Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

jB. IDŐJÁRÁS Vtrhatd Idfijáris péntek estig: csök­kend felhősét. Nyugaton és délen is fo­kozatosan megszűnő havazás. Mérsé­kelt, Időnként élénk, helyenként átmenetileg még erős északi, északkeleti széL Az éjszakai lehűlés erősödik. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, mínusz 9, legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 4—9 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE A1 MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KXVIII. évf. 83. szám Ars: 90 fillér 1973. március 16., péntek A forradalmi ifjúsági napok országos megnyitója Kecskeméten Tegnap reg­gel pattogó ütemű zenére, dalra ébredt a nemzetjszínű és piros zász­lókkal, szala­gokkal, virá­gokkal díszí­tett Kecske­mét. Fúvósze­nekarok jár­ták a várost, negyvennyol­cas dalokat, indulókat ját­szottak. Kilenc órától nyolc­ezer fiatal éne­kelve vonult a Kossuth térre, ahol 10 órakor megkezdődött a március 15-1 ünnepség, a forradalmi If­júsági napok országos meg­nyitója. A Himnusz hangjai közben a tanácsháza előtt felvonták a forradalmi Ifjúsági napok zászlaját. Há­rom magyar ruhába öltö­zött lovas hoz. ta a szélben lobogó 1848-as zász­lót, amelyet dobpergés közben díszszakasz vitt az ünnepség színhelyére, Kossuth szobra elé. Menyhei László, a KISZ_ Kecs­kemét Városi Bizottságának megbízott, titkára köszöntötte a fiatalokat, a párt, a KISZ, a ta­nács és a tömegszervezetek ve­zetőit, közöttük dr. Horváth Ist­vánt, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárát, dr. Ro­many Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát és dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnö­két. Ezután felkérte dr. Horváth Istvánt ünnepi beszédének meg­tartására. — Hetedszer köszöntjük a forradalmi ifjúsági napokkal nemzeti múltunk sorsfordulói­nak jubileumát. Szövetségünk kezdeményezésére hagyománnyá vált, hogy együtt ünnepeljük « 1848. március 15-e, 1919. március 21-e és 1945. április 4-e évfor­dulóját. Esztendőről esztendőre a magyar fiatalok százezrei idé­zik fel emlékezetükben a múl­tat, hogy erőt és biztatást me­rítsenek népünk forradalmi és osztályharcos hagyományaiból mai teendőinkhez is — kezdte beszédét dr. Horváth István, majd így folytatta: — Még alig hunytak ki a Petőfi születésének emlékére rendezett ünnepségek fáklyái, érzéseinkben és tetteinkben most újra itt él — és tovább él — a Nemzeti dal alkotójának szelleme. Bács-Kiskun megye népe és ifjúsága féltő őrzője, ápolója és gazdagítója Petőfi hagyatékának. Nemzeti értéke­ink és kultúránk több nagy alak­ját, kiemelkedő alkotóját adta a hazának ez a föld. Itt született ebben a városban Katona Jó­zsef, a magyar nemzeti dráma megalkotója, itt született Kodály Zoltán, itt élt a kommunista po­litikus és tudós: Molnár Erik, hogy csak néhányat említsek a Petőfi szívéhez is oly közel álló Kiskunság fiai közül. A haladó magyar múlt példaadóitól gaz­dag útravalót kapnak itt az utó­dok. A forradalmi ifjúsági napok­kal azokra a hősökre emléke­zünk, akik a különböző korok­ban felismerték, hogy az igaz­ság, a haladás oldalán a helyük. Életútjuk, * helytállásuk, mind­annyiunk közös történelmi lec­kéje. Mégis példájuk elsősorban ifjúságunkhoz szól. Arra tanít, hogy hozzájuk, forradalmaink és szabadságharcaink zászlóvi­vőihez szabjuk életünket, csele­kedeteinket. Hogy tetteinkkel újra és újra igazoljuk a nemzeti és nemzetközi összetartozást, azt, hogy hazaszeretet nélkül nincs igazi internacionalizmus és internacionalizmus nélkül nem létezik valódi hazafiság. — Sokszorosan igaz ez a mi korunkban — folytatta beszédét. — A haza és a reakció, a béke és a háború, a szocializmus és az imperializmus világméretű küzdelmében népünk csak ak­kor védheti meg és fejlesztheti nemzeti vívmányait, ha jól szol­gálja a haladó emberiség közös ügyét. Századunk újabb nagyszerű példákkal bizonyította, hogy a sokszoros túlerő legyőzhette ugyan a szabadságharcot, de nem törhette meg népünk sza­badságvágyát. Halhatatlan köl­tőnk még csak megálmodhatta, hogy kinő egy ország határai közül a szabadság és a zsarnok­ság erőinek küzdelme, hogy a világszabadság lesz a cél és a tét. Ebben az évszázadban, elő­ször földünk egy hatodán, majd negyedszázada már egy új vi­lágrendszer keretei között, a szocializmus eszméi jegyében bontakozott ki a hatalmas át­alakulás. 1918 és 1919-ről emlékezett meg az első titkár, s mint mond­ta, ekkor ismét testet öltött 1848 forradalmi hagyatéka. Fel­emelő fejezete történelmünknek, hogy 1919-ben magyar földön is győzött az elnyomottak, a mun­kások- és parasztok forradalma. 'Ebben a küzdelemben született és edződött meg a magyar kom­munista ifjúsági mozgalom. Ma is büszkén gondolhatunk vissza arra, hogy munkával és fegyver­rel írták az ifjúkommunisták történetének első fejezeteit. Ér­tünk, valamennyiünkért küzdöt­tek, vállalták az üldöztetést, so­kan életüket áldozták eszméin­kért, mert hittek ügyünk igazá­ban és biztosra vették, hogy el­érkezik a győzelem napja. — Azt is. felidézzük a forra­dalmi ifjúsági napokkal, hogy 1945. április 4-én új fejezet kez­dődött történelmünkben — hangsúlyozta. — A Szovjetunió Vörös Hadseregének győztes fegyverei megnyitották nemzeti és társadalmi felemelkedésünk útját, és apáinkra bízták, hogy elindulnak-e rajta. Ma már tud­juk. hiszen egész életünk ezt bi­zonyítja, hogy elődeink jól dön­töttek. Befejezték az úri Ma­gyarország trónfosztását, meghi­úsították a belső reakció mes­terkedéseit, sikerrel elvégezték az újjáépítés gigászi munkáját, megvívták a magyar proletariá­tus második, immár végérvénye­sen győztes forradalmát. (Folytatás a 3. oldalon) Baráti légkörben Kádár János és Fock Jenő folytatta tárgyalásait A csütörtök reggeli' lengyel új­ságok első oldalon, vezető helyen foglalkoztak Kádár János és Fock Jenő varsói látogatásával. Vala­mennyi lap fényképeket is közölt a magyar vezetők megérkezéséről és tárgyalásaik megkezdéséről. A Trybuna Ludu tudósításának címe: „Lengyel—magyar baráti találkozó”. — „Edward Gierek és Piotr JaroszeWicZ tárgyalásai Ká­dár Jánossal és Fock Jenővel” A Zycie Warszawy „Kádár János és Fock Jenő munkajellegű baráti találkozóra Lengyelországba ér­kezett”. A Sztandar Mlodych „A magyar vezetők baráti látogatá­sa” címmel számol be az ese­ményről. A látogatásnak fő helyet szen­telt a lengyel tv és rádió is. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke varsói láto­gatásának . második napján, csü­törtökön délelőtt rövid városné­zésen vett részt. Kíséretükben volt Jozef Kepa, a LEMP PB pót­tagja, a varsói PB első titkára, Kazimierz Olszewski miniszterel- nök-hefygttes és Németi József, hazánk lengyelországi nagyköve­te is. A városnézés első állomása a „Lazienki sugárút” építésének megtekintése volt. Itt E. Szumie- lewicz, Varsó főépítésze adott tá­jékoztatást az észak—déli irány­ban haladó gyorsforgalmú autóút tervéről és a nagyszabású építke­zés menetéről. Ezt követően az óvárosban a királyi vár újjáépí­tését tekintették meg a vendégek. Az óváros főterének közelében, a Piwna utcában, a közelmúltban restaurálták a „Címerekhez” ne­vű, XVL századi kis fogadót. A vendéglátók itt ősi lengyel szokás szerint méhsörrel köszöntötték a magyar vezetőket. Az óváros főterének és környé­kének megtekintése után Kádár János és Fock Jenő a lengyel fő­város néhány új, korszerű építé­szeti megoldásával ismerkedett meg. A városnézést követően folyta­tódták Kádár János és Fock Je­nő szerdán megkezdett tárgyalá­sai a baráti Lengyelország veze­tőivel, Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jaroszewicz miniszterelnökkel. A tárgyalásokon a kétoldalú együttműködés és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érin­tették. Este a zárómegbeszélésekre került sor. Ezután Kádár János és Fock Jenő vacsorát adott nagykövet­ségünkön a lengyel párt és kor­mány vezetői tiszteletére. A tárgyalásokról a látogatás befejeztével közös közleményt adnak ki. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ali Nasser Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének és honvédel­mi miniszterének február 25. és március 1. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló je­lentését. A Minisztertanács meg­győződését fejezte ki, hogy a Je­meni Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökének ” ma­gyarországi látogatása jelentősen hozzájárult a két baráti ország sokoldalú együttműködésének el­mélyítéséhez. A külügyminiszter jelentést terjesztett elő a párizsi nemzet­közi Vietnam-konferenciáról, amelyen a Magyar Népköztársa­ság, mint a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagja képviseltette magát. A kor­mány elfogadta és jóváhagyta a párizsi nemzetközi Vietnam-kon- ferencián aláírt megállapodást, egyben jóváhagyólag tudomásul vette a magyar küldöttség mun­kájáról szóló jelentést. ­A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a KGST-országok- kal az 1976—1980-as évekre szóló tervegyeztetés tartalmáról és szervezéséről. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. Ügy rendel­kezett. hogy a hazai tervezési és nemzetközi tervegyeztetési mun­kát egymással szoros összhang­ban kell végezni. Ennek érdeké­ben meghatározta a tervegyezte­tési munka szakaszait. A kormány megtárgyalta és tu­domásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelen­tését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a kohó- és gépipari mi­niszter jelentését a Vörös Csillag • Traktorgyár átszervezéséről. A kohó- és gépipari miniszter a Vörös Csillag Traktorgyár kis­pesti gyárát 1973. július 1-i ha­tállyal szervezetileg a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz — annak Vörös Csillag Gépgyár elnevezé­sű gyáregységeként —, az egri gyáregységet pedig a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatolja. A kormány megtárgyalta az prszágos Tervhivatal elnökének előterjesztését a közművesítés helyzetéről és határozatot hozott a IV. ötéves tervben előirányzott program végrehajtásának bizto­sítására. A Központi Népi' Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesz­tett a kormány elé a népi ellen­őrzés 1972. évi munkájáról és tg-" pasztalatairól. A múlt évben több mint 27 ezer népi ellenőr vett részt 19 ezer vizsgálatban. Nőtt a pénzügyi fegyelemnek, valamint a lakosság érdekeinek védelmét segítő bejelentések száma. A vizsgálatok tapasztalatai szerint központi és vállalati erőforrások­ból, valamint társadalmi össze­fogásból bővültek az egészség- ügyi, a szociális és kulturális el­látás lehetőségei és eszközei. A jelentés megállapítja, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek nagy többsége az előírt keretek között, eredményesén gazdálkodik. Emel­lett azonban a népi ellenőrzés nem egyszer azt is megállapítot­ta, hogy a csoportos és egyéni haszonszerzés érdekében megsér­tik az állami érdekeket és ren­delkezéseket. s erre olykor, a ha­tékony felügyeleti és belső ellen­őrzés hiánya is lehetőséget ad. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az Állami- és Kossuth-díj bi­zottság előterjesztése alapján a Minisztertanács döntött az 1973. évi Állami és Kossuth-díjak, va­lamint a művelődésügyi minisz­ter javaslatára a Kiváló és Érdé- mes művész kitüntető címek ado­mányozásáról. A kormány ezután egyéb ügye két tárgyalt. A 200 éves város ünnepe 9. oldal Négyszáz lakás 3. oldal Hogyan lehet az ember segédművezető ? «. oldal A fény nem aludt ki 9. oldal ■ \ \

Next

/
Thumbnails
Contents