy csak a harmadik negyedévben, tehát a gabona betakarítása után — van remény még bizonyos pótszállítmányokra. Amennyiben ezek a gépek megérkeznének, jó szolgálatot tennének a kukorica betakarításánál. Az önjáró szálastakarmány-beta- karító gépekből — az NDK-ban gyártott E—280-as és E—301-es típusú szerkezetekből — szintén hiányos lesz az ellátás, a szálastakarmány betakarítására azonban hagyományos gépekből nagy választék áll a gazdaság rendelkezésére. Van elegendő kukorica- és cukorrépa-betakarító gép. NDK—magyar kooperációval

gyártja a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár a KERTITOX növényvédő gépcsaládot, amelynek már valamennyi tagja a gazdaságok rendelkezésére áll. Talajművelő munkagépekből, ekékből, boronákból és tárcsákból is bőségesek a készletek.

A MÉM illetékesei hangsúlyozták: a hiányzó géptípusok beszerzésére az idén már nem sok remény van, ezért jó, ha azok a gazdaságok, amelyek a megrendelt gépeket nem vehetik át, s a ' helyettük felkínált más típusú gépeket nem kívánják igénybe venni, már most felkészülnek régi gépeik kijavítására, üzemképessé tételére. A MEZÖGÉPTRÖSZT, illetőleg az AGROTRÖSZT vállalatai igyekeztek megfelellő alkatrészellátást biztosítani, hogy még egy évre használhatóvá lehessen tenni az eredetileg 1973 évi kicserélésre szánt típusokat. Lényeges azonban, hogy az alkatrészeket a gazdaságok minél előbb megrendeljék.

f

• Boros Lajos, akit a Ki mit tud versenyein ismerhetett meg a közönség.

FÓRUMON

A Ki mit tud vetélkedő befejezése óta Budapesten a KISZ Központi Művészegyüttes székházában Ki mit tud Fórum működik. Az ország minden tájáról érkeznek ide tehetséges fiatalok, hogy szakértő zsűri előtt mutatkozzanak be. A KISZ Központi Bizottság kezdeményezésére alakult Fórum nagy jelentőségű példáját már több megyei székhelyen követik. A zsűri tagjai Antal Imre, zongoraművész, Sík Olga. a Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola énektanára, Komjáthy György, a Mggyar Rádió főmunkatársa, Simon Zsuzsa, Kossuth-díjas színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. Szigeti Pál, a KISZ Központi Művészegyüttes igazgatója, Szentkúthy Pál, a Magyar Rádió osztályvezetője, Rodolfo Érdemes Művész.

Kedvezmények a vásárlóknak

Az elmúlt esztendő forgalmi tervét 100 százalékon felül teljesítette a Halasi Áruház. Az épület földszintjén elhelyezett iparcikkrészlegük üzletvezetőjével, Vágó Gergellyel beszélgettünk a napokban tavalyi eredményeikről, és a közeljövő terveiről.

— Több kampány is segített bennünket egyebek közt abban, hogy az 1972-es évet sikeresen zárhattuk. így a tv-készülékek bizonyos típusainak árusításához kapcsolódó kedvezmény, vagy a hűtőgépek, olajkályhák jutányosabb kínálata. Hasonló okok miatt, s nem utolsósorban a több nagykereskedelmi vállalattal fennálló szoros együttműködés révén üveg- és porcelánosztályunkon, továbbá hanglemezekből és edényekből is a vártnál magasabb forgalmat bonyolítottunk le.

Szólott arról is az üzletvezető, hogy az áruház idestova kétesz- tendős működése során sikerült egyre szakképzettebb eladói gárdát kialakítaniok. Béke és Szabadság brigádjuk az aranykoszo- rú várományosa, ök patronáljál» a kereskedelmi tanulókból alakult ifibrigádot.

Az idei nőnap tiszteletére, s a háziasszonyok második műszakjának könnyítésére az alutef, illetve teflon edényekben készíthető ételeket népszerűsítő bemutatót rendeztek. Ezt a jövő hónapban a kozmetikai készítményeket ajánló „seregszemle”, majd májusban hanglemez- és hangszerbemutató követi. Előreláthatólag néhány héten belül „vevők könyvét” is rendszeresítenek, amelynek alapján az áruház állandó vevői vásárlásaik után visszatérítést kapnak majd.

J. T.

A szabadság és béke ligetei

A Hazafias Népfront megyei bizottsága február 22-i ülésén elfogadta a kiskunhalast járási népfront elnökség javaslatát, hogy 1975-re, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, a megye valamennyi községében, városában létesítsenek emlékparkot. Teljes egyetértésének kifejezéséül ezekben a napokban juttatja el a kiskunhalasiak felhívását a megye népfrontbizottságaihoz.

A kezdeményezők célja, hogy a „felszabadulási emlékparkok” kialakításával, ápolásával érzelmileg és tudatilag is mélyítsük szabadságunk születésnapjának történelmi jelentőségét. A hála és megemlékezés mellett a béke és barátság szimbólumai is lesznek ezek a parkok. Ezt jelképezik azok a fák, amelyeket ősszel vagy tavasszal egy-egy békenap — hónap — vagy barátsági est alkalmából ültetnek el helybeliek, s delegátusok.

Amikor dr. Csetényi Artur, a kiskunhalasi járási népfrontbizottság elnöke a megyebizottsági ülésen elfogadásra és támogatásra ajánlotta felhívásukat, arról is szólt, milyen fontos az emlékpark létjogosultsága egészségügyileg is. Napjaink életbevágóan fontos teendői között az elsők közé rukkolt fel a környezetvédelem. Alig van tanácskozás, ahol ne beszélnének arról, hogy az iparosodó nagyközségekben, városokban a levegőszennyezettség ártá- sai, a zaj. a zsúfoltság, az egyre szaporodó urbanizációs ártalmak mennyire ráülnek az itt élők kedélyállapotára, miként rombolják szívósan, napról napra egészségüket, munkabírásukat.

S hogy mi szerepet játszanak a többirányú bántó hatás leküzdésében a fák, a parkok?

Nézzük csak egy-két számadat ismertetésével a légszennyeződés ellensúlyozása szempontjából. Egy fa 1000 négyzetméternyi levélfelületével 25 ember számára nyújt tiszta oxigént.

Gondoljunk bele: alig van építkezés, ahol ez_ ne járna fák kivágásával mindinkább áradó járműfolyamaink számára utakat korszerűsítünk, szélesítünk, s mindez hány fa, fasor életébe került. Igen, ültetünk helyettük újakat, de! Hol van a csemeték, fiatal fák levegötisztító képessége a dús lombú, fejlett, egészséges egyedekéhez képest? És míg az ifjú törzsek megvastagodnak, s belőlük széles lombsátor terebélyesedik, a gombamódra szaporodó géppark oxigénfogyasztó mohósága nemhogy csillapodnék — ellenkezőleg. A mind több fiatal fa mindinkább szennyezett levegőben kénytelen cseperedni.

Van hát mit pótolni, ellensúlyozni, parkosítással.

A tudományos kutatások azonban nemcsak a tüdő számára szükséges tiszta oxigént hiányolják a városokban, urbanizálódö nagyközségeinkben, hanem a szem számára — a természet törvénye szerint szükséges, 50 százalékot meghaladó „zöld látvány'’-t is! A kiegyensúlyozottság, a munkabírás, az általános jó közérzet nélkülözhetetlen tényezője ez is.

Ennyi elvi alátámaszatás után menjünk közelebb a gyakorlathoz; miként csinálják a halasiak? Az elnökség csak a szervezéssel kapcsolatos munkákat indítja be, utána a feladatokat átadja a községpolitikai munkabizottságnak. Ez — természetesen — a helyi párt-, tanácsi és népfrontvezetőkkel közösen valósítja meg a programot. Első lépésként kijelölik az emlékpark céljára alkalmas területet, megállapítják annak nagyságát. Ennek megtörténte után a különböző intézmények, vállalatok, téeszek, a KISZ, az iskolák, a honvédség, erdészet, MÁV képviselői megállapodást kötnek, hogy a számukra kijelölt terület fásítását, s annak gondozását vállalják. E parcellákat — párszaz négyszögölnél nagyobb aligha hárulna egy-egy intézményre — táblával jelölik meg, hogy a koordinátor — a népfront, tanács — figyelemmel kísérhesse a felajánlás teljesítésének menetét.

Kértél a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóságát, hogy a mozgalmai — a kul- túrparkok kialakításához műszaki segítséggel, facsemeték juttatásával támogassák. Az igazgatóság példás készséggel csatlakozott. (A népfront megyebizottsága a felhívás elfogadásakor indítványozta, hogy hasonlóképpen kérjék fel a népfrontbizottságok a megye többi erdőgazdaságát is a nemes ügy felkarolására.)

A halasiak elég részletesen eltervezték, milyen legyen a „felszabadulási emlékpark” náluk, útvonalaival, fafajtákkal, falu-, illetve tájmúzeummal, majd az 50. évfordulóra — az utókor feladataként — felszabadulási emlékmúzeummal. De minden község, város saját ízlése, elképzelése, adottságai, ötletei szerint építse, formálja, díszítse majd emlékparkját.

Követendőek a kezdeményezők abban, hogy már most tavasszal elvégeznek szükséges földmunkálatokat. Ezt követi úgynevezett „népfrontszombato- tokon” a faültetés, parkosítás.

Amikor már „sínen van” az ügy, célszerű a helyi népfrontbizottságokon belül — az alapítókból álló — emlékparkbizottság életrehívás a, amely évente kétszer ülésezne, nyilván, az addigi előrehaladás számbavétele, s a további teendők céljából.

Nemes gondolat a kezdeményezők részéről, hogy hangsúlyozzál:, ne forintkihatása, hanem felbecsülhetetlen társadalmi értéke legyen a „felszabadulási emlékparkok” megteremtésének. Tisztán társadalmi erők hozzák létre.

Bízunk benne, hogy — amint a halasi járás nyolc községében már is készülnek az emlékligetek , a felhívás nyomán megyeszerte életre kel a Kála és megemlékezés mozgalma. T- L

Köszöntés

hümmögéssel

Nagyközségi törekvések városias szellemben

"T

T

mmi' 1

i

tan

* ■

111! *

m

m

yn

1

1

11 H

* I

i

* 1

Ml

Jánoshalma pártéletének kérdéseiről, közöttük a nemrégiben befejeződött alapszervezeti beszámoló taggyűlések tapasztalatairól beszélgettünk László Józseffel, a nagyközségi pártbizottság titkárával, s eközben fi-. gyeltem fel a követkézé kijelentésére:

— A városias szellem élesztősében, ápolásában — legyen szó kulturális, sport-, vagy éppen településfejlesztési kérdésekről — versenytársai akarunk lenni Kiskőrösnek! Ezt nem titkoljuk ...

— Nehéz is lenne, ha csak a nagyközség központján formálódó háromemeletes társasházra

gondolok — jegyeztem meg tréfásan.

— Az OTP beruházásában • negyvenhat lakás épül ott — világosított fel László elvtárs és nyomban megtoldotta: — Rövidesen megkezdődik a hatmillió forint költséggel épülő ÁBC- áruház alapozása is. A területelőkészítés most van folyamatban. Ennek az épületnek a második emeleten szintén lakások kapnak helyet. Egy további, de nem távoli terviyik pedig Jánoshalma sportéletéhez méltó sportcsarnok létrehozása. Ez a létesítmény három iskola közelében épül fel, így sportolóink céljaira és a diákok testedzésére szolgál majd . .. —y —n

Kissé késve, de kamatos örömmel értesültünk a kiskőrösi művelődési központ és az általános fogyasztási szövetkezet szimfonikus zenekarának jubileumáról. Jól sikerült hangversennyel emlékeztek fennállásuk tizenötödik évfordulójára, másfél évtized sikereire, az alapítókra. Az új művelődési központ színháztermében a közönség- elismeréssel fogadta műsorukat. Bőséges tapssal méltányolták játékukat, a vendégszereplők teljesítményét, a két karmester — Kiss Sándor és Székely Miklós — munkáját, tudását.

Kívánjuk, hogy még sokszor adjanak alkalmat hasonló ünneplésre, mind többször gyönyörködtessék hallgatóságukat, a zenekar tagjai alkossanak jó közösséget. önmagukat is gazdagítva ismerkedjenek régibb és újabb szerzők alkotásaival.

Szeretnénk remélni, hogy a legközelebbi jubileumon jókívánságainkat a meghívóra is vonatkoztathatjuk. Most üdvözlő szavak helyett ezért egy tanáccsal kell zárjuk sorainkat. Mielőtt a nyomdába adják a kéziratot vegyék elő az irodalmi lexikont vagy az általános iskolák hetedik osztálva részére rendszeresített olvasó- könyr’et. Ezekből viszonylag könnyen kideríthető, hogy a Szózatot Vörösmarty Mihály írta, pontosan 137 esztendeié. Szerzőségét eddig — tudtom szerint — csak Kiskőrösön vonták kétségbe, ahol az előttem levő meghívóban Kölcseynek tulajdonítják a „Hazádnak rendületlenül”-t.

H. N.

A piros retek egyformaságának titka

Nagysikerű hangverseny Kecskeméten

Űj szovjet és lengyel filmek

A közelmúltban Moszkvában járt magyar filmküldöttség nyolc játékfilmet vett át magyarországi forgalmazására. Az Égő hó című szélesvásznú színes film története a sztálingrádi csata egyik drámai epizódjáról szól. Robinson Crusoe élete és csodálatos kalandjai címmel Sztanyiszlav Govoruhin készített színes filmet. Egy másik színes szélesvásznú alkotás Moldva vándorénekeseiről, művészetükről, az ősi hagyományokról, szabadságszeretetük- ről szól.

Eredményes volt a filmátvevő bizottság lengyelországi útja is. A legutóbb átvett hat lengyel alkotás közül kiemelkedik Andrzej Wajda legújabb filmje, a Menyegző. A film a századforduló lengyel generációjának, a „tragikus nemzedéknek” históriája, főszereplő Dániel Olbrichsky.

Vajas kenyér és szalonna mellé a legízletesebb kora tavaszi csemege a piros retek. Megjelenésével első a primőrök között. Csomókba kötve az üzletekben szinte kínálja magát és megterített asztalon pedig az egyforma nagyságú piros gömböcs- kéknek már a látványa is a legjobb étvágygerjesztő.

Sokan nem tudják azonban, miben rejlik a piros „vitamingolyók” azonos méretének, egyöntetűségének titka. A korai retek fő termő vidéke Szeged egyik külvárosa: Mihálytelek és az azzal határos Röszke község. A. főűtra tekintő házak mögött kiskertek serege sorakozik fóliával borított ültetvényekkel. A termelők az évtizedek során sajátos, ötletes kiskertészeti módszert kísérleteztek ki a magvetés megkönnyítésére. Ebben játszik nélkülözhetetlen szerepet a

kalappapír, amit aligha gondoltak az egykori masamódok. Sze- ged-Mihálytelken és Röszkén ugyanis nem azért vásárolják a vékony selyempapírt, hogy kalapot csomagoljanak bele, hanem retekmagot ragasztanak rá szemenként, nagy türelemmel, pontosan kijelölt távolságra. Amikor megtelnek az ívek, a fóliaházakban leteregetik a papírkalapokat. Homokot szórnak rá, jól meglocsolják, s a finom papír elázik, majd megerednek a magok. Ezzel a módszerrel gyorsítják, könnyítik a vetés munkáját és a növény ritkításával sem kell bajlódniok. A fogyasztó szempontjából azonban a legfőbb előny, hogy teljesen azonos nagyságúak az így nevelt primőrök. Köszönhető mindez a termesztők leleményességének, s egy kicsit a segédeszközként használt engedelmes kalap- papírnak.

A Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar hétfői hangversenyének legnagyobb eseménye egy fiatal brácsaművész, Erdélyi Csaba bemutatkozása volt. A műsorváltozásnak köszönhető, hogy megismerkedhettünk ezzel a kitűnő ifjú muzsikussal. Híre megelőzte szereplését: már ősszel találkozhattak vele a zenekedvelők, ‘ amikor Yehudi Menuhin partnereként szerepelt a Budapesti Zenei Hetek programjában. Tudtuk, hogy több nemzetközi verseny díjnyertese, tavaly pedig a londoni Flesch- verseny első díjasa volt. Kecskeméti fellépésekor hangszerét különleges szerepkörben mutatta be: Beethoven G-dúr és F- dúr románcát játszotta, melyek eredetileg köztudottan hegedűre íródtak. Vállalkozása teljességgel meggyőzött jogosságáról: Beethoven két szép lírai darabja brácsán is jól érvényesül. Egy-egy részlet hangfekvését át

kellett helyezni mélyebbre, s különben is tömörebb, melegebb színű a mélyhegedű magasabb hangú testvérénél. Amit talán fényben veszített a hangzás, azt éppen a bensőséges melegséggel pótolhatta.

Erdélyi Csaba egyszerűen és őszintén közvetítette Beethoven mondandóját. Hajlékonyán rajzolta meg a dallamokat, mindig kiegyenlített hangszínnel.

A műsor első részében és befejezésül Kemény Endre vezényletével Csajkovszkij két népszerű műve csendült fel. A Vonósszerenád előadásában a zenekart a technikai megvalósítás nehézségei kötötték le, ezért a mű egyik alapkövetelménye a köny- nyed és fölényes elegancia egyelőre még hiányzott. Leginkább az elégikus harmadik tétel hozott emlékezetes, bensőséges * pillanatokat.

Kemény Endre odaadóan és szeretettel vezényelte a darabot,

mint ahogy ízlésesen, túlzásoktól mentesen, mégis romantikus lendülettel irányította a Romeo és Julia nyitányfantázia előadását Csajkovszkijnak ez áz egyik legkiválóbb műve. A programból fakadóan lágy. lírai vallomáshang és dühödt hadakozás harsány muzsikája adják a két alapképletet. Ezek és az átmenetek megfogalmazása jól sikerült a karmesternek, s a zenekar is szívvel-lélekkel muzsikált, Az orosz mester műveinek előadásával újabb lépést tett az együttes a repertoár gazdagítására, a romantikus stílusban való1 jártasság növelésére. Ha most még nem is sikerült mindent hiánytalanul megvalósítani, remélhető, hogy a darabok ismételt előadása, más hasonló stílusú ‘és követelményű művek megtanulása hozzájárul a zenekar technikai és zenei fejlődéséhez.

Ittzés Mihály