Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 1. OLVASÓINKí: A.SZŐ Sikeres hangversenyek Az elmúlt hetekben megyei hangversenykörúton vett részt a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, amely többi között Baján, Duna- patajon, Dunavecsén, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán és Tiszakécskén vendégszerepeit nagy sikerrel. A koncerteket Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából rendezték meg. A műsor első részében Farsang Árpád, a budapesti ZeneművéMiért hiánycikk az Egri víz? Hónapokkal ezelőtt kétszer is közölt rpvid cikket a Petőfi Népe az Egri vízről. Az írásokból megtudtam, hogy a gyógyfüvekből és fűszerfélékből készült, sajátos ízű, kellemes illatú víz mérsékelt fogyasztása kedvező hatással van azokra, akiknek gyomorbántal- muk van. Jómagam is az utóbbiak közé tartozom, így elhatároztam, hogy beszerzem az említett italt. Az utóbbi időben megfordultam megyénk több városának, nagyközségének kereskedelmi és vendéglátó egységében, de sehol sem kaptam meg a keresett árut. Balesetveszély a parkban Gyakorta hallunk, olvasunk és beszélünk manapság a fiatalok honvédelmi nevelésének jelentőségéről. Minket, felnőtteket örömmel tölt el a tény, hogy gyermekeink magas színvonalú oktatás révén ismerkedhetnek meg a hazafiasság eszméjével, amely alapját képezi a szülőföld szereteté- nek, a védelmével kapcsolatos kötelezettség-vállalásnak, illetve a katonai kiképzésnek. Bosszantó azonban, ha az említettek realizálása során visszás módszereket alkalmaznak valahol, mint például most Kecskeméten. Miről is van szó? Tavaly év végén egy kiselejtezett tankkal gyarapodott a vasútállomás előtti park. IlletékeEsetem az automatával cs az Február 13-án reggel 9 óra körül tértem be a kecskeméti Centrum Áruházba. Mielőtt lebonyolítottam volna tervezett vásárlásomat. tiszteletem tettem a kávéadagoló automatánál. Bedobtam 2 forintomat, de a zöld lámpa nem gyulladt ki, jelezvén, hogy hibás a masina, amely valóban nem „szolgálta fel” az adagot. Közben egy eladónő érkezett, s látván az esetet odahívta egyik — Miklós nevű — kollegáját. A szőke hajú, nyurga fiatalembernek elmondtam, hogy történt a dolog, mire sértő köGondplatok — kerítésekről Igazán szép látvány az olyan utca, amelynek mindkét oldalán modern családi házak sorakoznak. Ilyen kép fogadja a látogatót Kecskemét egyik külső kerületében, a Műkertvárosban is. Jómagam naponta többször rovom végig az említett utcát, ahol mindig lelohasztják jó hangulatomat a cirádás kerítések. A terméskő alapon, vagy betonágyon nyugvó kerítések — galambot, virágot, négyzetet, stb. ábrázoló figuráikkal hivalkodnak, s beszédesen árulkodnak tulajdonosaik Ízléséről. Errefelé így gondolkoznak az Munkabér munka nélkül? Hozzám nagyritkán, olykor csak hónapok múltán jutnak el a kéményseprők. Mivel szénnel tüzelek, nemcsak a kályhák lesznek hamar kormosak, de a kémények is Legutóbb már két ízben kellett magamnak elvégeznem a tisztítást, mert a mester még hívásra sem jött ki. Hosz- szabb idő után aztán megjelent, pár percig dolgozott, majd több hónapra visszamenőleg — tehát az el nem végzett munka után is — kérte a munkadíjat. * Hiányos csomagolás Sokszor vásárolok kenyeret a kecskeméti sütőipari szaküzletekben. Korábban gondosan becso- /magolva kaptam meg az árut, ’ egy idő óta azonban ^fokozatosan csökkent a kennyeret borító papír mennyisége. Már az is megtörtént, hogy a boltból kilépve azonnal elszakadt a vékonyka papír, vagy átázott. Bosszantó ez a gyakorlat, de egészségtelen is. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat vezetőinek sürgősen kellene megoldást találniuk Szerkesztői üzenet Nagy Ferenc, Izsák: Levélben! érdeklődésére válaszolva közöljük, hogy háztáji fejőgépet a megyei állattenyésztési felügyelőségnél (Kecskemét, Batthyányi u.) és a megyei AGROKER Vállalatnál (Kecskemét. Halasi u.) lehet megrendelni. Információink szerint a közeljövőben 400 darab különféle típusú fejőberendezés érkezik az említett szervekhez. Értékük hozzávetőlegesen 3 ezer. forint körül lesz megállapítva, s az áraik aszerint módosulnak, hogy a gép egy fázisú, amely 220 voltos, illetve három fázisú, amely pedig 380 voltos árammal működik. Szekeres József, Baja: Szerkesztőségünkbe küldött soszeti Szakiskpla igazgatója tartott érdekes előadást a zeneköltő és pedagógus életéről, munkásságáról, majd a mester legszebb kórusművei csendültek fel a gyermek- és vegyeskarok kitűnő tolmácsolásában. Ezután került sor a kecskeméti sziinfónikusok Ko- dály-hangversenyére. Színvonalas produkciójukat mindenütt vastapssal jutalmazta a közönség. Herczegh László tanár, Kecskemét, Óvónőképző Intézet Néhány eladó, illetve felszolgáló arról tájékoztatott, hogy Bács- Kiskun megyében — tudomásuk szerint — egyáltalán nem forgalmazzák az Egri vizet. Hosszas „nyomozás” után kiderítettem, hogy e népszerű termékét már az ország különböző részébe szállítja a Heves megyei Szeszipari Vállalat, amely szívesen eleget tenne a Duna—Tisza közi megrendeléseknek is. Ille- téksek vajon miért nem élnek a kínálkozó alkalommal? Mokány Sándor Városföld sek feltehetően azért „állították ki” a harci járművet, hogy azzal közvetlenül is megbarátkozzanak a kisdiákok, s a kamaszok. Az elképzelések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a lánctalpas eszköz azóta is népszerű az ifjú emberkék körében. Többen nemcsak „gazdag” élménnyel, de törött újjal és koszos ruhában tértek haza. A vaskolosszus meglazult, s rozsdás szerkezetei balesetveszélyesek. Sokak nevében kérem az illetékeseket. intézkedjenek annak érdekében, hogy a harckocsi többé ne okozzon személyi sérülést szorgalmas látogatói, a kicsinyek soraiban. Nagy Jánosné Kecskemét, Hunyadi u. eladóval • zönnyel így fordult hozzám: na és mi a probléma? Köszönöm semmi! feleltem dühösen és sarkonfordultam. Távozván eszembe jutott egy, s más. Először: egy kereskedőtől sokkal több udvariasságot vár a vevő. Másodszor: sajnos nekem nincs annyi jövedelmem, hogy 2 forintot kidobjak. Harmadszor: a megyeszékhely Centrum Áruházában levő automata működésképtelenségéről is kötelező előzőleg tájékoztatni az embereket. Szabó Mária Lászlófalva, Községi Tanács emberek: ha a szomszédnak 20 ezer forintjába került 18 méter hosszú kerítés létesítése, majd én megmutatom, hogy 17 és félmétert 21 ezerért kiviteleztetek, s haragoszöld "szín helyett püspöklilára festetem a hal formájú alakzatot. Egy szó, mint száz: nem egészséges dolog az ilyen versengés! A „majd én megmutatom” szemlélet ugyanis a forrása lehet az úrhatnámságnak, az anyagiasságnak és a szocialista felfogástól idegen. ifj. F. M. Kecskemét, Bácska u. Fizettem, de érzésem szerint jogtalanul. Kissé sántít ugyanis az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a kéményseprő akkor is felvegye a munkadíjat, amikor hónapszámra elmulasztotta a söprést. És még egy kérés: az illetékes vállalat miért számláz egész évi munkadíjat olyan kéményre is, amelyet csak a fűtési idényben használ tulajdonosa? Erdész Károly Kiskunhalas. Szabadság tér a szóban forgó ügyben, mert saját fenntartású, úgynevezett mintaüzletekről van szó, ahol kötelező betartani a kereskedelmi egységekre előírt higiéniai szabályokat. Meggyőződésem, hogy különösebb anyagi következményekkel nem járna, ha a vállalat boltjai a jövőben nylon tasakba, papírzocskóba, vagy a szükséges mennyiségű papírba becsomagolva adnák át vásárlóiknak a kenyeret. Kiss Ferenc Kecskemét rait továbbítottuk a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Igazgatóságához, amely a napokban küldte meg a válaszát. Eszerint a munkaviszonyban álló öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas a <37/1958., illetve a 45/1971. Korm. számú rendeletben előírt 840 órás foglalkozási keret túllépése esetén is mindaddig korlátozás nélkül kaphatja a nyugdíját, amíg munkabére a naptári év folyamán nem haladja meg a 6 ezer forintot, ön az 5 forintos órabér mellett minden évben maximum 1200 órát dolgozhat a nyugdíja megvonása nélkül, összeállította: Velkei Árpád íoo mázsa búza Csólyoson is másképp akarnak élni egy hektáron J , rr Üj házak téglafalai vöröslenek az enyhe télben — ezt az összképet rögzíti bennem a Csólyospálossal való legújabb találkozás. Néhány éve még épp csak „csírázni” kezdett a faluközpont a két megyére kiterjedő tanyavilág közepén, ám mostanra már utcák hálózatává „lombosodott”. Mi a faluképződés oka-magyarázata ezen az oly könnyen mozduló, sivár, világossárga homokon? Mert a házak gombamód szaporodása kétségtelen anyagi erőre, a méretek, a kivitel minősége pedig igényre utalnak. S mindez ebből a sovány homokból táplálkozna ... Csaknem hihetetlen. A Szovjetunió gabonatermése a kilencedik ötéves terv végére meghaladja az évi 200 millió tonnát. Az ötéves program teljesítésében nagy szerep jut a szovjet növénynemesítő tudománynak, amely kidolgozta a világ legjobb őszi búzáját, a Bezosztája—I-et. a dúsan termő Mironovszkája 808-at és a többi különleges fajtát. A mostani ötéves terv az új gabonafajták széles körű elterjesztését irányozza elő. A Kav- kaz nevű búzafajta megdönti a növénynemesítés lehetőségeinek „plafonjára” vonatkozó elképzeléseket: több. mint 90 mázsát ad egy hektáron. A terméshozam abszolút rekordere azonban a Ju- biláris Mironovszkája nevű búzafajta. amely Kirgizia öntözött földjein 100,3 mázsát adott egy hektáron. Más növényfáj fákkal is folynak a kísérletezések; ezek eredményeképpen hektáronkénti 800 mázsás termést adott a Moldvai Öntözéses Földművelési és Zöldségtermesztési Kutatóintézetben kitermesztett „Zorile” nevű paradicsomfajta. Másik újdonság a hektáronként több mint 400 mázsát adó két édespaprikafajta, a húsos, ízletes „Moldávia ajándéka” és a Lasztocska. Két nagyhozamú zöldborsófajtával és néhány, kombájnnal betakarítható paradicsomfajtával is kísérleteznek. (BUDAPRESS—APN) Hőmérséklet mérése televízió útján Az angol Rank Precision cég egy termográfiai kamerát dolgozott ki. Ennek segítségével nemcsak kiváló minőségű televíziós képleteket kapni a nagytávolságban levő páciensről, hanem teste bármely pontjának hőmérséklete is megmérhető 0,2 C-fok pontossággal. Holott — kiderül — nem az ... • A csólyosiak, az egykori szöcskelegelőkön pár év alatt megtanultak kertészkedni. Nem egészen önmaguktól. Hanem a fel- vásárlási telepvezetőtől, Csikós Józseftől. Mindenki őt emlegÄi, mindenki rá hivatkozik, aki előtt szó- bahozom a gyarapodás látványát. — Huszonegy éve vagyok itt felvásárló — kezdi, miután megtalálom kis irodájában. — Nem hiszem, hogy különösebb érdemem volna. Annyi az egész, hogy feladatomat komolyan vettem: a felvásárló legyen egyúttal termeltető is. Természetes, hogy ez közérdeket szolgál. De azért van benne önérdek is, ezért mindig jó előre gondoskodom arról, hogy legyen mit felvásárolni. Saját kis „mintagazdaságában” először ő honosította meg a tűz- deléses paprika- és paradicsomnevelést. A módszert Szentmi- hálytelekről hozta, s a lényege abban áll, hogy a retek mellett nevelik a palántákat, így korán megerősödnek, hamar kiültethe- tők lesznek. Nyolc évvel ezelőtt még csak egyedül ő termesztett San Mar- sano-paradicsomot. S tavaly ősz- szel 172 vagon os mennyiséget vett át a helybeliektől. Ebből 130 vagon „ment” exportra. De épp így nem foglalkozott senki, még öt évvel ezelőtt sem,. a paradicsompaprikával. Csikós József javasolta négy gazdatársának: fogjanak össze és kezdjék el együtt. Ha beválik, a rákövetkező évben mások is'csinálják. Így történt azután, hogy 1969-ben 3— 4 holdon kezdtek el foglalkozni a paradicsompaprikával, s tavaly viszont már ebből is 85 vagonnal került a telepre. Alig hároméves múltra tekint vissza a cseresznyepaprika... Persze nem elegendő csak a nagy bevétel lehetőségét megcsillogtatni, a termelési módszerek, tapasztalatok, sok-sok apró fogás átadására is szükség van, s evégett a telek sem múlnak el haszontalanul: előadásokat, tanfolyamokat szervez, s arról is gondoskodik, hogy a gazdák — a két szakszövetkezet tagjai — szakirodalomhoz jussanak. Arról érdeklődöm, mi lesz az, • ami legközelebb meghonosításra vár. — Most már a gyümölcstermesztésben kell előre lépnünk — válaszol tűnődve. A kajszi és az őszibarackot már ismerik nálunk, kedvelik is, sok fát elültettek. De az volna jó, ha minél korábban megjelenhetnénk a piacon. Ezért szert tettünk a legkoraibb fajtákra, olyanokra, amelyek már június legelején termést hoznak. ^ Ez viszont nem megy máról holnapra. Ha az idén hozzá is fognak a telepítéshez, a termő- reforduláshoz kell 5—6 év. Addig a zöldségfélék termesztését key intenzívvé, belterjessé tenni. Például az öntözés alkalmazásával. Ezért a felvásárló legújabban magára vállalta a külterületi vízhálózat létesítésének a szervezését is. Hogyan is van ez? Ügy, hogy a belterület már meglévő vízvezetékét hosszabbítják meg a külterület irányába. Amely pár éve még szintén belterületnek számított, s járási intencióra vonták szűkebbre az eredetileg túl nagyra, 520 holdasra méretezeti belterületet. Mondván, hogy ilyen méretű falu nem lesz itt 50 év múlva sem. Ez logikusnak látszott, csakhogy a szűkítés épp "akkor következett be, amikor meglendült a belterületi építkezés — azokon a telkeken is, amelyek egyszeriben újból „külterületi” besorolást kaptak. Ez az eset szinte vegytisztán mutatja, mennyire túlhaladott, a valóságos folyamatnak ellentmondó a merev szétválasztás. Így azután az a 600 méteres új vízvezeték, amelyre rákötik a 18—20 tanyává „lefokozott” házat, családonként ötezer forintos költséget jelent — kétezerrel többet, mintha a »„hivatalos” belterületen történne. A gazdák teljesen önerőből vállalkoznak a vezeték meghosszabbítására. Mert öntözni akarnak, villany- motorral. S nemcsak ők, hanem a távoli, az „igazi” tanyán élők is. Mielőtt Csikós Józsefet megkeresném, a tanácsházán, Németh József elnök szobájában Gy ás Ferenccel, az Aranykalás Szak- szövetkezet elnökhelyette .evei találkozom, aki a közpov'úl három kilométerre levő d tizenkét tanyájának egyikét . lakik, s a többiek megbízásába, ő vállalta a •tanyavillamosítás megszervezését. " — Nekem eddig még nincs kertészetem — mondja. — Van nyolc és fél hold földem, ebből nem egészen egy hold a szőlő és a gyümölcsös. Meg jószágot nevelek ... A fiam most katona, s legutóbb azt írta, ha lesz villany, akkor visszajön ős is, meri más lesz úgy a tanya. — És nem volna" jobb a belterületen ? — Miért? Hogy reggel kimenjek dolgozni, a főidre, s délben szaladjak haza a jószágokat megetetni? Aztán megint vissza? Nekünk ott kell élni, ahol a föld van. Itt, Csólyospáloson ez olyan igazság, amellyel jó ideig számolni kell. Ott kell élni... De Gyuris Ferenc szavaiból azt is kiérezni: — Nem úgy, mint ahogyan eddig. Mert a kertészeti kultúrák nyomán a tanyákon is magasabb- rendű igények fakadnak. Hatvani Dániel Helikopter tulajdonosok- a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaság Január elején sorra emelkedtek magasba Budaörsről az élénk sárgára festett növényvédelmi repülőgépek és helikopterek. Szétszéledtek az országban, földet értek és mindjárt munkához is láttak a „támaszpontként” kijelölt gazdaságokban. Bács-Kiskun megyében négy, úgynevezett merevszárnyú brigád dolgozik: Állampusztán, Baján, Bácsalmáson és Mélykúton —, az egyetlen helikopteres brigáddal a Bajai Állami gazdaság dicsekedhet. A kiskunhalasi és kunbajai gazdaság úgy látszik nemcsak megirigyelte a dicsőségüket, hanem még túl is akarja szárnyalni: saját tulajdonú helikopterrel. A gépek rövidesen megérkeznek a Szovjetunióból és május elején már munkába is foghatják új szerzeményüket az ország első helikoptertulajdonosai ... Kint. a tavasziasan derült februári égen magányosan dong egy óriásszitakötő. Vagyis egy helikopter. Azt kérdezem a Repülőgépes Növényvédő Állomás igazgatójától, Fazekas Józseftől, hogy ügyesebbek, jobbak-e a helikopterek a hagyományos gépeknél? — Három éve kezdtünk helikoptereket is alkalmazni a növényvédelemben. Azóta annyira népszerűvé váltak, hogy évről évre növeljük a számukat. Különösen a szőlő védelmére kiválóak. Amíg a merevszámyú gép lepermetez mindent, a helikopter légörvényt kavar és ezáltal a levélzetet alulról is beszórja növényvédő szerrel. Hegyvidéken is jobban bevált, mert ügyesebben mozog a dimbes-dombos talajon. Az elmúlt évben az állomás gépei csaknem két és fél millió holdon végezték el a talajjavítást és védekeztek eredményesen a kártevők ellen. A növényvédelemben nincs versenytársa a repülőgépnek, ezért is kérnek egyre többet belőlük. Az eddigi igényeknek mintegy a 40 százalékát tudták csak kielégíteni, ehhez pedig szinte minden hónapban újak jönnek. Amikor például esős tavasz köszönt be és a felázott talaj nem bírja el a súlyos „öldi” gépeket, itt Budaörsön sorban állnak a gazdaságok — repülőért! Miért távoznak mégis többnyire üres kézzel? — Nagyon kevés a gépünk. Üjat venni pedig azért sem tudunk, mert nincs elég javítóműhelyünk. Budaörsön szinte semmi sem változott azóta, hogy 1969- ben az MHSZ-től átvettük. Most pedig még a legszükségesebb beruházásainkra kért összeget is a negyedére csökkentették... És mi lesz azokkal a gépekkel, amelyek az idén először látnak munkához, mint a gazdaságok saját tulajdonai? — Ugyanúgy üzemeltetjük őket, mintha a sajátunk lenne. Mi adunk i üzemanyagot, kenőanyagot, alkatrészt, személyzetet. A gép légióra-teljesítményének arányában pedig az amortizációs költséget visszatérítjük a gazdaságnak. Azonkívül gondoskodunk a nagyjavításról, fődarab- és motorcseréről is. Lényegében tehát ®a gond továbbra is az állomásé, a tulajdonosi büszkeség — amit persze, nem adnak ingyen —, a gazdaságé. De ennyi áldozatot nekik is megér, hiszen évről évre több és változatosabb feladat jut a földiek válláról a repülőkre. Dr. Bajcsy László termelésvezetővel arról beszélgetünk, hogy az utóbbi időben megjelentek a folyékony tápanyagok, amelyeket repülőgépről juttatnak a földre. Most már egyre kisebbre zsugorodik a pilóták téli pihenője is. Az igazi nagy hajtás, a gabonafélék vegyszeres gyomirtása, természetesen március végén kezdődik, májusban pedig a szőlő és a rizs védelmére vonulnak fel a repülők, akik ezekben a hónapokban enni is alig érnek rá. —-. Négy éve minden évben szerződést kötünk a gazdaságokkal 340 légiórára. Ezzel sikerült elérni, hogy a pilóták munkahelye egész évben állandó. Az Is előfordult —, éppen a bajai repülővel, Török Károllyal, —hogy ott kapott lakást és a szerelőjével együtt végleg letelepedett. Persze, a pilóták 70 százaléka budapesti lakos és a szolgálatuk azt is jelenti, hogy meglehetősen sokat vannak távol a családjuktól. Milyenek a pilóták? Erről már Winkler János személyzeti osztályvezetőt faggatom, útban hazafelé. Szerinte nyugodt, vidám emberek, máskülönben nem la vezethetnének repülőgépet, mivel nagyon szigorúak az orvosi előírások. Még az is kizáró ok, ha valakinek rossz foga van, súlyosabb bajokról nem is beszélve. A nyugodt idegzet alapkövetelmény. így aztán könnyen lehetséges, hogy még az a pilóta nevetett jót annak a tsz-elnök- nek az ijedelmén, akinek pontosan az autója mellett ért földet. Nem heccből. „Kényszerleszállt.” Kíváncsi volnék mit csinálnak most Bács-Kiskun megyében? Aa autóban máris rádióösszeköttetésbe léphetünk akár az egész országgal.- Hívásunkra — Baja nem jelentkezik. Mélykútra még nem repült ki a növényvédő gép. Bácsalmás repülési tilalmat kapott ... Hát ez nem sikerült!... De holnap és holnapután már újból felszállnak a jól ismert sárga gépek. Szórják a műtrágyát, etetik a nitrogénre éhes földet Több ezer hold éhségét csillapítják néhány óra alatt... V. Zs.