Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

1973. március 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A forradalmi ifjúsági napok országos megnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) A mi nemzedékünk már a szo­cializmus teljes felépítésén mun­kálkodhat. Jól tudjuk, hogy mesz- sze még az út vége, de eredmé­nyeink máris olyan szintre emel­ték hazánkat, amelyről további nagyszerű távlatok tárulnak elénk. Az MSZMP X. kongresz- szusa a politikai, a társadalmiba gazdasági és a kulturális fejlődés újabb sokat ígérő és nagy mun­kát jelentő programját tárta elénk. Pártunk ifjúságpolitikájának szellemében életünk minden te­rületén bizalom és gazdagodó gondoskodás övezi a fiatalokat. Számtalan példa bizonyítja, hogy a cselekvésben is társadalmi ügy. gyé. válilk a mai diákok és pálya­kezdő dolgozó ifjak útjának egyengetése. Az ifjú nemzedék a szocializmusban találta meg élete célját és értelmét. Egyszerre érez felelősséget hazánk sorsáért és a társadalmi haladás egyetemes ügyéért. — „Hűség a néphez, hűség a párthoz.” Ez volt és ez is marad jelszavunk. így leszünk méltók történelmi tavaszainkhoz, ame­lyeket most, a forradalmi ifjú­sági napokkal ünnepelünk — fe­jezte be ünnepi beszédét Horváth elvtárs. Az ünnepség további részében Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét Úri István, a kecs­keméti Katona József Színház tagja szavalta el. Az ünnepség érdekes színfoltja volt, amikor a Kossuth-szobor körül a középis­kolások, a Pilvax kávéház, a Länderer nyomda, s a múzeum környéki hangulatot idézve, a Nemzeti dal kézírásos szövegét osztották szét. Ezután la Berkes kollégium irodalmi színpadának szavalókórusa Petőfi A szabad­sághoz című versét adta elő. A KISZ Központi Bizottsága nevében tír. Horváth István és Tarbe Dezső, a KISZ megyei bi­zottságának'első titkára, a Haza­fias Népfront nevében Farkas József, a megyei bizottság titká­ra, Fehér Sándor, a városi nép­frontbizottság elnöke és dr. Csű­ri Ferencné, a városi népfront­bizottság titkára, a KlSZ-szerve- zetek nevében pedig Komáromi Attila megyei KISZ-titkár és Menyhei László helyezett el ko­szorút a Kossuth-szobornál. Devecseri Gábor Petőfi már­ciusa című versét Major Pál, Majakovszkij Az ifjúság titka című versét Bende Ildikó, a Ka­tona József Színház tagjai mond­ták el. • A Mi nem hajiunk sosem cí­mű pol-beat-dal eléneklése után díszsortűz következett, közben léggömbökkel nemzeti színű zász­ló emelkedett a magasba. A nagyszabású, színpompás orszá­gos ifjúsági ünnepség a D1VSZ- indulóval fejeződött be. Délután a filmszínházak lát­ták vendégül az ifjúsági sereg­szemle résztvevőit. Kecskeméten az Árpád moziban a Petőfi ’73 című filmet vetítették, utána a film alkotóival ankéten találkoz­hattak ia nézők. A Városi mozi­ban a Talpalatnyi föld című film bemutatására került sor, amely után a fiatalok két fő­szereplővel beszélgettek a film­ről. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyára klubjá­ban Petőfi-szavalóversenyt tar­tottal?. Este az Óvónőképző In­tézet irodalmi színpada Föltá­madt piros csizma című zenés, irodalmi műsort adott elő a fő­iskola nagytermében. A forradalmi ifjúsági napok nyitányát megyeszerte megünne­pelték a fiatalok. Mindenütt megkoszorúzták' Petőfi szobrát, kultúrműsort, sportversenyt tar­tottak. Tegnap Kiskunfélegyhá­zán megkezdődött a megyei út­törőcsapatok kétnapos találkozó­ja. Az első map megnézték a Hattyúházat és szellemi vetélke­dőt tartottak. Lampionos és fák­lyás felvonulással fejeződött be az első nap programja. T. L. Ünnepség a Múzeumkertben • Budapesten március 15-i ünnepséget tartottak a Nemzeti Múzeum kertjében. Az ünnepi beszédet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke mondta. (Wormser Antal felvétele _ KS) J elölő gyűlés a tanyán • Tarjányi Gábor fogatos: Az el­múlt években sokat fejlődött a tanyavílág is, de még keve­set. Józsi bácsit mindnyájan ismerjük, tudjuk, hogy eddig is mindent elkövetett gond­jaink megoldásáért. A sűrűsödő estében hópelyhe­ket ringat a szél, s egy-egy heves rohammal még a dűlőúton igyek­vő kerékpárosokat is megpróbál­ja feldönteni. — Ki hinné, hogy március ti- zenharmadika ' van — morogja mérgesen egy kucsmás biciklista, miközben járművét odatámasztja az iskola előtt egy fához. Motorkerékpáron férj-feleség érkezik, majd egy nagymama ko­rú asszony, fiatalabbak, időseb­bek, ki gyalog, ki kerékpáron. Hamar megtelik a tanterem, mire megkezdődik a gyűlés, már hat­vannyolcán szoronganak az ennél jóval kevesebb gyermek befoga­dására méretezett helyiségben. Csáki Imre. a kiskunfélegyhá­zi Egyesült Lenin Termelőszövet­kezet pártszervezetének csúcstit­kára a szónok. Beszámolójában részletes tájékoztatót ad a gyű­lés résztvevőinek a város kétéves fejlődéséről, arról, hogy hogyan halad a lakásépítés, a csatorna- rendszer létesítése, a kereskede­• Csányi Vincze fogatos: A kö- vesút építése mindnyájunk ér­deke, kérjük jelöltünket, kö­vessen el továbbra is mindent a megvalósítás érdekében. A továbbiakban ismertette az előadó a termelőszövetkezet ta­nyaközpont-kialakítási terveit és az eddig történteket. Már két há­zat tető alá hozott a gardája, és még ebben az évben 8—10-en költözhetnek be a műút mellett levő. villannyal ellátott házaikba, összesen negyvennyolc ház épí­tését tervezik itt. ahol orvosi ren­delő,' bolt. óvoda és bölcsőde is lesz. Á beszámoló után egymásután emelkedtek szólásra a jelölő gyű­lés résztvevői. Elismeréssel em­lékeztek az eddigi eredmények­ről. de további és fokozottabb segítséget várnak. Szinte mind­egyik felszólaló említette az utat és a villanvt. Csányi Vincze, Haj­nal József. Fekete István és mind a tíz felszólaló gondjaikról be­szélt, $ arról, hogy továbbra is javasolják a tanácsba idős Ágó Józsefet, a termelőszövetkezet el­nökhelyettesét. Amikor jelölésre került sor, egyszerre emelkedtek a kezek a magasba, egyetértve a javaslattal: Idős Ágó József, aki J950 — az első tanácsválasztás —, óta az 58-as körzet kénviselője a testü­letben. szerepeljen a jelöltek lis­táján ... és a választás után kép­viselje a várostól 7—8 kilométer­re élők érdekeit. Opauszky László (Kovács János felvételei.) lem fejlesztése, a városnak a gáz­hálózatba való bekapcsolása. Szólt, a vízvezeték kiépítésének folyta- . tásáról, utak, járdák építéséről és arról, hogy az elmúlt két évben milyen nagy gondot és költséget fordított a városi tanács a tanyai lakosság villannyal való ellátásá­ra. Két év alatt 410 tanyáról száműzte a villany a petróleum- lámpát és a két elnéptelenedő is­kola kivételével valamennyi ta­nyai iskolában villany világít és természetesen televízió is segíti az oktatást. Amikor az előadó a villanyhá­lózat bővítéséről beszélt, mozgo­lódás támadt a terembep, s a fi­gyelő arcokról íe‘ lehetett olvas­ni, hogy ez a téma itt „elevenbe vág” — Ebben, az 58-as körzetben két évvel ezelőtt kérték a vá­lasztók a villamosítást és az út­építést — mondotta Csáki Imre — Ezt a Csányi úti iskolát a múlt évben bekapcsoltuk a világításba, s vele együtt négy tanya is ka­pott villanyt. Még harminchétén szeretnének áramhoz jutni, s eb­ben az évben tizenketten meg is kapják. Lassítja a villanyhálózat bővítését a többi között az is, hogy a tanyák távol esnek egy­mástól és a villamosításuk igen költséges. 0 Id. Ágó József: Köszönöm a bizalmat, s ígérem, mint ed­dig, ezután is képviselem a körzet érdekeit a tanácsban. Negyedszázada alakult az ÉDOSZ Huszonöt évvel ezelőtt, 194S. március 16-án, egy nappal a ma­gyar szabadságharc kitörésének 100. évfordulója után az ország minden részéből kétezer paraszt­fiatal gyűlt össze kongresszusra Budapesten. A küldöttek egyön­tetűen vallották: egységes tábor­ba kell vonni minden hazáját sze­relő, dolgozó parasztfiatalt, mert az ifjúság csak együtt, közös erő­vel tudja megteremteni a maga számára a boldogabb, szebb, tar­talmasabb életet. Az elhatározást mindjárt tett is követte: még az­nap megszületett az Egységes Pa- rasztif jíisági Szervezetek Országos Szövetsége, az EPOSZ. Az MKP támogatásával még 1047 novemberében kidolgozott parasztifjásági program alapján létrejött EPOSZ megalakulása je­lentősen hozzájárult a nép- és demokráciaellenes szervezetek ta­lajvesztéséhez, majd feloszlatásá­hoz. Az EPOSZ már megszületé­se napján hitet tett a munkás, a paraszt és az értelmiségi fiatalok egységesítése mellett. Az EPOSZ a falusi ifjúságot egységes szervezetbe tömörítette, fejlesztette szak- és általános mű­veltségét, politikai öntudatát, fel­lendítette a falusi kulturális es sportmunkát. Olyan helyi közös­ségek megalakítását tűzte ki cé­lul, amelyeknek tagjai szűkebb pátriájukon túlra is tekintenek, tudnak élni a demokratikust új élet kínálta lehetőségekkel, s azo­nosulnak az épülő ország gond­jaival. Az EPOSZ tagjai legjobb tu­dásukkal vettek részt abban a hatalmas termelési versenyben, amelynek láza betöltötte az or­szágot, alaposan kivették részü­ket a Duna—Tisza-csatorna épí­tésében, támogatták a munkaver- seny-formát. Jó, változatos, ta­nulságos EPOSZ-szervezeti élettel bizonyították — magyarázták, hogy mit jelent a szocializmus falun. Hirdetői voltak a korszerű mezőgazdaságnak, harcosai a szö­vetkezeti formának, s megmoz­dultak a falvak fiataljai, az egy­házi iskolák államosításáért is. Az EPOSZ kétéves tevékeny­sége hozzájárult a szocialista esz­mék kibontakozásához, előkészí­tette a KISZ megalakulását, amelybe az akkor már csaknem negyedmilliós szervezet beolvadt. G. R. • Négyszáz lakás Szegedről A Szegedi Házgyár — a pró­batermelés időszakát leszámítva — egy éve készíti nagy sorozat­ban a paneleket. Eddig 2000 la­kás elemei kerültek ki az üzem­ből. Túlnyomórészt a szegedi olajmező szomszédságában terve­zett új lakónegyedben építettek belőlük öt- és tízemeletes lakó­házakat. A magas szintű munkaszervezés, a jó terület-előkészítés ellenére Szeged még nem nyújt lehetősé­get a házgyár teljes kihasználá­sára, ezért „besegítenek” más kö­zeli városok, így Kecskemét, Szentes, Csongrád, sőt a határon túli Szabadka lakásépítkezésébe is. A Bács megyei Építőipari Vál­lalattal erre az évre 400 lakás szállítására kötöttek megállapo­dást. Ennek értelmében eddig száz lakás elemeit küldték a szom­széd megye székhelyére. A sza­badkai városi tanáccsal évi 150— 200 lakás szállításáról folytatnak tárgyalásokat. Kollégiumavatás szeptemberben Kiskunfélegyházán a tervezett ha­táridőnél jóval korábban ez év szep­temberére elkészül a százötven sze­mélyes általános iskolai diákotthon, a tanyai kollégium. Mint már lapunkban erről hirt ad­tunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt tollfeldolgozó üzem épületét alakít­ják át korszerűen berendezett „hét­közi” otthonná. A félegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet végzi a fő kivitelezési munkákat — tájékoztatott dr. Dobos Ferenc, a városi tanács el­nöke. Elkészítették a vázlatterveket is, és Pesir István tsz-elnök nyilatko­zata szerint az épitő- és szerelőbrigá­dok az előírt időpontra be tudják fe­jezni a munkát. A Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalattal kell még egyeztetni a pontos terveket, hogy a fűtés sze­relése is Idejében megtörténjék. Március 1-én a tollfeldolgozó épüle­tét kiürítették, I6-án a tűzrendésze«, egészségügyi és a közlekedésrendé­szeti hatóság tart közigazgatási szem­Nemsokára megkezdődhet a munka, melynek eredményeképpen újabb másfélszáz tanyai iskolás tanulhat Jobb, kényelmesebb körülmények kö- WHt. K. Gy. Kiváló áruk MEGYEI DÖNTŐ r Úttörő tanulmányi verseny Március 21-én. szerdán kétszáz­negyvenkét úttörő érkezik a kecskeméti Zrínyi Ilona Általá­nos Iskolába, hogy részt vegyen az úttörő tanulmányi verseny megyei döntőjén. A járási vetél­kedőkön valamennyien jól szere­peltek, első. illetve második he­lyezést értek el. Most a kecskeméti iskola taná­rai vállalták a .verseny lebonyo­lítását. a tanulók és kísérőik el­látását. Reggel hét órától az. iskola földszinti termeiben már fogad­ják a megye különböző helysé­geiből érkezőket. Az emeleten — a szaktantermekben — kerül sor a vetélkedő lebonyolítására, a ké­miavetélkedő kivételével. A Czoll- ner téri iskolában ugyanis a me­gye legkorszerűbben felszerelt kémia-szaktanterme van, itt a versenyzők a gyakorlatokat a helyszínen elvégezhetik. A kétfordulós vetélkedőt dél­előtt 9 órakor kezdik meg. A paj­tások szóban és írásban adnak számot magyar, történelem, orosz, matematika, fizika, földrajz, bio­lógia. illetve kémia tudásukról. Azok részére, akik hamarabb el­készülnek a feladatok megoldá­sával külön programot szervez­tek: ők megtekinthetik az iskola pinceklubjában a filmvetítést, részt vehetnek a lőgyakorlatokon és felkereshetik a büfét is. A verseny helyezettjei felvételi vizsga nélkül juthatnak be a versenytárgyuknak megfelelő jel­legű középiskolába. S. K. A kiváló áruk fórumának gya­korlatában bizonyára kevés pél­da akad arpa, hogy valamely üzem minden termékével elnyer­je a „Kiváló áru" cím, illetve a jellegzetes háromszögletű emblé­ma viselésének jogát. Ilyen a sze­gedi Medikémia Szövetkezet, amely kizárólag autóápolási cik­kek gyártására tért át. Eddig* nyolcféle „autós" cikk gyártási módját dolgozták ki. Kö­zülük hatot már sorozatban ké­szítenek, s ezek mindegyike el­nyerte a „Kiváló áru” címet. Az üzem újdonságai között sze­repel az úgy nevezett „száraz kézmosó”. A tubusból kinyomha­tó krémszerű anyag pillanatok alatt eltávolítja a szennyeződést a motorjavítással bajlódó autós kezéről. Érdeklődésre tarhat szá­mot a csúszásgátló spray is, amelynek használatával fokozódik a kerékgumi tapadékonysága, te­hát csökken a téli balesetveszély. A 200 éves város ünnepe Kiskunfélegyháza 1974-ben ünnepli várossá nyilvánításának két- századik évfordulóját. A városi tanács úgy határozott, hogy méltó mó­don emlékeznek meg a nevezetes eseményről, s ezért jövőre rendezik meg — egy korábbi döntéstől eltérően — a sorrendben nyolcadik „kiskun napokat”. A kettős eseménysorozat előkészítésére és lebonyolítására szerdán, megalakult a kiskun napok szervező bizottsága, amelynek, vezetője dr. Dobos Ferenc tanácselnök. A részfeladatok megoldására kilenc szakbizottságot hoztak létre. Ezek feladata lesz az előzetes propagan­da és információs munka mellett a részletes program kidolgozása, s ebben részt vesznek a tanácsi apparátus, a félegyházi üzemek, szö­vetkezetek, művelődési intézmények, tömegszervek vezetői és szak­emberei. Az ünnepségsorozat pontos tervét a júniusi tanácsülés vi­tatja meg. ' Dr. Belényi István elnökhelyettes tájékoztatójában elmondta, hogy á jövő év február eleje és augusztus vége közötti időszakban lesznek azok a kiállítások, kulturális és sportesemények, amelyek képet adnak Kiskunfélegyháza fejlődéséről és mai életéről. Szerepei a tervek kö­zött népzenei fesztivál, sportrepülők bemutatója, lovasparádé, ökölvívó viadal — és számtalan érdekes rendezvény. Mivel Kossuth Lajos Félegyháza díszpolgára volt, s hetvennégyben lesz halálának nyolc­vanadik évfordulója, az alakuló ülésen elhangzott az a javaslat is, hogy a város készíttesse cl a nagy magyar államférfi mellszobrát. ' K. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents