Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
GÁL SÁNDOR: ■M 5. TISZTÍTÓ ESKÜ Nem találkoztunk olyan esettel, amikor a földesúr feljelentette engedetlen jobbágyait, s azokat felmentették volna a vád alól. Még akkor sem tette meg ezt az úriszék, ha nyilvánvaló volt a vádlottak igazsága, illetve alaptalan volt az úr vádaskodása. Érzékletesen kitűnik ez abból a perből, amelyet 1609-ben folytattak le, s amelyben a körmendi polgárok ellen azért indít az úr keresetet, mert azok nem jelentek meg robotra, palánk állítására. Az alperesek, vagy vádlottak visszautasítják a vádat, mondván, hogy ők már leszolgálták a heti robotot, s a palánk építésére kijelölt napon a város székén kellett megjelenniük. Tiltakoznak a tiszttartónak velük szemben tanúsított magatartása miatt is, aki a feni címen nemcsak tüzelőfájuk elvételével büntette, hanem ebnek nevezte, három napi fogságra vetette és ütötte-verte őket. Nézzük meg, mi lett tiltakozásuk következménye, illetve először azt, hogy miként adták elő panaszukat. „Azt feleljük, hogy meg szolgáltuk az őnagyságának az heti munkát, a palánkon is rajta voltunk ugyan azon a napon, de mert, hogy akkor nap a városnak törvényt kellett szolgáltatni, az esküdteknek ott kellett lenni (a vádlottak között városi esküdtek is voltak G. S.). Ezért őkegyelme ugyan az nap megbüntetett, fánkat ledobáltatta a kapuban. Ezzel' őkegyelme nem elégedett meg, este behivatott, a város kapujánál várt bennünket, s éjjel behajtatott a várba. Mi őke- gyelmének engedelmesek voltunk, ahová mondta, oda mentünk. Itt bent a kapu közben szóltunk neki: uram, ne bántson bennünket, mert az úr őnagysá- ga dolgát megszolgáltuk, öke- gyelme a (tiszttartóról van szó G. S.) tiszteletlen szóval illetett bennünket: vigyétek el ezeket az ebeket előlem, mert még ma talán a vérükben fürdőzöm. Ez4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 4. A mentőszolgálat belülről után őkegyelme fogságra hajtott, ott pedig kit hajánál fogva, kit pedig vert szúrt, úgy hányatott be a fogházba. Így büntetett őkegyelme bennünket, harmad napig tartott a fogságban. Ezt őkegyelme nem cselekedhette volna rajtunk. Ami a palánkot illeti, azt ugyan megcsináljuk. Ami a vádlottak mentségét illeti — olvashatjuk tovább az úr képviselőjének válaszát —, hogy aznap törvényszék lett volna, nem igaz. Hanem volt egy* szombathelyi embernek törvénye, meghagyta az úr, hogy azt előre vegyék és azután menjenek palánkot építeni. Ezért az ő feleleteik ebben nem igazak, mert vígan engedetlenek voltak, s ilyeneket szabad a tiszttartónak megbüntetni ...” A vádlottak válasza jrre: „A törvénykezési dolog az volt, hogy az a városnak tisztességbe járt. A vidéki peresek pediglen szerződésbe vették volt magukat, de nem mehettek véghez benne, hanem törvényt kellett szolgáltatnunk. Az idő ebben él is telt. Valamikor hivatott őkegyelme, eljöttünk. Mind ezeket hagyjuk csak az őkegyelme személyére.” Ez utóbbi mondat azt tartalmazza, hogy esküdjék meg a tiszttartó a maga igazára. Az úriszéki elnök azonban leinti a he- veskedő vádlottakat, kijelentve, hogy nem' tartozik az úr bizonyítani és esküdni, hanem maguk a vádlottak mentsék magukat. További mentséget azonban már nem tudott említeni a megvádolt társaság, így aztán döntésre került a dolog. Érdemes figyelni, hogy a tiszttartónak nem kellett bizonyítani a vádat. Ellenben a beperelt jobbágyok voltak kénytelenek cáfolni — ha tudták — az ellenük felhozott vétkeket. Már-már természetes, hogy ez nem járt sikerrel, hiszen a vádat eleve elfogadták, s mely úriszék vetette volna el ' az úr szavát egynéhány jobbágy vallomása ellenére. Mégis, hogyan döntöttek ebben az ügyben több, mint háromszáz esztendeje? „Deliberátum est: A mi törvényünk azt találta, hogy a felperes az úr őnagysága képében, mint magistratus járt el, esküre, bizonyításra nem kötelezhető. Így és ezért az alperesek mindegyike személyében tizenötöd napra az ő képességük szerint megesküdjenek. Személyek szerint ha megesküdnek, megmenekednek. Ha pedig nem esküdnek meg, mindegyik 20 forint bírságot fizet...” Ez az eskü volt az úgynevezett tisztító eskü, a perdöntő eskü egyik formája. Akkor alkalmazták ezt, ha a vád nem volt eléggé bizonyítva, vagy az ügyet a bíróság nem látta eléggé tisztázottnak. Ilyenkor megengedte a vádlottnak, hogy védekezését esküvel erősítse meg. Ha a vádlott ilyen esküt tett, tisztázta, megmentette magát. Az ismertetett ügyben elég volt, ha csupán „személyükben” esküsznek a perbevontak. Súlyosabb, különösen főbenjáró ügyekben azonban az eskütársak számát a vérdíj szabta meg. A jobbágy vérdíja 40 forint volt, esküje pedig 1 forintot ért. Neki tehát főbenjáró ügyben negyvened magával kellett esküdnie. Vagyis még 39 személyt keresni, aki hajlandó az ő ártatlanságára megesküdni. Igen ritka esetnek számított, ha ez sikerült valakinek. Következik: Örököl a földesúr A cím ne tévessze meg az olvasót — ezúttal nem a percekkel folytatott versenyfutásról szóló tudósítást takar. A „belülről” itt a kecskeméti mentőszolgálat működési feltételeire vonatkozik. Öltözők mindenütt hetjük. A munkavédelmi felügyelő hasonlóképpen vélekedett. Külső jel nincs Külső jel még nincs, a lakosság a szolgálat Hibátlan munkájából nem következtethet a fenti körülményekre. A munka — ezt a laikus is tudja — nem könnyű. Az emberek a 210 órából legalább 70-et töltenek kivonulással, a túlóra sokszor a rendes munkaidő egy- harmada. A fegyelmet a rózsásnak nem mondható viszonyok között is meg kell követelni. A bajtárs megszólítás nem véletlen és nem is hangzik idegenül. Az alapszabályt — az élet perceken múlhat — nem lehet szem elől téveszteni. A szolgálat felkészültségéről tanúskodik a közelmúlt tömegszerencsétlensége. A jelzés után hat perccel 5, kilenc perccel pedig már 8 mentőkocsi volt a helyszínen. A szolgálat ekkor esett át a tűzkeresztségen, hiszen a 10— 15 esztendős törzsgárda tagok sem emlékeznek hasonló katasztrófára. A vezetők az áldozatos munkát a jutalmak messzemenően igazságos elosztásával, gondoskodással honorálják. Erejükhöz mérten komfortosabbá tették az állomást is: bevezették a gázfűtést, új a melegítőkonyha és a fürdő, a falakat azonban nem mozdíthatják ki helyükből. A mentősök tevékenységéből kitűnik, hogy a körültekintő vezetés és nem utolsó sorban az itt dolgozók hivatástudata egyelőre ellensúlyozza a mostoha állapotokat. Az idő sürget A zsúfoltság egyes következményei ;— a fekete-fehér öltöző, a betegelkülőnítő hiánya, a pici fürdő — már jelenleg közvetlen fenyegetést jelentenek a dolgozókra, hozzátartozóikra és a betegekre egyaránt. A helyzet már így is megért a változtatásra. A szűk helynek van azonban más, a közérdeket minden áttétel nélkül érintő hatása: gátolja a fejlesztést. Ez pedig egyre sürgetőbb; az állomás egyetlen orvosa, a vezető főorvos, állandó orvosi ügyelet, rohamkocsi nincs. Az orvosi beavatkozás térben, időben történő előrehozása, a megfelelően műszerezett, kisebb műtétek elvégzésére alkalmas rohamkocsival kiegészítve' nyiván- valóan a betegek gyorsabb gyógyulását segítené, a sérültek élet- bemaradásának esélyeit növelné. Az óhaj teljesülésére most van remény. Az egészségügyi miniszterhelyettes a közelmúltban tett látogatása alkalmával írásbeli javaslatot kért az állomás minőségi fejlesztésére. A vezető főorvos első helyre a folyamatos orvosi ügyelet megteremtését tette, s valószínűnek látszik, hogy piegkapja a szükséges három státuszt. Ha lesz orvos, lesz rohamkocsi s, ezt az Országos Mentő- szolgálat igazgatója jelentette ki. A minisztérium és az OMSZ „csak” ad, de nem felel arrra a fogas kérdésre, hol helyezzék el az orvost, nem beszélve a rohamkocsiról, amely a garázs ajtaján be sem fér. Nem egyéb ábrándnál a jelenlegi épületben az ambulancia kialakítása sem. Az összes dilemmát egycsapás- ra félretehetnénk az új mentőállomás felépítésével. Erre azonban csak az ötödik ötéves tervben kerül sor. Megnyitásra tehát még optimistán számolva is 5—6 évet várhatunk. Nincs más, áthidaló megoldást keresni. A vezető főorvos javaslatában három alternatívát említ: emeletráépítés a jelenlegi épületre, a műhely átalakítása és a fölötte húzódó front bővítése, harmadikként az állomás melletti lakóház kisajátítása. Az utóbbit 1967-ben már latolgatták a tanácsülésen, ki tudja miért elnapolták. Az akkori kettő helyett az épületben ma hat család él. Melyik a járható a három út közül? Lehet, hogy egyik sem, negyediket kell választani, ezt azonban az. építészek, pénzügyi szakemberek hivatottak elbírálni. Valami azonban bizonyos : a megoldáson a megyei és városi tanácsnak itt és most kell gondolkodni. A döntés elodázása a kínálkozó alkalom könnyelmű elszalasztását jelentené; pedig a mentőszolgálatnak valamennyien potenciális ügyfelei vagyunk ... Pulai Miklós Kikötő a Vrangel-öbölben • Az élenjáró építkezés legjobb exkavátorkezelői: Vlagyimir Zaharov, Borisz Uskov, Andrej Rotar és Mihail Rafalovszkij. APN Eszmecsere a mezőgazdasági Nem könnyű összefoglalni egy tartalmas ankét tanulságait. Különösen akkor, ha olyan izgalmas témáról van szó, mint a mezőgazdasági gépellátás, forgalmazás, hiszen a technika gyorsuló fejlődése az igényeket rendkívül megnövelte. Talán ezért volt olyan magas hőfokú a vita a Petőfi Népe szerkesztősége és az AGROKER megyei vállalata által rendezett tanácskozáson. A forgalmazó cég igazgatója, Pálfi Pál bevezetőjében ismertette az eredményeket, gondokat, a gépvásárlási lehetőségeket. Elmondta többek között, hogy a vállalat felügyeletét ellátó AG- ROTRÖSZT kereskedelmi tevékenységet vizsgáló felügyelő bizottsága az alábbiakat állapította meg: A vásárlóerő bizonytalansága miatt sokszor még év közben is lényegesen módosul a mezőgazdasági üzemek gépbeszerzési igénye. Néha a kedvezőtlen terméskilátások, máskor amiatt, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül a szezont megelőzően kívánják gépparkjukat növelni. Ez arra mutat, hogy a vevők jó részének nincsenek távlati elképzelései,- eszközállományuk fejlesztéséről, mértékéről. Mindezt egy olyan gép- és alkatrészrendelési mechanizmussal, ahol a gyártó művekhez, vagy a külföldi partnerekhez másfél évvel a szállítás előtt fel kell adni a rendelést ■*— követni nagyon nehéz. A vita lényegében ezekről a gondokról folyt. Dr. Sós Géza, az AGROTRÖSZT osztályvezetője elmondta, hogy az előre lekötött gépek, alkatrészek, berendezések utánrendelését csak ritka esetben fogadják el a partnerek. Ha az üzemek újólag jelentkeznek különböző igényekkel, akkor már nehéz a kereslet kielégítése. Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb előrelátással tervezzék meg a gazdaságok gépparkjuk bővítését. Ugyanezt hangoztatta Augusztin Károly, a MEZÖBER megyei igazgatója is. Az állami gazdaságok képviselői — köztük Polonyi BéLa, a területi igazgatóság osztályvezetője, valamint Lándori Gyula, a Bajai Állami Gazdaság kukoricatermesztéssel foglalkozó osztályvezetője — az összefogást hangoztatták. Ma már a jelentősebb beruházások megvalósítását egy- egy üzem nem vállalhatja magára. A komplex géprendszerek alkalmazása együttműködést követel. Egy-egy ilyen korszerű gépsort csak közösen tudnak jól kihasználni, gazdaságosan üzemeltetni. Példa erre a bajai kukoricatermesztési rendszer. Már kidolgozták a napraforgó-termesztés zárt rendszerét is a Bácsalmási Állami Gazdaságban, amelyhez szintén már több termelőszövetkezet csatlakozott. A termelőszövetkezetek vezetői saját gondjaikat ismertették. El-' mondták, hogy a pénzügyi lehetőségeik behatárolják a gépek beszerzését. Sokszor még közös erővel sem tudnak drágább berendezéseket megvásárolni. Ehhez az is hozzájárul, hogy növekednek a kiadásaik, részben az állami elvonások emelkedése, másrészt a termelésbe bekerülő ipari cikkek drágulása miatt. Ide tartoznak a gépek is. Ha van pénz, gyakran nincs olyan géptípus, amit keresnek. Máskor a kínálat nagyobb, de a fizetőképes kereslet csökken. Példákat is említettek. Vannak egyes erőgépek, amelyeket szívesen vásárolnának. Kár, hogy az MTZ—80-as típusú traktor csak 1975-ben jelenik meg a piacon. A T—150-es pedig csak 1974- ben rendelhető. Több' kombájnt szeretnének. Az E—512-es típusú NDK arató-cséplőgépből csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Kár, hogy az SZK—5-ös kombájnok csak jövőre jelennek meg. Az önjáró, szá- lastakarmány-betakarításra algépellátásról kalmas gépek beszerzése egyre bizonytalanabb és előreláthatólag csak az idény után lehet belőlük majd kapni. Az állattenyésztést segítő gépekben nem várható választékbővülés. Egyes berendezésekből viszont elegendőt tudnak kínálni. Kielégítőnek ítélhető meg a növényvédő gépek készlete. Szállító, anyagmozgató és rakodógépekben zavartalan az ellátás. Ígéret hangzott el a forgalmazó vállalat részéről, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Bizottsága által rendelkezésre bocsátott keretösszeg erejéig az AGROTRÖSZT import főosztályának közvetítésével nyugatról fejőgépek, tej házi berendezések, trágyakezelő gépek beszerzésére is van lehetőség. Babies Antal, a csávalyi Egyesülés Termelőszövetkezet elnökének véleménye szerint ma egy üzem vezetőjének legalább tíz esztendőre előre kell látnia a gépbeszerzésben is. Ehhez viszont szükséges, hogy több információhoz jusson; mint jelenleg. Ebben számítanak a termelőszövetkezetek területi szövetségeire. A szövetségek, mint érdekképviseletek, sokat tehetnek e tekintetben is. A gépek, berendezések beszerzésére, a munka megszer- ' vezésére tehetnek javaslatpkat. Ajánlásokat készíthetnek a ' műszaki fejlesztés során kialakítható együttműködési lehetőségekre is. Többen hangsúlyozták, hogy a területi szövetségek szerepe a technikai fejlődéssel ebben a vonatkozásban is megnövekedik. Mint egyik legfontosabb tanulságot vonták le a jelenlevők, hogy ilyen eszmecserékre gyakrabban van szükség. Segítik a kölcsönös informálódást, a nézetek kicserélését, alkalom ez arra is, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a műszaki forradalomban jelentkező gyors változásokat észleljék. K. S. Képünkön: szinte naponta érkeznek a vagonokban szállított gépek, berendezések a megyei AGROKER kecskeméti telepére. S a feltételektől nem lehetünk elragadtatva. A szolgálat 16 év alatt kinőtte, már-már szétfeszíti otthonát. A helyiségek mindegyike — kényszerből — többféle funkciót tölt be^A négyágyas-pihenő egyúttal öltöző, a következő szoba még „többre hivatott”: öltöző, étkező, konyha, s a televízióról ítélve kulturszoba is, mindez alig 16 négyzetméteren. A szolgálatvezetők irodájában öltöző, gyógyszer- és mentőeszköz raktár honol az urh-rádió és a telefonok társaságában. Apropó telefon! Az állomás vidékről egyetlen vonalon érhető el, az ígért másik volna száma szerepel ugyan az új előfizetői jegyzékben, de kár tárcsázni — nincs bekötve. A fürdőben mindössze egy zuhanyállás van. A tisztálkodás pedig itt elsősorban a dolgozók és a betegek védelmét szolgálná. A higiénia megkívánná, hogy a kocsik személyzete egy-egy fertőző ^ beteg szállítása után két kivonulás között is megtűröd jön. Az sem nevezhető ideálisnak, hogy a soros szolgálat szobája a tranzit páciensek várakozó helye is. Így fest a mentősök hátországa. Az alapvető technikai eszközök, a gépkocsik állapota nem különb. A tizennégy járműből — a szabályok áthágásával — tizenkettőt szorítanak be a garázsba. Az állomás saját javítóműhelyt rendezett be. Ésszerűen, mert a szolgálat mozgásképessége nem függhet a szervizek bizonytalan vállalási és kivitelezési határidőitől. A három szerelő egy aknán végzi a kecskemétié mellett további négy állomás gépkocsijainak karbantartását, zömét az udvaron. Helyet kérnek még a műszakin kívül a nyolc állomás gazdasági, egészségügyi irányításával járó tennivalók. A feladatok, a lehetőségek és a követelmények szembesítése után az épületet, a feltételeket elégtelennek minősítHárommillió lóerő A poznani H. Cegielski Gépgyárban eddig előállított hajtómotorok összteljesítménye elérte a 3 millió lóerőt. Az RND—90 típusú motor az üzem legújabb, számos szerkezeti és üzemelési előnnyel rendelkező termékei közé tartozik. Az 1971. évben a poznani gépgyár 73 főhajtóművi hajómotort állított elő. A gyár Európa legnagyobb hajómotorgyártó üzeme. A világranglistán — japán cégek után — az ötödik helyet foglalja el. A Szovjetunió legnagyobb mély vizű kikötőjének építésébe kezdtek a távol-keleti Vrangel- öbölben. Első része még a mostani ötéves tervidőszakban elkészül. Mólói egész éven át tudnak majd fogadni nagy hajókat. A kikötő mellett az öbölre néző lakónegyed épül. Iskolákat, gyermekellátó intézményeket, kórházakat, sportkomplexumokat és klubokat létesítenek majd a part menti településen. A Lenini Komszomol Központi Bizottságának határozata az építkezést a szervezet védnöksége alá helyezte. Az ország minden részéből érkeznek ide fiatal fiúk és lányok, hogy részt vegyenek a kikötő és az új város felépítésében. A felső képen Antropov, aDal- morgidrosztroj nevű tröszt fő munkavezetője. Jacenko az épülő kikötő igazgatója és Senyko, a helyettese. /
